Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
"f'u „r K ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Tegnap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. Az ülést dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent országgyűlési képviselőket, a megyei tanácstagokat és meghívottakat, köztük dr. Gácsi Miklóst, a Kohó- és Gépipari Minisztérium államtitkárát, Varga Pált, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Fodor György- nét, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetőjét, majd a végrehajtó bizottság nevében előterjesztést tett a napirendre. A tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát a következő napirend megtárgyalására: 1. A megye iparfejlesztésének hosszútávú tervkoncepciója (1976—1990). 2. Jelentés a megyei tanács településfejlesztési, műszaki Elfogadták az iparfejlesztés hosszútávű tervkoncepcióját és kommunális bizottsága tevékenységéről. 3. Bejelentések. 4. Interpellációk. A napirendi témák megtárgyalása előtt Borsodi György, a megyei választási bizottság elnöke adott tájékoztatást a március 6-án 188 választókerületben megtartott időközi választásokról. A megüresedett helyek betöltésére megtartott pótválasztások mindenütt rendben, a törvényes előírásoknak megfelelően folytak) le. A megyei tanács elnöke bejelentette, hogy március 23-án Kiskunfélegyházán megtartott időközi választáson dr. Arvay Árpádot és dr. Simon Sándort megyei tanácstagnak választották meg. A tanácsülés az ügyrendi bizottság előterjesztése alapján a választást törvényesnek nyilvánította. Az első napirendi téma előadója, Tohai László általános elnök- helyettes emelkedett ezután szólásra, aki vitaindító előadásában az iparfejlesztési koncepció alap- gondolatait összegezte. Tohai László vitaindítója A megyei tanács általános elnökhelyettese vitaindítójának bevezető részében beszélt arról, hogy hazánkban az újjáépítést követően, megyénkben pedig az 1950-es évek végén indult fejlődésnek az ipar és súlya egyre nagyobb a megye termelésében, a lakossági jövedelmek, az életszínvonal alakításában. Jelenleg az ipar termelési értéke egyharmad- dal meghaladja a mezőgazdaság szocialista szektorában előállított termelési értéket. Mindez azonban nincs ellentétben azzal a ténnyel, hogy megyénk legjelentősebb, vezető ágazata jelenleg és még nagyon sokáig a mező- gazdaság. — Amikor a megye iparának hosszútávú fejlesztési koncepcióját kidolgoztuk — mondotta, Tohai László — kiindulási alapként figyelembe vettük az MSZMP XI. kongresszusa előtt kiadott programnyilatkozatnak az ipar fejlesztésére vonatkozó irányelveit alapoztunk a már elfogadott V, ötéves tervre is. Tudjuk, hogy a gazdasági növekedés mértéke, egyenletessége, csökkenő, vagy erősödő tendenciája az egyik legfontosabb minőségi mutatója a gazdaság állapotának. Visszatekintve az elmúlt 15 évre, azt állapíthatjuk meg, hogy a megye Iparának termelése rendkívül dinamikusan — az országos átlagot jóval meghaladó mértékben — nőtt. 1960—75. között a szocialista ipar termelési értéke országosan 2,4-szeresére, megyénkben 5,9-szeresére nőtt. Az évi átlagos növekedés országosan 6,1, megyénkben 12,5 százalék volt. Leggyorsabban a nehézipar termelése nőtt, 8,3-szorosára, majd az élelmiszeripar 4,5-szere- sére, a könnyűipar pedig 3,6-sze- resére. A növekedést ütem országosan és megyénkben is az idő előrehaladásával némileg mérséklődött. Megyénkben a II. ötéves tervben 102,7 százalékkal, a III. ötéves tervben 85 százalékkal, a IV. ötéves tervben 56,3 százalékkal nőtt az ipari termelés. A megyei növekedés azonban mindig nagyobb volt az országosnál, de az ütemkülönbség az utóbbi időben csökkent. A II. ötéves tervben 2,1-szer, a III. ötéves tervben 2,3-szor, a IV. ötéves tervben 1,8- szor volt megyénkben gyorsabb az évi termelésnövekedés, mint országosan. A növekedési ütem mérséklődése egyértelműen a munkaerő-tartalékok kimerülésért vezethető vissza. És ezzel eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor a termelésnövelés két fő ösz- szctevőjéről: a létszámról és a termelékenységről kell beszélnünk. Az ipari termelés további növekedése ugyanis e két tényező együttes hatása alatt fog alakulni. A létszám alakulása A megye szocialista iparában dolgozók létszáma a II. ötéves tervben 13451 fővel (44,6 százalék), a III. ötéves tervben 20632 fővel (44,4 százalék) és a IV. ötéves tervben már csak 5939 fővel (9,4 százalék) emelkedett. Ez a tendencia tovább folytatódik, s mind kisebb létszámnövekedéssel számolhatunk a megye iparában. Országosan már évek óta csökken az iparban dolgozók száma. Megyénkben még néhány évig mérsékelt növekedésre van lehetőség, de a korábbi évekhez képest a növekedés mértéke nagyon lecsökkent. A foglalkozási szerkezet változásának törvényszerűségei eléggé egyértelműek és alkalmasak hosz- szabb távú előrevetítésre is. Ilyen törvényszerűség, hogy a termelő ágazatok fejlettségi fokával, illetve az életszínvonal növekedésével szoros összefüggésben növekszik a szolgáltató ágazatok létszáma. A munkaerő-tartalékok kimerülése után ez csak a termelő létszám rovására valósítható meg. A termelő ágazatok belső létszám-megoszlása adott időpontban függ az ágazatok fejlettségétől és a gazdaságföldrajzi adottságoktól. Országosan tapasztalható a mezőgazdaságban lekötött munkaerő folyamatos kiváltása, a gépesítés és technológia- fejlesztés eredményeként. Megyénkben a mezőgazdasági létszám magasabb arányról kezdett el csökkenni és mintegy 17—20 éves késéssel követi az országos arányokat. Hasonló késéssel követi az országos arányt az ipari létszám is. Mindezek alapján kellő biztonsággal előre vetíthető, hogy 1990- ben a megye foglalkozási szerkezete a következőképpen alakul. Az iparban dolgozik az aktív keresők 27,5 százaléka, az építőiparban 7,5 százaléka, a mezőgazda'- ságban 27 százaléka, a tercier ágazatokban pedig 38 százaléka. Ez a szerkezet közelít az országoshoz, de tükrözi a megye helyzetét és sajátosságait. Ebből következik, hogy az előttünk álló 15 évben mintegy 10 ezer új munkaerő felvételére számíthatunk a megye szocialista iparában, ami összesen 14 százalékos — évi átlagban 0,9 százalékos növekedést jelent. A megye fejlődése szempontjából nem közömbös, hogy ez a többletlétszám területileg hol jelentkezik, melyik ipari üzemeknél helyezkedik el, Célunk, hogy a beszűkült munkaerőforrással úgy gazdálkodjunk, hogy a leghatékonyabb ágazatok számára biztosítsuk a létszámnövelés lehetőségét, s a korszerűtlen, kis hatékonyságú ipari üzemekben dolgozók is fokozatosan a leghatékonyabb, legfontosabb ipari üzemekbe kerüljenek át. Ezt a célt szolgálják az év elején bevezetett intézkedések is; a vállalati kategóriák megállapítása és a kötelező munkaerőközvetítés. Az ipari üzemek nagy többsége már nem számíthat többletlétszámra. Ä meglevő munkaerő stabilizálására, megtartására, az adott munkaidőalap jobb kihasználására kell tehát törekedni és meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a vállalat- és termelésfejlesztés eszköztárából a létszámbővítést törölni kell. A termelékenység növelése Az ipari termelés növelésének döntő részét a termelékenység növelésével kell megalapozni. Ebben igen jelentős tartalékaink vannak. • Beszélgetés a szünetben. Ismeretes, hogy a magyar ipar termelékenységének színvonala a fejlett tőkés ipari országokhoz képest és a nálunk fejlettebb iparú szocialista országokhoz viszonyítva is elmaradott. A megye ipari termelékenysége az országostól is elmarad, annak mintegy 80 százaléka. A feladat és lehetőség egyaránt adott a termelékenység jelentős növeléséhez: fel kell zárkózni a magasabb színvonalhoz. A szocialista ipar termelékenysége megyénkben évi 6,5 százalékkal növekedve 1990-ig az 1975. évinek 2,5—2,8-szeresére nő, s a termelés növekedésének mintegy 90—95 százaléka ebből a forrásból származik. Ez a célkitűzés reális és megvalósítható. A koncepció egyik sarkalatos kérdése az ágazati szerkezet alakulása is. A fejlődés ugyanis szerkesieti változásokkal f jár együtt; melyeket egyrészt a bélés külföldi igények módosulása ösztönöz, másrészt a gazdasági erőforrások alakulása befolyásol. Természetesen a jelenleg kialakult szerkezet, a meglevő termelő bázisok szintén meghatározók a további fejlődés szempontjából. Hazánkban az élelmiszeripar súlya nemeztközi összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik. Bács-Kiskun megyében a szocialista iparban foglalkoztatottak 21,7 százaléka dolgozik az élelmiszeriparban — az országos átlagnak kétszerese. Mégsem mondhatjuk azt, hogy megyénk élelmiszeriparának arányaival és teljesítményével elégedettek vagyunk. Az ország élelmiszeripari dolgozóinak 7,65 százaléka dolgozik Bács megyében, s ez lényegesen alacsonyabb a mezőgazda- sági dolgozók 11 százalékos arányánál. Még szembetűnőbb a helyzet, — Mi újság felétek? (Tóth Sándor felvételei.) ha az előállított termelési értékből való részesedésünket hasonlítjuk össze. Az ország élelmi- szeripari termékeinek csak 6 százaléka készül nálunk, miközben a mezőgazdasági termelésből 11—12 százalékkal részesül megyénk, A mezőgazdasági termékeknek tehát indokolatlanul nagy hányada kerül ki a megyéből feldolgozatlanul, tetemes szállítási költséget, minőségi és mennyiségi veszteséget okozva. A megye mezőgazdasági adottságaira > és termelésére alapozva célul , tű&fük ki, hogy a megtermelte alapanyag egyre nagyobb hányadát a termőhely közelében dolgozzuk fel, ezért a megye élelmiszeripara gyorsabban növekedjen a mezőgazdasági termelésnél és. az élelmiszeripar országos átlagánál egyaránt. Évente 7,8—8 százalékos növekedési ütemmel 15 év alatt a jelenleginek 3—3,2- szeresére nő a termelés volumene. Ugyanezen idő alatt a mező- gazdasági termékek mennyisége 1,6—1,8-szeresére növekszik. A kitűzött ütem feszített, jelentősen meghaladja a IV. ötéves tervi tényszámot és az országos előirányzatot is. A megvalósítás érdekében a meglevő élelmiszer- ipari bázisok erőteljes fejlesztése mellett új nagyberuházások megyénkbe való telepítése is szükséges. Különösen vonatkozik ez a kukorica komplex feldolgozására, a növényolajipari tevékeny(Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 5 • A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vetőmag üzemében szállításra kész a fémzárolt hibridkukorica. AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA llv* XXXII. évf. 76. szám Ám: 90 fillér 1977. március 31. csütörtök |sa), ............... ........ SÍ A csapadék kellett, a hideg nem Az időjárás hátráltatja a mezőgazdasági munkát A március végi tél elérte a Duna—Tisza közét. Szerdán már az egész megyében hullott a havasesö, dara, és megakadályozta az eddig elég jó ütemű mezőgazdasági munkát. A csapadékra szüksége volt a talajnak, az őszi és tavaszi vetésnek. Az erőteljes lehűlés, havazás viszont nem hiányzott a virágzó kajszi-, őszibarackfáknak, almáskerteknek. A kertészeti szakemberek aggódva vizsgálgatják, hogy a szőlők és gyümölcsösök meddig bírják az időjárás viszontagságait. A dunavecsei Béke Tsz-ben szerdáig nem észleltek jelentősebb kárt az üzemi ültetvényben, amely a tavalyi csaknem 100 százalékos rügy- és 'hajtáselfagyást elég jól kiheverte. Az országos- hírű kajszitermesztő szövetkezet gazdái remélik, hogy a felhőtakaró megmarad, és késlelteti az erőteljesebb lehűlést. A Kunbajai Állami Gazdaság több mint 1600 hektáros szőlője átvészelte az időjárás változékonyságát, a decemberi, januári 18—22 fokos hideget. Ha a jelenlegi lehűlés nem fokozódik, talán kiheveri a növényzet az átmeneti hőmérséklet-csökkenés következményeit. A határszéli mezőgazdasági nagyüzemben évek óta fagytűrő fajtákat, Kunbarát, Kunleány szőlőt ültetnek. A jövőben még inkább az újonnan nemesített fajtákat helyezik előnybe a telepítésnél, mert azok kisebb kockázattal termeszthetők. Március végén, április elején általában minden esztendőben szedésre érett a koratavaszi zöldségfélék közül a spárga. Az időjárás változása ezt is befolyásolta. A kecskeméti Alföld Szakszövetkezet tíz nappal ezelőtt még arra számított, hogy ezen a héten szállítja 7 hektár spárgaföldjének termését a Zöldért Vállalatnak. A hűvös idő miatt legalább egy hetet késik a munka a kecskeméti határban, sőt a többi spárgatermesztő körzetben Bugacon, Izsákon, Kelebián, Tajón is. Hátráltatja a télies időjárás a vetést, ami az előző hetekben gyorsan haladt. A bajai járásban (j a borsót elvetették, és március második felére a cukorrépának zöme a földbe került. A tatahá- I, za-mátételki szövetkezetben 318 L hektár cukorrépa vetésből 70 |r hektár hiányzik. Katymáron, Bácsborsódon ugyancsak földbe Is tették a cukorrépa háromnegyed részét. ic Befejeződött a tavaszi kalászosok, valamint a borsó vetése Kiskunfélegyházán és környékén, sa mezőgazdasági nagyüzemek 1425 hektárra tervezett zöldségféléből 500 hektárt vetettek el. Kiskunfélegyházán, a kecskeméti, a kalocsai, valamint a bajai járásban a/szövetkezetek terveiben már vfss/.atükrözödnek azok az elhatározások, amelyek a lakosság zöldség ellátásának, a tartósító ipar alapanyag-beszerzési lehetőségeinek javítását segítik. A bácskai közös gazdaságok ismét hozzáfognak a hagymatermesztéshez a háztájin kívül az üzemi területen is. Az elmúlt hetekben több vöröshagymát ültettek, mint az előző évben az egész tavaszi idény alatt. Kecskeméten is több mezőgazdasági nagyüzem növeli a burgonya és zöldség területét, és iparszerű termesztéssel a hozamot. A legszámottevőbb a Duna menti gazdaságok ilyen irányú tevékenysége, Apos- tag, Bátya, Fájsz, Dusnok, Kalocsa, Miske szövetkezetei, az Állampusztai Célgazdaság, a Kalocsai Állami Gazdaság termesztenek legtöbb fűszer- és csemegepaprikát, borsót, zellert, gyökérzöldséget. A kalocsai járásban a tavalyi 4500 helyett, az idén csaknem ötezer hektár lesz a mező- gazdasági üzemek zöldségterűlete. A kiskunhalasi járásban a korábban parlagon hagyott földek művelésére tettek kezdeményezést ez év tavaszán. Megfelelő előkészítéssel csaknem ezer hektár parlagterületet vetnek be évelő pillangóssal vagy egynyári szálastakarmánnyal. A szántóföldi művelésre végképp alkalmatlan talajokat pedig erdőtelepítésre ajánlják fel A kecskeméti járás Tisza-menti gazdaságai a folyó áradása miatt kipusztult növényzetet pótolják rövid tenyészidejű kukorica vetéssel, amikor az időjárás és a talaj arra alkalmassá válik. K. A.
