Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 81. szánt Ára: 90 fillér 1977. április 7. csütörtök Fidel Castro és Leonvid Brezsnyev megbeszélései MOSZKVA Szerdán a Kremlben folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt, KB első titkára, a kubai államtanács és a minisztertanács elnöke között. A szívélyesség és kölcsönös egyetértés légkörében lezajlott megbeszélésen szovjet részről Nyi- kolaj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke és Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter: kubai részről pedig Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB Politikai Bizottságának és a KB titkárságának tagja, az államtanács és a minisztertanács elnök- helyettese és más hivatalos személyiségek vettek részt. (TASZSZ) A film iskolai felhasználásának lehetőségeiről tanácskoztak 9 Kovács András filmrendező a pedagógusok és a filmesek közös céljairól beszélt. <Tőth Sándor felvétele) Tegnap délelőtt egy különleges, érdekes és talán túlzás nélkül rendkívül időszerűnek ítélhető tanácskozás kezdődött Kecskeméten. a Megyei Művelődési Központban. Az Oktatási Minisztérium vezetőképző intézete, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei pedagógus továbbképző intézet, és a Moziüzemi Vállalat, illetve a MOKÉP és a Balázs Béla Stúdió közművelődési csoportja közös rendezvényének résztvevői oktatási és közművelődési szakemberek voltak. A több mint százötven meghívott és érdeklődő azzal a céllal érkezett’ a megyeszékhelyre, hogy megvitassák a film iskolai felhasználásának lehetőségeit és konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a film- és televíziós alkotásoknak a közöktatásban való célszerű alkalmazásáról. A háromnapos eszmecsere résztvevőit Bodor Jenő művelődésügyi osztályvezető üdvözölte. Dr: Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében arról szólt, hogy a megyei pedagógus továbbképző intézet már évekkel ezelőtt .levetítette a pedagógusok nagyobb közönsége előtt a Balázs Béla Stúdió „Szocialista nevelés" című filmsorozatát és az ezt követő viták, gondolatcserék hozzájárultak az alkotást kísérő ellentmondásos vélemények tisztázásához. A megye az elmúlt öt évben 60 millió forintot fordított az iskolai szemléltető és oktatási eszközök korszerűsítésére, s a tanácskozás minden bizonnyal elősegíti azt, hogy a tantestületek tagjai az eddigieknél nagyobb hatékonysággal hasznosítsák a berendezéseket. Kovács András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, arról beszélt, hogy a közoktatás általános célja nem különbözik a filmművészetétől; a filmesek a pedagógusokkal együtt a közösségi ember formálásán munkálkodnak. Az azonos feladat együttes gondolkodást is igényel: a tanácskozáson annak tisztázására kell törekedni, hogy miként leitet a film sajátos eszközeit hasznosítani, s hogyan lehet érzékennyé tenni a fiatalokat az emberi élmények befogadására. A délelőtti megbeszélés első előadójaként Gencwein Ferenc, az Oktatási Minisztérium főosz- tr. 1* 1 ?•; •zető-helyettese a társada1 *-.u\ az iskolákkal szemben m. . íV vekedett igényességét hangsúlyozta. Elmondotta, hogy hazánkban a 17—18 éves korú fiatalok nyolcvan százaléka tanul a középfokú tanintézetekben, ahol bizony sok még a tennivaló az audiovizuális szemléltetőeszközök sokrétű hasznosítására. Az iskolákban több mint kétezer 16 milliméteres filmvetítőgép található, s televíziós készülék mindenütt van. oktatási célokra valamennyi intézményben hasznosítják az adásokat. Gombár József, a MOKÉP igazgatója, a filmforgalmazás „tükrében” világított rá az oktató és ismeretterjesztő filmek elterjedésének gondjaira. Véleménye szerint a megoldásra váró feladatok: a filmművészet értékeinek megismertetése, az oktatással ösz- szefüggő szakmai ismeretek gyarapítása, a fiatalság világnézeti nevelésének segítése a film eszközeivel, s végezetül az igényes, színvonalas szórakoztatás. E célok alapján az érdekelt intézményeknek ki kell dolgozniuk egy átfogó, hosszú távú programot és meg kell teremteni az országos gyártó, illetve forgalmazó hálózat anyagi bázisát. Uárday István filmrendező a tanácskozást előkészítő munka- csoport tevékenységéről beszámolva arról szólt, hogy az iskolai film ügyének nincs hivatott gazdája, s a tanintézetekben található technikai eszközök állapota rosszabb, mint amit a felmérések számadatai tükröznek. Hozzászólását valóságos „dokumen- tumanyaggal” támasztotta alá, s levetítette azt a vizsgálódásai során készült alkotást, amely az iskolai filmszemléltetés elterjedését gátló szubjektív és objektív nehézségeket jelenítette meg. A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban szakcsoportokra oszlottak. Az iskolák, a mozikés az oktatófilmek kapcsolatát, s az iskolatelevízió által felvetett szakmai kérdések problémái mellett megvitatták a filmesztétikai oktatás helyzetét, s fejlesztésének feladatait. A harmadik munka- csoport tagjai a filmkölcsönzés szervezeti tapasztalatait elemezve, a filmtárak munkájával és az iskolák technikai felszereltségének ellentmondásosságával foglalkoztak. A tanácskozás résztvevői ma ismét a szakmai csoportokban folytatják munkájukat, s a délután folyamán javaslattevő bizottságokat alakítanak a kialakított állásfoglalások összegzésére. P. M. Növekvő cipőgyártás és -export a megyében Az Alföldi Cipőgyár több mint kétezer dolgozójával, csaknem 3 millió pár lábbeli évenkénti előállításával — azaz 578 milliós termelésével — az ötödik legnagyobb cipőgyár az országban. Ez évi tervük a tavalyinál csaknem 4 százalékkal több lábbeli gyártását irányozza elő. A gyáregységek közül legnagyobb mértékben a kecskemétinek növekedtek meg a feladatai. A tervezett 8 százalékos termelésnövelésnek azonban megvan a háttere. A tavaly üzembe helyezett, korszerű szalagokon ugyanis több cipőt készíthetnek. A ragasztott talpú lábbelik gyártására való áttérés a korábbinál pontosabban programozható termelést tesz lehetővé, s módot ad a termelékenység további növelésére. * A vállalat kiskunfélegyházi gyáregysége az idén csaknem 3 százalékkal növeli termelését. Ennek teljesítését ugyancsak a korábbi években megvalósult fejlesztés teszi lehetővé. A félegyháziak —, akik részben szintén áttértek a ragasztott technológia alkalmazására — termékeiknek kétharmadát szocialista országokba exportálják. Ehhez járul még az a 100 ezer pár férfi félcipő, amelyet a kecskemétiek az év második felében küldenek az NDK-ba. A megye ipari szövetkezetei közül négy gyárt hagyományosan lábbeliket. A kecskeméti, a kis- kunmajsai, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi cipőipari szövetkezetek együttesen 107 millió forintos árbevételre tettek szert. Ebben az évben azonban terveik meghaladják a 116 milliót. Valamennyi szövetkezet növelni szándékozik árutermelését, és szolgáltató tevékenységét. Jelentős exportot terveznek erre az évre a félegyházi cipészek. Üzletkötéseik lehetővé teszik, hogy a tavalyi kiemelkedő — csaknem 10 millió forint értékű — szállításaikat ez évben további 5 millióval növeljék, összesen 38 ezer pár női csizmát szállítanak a szocialista országokba. Zs, A, Mérlegen a háziipari szövetkezetek munkája « **.K, Negyedszázada, hogy Bács-Kis- kun megyében megalakultak a háziipari szövetkezetek. A szövetkezeti szektornak ezekre az egységeire jellemző volt, hogy termelésük részben vagy teljesen a helyi kézműipari, népművészeti, illetőleg népi kismesterségbeli hagyományokra épült. Az elmúlt huszonöt esztendő során a megye féltucatnyi háziipari szövetkezete hűen őrizte a hagyományokat, de a többségük termelése egyéb ipari tevékenységgel is bővült. A Duna—Tisza köze életében nagy szerepet játszottak a háziipari szövetkezetek a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldásában. Bedolgozói rendszerük révén különösen azoknak a nőknek a munkához juttatásában volt jelentőségük, akik az üzemi termelést nem tudták vállalni. A negyedszázada fennálló háziipari szövetkezetek — mint az néhá- nyuk múlt évi eredményeiből is kitűnik — jól végzik munkájukat. Alpári kosarak tőkés exportra A megye első háziipari szövetkezetét az alpári kosárfonók alapították meg 1951. augusztusában. A szövetkezőknek majdnem négy évig saját telephelyük sem volt, s bedolgozói rendszerben termeltek. Kezdetben hántolatlan vesz- szőből gazdasági és hántolt fehér anyagból ruhás-, valamint karon hordozható kosarakat állítottak elő. Az ötvenes évek közepén kezdett kialakulni az alpári szövetkezet külföldi vevőkre. 1960- tól közös műhelyük is van a kosárfonóknak. Az elmúlt évben már 20,5 millió forintos árbevételt ért el az alpári háziipari szövetkezet tagsága. A nyereségük körülbelül 2,3 millió forint volt. A nagy keresletnek örvendő fonott termékekből többek közt Írországba, Norvégiába, Angliába, Svédországba, az NSZK-ba, Hollandiába és Franciaországba szállítottak. Az árbevétel 99 százaléka tőkés exportból származott. A legtöbb megrendelést a bevásárlásra alkalmas kosarakra kapták, amelyekből körülbelül negyven félét készítettek tavaly. Különösképp a hajónak iibva.zett termék tetszett a vevőknek, de változatlanul nagy az érdeklődés a ruháskosarak iránt is — tudtuk meg Zoltai Gézáné főkönyvelőtől. A múlt év elején egyesült az alpárival a vezsenyi háziipari szövetkezet, s azóta annak részlegeként fonott bútorokat gyárt, tőkés kivitelre. Számottevő eredmény volt az alpári kosárfonók életében, hogy az elmúlt év derekán elkészült az új üzemcsarnok. amelyben nyolcvanan dolgoznak. A bedolgozók száma — akik többek közt üvegfonássaL is foglalkoznak —. ennek a többszöröse. Hetvenöt éves a halasi csipke A Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet tagsága kettős jubileumot ül az idén: a megalakulás 25. és a halasi csipke megszüle• Munkában a halasi csipkevarró. • Készülnek az exportkosarak Alpáron. ügyes asszonyainak kezéből, mert az új csipkevarrónők az idép már nagyobb gyakorlattal dolgoznak. • Szőnyegszövés Baján. tejének 75. évfordulóját. Oláh Györgyné, a szövetkezet elnöke mondta el, hogy a jubileumi év- 25 millió forintos árbevételt tffifött ki célul a kollektíva. '; A múlt esztendőben szépen fejlődött a világhírű csipkéről nevezetes háziipari szövetkezet termelése. Az árbevétel 33 százalékkal volt több az előző évinél, s elérte a 22,5 millió forintot. A növekedés majdnem teljes egészében az export árualap bővítésének volt köszönhető. Tavaly svéd, francia, NSZK, NDK, Csehszlovák és szovjet üzletfélnek szállítottak hímzett női blúzokat és gyermekruházati cikkeket. A gyönyörű halasi csipkéből majdnem kétszer annyit varrtak, mint az előző évben, s értékük mintegy 260 ezer forintot tett ki., Ezt a terméket egyéni megrendelőknek és a Népművészeti Vállalatnak készíti a Halasi Háziipari Szövetkezet. Az idén még több csipke kerül ki a kunváros Szőttesek és rongysuba Bajáról A Bajai Háziipari Szövetkezetei tizenöten alapították meg 1952-ben. de tagjainak száma már rövid idő múlva több százra rúgott. A bedolgozói rendszer kiépítését még az első esztendőkben megkezdték'. A létszám 80 százaléka ma is ebben, az otthoni teendők elvégzése szempontjából kedvező formában kapcsolódik be a termelésbe — tájékoztatott Csankó Tibor, a háziipari szövetkezet elnöke. A bajainkon kívül környékbeli települések lakóit is foglalkoztató szövetkezet tavaly 25.5 millió forint árbevételt ért el, öt és félmillióval többet, mint egy évvel korábban. Exportra 2 millió forint értékű árut készítettek. A Szovjetunióba ízléses gyermekholmikat, a tőkés országokba pedig — főként az NSZK-ba — torontáli, illetve csomózott szőnyeget szállítottak. A termékek közül a gyermek kötöttáruk hozták tavaly az árbevétel 40—45 százalékát. A város környéki, szeremlei, nagybaracskai és bátai hagyományokat őrző népművészeti szőttesekből szintén jelentős tételeket adtait el. Szép jövő előtt áll a szövetkezetnek a Finomposztó Vállalattal kialakított együttműködése. A háziipari dolgozók feldolgozzák a textilgyártó cég hulladékanyagát újtípusú rongyszőnyeggé, rongysubává. Ezt a cikket máshol nem_ készítik az országban, igen nagy iránta a kereslet. Az együttműködés révén a Finomposztó egymillió forintot takarít meg évente. s természetesen előnyös az a ■ háziipari szövetkezet részére is. A. T. S. Országod verseny Baján a szőlő- és zöldségtermesztő szakma kiváló tanulója címért Baján, a Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskolában találkoztak szerdán a kétnapos országos versenyre érkezett kertészeti; szőlészeti harmadéves szakmunkás- tanulók. Harminckétten vetélkednek a szőlő- jés zöldségtermesztő szakma kiváló tanulója címért. Győrök István, a Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskola igazgatója üdvözölte az országos verseny résztvevőit és a vendégeket, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság, a bajai városi, járási pártbizottság, a tanács, az iskolák és az intézmények képviselőit. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a szakmunkástanulók versenyét, hangsúlyozva a zöldséggyümölcs- és szőlőtermesztő szakma elsajátításának, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók képzettsége növelésének jelentőségét az 1977, valamint a további évek mezőgazdasági termelési feladatainak végrehajtásában. Az ünnepélyes megnyitó után a zöldségtermesztők á bajai Augusztus 20 Tsz kertészetében, a szőlészek a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vaskúti borászati üzemében mérték össze szakmai tudásukat. A zöldségkertészeknek az öntözés, a termékszedés, szállításra előkészítés, a növény- és magismeret, továbbá a gépi talajelőkészítés volt a szakmai verseny tárgya. A szőlőtermesztők az oltványkészítés, szőlómetszés, telepítés, valamint a borbírálat szakismereteiből vetélkedtek. A verseny második napján, csütörtökön elméleti ismereteikről tesznek tanúbizonyságot a fiatalok. A szóbeli versenyen dől el mindkét csoportban, hogy ki lesz a három legjobb. A tizenegy leány és huszonegy fiú szakmai vetélkedőjének eredményét csütörtökön délután hirdetik ki. A díjakat dr. Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese adja át. Az első helyezett megkapja a Szakma kiváló tanulója címet, az ezzel járó oklevelet és aranypla- keltet, továbbá 80U forint pénzjutalmat, zsebrádiót, emellett kéthetes külföldi utazásban vesz részt. A szőlő- és zöldségtermesztő szakmában n második helyezett ezüst plakettet és oklevelet, 600 forint pénzjutalmat és más tárgyjutalmat kap, ezen kívül kéthetes belföldi utazásban részesül. A harmadik helyezett bronzplakettet, oklevelet, fényképezőgépet és pénzjutalmat kap. Az írásbeli, illetve a gyakorlati verseny legjobbjai külön tárgyjutalmat kapnak. A kétnapos országos versenyre a kertészeti és szőlészeti szakmunkás- képző intézetekből a legkiválóbb tanulók jelentkeztek. Már a verseny első napján valamennyien magas fokú szakmai ismeretekről adtak számot. Sz. F.
