Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

1977. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Magas fokú műszaki felkészülést kívánnak A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskunniajsai gyáregy­sége, egyéb szolgáltató tevékenysége mellett a megye terü­letén, az AGROKER Vállalattal kötött szerződés értelmében végzi a partnerei által áruba bocsátott munka- és erőgépek garanciális javítását. Egy-egy erőgép egyedileg is je­lentős értéket képvisel. Nem kö­zömbös, hogy mennyire bizton­ságos a használata. Ezért a Kis- Kunságí Mezőgazdasági Szövetke­zetek Területi Szövetsége kezde­ményezésére a garanciális szol­gáltatást és javítást ellátó MEZŐ­GÉP kiskunmajsai gyáregysége és az eladást bonyolító megyei AG­ROKER Vállalat munkaértekezle­tet tartott. A tanácskozáson az AGROKER képviseletében Berki Endre igaz­gatóhelyettes ismertette a mező- gazdasági gép- és alkatrészellá­tást. mely az utóbbi időben so­kat javult. Mindenből rendelkez­nek megfelelő mennyiségű kész­lettel. Javasolta, hogy a szövet­kezetek létesítsenek saját kezelés­ben levő közös alkatrész-raktárt. 1977. évre az AGROKER a gépek és alkatrészek ellátására vonat­kozó szerződéseket a korábbi időszakhoz viszonyítva jobb felté­telekkel kötötte meg a társválla­latokkal. A mezőgazdasági beta­karítás csúcsidőszakára tovább ja­vítják a kiszolgálás színvonalát. Nagy Béla, a gyáregység fő­mérnöke a bevezetőben elmond­ta, hogy az új típusú erőgépek az üzemben tartóktól és a garan­ciális szolgáltatást ellátóktól egy­aránt magas fokú műszaki felké­szülést követel meg. Ennek meg­felelően fejlődött a gyáregység szervizhálózata is, mely Bács-Kis- kun megyében valamennyi mező- gazdasági -munka- és erőgép ga­ranciális javítását végzi. A Rába- Steiger gépcsalád, valamint a Ze­tor 120 Crystal traktorok javítá­sában hét megye területén tevé­kenykednek. A Német Demokra­tikus Köztársaságból importált nagyüzemi fejőberendezések ga­ranciális szervizét az egész or­szágban végzik. A felsorolt sokféle tevékenysé­get 26 korszerűen felszerelt szer­viz-gépkocsival végzik. A jövő megkövetelj hogy a nagy értékű munka- és erőgépe­ket képzett és hozzáértő szemé­lyek kezeljék. Ennek érdekében is tett kezdeményező lépést a gyáregység. A Rába-Steiger és a Zetor traktorok kezelőit háromna­pos oktatás keretében, míg az egyéb típusú önjáró betakarító­gépeknél, a kombájnoknál az át­adás időpontjában adnak tájékoz­tatást a gyáregység szakemberei a helyes kezelésre vonatkozóan. Az AGROKER Vállalat a Me­zőtúri Mezőgazdasági Főiskolával és a jánoshalmi szakmunkáskép­ző intézettel közösen tanfolyamot szervez a korszerű ismeretek megszerzésére, illetve azok bőví­tésére. Az erre fordítottTiöltségek, többszörösen is megtérülnek — fejezte be tájékoztatását Nagy Béla főmérnök. Befejezésként a gyáregység ud­varán, a szakemberek ismertették és a gyakorlatban is bemutatták a gazdaság képviselőinek azokat a modern erőgépeket — mint a Rá­ba-Steiger és a Zetor 120 Crystal —. melyek már az elkövetkező hónapokban hasznos segítői lehet­nek a mezőgazdaságnak. Csontos Károly • Munkaértekezlet után a szakemberek gyakorlati bemutatókon vet­tek részt. A forradalmi ifjúsági napok (FIN) immár hagyomá­nyossá vált politikai ren­dezvénysorozata nemcsak a fiata­lok, de az egész társadalom politikai életének tartalmas és kedves színfoltja lett. A FIN idei rendezvényei célju­kat tekintve nem különböznek a megelőző évekétől: méltó keretet adnak a magyar forra­dalmi múlt három nagy tavasza emlé­kének, a fiata­lok tudat- és érzésvilágába beültetik és ápolják a forradalmi, hagyomá­nyok tiszteletét, mozgósítják őket országépítő, életjobbító felada­taink végrehajtására. A formák és módszerek sem sokat változtak. A fiatalok és felnőttek együtt helyezik el a kegyelet virágait az 1848-as, 1919- es emlékműveknél, a felszabadító szovjet hősök sírjainál, szép sza­vak és műsorok idézik a forra­dalmárok életét, tetteit. Van azon­ban néhány új elem, ami az idei rendezvényeket tartalmilag gazda­gítja. Éppen két évtizede, 1957. már­cius 21-én bontott újra zászlót az ellenforradalom zűrzavara után újjászervezett magyar kommunis­ta ifjúsági mozgalom, a KISZ. Jóllehet, március 21-e az ifjúsá­gi mozgalomnak nem születés­napja — hiszen a KISZ örököse és folytatója az előző ifjúsági szervezetek hagyományainak és a mozgalom 1918. december 30-án született — az elmúlt húsz év küzdelmei és sikerei mégis em­lékezésre késztetnek. A két év­tizeddel ezelőtti zászlóbontók többsége együtt él, dolgozik a mai KISZ-esekkel, nap mint nap tettekkel segíti az ifjúsági szer­vezet munkáját. Féltő gonddal figyeli a maiak tevékenységét. Jó alkalom az idei FIN, hogy kötetlen, baráti beszélgetéseken megelevenedjen az újrakezdés, a szervezet építése, a hansági és a többi nagyszerű vállalás telje­sítése mind a mai napokig, amely tettek ugyancsak méltók a húsz évvel ezelőttiekéhez. Mint ahogy a majd hat évtized során mindig, úgy a KISZ ma is hű harcosa és segítője a munkás- osztály, a nép ügyének, a párt politikájának. A fejlődés termé­Az idei FIN Ifjúsági szervezetünk múltja és jövője szetes rendje szerint minden időben más és más volt a) fő fel­adata, aminek az ifjúsági szövet­ség becsülettel mindig eleget is tett. Nehéz, nemi is kell a külön­böző időszakokat egymáshoz mér­ni és eszerint alkotni értékítéle­tet a „régi” vagy mai KISZ-esek munkájáról. Az egyedüli helyes mérték: hogyan teljesítették a mindenkori feladatokat. A KISZ mai tagjainak az a leg­főbb dolga, hogy részt vegyen a fejlett szocialista társadalom fel­építésében, dolgozzon, tanuljon becsülettel, legjobb tudása és ké­pessége szerint. Tegyen többet, mint az átlag állampolgár, tudja a feladatát, és higyjen az ügyben. A KISZ a párt ifjúsági szervezete. Tagjaitól joggal várja a párt, hogy ismerjék, hirdessék, védjék és tettekkel hajtsák végre politi­káját. Mutassanak többet abban is. hogy önzetlenül tesznek a kö­zösségért, többet vállalnak má­soknál, gyarapítják ismereteiket, tudatosan készülnek arra, hogy a fejlett szocialista társadalomban élni, dolgozni, vezetni tudjanak. Az utóbbi években erőteljesen fejlődött a KISZ kommunista, po­litikai jellege. Magasabb politikai, erkölcsi és cselekvési követelmé­nyeket állít tagjai elé, konkrét, tetteket igénylő, értelmes felada­tokat ad számukra, amelyek tel­jesítésével évről évre elszámol­tatja őket. A KISZ IX. köngresz­szusának határozatai! a tisztesség­gel végzett mindennapi munkát és az elkötelezett, aktív politikai magatartást fogalmazzák meg fő feladatként a szervezet, minden KISZ-tag számára. Értelmes és világos a lecke: társadalmi ügyünk, hogy jobban, fegyelme­zettebben tegyük dolgainkat, töb­bet és jobbat alkossunk. Az sem mindegy azonban, hogy miként élünk. A FIN idei politikai akciói során széles kö­rű beszélgetést folytatnak a fiatalok a „Ho­gyan éljünk?” problémakör­ről. Időszerű és igen hasz­nos párbeszéd ez, ami lehe­tőséget nyújt az egyén és tár­sadalom viszonyának, a kis és nagy közösség érdekazonosságá­nak, a szocialista emberré válás feltételeinek tisztább megfogal­mazására. A jövőre készülés ne­mes szándékát tükrözi ez az ak­ció, egyre inkább szerves, min­dennapi elemeként a KlSZ-szer- vezetek munkájának. Az ifjúsági szervezet tavaszi po­litikai élete igen gazdag. Sor ke­rül a KISZ-szervezetek értékelő, majd programkészítő taggyűlései­re, a szervezetek küldöttgyűlé­seire. Mindenütt ügyelnek arra, hogy az ünnepségek, rendezvé­nyek résztvevői között KISZ-en kívüliek is legyenek, együtt ün­nepeljenek, politizáljanak, szóra­kozzanak és sportoljanak velük. Ez is feladata a KISZ-nek és ere­jéből ma már erre is futja. A FIN politikai ünnepségsoro­zat, amelynek fő eleme és tartal­ma a munka. Ez teszi jogossá és széppé az ünnepet, ennek tudata és gyakorlata teszi méltóvá a KISZ mai tagjait az alapítókhoz. P. I. SZOCIALISTA SZERZŐDÉS — AZ EMBERISÉG JAVÁRA Izotóp laboratóriumi berendezéseket készít a „Bácska” Építő- és Ipari Szövetkezet Jánoshalmán — úgy ebédszü­net idején — az utcán találkoz­tunk Herédi Kálmánnal, a „Bács­ka’' Építő- és Ipari Szövetkezet elnökével, ö gyalog tartott a szö­vetkezet egyik részlege felé, mi pedig gépkocsin igyekeztünk — éppen hozzájuk, a központba. Természetesen együtt folytattuk utunkat, a szokásos obiigát cse­vegés közben, amivel a váratlan találkozások is járnak, Ki hogy van, mi járatban vagyunk, mi újság Jánoshalmán? Eközben említette. — Mutatok majd egy komoly együttműködési szerződést. A neve is figyelemre méltó: szo­cialista szerződés — az emberiség javára. De már ugrottunk is újabb té­mákra, így az iménti megjegy­zésből — őszintén szólva — in­kább az elnevezés különössége ragadt meg bennünket. Persze — *ok együttműködési szerződést kötnek mindenfelé. Hallásra nincs hát benne olyan meglepő, legfeljebb az jut az ember eszé­be, hogy valami „túllelkesedés” szülhette azt a bizonyos „az em­beriség javára” meghatározást. Minden esetre alapos megkülön­böztetés — más szerződésekkel szemben. Csak hát miért kell egy üzemi szerződéskötést mindjárt az „emberiség” magaslatára emel­ni? Pár órás műhely- és részleg­szemle után tértünk vissza a „Bácska” központi irodájába. He­rédi Kálmán — szinte sejtve, hogy mi fordulhatott meg fe­jünkben annak a bizonyos kon­taktusnak az említésekor — mint- egy „mellékesen” nyújtott át egy átlátszó színes műanyagborítóba tett okmányt. „Megjegyzése” az irathoz — egyelőre — csupán a szeme sarkában rejtőző, mosolyos várakozás volt. Vajon mit szó­lunk hozzá? Nos — igazán jól számított. Az iromány szövegének legelső sorai is másképp olvastatták magukat, mint a nagyjából hasonló hang­vételű dokumentumok. Elismerést kiváltó tények közlésével kezdő­dik. Az MTA Izotóp Intézete ter­vezi a hazai radiológiai létesít­mények technológiáját és gépé­szeti berendezéseit. Fővállalkozó­ja a Gépipari Fővállalkozó Szö­vetkezeti Közös Vállalat, kizáró­lagos gyártója a „Bácska” Építő- és Ipari Szövetkezet. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alap­ján, a három intézmény a közel­múltban szocialista szerződést kötött az együttműködés fejlesz­tésére. A „Bácska” elnöke szóban is összefoglalja, hogy a közös meg­állapodás értelmében 1978-ra izo­tóp laboratóriumi berendezéseket létesítenek az Állatgyógyászati Oltóanyag Ellenőrző Intézet, a Szegedi Orvostudományi Egye­tem, a Szegedi MTA Talajtani Kutató Intézet számára, s elké­szítik a Paksi Atomerőmű mani­pulációs fülkesorát. A program szerint üzembe he­lyeznek M—125 típusú elszívó-, valamint vegyi- és Gamma-fülké­ket. Felszerelik a laboratóriumo­kat Gamma- és Béta-trezorokkal, tolóajtókkal. Herédi Kálmán — a lelkes ma­gyarázatot szemléletes kézmozdu­latokkal kísérve — szinte látha­tóvá teszi, hová és hogyan állí­tanak be ólomtégla készleteket s egyéb különleges berendezéseket. Beszél a laboratóriumokban nél­külözhetetlen elszívó fülkékről, a radioaktív vegyianyagokkal vég­zett munkához használandó rozs­damentes acéltálcákról, az izotóp förccsenésmentes mosogatókról, sugárvédelemről... A megállapodás népgazdasági jelentősőégű. Lényegesen csök­kennek ily módon a beruházási költségek, javul a berendezési tárgyak minősége, s egységesíti az izotóp laboratóriumokat. Ami pedig ezek után az első hallásra „fennköltnek” ható elne­vezést illeti: megértjük pontossá­gát, jogosultságát, hiszen vala­mennyi radiológiai létesítmény az emberiség javát szolgáló tudo­mány fejlődését s annak gyakor­lati alkalmazását segíti elő. Az együttműködési megállapo­dás résztvevői tehát valóban — a szó legszorosabb értelmében az emberiség javára kötöttek szo­cialista szerződést. Ezúttal két esztendőre, és legalább évente egy alkalommal értékelik közös tevékenységük eredményeit. T. I. Forradalmi ifjúsági napokra készülnek Nagy eseménysorozatra készülnek az ifjúkommunisták. Március 15-én kezdődik a forradalmi ifjúsági napok három hétig tartó prog­ramja. Ezúttal, s a következő napokban ismertetjük olvasóinkkal a Bács-Kiskun megye városaiban és községeiben dolgozó fiatalok rendezvényeit. BAJA VAROS: március 15-én délután 3 órakor a Petőfi-szige- ten nyitják meg a forradalmi if­júsági napokat. Ugyanezen a na­pon délután 4 órakor a Kállai Éva Ének-Zenei Általános Iskola, valamint a Tóth Kálmán Gimná­zium és Vízügyi Szakközépiskola kórusai hangversenyt adnak. Március 19-én este 6 órakor a Liszt Ferenc kamarateremben a dunakeszi amatőr színjátszók műsorát láthatják az érdeklődők. Március 20-án a Petőfi-szigeten és a Kőrös elnevezésű klubhajón társadalmimunka-akciót szervez­nek a fiatalok. Március 21-én délután 3 órai kezdettel a Központi Moziban ünnepi nagygyűlésre kerül sor, majd ezt követően új KlSZ-tago- kat avatnak. Filmvetítéssel fe­jeződik be e nap programja. Március 22-től 26-ig tart a fő­iskolás napok gazdag eseményso­rozata. Március 27-én a Petőfi-szigeti sporttelepen atlétikai versenyt rendeznek. BAJAI JÁRÁS: március 13-án 9 órakor kezdődik a vaskúti parkerdőben a mezei futóverseny. Március 15-én délután 6 órakor a sükösdi művelődési házban tartják a FIN járási megnyitó ünnepségét. Március 15-én délelőtt 9 óra­kor a madarasi sportpályán já­rási úttörő honvédelmi szemlére kerül sor. Március 20-án a madarasi művelődési házban és a sport­telepen Ligeti Károly emlékver­senyt rendeznek az ifjúgárdisták. Március 21-én délután 6 órakor a bácsalmási művelődési házban a Magyar Tanácsköztársaságra emlékeznek a KISZ-esek. Ezt kö­vetően fáklyás felvonulást ren­deznek. Április 4-én a Bajai Állami Gazdaság központjában KISZ- esek és Komszomolisták talál­koznak. Április 4-én Bácsbokodon tart­ják a FIN járási záróünnepséget, s a FIN vetélkedősorozat járási döntőjét. KISKUNHALAS VAROS: már­cius 15-én délután 3 órakor a Thorma János Múzeumban kerül sor a FIN városi megnyitó ün­nepségére. Március 15-én fél 9-kor a Szi- lády Áron Gimnázium sporttele­pén FIN-kupa középiskolás sport- versenyt rendeznek. Március 19-én 12 órakor em­lékmenet indul a Tanácsköztár­saság mártírjainak tiszteletére ál­lított táblához. Március 20-án 9 órakor a lő­téren lövészversenyt tartanak a városi ifjúgárdisták. Március 21-én dr. Paprika An­tal, Brinkus Lajos, Mig Károly, Szűts József, a Tanácsköztársaság és a Bácskai Vörös Ezred emlék­tábláinál helyeznek el koszorút a fiatalok. Március 22-én 9 órakor a 619-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben a kommunista ifjúsá­gi mozgalom történetével kap­csolatos szellemi vetélkedő terü­leti döntőjére kelül sor. Március 26—27-én tartják a Szilády Kupa országos középis­kolás kézilabda-bajnokságot. Március 27-én a MÁV-székház- ban asztalitenisz-versenyt ren­deznek. Március 28-tól április 2-ig a városi pártbizottság székházában látható az Alkotó Ifjúság városi kiállítása. Március 31-én délután 5 órakor a városi ifjúsági klubban Forra­dalmi tavaszok címmel történel­mi vetélkedőt rendeznek. Április 3-án 10 órakor a Sem­melweis téren kisdobosok, úttö­rők és új KISZ-tagok fogadalmat tesznek ünnepélyes keretek kö­zött. A FIN programja keretében a város fiataljai társadalmimunka- akciókon vesznek részt a sóstói ifjúsági parkban. KISKUNHALASI JÁRÁS: már­cius 13-án 9 órakor Kiskunmaj- sán a művelődési házban kerül sor a FIN járási megnyitó ün­nepségére. Március 26-án 10 órakor Kis­kunhalason a Fegyveres Erők Klubjában az ifjúsági szövetség egykori vezetőivel találkoznak a fiatalok. Március 27-én 9 órától János­halmán, Kiskunmajsán, Mélykú- ton, Tompán, Szánkon, Kiskunha­lason, az állami gazdaság tajói kerületében asztalitenisz-, sakk-, tollaslabda- és atlétikai verse­nyeket rendeznek a fiatalok. Április 3-án 9 órakor Kiskun- majsán az MHSZ-lőtéren lövész­versenyt tartanak az ifjúgárdis­ták. NAPKÖZBEN Nagyobb, választékosabb tavaszi kínálat a ruházati kereskedelemben A sikeres téli vásár után meg­kezdődött az áruváltás az üzle­tekben, az áruházakban. A Bel­kereskedelmi Minisztérium tájé­koztatása szerint a ruházati ke­reskedelem az első félévben 7— 7,5 százalékos forgalomnöveke­désre számít. A vállalatok a tavaszi—nyári ruházati cikkek 80 százalékát a hazai termelésből, 20 százalékát importból szerzik be. Az áruellá­tást nagyban segíti, hogy az im­port már január óta folyamato­san érkezik. A ruházkodási méteráruk kö­zül főleg pamutból és selyemből, valamint kártolt gyapjúszövetből kínálnak többet. A felsőruházati konfekció közül a „legtavaszibb” cikk a ballonkabát, amelyből a 35—40 százalékkal nagyobb kész­let lehetővé teszi az ellátás javí­tását. A többségében lengyel im­portból származó ballonok ára is kedvező. Férfiöltönyből ki tud­ják elégíteni az igényeket, fiúöl­töny viszont csak akkor lesz ele­gendő, ha a Kaposvári Ruhagyár a kereskedelem által kért ütem­ben szállít. A szakvállalatok kü­lön gondot fordítottak a keresett farmer ruházat beszerzésére. Mennyiségben már most 55—60 százalékkal több áll rendelkezés­re, a hazain kívül NDK, lengyel, hongkongi és brazil farmer. Pamut fehérneműből, pólóból, garbóból elsősorban import útján növelik a mennyiséget a tava­lyihoz képest, s ezzel várhatóan megszüntetik e keresett termé­kek hiányát. Kötött felsőruháza­ti cikkek közül az olcsóbb pa­mutáruk iránt növekvő keresle­tet ki tudják elégíteni, s im­portbeszerzéssel női pulóverekből, kardigánokból is választékos el­látást tudnak nyújtani az üzle­tek. Huzamosabb ideje nincs gond a csecsemőruházattal. A férfi- és fiúing ellátást válto­zatlanul az import bővítésével ja­vítják, az igények kielégítésének fontos feltétele azonban, hogy a belföldi termelők is pontosan szállítsák a vállalt mennyiséget. A tervezett nagyobb forgalom­hoz elegendő lábbeli áll rendel­kezésre, _ megfelelő a férfi nyári- cipő-kínálat, a korábbinál több a szandál, a textilcipő, az olcsó női szandál, s örvendetesen fejlődött az ipar gyermekcipő-kínálata is. (MTI) Kurjongatók A városi emberek nehezen alusznak — mondják világszerte a pszichológusok — mert nap­közben olyan sok idegrendszeri hatás éri őket, hogy a kívánatos gátlás, amely a nyugodt alvást eredményezné, nehezen követke­zik be. Tegyük fel, hogy a tudó­sok megállapítása például Kecs­kemétre vonatkoztatva is igaz: a forgalom, a felgyorsult idő itt is erősen igénybe veszi az embere­ket, és sokan vannak, akik ne­hezen alszanak el. De nemcsak róluk, s nemcsak értük íródnak ezek a sorok, hanem valami má­sért is, amit úgy nevezünk, hogy köznapi magatartás, Értendő raj­ta, hogy számításba vesszük a másik embert, cselekedeteinket e norma szerint szabályozzuk. „A legények kurjongatnak...” Mondjuk azért, mert a kelleténél jobban fölöntöttek a garatra, s most övék a világ. Kecskeméten Mik nyeri fiatalember van. akinek nem számit, hogy éjjel hol, mi­kor és mennyire kurjongat — te­hát — nem veszi figyelembe, hogy mások pihennek, nehezen tudnak elaludni. Én magam is többször neki­szomorodtam már — no nem a kurjongatás miatt, a hangerő miátt — hanem mert sajnáltam azokat a fiatalokat és idősebbe­ket is, akik például a Szabadság téri tejbár melletti passzázsban üvöltöztek, s nem tudták, vagy nem akarták tudni, hogy az or- ditozásukkal mást bántanak. Olyanokat, akik nem öntöttek föl a garatra, akik másnap kemény munkát végeznek majd. A kur­jongatókat hallottam már a Kada Elek utcai kilencemeletes házak között is üvöltözni, meg más­hol is. Félreértés ne essék, senki sincs annyira prűd, hogy ne értené meg azt, egy kellemes társaság­ban eltöltött este után fölcsen­dülnek a népdalok, de csak úgy halkan, úgy egymás kőzott... De ők nem is kurjongatók. E típus jellemzője, hogy már nem a sa­ját jókedve miatt énekel, hanem a más bosszantására, zavarására üvöltözik, kiabál — eszét yesztve. Velük szemben nem lehetünk el­nézőek, rájuk nemcsak illik ha­ragudni, hanem jogos fölháborod­ni. „Ezt azért mégsem lehet így, ezt nem érdemli meg senki, de mit lehet tenni?...” Ezen én is sokat gondolkodtam. Talán föl kellene hívni telefonon a rendőrséget? De még nincs minden családban telefon. Le kellene rohanni az utcára és fi­gyelmeztetni a kurjongatókat? Legtöbbször ez nem ajánlatos. Akkor mit kellene tenni? Bízzunk abban, hogy akikre a csendzavarók megfékezése tar­tozik, azok megteszik a köteles­ségüket, meg bízzunk abban is,, hogy akik kurjongatnak, kerül­hetnek olyan helyzetbe, hogy a mások kurjongatása őket zavarja.. Cs. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents