Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-25 / 71. szám

19:7. március 25. • PETŐFI NÉPE • 5 Honnan jöttek Hogyan élnek Elégedettek-e Mit akarnak a közművelődés dolgozói ? „A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideoló­giai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsülését, személyi, szervezeti és anyagi feltételeit.” (Az MSZMP Központi Bizottságának határozatából) ki ar C) k C), >ó Cil k C), (S őre k Ívj sa) ä 1 |E0 „Nem minden a pénz, de...” A negyven falusi és városi nép­művelő fizetése átlagosan kettő- ezerhatszázötven forint. A nőké ezen belül kettőezerketlőszáz, a férfiaké háromezer. Ez nem a nők lebecsülése miatt van így, hanem mert az „erősebb nemhez” tartozók közül többen dolgoznak hosszabb idő óta. Részben ebből adódhat az is, hogy a nők közül négy van igazgatói beosztásban, míg a férfiak közül tizenhat. Va­gyis az előbbiek esetében min­den negyedik, az utóbbiaknál minden második vezető beosztá­sú. Hogy az igazgatók, művészeti előadók és más beosztású köz- művelődési dolgozók átlagfizeté­se mennyire állja ki az országos átlaggal való összehasonlítást, ezt a kérdést most mellőzzük. A megélhetési lehetőségek átlag- szintjének „kitapogatása” ennél sokkal nehezebb; az összetevők jóval bonyolultabbak annál, mint­hogy figyelmünket csupán erre összpontosítsuk. Egy azonban biztos: a népművelők — enyhén szólva — nincsenek túlfizetve. Rokonszenves ezzel kapcsolat­ban, amit az egyik igazgató mon­dott: „Engem már négy-öt olyan beosztásba hívtak az elmúlt évek alatt, ahol a havi keresetem lega­lább ezer forinttal több lett vol­na. De nekem ez a hivatásom. Valami olyasmi, ami nélkül sze­gényebb lenne az életem. Ezért maradok mindig.” Egy másik igazgató — a fize­tése kevesebb az átlagosnál — így fogalmazott: „Igaz, hogy nem minden a pénz, de... azért le­hetne több is. Se estém, se va­sárnapom. se ünnepem. Ezt job­ban méltányolhatnák.” A negyven közül huszonhét sze­mély elégedett a fizetésével, öten azt mondták, hogy jó lenne több is, de hát ha nem lehet, hát nem lehet. Elgondolkoztatóbb a kö­vetkező szám: minden ötödik megkérdezett egyértelműen pa­naszkodott a kevés kereset miatt. Érdemes odafigyelni. Lakás és gépkocsi A fizetés mellett — mondtuk — az életszínvonalat, s életvitelt több más tényező is befolyásolja. Ilyen a lakáshelyzet, amelyről csaknem kizárólag jót lehet írni. Egy kivételével a családos nép­művelők saját, két- vagy há­romszobás otthonukban élnek. A többiek szolgálati lakásban vagy a szülőknél; igényeiknek megfe­lelő körülmények között. Albér­letben csupán négy hajadon, il­letve nőtlen ember lakik; vala­mennyien városban. S csupán egyikőjük tett említést arról, hogy sokba kerül az albérlet. S akadt egy népművelő, akinek a mun­kahely vezetői anyagilag segítet­tek a lakás megvételében. összegezve tehát: a lakáshely­zet népművelőink körében nem akadályozó, sőt egyenesen segítő tényező. A falun élők közül többen ren­delkeznek saját gépkocsival. Er­ről így beszélt az egyik igazgató: „Sok szó esett már arról,' hogy aki ma vidéken él, az beléragad a sárba; az nem tarthat lépést a fejlődéssel. Nos, mi nem akarunk lemaradni. Arra is jó a gépkocsi, hogy színházba, múzeumba men­jünk.” A fenti véleményt húzza alá annak a fiatalabb népmű­velőnek a mondata, akiből így tört elő a vágyakozás: „Nagyon szeretnék kocsit; ez az álmom. Ha egyszer megvalósul, mindenütt ott leszek, ahol valami szépet, jót lehet találni!” Estéről estére a helyszínen A művelődésiotthon-jellegű in­tézményekben munkálkodni sajá­tos elfoglaltságokat jelent. Ami­kor mások — úgymond — „le­teszik a lantot”, leginkább akkor „lépnek akcióba” a népművelők. A dolgozók szabad idejének gaz­dagítása érdekében a legmagasabb rendű „szolgáltatást” végzik. Ha úgy tetszik: a szellem, a lélek karbantartásáról gondoskodnak. Ezt többek között feltételezi, sőt kötelezően megkívánja, hogy a közművelődés munkásai estéről estére a helyszínen legyenek. Te­hát a népművelőnek abban a helységben célszerű laknia, ahol dolgozik. De így van-e? Csaknem egészen így van. Ma már csupán minden tizedik sze­mély jár át naponta valamelyik szomszédos településről. A gép­kocsik áldásos megléte miatt ne­kik sem akadály ez. A helyben élők körülményeit pedig az is javítja, hogy legtöbbjük a mun­kahely közvetlen közelében lak­hat. Varga Mihály (Folytatjuk) A vár otthont adott a zenének A lengyelországi Szidlowiec várában eredeti múzeumot rendeztek be. A ter­mekben a pásztorok, parasztok hajda­ni zeneszerszámait mutatják be az ér­deklődőknek. A látogatók között sok az olyan fiatal, aki a népi zeneművé­szet felelevenítésével foglalkozik. (Fotó: INTERPRESS - KS) NEMCSAK NÉZNI, LÁTNI IS • Világszerte kutatás és vita targya: miként hat századunk egyik legfontosabb találmánya, a televízió az ember személyiségé­re. gondolkozására, véleményfor­málására. Figyelembe véve, hogy a tv- csatornák száma és a sugárzások ideje növekvőben van, s egyre jobban kialakul az egész világra kiterjedő műsorcsere rendszere, a televízió kezd hasonlítani egy túltömött áruházhoz, melynek roskadásig telt pultjai között az eikábult vevő tétován sétál, s egyre nehezebb eldöntenie, hogy mit válasszon ki magának. Sőt, a hasonlatot azzal is lehetne foly­tatni, hogy amiként az ilyen áru­házban a vevő igen gyakran nem a valódi szükségleteit elégíti ki, hanem hatása alá kerül a jobban reklámozott, divatosabb, érdeke­sebbnek látszó cikkeknek, a tv- programból is gyakran sorozato­san olyasmit választunk ki ma­gunknak, amire tulajdonképpen nincs is szükségünk, mert sem befogadni, sem feldolgozni nem tudjuk... Csupán egyetlen vasárnap dél­it után meghallgatunk egy erős fi­lozófiai és természettudományos képzelőerőt követelő előadást a csillagvilág keletkezéséről, és fej­lődéséről, azt követően, mondjuk, az argentin társadalom viszonyai­ról látunk filmet, majd verseket hallgatunk legjobb lírikusainktól, kevéssel utána véres bűnügyi tör­ténet megy, s a műsor a Hét po­A tévé hatása litikai és társadalmi eseményri­portjaival folytatódik, amelyek a kereskedelmi létesítmények mű­ködésétől a NATO-tanácsülésig számos témával foglalkoznak, majd újból film következik, egy szerelmi dráma. • De ki az, aki képes mindezt értelmezni, feldolgozni, rendezni, helyére tenni, tehát bizonyos dol­gokkal azonosulni, más dolgokat fenntartásokkal fogadni, ismét má­sokat elutasítani? Jószerivel sen­ki, hisz a látottak egy részét szel­lemi működésük — szerencsére — úgyis kiveti magából, vagy éber tudatunk kikapcsol,. ha olyasmit nézünk, amivel szem­ben ellenállás támad bennünk, amit unalmasnak, érdektelennek, bonyolultnak tartunk. A modern tv olyan széles skálán dolgozik, a gazdaság, a politika, a művészet, a tudomány, a képzelet és a mindennapi élet oly sok tarto­mányában kalandozik, hogy sen­ki sem tudja az egészet teljesség­gel végigjárni. Nyugodt meggyőződéssel állít­hatjuk azonban, hogy a magyár televízió műsorpolitikája eleve korlátozza, szűkíti a műsorfo­lyamban azokat a vetítéseket, amelyek negatív hatásokat kelt­hetnek a nézőben. A program pil­lérei az olyan adások, amelyek közvetlenül vagy közvetve a szo­cialista társadalom elveinek, hu­mánumának, érdekeinek megfe­lelő befolyást erősítik, és sem nvílt, sem rejtett összeütközésben nincsenek az erkölcsi, politikai, társadalmi eszményekkel; ame­lyeket hirdetünk. A mi televí­ziónk műsorpolitiKajának kima­gasló nevelő és társadalomformá­ló szerepéhez, közművelődési- küldetéséhez nem fér kétség. • Jól tudjuk azonban, hogy a tv tömeghatása bonyolult és nem problémamentes. Hiszen elég csu­pán a tv-ben bemutatott krimik hatása körüli vitákra utalni. Tud­juk. a különböző színvonalon mozgó filmek olykor-olykor úgy mutatják be a tettes ártalmat­lanná tételét, hogy közben „érde­kessé”, „színessé”, „kalandossá” teszik a bűnözés. világát! és nem is mindig ellenszenves viselke­dés-mintákat, rejtett erkölcsi su- galmazásokat is adhatnak. De nem is kell feltétlenül bűnügyi filmnek lennie egy műnek, hogy, mondjuk, a kapitalista társadal­mi rend morálját, emberi kapcso­latait, viszonyait hamisan tük­rözze. Más művekben is adhatnak és adnak is „morális üzenetet”, amelyek talán annál kirívóbbak, Ilyen még nem volt Példabeszéd helyett a kalocsai diákokról Annak idején tudósítot­tunk arról, hogy milyen eredménnyel zárult Kecs­keméten a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” elneve­zésű vetélkedősorozat me­gyei fordulója. Minden részlet természetesen nem fért bele a tárgyilagos han­gú beszámolóba. S mint utólag kiderült, épp azok okoztak nagyon jóleső .meglepetést, akiktől a for­mális szabályok alapján mármár búcsút vettünk. Ezt a fontos ifjúságpoli­tikai rendezvénysorozatot az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében szer­vezi a KISZ Központi Bi­zottsága, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Lapkiadó Vállalat. A Szovjetunió című folyóirat folyamatosan közli a föl­készülést segítő történelmi, gazdasági, kulturális és sport témájú cikkeket. Csaknem háromszáz csa­pat nevezett be a nemes versenybe Bács-Kiskun kö­zépfokú intézményeiből, s nyolc együttes jutott él a Megyei Művelődési Köz­pontban rendezett szellemi erőfelmérésig. Itt végig a, kalocsai I. István Gimná­zium tanulói vezettek, majd az utolsó „menetben” a kelleténél nehezebb sportkérdést választottak. Fiaskó történt, nem tudtak kielégítően válaszolni, s egy-egy ponttal megelőz­ték őket a kiskunfélegyhá- ziak és a kiskőrösiek. Ily módon a harmadik helyen végeztek. Kiváló felkészültségüket és a szerencse forgandósá- gát is mérlegelve a bíráló bizottság utólag .úgy dön­tött, hogy a két továbbjutó csapat mellett a kalocsaia­kat is meghívták a szolno­ki területi elődöntőre. Itt aztán bizonyítottak, meg­szolgálták a bizalmat. A tiszafüredi gimnazistákkal együtt továbbjutottak a budapesti vetélkedőre, ahol az ország legjobbjaival mérik össze a tudásukat április 7-én és 8-án. A nyerteseket a tévé képer­nyőjén láthatjuk majd vi­szont. Az elmúlt négy esztendő eredményeit összesítve, a kalocsaiak elsőnek képvi­selhetik Bács-Kiskunt a Ki tud többet a Szovjet­unióról verseny országos fordulóján. Szinte a példa­beszéd tanulságát tovább­fejlesztve küzdötték ki a sikert: az elsőkből „utol­sók” lettek — ha a megyei harmadik helyezést ennek minősíthetiük —. maid pe­dig a területi elődöntő egyik nvertes csapataként az elsők közé kerültek. Tanulságos és szép soro­zat. — halász — * • Pajtások! Szép és emlékezetes ünnepet tartottak az elmúlt na­pokban a megye úttörőcsapatai­nál: 1848.-ra, a dicsőséges Tanács- köztársaság napjaira — és a KISZ-szer vezet megalakulásának huszadik évfordulójára emlékez-1 tek a megye kisdobosai és úttö­rői. Tették ezt nagyon sok közösség­ben úgy, hogy meghívták a kö­zeli üzem, gyár vagy termelőszö­vetkezet KISZ-fiataljait, esetleg az egész alapszervezetet. Sok kedves meghívót kaptunk ezekre az ünnepélyekre. Elsőként a hunyadi városi iskola kisdobosai hozták a meghívót, ezért hozzá-, juk mentünk el ünnepelni, emlé­kezni. A Tóth László nevét viselő út­törőcsapat tagjai az események­hez méltó, szép ünnepséget tar­tottak az ízléssel berendezett tornateremben, ahol valamennyi­en felsorakoztak. A Himnusz elhangzása után hetedikes rajok tartottak irodal­mi bemutatót rajvezetőjük Her­bai Sándorné irányításával. A prózát aláfestő zene ötletesen idézte fel a Magyar Tanácsköz­társaság napjait. A kisdobosok- műsora — különösen a hegedű­szóló — megragadta al jelenlevő­ket. A gondosan összeállított rövid ünnepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. A meglepetés erejével hatott az a kiállítás, amit az iskolában az MHSZ megyei központjának mun­katársai rendeztek a csapat részé­re. A pajtások ezideig főleg a lö­vészklubok és modellezők mun­káit ismerték. Most a rádiósok készítették a bemutatót, hozták el a sok érdekes adó- és vevőké­szüléket. Tábla pedig, hogy a kiállított tárgyakhoz nyúlni ti­los — sehol nem volt. Hallatszott is szaporán a sok próbálgatásból eredő ti-ti-tá-tá ... A kiállítás nem titkolt célja volt a kedvcsinálás! Gyertek út­törők, jelentkezzetek rádiósnak! A rohamosan fejlődő híradástech­nika távlatai beláthatatlanok, aki pedig ilyen korán belekóstol eb­be a szép és hasznos munkába, lehet, hogy élethivatását is eb­ben találja meg. Az iskola hagyományairól szól­va hadd említsük meg a 'jogelőd, II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolát, ahonnan olyan versenyzők kerültek ki, akik most — irftmár felnőtt kategóriában — országos élvonalban vannak. Tudósítóink jelentik Kiskőrösről Szászt Balázs írt le­velet. „Járásunk tizenhat iskolája kö­zül mindössze háromnak van tornaterme — szól a beszámoló. Ezért évek óta megrendezzük a tornaterem nélküli iskolák torna­versenyét. Az idén nálunk, $ kis­kőrösi Petőfi iskolában zajlott le a verseny. Tíz iskola — úttörő- csapat — nyolcvannégy verseny­zőt küldött a legjobbak közül. A fiúk közül a császártöltésiek csa­patig jeleskedett, a lányok közül a csengődieké. Az egyéni győz­tesek: Mátus Ildikó és Csepedi Anikó csengődi, a második Ko­vács Judit fülöpszállási versenyző lett. A fiúk közül a császártölté­si Antal Ferenc és Valter Ferenc illetve az akasztói Krupják Ró­bert bizonyult a legjobbnak.” * őszinte büszkeség csendül ki a Halasról érkezett levélből, amelyet Kelemen Endre írt. „Vá­rosunk új gyára a Halasi Kötött­árugyár, amelyben több mint másfélezren dolgoznak. Az elmúlt napokban érdekes eseményen ve­hettünk részt iskolánk zsibongójá­ban: termékbemutatót rendeztek a városban tanuló nyolcadikosok és szüleik részére. Először a mun­kakörülményeket a gyár terveit, távlati céljait ismertették, majd az ott dolgozó fiatalok mutatták be a termékeket a legújabb, leg­divatosabb pulóvereket. Nagy si­kerük volt a gyermekpulóverek­nek is. Még nincsenek adatok arról, hogy a bemutató hatására há­nyán választották közülünk ezt a szép munkahelyet, de bizonyá­ra jó néhányan, hiszen valameny- nyien meggyőződhettünk arról, milyen érdekes, szép munka a kötszövő szakmunkásé!” A márciusi ünnepekről írt le­velet a kecskeméti Petőfi isko­lából Szabó Marianna. Mi névadónkat is ünnepeltük március 15-én — írja Marianna — ennek jegyében sorakoztunk fel az iskola udvarán. Különös izgalommal vettünk részt vala­mennyien ezen a megemlékezé­sen. Külön tartottuk a kisdobosok és külön az úttörők március 21-i ünnepélyét. A kisdobosok meg­emlékezését a 2 b-s raj rendezte. Az érdekesség az, hogy az ün­nepség anyagát ők gyűjtötték, majd úgy adták elő, mintha ta­núi lettek volna az események­nek! Az úttörők ünnepélyét a 8 a. úttörői bonyolították le. Minden lehetőséget felhasználtak: volt szavalat, ének, felolvasás, beszéd. A két ünnepségtől függetlenül valamennyi rajban megemlékez­tek a márciusi eseményekről! • Pajtások! Jövő hétért egy olyan iskoláról írunk, ahol még nincs úttörőcsapat. És hogy legyen, ah­hoz talán ti is hozzájárulhattok! Selmeci Katalin [ÍSlMl , i Hiitsilnáisisic 58.ÍIHIHIÖJH! mert esetleg előttük, vagy utá­nuk a mi valóságos életünk va­lóságos problémáit iátjuk-halljuk egy másjk műsorban. • Mi lenne hát a teendő? Tilt­sák be az előbb említett filme­ket? Ne tűzzék műsorra azt, ami nem káros ugyan, de nem min­denben egyezik nézeteinkkel, fel­fogásunkkal? De hiszen akkor ki kellene rekeszteni a tv-ből a szórakoztató műsorok nem kis hányadát! Az idő kerekét úgy sem lehet visszaforgatni, hogy nem vesszük tudomásul különfé­le társadalmi viszonyok, kultúrák létezését, hatását, a mai modern kommunikáció velejáróit. Amel­lett az emberek szórakozás-ki­kapcsolódás igényét se lehet a legkevésbé se figyelmen kívül hagyni. Sokkal célszerűbb és ér­telmesebb ennél a tudatos nézői magatartás erősítése annak a bi­zalomnak a jegyében, hogy az emberek nagy többsébe ebben a társadalomban él. s alapjában a szocialista társadalom normáit, eszményeit, igazságait fogadja el. Általánosságban nincs tehát ok félteni értékeink sorsát attól, hogy amit a tv-ben látunk, nem fel­tétlenül egyezik mindig felfogá­sunkkal. Az viszont igaz, hogy a televíziót — csakúgy, mint a környező világot — nemcsak néz­ni. hanem látni is kell. Erre ne­velni tehát önmagunkat és má­sokat — ez is időszerű társadalmi feladat. R. L. • Ünnepély a hunyadi­városi úttörő- csapatnál: az irodalmi színpad bemutatója. • Részlet a nagy sikerű, MHSZ által rendezett kiállításból. (Szita András kisdobos felvételei) fa Beethoven- a „Prágai Tavaszon” Az idén immár 32. alkalommal rendezik meg a csehszlovák tő- városban a hagyományos zenei fesztivált, a „Prágai Tavaszt”. A fesztiválprogram középpontjába Ludwig van Beethoven műveinek bemutatását állítják. Bemutatás­ra kerülnek a világhírű zeneszer­ző szimfóniái, zongora- és hege­dűkoncertjei, triói, románcai és szonátái. A zárókoncerten pedig Beethoven „Ünnepi miséje” kerül műsorra. A fesztivál rendezői ezzel a programmal a zeneművészet nagy klasszikusa, Beethoven ha­lálának 150. évfordulójára kíván­nak emlékezni. A műsor össze­állításakor figyelembe vették az év más kulturális és politikai eseményeit is. így a Smetana Színházban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére ünnepi estet tartanak, amelyen többek közt részleteket mutatnak be Hacsa- turjan „Spartacus” című balett­jéből is. (BUDAPRESS-PRAGO- PPESS)

Next

/
Thumbnails
Contents