Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

1977. március 17. • PETŐFI NÉPE • 5 KECSKEMÉTI PÁLYÁZÓ KAPTA A HARMADIK DÍJAT Életre kelnek az ősi minták varos a város alatt [ Már régen nem feltételezés, nem leletek sokaságával bizo- Jtható tény, hogy Szombat- ely alatt egy város nyugszik: \avaria, Szombathely őse. Az an- k világ, a római birodalom |annóniai tartományának egyik lentős települése, kultikus köz- ontja volt Savaria, a Földközi- ngert és a Balti-tengert össze­ülő híres Borostyánkő út men- n. 445-ben iszonyú erejű föld- ngés pusztította el, később mjaira épült fel a mai, csak- em 80 000 lakosú nyugat-ma- lyarországi megyeszékhely. Az épületeket alapozó, kertet műve­lő, csövet fektető emberi kezek és lépek nap mint nap régi épület- s útmaradványokat, használati s berendezési tárgyakat talál- , iák. Az elmúlt évtizedekben két 1°1 omkert és kőtár nyílt a legérté- :esebb emlékek bemutatására, s ki Savaria Múzeumban is sok lát- C),iató. A szakemberek megrajzol­ják Savaria térképét is; ismerik breeriiletét, útrendszerét, intéz­ményhálózatát, gazdaságát, kultú­ráját, műhelyeit, temetőit, város­sá) alát. S [ Savaria régészeti védettség !Qií(iít áll. A szombathelyi belvá- ' os rekonstrukciója során az épít­kezéseket régészeti kutató feltá- 'ás előzi meg. Szinte minden al­tatómmal értékes emlékek kerül­lek elő, amelyek teljesebbé te- izilc az ismereteket a város alat- i városról. A közelmúltban az Isis szentély I izomszédságában létesülő város- I 'láza. helyét is feltárták a régé- | izek. A jó idő beköszöntével I 'olytatják a Thököly utcában a I :árt római belváros feltárását a I eendő OTP-lakások helyén. Jjabb részek rekonstrukciójára I '.érül sor a Járdányi Paulovits I István Romkertben. Itt minde- I ickelőit a részben ismert egy- I :ori helytartói palota további [ részletei izgatják a kutatókat. A gazdag örökség részben meg­köti a városépítők kezét, de rész­ben lehetőséget nyújt a sajátosan helyi arculat alakításához. Eddig sikerült a római emlékek és a mai modern város harmóniáját I megteremteni. Savaria jelen van, helyet Jtap Szombathelyen. A vi­lághírű Isis szentély közvetlen szomszédságában épül fel az Isis Szálló. A Járdányi Paulovits István Romkert peremén modern cukrászda áll, amelynek tera­száról jól látható a Borostyánkő it, az antik vámház maradvá­nya. A modern lakótelepen föld­szintes római kort idéző úgyne­vezett átrium házak sorakoznak az emeletes lakóépületek között. A megyei művelődési és ifjúsági központ — amelynek építését rö­videsen megkezdik, s helyét szin­tén megvizsgálták a régészek — római parkot kap az alatta fel­tárt antik épületmaradványokkal | és útrészlettel. Sz. T. Fogsor az ókorból Huszonnégy évvel ezelőtt az I egyik Egyiptom területén fekvő temetkezési hely feltárása köz­ben három, aranydrótocskával összefogott emberi fogat találtak. Ennek a leletnek a jelentőségét csak napjainkban sikerült telje­sen feltárni: amerikai tudósok kimutatták ugyanis, hogy az egyiptomi lelet nem más, mint az első fogsorhíd, melyet több mint 4500 évvel ezelőtt készített egy ismeretlen mester. Mindaz, ami valaha egy-egy tájegység né­pének; a ruhá­zatát, az ott­honát díszítet- te-színesítette, ma közkincs lett. Űj életre keltek, orszá­gos vándorútra indultak az ősi minták, ezt ér­zékelteti az or­szágos hímzés­pályázat leg­szebb kézimun­káiból rende­zett kiállítás is, a Budavári Pa­lotában. A Munkásmozgal­mi Múzeum földszinti ga­lériájában 320 pályamű kapott helyet, vagyis a beküldött anyag fele. Megtalálható közöttük min­den korszak és terület jellegzetes népi díszítő­tő motívuma, a középkortól a XVIII. századig, és a dunántúl- motívuma, a középkortól a vészetéig. Valamennyi kézimunka — mestermű. Meg lehet csodálni a pókhálófinomságú, kézzel öltöge- tett csipkemintákat, a régi for­mák és a színek tökéletes újra- költését és azt, hogy napjaink­ban mennyire nincsenek helyhez és foglalkozáshoz kötve a külön­böző vidékek kultúráját kifejező hagyományok. Dr. Ortutay Gyu­la néprajztudós, megyénk or­szággyűlési képviselője, a kiál­• A harmadik díjjal jutalmazott Suri Józsefné ... •... és a szomorú kalocsai terí­tő. Kétféle lilát és ötféle kék szí­nű fonalat használt hozzá. A szé­lén 232 „pók” van, az is kézzel készült. Két évi munkájának az eredménye. (Fotó: Straszer And­rás.) lítást megnyitó beszédében cél­zott is erre. Megemlítette, hogy az egyik bácsalmási mester ka­lotaszegi mintákhoz nyúlt, pe­dig odahaza is találhatott volna választékot bőven, de ez nem is baj. így ismerjük meg és így gazdagítjuk egymást. , Ebből a gazdagságból merítet­tek és örvendeztettek meg máso­kat is, megyénk képviselői. So­kan csodálták meg a kecskeméti Nagygyörgy Lászlóné öreg matyó falvédőjét. Az eredetije múzeumi ritkaság. Kiskunfélegyházáról ketten szerepelnek: Nemes Mi- hályné tardi keresztszemes falvé­dővel, Maros Pálné pedig rába­közi mintákból tervezett falikép­pel. A hímzéspályázatot egy éve hirdette meg, a Nők Lapja kez­deményezésére a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront és a Népi Iparművésze­ti Tanács. A megyei művelődési házak fogadták és értékelték a belküldött anyagot és a legszeb­beket) küldték tovább, a főváros­ba. összesen 700 kézimunka kö­zül kellett kiválasztani a díjazás­ra legméltóbbakat, s az nem volt könnyű. Annál értékesebb siker, hogy a kecskeméti Suri József- ' rié, „szomorú” — pamutos kalo­csai térítőjét, harmadik díjjal ju­talmazták. A boldog nyertestől először is azt kérdezem, hogy miért szo­morú a térítője? — Mert ellentétben a szín­pompás kalocsai mintákkal, ez a lila és a kék árnyalataiból tevő­dik össze. Régen a lila volt a gyász színe, innét az elnevezés. Suri Józsefné látogatója a mú­zeumoknak, s az itt gyűjtött ere­deti mintákból saját maga is tervez mai felhasználásra alkal-. más díszítéseket. Tudását mások­nak is továbbadja, ő irányítja a Helvéciái Állami Gazdaság kézi­munka szakkörét. — Az a célom, hogy ne csak vaktában öltögessenek az asszo­nyok. Ha már nem sajnálják rá az idejüket, akkor ismerjék meg az igazi értékeket, tudjanak kü­lönbséget tenni a művészi és a giccses kézimunka között. Ennek a megvalósítását segíti az is, hogy a megyei művelődési köz­pontban havonta egyszer tovább­képzést tartanak a szakkörveze­tőknek. Ahhoz, hogy a szakkörök az ízlésnevelés műhelyeivé vál­Hangszerjavítók a Zeneakadémián Csillagászati amatőr adatbank • A Zeneakadémia hangszerjavító műhelyeiben a főiskola és a ro­kon intézmények hangszereit szakmunkástanulók javítják idős meste­rek irányításával. A fiatalemberek megtanulhatják a hangszerjavítás és -készítés legkülönfélébb mesterfogásait. (MTI-fotő — Várkonyi Peter felv. — KS.) Szakcsillagászok közreműködé­sével megkezdődött a magyar amatőr csillagászok megfigyelé­seinek számítógépes feldolgozása. Rövidesen elkészül az az „adat­bank” is, amely az amatőrök ál­tal több évtized alatt szerzett új ismereteket tárolja majd. Más módon ugyanis ma már nem le­het áttekinteni azt a töméntelen új adalékot, amit a csillagászattal Magyarországon csupán hobby- ként foglalkozók eddig összegyűj­töttek. Az amatőr csillagászat terén hazánk rendkívül előkelő helyet foglal el a világon. A változó csillagokra vonatkozó új megál­lapításaik mennyiségével például feltétlenül a világranglista öt el­ső helyének valamelyikét — sőt, ha a lakosság számát is tekin­tetbe vesszük, minden bizony­nyal az első helyet — szerezték meg. De azzal sem sok ország dicsekedhetik, hogy amatőr csil­lagászainak addig ismeretlen me­teorraj felfedezését köszönheti a tudomány. A Csillagászat Baráti Köre, a magyar amatőr csillagászok egye­sülése mindössze tizenkét évvel ezelőtt alakult meg, de azóta már körülbelül 13 ezren kérték felvé­telüket tagjai sorába. Az első időkben főleg középkorú, illetve nyugdíjas felnőttek léptek be a körbe. Az utóbbi években azon­ban az arány a fiatalok javára változott. Most már az új jelent­kezőknek több mint 60 százaléka tanuló, túlnyomórészt középisko­lás, de sok köztük az általános iskolás diák. Nem egyszer teljes úttörőőrsök kérik felvételüket a baráti kör tagjai közé. Az országban körülbelül 150 csillagászati szakkör működik, jobbára valamilyen intézmény — könyvtár, művelődési ház, iskola, sőt ipari vállalat stb. — támo­gatásával. Ezeknek a köröknek a tagjai gondosan összeállított te­matika szerint sajátítják el a csillagászat alapjait, és időnként vizsgát tesznek tudásukról. A magyar amatőrök műszer­parkja is állandóan gazdagodik. Nagy segítségükre van ebben a budapesti URÁNIA Bemutató Csillagvizsgáló, ahonnan a keres­kedelmi ár töredékéért kapnák kitűnő távcsöveket és optikai ele­meket. Csupán tavaly 1250 len­cséstávcsővel és csaknem 300 táv­csőtükörrel bővítették ily módon megfigyelő eszközeiket a magyar amatőrök. Kulturált élet Könyv és az olvasás (I.) A tanulmányi átlagok társadalmi rangsora az általános iskolában és a gimnáziumban az értelmiségi szülők gyerme­keitől lefelé a segédmunkások gyermekeiig halad. A legna­gyobb eltérés is az értelmiségi és a segédmunkás származású gyermekek tanulmányi átlagai között mutatkozik. A statiszti­kai adatokból kirajzolódó, szinte áldandó rangsor azt bizo­nyítja, hogy a társadalmi környezet és a tanulmányi ered­mény összefüggése rendkívül erős. • Dr. Ortutay Gyula a látoga­tókkal együtt gyönyörködött a kiállításban. hassanak az is kell, hogy az irá­nyítóik mesterei legyenek szak­területüknek, sőt a társművésze­tekben is otthonosan mozogja­nak. Hogy miért fontos ez, hamar kiderül. Megállunk az egyik tár­ló előtt, és már mutatja is, a lát­szólag kifogástalan kalocsai hím­zések hibáit. — Sok bennük a sárga .és saj­nos, a rossz sárga. A bibeszár például sohasem lehet sárga, csak zöld. A sárga virágnak min­dig piros, vagy bordó a bibéje. A színek kiválasztása nagyon lé­nyeges. Ezt is meg kell tanulni és még sok mindent, hogy ne hami­sítványokat, hanem valódi érté­ket teremthessünk. Az előbb megismerkedtem két palóc asz- szonykával és megbeszéltük, hogy cserélünk mintákat. Ez is egy módja a tanulásnak és közelebb hozza az eredetit. A megyei pályázók közül még ketten részesültek értékes pénz­jutalomban. Tompáról R. Kiss Sándorné, aki egy halottas lepe­dőszélt küldött be és a kecske­méti Forcek Andrásné. Az ő, bőrből fonott sallang faldísze kü­lönlegességével tűnt ki, a hímzett virágok, az ország etnikai sok­színűségét híven tolmácsoló kézi­munkák közül. Vadas Zsuzsa • A uiunkásgyermekeknél ta­pasztalható, hogy szókincsük sze­gényebb, a nyelvtani és mondat­tani elrendezés pontatlanabb. Gyakran tapasztalható a nyelv­tanilag egyszerű szerkezetű és sokszor befejezetlen mondatok, hibás beszédformák (például a hírhedt -suk, -síik) használata. Ezeknél a gyermekeknél a han­gos olvasási készségben (helyes­ség, ütem) tapasztalható a leg­nagyobb lemaradás. Külföldi és magyar kísérletek azt mutatják, hogy megfelelő módszerekkel (a könyv megsze­rettetésével, mindennapos forga­tásával) lehetséges a hátrányok megszüntetése. A Szovjetunióban és Amerikában ezzel kapcsolat­ban sajátos és hatásos didakti­kai módszereket dolgoztak ki, el­sősorban a beszéd és olvasás te­rületén. Svédországban országos intézkedéssel kívánják biztosíta­ni az olvasástanítási specialisták kiképzését. A gyermekek jó­részt spontán, családi hatásokon keresztül öröklik a különbsége­det. A továbbtanulás, az önműve­lés hazánkban széles körben az emberi életforma részévé vált. Ezt impozáns számok is bizo­nyítják. Könyvtáraink két és fél millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumokat évente 8 millió­an. látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tudo- mányos-búvárkodó mozgalmak­ban, a különféle szakkörök, klu­bok tevékenységében több száz­ezren vesznek rüszt. Már jóval meghaladta az egymilliót a szo­cialista brigádokba tömörült ön- művelők száma. Az országban ma 3000 művelő­dési otthon működik és 9000 köz- művelődési könyvtár 30 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek bizto­sítását. A műveltség terjesztésé­ben, közvetítésében és szervezé­sében kiemelkedő szerepet tölt be a televízió, fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó is. Mégis ismert tény, hogy a köz- művelődés — a jelentős eredmé­nyek ellenére — elmarad a szo­cialista építőmunka mai követel­ményeitől, a lehetőségektől. Ezért tartotta szükségesnek az MSZMP Központi Bizottsága javaslatára a parlament a múlt ősszel megtár­gyalni közművelődésünk helyze­tét, és a kétnapos vita után meg­hozni az erről szóló törvényt. © A riporter — miután részt- vett a parlament kétnapos ülé­sén — teljesen ötletszerűen ki- sebb-nagyobb településekre lá­togatott megnézni az ott lakók könyvszeretetét. Budapesten a Vörösmarty Gimnáziumban na­gyon sok, szép, érdekes dolog történik. A többi között például a magyar órákon Arany János balladáit Koncz Zsuzsa lemezei­ről, énekszóból tanulják. Ebben az iskolában, másod-, harmadév­ben a könyvszerető fiatalok fa­kultative felveszik a könyvtársza­kot is. A Csepel Autógyár szakszer­vezeti könyvtárának gyermek- részlege szerződést kötött a szi­gethalmi általános iskolával. A szerződés lényege, hogy minél több gyermekolvasóval bővüljön ez a 7000 gyermekkönyvet tar­talmazó, gazdag választékú könyvtár. A könyvtárban -mind gyakrabban rendeznek csoportos gyermekfoglalkozásokat, kiállítá­sokat, író-olvasó találkozókat, s biztosítják azt is, hogy a tanítás ideje alatt az iskola osztályai egy órát tölthessenek a könyvtárban. Mindkét fél vezetői egyöntetűen vallják, hogy az olvasás nemcsak a szóldncset, a szóbeli és írás­beli kifejezőképességet fejleszti, hanem formálja a személyiséget is. Ugyanezt mondta Domoszlón, a háromezer lakosú mátraaljai község könyvtárosa is. A könyv­tár nem tartja a tévé riválisá­nak, hiszen az olvasottság, a könyv utáni érdeklődés nagy, pedig minden harmadik házban van televízió és minden család járat valamilyen újságot, folyó­iratot. Zalaegerszegen a tanyaközpont könyvtárából a könyveket több­ségükben a cigánygyermekek vi­szik és olvassák. A nagyon ked­ves pedagógus-könyvtáros asz- szony már a televízióban is nyi­latkozott arról, hogy egyik sze­me sír, a másik örül. örül, hogy a cigányok rászoknak a könyvre, szomorkodik, mert elrongyolva hozzák vissza. Itt történt meg az is, hogy egy jól tanuló, értelmes cigány kislányt megkérdeztek: beszél-e anyanyelvén? Amikor igennel válaszolt, kérték tőle mondja cigányul: könyvtár. Nem tudta. Nem tudhatta, mert a Ma­gyarországon élő cigányok nyel­vében ez a szó, könyvtár — nem szerepel. ő Vlsznyolag jól élünk mór, nehéz, de becsületes munkával teremtjük meg a fejlett szocia­lizmust, és benne a mi emberi életünket. Az országban 620 ezer magánautó fut, a futurológusok szerint 1985-re a gépkocsik szá­ma hazánkban másfél millió lesz. Tudjuk, a jólét sem egyértelmű, élnek még hazánkban elmara­dott körülmények között is. De az is igaz, hogy hét végén igen sokan saját kocsival, motorke­rékpárral járnak kirándulni, fel­fedezni hazánk és külföldi tájak szépségét. Még inkább így lesz ez az ezredfordulón és azután. Ne feledjük, a mai 6—10 éves gye­rekek az ezredforduló munkásai, dolgozói és vezetői lesznek. Biz­tos eljön az az idő, hogy egyetlen vezetőt sem neveznek ki, aki nem olvas, hiszen már ma is tudjuk, hogy aki nem szereti a könyvet, az nem ismeri az em­ber lelkét, életét, s ha nem is­meri, nem is irányíthatja. Jó volna, ha már ma elkezdenénk egy-egy hét végén kirándulásain­kat a kultúra területére: a könytárakba, múzeumokba, szín­házakba. Hiszen a könyv a leg­jobb barátunk. Aki olvas, mind gazdagabbnak érzi magát, mert a könyv segítségével újra és újra felfedezzük a világot. Megismer­jük az emberek életét, a koráb­bi korok történelmét, levegőjét, megismerjük az emberek jó és rossz cselekedeteinek rugóját, a szenvedélyek, a szerelem mély­ségét, az indulatok hatását, meg­ismerjük az emberek jóságét, gyarlóságát, szenvedéseinek okát. Előbb-utóbb mindannyian rájö­vünk, hogy az égési: világot, an­nak összes jelenségét és törvé­nyeit megismerni egy embernek saját tapasztalatai alapján, ha mégoly okos is, képtelenség. # Évezredek óta millió és millió nagy gondolkodó, tapasz­talt ember élt a földön, akik, ne­künk, maiaknak a könyvekben nyújtják át az élet megismeré­sének szellemi kulcsát. Suha Andor (Folyt, köo.) A Megyei Művelődési Központ műsora március 20—26-ig KIÁLLÍTÁS: Bagi Béla festőművész kiál­lítása. Megtekinthető: ápri­lis 6-ig. Kmetty János fes­tőművész kiállítása. Megte­kinthető: március 27-ig. HETI MŰSOR: 20- án, vasárnap 9 órakor: KÖZLEKEDÉSI STÜDIÓ 15 órakor: FELNŐTT FILMKLUB II. Gyermekmegőrzés. Bérletes. 21- én, hétfőn 17 órakor: Gyermeknevelési és pszicho­lógiai tanácsadó szolgálat. 18 órakor: COLLEGIUM ARTIUM KÉPZÖMÜV. SZABAD- EGYETEM; LAKÁSKUL­TÚRA. AZ ÖTVÖSSÉG. 22- én, kedden 19 órakor: AZ ORSZÁGOS FILHAR­MÓNIA BÉRLETI HANG­VERSENYE. 23- án, szerdán 19.30 órakor: RUTTKAI ÉVA SZÍNMŰVÉSZ ELŐADÓ­ESTJE. 24- én, csütörtökön 17.30-kor: VENDÉGÜNK: JUHÁSZ FERENC. 25- én, pénteken 18 órakor: Európai körutazás-sorozat. ERDÉLYI TÁJAK ÉS VAROSOK. Hangosított dia­műsor. 19.30 órakor: A SYRIUS EGYÜTTES KONCERTJE. 38 1 Megtekinthető: március 28-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents