Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Az MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 60. szám Ára: 90 fillér 1977. március 12. szombat Szegeden nyitották meg az országos fásítási hónapot A z időjárás tavasziasra for­dult. Megélénkült a határ. Végzik a talajmunkákat, meg­kezdték a koraiak vetését. A Kecskeméti Konzervgyár körze­tében a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet foglalkozik legnagyobb mértékben konzerv­ipari feldolgozásra borsó termesztésével. A vetést csütörtökön meg­kezdték. A szőlőkben és gyümölcsösökben is megindult a tavaszi munka. • A bátyai Piros Paparika Termelőszövetkezetben az idén nagyobb területen termesztenek zöldségféléket. Tavaly 20 hektáron vetették a zöldbabot, ez évben 45 hektáron. Húszhektár paradicsomot is vet­nek. Legjelentősebb növényük a fűszerpaprika. Képünkön egy 67 hektáros tábla talajelőkészítése látható.­• A három kiskőrösi szakszövetkezet az elmúlt esztendőben elhatá­rozta, hogy ez év január 1-től közösen gazdálkodik. Ezzel létrejött a megye legnagyobb szőlőtermesztő közös gazdasága. A tagsági terü­leteket is beleszámítva 2620 hektárnyi szőlőskertjük van. A meg­nagyobbodott gazdaság neve: Kiskőrösi Egyesült Szakszövetkezet. Az enyhe időjárás lehetővé tette, hogy itt is megkezdjék a szőlő nyitását. (Pásztor Zoltán felvételei) 1 i 1 1 t r í t t r Az 1977. évi fásítási hónap or­szágos megnyitó ünnepségét pén­teken Szegeden rendezték meg, a Technika Házában. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: — Az ország lakosságának csaknem fele városokban, vagy legalább is városias környezetben él. A fokozódó urbanizációval, megváltozott életünkkel egyidejű­leg erősödött a természet iránti igény. Az erdőgazdálkodás jelen­tőségének és megváltozott szere­pének felismerését jól szemlélte­tik az ötödik ötéves terv erdő­és fagazdasági előirányzatai. Az e tervidőszakban megjelölt er­dőfelújítási feladat 95 000 hektár­ra terjed ki, az előző tervidő­szak 78 000 hektáros teljesítésé­vel szemben. 29 000 hektáron er- dőszerkezet-átalakítást hajtanak végre, növelve az értékesebb fa­fajok arányát. Tovább folytatód­nak az új erdőtelepítések, fá­sítások: 1976-tól 1980-ig 45 000 hektárnyi új telepítésre lesz le­hetőség. Előnyben kívánják ré­szesíteni azokat az erdőtelepíté­seket, fásításokat, amelyeknek lé­tesítését környezetvédelmi szem­pontok is indokolják. A KRESZ néhány rendelkezésének értelmezéséről 3. oldal Céltudatos munka a kerekegyházi szakszövetkezetben 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Továbbtanulás előtt Nyolcadikosok a pályaválasztási tanácsadó intézetben Március 20-ig az ország vala­mennyi általános iskolájában postára adják a végzős nyolcadi­kosok továbbtanulási jelentkezé­si lapjait. A tanulók túlnyomó többségé­nél lényeges probléma nem adó­dik a választott szakmák és a testi-szellemi adottságok egyezé­se között. Minden évben akadnak azonban problematikus esetek, amikoris a gyermekek vagy a szülők hibásan ítélik meg az il­lető foglalkozás követelményeit. Nem ismerik például a munka­végzés körülményeit, a munka­hely esetleges szennyezettségét, a szükséges fizikai erőfeszítés mér­tékét és így tovább. Ilyen eser tekben az ellentmondást pedagó­gusok, orvosok, pszichológusok, a pályaválasztási tanácsadó intézet szakemberei hivatottak feloldani. A nyolcadikosok végleges pá­lyaválasztási elhatározása előtt az iskolák többségében szülői ér­tekezleteket hívtak össze. Ezeken tájékoztatták a felnőtteket az egyes szakmák fontosabb egész­ségügyi követelményeiről, és fel­hívták a figyelmet arra, hogy a lehetőségeket mérlegelő szülők ne feledkezzenek meg gyermekeik testi- és szellemi adottságainak józan megítéléséről sem. A diákok továbbtanulási lap­jait az osztályfőnökökkel együtt az iskolaorvosok is láttamozták, hiszen mindkettőjüknek egyet kell érteniük a tanulók válasz­tott életpályájával. Az orvosok a fiatalok testi fejlettségét és fi­zikai adottságait mérlegelik a választott szakmák követelmé­nyeinek tükrében. Az orvosi vizsgálatok évről év­re sok olyan esetet szűrnek ki, amelyekben a tanulók továbbta­nulásának szándékát egészség- ügyi problémák akadályozzák. Ezeket a fiatalokat — a teljesen tanácstalanokkal együtt — a pá­lyaválasztási intézetekbe küldik el, ahol jól képzett szakemberek fáradoznak életkezdésük ellent­mondásainak feloldásán. Kecskeméten, a megyei pá­lyaválasztási tanácsadó intézet­ben az elmúlt héten befejezték az összes érintett nyolcadikos diák vizsgálatát, és sikerült ér­deklődésüket a minden szempont­ból megfelelő szakmák felé irá­nyítani. így az ő lapjaik is ide­jében elkerülnek a megfelelő tan­intézetekbe. A vizsgálatokat szakorvos kezdte meg, aki a fiatalok testi adottságainak ismeretében adott javaslatot azokról a pályákról, amelyekben nem kell tartaniuk foglalkozási ártalmak fellépésé­től. Ezt tesztlapok csoportos ki­töltése követte. A szakemberek ezek értékelése nyomán kapnak útbaigazítást a diákok intelligen­ciájának fejlettségéről, érdeklő­désükről, fogalomalkotási készsé­gükről és néhány egyéb fonto­sabb tulajdonságukról. A továb­biakban műszeres vizsgálatok el­végzésére került sor, amelyek során a tanulók összehangolt mozgását, figyelemösszpontosítá­sát, emlékezetük és türelmük állandóságát, biztonságérzetüket és egyéb képességeiket határoz­ták meg. A vizsgálatokat a pszichológu­sokkal való egyéni beszélgetések zárták. Ezeken a szakemberek nemcsak értékelték a gyerekek el­ért eredményeit, hanem lélekta­ni megfigyeléseket is végeztek. Végezetül az ismereteket össze­sítve elbeszélgettek a fiatalokkal és közösen határozták meg azt az életpályát, amely számukra minden valószínűség szerint majd végleges hivatást nyújt. P. M. Folyamatosan érkeznek Bukarestbe a segélyszállítmányok Tegnap megérkezett Románia fővárosába a földrengés károsult­jai megsegítését célzó újabb szov­jet segélyszállítmány. Egy AN— 12-es repülőgép a jelenleg leg­sürgősebb és legfontosabb eszkö­zöket: orvosi műszereket, kórhá­zi berendezéseket és gyógyszere­ket szállított Bukarestbe. A jugoszláv szövetségi tanács 30 millió dináros segélyt aján­lott fel, és egész sor állam kor­mánya, államfője ígért segítséget a román nép számára. Az országban segélybizottságot hoztak létre, amelynek feladata a társadalmi segítség összehangolá­sa, valamint a külföldi segélyek elfogadása és ésszerű felhaszná­lásának megszervezése. Folytatódnak a mentési akciók is. A romeltakarítóknak továbbra is óvatosan és következetesen kell dolgozniuk a megsérült to­ronyépületeknél — főleg azért, mert az épségben matadt pin­cékből esetleg még életben ma­radt embereket lehet kimenteni. A megfeszített munka, a világ­méretű segítési szándék mellett akadnak azonban olyanok is, akik igyekeznek a szükséghelyzetet, az újabb földrengéstől való félelmet pánikkeltésre felhasználni. Ezzel kapcsolatban a BTA bolgár hír- ügynökség a következőket álla­pítja meg: „Az ökölvívásban tilos övön aluli ütés osztályellenségeink tá­madásaiban megszokott módszer­nek számít. Már hozzászoktunk a szocialista államok társadalmi rendje ellen irányuló politikai­ideológiai provokációkhoz. Ezek az utóbbi időben mindennapos gyakorlattá váltak, amin nem le­het csodálkozni. Mit is várhat­nánk osztályellenségeinktől? Ám­de ha a magukat erkölcsi példa­képnek tekintő emberek az olyan természeti csapások következmé­nyeit használják fel pánikkeltés­re, mint a március 4-i romániai és bulgáriai földrengés, akkor magatartásuk túllépi az államkö­zi kapcsolatok megengedett, sőt meg nem -engedett kereteit. Az ilyen eljárás csak arcátlan, anti­humánus provokációnak minősít­hető. Ilyen provokáció az a felelős amerikai forrásokból származó közlés, hogy a romániai epicent- rumú földrengés ugyanolyan erős­séggel a közeli hetekben valószí­nűleg megismétlődik. A természeti csapások osztályok fölötti jelenségek, de amikor szo­cialista országunkban pusztíta­nak, éppen társadalmi rendsze­rünk kollektivizmusa és huma­nizmusa az a tényező, amelyből ilyenkor népeink önfeláldozása és fegyelmezettsége fakad. Ezt a tény kénytelenek voltak elismer­ni a Romániában működő nyu­gati újságírók is. Bulgária lakos­ságát ugyanilyen magatartás jel­lemezte.” A dolog megítéléséhez hozzá­tartozik még a következő: Bulgá- ria-szerte földrengésjelző készü­lékeket helyeztek el, az ezekről kapott mérési adatok alapján a tudósok megállapították, hogy nagy erősségű földrengéstől a kö­zeljövőben nem kell tartani. (MTI) ' Mérlegzáró közgyűlések a megye ipari szövetkezeteiben Bács-Kiskun megye negyvenkilenc ipari szövetkezete ezek­ben a napokban tartja mérlegzáró közgyűlését. Eredményes esztendőt zártak, hiszen termelési értékük megközelítette a 2,2 milliárd forintot, ami 200 millió forinttal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül szolgáltatásaik, építőipari tevé­kenységük hét, exportjuk értéke pedig húsz százalékkal emelkedett a termelékenység növekedése révén. Beszámol­nak a közösségek előtt a felügyelő, a nő- és szövetkezeti bizottságok is, amelyek a tagság élet- és munkakörülményeit, a jogszabályok betartását és a határozatok végrehajtását kísérték figyelemmel. Péntekig kilenc ipari szövetkezetben zajlott le a fontos esemény. Tegnap újabb tizenhárom helyen tartottak közgyűlést, ezek közül háromról adunk tudósítást. Építőipari szolgáltatások Az elmúlt év elején egyesült a Kecskeméti Építő, valamint a Ve­gyesipari Szövetkezet, és mint Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet folytatta mun­káját. Feladatául elsősorban a lakossági lakáskarbantartással, az IKV kezelésében levő lakóépüle­tek felújításával, a lakáshoz kap­csolódó bútorjavítással, a város intézményeinek karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások ellátá­sát tűzte. Nusser Elemér, a szö­vetkezet elnöke arról számolha­tott be a Megyei Művelődési Köz­pontban megtartott közgyűlésen, hogy az elmúlt esztendő az épí­tőipari szolgáltatások és az épí­tőipari termelés igen gyors fej­lődése jegyében telt el. Különö­sen nagy gondot fordítottak a lakossági szolgáltatási igények ki­elégítésére. Ezek keretében je­lentősen bővítették a 2 ezer fo­rinton felüli megrendelések OTP- hitelre való elvégzését. Ennek is tulajdonítható, hogy a közvetlen lakossági építőipari szolgáltatás egy év alatt 94,7 százalékkal nö­vekedett. » Az eredmények között említette az elnök, hogy a szolgáltatások szervezettebb lebonyolítására a Széchenyivárosban épületkarban­tartó felvevőhelyet és barkácsmű- helyt létesítettek. Széles körben bontakozott ki a Dolgozz hibátla­nul mozgalom, s a lakosság elé­gedett volt az elvégzett munka minőségével. A két szövetkezet egyesülése után az egyes részle­geket a központi telephelyre he­lyezték, ahol korszerűbb eszkö­zökkel, a megfelelő üzem- és munkaszervezési intézkedések ha­tására gazdaságosabban, hatéko­nyabban dolgoztak. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a szövetkezetben tavaly az egy főre eső jövedelem 3199 forinttal növekedett. A szö­vetkezet árbevétele 1976-ban 60 millió 112 ezer forint volt, a mérleg szerinti nyereség 5 millió 841 ezer forint. Nyereségrészese­désként 520 ezer forintot osztanak ki. Nusser Elemér ezután az 1977. évi feladatokról szólt, amelyek közül a gazdasági munka haté­konyságának további növelését, a minőség és a műszaki színvonal javítását, a lakáskarbantartás to­vábbfejlesztését, a javító-szolgál­tató és felvevőhely-hálózat kor­szerűsítését emelte ki. Az építő­ipari termelést 6 százalékkal, a lakáskarbantartó kapacitást 20 százalékkal növelik. Központosí­tott szolgáltató egységet alakíta­nak ki a Mária utcában) asztalos- javító, háztartási gép, valamint kerékpár, varrógép szakmában. A Nagykőrösi utcában lakáskarban­tartó felvevőhelyet és üvegkár be­jelentőt létesítenek, továbbfej­lesztik a széchenyivárosi barkács- részleget, s kezdeményezik a kör­nyező kisközségekben a gyorsszol­gálati felvevőhelyek létesítését. Eredményes fejlesztés A 141 tagot számláló Csávolyi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet elnöke, László Lőrinc örvendetes ténnyel kezdte a vezetőségi be­számoló ismertetését: fennállása óta tavaly zárta a legsikeresebb évet a szövetkezet. Az árbevétel 22 millió 240 ezer forint volt, az előző évinél 7, a tavalyi előirány­zatnál pedig 1 millió forinttal na­gyobb. A túlteljesítés a termelé­kenység növekedéséből szárma­zott. A nyereségtervet félmillió forinttal teljesítette túl a szö­vetkezeti kollekíva. A jó munka gyümölcseként nőtt a tagság jövedelme, s az át­lagbérszínvonal 1976-ban elérte a 32 ezer 200 forintot. Lehetőség nyílt nyereségrészesedés és oszta­lék fizetésére is. A csávolyi szövetkezet tavaly 200 ezer forint hitellel és 150 ezer forint saját tőkével növelte forgó­eszközei értékét. Ez tette lehe­tővé a termelés hétmilliós fej­lődését, továbbá a hatékonyság növelését segítő beruházások. Fel­számolták az elavult műhelyeket, s új központi raktárt építettek. A múlt évi félmillió forintos beru­házásból gépekre is költöttek, százezer forintnál többet. A bér- gazdálkodást szintén a jövedel­mezőség emelésének szolgálatába állították. Nem volt reklamáció A Soltvadkerti Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezet dolgozói szin­tén a munkájukat dicsérő veze­tőségi beszámolót hallgattak vé­gig a tegnapi mérlegzáró közgyű­lésen. Temerini Károly elnök el­mondta, hogy az árbevételi ter­vet 105, a nyereségelőirányzatot pedig 137 százalékra teljesítették. A túlteljesítést az előző évivel megegyező létszámmal, tehát tel­jes egészében a termelékenység fokozásával érték el. A bérek át­lagosan 7,4 százalékkal emelked­tek tavaly. A soltvadkerti szövetkezet az elmúlt évben húsz szakmában állt a lakosság rendelkezésére. A javítás-szolgáltatásból körülbelül 3 millió forint árbevétele szárma­zott, s egyetlen reklamáció sem érkezett a szakemberek munká­jára. Jellemző a múlt évi tevékeny­ségre, hogy nőtt az építőipari ter­melés, a lakásépítés és karbantar- tás-felújítás, továbbá, hogy az ipari részlegek fokozatosan áttér­tek a sorozatgyártásra, az állami vállalatok termelését hasznosan kiegészítő kooperációs munkára. A lakatos részleg a Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár­ral hosszabb távra kötött szerző­dés alapján dolgozott. Az aszta­los üzem a MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének készített szállítóládákat — tűnt ki a be-« számolóból. 1977-ben a faipari részleg az ERDÉRT-en keresztül tőkés exportra kerülő rakodóla­pok előállítását is megkezdi. Az idei tervekről szólva Teme­rini Károly elmondta többek közt, hogy bővítik a lakatos műhelyt, az építőknek pedig kisgépeket vá­sárolnak. A Soltvadkerti Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezet tagsága erre az esztendőre 26 millió 700 ezer forintos árbevételi tervet foga­dott el a tegnapi közgyűlésen, 2 millióval magasabbat a tavalyi­nál. N. O.—A. T. S. t Megélénkült a határ • A kecskeméti Cpiiletkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet új szolgáltatórészlege a Széchenyivárosban. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents