Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
19:7. március 25. • PETŐFI NÉPE • 5 Honnan jöttek Hogyan élnek Elégedettek-e Mit akarnak a közművelődés dolgozói ? „A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsülését, személyi, szervezeti és anyagi feltételeit.” (Az MSZMP Központi Bizottságának határozatából) ki ar C) k C), >ó Cil k C), (S őre k Ívj sa) ä 1 |E0 „Nem minden a pénz, de...” A negyven falusi és városi népművelő fizetése átlagosan kettő- ezerhatszázötven forint. A nőké ezen belül kettőezerketlőszáz, a férfiaké háromezer. Ez nem a nők lebecsülése miatt van így, hanem mert az „erősebb nemhez” tartozók közül többen dolgoznak hosszabb idő óta. Részben ebből adódhat az is, hogy a nők közül négy van igazgatói beosztásban, míg a férfiak közül tizenhat. Vagyis az előbbiek esetében minden negyedik, az utóbbiaknál minden második vezető beosztású. Hogy az igazgatók, művészeti előadók és más beosztású köz- művelődési dolgozók átlagfizetése mennyire állja ki az országos átlaggal való összehasonlítást, ezt a kérdést most mellőzzük. A megélhetési lehetőségek átlag- szintjének „kitapogatása” ennél sokkal nehezebb; az összetevők jóval bonyolultabbak annál, minthogy figyelmünket csupán erre összpontosítsuk. Egy azonban biztos: a népművelők — enyhén szólva — nincsenek túlfizetve. Rokonszenves ezzel kapcsolatban, amit az egyik igazgató mondott: „Engem már négy-öt olyan beosztásba hívtak az elmúlt évek alatt, ahol a havi keresetem legalább ezer forinttal több lett volna. De nekem ez a hivatásom. Valami olyasmi, ami nélkül szegényebb lenne az életem. Ezért maradok mindig.” Egy másik igazgató — a fizetése kevesebb az átlagosnál — így fogalmazott: „Igaz, hogy nem minden a pénz, de... azért lehetne több is. Se estém, se vasárnapom. se ünnepem. Ezt jobban méltányolhatnák.” A negyven közül huszonhét személy elégedett a fizetésével, öten azt mondták, hogy jó lenne több is, de hát ha nem lehet, hát nem lehet. Elgondolkoztatóbb a következő szám: minden ötödik megkérdezett egyértelműen panaszkodott a kevés kereset miatt. Érdemes odafigyelni. Lakás és gépkocsi A fizetés mellett — mondtuk — az életszínvonalat, s életvitelt több más tényező is befolyásolja. Ilyen a lakáshelyzet, amelyről csaknem kizárólag jót lehet írni. Egy kivételével a családos népművelők saját, két- vagy háromszobás otthonukban élnek. A többiek szolgálati lakásban vagy a szülőknél; igényeiknek megfelelő körülmények között. Albérletben csupán négy hajadon, illetve nőtlen ember lakik; valamennyien városban. S csupán egyikőjük tett említést arról, hogy sokba kerül az albérlet. S akadt egy népművelő, akinek a munkahely vezetői anyagilag segítettek a lakás megvételében. összegezve tehát: a lakáshelyzet népművelőink körében nem akadályozó, sőt egyenesen segítő tényező. A falun élők közül többen rendelkeznek saját gépkocsival. Erről így beszélt az egyik igazgató: „Sok szó esett már arról,' hogy aki ma vidéken él, az beléragad a sárba; az nem tarthat lépést a fejlődéssel. Nos, mi nem akarunk lemaradni. Arra is jó a gépkocsi, hogy színházba, múzeumba menjünk.” A fenti véleményt húzza alá annak a fiatalabb népművelőnek a mondata, akiből így tört elő a vágyakozás: „Nagyon szeretnék kocsit; ez az álmom. Ha egyszer megvalósul, mindenütt ott leszek, ahol valami szépet, jót lehet találni!” Estéről estére a helyszínen A művelődésiotthon-jellegű intézményekben munkálkodni sajátos elfoglaltságokat jelent. Amikor mások — úgymond — „leteszik a lantot”, leginkább akkor „lépnek akcióba” a népművelők. A dolgozók szabad idejének gazdagítása érdekében a legmagasabb rendű „szolgáltatást” végzik. Ha úgy tetszik: a szellem, a lélek karbantartásáról gondoskodnak. Ezt többek között feltételezi, sőt kötelezően megkívánja, hogy a közművelődés munkásai estéről estére a helyszínen legyenek. Tehát a népművelőnek abban a helységben célszerű laknia, ahol dolgozik. De így van-e? Csaknem egészen így van. Ma már csupán minden tizedik személy jár át naponta valamelyik szomszédos településről. A gépkocsik áldásos megléte miatt nekik sem akadály ez. A helyben élők körülményeit pedig az is javítja, hogy legtöbbjük a munkahely közvetlen közelében lakhat. Varga Mihály (Folytatjuk) A vár otthont adott a zenének A lengyelországi Szidlowiec várában eredeti múzeumot rendeztek be. A termekben a pásztorok, parasztok hajdani zeneszerszámait mutatják be az érdeklődőknek. A látogatók között sok az olyan fiatal, aki a népi zeneművészet felelevenítésével foglalkozik. (Fotó: INTERPRESS - KS) NEMCSAK NÉZNI, LÁTNI IS • Világszerte kutatás és vita targya: miként hat századunk egyik legfontosabb találmánya, a televízió az ember személyiségére. gondolkozására, véleményformálására. Figyelembe véve, hogy a tv- csatornák száma és a sugárzások ideje növekvőben van, s egyre jobban kialakul az egész világra kiterjedő műsorcsere rendszere, a televízió kezd hasonlítani egy túltömött áruházhoz, melynek roskadásig telt pultjai között az eikábult vevő tétován sétál, s egyre nehezebb eldöntenie, hogy mit válasszon ki magának. Sőt, a hasonlatot azzal is lehetne folytatni, hogy amiként az ilyen áruházban a vevő igen gyakran nem a valódi szükségleteit elégíti ki, hanem hatása alá kerül a jobban reklámozott, divatosabb, érdekesebbnek látszó cikkeknek, a tv- programból is gyakran sorozatosan olyasmit választunk ki magunknak, amire tulajdonképpen nincs is szükségünk, mert sem befogadni, sem feldolgozni nem tudjuk... Csupán egyetlen vasárnap délit után meghallgatunk egy erős filozófiai és természettudományos képzelőerőt követelő előadást a csillagvilág keletkezéséről, és fejlődéséről, azt követően, mondjuk, az argentin társadalom viszonyairól látunk filmet, majd verseket hallgatunk legjobb lírikusainktól, kevéssel utána véres bűnügyi történet megy, s a műsor a Hét poA tévé hatása litikai és társadalmi eseményriportjaival folytatódik, amelyek a kereskedelmi létesítmények működésétől a NATO-tanácsülésig számos témával foglalkoznak, majd újból film következik, egy szerelmi dráma. • De ki az, aki képes mindezt értelmezni, feldolgozni, rendezni, helyére tenni, tehát bizonyos dolgokkal azonosulni, más dolgokat fenntartásokkal fogadni, ismét másokat elutasítani? Jószerivel senki, hisz a látottak egy részét szellemi működésük — szerencsére — úgyis kiveti magából, vagy éber tudatunk kikapcsol,. ha olyasmit nézünk, amivel szemben ellenállás támad bennünk, amit unalmasnak, érdektelennek, bonyolultnak tartunk. A modern tv olyan széles skálán dolgozik, a gazdaság, a politika, a művészet, a tudomány, a képzelet és a mindennapi élet oly sok tartományában kalandozik, hogy senki sem tudja az egészet teljességgel végigjárni. Nyugodt meggyőződéssel állíthatjuk azonban, hogy a magyár televízió műsorpolitikája eleve korlátozza, szűkíti a műsorfolyamban azokat a vetítéseket, amelyek negatív hatásokat kelthetnek a nézőben. A program pillérei az olyan adások, amelyek közvetlenül vagy közvetve a szocialista társadalom elveinek, humánumának, érdekeinek megfelelő befolyást erősítik, és sem nvílt, sem rejtett összeütközésben nincsenek az erkölcsi, politikai, társadalmi eszményekkel; amelyeket hirdetünk. A mi televíziónk műsorpolitiKajának kimagasló nevelő és társadalomformáló szerepéhez, közművelődési- küldetéséhez nem fér kétség. • Jól tudjuk azonban, hogy a tv tömeghatása bonyolult és nem problémamentes. Hiszen elég csupán a tv-ben bemutatott krimik hatása körüli vitákra utalni. Tudjuk. a különböző színvonalon mozgó filmek olykor-olykor úgy mutatják be a tettes ártalmatlanná tételét, hogy közben „érdekessé”, „színessé”, „kalandossá” teszik a bűnözés. világát! és nem is mindig ellenszenves viselkedés-mintákat, rejtett erkölcsi su- galmazásokat is adhatnak. De nem is kell feltétlenül bűnügyi filmnek lennie egy műnek, hogy, mondjuk, a kapitalista társadalmi rend morálját, emberi kapcsolatait, viszonyait hamisan tükrözze. Más művekben is adhatnak és adnak is „morális üzenetet”, amelyek talán annál kirívóbbak, Ilyen még nem volt Példabeszéd helyett a kalocsai diákokról Annak idején tudósítottunk arról, hogy milyen eredménnyel zárult Kecskeméten a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” elnevezésű vetélkedősorozat megyei fordulója. Minden részlet természetesen nem fért bele a tárgyilagos hangú beszámolóba. S mint utólag kiderült, épp azok okoztak nagyon jóleső .meglepetést, akiktől a formális szabályok alapján mármár búcsút vettünk. Ezt a fontos ifjúságpolitikai rendezvénysorozatot az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében szervezi a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Lapkiadó Vállalat. A Szovjetunió című folyóirat folyamatosan közli a fölkészülést segítő történelmi, gazdasági, kulturális és sport témájú cikkeket. Csaknem háromszáz csapat nevezett be a nemes versenybe Bács-Kiskun középfokú intézményeiből, s nyolc együttes jutott él a Megyei Művelődési Központban rendezett szellemi erőfelmérésig. Itt végig a, kalocsai I. István Gimnázium tanulói vezettek, majd az utolsó „menetben” a kelleténél nehezebb sportkérdést választottak. Fiaskó történt, nem tudtak kielégítően válaszolni, s egy-egy ponttal megelőzték őket a kiskunfélegyhá- ziak és a kiskőrösiek. Ily módon a harmadik helyen végeztek. Kiváló felkészültségüket és a szerencse forgandósá- gát is mérlegelve a bíráló bizottság utólag .úgy döntött, hogy a két továbbjutó csapat mellett a kalocsaiakat is meghívták a szolnoki területi elődöntőre. Itt aztán bizonyítottak, megszolgálták a bizalmat. A tiszafüredi gimnazistákkal együtt továbbjutottak a budapesti vetélkedőre, ahol az ország legjobbjaival mérik össze a tudásukat április 7-én és 8-án. A nyerteseket a tévé képernyőjén láthatjuk majd viszont. Az elmúlt négy esztendő eredményeit összesítve, a kalocsaiak elsőnek képviselhetik Bács-Kiskunt a Ki tud többet a Szovjetunióról verseny országos fordulóján. Szinte a példabeszéd tanulságát továbbfejlesztve küzdötték ki a sikert: az elsőkből „utolsók” lettek — ha a megyei harmadik helyezést ennek minősíthetiük —. maid pedig a területi elődöntő egyik nvertes csapataként az elsők közé kerültek. Tanulságos és szép sorozat. — halász — * • Pajtások! Szép és emlékezetes ünnepet tartottak az elmúlt napokban a megye úttörőcsapatainál: 1848.-ra, a dicsőséges Tanács- köztársaság napjaira — és a KISZ-szer vezet megalakulásának huszadik évfordulójára emlékez-1 tek a megye kisdobosai és úttörői. Tették ezt nagyon sok közösségben úgy, hogy meghívták a közeli üzem, gyár vagy termelőszövetkezet KISZ-fiataljait, esetleg az egész alapszervezetet. Sok kedves meghívót kaptunk ezekre az ünnepélyekre. Elsőként a hunyadi városi iskola kisdobosai hozták a meghívót, ezért hozzá-, juk mentünk el ünnepelni, emlékezni. A Tóth László nevét viselő úttörőcsapat tagjai az eseményekhez méltó, szép ünnepséget tartottak az ízléssel berendezett tornateremben, ahol valamennyien felsorakoztak. A Himnusz elhangzása után hetedikes rajok tartottak irodalmi bemutatót rajvezetőjük Herbai Sándorné irányításával. A prózát aláfestő zene ötletesen idézte fel a Magyar Tanácsköztársaság napjait. A kisdobosok- műsora — különösen a hegedűszóló — megragadta al jelenlevőket. A gondosan összeállított rövid ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A meglepetés erejével hatott az a kiállítás, amit az iskolában az MHSZ megyei központjának munkatársai rendeztek a csapat részére. A pajtások ezideig főleg a lövészklubok és modellezők munkáit ismerték. Most a rádiósok készítették a bemutatót, hozták el a sok érdekes adó- és vevőkészüléket. Tábla pedig, hogy a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos — sehol nem volt. Hallatszott is szaporán a sok próbálgatásból eredő ti-ti-tá-tá ... A kiállítás nem titkolt célja volt a kedvcsinálás! Gyertek úttörők, jelentkezzetek rádiósnak! A rohamosan fejlődő híradástechnika távlatai beláthatatlanok, aki pedig ilyen korán belekóstol ebbe a szép és hasznos munkába, lehet, hogy élethivatását is ebben találja meg. Az iskola hagyományairól szólva hadd említsük meg a 'jogelőd, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát, ahonnan olyan versenyzők kerültek ki, akik most — irftmár felnőtt kategóriában — országos élvonalban vannak. Tudósítóink jelentik Kiskőrösről Szászt Balázs írt levelet. „Járásunk tizenhat iskolája közül mindössze háromnak van tornaterme — szól a beszámoló. Ezért évek óta megrendezzük a tornaterem nélküli iskolák tornaversenyét. Az idén nálunk, $ kiskőrösi Petőfi iskolában zajlott le a verseny. Tíz iskola — úttörő- csapat — nyolcvannégy versenyzőt küldött a legjobbak közül. A fiúk közül a császártöltésiek csapatig jeleskedett, a lányok közül a csengődieké. Az egyéni győztesek: Mátus Ildikó és Csepedi Anikó csengődi, a második Kovács Judit fülöpszállási versenyző lett. A fiúk közül a császártöltési Antal Ferenc és Valter Ferenc illetve az akasztói Krupják Róbert bizonyult a legjobbnak.” * őszinte büszkeség csendül ki a Halasról érkezett levélből, amelyet Kelemen Endre írt. „Városunk új gyára a Halasi Kötöttárugyár, amelyben több mint másfélezren dolgoznak. Az elmúlt napokban érdekes eseményen vehettünk részt iskolánk zsibongójában: termékbemutatót rendeztek a városban tanuló nyolcadikosok és szüleik részére. Először a munkakörülményeket a gyár terveit, távlati céljait ismertették, majd az ott dolgozó fiatalok mutatták be a termékeket a legújabb, legdivatosabb pulóvereket. Nagy sikerük volt a gyermekpulóvereknek is. Még nincsenek adatok arról, hogy a bemutató hatására hányán választották közülünk ezt a szép munkahelyet, de bizonyára jó néhányan, hiszen valameny- nyien meggyőződhettünk arról, milyen érdekes, szép munka a kötszövő szakmunkásé!” A márciusi ünnepekről írt levelet a kecskeméti Petőfi iskolából Szabó Marianna. Mi névadónkat is ünnepeltük március 15-én — írja Marianna — ennek jegyében sorakoztunk fel az iskola udvarán. Különös izgalommal vettünk részt valamennyien ezen a megemlékezésen. Külön tartottuk a kisdobosok és külön az úttörők március 21-i ünnepélyét. A kisdobosok megemlékezését a 2 b-s raj rendezte. Az érdekesség az, hogy az ünnepség anyagát ők gyűjtötték, majd úgy adták elő, mintha tanúi lettek volna az eseményeknek! Az úttörők ünnepélyét a 8 a. úttörői bonyolították le. Minden lehetőséget felhasználtak: volt szavalat, ének, felolvasás, beszéd. A két ünnepségtől függetlenül valamennyi rajban megemlékeztek a márciusi eseményekről! • Pajtások! Jövő hétért egy olyan iskoláról írunk, ahol még nincs úttörőcsapat. És hogy legyen, ahhoz talán ti is hozzájárulhattok! Selmeci Katalin [ÍSlMl , i Hiitsilnáisisic 58.ÍIHIHIÖJH! mert esetleg előttük, vagy utánuk a mi valóságos életünk valóságos problémáit iátjuk-halljuk egy másjk műsorban. • Mi lenne hát a teendő? Tiltsák be az előbb említett filmeket? Ne tűzzék műsorra azt, ami nem káros ugyan, de nem mindenben egyezik nézeteinkkel, felfogásunkkal? De hiszen akkor ki kellene rekeszteni a tv-ből a szórakoztató műsorok nem kis hányadát! Az idő kerekét úgy sem lehet visszaforgatni, hogy nem vesszük tudomásul különféle társadalmi viszonyok, kultúrák létezését, hatását, a mai modern kommunikáció velejáróit. Amellett az emberek szórakozás-kikapcsolódás igényét se lehet a legkevésbé se figyelmen kívül hagyni. Sokkal célszerűbb és értelmesebb ennél a tudatos nézői magatartás erősítése annak a bizalomnak a jegyében, hogy az emberek nagy többsébe ebben a társadalomban él. s alapjában a szocialista társadalom normáit, eszményeit, igazságait fogadja el. Általánosságban nincs tehát ok félteni értékeink sorsát attól, hogy amit a tv-ben látunk, nem feltétlenül egyezik mindig felfogásunkkal. Az viszont igaz, hogy a televíziót — csakúgy, mint a környező világot — nemcsak nézni. hanem látni is kell. Erre nevelni tehát önmagunkat és másokat — ez is időszerű társadalmi feladat. R. L. • Ünnepély a hunyadivárosi úttörő- csapatnál: az irodalmi színpad bemutatója. • Részlet a nagy sikerű, MHSZ által rendezett kiállításból. (Szita András kisdobos felvételei) fa Beethoven- a „Prágai Tavaszon” Az idén immár 32. alkalommal rendezik meg a csehszlovák tő- városban a hagyományos zenei fesztivált, a „Prágai Tavaszt”. A fesztiválprogram középpontjába Ludwig van Beethoven műveinek bemutatását állítják. Bemutatásra kerülnek a világhírű zeneszerző szimfóniái, zongora- és hegedűkoncertjei, triói, románcai és szonátái. A zárókoncerten pedig Beethoven „Ünnepi miséje” kerül műsorra. A fesztivál rendezői ezzel a programmal a zeneművészet nagy klasszikusa, Beethoven halálának 150. évfordulójára kívánnak emlékezni. A műsor összeállításakor figyelembe vették az év más kulturális és politikai eseményeit is. így a Smetana Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére ünnepi estet tartanak, amelyen többek közt részleteket mutatnak be Hacsa- turjan „Spartacus” című balettjéből is. (BUDAPRESS-PRAGO- PPESS)
