Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

1917. április 22. • PETŐFI NÉPE • • A VÍGSZÍNHÁZ UTÁN KECSKEMÉTEN ÚJ KÖNYVEK A Lotte a Katona József Színházban szünetében. — Ha nem is az egész színházat, de legalább a földszinti széksorokat, — a ter­vek szerint ugyanis az emeletre nem is kívánunk kiadni jegyeket. A darab meghitt, mondhatnám szuggesztív légköre követeli meg, hogy az egyszereplős színpadot ne hagyományos nézőtéri karza­tok vegyék körül, hanem egy zártabb, emberközelibb környe­zet ... A célom az, hogy a kö­zönség aktív, társas partnere le­gyen az előadásnak. Ily módon a színház egészét, nézőteret és színpadot egyetlen nagy, XVII. századi szalonként értelmezzük, ahol a neves költő, Goethe úr barátnője meséli el a megjelent társaságbélieknek mindazt, amit kettőjüké különös kapcsolatát il­letően mentségül fel tud hozni. Az ürügy, valami kimondhatat­lanul érezhető erkölcsi közvád, a lényeg pedig a két világhírű ember egymáshoz való kötődé­sének ábrázolása. Egy zseni és egy asszony, vagy más megköze­lítésben egy lángész és egy köz­ember dialektikus kölcsönhatása, egymás személyiségének befolyá­solása, s ennek lehetséges hatá­rai ... — Az előadás teh'át szándé­kunk szerint a darab gondolatisá­gából építkezik és nem igyekszik a szövegből naturális, vagy rea­lista közeget, lélektani illetve átélhető színpadi helyzeteket lét­rehozni. Á kecskeméti „szalon­ban" egy színésznő adja elő Charlotte von Stein asszony, be­cenevén Lotte drámáját... Gon­dolkodva, érezve és érzéseiről töprengve . . , Magyaráz,' megfo­galmaz, kutat és vívódik... A bemutató kísérletének lényege véleményem szerint a közönség­gel való együttes párbeszéd lehe­tőségeinek kipróbálása; hiszen meggyőződésem, hogy Peter Hacks darabja a színházban csu­pán annyiban él, amennyiben ezt a dialógust színész és rendező meg tudják valósítani... P. M. Akik látták a közelmúltban a televízió színházi albumának műso­rát, azoknak al­kalmuk volt be­pillantani Peter Hacks Lotte című drámájának víg­színházi előadá­sába. Ott Ruttkai Éva játszotta el Goethe nagyhírű szerelmének sajá­tos, furcsa, egy­személyes drámá­ját — érzelemgaz­dagon, lélektani hitelességgel... Holnap este Kecskeméten ugyanezt a dara­bot mutatja be a Katona József Színház társulata, pontosabban két művésze; Csiszár Imre rendező és a címszerepet alakí­tó Szakács Eszter. A vállalkozás több szempontból is figyelemre mél­tó. A monodráma színpadra állítása kísérlet lesz an­nak megítélésére, hogy egy ilyen sajátos, mondhat­ni különleges „színházi cseme­ge" mint Peter Hacks darabja, mennyiben lesz képes a közönség érdeklődésének felkeltésére. Egy­ben elkerülhetetlenné válik az is, hogy a szakemberek és a né­zők össze ne vessék a kecske­méti és a pesti előadás különbö­zőségét egymással... A szokásos péntek esti premier szombati napra való helyezése ugyancsak a bemutató rendhagyó jellegét hangsúlyozza. • Lőtte; Szakács Eszter a próbán. (Tóth Sándor felvétele) — Nagyon remélem. hogy Kecskeméten és környékén már érdeklődnek annyian a korszerű színházi törekvések iránt, hogy a premieren s az azt követő három, késő esti órákban kezdődő előadá­son megtöltik majd a nézőteret — nyilatkozta kérdésünkre Csiszár Imre rendező a darab próbáinak Az ablakokon becsorgó tavaszi napfénytől derűs tantermekben jó hangulatú órákat láttak, hal­lottakká "Juhász Gyula pédijMH Wai*‘Főlkktdtí sSáktanszékV núwd- szertanos tanárai. A februári gya­korlatra a kecskeméti Zrínyi Ilo­na Általános Iskolába beosztott növendékek csináltak kedvet a tapasztalatcseréhez. Lelkesen szá­moltak be a pedagógusok kezde­ményező készségéről, a jól fel­szerelt szertárakról és minde­nekelőtt a szaktantermekről. Eljöttek, sokat vártak, remél­tek az előzetes beharangozás után. Csoportosan hallgattak órákat, járták végig az iskolát, jegyezték a bevált módszereket. Mindnyájan sokfelé jártak, is­merik a szakirodalmat, nehéz számukra újat mutatni. Szaktan­termekben is járták természete­sen. Részt vettek a módszer elő­nyeit és hátrányait összevető vi­tákon. A kecskeméti kirándulást ki­vétel nélkül hasznosnak, tanul­ságosnak minősítették. Kivált­képpen a szemléltető ..eszközök, célsierüéé^Ő tetszett. Másutt éló- eíőföidút?uÁt%y minden' tiltiköt- bogarat kiraknak a polcokra: lám, mi mindenünk van. Itt-ott összetévesztik a tanulást segítő eszközöket a dekorációval. A hatékonyság jellemzi a Zrí­nyi Ilona Általános Iskolában alkalmazott eszközöket. Érződik, hogy a minél több tudás elsajá*- títtatásának a szándéka hozta ezeket létre, de azért minden te­remnek megvan a maga hangu­lata, íze, színe. A kecskemétiek gondosan ele­mezték a kezdeményező soltvad- kertiek tapasztalatait és a maguk adottságaihoz igazították az ot­tani módszereket. Legutóbb egy dunántúli iskola pedagógusai lá­togattak a színház melletti ok­tatási intézetbe. Most kaptak tő­lük levelet: köszönjük a segítsé­get, mi is áttértünk a Kecske­méten látott meggyőző példák hatására a szaktanteremre. Fel- tehetőejhj ßQljßt s,, má&t j,másként csinálnak, tovább csiszolják a szaktantermi oktatás módszereit, eszközeit. Az ő tapasztalataikat mások, köztük a velük kapcsolatot tartó Zrínyi Ilona Általános Iskola pe­dagógusai is hasznosítják. A fogékonyság, a „nyitottság’’ a kecskeméti iskola eredményei­nek egyik eredője. A jó helyett a jobbat keresik. Ezért tértek át viszonylag korán a szaktantermes módszerre, ezért tökéletesítették a szemléltető eszközöket. A fej­lesztés az egész tantestület ér­deke, joga, lehetősége, a sikerek­ben mindenki részes, ezért is jó a közösség hangulata. Így függnek össze a dolgok! Jó benyomásokkal utaztak ha­za a szegedi főiskola tanárai. H. N. A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt találjuk a Föl­des Anna szer­kesztette tar­talmas irodal­mi antológiát. Asszonyok tük­re címmel, amely a Ma­gyar Nők Or­szágos Tanácsával közös kiadás­ban jelent meg. Üjabb kiadás­ban látott napvilágot Lev Bezi- menszkij izgalmas dokumentum­regénye, A titkos Barbarossa- dosszié. Francia marxista tudósok tanulmányait tartalmazza A filo­zófia és a vallás című tanul­mánykötet. Zeno Zimmerling a szerzője a német és a nemzet­közi munkásmozgalom kimagasló alakjáról, a fasizmus áldozatául esett Ernst Thálmannról készült életrajznak. Az évről évre ki­adásra kerülő, s most ismét meg­jelent Nők Magazinja almanachot Remete Tiborné szerkesztette. A Gondolat Könyvkiadó meg­jelentette — mindenki számára hasznos és tanulságos olvasmány­ként — a Közhelyszótárt, Herná­di Miklós gondos munkáját. A pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot Bohus Chnoupek riportjainak és karcolatainak kitűnő válogatása. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel újból megjelentette a kiadó Helmuth von Glasenapp: Az öt 'világvallás című tanulmányköte­tét, amely a bráhmanizmus, a buddhizmus, a kínai univerziz- mus, a kereszténység és az isz­lám eredetét, legfőbb tanait vizsgálja. A Corvina Kiadó A művészet kiskönyvtára című sorozatban je­lent meg az Orbán Dezső élet­művét bemutató kis kötet, mely­nek kísérőszövezét Passuth Krisztina írta. Újabb, átdolgozott kiadásban jelentette meg a ki­adó Pogány Frigyes Firenze cí­mű, sok képpel illusztrált köny­vét. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt találjuk Bihari Sándor verseskötetét. Mezei András Fehér a fehéren című új verseskötetét. Az Iszlai Zoltán el­beszéléseit, Szatíráit, paródiáit tartalmazó Tabularáza című könyvet és Nemes László Szeren­cseszerződés című új regényét. Az Emlékpróba a kiváló és fiatalon tragikusan elhunyt Kossuth-díjas főrendezőnek. GeflerF Endré­nek állít emléket, dokumentu­mokkal, viszaemlékezésekkel; a tudományos igényeket is kielégítő munka Molnár Gál Páter műve. Szauder József Itáliárol szóló esz- széit tartalmazza a Kövek és könyvek. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Anton Csehov: A szökevény című elbe­szélését. Verses képeskönyv a Kerek esztendő, Kormos István költeményeivel és Reich Károly pompás illusztrációival, és Móricz Zsigmond bűbájos verse, az Ici- ri-piciri. K. Lukáts Kató illuszt­rációval. Az elmúlt esztendőben született a határozat: olyan játékos sport­tevékenységi rendszert dolgozza­nak ki a csapatok vezetői — a testnevelő tanárokkal közösen —, hogy abban a csapat apraja- nagyja, a kisdobos-jelölttől a nyolcadikosig és még azon túl is részt vegyen! Hogy ennek a terv­nek milyen óriási jelentősége van, azt azóta valamennyien ér­zékelitek! A mozgalomról most szép szí­nes beszámolót kaptunk az egyik kecskeméti iskolából, a Hunyadi­városiból. ■ Olyan szeretettel, megbecsülés­sel szólnak a levélíró úttörők a náluk kidolgozott rendszerről, hogy részletesen közöljük, hasz­náljátok fel módszereiket ti is, — bármelyik, megyebeli csapatnál. Hasznosítsátok, és ha szükséges­nek látjátok fejlesszétek az itt leírt módszert tovább... de erről mindképpen f küldjétek számunk­ra is beszárholót. „A mi iskolánknak nagyon szép tornaterme van — szól a le­vél — és két nagyszerű testne­velő tanára: Dunszt Istvánná és Rehák László. Ok szerveztek ré­szünkre ebben az úttörőévben sportprogramot, amelyet már tanévkezdés után kifüggesztettek a faliújságra. Ennek a felhívásnak a lényege az volt, hogy valamennyi raj versenyezzen! Mindenki! A fali­újságra került a verseny prog­ramja és a követelményszint. Az értékelés félhavonként történik, — természetesen az is nyilvá­nosság elé kerül. A győztes raj pedig havonta elnyeri az er­re a célra alapított vándorser­leget és mozijegyet is kap. De ju­talomban részesülnek a második és a harmadik helyezettek is, valamint az egyéni győztesek. A hírek pedig folyamatosan „jönnek" a faliújságon. Ezt va­lamennyien nagyon fontosnak tartjuk, hiszen szinte napról nap­ra figyelemmel kísérhetjük meny­nyi pontot tudtunk összegyűjte­ni ebben a nagyszerű tömegsport­akcióban. Tanáraink összegezték az in­dulók számát, tőlük tudjuk, hogy nincs olyan tanuló, aki legalább 3—4 alkalommal ne indult vol­na valamilyen versenyen. Min­denki megtalálta tehát a számára legkedvesebb sportágat, amely­ben képviseli raja színeit. Nagyszerű dolog még nálunk, hogy csapatvezetőnk, raj vezető­ink pontosan tudják, mennyire szeretjük a tömegsportnak ezt a formáját — és folyamatosan buz­dítanak bennünket! Az iskolará­dióban pedig igazgatónk dicsére­tét hallhatjuk, ez további mun­kára, jobb eredmények elérésére sarkall bennünket. Hogy programunkról is szól­junk: volt terernatlétika, havon­ta futónap, zsinór- és kosárlabda, kerékpárverseny, labdarúgás, asz­talitenisz, kötélhúzás és atléti­ka. Az atlétikát utolsónak írtuk, de megjegyezzük, hogy a mi tö­megsportunk gerincét az atléti­kai számok jelentik. Ilyenformán minden elképzelhető atlétikai számban rendeztünk már ver­senyt. Szólnunk kell még versenyrend­szerünkről. Lényege az, hogy so­kan jöjjenek! Azok is, akik • Küzdelem a kosár előtt. Hajrá, fiúk! (Tóth Sándor felvétele) egyesületben vagy az iskoU szí­neiben versenyeznek, de főként azok, akik csak szeretik a spor­tot! Az a nagyszerű, hogy ebben a mozgalomban a kiváló képesség nem előny! Az értékelésnél az egyént győztesek 1—6 pontot kapnak. A csapatban — vagyis a rajok sor­rendjében — az 1—6 helyezettek is 1—6 pontot kápnak, csapaton­ként. A legtöbb csapattal induló raj még kap 6 pontot. Ez a hat pont a tömegsporté! Az a raj te­hát, amelyik két leány- és két fiúcsapattal indul a versenyen, 24 pontot kaphat, az egyéni győ­zelmen kívül. Pajtások! Ugye látjátok, hogy ilyenformán min­den raj minden tagja becsület­beli kötelességének érzi, hogy megjelenjen. Bizony, az ősszel csak megjelentek, hogy a raj ne veszítsen pontokat. És most, — ha látnátok! — belőlük lettek a leglelkesebbek! Tanáraink szerint azért is nagy­szerű ez a mozgalom, mert ők is pontosan tudják, melyikünkben milyen képességek rejtőznek, és persze igyékeznek azokat előhoz­ni! Tudják, kinek érdemes ver­senyre menni, ki van formában, vagy ki az, aki éppen fáradt. De ne gondoljátok azért, hogy most már csupa kiváló soortoló- ból áll a csapat! Az induláskor is tudtuk, hogy ez lehetetlen. Azt azért elhihetitek, mert valameny- nyien valljuk: SPORTOLNI JÓI Végül négy társunk nevét sze­retnénk leírni, mert rájuk büsz­kék vagyunk: Bognár Anna, Ko­vács Anikó. Kiss Sándor és Dá­vid Gyula, ök négyen különösen sokat tettek — és tesznek — eb­ben a nágyszerű mozgalomban a jó eredmények eléréséért. (A hunyadivárosi iskola úttörőcsapatának tudósítói) Rejt vénvfejtőknek Az elmúlt alkalommal közölt úttö- rőrejtvény helyes megfejtése: Ha ku­tyával játszol, bot legyen kezedben. A nyertesek nevét Ti&th István, kisdo­bos. a kecskeméti Molnár Erik Üttö- rőcsanat 1 c osztályos tanulója húzta ki: Hajdú Katalin, Kunszentmiklós; Vörösváczky Zsuzsanna, Orgovány; Németh Lajos, Lajosmizse; Szalal Eni­kő, Jakabszállás; Balázs Judit, Laki­telek; Antal Erzsébet, Kiskunmajsa; Lornyánszki Misi, Kiskőrös; Csányt Ida. Kiskunfélegyháza; Pap Anna, Kunfehértó; Szabó János, Kecskemét. A nyerteseknek a könyvjutalmakat postán küldtük el. A jövő héten a kisdobosok rejtvé­nyének megfejtését és a nyertesek nevét közöljük. Selmeci Katalin (9.) — Foglalj helyet, Becker elv­társ. Elnézésed kérem, hogy ed­dig nem kérethettelek. — Nem unatkoztam, vezérigaz­gató elvtárs, nem panaszkodha- tom, mostanában sem kevesebb a munkám. — Becker ismét felrak­ta a szemüvegét, óvatosan maga felé húzta a széket az íróasztal elől, leült, és olyan mozdulatot tett, mintha a vezérigazgatói asz­talra akarta volna fektetni a dossziéját, de közben meggondol­ta magát. — Kérlek, vezérigazga­tó elvtárs, azért jelentkeztem be hozzád, mert a fegyelmi bizott­ság mai ülése után kötelességem felhívni a figyelmedet egy teen­dőre, amivel az adatok mérlege­lése után most már nem szabad várnunk, illetve várnod. — Tehát... — Leilei sürgető mozdulatot tett, s közben másik kezével odébb tolta maga elől Oszkár jelentését. Ha a nyílás-r zárók a helyükön lesznek, a bel­ső festéssel napok alatt végez­hetnek a fürediek, tehát a sze­zon elejére a villa lakható... Érdemes volt ide vennie Oszkárt, persze a feltételt se volt felesle­ges hangsúlyozni, hogy az IN- VESTCOOP egyetlen embere se tudhatja meg,' hogy Oszkár Eri­ka másod-unokabátyja, igen, erre célzás sem történhet, és becsülje meg magát, gondoljon arra, hogy az ellenforradalom óta sehol sem kapott tisztességes állást ekkora fizetéssel, mert mindenütt erköl- p esi bizonyítványt kértek tőle, csak itt nem ... Bólogatott arra, amit Becker motyogott. — Tehát ezek a rendelkezések elsősorban téged köteleznek, ve­zérigazgató elytárs. A szóban for­gó összegek együttesen megha­ladják a harmincezer forintot, márpedig a vonatkozó rendelke­zések szerint ötszáz forint feletti összeg esetében a vállalat, vagy intézmény vezetője köteles felje­lentést tenni az ügyészségnél, je­len esetben is, mivel a prémium­mal való visszaélés társadalmi tulajdon rovására elkövetett cse­lekménynek tekintendő... — Értem — bólintott Lellei. Nos, erre várt, napok óta várja, hogy Becker beállítson hozzá ez­zel a szöveggel. így a fejlemé­nyek hírével együtt az is órák alatt elterjed a házban, hogy nem saját jószántából jelentette fel Dorogit, tehát azok se orrol- nak majd rá, akik kedvelik Do­rogit, pedig ezekből szép számmal akad a vállalatnál. Becker nem mulasztja el megjegyzni minde­nütt, ahol alkalma lesz rá. hogy neki kellett erre figyelmeztetnie a vezért, hiszen miért hagyná ki az alkalmat, hogy hangsúlyozza saját fontosságát a kollégák előtt? — Igen, a rendelkezések Nos, mi mást tehetünk ... Fogal­mazd meg a feljelentést, Becker elvtárs, holnap vagy holnapután küldd be, aláírom ... — kedvet­lenül nézett maga elé pár pil­lanatig, majd fáradt mozdulattal cigarettáért nyúlt. Becker összecsukta ölében a dossziéját, felállt, és helyére iga­zította a széket: — Reggelre asztalodon lesz a feljelentés szövege, vezérigazgató elvtárs. Mintha várt volna egy pillana­tig, hogy Leilei kezet nyújtson neki, de amikor látta, hogy a ve­zérigazgató a hamutartóba dobja a törött gyufát, s már a második szállal kísérletezik, kioldalazott a szobából. — Megveszem! — bökött rá Lia az antilopbőr retikülre, amit a csupa tükör kirakat közepén külön üvegállványra tettek. — Lehet, hogy félóra múlva már nem lesz meg, de hogy holnapig elviszik, az tuti... Van nálad pénz?* — Van — nyitotta a táskáját Erika. — Vedd meg de aztán ül­jünk le valahol, mert rögtön összecsuklok. Életveszélyes vagy. Másfél órája egyik kirakattól a másikig ... Mennyit adjak? — Kétszázat. Nem. adj hár­mat, maradjon is nálam pénz... — Elvette a három százast. — Most már mennyivel lógok ná­lad? Ezerkettővel. Az első fize­tésemből rendezem all right? — Jó, csak igyekezz már, én idekint maradok. Leülni végre valahol... Per­sze, csak magát hibáztathatja. Mi­ért hagyja, hogy Lia órák óta von­szolja, keresztül-kasul a belváro­son? Fut Lia mellett, mint egy pulikutya, kábultan a melegtől meg a szakadatlan fecsegéstől, s már alig érzi a bokáját. Volta­képpen irígyli Lia lendületét, ezt az örökké feszített tempót, aho­gyan ez a nagydarab nő éli az életét, a kimeríthetetlen energiá­ját, amiből mindenre jut, férfiak­ra, strandra, mozira, étteremre, cukrászdára nappal, s még éjjel­re is elég erő marad benne ah­hoz, hogy hetente legalább há­romszor hajnalig táncoltassa ma­gát, hol egyik, hol másik mula­tóban, akár valami tizenhat éves, ikifáraszthatatlan fruska... Iri­gyelni kell ezért a vitalitásért. Ahogy most is kipenderül a bőr­díszművestől . .. — Na, mit szólsz, aranyos, nem? — Hányadik retikülöd? —• Csináljak leltárt? Gyere, le­ülünk a drink bárban megiszunk valamit, közben összeszámolom. Karon ragadta Erikát, és már sodorta is magával a Klotild-pa­lota átjárójába, ahol a nappal is kivilágított kirakatok között színes neonokkal hirdette magát a drink bár. —• Jónapot — rántotta be ma­gával az ajtón Erikát. Sima képű, fiatal, a neonvilá­gítástól természetellenesen sápadt mixer rázta a sékert a bárpult mögött. — Csókolom a kezüket, höl­gyeim. — Szabad kezével a szél­ső bárszékekre mutatott, amely­nek támlájuk is volt. — Paran­csoljanak, a legkényelmesebb he­lyeim .. . Mivel szolgálhatok? — Adjon két száraz Martinit citrommal — kapaszkodott fel JLia a magas bárszékre. — Jég­gel. És külön két pohár szódát. A bárpult másik végén három széken három arab ült hallga­tagon, rövidre nyírt göndör ha­juk kékesen csillogott, arcuk ola­josán fénylett a neonsugárzásban. Mind a három Erikát bámulta. Amint belépett, rögtön megakadt rajta a szemük, s azóta is mere­ven nézték. Lia kuncogott, s odahajolt Eri­kához: Megvesznek egy nőért, ha szőke. Ha volna hozzá merszem, hogy kipróbáljak egyet. Meg egy négert is ... Kár, hogy Árendás megijesztett. — Ki az? — Árendás? Persze vele nem találkozhattál. Tanársegéd a bőr­klinikán — Még halkabbra fog­ta a hangját: — Azt mondja, hogy ezekkel nagyon vigyázni kell, tönkreteszik az embert, úgy csi­nálják. mint az őrültek, valósá­gos extázisba esnek, nem tudják abbahagyni, olyan állapotban ma­radsz utánuk, mintha egv sza­kasz katona ment volna végig rajtad. — Nem fogok olyan állapotban maradni — erőltetett egy mo­solyt Erika. Lia a bárpult fölé hajolt, s megnézte magát a tükröző mű­anyag lapon. Töprengve csóválta a fejét: — Már csak azért is meg kel­lene próbálni egyszer, hogy az ember ne úgy érezze magát utá­na, legalább egyszer ne úgy, mint amikor egy filmet csak a feléig lát, és még annyi reménye sincs, hogyha jegyet vált a következő előadásra, akkor végignézheti. Hagyjuk... — Gépiesen rámo- solygott a mixerre, aki _ eléjük tolta a két italt és a szódavizes poharakat. — Kösz, Attila. Beleszagolt a Martiniba, csak utána emelte fel a poharát: — Csirio. Erika lassan kortyolta a hideg italt. Hányszor gondolkozott már róla, hogy vajon szerencséje-e, vagy szerencsétlensége, hogy be­lőle hiányzik a Lia kielégítetlen- sége. Eleinte azt hitte, hogy azért nem kívánja Ágostont, mert tulajdonképpen hozzá se akart menni feleségül. Idegesen várta a kezdeti hónapokban esetről esetre, hogy felkelhessen, kimehessen végre megmosakod­ni, és elaludhasson. Később egy ideig zavarta a tudat, hogy ő is frigid, aztán megnyugodott, ta­lán attól a cikktől, amiből meg­tudta, hogy a nők hatvan vagy nyolcvan százaléka mindenütt frigid, de talán nem is attól, in­kább Ágoston jóvoltából, ahogy egyre ritkábban bújt oda mellé, s most már legfeljebb akkor kí­sérletezik, ha eleget iszik ahhoz, hogy felpiszkálódjanak az ide­gei, de nem annyit, hogy a gyom­rával kínlódjon. Az volt a sze­rencse, hogy nem is kellett le­szoktatnia magáról Ágostont. (Folytatjuk) A DIÁKOK BESZÉLTÉK RÁ A TANÁROKAT... Szaktanterem-nézőben Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents