Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE " - ' • ... ' t> , - . AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 74. szám Ára: 90 tiller 1977. március 29. kedd Kádár János és Lázár György fogadta Kulikov marsaik Kádár János, az MSZMP Köz* ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó V. G. Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnokát, és A. I. Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökéi. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, miniszterhelyettes, valamint J. A. Naumenko vezér- ezredes, a főparancsnok magyar- országi képviselője. (MTI) Az V. ötéves tervtörvény és a különböző párthatározatok is kellőképpen hangsúlyozzák: az életszínvonal előirányzott emelésének alapvető feltétele a munka hatékonyságának társadalmi méretekben történő fokozása. A gazdaságosabb termelés érdekében a vállalatoknál fel kell tárni és ki kell aknázni az anyag- és eszközgazdálkodásban, a munka- és üzemszervezésben, valamint a kapacitásban rejlő kihasználatlan lehetőségeket. A különféle veszteségek és ráfordítások csökkentése, a termékek átfutási idejét rövidítő szervezési intézkedések a termelés gyorsabb fejlődésének, s egyben szükségleteink teljesebb kielégítésének forrásai. A tervidőszak első évének ta-r pasztalatai arról beszélnek, hogy a belső tartalékok feltárásában születtek ugyan eredmények, de a hatékonyság fokozásának ezt a lehetőségét még korántsem merítették ki az üzemek. Cikkünkben olyan Bács-Kiskun megyei gazdasági egységekről esik szó, amelyek találtak módot a meglevő eszközök és munkaerő jobb kihasználására. 14 ezer óra megtakarítás Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat bajai gyárának közössége tavaly mintegy 30 százalékkal növelte a termelési értéket az előző esztendőhöz viszonyítva. Ebbe „besegített” az árak emelkedése, de ez nem kisebbíti az eredményt: 17,4 százalékkal emelkedett a termelékenység. Teljesítményével kiemelkedik . a bajai gyár a vállalat többi üzemei közül. Az elismerés jogosságát alátámasztja az is, hogy az ÉPFA eszközállományának mindössze 4 százaléka található a bajai egységben, s ennek ellenére dolgozói a vállalati össz- nyereségnek majdnem egynegyedét produkálták. Zimmermann János igazgatótól tudjuk, hogy a tavalyi eredményt a belső tartalékok feltárásával, beruházás nélkül érték el. Egyik fő törekvésük a munkaidőalap jobb kihasználása volt. Az időveszteségek okainak elemző vizsgálatát már körülbelül három évvel korábban elkezdték, de az okok kiküszöbölésében csak a múlt évben értek el, átütő sikert. Az átütő jelző nem túlzás, ha mérlegeljük, hogy a 400 tagú kollektíva esetében 14 ezer órát takarítottak meg, illetőleg annyival csökkentették a veszteséget. Még 1975-ben napirendre tűzték többek közt a betegség miatt kieső idő vizsgálatát. Elérték, hogy tavaly már 2,5 nappal kevesebb volt az egy dolgozórajutó, betegség miatt veszendőbe ment munkanapok száma. A bajai gyárban leltek belső tartalékot a termelékenység növeléséhez az anyagi ösztönzésben is. Tavaly is éreztette jó hatását például az a szokás, hogy aki legalább öt éve az üzemben dolgozik, az havonta 50 forint jutalmat kap, föltéve, ha a szak- szervezet megszavazza neki a munkája alapján. Aki huszonöt esztendeje az ÉPFA munkása, az 250 forintra jogosult, s csak rajta múlik, hogy a rendes bérén felül megkapja-e. (A. T. S.) Egyenletesebb munka Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának múlt évi árbevétele meghaladta a 400 millió forintot. Ez tíz százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ugyancsak a tavalyi képhez tartozik, hogy közben 3,8 százalékkal csökkent a gyári létszám. Az üzem termelési tervének teljesítését és túlteljesítését az tette lehetővé, hogy sikerült feltárniuk a termelékenység növelésének számottevő belső tartalékait. Ennek eredményeképpen csaknem 6 százalékkal növekedett a ledolgozott munkaidőre jutó protekció. Ezzel a korábbiakhoz és a tervezetthez képest is javították a termelés jövedelmezőségét, csökkentették önköltségét. Eredményeiket elsősorban az előkészítő munka javításával érték el a gyáriak. Egyenletes munkaellátottságot és kiegyensúlyozott készletgazdálkodást biztosító termelési programokat készítettek. A gyár profilja — az egyedi berendezések gyártása — ugyanis jelentős feladatok elé állítja a termelés és gazdálkodás irányítóit, akik munkájukban tavaly üj, hatékony módszereket alkalmaztak. Emellett az üzemen belüli munkaszervezés javításával is számottevően növelték a termelékenységet a Vegyipari Gépgyárban. Ebben az évben a termelés további 15 százalékos növelését tervezik, amelynek érdekében tovább tökéletesítik a műszakigazdasági előkészítő és elemző munkát, javítják a munkaszervezést. Ezzel tovább növelik a termelés hatékonyságát. (Zs. Á.) Célprémiumok A kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezetben az év elején elkészítették a munkaerővel, az álló- és fogyóeszközökkel, anyagokkal, valamint az energiával való gazdálkodási tervet. Ebben fontos szerepet kapott a termelő berendezések folyamatos üzemeltetése, mert ily módon a létszám növelése nélkül tudják idei termelési előirányzataikat teljesíteni. A szövetkezet ugyanis ipari és építőipari tervét 1976- hoz viszonyítva 8 százalékkal, lakossági szolgáltatási tervét 6 százalékkal növeli. AZ idei termelési célkitűzések összeállításánál nagy figyelmet fordítottak a népgazdasági és a helyi igények kielégítésére. A külkereskedelem részére termelt áruk közül pedig a tőkés exportra kerülő cikkek gyártását mintegy 13—15 százalékkal növelik. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg sikerrel, ha a szövetkezet termelő üzemeiben megfelelő mértékben tudják fokozni a termelékenységet, javítani a munka hatékonyságát. Éppen ezért az üzem- és munkaszervezési intézkedéseken túl nagymértékben számítanak a dolgozók alkotó kezdeményezésére. Az elmúlt évben már bevált a termelői prémium, amit a kedvező tapasztalatok alapján, a jól végzett munka arányában az idén is kifizetnek. A termelés közbeni akadályok azonnali elhárítására pedig a határidőre elkészült termékek után fizetnek célprémiumot. (N. O.) FŐ TÉMA: A FEGYVERKORLÁTOZÁS Szovjet-amerikai tárgyalások Moszkvában Bokor Pál és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter között. Szovjet részről a megbeszélésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko külügyminiszter volt jelen. Vance szombaton este érkezett Moszkvába és a Vnukovói repülőtéren újságíróknak adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy látogatásának legfőbb célja érdemi tárgyalásokat folytatni egy új, kétoldalú stratégiai fegyverkorlátozási megállapodásról. Vasárnap amerikai újságírókkal folytatott beszélgetése során az amerikai külügyminiszter azt mondotta, hogy hétfőn a szovjet tárgyaló delegáció elé terjeszti az amerikai fél elképzeléseit a SALT—2 megállapodással, illetve az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsólatban, és a szovjet félre bízza annak eldöntését, hogy azonnal megkezdik-e a részletes eszmecserét, vagy előbb szakértői szinten tanulmányozzák az amerikai javaslatokat. Szovjet részről, mint ismeretes, jelezték, hogy a fegyverkorlátozási témában a tárgyalások alapján változatlanul Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford 1974-es vla- gyivosztoki megállapodását tekintik. Március 21-én elhangzott beszédében Leonyid Brezsnyev további, a fegyverkorlátozás és leszerelés témájába vágó kérdések megvitatását helyezte kilátásba. A Szovjetunió időszerűnek tartja a legnagyobb pusztító hatású vegyi fegyverek betiltásának, a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásának és a nemzetközi fegyverkereskedelem problémájának áttekintését. Mindkét fél a tárgyalások várható témái köz£ ^sorolta a kétoldalú gazdasági káfpcsolatok fejlesztését, valamint a közel-keleti rendezésről a közelmúltban elhangzott szovjet és amerikai elképzelések megvizsgálását. (Folytatás a 2. oldalon) ÖNTÖZÉSI IDÉNY ELŐTT A DUNA-TISZA KÖZÉN Üzemkész a nemesnádudvari szivattyútelep Tavaly az aszály számos mező- gazdasági nagyüzemet serkentett arra, hogy — ha kissé megkésve is —, üzembe helyezze a mesterséges csapadékot szolgáltató berendezéseit. Ennek eredménye, hogy az állami és szövetkezeti gazdaságok a két folyó, valamint a hozzá tartozó csatornarendszerek szivattyútelepei segítségével 1976-ban 24,4 ezer hektárt öntöztek meg. A szántóföldi növényeken kívül 1134 hektár gyümölcsös és 788 hektár szőlő is kapott öntözővizet. Várható, hogy ebben az esztendőben a tavalyinál jelentősebb lesz az öntözővíz-felhasználás, hiszen az erősen csapadékos késő ősz és tél után szárazabb időszak következhet. Bács-Kiskun keleti felében a Tisza menti, Bocsátói nyugatra pedig a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat készült • Nem rozsdásodó, könnyűfémre cserélik ki az öntözőfürt szelepeit, ezzel növelik az üzembiztonságot. Hevesi Ferenc elektrikus és Ábrahám János vizkormányzó hétkilométeres vezetékszakaszon végezte el ezt a munkát. •» • Baloldalt: A nemesnádudvari öntözőfürt szivattyútelepén befejeződött a gépek téli karbantartása. Nyomáspróbára töltik fel a vízhálózatot. fel a mezőgazdasági nagyüzemek öntözővíz-ellátására. Nemesnádudvaron az előző évben helyezték üzembe az öntözőfürtöt, amely a helyi Kossuth Tsz, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság telepeinek öntözővíz-ellátását elégíti ki. Az állami gazdaság nemcsak takarmánytermő területét, hanem a szőlő- és gyümölcsöst is öntözi, s jó eredményt ér el a kertészetben. K. A. Az öntözőfürt szivattyúháza cs energiaszolgáltató központja. (Tóth Sándor felvételei.) — Kevés az, ha a TIT csupán lépést akar tartani az ország fejlődésével, ha a mutatkozó igények kielégítésére vállalkozik. A közművelődési törvény értelmében, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jellegéből következően a tudásszomj felkeltése, az eddiginél is hatékonyabb tevékenység lehet csak a cél? Az egyik Bács-Kiskun megyei TIT-közgyűlésen jegyeztem föl a tekintélyes tanár, régi népművelő, szenvedélyes szavait. Egyben-másban vitatható mondatain átsütött az elégedetlenség, a csalódottság. Hiányolta az elmélyült elemzést, a feladatok pontos meghatározását. Az ülésteremben helyeslő pillantásokkal fejezték ki sokan egyetértésüket, mert érezték, tudják, hogy a TIT-re az eddiginél — ha lehetséges — még nagyobb szerep vár a jövőben. Csak akkor töltheti be hivatását, csak akkor gyorsíthatja meg a szellemi értékek cseréjét, segítheti a folyamatos művelődést, csak akkor lesz a kulturális élet egyik pezsditője, ha még nagyobb hangsúlyt kapnak a nevének első és harmadik szavából adódó követelmények. Nyíltan szólok, ezért használom a választott jelző fokozott alakját, a nyomatékosí- tó szavakat; tehát a kialakult rossz szokásoktól eltérően nem valamilyen hiány udvarias elkendőzéséért. A hetedik országos küldött- közgyűlésre készülő társulat megyénkben működő szervezeteinek túlnyomó többsége a jól végzett munka örömével készíthette a beszámolót, tekinthet a jövőbe. Több mint ezren dolgoznak a közművelődést szolgáló társulatban. Évről évre javul az iskolai végzettséget kifejező arány. Most tíz tag közül hét diplomás. Növekszik a fiatalok érdeklődése. Űj szervezetek, csoportok alakultak. Egyik-másik nagyközségben több, színvonalasabb előadást tartanak mint némely városban. A munkahelyi, iskolai csoportok új színt hoznak a TIT-tevékenységbe, új erőket kapcsolnak a közművelődésbe. Mind több előadásra szerződnek vagy szentesnek sorozatot, önálló rendezvényt saját maguk. Naponta átlagosan 25 TIT-elöadó továbbít a megyében ismereteket, segíti az elmélyültebb közgondolkodás kialakítását. A hagyományos formákon — például a nagymúltú kecskeméti tanyai filmklub, földrajzi szabadegyetem — kívül az új módszereket is meghonosítanak. Keresik a kapcsolatot a rádióval, a televízióval, és az együttműködés révén eddig „megközelíthetetlen” rétegekhez is eljutnak. Kedveltek az összetett sorozatok. A hallgatóság bevonása elsősorban az ankétokon, vitaesteken sikerült. Ezeken sok közérdekű gondolat vetődött föl. Lassan-lassan gyarapodik a TIT eszköztára. írásvetítő, magnetofon, filmvetítő, olykor zártláncú televízió segíti az előadókat. Irtuk .már egyszer: a TIT erősen függ a — mondjuk ki — szolgáltatásait igénylő intézményektől. Hiába készül fel egy-egy téma ismerője körültekintően, ha az üzemben, hivatalban, művelődési otthonban megfeledkeznek a rendezvény előzetes népszerűsítéséről. A legvonzóbb ismertetés sem köti le a hallgatóságot, ha a szomszéd helyiségből kiszűrődő zaj miatt csak mondatfoszlányok jutnak el hozzájuk. A tapasztalatok biztatóak. Mind ritkább az elzárkózás, a közönyösség, a nemtörődömség. Az új művelődési házak, klubok, üzemi, vállalati, ifjúsági klubok programjában az ismeretterjesztés is helyet kap. A szép, modern környezet előnyösen befolyásolja a látogatottságot, az elmondottak, bemutatottak hatását. Mindennél fontosabb az a fölismerés, hogy előrehaladásunk gyorsítása csak a szocialista tudat erősítésével, az általános műveltség emelésével lehetséges. A Magyar Szocialista Munkáspárt állás- foglalásai, kormányhatározatok közvetve-közvetlenül igénylik és segítik a társulatba tömörült ismeretterjesztők fáradozásait. Bács-Kiskun megyében a megyei, városi és járási párt- bizottságok politikai, kulturális jelentőségüknek megfelelően támogatják törekvéseiket és az egységes közműve- f, lődési szemlélet kialakításával teremtenek kedvező körűimé- nyékét. Megyénkben a TIT eredményei általában nagyobbak, ■ kapcsolatai gazdagabbak, mint a most záruló ötéves időszak kezdetén. Ezért őszinte elismerés illeti a sikerek kovácsait, a Társulat függetlenített munkatársait, a tanyákon, ; üzemekben, iskolákban előadásokat vállaló tagokat. A kialakuló összkép kedve- ző, de nem annyira, mint azt némelyik szervezet elnöksége sejteti. Akad még tenni- és javítanivaló. A jogos elégedettséget egy pillanatra sem válthatja föl az itt-olt mutatkozó önelégültség, a valódi állapotot nem takarhatják el a statisztikai udatsorok. < A járási-városi közgyűlések akkor szolgálják a TIT és a társadalom közös érdekeit, ha a lehetőségekhez, a növekvő feladatokhoz mérik munkájukat, szabják meg feladataikat, úgy, mint azt a cikk ele- 'J jén idézett felszólalás is szór- ' galmazza. H. N. «fflBHBMBBa
