Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxH. évf. 96. szám Ára:90 fillér A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. A határozat rámutat, hogy az üzemi demokrácia széles körű érvényesülése társadalmi-gazdasági. előrehaladásunknak fontos feltétele. Fokozottan kifejezésre juttatja az állami vállalatok dolgozóinak részvételét a vállalat irányításában. Ugyanakkor a dolgozók körében is kellőképpen tudatosítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem egyben feladatokat, kötelezettséget és aktív közreműködést is a döntések és határozatok megvalósításában. A határozat egyebek között kimondja, hogy a vállalatok gazdasági vezetésének a feladatok megoldásában támaszkodnia kell a dolgozók közösségére, mindenekelőtt az üzemi demokrácia fórumainak segítségével kell bevonni a dolgozókat a vállalati ügyekbe. E fórumokat az odaterjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, meghatározott esetekben pedig az állásfoglalás, illetve a döntés, továbbá az ellenőrzés joga illeti meg. Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működtetni, amely a vállalati szervezet különböző szintjeire épül, és figyelemmel van a dolgozók egyes csoportjainak sajátosságaira is. A határozat intézkedik e fórumok alapformáiról is. A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét a kis egységek termelési tanácskozásai, a brigádértekezletek, szakszervezeti csoportértekezletek, osztályértekezletek stb. teszik lehetővé. A, vállalati szervezet felső szintjén képviseleti úton. a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az SZB és a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek, főbizalmiak) együttes testületi ülésén és a szocialista brigádvezetők tanácskozásain fejthetik; ki észreKádár János és Losonczi Pál fogadta Horst Sindermannt PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szolgáltatásfejlesztés a szövetkezeti iparban 1977. április 26. kedd A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA Áz üzemi demokrácia egyes kérdéseiről vételeiket, javaslataikat a dolgozok. Kis üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi á közvetlen érdemi részvételt, a képviseleti fórumok helyett a dolgozók gyűlését, munkásgyűlést helyes összehívni. A nők, fiatalok, művezetők, újítók és a dolgozók egyéb csoportjai sajátos kérdéseinek megtárgyalására — szükség szerint — rétegtanácskozásokat kell szervezni. Esetenként, különösen amikor alapvetően a dolgozók tájékoztatásáról van szó, az említettektől eltérő keretek között, például a vállalat összes vagy több műhelye dolgozóit magába foglaló gyűlésen kerüljön erre. sor. Az üzemi demokrácia fórumain a vállalati vezetés hatáskörébe tartozó, a gazdálkodást és a kollektíva érdekeit érintő minden lényeges kérdést az adott termelési egység szintjének megfelelően meg kell vitatni. Ügyelni kell arra, hogy párhuzamos tanácskozásokat ne tartsanak és a tanácskozások, lehetőleg mindenütt munkaidőn kívül történjenek. A SZOT Elnöksége hétfői ülésén elfogadta az MT—SZOT-ha- tározatból adódó irányelveket az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokra. Ebben rámutat, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének és működési feltételeinek biztosítása a társadalmi és a gazdasági szervezetek közös feladata. Vállalatoknál, gyárakban, üzemekben célszerű munkamegosztást kell kialakítani a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ-sz.ervezet között. Az üzemi demokrácia fórumainak feladatait, jogköreit vállalaton belül úgy kell kialakítani, hogy a fórumok egységes, összehangolt rendszert alkossanak. A különböző fórumok feladatait egymástól el kell határolni, en— (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság székhazában fogadta Horst Sinder- mannt, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, az NDK népi kamarájának elnökét, a népi kamara hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak hétfőn a Parlament Munkácsy- termében fogadta az NDK népi kamarája Horst Sindermann vezette küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke. A találkozón jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK népi kamarájának küldöttsége szombaton a Parlamentben találkozott az ország- gyűlés bizottságainak tisztségviselőivel, vasárnap pedig a Dunakanyar „fővárosának”, Esztergomnak nevezetességeivel ismerkedett. A küldöttséget elkísérte Apró Antal és Gerhard Reinert. Gromiko Indiában tárgyal Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az indiai kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Üj-Delhibe érkezett. A repülőtéren Atal Bihari Vadzspaii indiai külügyminisz;- tér fogadta.' Gromiko az.első magas rangú szovjet vezető, aki a márciusi parlamenti választások eredményeként hatalomra került új indiai kormány-vezetőivel tárgyal. Baszappa Danappa Dzsatti, India üavvezető köztársasági elnöke htTfőn fogadta a szovjet külügyminisztert. Meleg,' szívélyes légkörű beszélgetésük során megvitatták a szovjet—indiai kapcsolatok helyzetét, továbbá. számos nemzetközi problémát is. (Folytatás a 2. oldalon) Az ipari szolgáltatások fejlesztése igen fontos a növekvő szükségletek kielégítése szempontjából. A lakosság javításikarbantartási és személyi szolgáltatási igényeinek kielégítéséből az országban, s Bács-Kiskun megyében s nagy feladatok hárulnak az ipari szövetkezetekre. Hogyan alakult tavaly a megye szövetkezeti iparában a lakossági szolgáltatás, mi várható az idén, s melyek a tervidőszakra kidol- gozcytt fejlesztési elképzelések? Fodor Máriát, a KISZÖV elnök- helyettesét kerestük fel a kérdéssel.' Az ipari szövetkezetek Bács megyei szövetségének elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy 1976-ban 128 millió forint értékű szolgáltatást végeztek a szövetkezeti üzletekben és műhelyekben, 7 százalékkal többet-, mint az előző esztendőben, örvendetes, hogy az úgynevezett kiemelt szolgáltatási ágak jelentős mértékben fejlődtek. A gépjármű- javítás árbevétele 13, az elektromos háztartási gépjavításé 12, a mosás és vegytisztításé 14, a lakáskarbantartásé pedig 23 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A korábbiakhoz hasonlóan a múlt évben is nőtt a személyi szolgáltatásokból befolyt árbevétel, mégpedig 8 százalékkal. A fodrászok 7, a fényképészek pedig 14 százalékkal nagyobb értékű munkát végeztek, mint 1975- ben. • A hagyományos ipari javító tevékenységek egyikére-másikára a stagnálás, sőt a visszafejlődés volt jellemző tavaly, amiben a lakossági igények csökkenése is közrejátszott. A lábbelijavítás értéke három, a vasipari szolgáltatásé pedig 12 százalékkal esett vissza. Sajnos, a csökkenő tendencia jellemezte az elektroakusztikai berendezések javítását is, az ebből származott árbevétel 12 százalékkal elmáradt az előző évtől. Ennek a szolgáltató tevékenységnek a fejlesztéséért a megyében a legtöbbet a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari, valamint a Jánoshalmi Bácska. Építő és Vegyesipari Szövetkezet tehet a nagy kiterjedésű körzetében. A KISZÖV elnökhelyettese elmondta, hogy a tervidőszakban a szövetkezetek jelentős összegeket, összesen 155 millió forintot költenek a szolgáltató tevékenység fejlesztésére. Ennek egyhar- mádát a megyei tanács ilyen célú fejlesztési alapjából kapják, egyharmadát a KISZÖV-től, a fennmaradó harmadol pedig saját fejlesztési •• alapjukból és bankhitelből teremtik elő. A beruházások révén 48 százalékkal növelik a lakossági szolgáltatást, s 1980-ban az ipari szövetkezetek képesek lesznek kielégíteni a megyei igények 44 százalékát. A tervezett beruházások közül tavaly Kiskunfélegyházán új szolgáltatóházat adtak át, Baján felújították az Eötvös utcai fodrászüzletet, Kecskeméten a Bem utcai fodrászatot, s Félegyházán is egyet a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A Kecskeméti Autójavító Szövetkezet a motorkerékpár-javító részlegét fejleszti, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet pedig az autószervizét bővíti a-z idén. festő- és karosszériajavító műhellyel. A Kecskeméti Fodrász és Fényképész Szövetkezet a félegyházi Móravárosban szolgáltatóházat, a megyeszékhelyi Szé- chenyivárosban pedig fodrász és fényképész üzletet nyit majd. Sokat vár a KISZÖV a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet újszerű kezdeményezésétől, a Széchenyi- városban nemrég nyitott lakossági szolgáltató, barkácsoló és megrendelést felvevő üzletétől. Ilyen részleget — remélhetőleg ez lesz a lakosság véleménye is — több helyen is létesíteni kellene. A jó kezdeményezések közé tartozik a kecskeméti, a fél egyházi és a Duna menti szolgáltató szövetkezeté, amelyek cipő-gyorsjavító szalon létesítésére készülnek. Fodor Mária elmondta még, hogy 1977-re a szövetkezeti ipar a lakossági szolgáltatások 7 százalékos növelését tűzte ki célul. A. T. S. MINDEN KATEGÓRIÁBAN SZEREPELNEK A FIATALJAINK GYULÁN Készülődés az Erkel Diákünnepekre Az-idén nyolcadszor rendezik meg Gyulán az Erkel Diákünnepeket — népszerű rövidített nevén az EDÜ-t — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Budapest és Szeged középfokú tanintézeteinek részvételével. A csütörtökön kezdődő és négy napon át tartó fesztiválnak ez alkalommal egyik új vonása lesz, hogy az Edzett ifjúságért országos mozgalom keretében helyet kap a sport is. A másik dolog, amiben az ezerkétszáz diák részvételével lezajló találkozó eltér az eddigiektől: Gyula város ifjú vendégei az EDÜ utolsó napján, május elsején együtt ünnepelnek a vendéglátó helybeli lakosokkal. Az előzőleg Kalocsán, Kecskeméten és Kiskőrösön lezajlott, úgynevezett színvonalversenyeken legjobb eredményt felmutatók közül választották ki azokat, akik a hagyományos gyulai diáktalálkozón jelen lehetnek, összesen mintegy háromszázan utaznak a Körös-parti városba. Biztató, hogy megyénk közép- iskolásai. illetve szakmunkástanulói az idén is résztvesznek valamennyi kategóriában. A Magyar Rádió által meghirdetett Éneklő ifjúság elnevezésű mozgalom keretében szerepelnek a fesztiválon az énekkarok. A rádiófelvétellel egybekötött műsorban. közönség elé lép a bajai I IT. Béla Gimnázium és a félegyházi Móra Ferenc Gimnázium énekkara .is. S a bajai, kalocsai és kecskeméti diákszavalók közül öten igyekeznek majd bizonyítani tehetségüket a rangos eseményen. A diákszínpadok kategó- ' fiájában a Kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet bemutatja a Versfaragó Jakab című mesejátékot. Ott lesznek a találkozón és hangszeres játékukkal gyönyörködtetik a fesztivál közönségéta bajai, kalocsai és kecskeméti zeneiskolák és gimnáziumok tanulói, valamint a bajai és kalocsai folk-beat, illetve pol-beat együttesek tagjai. A hangszeres kamaraegyütteseket a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium vonósai képviselik. A kalocsai I. István Gimnáziumból és a kecskeméti Katona József Gimnáziumból a néptáncosok indulnak útnak. A fesztivál résztvevői között előre is nagy az izgalom, hogy vajon kik kapják meg a „Legszebben felvonuló megye” megtisztelő kitüntetést a találkozó végén, amikor művészeti áganként csoportosan elvonulnak majd a gyulai érdeklődő közönség előtt. t,rre az alkalomra a szokásoknak megfelelően feldíszítik, fellobogózzák a város utcáit, tereit. Szabad idő Uj gépet szerkesztettek a mezőgazdasági nagyüzemek számára a kecskeméti MEZÖGÉP-nél. A 120—150 lóerős traktorok után kapcsolható 12 soros kukorica-vetőgép a szántóföldi takarmánynövény-termesztés egyik nélkülözhetetlen eszköze lesz. Sorozatgyártását 1978-ban kezdi a vállalat. A műtrágya- és gyomirtószer-tartállyal, vetésellenőrzővel felszerelt munkagép bronzérmet kapott az AGROMASEXPO ’77-en. Képünkön Bajtai Miklós, a vállalat szakembere a vetésellenőrző monitorok működését mutatja. (Tóth Sándor felvétele.) Hazánk legnagyobb fűszerpaprika termesztő szövetkezete a dusnoki Munkás—Paraszt Tsz, amelynek műszaki dolgozói a kereskedelemben beszerez- hetetlen eszközöket házi szerkesztésű és kivitelezésű gépekkel pótolják. Képünkön Papp Lajos, a dusnoki szövetkezet technikusa a fűszerpaprika feldolgozás korszerűsítésére készített dobot állítja ösz- sze műszaki próbára. Az újítás segítségével gyorsabb és tökéletesebb a fűszerpaprika szárítmány gépi válogatása, osztályozása. (Méhes! Éva felvétele.) „Családommal együtt alig várom, hogy eljöjjön a hétvége. Ez nem azt jelenti persze, hogy mi nem szeretünk ' dolgozni; hogy a munkahelyünkön nem érezzük jól magunkat; ellenkezőleg. Am mégis, amikor ■ közeledik a szombat, előre izgulunk és tervezgetünk: hogyan is lesz majd, merre megyünk, mit csinálunk. Mind a négyünknek megvan ugyan a saját programja, de legtöbbször sort kerítünk közös élményszerzésekre is. Leginkább a kirándulás és a színházlátogatás sorolható ide a mi életünkben. Ha egy-egy utunkról' megjövünk, napokig van közös témánk, amikor esténként akár csak egy rövid ideig együtt lehetünk.” Amit egy nemrégiben lezajlott beszélgetésből sikerült megjegyeznünk és fentebb leírtunk, szerencsére nem mondható szokatlan vagy különös véleménynek, vallomásnak. Napjainkban ugyanis kimutathatóan és örvendetesen növekvőben van azoknak a száma, akik szellemi-lelki épülésükre is gondolnak szabad idejükben. Az ilyeneknek nem elég, hogy csupán kipihenjék magukat vagy hogy csak a kellemes szórakozásokra gondoljanak —- bár ezek sem elhanyagolható dolgok természetesen —, hanem igyekeznek eljutni az érdeklődésüknek megfelelő kulturális rendezvényekre, leülnek olvasni egy csendes sarokba, zenét hallgatnak, moziba mennek, s tévét néznek. Hosszan tudnánk sorolni a hasznos, emberhez méltó időtöltés formáit, módszereit, lehetőségeit. Nincs helyünk rá, hát csupán néhányat említünk meg ezek közül. Mindenekelőtt igényelni kell a vonzó és kulturált környezetet, s a szellemileg frissítőén ható személyek társaságát, jelenlétét. Aki csak sodródik, minden meggondolás nélkül, az nem számíthat épülésre; arra, hogy fokozatosan tisztább látású, tájékozottabb, egyszóval értékesebb ember legyen. Szociográfusok vizsgálatai, szociológusok elmélyült tanulmányai, pedagógusok felr mérései bizonyítják: sajnos, ma még sokan vagy az anyagi javak ésszerűtlen gyarapítására, vagy pedig a tartalmatlan szórakozásra fordítják a munkahelyükön kívül eltöltött idejüket. Vannak még egyének és csoportok sokfelé, akik hetenként többször is — olykor naponta — kártyázással töltik el a sokszor éjszakába nyúló estéiket. Gyakori még, hogy a lakás egyik szobájában a férfiak ütik a lapokat az asztalhoz, s a másikban az asszonyok pletykálnak. Aligha hihetjük, hogy akiknek így telik életük sok-sok napja, azok valaha is gazdagabbak lesznek ettől; sőt. A gondolattalan, tartalmatlan cselekvés' tompítja az agyat, az állandó egyoldalúság beszűkíti az egyént. Ne legyen ' azonban félreértés: szerintünk is „beépíthető” bárki életébe akár a kártya is, amennyiben az illető megtalálta magának a helyes arányokat. Ha mellette jut ideje-ere- je olvasásra és zenehallgatásra is, stb. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1974-es közművelődési határozatban így foglalt állást e kérdéssel kapcsolatban: „A szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségeit bővíteni kell, ennek társadalmi tervezése, irányítása és befolyásolása során a művelődést, a szórakozást és a sportolást egymást kölcsönösen kiegészítő, az egyének és a társadalom számára egyaránt fontos tényezőnek kell tekinteni.” Ügy gondoljuk,' hogy a határozatban foglaltak valameny- nyiőnh számára fontos és nélkülözhetetlen feladatokat tartalmaznak. Jelent és jövőt egyaránt formáló közös munkáink közben nem téveszthetjük szem elől. S .hangsúlyozzuk azt is, hogy e témával foglalkozni nemcsak a köz- művelődési szakemberek kötelessége, hanem szocialista társadalmunk minden egyes tagjáé. V. M. SZÄZTIZENÖT MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁS A TERVIDŐSZAKBAN I Nagyüzemi munkagépek
