Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: délelótt még derült, száraz ldó, késóbb nyugat felől lassan megnövekvő felhőzet, a Dunántúlon néhány helyen már lehet eső, zápor. Országszerte élénk, Időnként megerősödő déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet • plusz S, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. Áz országgyűlés tavaszi ülésszaka ▼BLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! k| Sár C) k C), >ó Cil PETŐFI NÉPE LlVi sa) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának ülését március 18-ra összehívták. A Végrehajtó Bizottság, a Központi Bizottság 1975. október 23-1, a párttagsági könyvek cseréjéről szóló határozata végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását javasolja a megyei pártbizottságnak. Vetnek a Duna mentén P • Nemcsak Kiskunfélegyházán, a Homokhátság gyorsan melegedő talaján, hanem a Duna mellékén Is megkezdődött a tavaszi vetés. Képünkön 80 hektáron teszik földbe a zöldborsó magot a solti határban. Sürget az idő. ezért egy géppel naponta 16 hektárt vetnek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tizenegy termelőszövetkezet összefogott Kiskunfélegyházán és környékén hagyományai vannak a libatenyésztésnek. Erről a vidékről kerül <ki a libamáj-export nagyobb része. Újabban Kecskeméten és környékén is megnőtt az érdeklődés a lúdtartás iránt. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére az ágazat fejlesztése érdekében lúdtartó társulás alakult. Az együttműködésben tizenegy termelőszövetkezet vesz részt. A társulás közös képviselője a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. A megállapodás szerint az együttműködés során gondoskodnak a szaporításhoz szükséges törzs- ludakról és tenyésztojásról, pecsenyeliba, valamint hízottliba alapanyagról. Megszervezik a hizlalást és a tömést. A munka összehangolása céljából döntenek a fajtákról, a nevelés és a hizlalás egységes technológiájáról. Összegyűjtik a tenyésztési tapasztalatokat, értékelik azokat. Megszervezik a szaktanácsadást. Természetesen a szükséges takarmányról is gondoskodnak, illetve megszervezik a táptakarmány gyártását. Az együtműködés során elérik, hogy az V. ötéves tervidőszak végére 400 vagon hízottlibát, 150 vagon pecsenyeludat adnak a feldolgozóiparnak, illetve a kereskedelemnek. Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. k C), (S AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA jre — ............... .mi................... ———i.— k xxxii. évf. 65. szám Ára: 90 fillér 1977. március IS. péntek Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. (MTI) Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését; Nógrád megye 5. sz. választó- kerületében Hütter Csabát választották meg országgyűlési képviselővé. A jelentést' dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. Hütter Csaba megbízólevelét az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta, s megállapította, hogy mindenben megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Az országgyűlés ezt követően. tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését, és Hütter Csaba képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1.1 A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat; 2. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója a megválasztása óta végzett munkájáról; 3. Interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette be az új törvény javaslatát. A miniszteri expozét követően dr. Antaljfy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója számolt be a törvényjavaslat előzetes vitáiról, s bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egy szövegmódosító indítványt terjeszt az ország- gyűlés elé: olyan, a tervezet lényegét nem érintő változást javasol, amely a paragrafussor címében is kifejezésre juttatja a rosszhiszeműen, alaptalanul bepanaszollak, megvádoltak védelmét. Felszólalt a vitában dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Gázsiíy Milutinné Baranya megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei, özv. Gáspár Istvánná Szabolcs-Szat- már megyei, Klaukó Mátyás Békés megyei, Darvasi István budapesti, Kovács Istvánná Pest megyei, Szávó Bála budapesti, dr. Németh Pál Borsod megyei, Koczmann Fe- rencné Győr-Sopron megyei, dr. Juhász Tibor Bács-Kiskun megyei és Simon Ernőné Somogy megyei képviselő. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a módosító javaslattal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. Az ország- gyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Egy interpelláció hangzott el a Börzsöny-hegység térségében a tv-vételi lehetőség javításáról, amelyre dr. Ábrahóm Kálmán államtitkár válaszolt. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) MH Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben a miniszter felidézte, hogy első ízben 1954-ben alkotott az országgyűlés törvényt a lakosság bejelentéseinek intézéséről. Később az államigazgatási eljárásról 1957-ben elfogadott törvény rendelkezett a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos ügyintézésről. A mostani törvényjavaslat célja, hogy korszerűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy fontos csoportját, a jog eszközével is hozzájáruljon a közügyek intézésének javításához, segítse az ügyintézés színvonalának emelését, az állampolgári fegyelem és felelősségtudat erősítését. Dr. Korom Mihály a továbbiakban elmondta: az elmúlt két évtized gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes kiemelni az államigazgatási eljárás köréből, és önálló törvényben kell rendezni. Ezek az ügyek ugyanis, az államigazgatási eljárásnál sokkal szélesebb körbe tartoznak. A külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a téma társadalmi jelentőségét is. A törvényjavaslat jellemző vonásaként emelte ki, hogy tételesen megkülönbözteti a közérdekű bejelentés, javaslat és panasz fogalmát, és elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke; felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan tényekre, körülményekre, emberi magatartásokra, amelyek jogszabályokba ütköznek vagy ellentétesek a szocialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a társadalom érdekeit. Közérdekű javaslat a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés. Panasz az a kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik jogilag szabályozott más eljárásra. A törvényjavaslat kifejezésre juttatja azt a fontos elvet, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahová az tartozik. Ezért az ügykör szerint felsorolt szervek kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását. Erre a közérdekű bejelentések és javaslatok esetében 30 napos határidőt ír elő. Ha ennyi idő alatt nem lehetséges intézkedni, a bejelentőt tájékoztatni kell az elintézés várható időpontjáról. Az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés esetén gondoskodni kell a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, meg kell tenni az ehhez szükséges intézkedéseket, gondoskodni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hibák ismétlődésének megelőzésére és indokolt esetben a felelősök felelősségre vonására, illetve annak kezdeményezése végett is intézkedni kell. A nagyobb jefel lehet függeszteni az állásától azt, aki nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek orvoslása nem, vagy nem elsősorban jogszabály kérdése. Az olyan burkolt megtorlásról van szó, amikor a munkáját nem értékelik megfelelően, fizetésemelésnél, jutalmazásnál stb. „elfeledkeznek” róla. vagy olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy végül is munkahelyének elhagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kell lépni, ezért sokat tudnak tenni a munkahelyi társadalmi szervezetek. Megemlítette a miniszter, hogy a rosszhiszemű bejelentőkkel, a rágalmazókkal szembeni fellépés elmehet egészen az illetők büntetőjogi felelősségre vonásáig. A továbbiakban a panaszok intézése kapcsán dr. Korom Mihály azt is elmondta: sok olyan eset előfordult, hogy az állampolgár egy-egy elsőfokú döntéssel szemben nem a másodfokon illetékes hatósághoz fellebbezett, hanem tollat ragadott, egy időben több helyre is fordult panasszal keresni valódi vagy vélt igazát. A törvényjavaslat most akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahova az eljárási szabályok szerint az tartozik, közben azonban sokszor elmúlik a fellebbezési határidő és az első döntés jogerőssé válik. Utána pedig nehéz helyrehozni az ügyet, még ha igaza is van a panaszosnak. Meg kell tehát értenie mindenkinek, hogy kerülő utak kiiktatása az állampolgárok érdekeit szolgálja. Itt is az egyenes út a rövidebb. Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgálnia, hogy a panaszt tevő állampolgárnak az fontos ügye, és jogosan várja el a felelős, lelkiismeretes kivizsgálást, és ha indokolt, a határozott intézkedést. Ugyanakkor meg kell védenünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintézőket is egyes panaszko- dók indulataitól a gorombaságoktól, a zaklatástól. — A törvényjavaslat megfelelő garanciákat biztosít a törvényes, igazságos panaszintézéshez. Ezért írja elő — többek között —, hogy az állampolgárok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják panaszaikat, továbbá, hogy nem vehet részt a kivizsgálásban az, akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Avégett, hogy egy panasz ügyében az eljárás ne húzódhasson a végtelenségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a korábbival azonos tartalmú, ismételt panasz kivizsgálása mellőzhető. Befejezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes társadalmi vitájának tapasztalataira is. Általános volt a vélemény — mondta —, hogy a tervezett jogi szabályozásra szükség van, és lielyesek azok a megoldási módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Csakis közös erőfeszítésekkel érhető el a cél: a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb összehangolása. Dr. Korom Mihály végül kérte az országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. lentőségű ügyek -elintézéséről a felettes szervet tájékoztatni kell. Arról is szólt a miniszter, hogy — anyagi, tervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint megvalósítani. Mindany- nyian tudjuk, hogy vannak népgazdaságunknak olyan területei, amelyek okot 'adnak az állampolgároknak különféle észrevételekre, javaslatokra, vagy éppen panaszokra. Gondoljunk az ingat- lankezelőségekre, a közlekedés kérdéseire, az üzlethálózat, a lakásépítések vagy éppen ügyintézésünk problémáira. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt vagy fel nem sorolt területek gondjainak megoldása alapvetően nem e törvénytől várható, hiszen azok pl. az anyagi lehetőségekkel összhangban álló fejlesztés, tehát a tervezés, a termelés és a költség- vetés körébe tartozó kérdések. A javaslattevőt viszont tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, illetőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem jogosult arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és akadályok sáncai mögé zárkózzék, amikor annak nincsen valós oka. Ezután a bejelentők védelméről szólt dr. Korom Mihály: — A törvényjavaslat előkészítése* során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentésekkel ne kelljen foglalkozni, mert mindenki bátran, és igy névvel teheti meg bejelentéseit, javaslatait. A törvényjavaslat azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján — nem zárja ki feltétlenül a névtelen bejelentés vizsgálatának lehetőségét, hanem ilyenkor az ügy elintézésére hivatott szerv vezetőjének — alapos mérlegelés után — kell eldöntenie, hogy indít-e vizsgálatot vagy sem. — A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. Erre azért van szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt —- fellépés. A törvénytervezet mindenfajta megtorlással szemben .teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüggés megállapítása esetén a bejelentő részére jeli es elégtételt kell adni. Ennek fontos szankciója, hogy Dr. Papp Lajos beszéde — A törvénytervezet széles körű társadalmi előkészítése jól példázza azt a bevált gyakorlatot, hogy a jogalkotásban is hasznosítsuk az állampolgárok, a társadalmi szervek észrevételeit, javaslatait — mondotta felszólalásában az államtitkár. — Az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekintik az. állami és gazdasági szervek munkájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodóst. Az ilyen állampolgári magatartás viszont még nem általános, mert akadnak, akik közömbösek a közérdek sérelme láttán, különösen akkor, ha az közvetlenül nem veszélyezteti egyéni érdekeiket. — A törvénytervezet a bejelentések mellett foglalkozik a közérdekű javaslatok intézésével Is. örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma évről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérdekű javaslat érkezett, amelynek jó részét már meg is valósították. Sok javaslatot kaptak a Hazafias Népfront helyi szervei is. A tapasztalatok szerint a lakosság aktivitása különösen a jelentős belpolitikai események alkalmával élénkül meg. A dolgozók munkahelyükön Is mind többször kezdeményeznek, tesznek javaslatokat a termelés javítására, a jobb gazdálkodásra, a belső tartalékok hasznosítására. — Az állampolgároknak ma már sokféle fórum áll rendelkezésükre, ahol véleményt nyilváníthatnak. Rendszeresek a Hazafias Népfront tanácskozásai, akciói, a tanácsokkal közös rendezvényei. Jó lehetőséget nyújtanak az elképzelések megvitatására a tanácsülések, a különböző bizottságok és a tanácstagi csoportok megbeszélései is. A tanácsüléseken az elmúlt évben Déldául több mint IP ezer esetben interpellállak. Sok bejelentés. javaslat hangzik el falugyűléseken, amelyeken évente mintegy 250 ezren vesznek részt. — A lakosság közügyek iránti érdeklődése társadalmi munkafelajánlásában is megnyilvánul. A közügyekben eljáró állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelniük, véleményüket és javaslataikat hasznosítaniuk kell. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él vissza a bejelentési jogával, alaptalanul támad intézményeket, személyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyet próbál ismételten „felmelegíteni” szinte minden létező fórumot újra és újra beadványaival ostromolva. Ezek a bejelentések a legtöbbször nemcsak alaptalanok, hanem rosszhiszeműek is. A hatóságok az utóbbi években a panasszal megtámadott határozatoknak megközelítőleg egyharmadát módosították. Az esetek zömében nem jogszabály- sértés miatt, hanem mérlegelési jogkörben. A panaszosok sokszor olyan egyéni sérelmeket is szóvá tesznek, amelyek orvoslása nem történhet hatósági úton. A tanácsoknál évente átlagosan 7 ezer. a népi ellenőrzési bizottságoknál pedig 2500 ilyen panasszal foglalkoznak. Többségük egyénig sérelem, lakásgondokkal, bölcsődei, óvodai elhelyezéssel, az ingatlan- kezelő vállalatok munkájával, a lakosság részére végzett szolgáltatásokkal és szociális ügyekkel kaDcsolatos. Ezek az ügyek mégis nagy figyelmet érdemelnek, mert (Folytatás a 3. oldalon.)
