Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

J IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: válto­zóan felhős Idő, legfeljebb az ország nyugati felében eső, záporeső. Keleten hajnali párásság. Élénk, Időnként erős lökésekkel kísért déli, délnyu­gati szél. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 4—9, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 14—21 fok között. (MTI) BARÁTSÁGUNK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ALAPJA flq k :>, ió Cil k |C), 1 (S bre k Hvi a) VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 69. szám Ára: 90 fillér 1977. március 23. szerda Mindenki ügye Napirenden a szakmunkásképzés Kedd délelőtt testvéri ba­rátsággal fogadták Berlinben a magyar párt és kormány küldöttségét, amely az NSZEP beli hivatalos, baráti látoga- KB és az NDK kormánya meghívására érkezett NDK- tásra. A küldöttséget Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára vezeti. Tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, dr. Szekér Gyula, a Központi Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozott a kül­döttséghez. A küldöttség kíséretében van Katona István, a Központi Bizottság tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője és Roska István külügyminiszter-helyettes. Berlinbe érkezett a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség A megyei tanács oktatási bi­zottsága tegnap megtartotta so­ron következő negyedévi ülését Kecskeméten, melyre ez alkalom­mal meghívták a szakmunkás- képző intézetek igazgatóit is. A dr. Major Imre tanácselnök-he­lyettes elnökletével lezajlott ta­nácskozás napirendjén az ipari és építőipari szakmunkásképzés helyzetének mérlegelése és a to­vábbi tennivalók megvitatása szerepelt. A művelődésügyi, illet­ve a munkaügyi osztály vezető­jének írásos előterjesztése, s a Bócs megyei Állami Építőipari Vállalat külön e célra készített beszámolója visszatükrözte a szakember-utánpótlás eredmé­nyeit és gondjait. A bizottság megállapította, hogy la helyenként örvendetes fejlődés ellenére szakmunkás- képzésünk jelenleg még súlyos gondokkal küzd. S ezek leginkább szembetűnőek az építőiparban. A megye legnagyobb vállalatánál például az ács, a vasbetonszere­lő, a kőműves és a bádogos szakmák iránti érdeklődés mesz­sze elmarad a tényleges szükség­letektől. Szóba került a tanács­kozáson az is, hogy a sikeres vizsgák után a nagyobb kereset reményében és más okok miatt aránylag sok fiatal fordít hátat a munkahelyének. A fentieken kívül szó esett még a tanműhelyi képzés lehetőségei­nek bővítéséről, a pályaválasztás­sal és beiskolázással kapcsolatos propagandamunkáról, valamint az iskolai oktatás célkitűzései és a vállalati termelési érdekek jobb összhangjának megteremtésével összefüggő további teendőkről. Megállapították, hogy a jövő szakembereinek kiválasztása és megfelelő szintű képzése, nevelé­se az iskolákkal, intézetekkel, va­lamint az érdekelt vállalatokkal együtt mindenki ügye. Éppen ezért a ma még meglevő gondo­kon csakis széles körű társadalmi összefogással lehet segíteni. A bizottság a fentiekkel kap­csolatos állásfoglalását javaslatai­val együtt eljuttatja a párt és tanács illetékes vezető testületéi­hez. V. M. A zászlódíszbe öltözött Berlin- schönefeldi repülőtéren több ez­ren gyűltek össze a delegáció fo­gadására. A légikikötőtől a kül­döttségünk szálláshelyére vezető mintegy 30 kilométeres útvona­lon — amelyet a két baráti or­szág zászlóival és vörös lobogók­kal díszítettek fel — tíz- és tíz­ezrek köszöntötték Kádár Jánost, Lázár Györgyöt és a többi ma­gyar vendéget. Kevéssel 10 óra előtt tűnt föl a repülőtér légterében a „Magyar Népköztársaság” feliratú külön- gép.'s pár perccel később odagör­dült a betonon várakozók ele. Elsőként Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte baráti kézszorítással, öleléssel az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, vala­mint párt- és kormányküldöttsé­günk tagjait. A vendégeknek úttörők virágot nyújtottak át. A magyar küldöttségnek Erich Honecker mutatta be az NDK párt- és állami vezetőit, akik között ott" volt Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke, Hermann Axen, Gerhard Grüneberg, Kurt Hager, Heinz Hoffmann, Werner Krolikowski, Werner Lamberz, Erich Mielke, Günter Mittag, Erich Mückenberger, Konrad Naumann, Alfred Neumann, Horst Sindermann és Paul Verner az Újabb munkaverseny-vállalások Bács-Kiskun megyében széles körben bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére indított munkaverseny. A csepeli munkások fel­hívásához nemcsak ipari, közlekedési üzemek dolgozói, ha­nem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagsága és a kereskedelem alkalmazottai is sorra csatlakoznak. Vállalásaik elsősorban az V. ötéves terv döntő évének — az 1977-es esztendő gazdasági előirányzatainak — megvalósítását tűzik célul. Egy hónappal előbb A Közúti Építő Vállalat vala­mennyi szocialista brigádja kidol­gozta munkaverseny-vállalását, s ezek számbavétele után készítet­ték el a párt-, gazdasági és tö­megszervezeti vezetők a vállalat idei versenyfelajánlását. Minden brigád felajánlásából kitűnik, hogy csatlakozni kívánnak a „Le­gyen 1977 a minőség éve” moz­galomhoz. Ennek alapján döntött úgy a vállalat vezetése, hogy az 1. osztályú munkák arányát 98 százalékra növelik. Idei 350 mil­lió forintos kivitelezői tervük 5,2 százalékkal haladja meg a tava­lyit. A brigádfeiajánlások lehető­vé teszik a terv november 30-ra való befejezését. Figyelemre mél­tó még, hogy a takarékosságra telt vállalások nyomán" az anyag- és energiaköltségeket 2 százalékkal csökkentik, s jobb üzem- és munkaszervezéssel újabb 1 százalékkal növelik az egy dolgozóra jutó termelési ér­téket. Korszerűbben, kulturáltabban Az áruellátás további javításá­val az elmúlt évihez viszonyítva 4,5 százalékkal kívánja növelni értékesítési tervét a három me­gye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — lakosságát kiszolgá­ló Alföldi TÜZÉP Vállalat. En­nek teljesítését az egész vállala­tot átfogó szocialista munkaver­senyre alapozzák. A folyamatos áruellátást a telepekre negyed­évi szakaszolással lebontott ha­tékonyabb készletgazdálkodással kívánják elérni. Az áruk minősé­gét nemcsak a gondosabb átvé­tellel és tárolással védik, hanem felkeresik a szállító cégeket és gyártás közbeni ellenőrzéseket végeznek. A szállítási költségek csökken­tésére újabb lehetőségeket ke­resnek a vagonból való értékesí­tés növelésével, s ezzel együtt 6 millió forint megtakarítást kí­vánnak elérni a rakodógépek szervezettebb kihasználása révén. Ily módon meg tudják gyorsíta­ni a vagonok kiürítését (ami népgazdasági érdek is) és csök­kenti a kocsiállás-pénzt. Kulturáltabb lakossági kiszol­gálást tes^ maid lehetővé az új kecskeméti TÜZÉP-telep, amely­nek üzembe helyezését ez év végére vállalják. Tovább bővítik a vállalat mintaterem-hálózatát, még az idén megnyitják Kiskun­halason ilyen jellegű új boltjukat. A vevők ízlésének formálására, az új, korszerű termékek megismer­tetésére megfelelő reklám-propa­gandát fejtenek ki és nyolc vá­rosban, illetve községben rendez­nek’a lakások belső építészetével kapcsolatos vándorkiállítást. Több ajtó, ablak Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat kiskunhalasi gyá­rának kollektívája ugyancsak csatlakozott a csepeli felhívás­hoz. Dolgozóinak lelkesedését fo­kozza az is, hogy a gyár az idén ünnepli megalakításának 20. év­fordulóját. A szocialista brigádok felajánlásai nyomán dolgozták ki az üzem vállalását. Ezek szerint a tavalyinál az idén 10 százalék­kal több ajtót és kétszárnyú ab­lakot gyártanak a kislakásépítők részére. A házgyáraknak az álta­luk jelzett termelési ütemnek megfelelően szállítják az erkély- ajtókat és a loggiákat. Valamennyi szocialista brigád vállalásában az első helyen sze­repel a minőségi követelmények szem előtt tartása, valamint a faanyag-kihozatal egy százalék­kal való javítása. A gyár vezetői a felajánlások nyomán a terme­lékenység 14,5 százalékos eme­lését tűzték célul, Húszmillióval növelt terv A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat — fi­gyelembe véve a nagyarányú ki­vitelezői kapacitáshiányt — 360 millió forintos éves tervét 380 millióra növelte. A vállalati mun- kaverseny-felajánlás célul tűzi az egy munkásra eső termelés 25 százalékos növelését. Ezt elsősor­ban a nemrég vásárolt gépek, be­rendezések munkába állításával, megfelelő hatásfokon történő ki­használásával, valamint a mun­kaszervezés javításával kívánja elérni. A párt, a szakszervezet és a KISZ-szervezet politikai munká­val segíti a célkitűzések valóra váltását oly módon, hogy a szo­cialista címért küzdő brigádok számát 56-ról 70-re növelik. A KISZ-szervezet védnökséget vál­lalt az új gépek, berendezések kezelőinek képzése, valamint a karbantartás felett. A brigádok­nak eddig 50 százaléka adott ga­rancialevelet elvégzett munkájá­nak minőségéről. A szakszerve­zeti bizottság egyik legfőbb tö­rekvése az, hogy minden brigád kapcsolódjon be ebbe a mozga­lomba. N. O. • Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke köszöntötte a Berlin - schönefeldi repülőtéren. (Telefotó— ADN/ZB— MTI—KS) NSZEP Politikai Bizottságának tagjai, Horst Dohlus, Werner Já­ró wins ky, Günther Kleiber, Egon Krenz, Inge Lange, és Gerhard Schürer, a politikai bizottság pót­tagjai, valamint az NDK politi­kai, társadalmi életének más ve­zető személyiségei. Felcsendült a két ország him­nusza, majd 21 ágyúlövés dör­dült. Ezután a felsorakozott dísz­egység parancsnoka tett jelentést Kádár Jánosnak, aki Erich Ho- neckerrel együtt ellépett a szá.- razföldi és a légierők, valamint a haditengerészet katonáiból álló egység előtt. A Berlinben működő diplomá­ciai képviseletek vezetői és nagy- követségünk vezető beosztású dip­lomatái üdvözölték ezután Kádár Jánost és a többi magyar állam­férfit. Bensőséges hangulatú moz­zanata volt a fogadtatásnak, ami­kor Kádár János Erich Honec- ker társaságában Berlin lakossá­gának képviselőit köszöntötte. Apró színes zászlók emelkedtek a magasba, zúgott a taps, az éljen­zés. ’Az egybegyűltek ünnepelték a két nép testvéri barátságát, a magyar vendégeket. A fogadtatás a katonai egység díszmenetével zárult, majd' ■ a vendégek és a házigazdák gép­kocsikon tették meg az utat de­legációnk szállásáig, a nieder- schönhauseni kastélyig. Ez volt a hivatali székhelye az ország meg­alakulásától kezdve az első ál­lamfőnek, Wilheilm Piecknek. Az Aldershoftól a teptowi par­kon és a Kari Marx allén át a Schönhauser Alléig tíz- és tízez­rek övezték az utakat, amelyek fölött kétnyelvű feliratokat, jel­szavakat feszítettek ki. „Nagy sikereket kívánunk magyar osz­tálytestvéreinknek, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításában”, „Barátságunk és együttműködésünk a proletár internacionalizmus alapja”, „Az NDK és a Magyar Népköztársa­ság a Szovjetunió szilárd szövet­ségesé”, „Éljen az NSZEP és az MSZMP közös harca a békéért és a szocializmusért”, „Az NSZEP és az MSZMP vezetésé­vel előre újabb sikerekért a fej­lett szocialista társadalom építé­sében”, „Magyar barátaink, elv­társaink, fogadják testvéri üd­vözletünket” . — hirdették a transzparensek, a zászlók között elhelyezett feliratok. Két kegyeletes aktussal kezdő­dött a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldöttség berlini hivatalos programja. Kedden délután delegációnk megkoszorúzta az Unter den Lin- denen a fasizmus és a militariz- mus áldozatainak emlékművét, ezt követően a Treptowi parkban a szovjet hősök emléke előtt tisz­telgett. A koszorúzások után megkez­dődtek a hivatalos tárgyalások az NSZEP Központi Bizottságá­nak székházában a magyar párt­ós kormányküldöttség és az NDK párt- és kormányküldöttsége kö­zött. A barátság, az együttműködés, a két ország közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatok jegyében kezdődött meg az eszmecsere. A küldöttségek tájékoztatják egy­mást országaik belső helyzetéről, áttekintik kétoldalú kapcsolatai­kat és a nemzetközi élet közös érdeklődésre számot tartó ese­ményeit. A tárgyalások kiinduló­pontja, hogy kapcsolataink fej­lődésében meghatározó a párt­jaink közötti szoros együttműkö­dés. Ennek megfelelően a két (Folytatás a 2. oldalon) Közérdekű törvény Vvl* • Jelentős beruházások kivite­lezésén dolgozik az ÉPSZER Vál­lalat. Képünkön: a Pamutnyomó- ipari Vállalat dunavecsei új üze­mének ablakozását végzi a szak­ipari részleg egyik dolgozója. Alig egy hete fogadta el az országgyűlés azt a törvényja­vaslatot, amely új módon sza­bályozza a közérdekű bejelen­tések, javaslatok és panaszok intézését. A parlamenti ülést megelőzően a képviselő csopor­tok az ország valamennyi me­gyéjében — így Bács-Kiskun- ban is — bőséges, alapos és szakszerű tájékoztatást kap­tak arról, hogy az adott köz- igazgatási területen az elmúlt esztendőben hány közérdekű bejelentés, javaslat, illetve pa­nasz érkezett a tanácsokhoz, azokat tartalmuk szerint ho­gyan lehetett csoportosítani, s miként intézték el a levélben foglaltakat az arra hivatottak. Már a törvénytervezet el­fogadását megelőző országos vitában nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi esztendőkben a demokratizmus szélesedésé­nek következtében igen sok állampolgár ragadott tollat egy-egy nem kívánatos jelen­ség kapcsán, hogy arra felhív­ja az'illetékesek figyelmét, ja­vaslatot tegyen a közösség ér­dekében történő megoldásra. Hangsúlyozni kell itt a “köz­érdeket, ami az állampolgárok gondolkodásában mindinkább és egyre gyakrabban megelőzi az egyéni érdekeket, vagy ha pontosabban akarunk fogal­mazni. azt mondhatjuk, hogy a kettő megegyezik: ami érde­ke a közösségnek, az az egyén­nek is hasznára válik. Csu­pán egy Bács-Kiskun megyei adat ennek bizonyítására: Amikor 1975-ben az ötödik öt­éves terv előkészítésének esz­tendejében az elképzeléseket vitára bocsátották a városok­ban, községekben, a fejlesztési kérdésekhez több, mint hat­-ezer közérdekű bejelentést, javaslatot tettek az állampol­gárok. A bejelentések, javaslatok és panaszok gyorsabb, érde­mibb és szakszerűbb elintézé­sét immár kötelességként megfogalmazó jogszabályt te­hát nyugodtan nevezhetjük közérdekű törvénynek. Ennek a törvénynek kifejezett célját az igazságügyi miniszter a kö­vetkezőkben fogalmazta ( meg az országgyűlésen elmondott expozéjában: „... Célja az, hogy korszerűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy fon­tos csoportját, a jog eszközé­vel is hozzájáruljon a köz­ügyek intézésének fejlesztésé­hez, segítse az ügyintézés szín­vonalának növelését, az állam- polgári fegyelem és felelősség- tudat erősítését...” A törvényjavaslat elfogadá­sáig csak olyan jogszabály volt életben, amely az állam- igazgatási eljárással összefüg­gő panaszokkal foglalkozott. A gyakorlat azonban azt bizo­nyította, hogy más jellegű kezdeményezések is születnek, s az új társadalom építése so­rán szükségünk van minden olyan javaslatra, ésszerű kez­deményezésre, amely segíti az ügyek előre vitelét. Tapaszta­lat, hogy egyre többen van­nak, akik cselekvő részesei a közügyek intézésének, a kö­zösségi érdekeknek. S termé­szetes igény, hogy az állam­polgárok ügyes-bajos dolgai, jogos panaszai elintéződjenek. Sokat vitatott kérdés volt a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően, hogy mi legyen a névtelen bejelentések, pana­szok sorsa. Voltak, akik egy­értelműen kijelentették: nem kell foglalkozni ezekkel, Má­sok azt javasolták, hogy tar­talmuktól, a bennük jelzett és valószínűsíthető tényéktől füg­gően mindenképpen megér- demlik a kivizsgálást. Tud­juk, hogy a törvény az utóbbi változatot fogalmazta meg. Amit mégis leginkább ismer­niük kell az állampolgárok­nak az új jogszabályból az, hogy minden bejelentést, ja­vaslatot, panaszt ott fognak elbírálni, ahová az tartozik, amely szerv abban illetékes. Csupán az ügynek árt, az el­intézés idejét hosszabbítja meg tehát az, aki ahelyett, hogy a helyi szervekhez for­dulna, bejelentését előbb a megyei, vagy országos szer­vekhez, rádióhoz, sajtóhoz, te­levízióhoz küldi. Tudjuk — és a törvényja­vaslatot megtárgyaló, majd elfogadó országgyűlés is tisz­tában volt azzal —) hogy nem ; minden állampolgár képes még felülemelkedni a vélt, vagy valódi egyéni sérelme- i ken, munkahelyi összezördülé- t seken. Előfordul, hogy ilyen­kor tollat ragad és noha tud- ! ja, hogy valótlant állít igyek- : szik „befeketíteni" valakit, j Csakhogy az alaptalan panasz- j kodás, a rágalmazás egyálta- ; Iában nem állampolgári jog < és a törvény megfelelő szigor- j ral lép fel az ilyenekkel szem- j ben. Az új törvény szükségessé- ; gét talán nem kell indokolni. * Minden érvelés helyett sok- j kai többet mond, hogy példá- ; ul 1975-ben az országban csu- ' pán a tanácsokhoz 140 ezer j közérdekű bejelentés érkezett, j Ez nemcsak a törvény szüksé- ; gességének egyik indokát je- ■ lenti, hanem azt is, hogy nagy : változás következett be az em­berek gondolkodásában, erő- j södött a közéleti felelősség és j a cselekvési kedv. G. S. HU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents