Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 70. szám Ára: 90 fillér 1977. március 24. csütörtök A kecskeméti járási hivatal munkájáról a testnevelés és tömegsport helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Klskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Kiss György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője is. Első napirendi pontként került a testület elé az a jelentés, amely a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatalának irányító, ellenőrző munkájáról készült, s amelynek előadója Bene András, a hivatal elnöke volt. Ennek a témának a megtárgyalásánál meghívottként vett részt az ülésen Horváth Ignác, a járási párt- bizottság első titkára és Magony Imre, a megyei tanácstagok járási csoportjának vezetője is. Amint azt a testület tagjainak írásban előre eljuttatott jelentés megállapítja, a kecskeméti járás a megye legnagyobb területű járása, lakossága több, mint 95 ezer, területe pedig meghaladja a 204 ezer hektárt. Tizenhárom község és kilenc nagyközség tartozik a járáshoz, amelynek egyik sajátossága, hogy a lakosság 47 százaléka jelenleg is tanyán él. A megyei tanács négy évvel ezelőtt 45/1973. sz. határozatával irányelvként fogadta el, hogy a járást a megyei szintű tervezés során a hagyományokból adódóan a szociális gondoskodás, a hátrányos települési viszonyok miatt a közművelődés, valamint az oktatás, a talajviszonyok miatt pedig a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatásánál kell kezelni. Megállapította a jelentés azt is, hogy a hivatal a járási párt- bizottság irányításával végzi munkáját. Több esetben beszámolt a hivatal vezetése a járási pártvégrehajtó bizottságának a különböző munkaterületekről. A pártnak a tanácsi munkára vonatkozó határozatai a hivatali pártszervezeteken keresztül megvalósulnak. A helyi tanácsoknál hatékony a Közismert, hogy az MSZMP XI. kongresszusa és ennek nyomán a Minisztertanács megjelölte az állami és egyéb sportszervek feladatait az ifjúság testedzésének kiszélesítésében, a test- nevelési és sportmozgalom feltételeinek javításában. E magasszintű határozatok az egész társadalom figyelmét felkeltették és a sportmozgalomra irányították. Ennek köszönhetően Bács-Kis- kun megyében is az iskolaigazközségi pártszervek irányító, ellenőrző tevékenysége, példamutató a kommunista tanácstagok munkája. A járási hivatalnál^ az irányító, szervező és ellenőrző tevékenység személyi feltételei biztosítottak, az apparátus döntő többsége rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel. Részletesen elemzi a továbbiakban a jelentés a járási hivatal együttműködését a nem tanácsi szervekkel, szól a mezőgazdasági eredményekről, feladatokról, az iparról, kereskedelemről, a pénzügyi, a terv- és a munkaügyi feladatokról, az építési, közlekedési kérdésekről, az oktatásról és a közművelődésről, az igazgatási kérdésekről, a hatósági feladatok ellátásáról és az állami törvényességi felügyeletről, s a tanácstörvény érvényesülésének tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság számos tagjának és a meghívottaknak a jelentéshez kapcsolódó hozzászólása után a vitát Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese foglalta össze, majd a testület a jelentést és a határozati javaslatokat — némi módosítással — elfogadta. gatók és a nevelők szemléletében mindinkább helyére kerül a testnevelés és a sport, bár egyes tanároknál még előfordul, hogy csak a versenysportot tartják szem előtt. Az általános iskolákban folyó testneveléssel kapcsolatban hangsúlyozza a beszámoló, hogy jelenleg a tanulók egyharmada rendszeresen, a többi alkalomszerűen sportol. Összefügg ez az arány azzal, hogy a tanulók 15—20 százaléka ma is külterületi iskolába jár, ahol — különösen télen — rendkívül mostohák a testnevelési, a sportolási lehetőségek. Ugyanakkor az iskolák tornatermi ellátottsága sem éri el a hatvan százalékot, s ezek egy része is csak szükségtomaterem. Javított a helyzeten, hogy a művelődési házak egy részét testnevelési célokra is alkalmassá tették. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a megyei tanács 50 százalékos támogatást nyújt a községi összefogással megvalósuló tornatermek építéséhez. Bács-Kiskun megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben a legkedvezőbbek a testnevelési és sportolási lehetőségek, különösen érvényes ez a főiskolákra. Az öt felsőfokú tanintézetben fedett és nyitott sportlétesítmények vannak, a szaktanárok száma is kielégítő. Ugyanakkor a hallgatók többségének a rendszeres sportolásban való részvétele megoldatlan, eredményeik nincsenek arányban lehetőségeikkel. A tömegsportról szólva megállapítja a beszámoló, hogy az ilyen akciókon részt vevők száma növekszik. Legnagyobb és legnépszerűbb tömegsport-formák a falusi és munkahelyi spartakiád versenyek, amelyeken 1974-ben 29 ezren, 1975-ben már 40 ezren, az elmúlt esztendőben pedig 65 ezren vettek részt. A megyei sporthivatal — különböző társszervekkel (KISZ, SZMT, MHSZ stb.) — évenként több alkalommal összesen 19 sportágban rendez tömegsport-versenyeket. Az ifjúsági tömegsport céljaira mintegy 150 nyitott, 10—15 fedett és közel száz kispályás sportlétesítmény van a megyében. Gondot jelent, hogy az egyesületek és iskolák tulajdonában levő sportlétesítményeket nem vagy nem szívesen engednek át tömegsport-rendezvényeknek. Sajnos — állapítja meg a beszámoló — Bács-Kiskun megye löl sportegyesülete nem tölti be azt a szerepet, amely a testnevelés és a tömegsport területén rájuk hárul. A versenysport és a további feladatok elemzése után a beszámoló határozati javaslatokat fogalmaz meg a további tennivalókról a munka javítása érdekében. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta és megfelelő határozatokat hozott. A testület tegnapi ülése bejelentésekkel ért véget. G. S. Második napirendi pontként tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a beszámolót, amely megyénk ifjúságának testneveléséről és a tömegsportról készfiit. A napirend előadója Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának vezetője volt. Meghívottként részt vett és felszólalt e téma tárgyalásában Székely Miklós, az Országos Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetője és dr. Nagy Tamás, az Oktatási Minisztérium testnevelési és sportosztályának vezetője. Folytatta tárgyalásait Berlinben : üt.: & : . a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség Bajnok Zsolt és Kocsis Tamás, az MTI tudósítói jelentik: A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség második napi, szerdai programjának két fontos pontja volt: a tárgyalások folytatása délelőtt a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának székházában, délután pedig látogatás Berlin egyik ipari fellegvárában, a „Wilhelm Pieck” Kábelgyárban. A Kádár János és Erich Ho- necker vezetésével a két párt és a két ország közötti felhőtlen kapcsolatok jegyében folyó hivatalos tárgyalások témaköre átfogó, s egyben a részletekbeme- nően konkrét. A tárgyalások felölelik a Magyarországon és az NDK-ban folyó szocialista építőmunkát, a fejlett szocialista társadalom építésének mind gazdagabb és kölcsönös érdeklődésre számottartó tapasztalatait, a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét, s a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit is. Már a látogatás első napján teljes mértékben kifejezésre jutott, hogy a két tárgyaló fél egybehangzó megítélése szerint kapcsolataink fejlődését az MSZMP és az NSZEP közötti együttműködés határozza meg, s ezen a bázison szélesedik dinamikusan — a szocialista országok családján belül — a Magyarország és NDK közötti együttműködés minden területen, oly módon, hogy ebben a szocialista integráció mind nagyobb szerepet kap. A tárgyalások célja a magas fokra jutott kapcsolatok további erősítése, az, hogy a jó viszony még jobb, az eredményes együttműködés még hatékonyabb legyen, s ezzel új, minőségében még tartalmasabb színvonalú szakasz kezdődjék a magyar—NDK viszonyban. Mindkét párt vezetője kiemelte ebből a szempontból a Berlinben aláírandó új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkülönböztetett fontosságát, mivel a szerződés — Erich Honecker szavaival — „most, amikor országunkban a fejlett szocialista társadalom épül, hosszú távra meg(Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Podgornij megérkezett Tanzániába • A szovjet államfőt Julius Nyerere elnök üdvözli Dar es Szaiaam repülőterén. (Telefotó—AP—MTI—KS) Julius Nyerere tanzániai államfő meghívására Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán hivatalos látogatásra Dar es Salaamba érkezett. A szovjet államférfit és kíséretét a tanzániai főváros repülőterén Julius Nyerere elnök és más magasrangú tisztségviselők fogadták. Nyikolaj Podgornij és Julius Nyerere az üdvözlés után ellépett a díszszázad előtt, majd felhangzottak a himnuszok. Ezután a szovjet vendégeket a tanzániai iskolások virágokkal köszöntötték. A repülőtértől a rezidenciához vezető úton a főváros lakói forrón üdvözölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Mint ismeretes, Nyikolaj Podgornij afrikai kőrútjának Tanzánián kívül még két állomása van: Zambia és Mozambik. (Folytatás a 2. oldalon) Tovább javul a takarmányellátás A háztáji és kisegítő gazdaságokban az elmúlt esztendő második felében növekedett az állatállomány. A kocalétszám például a különböző akciók hatására körülbelül tízezer darabbal nőtt. A piacon élénk a kereslet, ami azt jelenti, hogy a tenyésztési kedv növekedett. A kormányzat intézkedései tehát, amelyek a kisgazdaságok állattartását segítették, eredményre vezettek. Ez egyúttal növelte a takarmány- szükségletet is. Tegnap a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat értékelte a takarmányellátás javítása érdekében tett intézkedéseket. A Kecskeméten tartott tanácskozásra meghívta a vállalattal kapcsolatban álló szövetkezetek, intézmények képviselőit. Résztvett a megbeszélésen dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese. Dr. Kuczka Antal kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, hogy számottevően javították a takarmányértékesítéssel kapcsolatos tevékenységüket. Bővítették a választékot, olcsóbb áruval, korpapótló sertés- és szarvasmarha-, valamint baromfitáppal. Az elmúlt év november 15-től kezdődően a háztáji gazdaságok számára a sertéstápokat mázsánként 20 forint árengedménnyel adják. Ez év első két hónapjában csaknem 750 vagon ilyen árengedményes takarmányt adtak el. Üj elárusítóhelyeket létesítettek, bővítik a termelőszövetkezetekben szervezett bizományi hálózatot is, főleg Császártöltés, Kiskőrös és Balotaszállás körzetében. A takarmány-kiszállítás segítésére két új tehergépkocsit szereztek be terven felül, folyamatosan korszerűsítik bolthálózatuk raktárait. Az elmúlt év első két hónapjával szemben, amikor 1400 vagon takarmányt értékesítettek a kisüzemek ellátására, az idén egy hónap alatt adtak el majdnem ugyanannyit. Januárban 1300, február- • ban ugyancsak ennyi vagon takarmány került a háztáji állattartókhoz. Ez együttesen máris 300 vagonnal több, mint tavaly, az első negyedévben értékesített mennyiség. Jelenleg tizenhétféle tápot és három-négyféle szemestakarmányt forgalmaznak. A kever éktakarmány-gyártás fejlesztése érdekében összefognak a mezőgazdasági üzemekkel. Eddig több mint tízezer vagon gyártására kötöttek megállapodást. A vállalat az idén az elmúlt évhez képest mintegy 20 százalékkal több keveréktakarmánnyal számol, amely 30 ezer vagon árut jelent. Változatlanul törekszik a háztáji és a kisegítő gazdaságok állattartóinak fokozottabb segítésére. K. S. Érvényesülés és életmód Napjaink erkölcsiségében — talán túlzás nélkül nevezhetjük közgondolkozásnak is — szocialista és régebbi vonások élnek egymás mellett az emberek tudatában. Igen sokan közösségi módon viselkednek. Hajlandók feláldozni pihenőnapjaikat kommunista szombatok műszakjain, hogy munkájuk ellenértékéből bölcsödét, óvodát, vagy iskolát hozzanak létre. Részt vesznek lakóhelyi környezetük csinosításában, virágot és fát ültetnek, játszóterek építésében működnek közre, és sorolhatnánk tovább. Vannak azonban olyanok is, akiknek magánélete ellentmond mindezeknek. Akik, mondjuk, brigádtagokként, vagy mint szülők, olykor hajlandók megmozdulni a szűkeb b közösség javát szolgáló akciókban, de általában személyi tulajdonuk gyarapítása mértéken felül lefoglalja őket. Kispolgári szemléletük, úgy tűnik, békésen megfér a szocialista erkölcsiség tanújelei mellett.., A Javaik gyarapításán szor- goskodók ugyanis általában erejüket nem kímélve dolgoznak jövedelmük növelésén. De rendszerint nem saját üzemükben, termelőszövetkezetükben teszik ezt, hanem a „maszek” munkában. Javítanak gépkocsit, piaci szállításokat vállalnak, fusiznak és ügyeskednek, adnak-vesznek, ép ítenek-bontanak, egyszóval egyéni érvényesülésüket nem a munkahelyi közösség kötelékein belül, hanem lényegében azon kfvül, Jórészt a magánéletben keresik. Az ilyen emberek rendszerint nem fogyasztói a szellemi kultúra javainak sem, hiszen elsősorban az olyan értékeket becsülik, amelyek egyénileg és közvetlenül hasznosíthatók is... lakásuk falait értéktelen képek díszítik, könyvespolcaikon főleg lektűr és krimi található. Annál több viszont otthonukban a porcelánfigura, a giccses ipartermékek száma, olcsó vásári cse- cse-becse, ízléstelen holmi. A televízióban, a színházban és moziban is elsősorban a szórakoztató alkotásokat kedvelik, előszeretettel hangsúlyozzák, hogy ott nem gondolkodni, töprengeni, hanem kikapcsolódni akarnak, mert az élet amúgy is fárasztó és nehéz. Ezek az utóbbi tulajdonságok a kispolgárt jellemzik, azt a túlhaladott szemléletet, magatartást és életmódot, amely a kapitalista társadalom viszonyai között gyökerező „kis magántulajdonon” alapul. Hogy miért kell küzdenünk ellene? .,. Azért, mert miként ezt Marx is megfogalmazta, a kispolgári gondolkodás a nagytőke és a proletariátus világa között helyezkedik el, és hozzátehetjük, sajátos módon fordul szembe a szocialista társadalom célkitűzéseinek valóra váltásával. Nem tevékeny, vagy ellenséges érzületre gondolunk, hanem arra, hogy ez a szemlélet és életforma gyakorlatilag tagadja a közösségi elkötelezettségű és sokrétű szocialista embereszményt, útjában áll általános elterjedésének. A közművelődés és a céltudatos propaganda-tevékenység összhatásában sokat tehet a tudatosan vallott, vagy fel nem ismerten lappangó kispolgári nézetek visszaszorításáért. Mivel gondolkodásról, Ízlésről, illetve szemléletről van szó, elsősorban ezeken a területeken kell felvenni a harcot ellene, s ki kell söpörni a tárgyi és szellemi kultúra területéről az ízléstelen tucatárut, a silányságot és a gics- cset. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kispolgári magatartást a munkahelyeken lehet leginkább tetten érni. Ebben a vonatkozásban pedig a szocialista brigádok, a helyi pártszervezetek és szakszervezetek közösségei tehetnek sokat u magasabb rendű szocialista eszmények valóra váltásáért. P, M. Vetik a fűszerpaprikát • A Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztő körzetben a kedvező időjárás lehetővé tette a vetést. A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben is megkezdődött a munka. A 87 hektárnyi táblán naponta tízhektár területen kerül földbe a mag. (Pásztor Zoltán felvétele)
