Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
HUSZONÖT ÉVE A LAKOSSÁG a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Amikor 25 évvel ezelőtt j "■ __ 1 né hány dunapataji kisiparos \TTÉ/ | Összedugta a fejét, hogy sző- vetkezni kellene, nyilván nem is gondoltak arra, hogy negyedszázaddal később több, mint kétszázan ünnepi közgyűlésen emlékeznek meg elhatározásukról. Igaz, akkortájt még nem is volt ez mindenki előtt népszerű gondolat. Am az igazán nagy dolgok nem is születnek meg könnyen, és akik elhatározzák, hogy új útra lépnek, azok számítanak az eléjük tornyosuló nehézségekre. S most, két és fél évtized távlatából visszatekintve valóban elmondhatjuk, áldozatos, kemény helytállásra volt kezdetben szükség. Az úttörők: Gyurita Mihály, Szabó Imre, Wéber Márton, Horváth István, András Sándor, Pintér Jenő, Müller János, Erős József, Osztermaier János azonban nem csüggedtek. • Országos Igényeket elégít ki a szövetkezet a diópánt- gyártással. • Transz- rormátor- szekTényeket is gyártanak. Kiállták a próbát Először a cipészek kezdték el — az 1951. december 4-én megalakult Dunapataji Kisipari Szövetkezetben — a munkát. Részlegeik Dunapatajon kívül Hartán és Ordason működtek. Nem sokkal később í z asztalosok, bognárok, fodrászok, szabók és kőművesek is úgy döntöttek, hogy szövetkezeti keretek között folytatják a munkát. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt. A közösbe bevitt szegényes eszközök — kéziszerszámok, kisebb, eléggé elhasz.- nálódott gépek — nem tették lehetővé, hogy máról holnapra rentábilisan gazdálkodjanak. Az áldozatos helytállás, akarat és a szocialista úthoz való következetes ragaszkodás hamanösan meghozta gyümölcsét. 1954-ben nyereségessé vált a szövetkezet. S ami a tagság küzdeni tudását, jó munkáját dicséri. azóta egyetlen esztendő sem volt. amelyben veszteséggel zárták volna az évet. Évről évre nőtt a termelés, gazdagodott a közös. Az áldozatos helytállásra, a szocialista szövetkezethez való ragaszkodás próbatételére- azonban még egyszer szükség volt. 1956-ban, az ellenforradalom idején is kitűnőre vizsgázott a Dunapataji Kisipari Szövetkezet tagsága. E tragikus napokban sem hagyták magukat megszédíteni, a fenyegetésektől, megfélemlíteni, s a szövetkezetben a termelés egy pillanatra sem szünetelt. Sőt, még fokozták is a munka lendületét. Hof>y ez mennyire így volt, azt igazolja, hogy ebben az évben a szövetkezet kikiemelkedő gazdasági eredményeket ért el. Az élet tehát egy pillanatra sem állt meg, sőt. ezután újabb részlegeket — szobafestő, mázoló, lakatos és egyéb szolgáltató egységeket — létesítettek. 1964-ben központi üzemet építettek, amelybe a lakatosok kivételével összevonták az akkor működő részlegeket. Itt kaptak helyet az új szolgáltató egységek — a rádió- és tv-szerelők, gumivul- kanizálók is. Azt. hogy a Dunapataji Kisipari Szövetkezet ebben az időszakban eredményesen fejlődött. és jó munkát végzett a tagsága, az is igazolja, hogy' 19é6-ban a KISZÖV a megye Kiváló Kisipari Szövetkezete címmel tüntette ki. s , a szövetkezeti vándorzászló is Dunapatajra került. « A III. ötéves terv második felében a szövetkezet bekapcsolódott egyes országszerte hiányzó árucikkek gyártásába. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat megrendelésére ajtódiópántokat. a 31-es Építőipari Vállalat részére pedig különböző épületasztalosipari termékeket készített. Mindez a létszám növelését is lehetővé tette, sőt ebben az időszakban már női munkaerőket is egyre nagyobb létszámban foalalkoztattak. A szövetkezet tagjainak. illetve dolgozóinak száma már megközelítette r- százat. A szövetkezet fejlődésének dinamikus szakasza a IV. ötéves terv idején kezdődött el. Neve időközben Dunapataji Vegyes- és Építőipari Szövetkezetre változott. Az állami nagyiparral való kooperációja révén termékei mór az ország minden részén megtalálhatók voltak. A nyílászáró szerkezetek diópántjai, sőt a Beremendi Cementműhöz, az Orosházi Síküveggyárhoz, az algyői szivattyúhózhoz készített vasszerkezetei már jóval, a község határain túlra vitték a /Szövetkeket jóhírnevét. A tervidőszak első évében — 1970-ben — termelési értéke még alig haladta meg a 8 millió forintot, az 1972-es év mérlegzáró közgyűlése pedig már 12,8 millió forintos össztermelésről adott számot. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszak első két évében 56 százalékkal növelték árbevételüket. Meggyorsult a fejlődés Az igények éf a lehétőségek azonban tovább növekedtek. Az élet által diktált gyorsabb ütemre kapcsolt a szövetkezet tagsága is. Igénybe vették a KISZÖV fejlesztési hiteltámogatását, s Géderla- kon újabb lakatosműhelv-épületet vásároltak. A termelést egy év alatt 3,1 millió forinttal, vagyis 24 százalékkal növelték, ami annyit jelent, hogy 1973-ban 15,9 millió forint termelési értéket produkáltak. Törekvéseiket segítette a kalocsai járási pártbizottság és a dunapataji Nagyközségi Tanács is azáltal, hogy értékelte' a szövetkezet munkáját és hasznos útmutatást nyújtott további tevékenységére vonatkozóan. A másik tényező, ami lehetővé tette a több község területén működő ipari szövetkezet gyors fejlődését, az volt, hogy a sokfelé oly^jellemző munkaerő-vándorlás nem fékezte a íermelés növelésének lendületét. Kilépő csak elvétve akadt, ugyanakkor a belépők általában fiátalok voltak. Elöregedés nem veszélyeztette tehát a kollektívát. A fiatalok egyébként azért maradtak szívesen és dolgoztak szívvel-lélekkel a dunapataji szövetkezetben, mert a továbbtanulást, a szakmai továbbfejlődést lehetővé tették számukra. A sikeres gazdálkodást igazolják a IV. ötéves terv teljesítésének adatai is. öt év alatt a tervezett 50,2 millió forinttal szemben 70.8 millió forint értékű termelési produkáltak, ötmillió helyett 10,5 millió forint nyereséget értek el és 1 millióval szemben 2 millió forint fejlesztési alapot képeztek. Beruházásokra 640 ezer forint volt az előirányzat és 2,3 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre. Ebből 1,7 millió forintot fordítottak gépek, berendezések, valamint szállítójárművek vásárlására. Uzembővítésre és szociális létesítmények fejlesztésére 630 ezer forintot fordítottak. A tervidőszak eredményeihez tartozik még, hogy bővítették szolgáltató tevékenységüket. Olajkályhajavító-részleget létesítettek, ezenkívül Ordason és a Szelidi-tónal női—férfi fodrászüzletet, Hartán pedig riőiruha-ja- vító műhelyt nyitottak. Néhány bekezdéssel előbb arról szóltunk, hogy a szövetkezet — amely időközben nevét Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezetre változtatta — fejlődésének dinamikusabb szakasza a IV. ötéves tervben kezdődött. Most viszont már arról beszélhetünk, hogy az V. ötéves terv még gyorsabb fejlesztésre ösztönzi vezetőségét és tagságát. Sőt máris arról számolhatunk be, hogy az eredeti előirányzatok elavultak, túlhaladta őket az élet. A tervidőszak első évének eredményei ugyanis új alternatívák kidolgozását, a még gyorsabb előrehaladást igényelték. A szövetkezet eredeti V. ötéves terve szerint azt irányozták elő, hogy 1980-ban elérik az évi 35 millió forint termelési értéket. 1976-ra indításként 22 millió forintot terveztek, s ebből év végére 25 millió forint lett. Érdemes megvizsgálni, hogy mi történt évközben. Már az elmúlt- év elején foglalkozni kezdett a szövetkezet vezetősége a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával. Nem hagyták számításon kívül azt a lehetőséget sem, hogy a különböző részlegeknél profiltisztítást hajtsanak végre. Tervbe vették a szövetkezet technológiai fejletlenségének felszámolását, a termelés műszaki előkészítésének javítását, s olyan megrendelések felkutatását amelyek a nagyszériában való gyártást teszik lehetővé. Minderre azok a párt- és kormány-, valamint megyei pártbizottsági határozatok is bátorították a szövetkezetét, amelyek a szövetkezeti iparnak javasolták. hogy a szocialista nagyipar részére végezzen kiegészítő termelést. Vagyis, hogy kooperációs alapon működjön együtt nagyipari vállalatok különböző termékeinek gyártásában. Elsőként a Csepeli Transzformátorgyárral vették fel a kapcsolatot, amelytől transzformátorszekrények készítésére kaptak megrendelést. A gyártól könyvjóváírással fúrógépet és hegesztő berendezést is kaptak. Jelentkezett a Budapesti BUDAMOBIL Ipari Szövetkezet is, lakókocsik gyártásához oldalvázak, tetők, mell- és hátfalak készítésében kérték közreműködésüket. Az év vége felé pedig a budapesti ELKISZ Szövetkezet is jelezte, hogy nagy sorozatban kíván a szövetkezettel akkumulátor- töltőket gyártatni. Az igényeknek megfelelően A termelés felfuttatására tehát minden lehetőség adottá vált, s mint említettük 1976-ban is, már 3 millió forintos tervtúlteljesítésre nyílt mód. Egy év alatt a szövetkezet létszáma kétszeresére növekedett, s 1976. december 31-én meghaladta a kétszázat. Váratlanul megnövekedett a női munkaerők száma, ugyanis jelenleg a tagság és az alkalmazottak csaknem fele asszony és lány. Ezek után a szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben úgy dolgozta át az V. ötéves tervet, hogy a termelési érték 1980-ban már nem évi .35, hanem 45 millió forint lesz. Természetesen a készárutermelés nem szoríthatja háttérbe a lakossági szolgáltatásokat. A szövetkezet kollektívája úgy határozott, ilyen jellegű részlegeit is továbbfejleszti. Vannak azonban olyan egyedi termékek, amelyekből a lakosság ma már egyre kevesebbet rendel, sőt egyáltalán nem tart rájuk igényt. Ilyenek a lakásépítéshez szükséges ajtók, ablakok, üvegfalak stb. Ezeket ugyanis a kereskedelem olcsóbban árusítja. Vaskapukat, kerítésmezőket sem csináltat ma már senki. Az asztalos részleg természetesen továbbra is végez üvegezést, parkettázást, parkettacsiszolást, hétvégi házak javítását, karbantartását stb. Vannak emellett olyan szolgáltató részlegek, amelyeket az igényeknek megfelelően újabban létesítettek. Ezek közé tartozik a vízvezeték-szerelő, a központifűtés- szerelő, a háztartásikisgép-javító. Az utóbbiaknál az átalánybefizetéses szolgáltatási formát kívánják elterjeszteni. Miután a szövetkezet több község lakosságának javító-szolgáltatási igényeit elégíti ki, hálózatát gebines alapon szándékozik továbbfejleszteni. Csak így tudja ugyanis megvalósítani, hogy minden községben legyen cipész, fodrász, villany- szerelő. bádogos, kőműves, szabó stb.. aki a javításokat gyorsan, szakszerűen elvégzi. Mindemellett a központi telepén levő részlegek is szükség szerint végeznek javító-szolgáltatást. Az idén és az elkövetkező években igen nagy feladatok állnak a szövetkezet tagsága előtt. A már vázolt szolgáltatás-fejlesztésen túl fontos szervezettebbé tenni a termelést a készárugyártásban. A diópántkészítés például a jelenlegi formájában már nem gazdaságos. Az igény viszont igen nagy Újabb távlatok Az ilyen nagyarányú termelésfelfutáshoz nyilván nem elegendő csupán új gépeket beszerezni, vagy a meglevő létszámmal jól gazdálkodni. Szükség van a szövetkezet káderállományának megfelelő szakmai képzésére, továbbképzésére. Erre vonatkozóan el is készült az oktatási terv. Ezek szerint a mun- kásállományból az idén hárman végzik el az általános iskola 8. osztályát, hárman pedig gimnáziumba iratkoztak be. Egy szakmunkás és egy művezető a Faipari Szakközépiskolát, autószerelőjük pe- dik a Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát végzi. A szakmunkások középiskolájába négyen járnak, egy csoportvezető pedig a Számviteli Főiskolára. Ebben az évben védi meg szakdolgozatát a szövetkezet elnöke a vezetőképző iskolán, ketten a műszaki egyetem felvételi előkészítő tanfolyamán tanulnak. Ezenkívül még 39-en járnak a különböző szakmai oktatási formákra. Mindemellett az akkumulátortöltők gyártásának fejlesztése miatt egy magasabb műszaki képzettségű szakember felvételének lehetőségét kérték a felsőbb szervektől. A múlttal számot vető és az elkövetkező évek lehetőségeit felmérő, jubileumi mérlegzáró közgyűlésre készül a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezet Az elért eredményekben nagy szerepe van a szövetkezet pártalapszervezetének, kommunistáinak. A sikereket segítették kovácsolni^ a mozgalom célkitűzései és tisztasága felett őrködő szövetkezeti bizottsáeok, valamint a KISZ-szervezet ifjúkommu- nistái. Igen aktív tevékenységet fejtett ki a nő- bizottsáe. A dunapataji ipari szövetkezet minden részleeében megalakultak, és eredményes munkát végeztek a szocialista brieádok. Nemcsak a termelésben jártak élen. a község gyermekintézményeit és sportlétesítménvét fejlesztő társadalmi munkából sem maradtak ki. Az egykori alapítók bizonyára nem is gondoltak arra, hogy a szövetkezeti tagság üzemi étkeztetésben, segélyezésben részedül majd, lesz öltözőjük, mosdójuk, zuhanyozójuk. Közös kirándulásokat szerveznek az ország legszebb tájaira, üdülni járnak Harkányba, Hajdúszoboszlóra, sőt gyermekeik külön üdülésben is részesülnek. Honnan is sejthették mindezt a szövetkezeti mozgalom úttörői, hiszen más gondokkal voltak annak idején elfoglalva. Egyben azonban bíztak, hogy elhatározásuk nyomán szebb és jobb lesz majd az élet. A mostani, jubileumi közgyűlés résztvevői, — akik egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére is készülnek, — már tudják, hogy a második negyedszázad még több sikert és biztatóbb jövőt tartogat számukra, (x) e termék iránt országszerte. Ezért nagy termelékenységű pántgyártó gépsor beszerzése válik szükségessé. Az asztalosrészlegnél is fontos tennivaló a kevés anyagigényű termékszerkezet kialakítása, hiszen maga a műhely is kicsi. Ezért a vezetőség célszerűbbnek tartja a faesztergályos munkákra és a fénycsőfenék-gyártásra való átállást, amire már kaptak is ajánlatot. Legalább is amíg a műhely bővítésére nem nyílik lehetőség ez a járható út. Űjabb nagyobb arányú építkezésre azonban csak a VI. ötéves tervben gondolhat a szövetkezet. Űj részlegük a gyengeáramú elektromos üzem, amely az akkumulátor-töltők készítésével foglalkozik. Elhelyezésére új üzemi épületet építettek, melynek egy részében már folyik a termelés. Rövidesen az egész műhelyt átadják rendeltetésének, mert a kőművesek és a szerelők már az utolsó simításokat végzik. A csaknem kizárólag nőket foglalkoztató részleg az idén már 10 ezer akkumulátor-töltőt gyárt, s a következő években ennél jóval többre tart igényt a megrendelő. A lakatosüzemben az idén ezer trafószekrényt készítenek 10 millió forint értékben. Már jelezték, hogy ebből is többre lesz szükség a jövőben. • Az új elektromos részlegben akkumulátortöltőket készítenek. • A szövetkezet női fodrászszalonja Dunapatajon. 0 A szövetkezet által legutóbb épített családi ház. ) i i i c 1 i í r é •1 i t < r i j
