Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

1917. április 23. • PETŐFI NÉPE • S Nyolcvanezerrel több naposbaromfi Szakemberek közgyűlése A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben 3 millió baromfit keltetnek évente. Ebből 2,3 millió saját nevelésre kerül. Ä többit más nagyüzemek­nek, illetve a háztájinak juttatják. Saját törzsállo­mányuk van, amely a keltetőgépek igényeit kielé­gíti. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kis­kunhalasi gyárába szállítják a pecsenyecsirkét. A baromfiágazat dolgozói csatlakoztak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójára kibonta­kozó munkaversenyhez. Az Angela Davis szocialista brigád vállalta, hogy jobb tenyésztői munkával az idén, terven felül 100 ezer darabbal több tenyész- tojást ad át a keltetőüzemnek. A Hámán Kató szo­cialista brigád pedig elhatározta, hogy 80 ezerrel töbB naposcsibét keltet ki. Képünkön Grizák Györgyné, a Hámán Kató szocialista brigád veze­tője a keltetőgépből kihúzott tojásokat forgatja. (Pásztor Zoltán felvétele) Húsz éve alakult, kongresszusra készül a Testvérvárosok Világszövetsége Húsz esztendővel ezelőtt, 1957. április 28-án a franciaországi Aixles-Bains-ben alakult meg a Testvérvárosok Világszövetsége, amely a népek közötti megértés, a különböző társadalmi és gaz­dasági rendszerű országok váro­sai közötti baráti kapcsolatok ápolását tűzte célul maga elé. A világszövetségnek ma már sok száz város a tagja. Április utol­só vasárnapja — ez évben ápri­lis 24-e — a testvérvárosok világ­napja. Ebből az alkalomból dr. Ács István, Debrecen megyei vá­ros tanácsának elnöke,» a Testvér- városok Világszövetsége végre­hajtó bizottságának tagja nyilat­kozott az MTI munkatársának. — A magyar városok a hat­vanas évek elején csatlakoztak a világszövetséghez; először Duna­újváros, majd később Kecskemét, Győr, Pécs és Szeged csatlakozott a mozgalomhoz. A kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatoknak ma már sok-sok bevált formája van. Ilyen például az urbanisztikai és kulturális együttműködés, a ta­pasztalatok kölcsönös átadása, fiatal szakemberek cseréje és lá­togatások szervezése egymás vá­rosaiban. A városközösségek együttműködését segíti a Szófiá- 'ban létrehozott urbanisztikai köz­pont is, amely a városépítés és -rendezés tapasztalatainak cso­korba gyűjtésével és továbbítá­sával elsősorban a fejlődő orszá­Nagyon elején vagyunk még a turistaszezonnak, hiszen a kül­földre való utazások csak ezután kezdődnek igazán. A Vám- és Pénzügyőrség két vámhivatalá­nál azonban már az év első ne­gyedében is olyan adatok szere­pelnek, amelyek azt bizonyítják, hogy külföldi és magyar állam­polgárok nem világot látni, üdül­ni, pihenni, hanem „csencselni” indulnak a határon túlra. Ez azon túl, hogy kellemetlenséget jelent a vám- és devizaszabálysértést, vagy -bűntettet elkövetők szá­mára, igen jelentős gazdasági kárt okoz az országnak. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyít­ja az 500 forintos címletű bank­jegy kicsempészésének kísérlete. Ez év első negyedében ebből a bankjegyből a megye déli hatá­rán működő két vámhivatal 616 darabot foglalt le, amelyet az utasok eltitkolva, vagy fondorla­tos módon elrejtve kíséreltek meg kivinni az országból. Az utóbbi időben megszaporo­dott azoknak az utasoknak a szá­ma — s köztük akad jó néhány hazánkfia is —, akik külföldről irhabundát hoznak be. Ez nem tilos, ám a fizetendő vám elke­rülése céljából a behozott árut eltitkolják. A pénzügyőrök éber­ségét azonban csak igen ritkán sikerül kijátszani, s hogy ez így van, elég utalni arra, hogy már­ciusban, egy hónap alatt csupán a kelebiai vámhivatal dolgozói 29 ilyen felső ruhadarabot foglal­tak le, amelyet tulajdonosai sem írásban, sem szóban nem jelen­tettek be, holott azok belföldi forgalmi értéke lényegesen meg­haladta a vámmentesen behoz­ható érték összegét. Nagyon sokan — bár tisztában vannak a rendelkezéssel — úgy okoskodnak, hogy megvásárolják a külföldi utazáshoz szükséges, maximálisan igénybe vehető kül­földi fizetőeszközt. Néhány napos kinttartózkodás alatt ezt a pénzt áruvásárlásra költik, s utána ha­zajönnek. Emlékeztetni szeret­nénk ezeket a magyar állampol­gárokat, hogy az érvényes deviza- rendelkezések értelmében a kül­földi utazás céljára igénybe vett valutát csak az utazás céljainak, szükségleteinek és időtartamának megfelelően lehet felhasználni. Egy példát erre, ha valaki 14 napra vásárol külföldi fizetőesz­közt, s két nap múlva hazatér, gok urbanizálódásáfi segíti. A kü­lönböző országok városai közti testvéri kapcsolatok sok előnnyel járnak, különösen a szinte min­den országban azonos problémák megoldásában. — A magyar városok tagozata azzal a céllal alakult, hogy váro­saink sajátos gondjait figyelembe véve — keresve az orvoslás le­hetőségét is — építse, ápolja a városok nemzetközi kapcsolata­it. Ma már csaknem minden vá­rosunknak van testvérvárosa. Gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki a Szovjetunió számos városá­val. Közismert például Szeged eleven kapcsolata Odesszával. Hasznos együttműködés alakult ki Kecskemét és Szimferopol, Du­naújváros és Kommunarszk, Le- ninváros és Kalus, valamint Nyíregyháza és Uzsgorod között. Kölcsönös együttműködés és ta­pasztalatcsere jellemzi a megyé­ket is. Régi jó kapcsolata van például Borsodnak a szovjet Vo­logda megyével, Baranyának Lvov megyével, Szabolcs-Szatmámak a Kárpátokon túli szovjet terület­tel és Szolnok megyének az Észt SZSZK-val. Tíz magyar váro­sunk finn várossal tart fenn kapcsolatot. Testvérvárosi szerző­dést kötött Pécs és Lahti, Miskolc és Tampere, Debrecen és Jyväs- kijlä. . Vas megye az ausztriai Burgenlanddal, Komárom pedig Skócia egyik megyéjével tart a 12 napra jutó valutával el kell számolnia a határon. Köztudomású, hogy hazánkon nagyon sok külföldi állampolgár utazik át, s ezek közül jó né- hányan nem hajlandók tudomá­sul venni a magyar vám- és de­viza-rendelkezéseket. Gasior Ma­ria lengyel állampolgár 170 arany nyakláncot, medalionnal próbált behozni az országba,_ amelynek belföldi forgalmi értéke megha­ladta a 119 ezer forintot. Lesak Helena, ugyancsak lengyel állam­polgár 53 arany nyakláncot, 42 medaliont rejtett el a vámőrök elől, amely 100 400 forint értéket képviselt. Kot Zygmunt lengyel állampolgár pedig 22 600 forintot próbált kivinni, amelyet csak tü­zetes vizsgálat során találtak meg nála. Ezek a nagyobb esetek, ám nem ritka a 10—20 ezer forint összeg közötti aranybehozatali kísérlet, illetve a 10 ezer forintot megközelítő forintkicsempészés esete sem. Beszéljünk a magyar „turisták­ról”. Szerencsére ngm gyakori, de előfordul, hogy magyar állampol­gárok sértik meg a vám- és a deviza-rendelkezéseket, Igaz, ösz- szegszerűségükben nem a koráb­bi példa mértékében, de szám­szerűségében a magyar turisták meghaladják a külföldiek jog­sértő cselekményeit. Adám Tamás és felesége 6500 dinárt költött el áruvásárlásra, s a Jugoszláviában vásárolt 17 600 forint értékű vám­árut megpróbálták az ellenőrzés alól kivonni. Nem sikerült. Sály Istvánná miskolci lakos 3000 di­nárjáért 11 700 forint belföldi for­galmi értékű vámárujáról nem tett írásbeli bejelentést, ám pogy- gyászában megtalálták. Mindkét esetben az áru, vagy pénz elkob­zása, ezenkívül a bíróság által ki­szabott pénzbüntetés a következ­ménye e meggondolatlan maga­tartásnak. Az idegenforgalmi szezon kü­szöbén' vagyunk, sokan indulnak rövidesen külföldre nézni, ta­pasztalni, s néhány emíiktárgyat is hoznak majd magukícal. A külföldi utazás — ezt már sok­szor aláhúztuk — nem árube­szerzés. A külföldön szerzett szép élményeket, a felejthetetlen na­pokat ne ’•ontsák el turistáink ilyen meggondolatlansággal, vés­sék emlékezetükbe: aki csencsel, nem turista. Gémes Gábor rendszeres kontaktust. Kaposvár a mongóliai Darhannal áll kap­csolatban. — A világszövetség az idén ok­tóber 29. és november 2. között tartja IX. kongresszusát, a Ka- rib-tengeri Guadeloupe-sziget fő­városában, Pointe-a-Pitre-ben — megalakulásának 20. évfordulójá­ra emlékezve —, a „Húsz év a béke, az együttműködés, és a né­pek közötti barátság szolgálatá­ban” jelszó jegyében. A világszö­vetség kongresszusa az emberi jo­gok tiszteletben tartására, a ‘ba­ráti együttműködés kialakítására összpontosítja figyelmét. Újfajta együttműködési lehetőségét kutat­ja a tagvárosok, illetve a testvér- városok között, szorgalmazza a szakemberek szélesebb körű cse­réjét, síkraszáll a demokratikus várospolitika megvalósításáért, azért, hogy a helyi lakosság is részt vegyen a döntések megho­zatalában. — Új vonás, hogy a testvárosi kapcsolatokba erőteljesebben kí­vánják bevonni a fiatal korosz­tályt is — különböző találkozók, építőtáborok stb. szervezésével. A felgyorsult urbanizációs, folyamat­ban a tagvárosok kapcsolatában is előtérbe kerül a levegő- és vízszennyeződés megakadályozá­sa, a zajártalom elleni küzdelem, valamint a tömegközlekedés fej­lesztése, javítása — mondta vé­gül dr. Ács István. i líoiníüu/,, '‘tgoíi .guni állói MEGJEGYZÉS Elfekvő papírkötegek Lehangoló dolgokba ütközünk olykor. A művelődési központ igazgatói irodájában az asztalon, a széken, a sarokban, a szekrény tetején papírkötegek. Némelyik sorba rakva, egymás tetejére, a másik becsomagolva, s a többi zsineg­gel összekötve. Elég egy pillan­tást vetni rájuk, mindjárt lát­szik: ezeket a tájékoztató füze­teket, meghívókat és egyéb pro­pagandacélra szánt anyagokat a közönségnek szánták. Nem pedig arra, hogy itt legyen hónapokon, éveken át — esetleg az idők vé­gezetéig. Egy régebbi kulturális esemény műsorfüzete, szép kiállítású, tar­talmas kiadvány; tetszetős. Van belőle éppen elegendő, sőt nagyon is sok. Különösen így, az ese­mény lezajlása után több évvel. Minek vannak itt, ki fűd ja! És ki érti, hogyan maradhattak így, eredeti céljukra fel nem használ­va? Megmondaná ezt valaki? Az illetékes vezető csak a fejét va­karja, csak hümmög, amikor er­ről kérdezzük. Egész hetes — s az egész me­gyére kiterjedő — rendezvény- sorozatot hirdetnek. Szép külsejű ismertetőt gyártanak hozzá a nyomdában; ami el is készül idő­re. Azt hinné az ember, ezek ar­ra jók, hogy kézbe vehessék az érdeklődők, hogy ki-ki megtud­hassa belőle: mikor mi lesz, hány órakor és hol stb. De úgy látszik, nem erre készültek a tá­jékoztató kicsi füzetek. Másként ugyan miért lennének itt egymás­ra rakva, ebben a tömegszerve­zeti irodában? Nem sorolom tovább; elég ta­lán e néhány példa arra, hogy figyelmeztessen bennünket: érde­mes lenne jobban a propagan- disztikus kiadványok sorsára fi­gyelni. De nemcsak ezekére; ha­nem például a helytörténeti ki­adványokéra, a jubileumi alka­lomra megjelentetett könyvekére, a sokszor feleslegesen díszes ki­állítású katalógusokéra stb. Mert amiket fentebb elmondot­tunk, azok nemcsak a pazarlás témakörébe tartoznak, hanem leg­többször nagyon is fontos köz- művelődési célok valóra váltását akadályozzák. Ezt pedig lehetet­len szó nélkül hagyni. V. M. Fáklya-ismertető A Fáklya május 22-én megje­lenő 10. számának címlapját Ljudmila Gurcsenko, szovjet filmszínésznő fényképe díszíti. Jevgenyij Kovaljov, a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet kiállításának igazgatója nyilatkozik a szovjet ipar idei tavaszi újdonságairól. A Nagy Október 60. évforduló­jára indított sorozatban most az SZKP XXV. kongresszusáról, a fejlett szocializmusról, a KA- MAZ-ról, az orenburgi gázveze­tékről, az épülő atomerőművek­ről, az új városokról olvasha­tunk. A lap fényképes riportot közöl a Távol-Keleten, Nahodka kikö­tőtől nem messze épülő hatalmas új tengeri kikötőről. Fiatal ma­gyar energetikai mérnökök cso­portjával ismerkedhetünk meg egy másik fényképes riport alapján — az ifjú szakemberek ez évben védik meg diplomáju­kat Moszkvában. Az atomenergia békés felhasz­nálása a jövő nagy követelmé­nye. Cikket olvashatunk a világ­szerte meglevő 100 és épülő újabb 100 atomerőmű felhasználásának jelentőségéről. Szerepelnek a lapban hagyomá­nyos anyagok: orosz nyelvlecke, szovjet film ismertetője, kereszt- rejtvény és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programja is. Tegnap nyitották meg és má­jus 1-én zárja kapuját a 12. to­kiói nemzetközi kereskedelmi vásár. A vásár általános jellegű szokott lenni, de az idén az élel­miszeripart megkülönböztetett fi­gyelemben részesítik. A kiállí­tás ideje alatt lehetőség nyílik a japán és a külföldi szakembe­rek tapasztalatcseréjére. A részt vevő 11 magyar kül­kereskedelmi vállalat kiállítását a HUNGEXPO külkereskedelmi vásár- és propagandairoda szer­vezte meg. A mezőgazdasági kül­kereskedelmi cégek közül a HUN­Decs község idegenforgalmi ne­vezetesség. A múltat őrző néhány ezer fős falucska főként tájházá­ról híres: eredeti bútorzatának, s hatalmas néprajzi gyűjteményé­nek mindig sok a csodálója... Nyáron volt egyszer 17 csoport is itt, ez negyvennel beszorozva egész tömeg. Ami a Sárközt ille­ti, tizenöt éve még patakokban mostak az asszonyok, csoportunk­ban van olyan, aki emlékszik rá­juk. Tizenöt éve, mondom ma­gamban, tehát, a hatvanas évek elején ... Mi maradt a hagyomá­nyokból? Amire ilyen vagy olyan igény van. A népviselet termé­szetesen, amit jobbára csak a hatvanon felüliek viselnek, ők is csak ünnepen, meg akkor, ha jó , az idő, mert olyankor csörtetnek elő fényképezőgépeikkel a ro­mantikára vágyó turisták ... Itt, Decsen forgatta a tévé a sárközi lakodalmast, mondják, egész va­gyont kapott a főszereplő ifjú pár. — A butikban főiskolás lány árulja a húsvéti tojást. Eredeti, sárközi hímes tojás, szó se róla, Az egész halom az — száz, két­száz? — s ettől válik valahogy furcsán üzletivé a dolog ... Egyszer-kétszer megjárni egy helyet, az igen, gondolja a kirán­duló, az érdekes. S sajnálkozva töpreng például a gemenci re­zervátum nyitott kisvonatának masinisztáján, hogy menetrend­szerűen mindig másokat hurcol vadlesre. Ugyanakkor tagadhatat­lanul irigyli is, hisz tudja hol kell balra nézni, hol jobbra, hol vál­tanak át az őzek vagy a vaddisz­nók. — Már félórája utazunk, s még sehol semmi. Jó vicc, zúgo­lódik a társaság, nincs az a vad, aki erre a vonatzakatolásra el ne menekülne. A filmfelvevősök bá­natukban csinálnak egy-két snit­tet a csalódott társakról. Aztán, A MTESZ, a Magyar Termé­szettudományos Egyesületek Szö­vetsége április 23-án tartja XII. közgyűlését. A szövetség ugyan minden évben tart közgyűlést, de ötévenként — és jelen alkalom­mal is — tisztújításra is sor ke­rül, s ekkor öt év munkájáról vet számot és ugyanilyen időszak­ra ad feladatot, tagjainak, tiszt­ségviselőinek. Az elmúlt időszakban a MTESZ 353 szakosztályba tömörülő tag­jainak száma 140 ezerre emelke­dett és közülük 80 ezer vidéki. A 29 egyesületet felölelő szövet­ségnek 22 területi (vidéki) szer­vezete, 500 helyi csoportja mű­ködik vidéken, ahol egyébként az évente megtartott 7 ezer előadás, vitaülés,, konferencia stb. több­ségét is rendezi. Az a szellemi erő, amit a szervezetekben mű­ködő szakemberek képviselnek, öntevékenyen segíti a termelő- munkát, a műszaki fejlődés és a tudományos haladás, a társa­dalom gondjainak megoldását. A jelenlegi közgyűlésnek éppen erről lesz legtöbb mondanivalója. A fejlett szocializmus építése, a párt gazdagodó és kiteljesedő ér­telmiségpolitikája magasabb kö­vetelményeket állít a műszaki és agrárértelmiség, a közgazdászok elé. Elsősorban persze a gazda­sági tennivalók segítésén van a GAROFRUCT jam-eket, befőt­teket, savanyúságot, szárítmányo- kat, a MONIMPEX bort, mézet, édességet, paprikát, a TERIM- PEX pedig mélyhűtött csirkét, tartósított húsárut és húskonzer­vet mutat be. Egyes élelmisze­rekből kóstolót is rendeznek. A magyar fogyasztási cikkek népszerűsítésének érdekében és a magyar—francia gazdasági kapcsolatok kiszélesítése céljából a HUNGEXPO a Kulturális Kap­har.gsúly. Hiszen a termékszer­kezet átalakítása, a minőségi kö­vetelmények teljesítése, az ex­portképesség fokozása, a jobb munka- és üzemszervezés tenni­valói és a munkaerőhelyzet meg­oldása — egyebek mellett — olyan feladatok, amelyek nem nélkülözhetik a legképzettebb szakemberek közreműködését. De nemcsak az övékét. A sokasodó gazdasági feladatok a szövetség tudományos pályán dolgozó tag­jainak segítségét, bekapcsolódá­sát is igénylik, hiszen korunkban, a tudományos-technikai forrada­lom kibontakozásának korában a tudomány közvetlen termelő­erővé válik. Feladatai vannak a szövetség­nek a szakemberek tudatformálá­sában is. Éppen említett előadá­saival, vitaüléseivel, valamint tu­dományos kiadványaival terjesz­ti a korszerű tudományos világ­képet, a természettudományos- és a műszaki kultúrát, fejt ki fon­tos közművelő tevékenységet tag­jai és az egész társadalom érde­kében. Nem utolsósorban ezzel a tevékenységgel is növeli az ál­tala képviselt értelmiségi réteget a közéletiségre, az alkotó, gond­jainkat felismerő és azokkal tö­rődő politizálásra és terjeszti a demokratizmust körükben. csolatok Intézetével közösen ma­gyar hetet szervezett Nantes-ban, amely április 18-tól 30-ig tárt. Az eseménysorozatban 3 kiál­lításra,. tudományos-műszaki- gazdasági előadásokra, áruházi bemutatókra és a magyar, gaszt­ronómia népszerűsítésére kerül sor. A rendezvényt magyar já­tékfilmek vetítése, koncertek és néptánccsoportok fellépése teszi színesebbé. A magyar idegenfor­galom népszerűsítésére kvízjáté­kot rendeznek. Az árukínálatot 13 külkereskedelmi vállalat vá­lasztékából állították össze a nantes-i magyar héten. . MumántúU mümatképek want*1 ...... Hűvös van, már-már hideg, sápadt vasárnap reg­gel; ezért megpillantani is elég a piros Ikarusz IBUSZ-különbuszt, hogy kellemes melegre gondol­jon az ember. Gyülekeznek a kétnapos, Szekszárd— Gemenc—Pécs kirándulás (résztvevői. Van, aki te­kintélyes, tömött bőröndökkel nyomul fel a lépcső­kön (s aztán vissza: a terjedelmes túrakellékeknek a busz gyomrában a helye); öregek és fiatalok — kevesebb számban — foglalnak helyet. Névsorol­vasás, majd indulás, a háttámlás üléseken jó elter­peszkedni, s hallgatni a motor duruzsolását. Dr. Migléczi Béláné az idegenvezetőnk. Tizennyolc éve kísér csoportokat. — Annak idején — meséli — gyalog jártuk be a férjemmel az országot, oda- vissza. Ennyi az előnyünk azokkal szemben, akik bédekkerekből tanulják a nevezetességeket, s nem emlékeik, hanem kepeit alapján ismerik fel, hogy mi mellett haladnak el. • öreg háztetők mögött magasodnak a torony- épületek Pécsett. mintha csak hallotta volna a pa­naszt, egy egész konda vaddisznó terem a sínek mentén. Nem, de­hogyis félnek a sikoltó kerekek­től, közömbösen bámulnak a tu­ristákra. Aztán egy kisgyerek felkiált: „Jé, vaddisznók!” Erre mind eltűnik, mérgesen iszkol- nak vissza a sűrűbe. A mozdony- vezető a végállomáson mente­geti az állatokat: a szerelvény zaját már megszokták, az embe­ri hangtól még félnek. Harminc hivatásos vadász van a rezervátumban, úgyhogy a böl­cselkedésen senki sem csodálko­zik ... nántúl fővárosa: ha kiválasztunla egy pontot s onnan pásztázzuk végig, mintha a megelevenedett történelmet látnánk s a ma mo­dern felkiáltójeleként magasodik a tv-torony a Mísinatetőn. Pécs az egyenlő székesegyház plusz dzsámi plusz Zsolnay plusz Misina — él a képlet a bédek­keren nevelkedett turistákban. Vezetőnk mindenről mindent tud, lenyűgözően imponáló hallgatni szakszerű, a tényeken kívül mé­lyein emberi. véleményekkel meg­tűzdelt ismertetését. Vannak dol­gok, amelyeket külön-külön is­mer az ember, ,űe eszébe sem jut, hogy összerakja őket. Mig- lécziné ezeket meséli, mint egy megrögzött néptanító. (Egyébként az is: tanárnő.) Aki csak néhány éve járt Pécsett, az bármelyik más városhoz hasonló képet lát: fejlődés, új házak. Bizonyos ér­telemben ellentmondásos a Du­A siklósi várbörtönben egy idős parasztbácsi csendesen meg­szólal: — Ez a deres... Nagy­apámtól hallottam még róla! Ami legtöbbünknek történe­lem, az az ő számára valóságos és kizárólagos múlt — nem könnyű fiatalkora. S a jelen? Hallottam, amint délben azt me­sélte, hogy legutóbb éppen Le- ningrádban járt. Két nap alatt az ember hirtelen nem is tudja hány helyen volt, időbe telik míg visszaemlékszik mi volt az első állomás, s mi a harmadik. S mégis: élmények garmadája éri. Az ilyen kirándu­lások után kezdődnek úgy a be­szélgetések : ... emlékszem, ami­kor Gemencen jártam, olyan hi­deg volt, hogy zörögtek a csont­jaink ... S erről az embernek nemcsak Gemenc jut eszébe, ha­nem minden. B. 3. HUSZONKILENC IRHABUNDA, 223 ARANY NYAKLÁNC Aki „csencsel” nem turista Magyar termékek népszerűsítése Tokióban és Nantes-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents