Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 56. szám Ára: 90 fillér 1977. március 8. kedd Újjáválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsát Vasárnap a Parlament kongresszusi termében a be­számoló feletti vitával foly­tatódott a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának II. konfe­renciája. Az elnökségben he­lyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár, Erdei Lászlóné, a Nőtanács elnöke, továbbá Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. A 600 meghívott, a Nő­tanács tagjai, a különböző szakterületek, a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselőinek soraiban ott voltak az európai szocialista országok testvérszervezeteinek küldöttei. Befejezte munkáját a II. országos nőkonferencia A vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter, aki a kormány nevében kö­szöntötte a tanácskozást. — A nők helyzetével foglalko­zó párt- és kormányhatározat a lányok, asszonyok érdekében végzett munkát társadalmi üggyé tette — hangsúlyozta. Az eredményekről szólva a társadalmi gondoskodás szép pél­dájaként említette: hét évvel ez­előtt az óvodáskorú gyermekek­nek csak 57 százalékát, ma már több mint 75 százalékát sikerül elhelyezni. Igaz, korántsem ilyen megnyugtató a bölcsődés korúak 10 százalékos elhelyezési aránya — bár ezen nagyrészt enyhített a gyermekgondozási segély beve­zetése, és összegének felemelése. Népszerűségét bizonyítja, hogy míg 1970-ben 160 ezren éltek ve­le, napjainkban 290 ezer édesanya gondozza otthon gyermekét. A megtett intézkedések között ki­emelkedő jelentőségű volt a csa­ládi pótlék emelése, az anyasági segélyre jogosultak körének ki- terjesztése, a kisgyermekes anyák számára betegápolási táp­pénz biztosítása, s a nőket, ter­hes anyákat védő munkaügyi in­tézkedések. Egyrészt ennek tudható be, hogy a dolgozó nők tábora a KB határozatának megjelenése óta több mint 200 ezerrel gyara­podott, s hogy ma már a mun­kaképes korú nők 75 százaléka dolgozik. Ugyanakkor — hangsú­lyozta dr. Sághy Vilmos — egyet kell érteni a konferencia meg­állapításával, hogy jobb össz­hangra van szükség a bölcsődék, az óvodák és a gyermekgondozási segély fejlesztésében. A dolgozó nők továbbtanulásá­ban az erkölcsi, anyagi ösztönzés jelentőségéről szólva elmondta: e téren is vannak számottevő eredményeink, erőfeszítéseink el­lenére azonban ma még az ipar­ban dolgozó lányok, asszonyok nagyrésze szakképzetlen. E hely­zet nemcsak a kereseti színvonal gyorsabb ütemű növekedését gá­tolja, hanem fékezi a dolgozó nők szakmai előrehaladását is. A párt- és kormányhatározatok alapján fontos feladat volt az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényre juttatása is. Az előző tervidőszakban központi tá­mogatással végrehajtott munkás­bérrendezésben erőteljesebben támogatták a nagyobbrészt nőket foglalkoztató iparágakat. A kor­mány azóta többször ellenőrizte: végrehajtották-e az intézkedést. A tapasztalatok szerint a nők ke­reseti színvonala fokozatosan megközelíti az azonos munkakör­ben foglalkoztatott, ugyanolyan képességű, gyakorlati idővel ren­delkező és teljesítményt nyújtó férfiak kereseti színvonalát. A további tennivalókat pártunk XI. kongresszusa és népgazdasá­gunk V. ötéves terve határozza meg — hangsúlyozta. A gyakor­lati munkában állandóan figye­lemmel kell lenni a dolgozó nők, az anyák helyzetére. A további feladatokról szólva kiemelte az 1977-ben tervezett központi bér­emelést a textilruházati ágaza­tokban. Emelik és egységesítik a több műszakban foglalkoztatottak műszakpótlékát az iparban, az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban, e köztudottan nagyobb részt nőket foglalkozta­tó ágazatokban. Hasonló törekvé­sek jellemzik az elkövetkező há­rom-négy esztendőben is bérpoli­tikánkat. Az intézkedések hatá­sára csaknem egymillió nődolgo­zó részesül közvetlenül béreme­lésben. Dr. Molnár Frigyes, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanacs elnöke u szövetkezetek több mint 3 millió tagjának üdvözletét tolmácsolta. Deák Gáb< t. a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondotta, hogy az ifjúsági szövetség az el­múlt években erősítette politikai tevékenységét a fiatal nők köré­ben, nagyobb gondot fordított is­mereteik gazdagítására. Felszólalt a nőkonferencián a Bács-Kiskun megyei küidöttek közül Makovinszky Endréné. dr. Mecsérp Ilona, a megyei kórház adjunktusa is. aki többek között a következőket mondotta: — Hazánkban az alkoholizmus mértéke nemhogy csökkenne, ha­nem még emelkedik, szinte a népbetegség méretét ölti. Egyes megyékben, így Bács-Kiskunban és a fővárosban kétszeresére nőtt. Adatok tanúsítják, hogy Magyar- országon a lakosság annyit költ alkoholra, mint húsra, tejre, tej­termékre és tojásra együtt. Míg 1955-ben az évi fogyasztás egy személyre 4,8 liter tiszta szesz, 1974-ben már 10,3 liter volt. Okai sokfélék, meg kell emlí­teni a szokásokat, rossz értelem­ben vett hagyományokat, baráti köröket. A fiatalkorúaknái a szü­lők felelőtlenségét, nemtörődöm­ségét. A züllött apa, de mégin- kább az anya anyagilag és er­kölcsileg károsítja a családját. A gyerekek előtt zajlanak le a csa­ládi veszekedések, verekedések, ezért azok csavarogni, később ita­lozni kezdenek. Az alkoholizmus következmé­nyei igen súlyosak. Köztudott, hogy már a fogamzás pillanatá­ban, később a terhesség és a szoptatás ideje alatt károsodások érhetik a magzatot, illetve az új­szülöttet. A gyógypedagógiai inté­zetekben tanulók között, az öröklött okok mellett, az alkohol adja a legtöbb szellemi károsul­tat. Míg 1965-ben 23 400, az 1972— 1973-as tanévben már több mint 31 ezer a gyógypedagógiai iskolá­sok száma. A veszélyeztetett gyermekek és a fiatalkorúak többsége az alkoholista környezet miatt kerül állami gondozásba. Megyénkben az állami gondozott gyermekek száma mintegy 1800. Egy gyermek évi ellátása 33—35 ezer forintba kerül. Ez is mutat­ja, hogy anyagilag milyen teher­tételt jelent társadalmunknak az alkoholizmus. Elkeserítő, hogy megyénkben alkoholos befolyásoltság alatt kö­vetik el a legtöbb bűnesetet és ami még szomorúbb, ezek egy ré­szét fiatalkorúak. Megyénk gond­jait sajátos helyzete is okozza: mi adjuk az ország bortermelé­sének 40 százalékát, viszonylag magas a kettős jövedelmű és in­gázó dolgozók száma, kiterjedt a zugpálinkafőzés és -kimérés. Általánosan ismert és me­gyénkre is vonatkozik, hogy a bontóperek jórésze valamelyik, vagy mindkét házasfél alkoholiz­musa miatt következik be. E te­kintetben az USA és az EAK mögött a világon a harmadik he­lyet foglaljuk el. Szocialista rendszerünkben vált lehetővé az alkoholizmus elleni küzdelem kiszélesítése, amelyet az 1974. évi törvényerejű rende­let is segíti; szükség esetén le­hetővé teszi az alkoholisták zárt Holló Lászlóra emlékeztek Félegyházán Vasárnap rendezvénysorozat keretében a város nagy tiara, Holló László festőművészre emlékezett Kiskunfélegyháza művészetet kedvelő közönsége. Az alkotó kilencvenedik születésnapján ismételten be­bizonyosodott, hogy a szeretett városhoz haláláig hűségesen ragaszkodó Holló Lászlónak milyen sok híve él ebben a helységben. Délelőtt tizenegy órakor a Mártonffy utcai szülő­ház előtt népes ünneplősereg előtt hangzott el Vár­nai Zseni Művészet című költeménye, majd a Batthyány Lajos Általános Iskola énekkara azok­ból a népdalokból mutatott be néhányat, melyek egykor a művészt alkotásra ihlették. Ezt követően dr. Belényi István, Kiskunfélegyháza város tanácselnök-helyettese mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy akire annyira büszkék a hely­beliek másokkal egyetemben, méltán érdemelte ki kivételes tehetségével s szorgalmával, elkötelezett­ségével a magas kitüntetéseket: a Munkácsy- és a Kossuth-díjat, vaiamint az „Érdemes művész” és a „Kiváló művész” címeket. Elemezte azokat a sok­rétű és gyümölcsöző kapcsolatokat, amelyek Holló' Lászlót Félegyházához, s az itt élőkhöz kötötték. Kiemelte, hogy a gyermekkori hatások, élmények kitörölhetetlen nyomokat hagytak benne. A beszéd elhangzása után került sor a szülőház falán elhelyezett emléktábla leleplezésére, amire a művész jelen levő özvegyét kérték fel. A márvány- - táblán ez áll: „Ebben a házban született Holló László festőművész. (1887—1976.)” A különböző társadalmi szervek képviselői koszo­rúdat helyeztek el a tábla alá. Debrecen város kö­zönsége nevében Borbély Miklós tanácselnök-he­lyettes és dr. Tar László művelődésügyi osztály- vezeto-helyettes koszorúzott. Az emlékünnepségen részt vett Sztanojev András, a kiskunfélegyházi vá- rosi partbizottság első titkára; a megyei pártbi- zoUsago* Komáromi Attila, a propaganda és mű­velődési osztály munkatársa képviselte. intézeti kezelését. Ilyen intézetbe azonban csak igen nehézkesen le­het valakit bejuttatni. Tapaszta­lataink szerint az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi olda­la nem kellő hatékonyságú. Példaként említem, hogy me­gyénkben az alkoholizmus elleni (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt Kecskeméten a Bács-Domus Áruház Tegnap délelőtt Kecskeméten ünnepélyes külsőségek közt nyi­tották meg Bács-Kiskun megye legkorszerűbb és legnagyobb — a raktártérrel együtt 5300 négy­zetméter alapterületű — lakbe­rendezési áruházát, a Bács-Do- must. A megye és Kecskemét város párt-, tanácsi, kereskedelmi veze­tőinek jelenlétében — élükön Erdélyi Ignáccal, az MSZMP me­gyei bizottsága titkárával és dr. Cajdócsi Istvánnal, a megyei ta­nács elnökével — dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács elnökhe­lyettese üdvözölte a megjelente­ket, köszöntvén őket, valamint a létesítmény tervezőit, építőit, be­ruházóit. Hangsúlyozta, hogy az új áruház megnyitása jelentős állomás a megye kereskedelmi fejlődésében. Ezután Lauthán Ferenc belke­reskedelmi miniszterhelyettes tar­totta meg" avató beszédét. Mint mondotta, az áruház belépése az értékesítésbe nem kizárólag gaz­dasági tényező, hanem az élet- színvonalunkkal együtt járó fej­lődés jelentős társadalmi esemé­nye is. Kifejezést adott annak a reményének és meggyőződésének, hogy a Bács-Domus az egyik leg­fejlettebb kereskedelmi árucso­port gyöngyszeme, az értékesítési kultúra egyik fellegvára lesz majd. Az itt dolgozóknak jó mun­kát kívánt, s átadta a létesít­ményt az azt közösen üzemben tartó két cég vezetőjének, Ger­gely Miklósnak, a BIK igazgató­jának és Szántó Györgynek, a Bútorértékesítő Vállalat vezér- igazgatójának. Az áruház létreho­zásában kitűnt dolgozók közül né­hánynak átnyújtotta a Belkeres­kedelem Kiváló Dolgozója kitün­tetést, végül nemzetiszínű szalag átvágásával megnyitotta és a je­lenlevők társaságában megtekin­tette a Bács-Domus áruházat. A korszerű új létesítmény 36 mil­lió forint költséggel készült, s há­rom osztályán 25 millió forint értékű bútorból, lakástextilből és a lakberendezés céljait szolgáló egyéb árucikkekből válogathat­nak nemcsak az ország legna­gyobb megyéjének, de a szomszé­dos tájegységeknek a vásárlói is.' A tervezett 150 millió forintos évi áruforgalom lebonyolításáról a kereskedelmi egység hatvan­nyolc dolgozója gondoskodik. Az áruház — mint neve is mu­tatja — a Domus-rendszerben működik, amelynek lényege a minta utáni értékesítés, a spe­• Dr. Glied Károly köszönti a részvevőket. ciális árukínálat, valamint egye­di cikkek értékesítése. Ez utób­biakat, továbbá a hazai és kül­földi lakószobák, kárpitozott gar­nitúrák, elemes bútorok széles választékát a földszinten mutat­ják be, s ugyancsak itt működik az információs szolgálat, amely felvilágosítást ad a raktáron levő árukészletről, a várható árubeér- " kezésről, s a rendeléseket is elő- jegyzi. Az emeleten a lakástextí­liák (szőnyeg, függöny, bútorszö­vet, díszpárna, falvédő stb.), vi­lágítótestek és díszműáruk talál­hatók. Ugyanott vannak a kony­habútorok, a gyermek-, szóló- és kisbútorok is. Az emeleten la­kásberendezési tanácsadó is mű­ködik. Szolgáltatásaik közé tartozik • Lauthán Ferenc belkeres­kedelmi miniszter- > helyettes a szalag átvágásával megnyitja az új áruházat. • ízelítő a lakás­berendezési cikkek gazdag választékából. (Tóth Sándor felvételei) még az OTP-ügyintézés (a tőkés áruk kivételével), a szervezett házhozszállítás, az elemes búto­rok összeszerelése. Az áruház hétfőn délelőtt meg­nyitotta kapuit a vásárlóközön­ség előtt. J. T. Budapestre érkezett Bohuslav Chnoupek • A művész özvegye leleplezi az emléktáblát. Végezetül a közönség megtekintette a művész életét bemutató kiállítást és a Kiskun Múzeumban látható Holló-tárlatot. V. M. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere. A Keleti pályaudvaron fogadá­sára megjelent Púja Frigyes, Ros- ka István külügyminiszter-helyet­tes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete é» Barity Miklós, a Magyar Népköz- társaság prágai nagykövete. (MTI) AZ ORSZÁGBAN A TIZENKETTEDIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents