Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 61. szám Ára: 90 fillér 1977. március 13. vasárnap A DÍVSZ felhívása a nemzetközi szolidaritási nap alkalmából Április 4-e: nemzetközi szolidaritási nap a fajüldözés ellen, az Egyesült Államokban harcoló fiatalokkal. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség ebből az alkalomból nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: az USA monopóliumai a fajüldözést mindenkor igyekeztek felhasználni a dolgozók megosztására és elnyomására. A monopóliumok fajüldöző politikája érvényesül az Egyesült Államok határain túl is. A DÍVSZ felhívja a világ fiataljait, hogy támogassák az ifjúságot, amely az USA-ban következetesen harcol a fajüldözés ellen, a fiatalok teljes foglalkoztatásáért, a munkához való jogért, minden faji megkülönböztetés eltörléséért. Március 15: a forradalmi ifjúsági napok nyitánya Országszerte március 15-én kerül sor a forradalmi ifjúsági napok nyitányára. A Bács-Kiskun megyei ifjúkommunisták is gazdag, változatos programot állítottak össze hagyományos tavaszi seregszemléjükre. A három hétig tartó eseménysorozat a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a forradalmiság erősítése mellett egyben azt is célozza, hogy a fiatalok megismerjék a három tavaszi évforduló március 15-e, március 21-e, és április 4-e történelmi összefüggéseit. A nagyszabású tavaszi akció lényege az is, hogy a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata nemcsak ünnep, hanem szervesen kapcsolódik a KISZ-esek mozgalmi munkájához. A fiatalok így köszöntik méltóképpen a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 20. évfordulóját. 1 Nemzeti ünnepünkön Kiskunfélegyházán kerül sor a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepségére. Délelőtt a Városi pártbizottság székházában Együtt, egymásért címmel képzőművészeti kiállítás nyílik az úttörők alkotásaiból. A középiskolások sportversenyeket tartanak. Délután 5 órakor a Petőfi- szobornál ünnepi nagygyűlésen nyitják meg a háromhetes eseménysorozatot, majd fáklyás felvonulással fejeződik be az első nap programja. Az egyik legérdekesebb eseménynek ígérkezik a Hogyan éljünk elnevezésű vitasorozat. Március 15-től április 4-ig több száz KISZ-alapszervezetben a szocialista életmódról, a szocialista erkölcs kérdéseiről beszélgetnek majd a fiatalok. Március 20-án több ezren vonulnak Orgoványra, hogy kifejezzék tiszteletüket a fehérterror áldozatai, a Magyar Tanácsköztársaság mártírjai iránt. Megyeszerte több olyan rendezvényre is sor kerül, amelyen a KISZ-esek régi ifjúsági vezetőkkel beszélgetnek a mozgalmi munkáról. Baján április 2—3— 4-én a vörös vándorzászlóval kitüntetett iskolai KlSZ-szerveze- tek adnak egymásnak találkozót. Felszabadulásunk ünnepén a középiskolások Baján, a szakmunkástanulók pedig Kiskunfélegyházán vetélkednek az ifjúsági mozgalom történetéről. A megyei rendezvények sorából kiemelkednek a kulturális műsorok. A megyei diáknapok művészeti bemutatói keretében március 15-én 10 órakor a Megyei Művelődési Központban kórusok, kamarakórusok, szólóénekesek, szólóhangszeren játszó fiatalok és hangszeres kamara- együttesek lépnek fel. Március 20-án a kalocsai I. István Gimnáziumban a néptánc, népdal, népi hangszer és folkbeat kategóriákban vetélkednek a diákok. Március 27-én a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központban vers- és prózamondással, diákszínpadok, valamint báb- és pol- beat együttesek műsorával fejeződik be a diáknapok művészeti bemutatója. A kulturális program keretében március 13-án a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanuló Bács-Kiskun megyei diákok adnak műsort a főiskola nagytermében. Március 25-én Baján kerül sor a felsőfokú tanintézetek IV. megyei kulturális szemléjére. T. L. A GELKA fejlesztési tervei A GELKA megyei vezetőjétől — Mészáros Fcrenctől — hallottam a közelmúltban, hogy jelentősen megszaporodott a munkájuk. Sokkal több háztartási kisgépet, rádiót, televíziót, magnót, lemezjátszót visznek be hozzájuk javítani, s alig győzik a munkát. Sőt, a megyében a színes televízió is egyre több, számuk már eléri az 1500-at. Kozma Györgytől, a GELKA vezérigazgatójától kérdeztem, hogyan kívánják Bács-Kiskunban a megnövekedőit javító-szolgáltató igényeket kielégíteni. • A GELKA kecskeméti szolgáltató és felújító üzemében ügyes kezek tekercselik a háztartási gépek villanymotorját. — A GELKA az V. ötéves terv időszakában nagy összegeket költ Szervizhálózatának korszerűsítésére — mondotta tájékoztatója elején a vezérigazgató. — Erre azért van szükség, mert a lakosság egyre magasabb szinten gépesíti háztartását. A jelenlegi tervidőszakban egyébként Bács- Kiskun megyében hajtjuk végre a legnagyobb arányú fejlesztést. Az ország nagyrészében ugyanis a szervizhálózat már kiépült, ezért főként korszerű műszerekkel való ellátásukra fordítunk gondot. Bács-Kiskunban az elektroakusztikai készülékekből és háztartási kisgépekből korábban kevesebbet vásárolt a lakosság. Az utóbbi években a megyében sok külterületi lakott helyet villamosítottak, s a javító-szolgáltatási igények a GELKA szervizhálózattal szemben is nagyon megnövekedtek. Ezért ezen a területen újabb javító műhelyek létesítése is szükségessé vált. — Milyen terve van a GEL- KÁ-nak a megyei szervizhálózat fejlesztésére? — A Bács-Kiskun megyei Tanács ipari osztályával egyetértésben, öt év alatt 1600 négyzetméterrel kívánjuk növelni szolgáltató létesítményeink alapterületét. A tárgyalások alapján az épületberuházások költségeit a helyi tanácsok fedezik, míg a szervizek felszerelése, üzemeltetése a GEL- KÁ-ra hárul. A számítások szerint az építési költségek 19 millió forintba, a műszerekkel való felszerelés a szükséges forgóalappal együtt pedig 7,5 millió forintba kerül. Valamennyi szolgáltató üzemünk vegyes profilú lesz, tehát háztartási gépeket és elektroakusztikai berendezéseket egyaránt javítanak. Már épül — és reméljük, rövidesen elkészül — a megye központi szervize Kecskeméten a Széchenyivárosban, amelynek alapterülete 890 négyzetméter lesz. Ennek építésénél figyelembe veszik a város gyors fejlődését, vagyis azt, hogy ne csak átmenetileg, hanem hosszabb távon megfeleljen az igényeknek. Folyik már a tervezése Kalocsán egy 240 négyzetméteres, Bácsalmáson 133 négyzetméteres üzemünknek, Kiskunmajsán pedig egy 80 négyzetméter fiókszervizünknek. Még az V. ötéves terv időszakában üzembe kívánunk helyezni Lajosmizsén egy 80 négyzetméteres, Izsákon pedig egy 50 négyzetméteres fiókszervizet. Ezenkívül Tiszaalpáron, Dunavecsén, Kerekegyházán tárgyalunk felvevő helyiségek bérléséről. Ezeket úgy alakítjuk ki, hogy esetenkénti javításokat is el lehessen bennük látni. S amiről már mint tényről adhatok számot, a bajai GELKAszervizt felszereltük a színes tv javításához szükséges műszerekkel. Törekvésünk egyébként, hogy a javításra váró háztartási kisgépeket, híradástechnikai készülékeket lehetőleg ügyfeleink lakásán javítsuk ki. Ezért a szerviz- hálózat bővítésén túl, növeljük helyszíni javító hálózatunkat is. Ezzel a GELKA lakossági javító kapacitását a tervidőszakban mintegy 60 százalékkal gyarapítja. Bács-Kiskunban — amely az ország legrthgyobb területű megyéje — 1980-ban már megfelelő területi elosztásban, összesen 14 szerviz-üzemmel állhatunk a lakosság rendelkezésére. Végül szeretném elmondani, hogy a lakosság minél zavartalanabb ellátása érdekében a háztartási kisgépek és híradástechnikai készülékek javításával foglalkozó ipari szövetkezeteket továbbra is segítjük anyaggal és műszaki dokumentációkkal. Sőt, lehetőséget is nyújtunk műszerészeink továbbképzéséhez — mondotta befejezésül Kozma György vezérigazgató. Nagy Ottó A Vasas Szakszervezet centenáriuma alkalmából tegnap országszerte kommunista műszakokat tartottak; nemkülönben Bács-Kiskun megyében, ahol huszonnyolc vasipari üzem, mintegy 15 ezer dolgozója jelentkezett munkára. Vasasok kommunista műszak ja Tóth Ferenc, a Vasas Szakszervezet megyei titkára elmondta, hogy a munkabérekből befolyt összeget gyermekintézmények, üdülők, és egyéb szociális létesítmények bővítésére fordítják. A kommunista műszak szinte mindenütt ünnepélyesen kezdődött, s például a bajai ÉVIG, és a kiskunfélegyházi Villamosszigetelő- és Műanyaggyárban a munka befejezésekor a dolgozók köszönő leveleket is kaptak. Az alkalmazottak viszont munkakört „cseréltek”, ugyanis a legtöbb gyárban vagy közvetlenül a termelésben vettek részt, vagy pedig az üzemet csinosították, parkosították. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának bejáratánál hatalmas felirat állította meg a munkába érkezőket: „Köszöntjük dolgozóinkat a vasas kommunista műszakon!” A hangszórókból ritmusos zene áradt, s Stúder Béla üzemi kultúrfelelős beszélt a centenáriumról. Mivel három műszakos a termelés, van olyan is az ezerötven résztvevőből, aki csak ma, vasárnap reggel fejezte be a munkát. A termelési érték körülbelül egymillió forint, a munkabér pedig megközelíti a hetvenezer forintot. Ebből a kecskeméti gyár kerekdombi hétvégi pihenőjét és a vállalati balatonszemesi üdülőt fejlesztik. A Mechanikai Mérőműszerek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregységében 296-an kezdték reggel hétkor a munkát; az ösz- szes szalag termelt. Lángőröket, szivattyúállomási automatikákat is szereltek szombaton. A huszonhétezer forintnyi munkabért az MMG dolgozói szintén a gyermekintézmények javára használják fel. B. J. • Miklós Ferenc, a Táncsics szocialista brigád, valamint az igazgatótanács tagja alsó formarész kikészítésén dolgozott a ZIM-ben. • Az idén negyvennégy. komplett szivattyúállomáshoz kUldcnck automatikát az MMG-ből a Szovjetunióba. Képünkön: az operátor- vezérlő- szekrényt ellenőrzik. (Pásztor Z. felvételei) Olvasótáborok - előkészületben Az idén minden korábbinál több, összesen nyolcvan olvasótábort készítenek elő szerte az országban. A növekedéshez hozzájárulnak a Bács-Kiskun megyei kezdeményezések is. Szűkebb hazánkban három évvel ezelőtt honosodott meg ez a mozgalom, amely az iskolai foglalkozásokhoz képest kötetlenebb formában neveli a fiatalokat a nyomtatott betű szeretetére — a Fiatal Írók József Attila Köre, a KISZ és a Hazafias Népfront közreműködésével. Először egy, majd tavaly két olvasótábort szervezett a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Megyei Művelődési Központ a szakmunkástanulóknak Baján és Kiskunhalason. A tapasztalatok Segítenek a «»azdasá^ok 's azt mutatták, hogy érdemes bővíteni a kört. örvendetes, hogy az idén a közös és állami gazdaságokkal együtt az SZMT is részt vállal a költségekből. Immár harmadszor fogadja majd; a fiatalokat a KISZ megyei bizottságának vezetőképző iskolája Baján, a Petőfi-szigeten. A tervek szerint hatvan szakmunkástanuló érkezik ebbe az épületbe július derekán. Ezt megelőzően a kunfehértói úttörőtáborban szervezi meg a foglalkozásokat a kiskunhalasi Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ. Azokat a lányokat és fiúkat várják ide, akik az általános iskola befejezése után zömében szakmunkásképző intézetekben folytatják a tanulmányaikat. Követésre méltó újdonságként önálló vállalkozásba kezd az izsáki Egyesült Sárfehér Tsz. Az elképzelések szerint Lakitelek- Tőserdőn, a kempingtáborban teremti meg az irodalommal és művészetekkel való foglalkozás feltételeit augusztus 13—23-a között. Ezzel negyven szakmunkástanuló és további tíz izsáki fiatal művelődési igényeinek tesz eleget (Folytatás a 3. oldalon) Közérzet Első hallásra talán furcsán hangzik, mégis igaz, hogy a munkahelyi közérzet a termelés hatékonyságának fontos tényezője. Amikor ugyanis egy munkás kilép régi, megszokott munkahelyéről, az új helyen hónapok telnek el, mire újra eléri korábbi teljesítményét. Kár éri tehát az otthagyott üzemet, mert a helyette felvett dolgozónak is bele kell jönnie a munkába. Kár éri új munkahelyét addig, míg be nem illeszkedik, s megfelelő teljesítményt nem ér el. Végül a népgazdaság is rosszul jár, hiszen két üzemét is sújtotta a munkahely-változtatás. Egyetlen eset természetesen ' nem okozhat súlyos gondokat, a tömeges munkaerő-vándorlás azonban már igen. Sajnos, a rendelkezésre álló adatok e tekintetben eléggé kedvezőtlen képet mutatnak. Bács-Kiskun megye szocialista iparában 1975-ben — a foglalkoztatottak számát alapul véve — 56 százalékos volt a munkaerőmozgás. Ezt az arányt ugyan csökkenti az, hogy a kilépők tekintélyes része egy éven belül többször is változtatott munkahelyet, s azt is érdemes megjegyezni, hogy minden száz közül ötöt maga a vállalat küldött el munkafegyelemlazítás stb. miatt. A munkaerő-vándorlás — magas aránya miatt — a gazdaságosságot károsan befolyásoló tényező. Természetesen ezzel a megállapítással véletlenül sincs szándékunkban a munkást a termelés puszta eszközének tekinteni. Éppen ellenkezőleg. A továbbiakban éppen azt a szemléletet kívánom támogatni, miszerint a megfelelő munkahelyi légkör kialakításával döntő mértékben lehet csökkenteni a munkaerő-vándorlást, illetve javítani a termelés gazdaságosságát. Az emberek nagy többsége ugyanis igényli a stabilitást, nem szívesen változtatja munkahelyét, vállalatánál akarja megtalálni boldogulását, előbbre haladását. Ha mégis kilép, annak oka, hogy nem találta meg a helyét. Nem a megrögzött vándormadarak érdekében szólok, amikor megállapítom, hogy az új belépő számára az üzemben eltöltött első hetek a legnehezebbek. Sok függ a fogadtatástól. Segítenek-e a munkatársak a beilleszkedésbe, a közvetlen munkahelyi vezetők modora, esetleg túlzott hatalmaskodása is riasztó lehet. Az új belépő, ha nem kap támogatást a munkahelyi szokások elsajátításához, kapcsolatait nem tudja kiépíteni, előbb- utóbb ismét továbbáll. Ám nemcsak az új belépőkről, hanem a régiekről, a törzsgárda megbecsüléséről sem szabad megfeledkezni. A dolgozók nehezen viselik el az igazságtalanságot, s azt is, ha nem becsülik meg őket. A munkások többsége — ha jól érzi magát üzemében — még száz-kétszáz forintos jövedelemtöbbletért sem változtat munkahelyet. Ha azonban úgy érzi, hogy nincs szava a gyárban, fennhéjázva kezelik ügyeit, nem hallgatják meg jogos panaszát, gondjainak megoldásában nem állnak mellé, elkeseredésében is kéri a munkakönyvét. A megye egyik nagyvállalatának — a BÁCSÉP-nek — az igazgatója jól érzékelte az ilyen jellegű gondokat. Intézkedést hozott a munkaerő-gazdálkodási csoport tevékenységének megjavítására, hangsúlyozva, hogy a munkaügyisek legfőbb feladata a dolgozókkal való foglalkozás. Valójában nagyon fontos problémáról van szó. Bács-Kiskun sajátos helyzetéből fakad, hogy a megye iparosítását lényegében a hatvanas évek elejétől számíthatjuk. Sokáig — az exten- zív fejlesztés szakaszában — a munkaalkalmak megteremtése volt a fő cél. A személyzeti, illetve munkaügyi előadók munkája emiatt más jellegű, egyszerűbb volt. Nem is fordítottak jóformán sehol sem gondot képzésükre. Egyetemet, főiskolát végzett munkaügyis ritka, mint a fehér holló. A munkaügyi csoportok tevékenységét pedig csak alig egy-két helyen kezdik fontosságának megfelelő rangra emelni. A jó közérzet — melynek legfontosabb feltételeit vettük sorra — minden munkahelyen a termelés hatékonyságának egyik lényeges tartaléka. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a munkakörülmények javítása, a munkásokról való gondoskodás, ügyeik megnyugtató intézése, a gazdasági vezetés feladatainak fontos része. N. O.
