Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

* l\ /C T f n r rt Várható IdSJária ma eitlKi az orizás II ( J .1 A K A S északnyugati telében Időnként feliza- aa^ vru kadoaó felhfizet, Ismétlődő havazással. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet Dunántúlon mínusz 3, mínusz T. máshol plusz 1, mínusz t fok kOzótt. a legmagasabb nappali hőmér­séklet plusz 1—plusz I fok kOzótt várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK t Megkezdődött Bécsben a Ciprus-konferencia hatodik fordulója Elutazott Moszkvából az amerikai külügyminiszter PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 77. szám Ára: 90 fillér 1977. április 1. péntek Az elnöki tisztet“ betöltő Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyilat­kozatával csütörtökön délelőtt megkezdődött Bécsben a Ciprus­konferencia 6. fordulója. A fő­titkár többek között kijelentette: nagy jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyet­értés jött létre a bécsi tárgya­lások felújítására. Ezzel újra le­hetőség nyílik arra, hogy a cip­rusi válságot békésen, tárgyalá­sos alapon rendezzék, a közössé­gek érdekeinek megfelelően. Waldheim kiemelte: a cél az, hogy egységes, két közösségből álló, független és el nem köte­lezett politikát folytató szövetsé­gi államot hozzanak létre Cip­ruson. A 6. fordulón új emberek ve­zetik a két közösség delegáció­ját: a görög népcsoport képvise­letét. Tasszosz Papadopulosz lát­ja el, míg a török közösség fő­delegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia résztve­AZ ERDŐTELEPÍTÉS TÁRSADALMI FELADAT IS A fásítási hónap megnyitója Jánoshalmán Az erdővel borított terület jelentősen nö­vekedett hazánkban. A felszabadulás óta több mint 450 ezer hektáron telepítettek először lombos és tűlevelű fákat. Ezzel párhuzamo­san a fakitermelés megkétszereződött, tavaly már elérte a hétmillió köbmétert. Bács-Kiskunban 1950—1970 között 36,6 ezer, a IV. ötéves terv időszakában 11,5 ezer hektárral nőtt, 1980-ig pedig hétezer hektárral gyarapodik az erdőterület. Az idei tervek szerint több, mint két és fél ezer hektáron lé­tesítenek új erdőt. Emellett az erdőfelújítás, vagyis a kivá­gottak újratelepítése jelent még az említettnél is nagyobb feladatot. A munkát nemcsak az erdő- és állami gazdaságok, szövetke­zetek végzik, hanem kiveszi eb­ből részét a munkásoktól az is­kolásokig mindenki. Az erdő nyersanyag-haszna mellett egy­re inkább környezetvédelmi, jó­léti szerephez is jut amelynek minél gyorsabb kiteljesedéséhez társadalmi összefogásra, segítség­re is szükég van. Az elkövetkező egy hónapban reflektorfénybe kerül e munka az egész ország­ban. s Bács-Kiskunban is. Fásí­tási hónap kezdődött, amelynek ünnepélyes megyei megnyitója tegnap volt Jánoshalmán. Az ünnepségen megjelenteket Harczi János, a Jánoshalmi Nagyközségi Tanác» elnöke kö­szöntötte. Ezután dr. Glied Ká­roly. a megyei tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg a fásítási hónapot és méltatta jelentőségét. Egyebek között az érdi környe­zetvédelmi szerepéről szólt. Em­lékeztetett a témával kapcsola­tos stockholmi világkonferenciá­ra, majd az országgyűlésnek a környezetvédelemről tavaly meg­alkotott törvényére. — A környezetvédelem ügye nálunk két szempontból is nagy jelentőségű — mondotta dr. Glied Károly. — Az egyik az, hogy társadalmi fejlődésünk mai szintjén ésszerű intézkedésekkel elkerülhetjük, megelőzhetjük a környezeti ártalmakat, a másik pedig társadalmi rendszerünk lé­nyegéből következik. Az ember védelme, óvása, környezetének olyan kialakításával, amely a fejlődés összes tényezőivel együtt harmonikus egységet teremt, po­litikai és társadalmi feladatunk. Az eredményekről és felada­tokról szólva a megyei tanács el­nökhelyettese elmondta, hogy Bács-Kiskunban a felszabadulás óta az erdőállomány megkétsze­reződött. Több pihenőpark, ki­rándulóerdő, üdülőkörzet létesült, elkezdődött a majorfásítás, s megyei kezdeményezésre az or­szágban felszabadulási emlék­parkok létesültek. E tevékeny­ség fokozására továbbra ls nagy szükség van a megyében az ok­szerű földhasználat követelmé­nyének figyelembevételével. Az 1958. óta évente megrende­zett fásítási hónap az ezt meg­előző időszak hasonló kezdemé­nyezésének, törekvésének folyta­tása. A városokat övező erdők, parkok jelentősége egyre na­gyobb, de a termőtalaj védel­mében. a víz tárolásában és az életet jelentő oxigén termelésé­ben helyettesíthetetlen. Erről be­szélt előadásában Mészöly Győző, a MÉM osztályvezető-helyettese. Érdekes adatokat sorakoztatott ennek bizonyításául. Többek kö­zött elmondta, hogy egy hektár­nyi nyárfaerdő naponta 30—40 ezer liter vizet párologtat, s az erdő fái egy köbmétert fa „előál­lításához” tízmillió köbméter le­vegőt szűrnek meg leveleikkel. Mindezt tudva mondhatjuk: az erdő a városok tüdeje. Hazánk­ban az ezredforduló körül 20 százalékos lesz az erdővel borí­tott terület, amely környezetvé­delmi és gazdasági szompontból optimálisnak mondható. A megnyitón többen mondták el véleményüket. Egyebek között szóltak a csemete előállítási és ellátási gondokról, az eddigi er­dősítés hasznáról, valamint a telepítéshez és legfőképpen a parkok és kirándulóerdők meg­óvásához a társadalmi összefo­gás szükségességéről. Ezt köve­tően Bartucz Emil a szegedi er­dőrendezőség igazgatója minisz­teri kitüntetéseket adott át. Or­szágos fásítási emlékplakettet a kiskunsági erdőgazdaság nyárjasi erdészete, a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és az er­dőrendezőség kecskeméti erdő­felügyelősége kapott. Egyéb ki­tüntetésekben még harminckét gazdálkodó egység, illetve az er­dősítésben kiemelkedő munkát végző szakember részesült. A nagyközség tanácselnöke okleve­leket adott át a fásításban élen­járó úttörőknek, KISZ-istáknak. A megnyitó után emlékfa ülte­tésére került sor a községi park­ban. majd a jánoshalmi Petőfi Tsz majorfásítását nézték meg a résztvevők. Cs. I. vői csütörtökön délután újabb ülést tartanak és pénteken is két ízberí találkoznak. A tervek szerint Waldheim még szombaton is részt vesz) a megbeszéléseken, a jövő héten azonban már az ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottja, Perez de Cuellar nagykövet elnököl a bécsi tárgyalásokon. Ezekiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára a ciprusi kér­déssel kapcsolatos új „bécsi for­dulóval” összefüggésben a Ber­liner Zeitungnak adott nyilatko­zatában kijelentette, hogy „a ciprusi görög fél a föderatív rendszer, egy független; szuverén, föderatív köztársaság megterem­tését kívánja. A másik fél is gyakran beszél föderációról, de konföderációt ért ezen. Azt nem fogadjuk el”. A haladó görög politikus csü­törtökön megjelent állásfoglalá­sában hangoztatta, hogy a cip­rusi görögök „teljes javaslattal mentek Bécsbe”, s ez felöleli a területi viták megoldásának el­veit és részleteit, a szabad köl­tözésnek és a lakóhely szabad megválasztásának a jogát, vala­mint a tulajdon tiszteletét min­den ciprusi számára. „Nagyon konkrét javaslataink vannak a központi kormányzat jogkörére és feladataira vonatkozóan” — mondotta Papajoannu, és hozzá­fűzte, hogy a ciprusi görögök „csomagtervnek” tekintik javas­lataikat, vagyis „egyet sem lehet elválasztani a többitől”. Bokor Pál és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Négynapos szovjetunióbeli látogatásának befejeztével csü­törtökön dél­előtt elutazott Moszkvából Cy­rus Vance ame­rikai külügy­miniszter. Van­ce szombat es­te óta volt a szovjet főváros vendége. Az amerikai diplomácia ve­zetője szovjet kollégájával, Andrej Gromi- kóval tartott háromnapos részletes esz­mecserét a két­oldalú kapcso­latok tovább­fejlesztésének kérdéseiről és a nemzetközi problémák széles köréről. A megbeszélések közép­pontjában a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról kötendő új szovjet—amerikai megállapodás előkészítésének be­fejezése állt. A hivatalos tárgyalások hétfő délelőtti nyitó és szerda délutáni záró megbeszélésen részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkár is. Ezzel is kifejezésre jutatta, hogy a Szovjetunió mi­lyen nagy jelentőségűnek tartja a szovjet—amerikai kapcsolatok­nak az 1972—1974-ben kötött megállapodások alapján, az egyeiy. • Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Kreml­ben fogadta Cyrus Vance amerikai külügyminisz­tert. (Telefoto — AP — MTI — KS.) I lőség, az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök ismert elvei alapján történő fejlesztését. Valamennyi csütörtök reggeli moszkvai lap elsőoldalas fény­képes tudósításban számol be Brezsnyev, Gromiko és Vance szerdai tárgyalásairól, kiemelve, hogy a felek megauapodtak: foly­tatni fogják az eszmecserét egy sor megvitatott kérdésről, min­denekelőtt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló új megállapodás megköté­séről. CSÖKKENT A VÉGZŐS NYOLCADIKOSOK SZÁMA Pályaválasztási körkép Befejeződött az általános iskolások pályaválasztása. Már­cius közepéig valamennyi továbbtanulni szándékozó nyolca­dikos diák kitöltötte jelentkezési lapját és azokat postázták is. A középfokú oktatási intézményekben azóta már kialakul­tak a szeptemberben induló elsős osztályok létszámai. Az idén hatezerkétszáz végzős tanuló hagyja el megyénkben az általános iskolák osztályter­meit — számuk több, mint há­romszázzal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez a tény egyben azt is jelenti, hogy fokozott felelős­ség hárul a pályaválasztásban közreműködő tanárokra, szakem­berekre, hiszen a jól képzett mun­kaerő hiánya az iparban és me­zőgazdaságban egyaránt gondo­kat okoz. Elmondható viszont, hogy munkájukat eredményesen végezték. Ezt egyetlen számadat is igazolja: míg 1976-ban 539 di­ák hagyta abba a tanulást az ál­talános iskola elvégzése után, ad­dig idén csupán háromszázötve­nen döntöttek úgy, hogy nem képezik tovább magukat. Az összesített adatokból kivi­láglik, hogy a diákok többsége szakmunkásképző intézetekbe je­lentkezett. Megyénkben a szak­mát tanulni kívánók száma: 3167 —, százzal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fiatalok túl­nyomórészt ipari foglalkozásokat részesítettek előnyben, 2280-an, a tavalyinál hússzal többen vá­lasztottak hivatást az ipari szak­mák közül. A kereskedelemmel kívánnak megismerkedni hatszázötvenen, a mezőgazdáság iránt viszont saj­nálatosan kevesen, mindössze kétszáznegyvenen vonzódnak. A tavalyi jelentkezésekhez viszo­nyítva csökkent e két utóbbi szakma iránt megnyilvánuló ér­deklődés — s mondanunk sem kell, hogy ez egészségtelen jelen­ség. Gimnáziumokban ezertizenhat diák kíván tovább tanulni, alig ke­vesebben, mint egy évvel koráb­ban. Növekedett viszont a szak­középiskolai első osztályosok szá­ma, összesen 1498 jelentkezési lapot kézbesítettek az intézmé­nyek címére. A diákok egy része a megyehatáron túl folytatja ta­nulmányait, élénk volt ugyanis az érdeklődés a távolabbi iskolák, a postaforgalmi-, a vendéglátó­ipari-, illetve a művészeti jelle­gű oktatási intézmények ifánt is. Ami a Bács-Kiskun megyei kö­zépfokú tanintézeteket illeti, szinte valamennyiben tudnak még diákot fogadni. Kivételt ké­pez néhány intézmény, mint pél­dául a kecskeméti Katona József Gimnázium, vagy a kalocsai óvó­nőképző szakközépiskola — ez utóbbiban a harminchat felvételi helyre H8 jelentkezés futott be. Ugyancsak idejekorán „beteltek” a kecskeméti és a kiskunhalasi egészségügyi szakközépiskolák tervezett osztálylétszámai is. Szí­vesen látnak viszont még jelent­kezőket Bácsalmáson. Kunszent- miklóson és Kiskőrösön a gim­náziumi, illetve szakközépisko­lai osztályokban. Az intézmények többségében felvételi vizsga nincs, csupán né­hány tanintézetben, elsősorban az óvónőképző és az egészségügyi szakközépiskolákban rendeznek felvételi beszélgetéseket, illetve szaktárgyi és alkalmassági vizs­gát. Ezeket a közelgő tavaszi szü­net napjaiban tartják meg. Az iskolák az érdekelt diákokat és szülőket előre írásban értesítik. P. M. T árgy alások a KGM üzemek fejlesztéséről Tegnap dr. Heiczman János, kohó- és gépipari miniszter- helyettes a minisztérium vezető munkatársainak kíséretében I Kecskeméten járt, ahol Erdélyi Ignáccal, a megyei pártbi­zottság titkárával, dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács ■elnökével, valamint a két szerv apparátusának szakvezetői­vel folytatott megbeszélést. A tárgyalás során áttekintették a tárcához tartozó üzemek helyzetét, a jelenlegi középtávú tervidőszak feladatait, s egyeztették az ágazati és területi ^célkitűzéseket. iemelten foglalkoztak az Áp- Ps 4. Gépipari Művek Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyárá­nak valamint a Kecskeméti ME- GÉP Vállalatnak a fejleszté­si. A megbeszélések szerint a jCükunfélegyházi Vegyipari Gép- gyír — amellett, hogy az élelmi­ben par részére továbbra is ké- S7.ít tartályokat — a magyaror- atomerőművi segédberen­dezések gyártója és fővállalkozó bázisa lesz. Az ezzel kapcsolatcs terítékek zömét a vegyipari gép­gyárban gyártják, sőt a vállalat jjöapontja is Félegyházán lesz A MEZŐGÉP Vállalat fő profil­ja a szemestakarmány tároló és anyagmozgató berendezések gyár­tása lesz. Ezenkívül egyéb hagyo­mányos termékei mellett bekap­csolódik a konzervipari berende­zések készítésének kooperációjá­ba. A KGM és a megye vezetői ez­után áttekintették a tárcához tartozó üzemek kategóriába soro­lását, s ebben a vonatkozásban közös álláspontot alakítottak ki. Végül megvitatták a gépipari üzemek fejlesztését, s ezzel szink­ronban a megye iparpolitikai cél­kitűzéseit. N. O. Húsvéti készülődés • A Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskun­félegyházi gyárában 4,6 vagon füstölt árut gyártottak a húsvéti ün­nepekre. A készítmények közül legtöbb a füstölt, kötözött sonka, eb­ből mintegy 18 ezret adnak át a kereskedelemnek az ünnepek előtt. Az Állami Gazdaságok Keres­kedelmi Irodája — rövidített ne­vén az ÁGKER — bonyolítja le az ország borexportjának több mint 40 százalékát. Az idén meg­közelítőleg 800 ezer hektoliterrel szándékozik külföldre szállítani. A partnerek egyre magasabb mi­nőségi követelményeket állítanak a borászok elé. Ezért az eddigi piacok megtartása és újak szer­zése mind több erőfeszítést kíván. Erről tanácskoztak tegnap a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságban az ország szőlőtermelő és borkombináttal rendelkező ál­lami gazdaságai. A tanácskozás résztvevőit Ma­gyar Ferenc, a vendéglátó álla­mi gazdaság igazgatója üdvözöl­te, majd Köncöl Kálmán, az ÁGKER gazdasági igazgatója méltatta az értekezlet jelentősé­gét. Dr. Vidor György, az Or­szágos Borminősítő Intézet igaz­gatója ismertette tapasztalataikat. Elmondta, hogy az utóbbi idő­ben a borászatban jelentős elő­rehaladás tapasztalható, javult a minőség, azonban még mindig számos reklamáció érkezik a vá­sárlóktól. Exporttételeket külde­nek vissza keletről és nyugatról egyaránt minőségi kifogások mi­att. A szakembereknek jobban oda kell figyelniük a technoló­gia betartására. A forgalomról Győry László, az ÁGKER osztályvezetője adott tá­jékoztatást. Az első negyedévben 325 ezer hektoliter bort értékesí­tett a vállalat. Ebből 215 ezer hektoliter ment exportra. Leg­nagyobb vásárlónk a Szovjetunió. Egyébként a bőripar vállalta, hogy előbbrehozza a szállításo­kat. Elhatározták, hogy részt vesznek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére in­dított munkaversenyben. Novem­ber 7-ig teljesítik exportkötele­zettségüket. Jelentős mennyiségű .árut vá­sárolt a Német Demokratikus Köztársaság. Ezenkívül szállíta­nak Csehszlovákiába és Lengyel- országba is. A tőkésországok közül legtöb­bet a Német Szövetségi Köztár­saságba küldenek az állami gaz­daságok boraiból. Partnerek még az osztrákok, növekszik az érdek­lődés Svájc és Anglia részéről. Arra törekednek, hogy a palac­kozott borok arányát növeljék. Az idén mintegy 50 millió palac­kot szállítanak külföldre. A tanácskozás után a kutató intézetek által előállított új faj­ták boraiból tartott bemutatót a vendéglátó állami gazdaság. Ezek a szőlőfajták nagyüzemi ter­mesztésre alkalmasak és a kö­vetkező telepítési programban szerepelnek. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság, amely szintén nagy mennyiségű árut szállít export­ra, a nagyobb követelményeket figyelembe véve, az idén mint­egy 6 millió forint értékű gépet, berendezést vásárol a minőség javítása érdekében. Hasonló ter­vek az ország más állami gaz­daságaiban is vannak. K. S. Egyre magasabb követelmények a borexportban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents