Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BMHMWBMI\ 11 '11'1 1 PETŐFI NÉPE ^ ' .. - - í. 'i «?• ' • ». , •.*■. \ ; Q - * , AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. c] $>t Ára:90 fillér 1977. április 28. csütörtök Másodszor is Kiváló gyár a Kecskeméti Fémmunkás • Az idén a Kecskeméti Fémmunkásból 24 millió forint értékű vas­szerkezetet, egyebek között szalaghidakat szállítanak a Bélapátfalvi Cement- és Mésztnűnek. (Pásztor Zoltán felvételei.) A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára tavalyi eredményes munkája alapján ismét elnyerte a Kiváló gyár kitüntetést. Az eb­ből az alkalomból rendezett teg­nap délutáni ünnepségen Tóth József, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a résztvevő­ket, a megyeszékhely párt-, ta­nácsi vezetőit, a tömegszerveze­tek képviselőit, a vállalat, s a kecskeméti gyár vezetőit, dolgo­zóit. Schmidt Lajos, a Fémmunkás Vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a kecskeméti gyár kollektívája tavaly lényege­sen túlteljesítette a gazdasági ter­vét, amely elsősorban a szocialis­ta brigádok szorgalmának, becsü­letes helytállásuknak, a jó mun­kaszervezésnek köszönhető. Jó munkájukat bizonyítja az is, hogy a szovjet partnerek elégedettek voltak a határidőnek megfelelő­en Uszty-Ilimszkbe szállított vas­szerkezetek, valamint a Technika csarnok elemeinek minőségével. A kecskeméti gyár csarnokai­ból szintén határidőre, s kifogás­talan minőségben érkeztek a kü­lönböző vasszerkezetek a nagy- beruházásokhoz is. A gyár laka­tosai, hegesztői készítették egye­bek között a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű, a Salgótarjá­ni Síküveggyár, a Gyulai Hús­kombinát, a Paksi Atomerőmű, valamint a Borsodi Vegyikombi- nét új pvc-gyárának szerkezeteit. A lakásprogram megvalósításá­hoz tavaly mintegy 37 millió fo­rint értékű ajtó- és ablakkere­tet gyártottak. Mindezek alapján 1975 után az 1976-ban végzett munkájukért is megérdemelten kapták meg a dolgozók a Kiváló gyár kitünte­tést, amelyet a vezérigazgató-he­lyettes Horváth Jánosnak, a kecs­keméti gyár igazgatójának adott át Laczy Endre, az építők megye- bizottságának titkára köszöntötte a kitüntetés alkalmából, a gyár dolgozóit, majd Kerekes Sándor- nénak, a szakszervezeti bizottság vezetőségi tagjának Szakszerveze­ti munkáért aranyfokozat kitün­tetést, Csapó János szakszerve­zeti főbizalminak Szakszervezeti munkáért oklevelet adott át. Ezután ötvennégyen Kiváló dolgozó kitüntetést, tizenhárom szocialista brigád oklevelet ka­pott jó munkájáért.-i -ó A népfrontmozgalom jelentős részt vállal a közművelődési feladatok megvalósításában A városok, községek népfrontbizottságai­nak jelentős szerepe van a közművelődési törvényben meghatározott feladatok ered- ménj'es megvalósításában. A mozgalom sa­játos eszközeivel, jól megválasztott munka- módszereivel élve a népfront aktivistái sokat segítenek abban, hogy egyénileg, vagy szer­vezett formában minél többen gyarapítsák általános műveltségüket, politikai ismeretei­ket. A közérdekű, Bács-Kiskun megye vala­mennyi lakosát közvetlenül érintő kérdés­ről, a népfront választott testületéinek, mun­kabizottságainak a közművelés továbbfej­lesztésével kapcsolatos munkájáról, felada­tairól tegnapi ülésén tanácskozott a megyei népfrontbizottság. Dr. Bodóczky Lászlónak, a népfront megyei elnökének meg­nyitó szavai után Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője ismer­tette azokat a közművelődési fel­adatokat, amelyek megvalósításá­ban a népfront segítségére szá­mít a társadalom. A számos ten­nivaló közül kiemelte a szülők, a gyermekek között végzett fel- világosító munkát, hogy a fiata­lok idejében, tehát 14. vagy 16. életévükig végezzék el az általá­nos iskola nyolc osztályát, s ne akkor üljenek újra az iskolapa­dokba, amikor a munka, a család miatt már érthetően nehezebb a tanulás. Ez ugyanis nemcsak ne­kik teher, hanem a munkahely, a kollégák áldozatvállalásával is jár. A népfrontbizottságok feladatai között ugyancsak lényeges a po­litikai ismeretterjesztés; a szocia­lista hazafiságról, az internacio­nalizmusról, nemzetközi kérdé­sekről, az állampolgári jogok és kötelességek egységéről tartott fó­rumok, előadások, beszélgetések. A továbbiakban Banos József, a megyei népfrontbizottság mun­katársa arról tájékoztatta a részt­vevőket, hogy Bács-Kiskun me­gyében milyen sajátos feladata van a népfrontmozgalomnak a közművelődés továbbfejlesztésé­ben. Mint mondta, a népfront egyik kezdeményezője, szervezője volt a tanyai kolíégium akciónak, a tanyai iskolák villamosításának, az iskolai könyvtárak bővítésé­nek, új óvodák, napközi otthonok, tantermek, sportpályák, parkok, játszóterek kialakításának. Bács-Kiskun megye népfrontbi­zottságai jelentős eredményeket értek el a politikai ismeretter­jesztésben. Csupán egy adat; 1976—77-ben több mint ezer elő­adást tartanak, amelyen mintegy 54—55 ezren bővítik politikai is­mereteiket. Kiskunfélegyházán a többi között például a GYES-en levő anyáknak, Kiskőrösön a ci­gánylakosságnak, a megye déli községeiben a nemzetiségek anya- nyelvén tartottak előadásokat a népfront szervezésében. Előrelé­pést jelent az is, hogy a foglalko­zások többségét ankét, beszélge­tés, vita formájában rendezik meg. Valamennyi sorozatban a párt XI. kongresszusának doku­mentumait, a népfront VI. kong­resszusának állásfoglalásait, vala­mint az V. ötéves terv célkitűzé­seit ismertették. A népfront szervei Bács-Kiskun megyében jelentős eredményeket értek el a szülői munkaközösségek társadalmi irányításában. A szü­lők nagy érdeklődéssel fogadták a népfront új kezdeményezését, a családi életre nevelésről, az isko­la és a szülő kapcsolatáról, a szü­lői felelősségről, a diákok pálya- választásáról tartott előadásokat. A továbbiakban az előadó a honismereti, a helytörténeti, va­lamint az olvasómozgalomban el­ért eredményeket ismertette. Ez utóbbival kapcsolatban több hoz­zászóló megjegyezte; az égyre népszerűbb Olvasó népért moz­galom legnagyobb eredménye, hogy azokban is kialakult bizo­nyos igény, igényesség, akik évek­kel ezelőtt még csak nagyon rit­kán, vagy válogatás nélkül vettek kezükbe egy-egy könyvet. Felszólalásában Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára is azt hangsúlyozta, hogy a népfront aktivistáknak- a kultúrmunkájuk során elsősorban a dolgozók igé­nyének felkeltésére kell töreked­ni. Ehhez mindenek előtt az szük­séges, hogy színvonalas progra- * mókát szervezzenek, melyhez Bács-Kiskun megyében nagyon jó lehetőségek vannak. A hozzászólások után a megyei bizottság elfogadta azt a javasla­tot, amely a népfrontszervek, ak­tivisták további közművelődési munkáját határozza meg. Ezt követően Polgár István, a megyei népfrontbizottság titkár­helyettese a béke és barátsági hó­nap előkészítéséről és program­járól tájékoztatta a résztvevőket. T. L. MEGALAKULT A MEGYEI KONZULTÁCIÓS BIZOTTSÁG Az új szövetkezeti és földjogi törvény erősíti a mezőgazdaságban a szocialista vonásokat Az általános társadalmi, gazdasági haladás, és ezzel együtt a szövetkezetek fejlődése szükségessé tette a szocialista vo­nások erősítését a mezőgazdaságban is. Ennek érdekében módosították a szövetkezeti és földjogi törvény egyes rendel­kezéseit. Célja a jogi szabályozásnak az is, hogy — a nép- gazdasági érdekek elsődlegességének figyelembevételével — a társadalmi, csoport és egyéni érdekek, a korábbinál na­gyobb összhangját megteremtse és kiterjessze a szocialista szövetkezeti demokráciát. Az új szabályozásról volt szó teg­nap Kecskeméten a megyei tanácson megtartott értekezleten. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszön­tötte a megjelenteket, közöttük dr. Misi Sándort, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályának helyettes veze­tőjét, valamint dr. Szovátay Tibort, MÉM miniszteri taná­csost. Dr. Glied Károly bevezetőjében szólt az egységes szövetkezeti tör­vény jelentőségéről, a legfonto­sabb módosításokról. Felhívta a figyelmet, hogy az! eddig érvény­ben volt jogszabályhoz képest je­lentős eltérés egyebek között az, hogy határozottabban megfogal­mazták a népgazdasági igények magasabb szintű kielégítésének szükségességét: „a társadalmi ér­dekkel összhangban végzett vál­lalati gazdálkodás fejlesztését” ír­ták elő. Ugyancsak a népgazdasá­gi érdek tükröződik egy másik módosításban, miszerint a szövet­kezetek terveit a népgazdasági tervezésről szóló törvény alapján és ennek figyelembevételével kell elkészíteni. A szocialista tu­lajdonviszony erősítésében, az össztársadalmi tulajdon elsődle­gességének kidomborításában, a földek megművelésének fontossá­gában és elősegítésében kiemel­kedő jelentőségű a földjogi sza­bályok módosítása. Egyebek kö­zött az állami tulajdon elidegení­tésének korlátozását, a szakszö­vetkezeti érdekeltségű földek for­galomképtelenségét is elrendelték. Az új jogszabályok egységes ér­telmezése és végrehajtása érdeké­ben a MÉM konzultációs bizottsá­got alakított. A megyei tanácsok a helyi sajátosságokat figyelmbe vevő gyakorlat kialakítására, mi­nisztériumi javaslatra, szintén létrehozzák ezeket a szervezete­ket. A tegnapi értekezleten meg­alakult a Bács-Kiskun megyei konzultációs bizottság, amelynek elnöke dr. Glied Károly, tagjai között vannak a megyei bíróság és főügyészség, a területi szövet­ségek, a szakszervezetek, és a megyei földhivatal képviselői. A bizottság minden vitás kérdésben, ami a szövetkezeteknél, tanácsok­nál adódik, az új szabályozók kapcsán segítséget ad, illetve ha szükséges, a minisztérium hasonló bizottságához fordul a viták meg­nyugtató lezárása érdekében. A tanácskozáson dr. Saskői La­jos, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak igazgatási csoportvezetője is­mertetett néhány fontos módosí­tást, majd dr. Misi Sándor beszélt a jövő héten életbe lépő rendel­kezésekről. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályokat hiba lenne csak szabályozási szempontból értékel­ni, ugyanis ezek egyúttal igen fontos közgazdasági és politikai célokat szolgálnak. Ezért is tulaj­donítanak nagy jelentőséget az egységes értelmezésnek. Az idén október végén a módosított szö­vetkezeti törvényt és az ehhez kapcsolódó állásfoglalásokat, pél­datárral együtt könyv alakjában is megjelentetik, ezt követően —* az addigi tapasztalatokat haszno­sítva —> valamennyi, szövetkezet­ben el kell készíteni az új alap­szabályt. Cs. I. > • A hónap végére kerülnek ismét tető alá a paradicsomüzem bérén' dezései. A Kecskeméti Konzervgyár feldolgozó képessége évről évre növekszik. Folyamatos ez a fejlődés, ha sokszor nem is látványos. Az idei szezonra való műszaki felkészülés kere­tében már javában folyik a zöldborsófeldolgozó­gépsorok karbantartása és bővítése. A borsószemek ez évtől már nemcsak tartályládákban, hanem bil­lenős teherautókon is érkezhetnek a gyárba. Át­alakították ugyanis a feldolgozósor „etető beren­dezését”. Ez a változás elsősorban a termelőknek kedvez, mert egyszerűbb a termést ömlesztve szál­lítani, kevesebb rakodás szükséges hozzá, ugyan­akkor a tárolótér jobb kihasználását is lehetővé teszi. Az idén bekapcsolódik a borsófeldolgozásba a csemegekukorica-feldolgozó gépsor nagy teljesítmé­nyű töltő- és zárógépe, valamint folyamatos ste­rilező berendezése is. A fémdobozba kerülő kon- zervek készülnek majd ezek közreműködésével. A karbantartási munkák tervszerűen folynak, május 20-án vízzel és gőzzel próbálják ki az addigra tel­jesen elkészülő zöldborsó üzemet. A műszaki vál­toztatások célja, hogy könnyítsék a feldolgozást és növeljék a gyár napi teljesítményét. Ebben az év­ben ugyanis 9 ezer tonna borsószem feldolgozását tervezi a gyár, jóval többet, mint eddig bármikor. Ugyancsak a zöldborsószezonra készül el a kon­zervgyár új készáruraktárának első része. Az új létesítmény lényegesen csökkenti és egyszerűsíti majd a belső anyagmozgatást. A karbantartókon kívül a gyár építőbrigádjai­nak is sok munkájuk van ezekben a hetekben. Ja­vában dolgoznak a paradicsomüzem újjáépítésén. A tavaly megkezdett rekonstrukciós munka július végén zárul. Zs. A. • A zöldborsó-gépsor, átalakítás közben. (Méhesi Éva (elvételei.) Felkészülés a szezonra

Next

/
Thumbnails
Contents