Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1977. április 20. Mint egy nagy család — A kívülál­ló talán nem is tudja elképzel­ni, mennyire össze tudja ko­vácsolni a szo­cialista brigád­mozgalom az egyes kollektí­vákat — mond­ja mély meg­győződéssel Ko­vács Istvánná, a Papíripari Vállalat kis­kunhalasi gyá­rának szb-el- nöke. — Ezt nemcsak mint szakszervezeti elnök mondom, hanem mint csoportvezető, nap mint nap tapasztalom. A versenyben részt vevő bri­gádok nem csupán a ter­melésben jár­nak az élen, hanem nagyon sok a közös programjuk, egyre többet vannak együtt p?. üzemen kí­"01 is. így azután a munkakap- rsolaton túl igazi, őszinte barát­ságok is szövődnek. — Közeledik május 1., a bri­gádok munkáját ilyenkor teszik itt is mérlegre? — Nálunk is ezen fáradozik most az értékelő bizottság. Nem kevés a feladat, hiszen 27 brigád 274 tagjának egyéves tevékeny­ségét kell számbavenni. Igaz — tes-i hozzá —, két brigád alig néhány hónapja alakult, ők még nem várományosai a megtisztelő címnek. A többiek viszont már az előző években is bebizonyí­tották, hogy komolyan vették a vállalásaikat. Ezt az is bizonyít­ja, hogy már’ nyolc kollektíva rendelkezik az arany, tizenegy pedig az ezüst fokozattal, s a többieknek sincs okuk a szé­gyenkezésre. • Csillag Jenőnc, a tizenkéttagú Üj élet brigád vezetője a napokban már „előleget” is kapott, a vállalati szocialista brigádvezetők tanácskozásán nyújtották át neki a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az irányítása alatt dolgozó brigádból négy kismama hiányzik, vállalásaikat mégis túl­teljesítik. Eddig háromszor nyerték el a mozgalom aranyjelvényét, valószínű most, május elsején sem maradnak háttérben. — Mi a véleménye az eddigi értékelések alapján? — Azt hiszem, a bizottság minden tagja nevében kijelent­hetem, hogy a brigádok ered­ményei a vártnál is jobbak. Bí­zunk mi is abban, hogy egy bri­gád sem (esz, amelyik nem ér el újabb fokozatot. — Melyeké az értékelés főbb szempontjai ? — Természetesen a mozgalom hármas követelményét tartjuk szem előtt és az$ hogy a vállalá­sokat hogyan teljesítették. Gyá­runk idei terve feszített s ha si­kerül végrehajtása, az elsősor­ban e vállalások teljesítésének lesz köszönhető. Az eddigi ta­pasztalataink azt mutatják, hogy minden kollektíva 100 százalék felett termel és termékeik ellen nincs minőségi kifogás. Jelentő­Változott a szemlélet Sokféle segítség a tenyésztői munkához • A nyolctagú Salvador Allende brigád már megszerezte az ezüst­jelvényt, s bizakodva várják a munkásosztály ünnepét, valószí­nű, hogy részt vesznek a jutalom­osztásban is. A közös eredmé­nyek elérésében nagy szerepe van Bracsek Mária szakmunkásnak, a brigád vezetőjének is. sen csökkent a gépállás, növe­kedtek a takarékossági eredmé­nyek. A brigádok tavaly több mint 3 ezer órát dolgoztak tár­sadalmi munkában. Minden bri­gádtag részt vesz valamilyen ok­tatásban — szóval az egyes vál­lalásokat megvizsgálva sok jó tapasztalatot szereztünk. Egyéb­ként a brigádok javaslatára csat­lakozott gyárunk a csepeli dolgo­zók felhívásához és eredeti vál­lalásaikat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére indított munka­versenyben újabb felajánlásokkal egészítették ki. — Az erkölcsi elismerés mel-* lett „más” is vár a brigádokra? — Természetesen erről sem fe­ledkezünk meg, a címek odaíté­lésénél mintegy 130 ezer forint jutalomban részesülnek. O. L. (2.) Nagyon fontos feladatnak tekintjük a szakosított szarvasmarhatelepek üzemelésé­nek gazdaságosabbá tételét. Az összes tehén­férőhely mintegy 20 százaléka található a szakosított telepeken. Az átlagosnál lényege­sen magasabb beruházási költséggel nincse­nek arányban a termelési mutatók. Az ága­Legújabb is­mereteink sze­rint a rekonst­rukciók során előnyösen fel­használhatók lennének bizo­nyos faszerke­zetes épületek. Megyénkben néhány közös gazdaság vál­lalkozna is ilyen jellegű ,beruházásra, a kérdés csupán az, hogy a gyártó mező- gazdasági szö­vetkezetek mi­lyen mérték­ben tudják az igényeket ki­elégíteni. Bízunk ben­ne, hogy te­nyésztési el­képzeléseinket megvalósítjuk. Egyre többet foglalkoztatja viszont a nagyüze­mi állattenyésztőket az a gondo­lat, hogy képes-e a tejipar fel­dolgozni a nagyobb mennyiségű árut. zat magas eszközigényessége és annak lassú megtérülése miatt termelőszövetkezeteink a következő tervidőszakban alig-alig szándé­koznak újabbakat építeni. Egy-egy komplett telep létesítése a jelenlegi típustervek alap­ján igen sokba kerül, ezért inkább a meg­levők felújítását, korszerűsítését tervezik. • Üszőnevelő telep. A tervidőszak végére tervezett növekedés mintegy 20 százalék lesz. Figyelembe véve a jelen­legi tejbegyűitő hálózatot, napon­ta 270 ezer liter tej átvétele le­hetséges. Jelenleg a kínálat 250 ezer liter. A kihasználatlan ka­pacitás sajnos elsősorban a kis tehén létszámú községekben, illet­ve olyan tejátvevő helyeken van, amelyeknek felszerelése nem .0- eléeítő. Bízunk benne, hogy a tejioar érzi a feladat nagyságát, s időben megfelelő intézkedése­ket tesz a zökkenőmentes átvé­tel érdekében. Mint már az előzőekben jelez­tem, az ágazat gazdaságossá té­telének a központi átgondolások megvalósításához igen sokat kell tenni. A felügyelőséghez beérkezett tenyészanyagigény arra enged kö­vetkeztetni, hogy az új állami tá­mogatási rendszer ösztönző mind a nagyüzem, mind a kisgazdasá­gok számára. A tejtermelés nö­vekedéséért járó felár segíti a tenyésztői munka javítását. Van olyan tapasztalatunk, hogy ahol évekig 2 ezer liter alatt volt a tejtermelés, az ösztönzés hatására 30 százalék növekedés' jelentke­zik. Természetesen azoknak az üzemeknek, ahol eddig 3—4 ezer liter volt a hozam, ez az ösztön­zési forma kevésbé előnyös, hisz náluk sokkal. nehezebb a terme­lést fokozni. A megye tartalékai azonban az igen alacsony ered­ményeket elért tenyészetekben vannak, sajnos, ez a népesebb tábor. A termelőszövetkezetekben az elmúlt esztendőben az egy tehén­re jutó átlagos fejtermelés 2474 liter volt, ebből nagyon sok a á ezer alatti átlagtejhozamú gazda­ság. Az állami támogatások már tavaly is kedvezően befolyásol­ták a háztájiban a létszám ala­kulását. A csökkenés a korábbi ; évi 8—10 százalék helyett csu­pán 3—4 százalék. Ez év elején megjelent még hathatósabb álla­mi segítség tovább rnérsékelheti az eddigi tendenciát. Kedvező az is, hogy a tejipar az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva ez év januárjá­ban .és februárjában 10,7 száza­lékkal több árut vásárolt feL Legnagyobb a növekedés az álla­mi gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben. összesen 16,6 millió liter tejet vett át az ipar. A nagyüzemekben végzett ke- resztezési, tenyésztői munka ered­ménye még csak ezután kezdi éreztetni kedvező hatását. Az a véleményem, hogy elér­jük céljainkat, ha az üzemi és az irányító szakemberek tovább­ra is kellő igyekezettel végzik! munkájukat. Sokat tehetnek a cé­lok elérésében a pártalapszerve- zetek és kommunisták. A ml pártalapszervezetünk vezetőségé­nek és a kommunista szakem­bereknek is folyamatos feladata a tervszerű munka ösztönzése, az állandó ellenőrzés, a korszerű szemlélet kialakításának elősegí­tése. Bense Ferenc a megyei állattenyésztési felügyelőség pártalapszervezetének titkára • Januárban alakult és Hess András nevét vette fel a gépte­remben egy új Ifjúsági brigád. Az értékelő bizottság szerint egyik fő vállalásukat — a szov­jet export teljesítését — máris igen jő ütemben végzik. Felvé­telünkön: Héderl Károly, a ti­zennégy ifjúmunkás brigádtag vezetője munka közben. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Különösen kegyetlen » A brigádok eredményeiben nagy szerepük van a tmk dolgozóinak, az itt dolgozó kollektíváknak is. A gépállások lerövidítésében jól dolgozik a zöldkoszorús Eötvös-brigád, melynek eg£ tagját, Pastrovics László lakatost örökítettük meg munka közben. Németh Katalin, az ezüstjelvényes Markovics Mária brigád tagja bizakodva figyeli a gyors munkát, szeretne ő is minél hamarább dolgozni gépével. (Opauszky László felvételei) Jóval túlhaladta hatvanadik életévét Kovács István, Kecske­mét, Tiborc utca 3. szám alatti lakos, amikor először került ösz- szeütközésbé a törvénnyel. Sú­lyos váddal állott a bíróság elé: különösen kegyetlen módon el­követett emberölés miatt. Igaz, korábban is többször volt közel ahhoz, hogy a vádlottak padjára ZÖLD UTAT A ZÖLDSÉGNEK Honnan lesz elegendő? A zöldségtermesztés fejlesztése végett tavaly megalkotott újabb kormányintézkedések, valamint az ennek nyomán megélénkülő termelői kedv, illetve az ugyan­csak ehhez kapcsolódó miniszté­riumi és megyei — a tanácsok és a tsz-szövetségek ösztönözte — intézkedések és törekvések mérle­ge hovatovább megvonható. Tör­tént erre kísérlet a közelmúlt­ban: a MÉM-ben egybehívott fel- vásárlási vállalatvezetők értekez­letén. Itt Panák László, az április 1-vel alakult Zöldker. Központ zöldség-, gyümölcsfelvásárló szer­vezet vezérigazgatója is számot adott a pillanatnyi helyzetről. Most már arról is kérdezhetem: mennyire viselték meg a fagyok a zöldségnövényeket? — A nem fűtött fóliasátrakban megállt a növények fejlődése,, ami tükröződött a felvásárlás mérséklődésében — mondja a ve­zérigazgató. — A lakossági ellá­tásban ez kevésbé érezhető, ugyanis az export rovására tör­tént bizonyos átcsoportosítás. Ami a szabadföldi korai termé­keket illeti: azt vártuk, hogy a zöldborsó már április 25-e körül piacra juthat. A hideghullám ha­tására azonban legalább egy-két hetes eltolódásra számítunk. Má­jus közepére várható, hogy új­burgonya is kerül a piacokra, fő­leg Csongrádból. jóllehet célszerű törekvése a megyéknek, hogy lehetőleg a leg­több község termelőszövetkezete, állami gazdasága, vagy kisterme­lői társulása teremtse elő a helyi lakosság zöldségellátásához szük­séges termékeket, mégis nyilván­való, hogy mind a friss fogyasz­tás, mind a konzervipar igényei­nek nagyobb mértékben tegye­nek eleget a hagyományosan zöldségtermő tájak. Alakulnak azonban új körzetek is, hiszen a csepeli Duna Termelőszövetkezet kezdi meghonosítani a vörös­hagymát, amely máris nagy te­ret kapott Szolnok, Hajdú-Bihar megyében, vagyis az Alföld fel­sőbb vidékein. Panák László er­ről így beszél: — Ugyancsak Szolnok megyé­ben van kialakulóban egy zöld­babtermesztő tájkörzet, közelebb­ről Homok községben. Az uborka Csorna, Kapuvár környékén, vagy a Nógrád megyei őrhalom háztáji gazdaságaiban dominál. Pest megyében hagyományos táj­körzet a Galga völgye, ahol a termelőszövetkezetek egyebek közt gépesítetten termesztik a> zöldborsót, amiből friss fogyasz­tásra is szednek. Az egyik hagyományos zöld­ségtermő vidék Pest megye. Bu­dapest közelsége mind a múlt­ban, mind a jelenben olyan ked­vező közgazdasági adottság, amely a termesztési hagyomá­nyokkal párosulva célszerűvé te­szi, hogy a megye gazdaságai na­gyobb mértékben vegyék ki ré­szüket a zöldségnövények meg- termesztéséből. Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács illetékes elnökhelyettese erről így beszél: — Még az elmúlt évben zöld­ségtermesztési együttműködés alakult 23 tsz és állami gazdaság részvételével. Olyan ismert zöld­ségtermesztő szövetkezetek van­nak köztük, mint a vecsési Feri­hegy, a csepeli Duna, a pestimrei Szabadság, vagy az ugyancsak fő­városi Óbuda Termelőszövetke­zet. A főváros, s a megye lakos­ságának egyre növekvő száma, továbbá öt konzervüzem és a hű­tőipar egyik gyára gazdaságaink­tól, kistermelőnktől várja zöld­ségigényük kielégítését. A gaz­daságok ötéves terveik megfor­málásakor átérezték ezt a felelős­séget. E szerint a szántóföldi zöldség, illetve a betakarított ter­mőterület 1980-ra eléri a 19 700 hektárt, vagyis visszaáll az 1972. évi állapot. Ma már úgy tűnik, hogy meggyorsult ez a folyamat, s nem 1980-ban, hanem már az idén elérjük ezt az arányt. Természetesen a konzervipar is kiveszi a részét termelői hátteré­nek izmosításából. A Nagykőrösi Konzervgyár, amely tavaly ünne­pelte fönnállásának 80. évfordu­lóját, termékeinek 70 százalékát exportálja. (Az egész magyar konzervipar exportja értékben megegyezik az idegenforgalom devizabevételével, pusztán a tő­kés export évi 30 millió dollárt jövedelmez.) Az idén 65 gazda­sággal van szerződése a nagykő­rösi üzemnek, közülük 24, úgy­nevezett bázisgazdaság szállítja a zöldség 80 százalékát. A terme­lőkkel való együttműködést pél­dázza egyebek között, hogy a háztáji uborkára együttműködést alakítottak ki a nagykőrösi és a túrái fogyasztási szövetkezettel, s mivel a konzerviparban ez a gyár az úgynevezett témafelelőse a zöldborsó és a zöldbab termesz­tésének, kísérleteket folytatnak a tápiószentmártoni <Aranyszarvas és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet ttCP. Zöldbabkísérleteket pedig a so­roksári Vörös Október Tsz par­celláin végeznek. A farmosi Tá- piómente Termelőszövetkezet az idén paradicsombetakarító gépe­ket vásárol, a konzervgyár pedig a paradicsomlényerő vonalat ve­szi meg és helyezi ki a szövet­kezetbe. S most kanyarodjunk vissza a legfőbb fogyasztói kérdéshez: lesz-e az idén — ha az időjárás közbe nem szól — elegendő zöld­ség? Panák László vezérigazgató szerint van is, lesz is, mégpedig elfogadható áron. E prognózist alátámasztja egy adalék: az el­múlt év áprilisában 44 ezer — most 55 ezer vagon zöldségre van szerződésük. K. N. üljön, hiszen rendkívül durva, iszákos embernek ismerték kör­nyezetében. Verte feleségét, majd elvált tőle, újabb házasságot kö­tött, de ezt a rövid életű frigyet egy harmadikkal váltotta fel, amely csupán napokig tartott. Közben szinte állandóan ivott, mindenkit fenyegetett, szidalma­zott. Nyugdíjasként azért még dol­gozott. A Kecskeméti Konzerv­gyár II-es telepén volt takarító, udvari munkás. Itt ismerkedett meg Döme Istvánné Rácz Erzsé­bettel, aki hamarosan a Tiborc utcai lakásba költözött, életközös­ségre léptek. Ezt az asszonyt is többször megverte, s Rácz Erzsé­bet mindannyiszor elhatározta, hogy otthagyja a férfit. Ezt meg is tette néhányszor, de mindig vissza is költözött hozzá. Ilyen körülmények között érkezett el 1976. november 14-re, amikor disz­nót vágtak. Erre a családi ese­ményre meghívták Kovács István fiát és annak feleségét is, de a fiatal házaspár délután három­kor eltávozott. Köztudott, hogy a disznótorhoz hozzá tartozik a bor. Kovács azonban ezt túlzásba vitte most is, mint mindig, ha alkalma nyí­lott a. poharazgatásra. Négy óra lehetett már, amikor újra nagyon erősnek érezte magát az elfo­gyasztott bor hatására. Ocsmány szavakkal szidalmazta élettársát, veszekedtek, a férfi azzal fenye­gette, hogy megöli. Aztán tovább ivott. Ez a veszekedés, ivás, fe­nyegetés eltartott a késő éjsza­káig. A szomszédok is hallották, amint kiirtással fenyegeti Ko­vács az élettársát, de úgy gon­dolták, hogy ez ugyanaz a régi lemez, amit már sokszor hallot­tak. Éjszaka tíz óra tájban azon­ban Kovács már annyira részeg volt, hogy az asszonynak minden szavába, mozdulatába belekötött, nekirontott és ütötte nagy erő­vel, ököllel verte az asszonyt, aki egy ilyen ütéstől hanyatt /fesett a közelben levő heverőre. A férfi vább ütötte. Közben az asszony­nak minden bordája eltört, s így már védekezni sem volt képes. A megvadult Kovács Istvánt azonban ez. nem érdekelte, nem is vette észre az élettárs sérüléseit, hanem megmarkolta az asszony haját és nagy erővel a heverő karfájába verte a szerencsétlen nő fejét. Ezt tízszer, tizenötször tette meg, amikor úgy gondolta, hogy eléggé kiöntötte a mérgét, és jól „megfizetett” az asszony­nak. Körülnézett a lakásban, bort keresett, ivott még néhány po­hárral, majd az asszony mellé a heverőre feküdt. Nem vette ész­re, hogy Döme Istvánné Rácz Erzsébet ekkor már halott volt, súlyos koponyasérüléseibe halt bele. Kovács István szörnyű tette után nyugodtan aludta végig az éjszakát halott élettársa mellett. Amikor reggel felébredt, eszébe jutott, hogy tulajdonképpen meg akarja ölni az asszonyt. Kiment a konyhába, ahol ismét bort ivott* majd magához vett egy hatalmas kést (nyéllel együtt 27 centimé­ter hosszú volt), s azzal átvágta az asszony nyakát. Ezután a kést megmosta, magára zárta az aj­tót, ivott, ivott és elaludt. Délután három óra körül — november 15-én, hétfőn — a szomszédok felfigyeltek arra, hogy Kovácséknál irgalmatlanul lármáznak a disznók, nyilván azért, mert aznap még nem kap­tak enni. Nem látták az udvaron sem az asszónyt, sem a férfit. Eszükbe jutott Kovács esti fenye­getése és érthetően rosszat sejtet­tek. Értesítették Döme Istvánné Rácz Erzsébet rokonait, azok pe­dig szóltak a rendőrségnek. így találtak rá a tettesre és vérbefa- gyótt áldozatára a Tiborc utcai lakásban. Mondanunk sem kell, hogy Kovács Istvánt őrizetbevet­ték, majd letartóztatták, s ügyé­ben a közelmúlt napokban szüle­tett jogerős bírói ítélet: különö­sen kegyetlen módon elkövetett emberölés miatt 15 évi fegyházra ítélték Kovácsot, s további nyolc évre eltiltották a közügyekben való részvételtől. Amint említet­tük is, az illető 66. évében jár..! G. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents