Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 16. (* s e m é n ve k t sorokban Veszelin Djuranovics az új jugoszláv kormányfő Március 15-ét ünnepeltük BUDAPEST Púja Frigyes külügyminiszter Dimitri Biciosz külügyminiszter meghívására március 16-án hiva­talos látogatásra Görögországba utazik. (MTI) ÜJ DELHI Az indiai hivatalos hírügynök­ség szerdán bejelentette: merény­let-kísérletet követtek el Szand- zsai Gandhi, Indira Gandhi mi­niszterelnök harmincéves fia el­len; ismeretlen tettesek tüzet nyitottak gépkocsijára. Az autót öt lövés érte, de sem Szandzsai, sem kísérői nem sérültek meg. A vele együtt utazó biztonsági tisztek viszonozták a tüzet, de a támadók a sötétség leple alatt sértetlenül elmenekültek. (UPI AP) BUKAREST Bukarestben bejelentették, hogy George Macovescu román kül­ügyminiszter március 21—23-án hivatalos látogatást tesz Törökor­szágban. (AGERPRES) HANOI Ma érkezik a vietnami fővá­rosba az Egyesült Államok hiva­talos küldöttsége, élén Leonard Woodcock-kal, Carter elnök kü- lönmegbízottjával. A vietnami— amerikai tárgyalások befejeztével a Woodcock vezette küldöttség a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaságba utazik. (MTI) MOSZKVA A vietnami katonai küldöttség, amely Vo Nguyen Giap hadse­regtábornoknak, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének és nemzet- védelmi miniszterének vezetésé­vel hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban, kedden látogatást tett a Frunze Katonai Akadé­mián. Nyárádi Róbert, az MTI tudó­sítója jelenti: A jugoszláv szövetségi képvise­lőház (szkupstina) két tanácsa kedden Belgrádban tartott együt­tes ülésén az államelnökség javas­latára Veszelin Djuranovicsot bíz­ta meg a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöki tisztsé­gének ellátásával. A kormányfő megválasztásával újjáalakult kor­mányban más személyi változás nem történt. Veszelin Djuranovics, a képvi­selőházban tartott beszédében összegezte a kormány előtt álló feladatokat, amelyek közül ki­emelte az 1974-ben elfogadott új alkotmányban foglaltak mielőbbi realizálását, a jelenlegi ötéves társadalmi és fejlesztési terv mi­előbbi teljesítését, összhangban a JKSZ legutóbbi, X. jkongresszu- sán meghatározott fő célkitűzé­sekkel. Az új kormányfő hangoztatta, hogy Jugoszlávia külpolitikája az el nem kötelezettségen alapul és „hozzájárul a világ haladó és de­mokratikus erőinek a békéért,_ ha­ladásért és biztonságért vívott harcához, a nemzetközi viszonyok demokratizálásához, a békés egy­más mellett élés érvényesüléséhez és a szocializmus győzelméhez.” Életrajza Veszelin Djuranovics 1925-ben született Crna Gorában, a Dani- lovgrad közelében levő Martinics nevű helységben. Gimnáziumba és tanítóképzőbe járt, ahonnan 1941- ben, Jugoszlávia megszállása után kizárták, mert tagja volt egy haladó ifjúsági szervezetnek. F.zt követően a Jugoszláv Kom­munista Ifjúsági Szövetség tag­jaként harcolt a fasiszták ellen a megszállt területen. Az olasz megszállók 1943-ban letartóztat­ták és internálták. Olaszország kapitulációja után kiszabadult és a háború végéig részt vett a nép­felszabadító harcban. 1943-ban tagjelölt 1944-től a párt tagja lett. A felszabadulás után 1947—48- ban pártiskolát végzett. Ezt kö­vetően Titográdban ifjúsági veze­tőként működött, majd különböző párt és állami tisztségeket töltött be. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak a VIII. kongresszus óta a tag­ja. A legutóbbi, 1974-ben meg­tartott X. kongresszuson emellett a KB elnökségének is a tagja lett, kiemelkedő munkásságáért több ízben kapott magas állami kitün­tetést. (MTI) NEW YORK Űjabb adatok a földrengésről Több mint 1500 halott és tízezer sebesült Az ENSZ dekolonializációs bi­zottsága hétfőn befejezte a Na- míbia-kérdés megvitatását. A többnapos vita befejezésekor a testület egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozatot, amely hatá­rozottan elítéli a dél-afrikai re­zsimet, amiért változatlanul, a Biztonsági Tanács többszöri fel­szólítása ellenére törvénytelenül megszállva tartja Namíbiát. (TASZSZ, ADN) TOKIO Fukuda Takeo japán minisz­terelnök jövő szombaton az Egye­sült Államokba repül, hogy Car­ter amerikai elnökkel tanácskoz­zék — közölte a tokiói külügy­minisztérium. (AP) Hétfőn este Bukarestben nyil­vánosságra hozott adatok szerint a március 4-én pusztító földren­gés következtében Romániában 11 275-en sebesültek meg, 7576-an Bukarestben, 3699-en pedig az ország más területein. A kórházakban 2369 sebesül­tet ápolnak, 1500-at Bukarest­ben, 869-et pedig más román városokban. A földrengés halálos áldozatai­nak száma 1541; közülük Í391-et Bukarestben, 150-et pedig vidé­ken azonosítottak. A főváros kórházaiban 157-en haltak- meg a földrengés idején szerzett sú­lyos sérülések következtében. Mint a Krasznaja Zvezda ked­di tudósításában jeleztél Kisi- nyovban, (Szovjet-Moldávia fő­városában 140 sebesültje volt a március 4-i földrengésnek. Va- lamennyiüket gyors orvosi se­gélyben részesítették. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelentős anyagi segítsé­get biztosított a földrengéskárok elhárításához a köztársaságnak. Az érintett körzetekbe rendkívü­li építőanyag-szállítmányok ér,-j keznek. Az újjáépítési munkála­tok teljes erővel folynak. A ház­tetők és kémények helyreállítá­sában a kisinyovi helyőrség ka­tonái is részt vesznek. A fővá­rosban és a földrengéssújtotta vidéki településeken az élet nor­mális mederbe terelődött. KGST-EGYÜTTMÜKÖDÉS Erőt és lendületet ad a szocialista építőmunkának A minap megtudtuk: tavaly hat és fél millió tonna kőolajat, több mint egy milliárd köbmé­ter földgázt, valamint négy és fél milliárd kilowattóra villamos­energiát vásárolt országunk a KGST-piacon. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy 1976- ban, csakúgy, mint évtizedek óta minden évben, a szocialista part­nereinkkel lebonyolított árufor­galom révén gondoskodtunk a gazdálkodásunkhoz nélkülözhe­tetlen energiahordozókról. • A Külkereskedelmi Miniszté­riumban adott tájékoztatásból az is kiderült, hogy a fogyasztási iparcikkek legnagyobb szállítói is a KGST-országok, behozatalunk 67 százaléka tőlük származik. így került a hazai utakra 83 ezer személygépkocsi, üzleteinkbe 52 ezer háztartási hűtőgép, 20 ezer mosógép, 47 ezer televízió. Létfontosságú nemzeti érdek Nem kevésbé fontos számunk­ra, hogy szállítóink hatalmas fel­vevőipacot is alkotnak. Sőt, nagy megrendeléseikkel sok esetben egész iparágak gazdaságos terme­lését segítik. Érthető tehát, hogy kivitelünk ezekben az országokba tavaly 14,2 százalékkal haladta meg az eltteő évit. s 43 százaléka gépipari termékből állt. Csupán az időszerűség ösztön­zött arra, hogy éppen a legutób­bi évről adott tájékoztató szá­mait, tényeit idézzem. Mert bár­mely esztendő hasonlóképpen ta­núskodnék amellett, hogy ha­zánk számára a szocialista part­nerekkel kialakított gazdasági együttműködés létfontosságú nemzeti érdek. A nemzetközi munkamegosztás olyan lehetősé­geit tárja elénk, amelyek ki­használásával viszonylag kis gaz­dasági potenciálunk és szűk bel­ső felvevőpiacunk ellenére is lé­pést tudunk tartani az intenzív fejlődés, a tudományos-technikai haladás, a világpiaci verseny kö­vetelményeivel. Ez nem csupán Magyarország esetében van így! A többi KGST-ország is érdekelt a közös munkában, az integráció felé mutató fejlesztésében. Ezt a szo­cialista országokban a múlt egy­két évben lezajlott pártkongresz- szusok vitathatatlanul bizonyítot­ták. Az SZKP XXV. kongresszu­sa — bár a Szovjetunió már egymagában egy integrált gazda­sággal rendelkezik — a többi között rámutatott a szocialista or­szágok gazdasági együttműködésé­ből származó kölcsönös előnyök­re, amelyekre a szovjet népgaz­daság is épít. Stabilitás és dinamizmus Érthető, hogy a szocialista kül­politika elsőrendű fontosságot tulajdonít a gazdasági összefogás elmélyítésének. Melyek a gazdasági diplomácia alapvető céljai? A stabilitás és a dinamizmus. Az együttes erő­feszítések ugyanis a stabilitás há­rom elemét teremtik meg az együttműködők számára. Először: biztosítják a belső gazdaságfej­lesztési elképzelések nemzetközi hátterét. Másodszor: hozzájárul­nak a népgazdaságok belső egyen­súlyának fenntartásához. Har­madszor: növelik a KGST-orszá­gok biztonságát a tőkés világpia­con, hiszen együtt nagyobb súly- lyal tudnak szembeszállni a ked­vezőtlen hatásokkal. A dinamizmus legközvetlenebb bizonyítéka a KGST-országok gyors gazdasági növekedése. A Föld ötödét és lakosságának ti­zedét képviselő KGST-országok az ötvenes évek elején a világon megtermelt nemzeti jövedelemnek mindössze 18 százalékát adták, ma pedig több, mint egyharma- dát! Ebben az összehasonlításban gyorsabban fejlődnek, mint a vi­lágátlag és mint a fejlett tőkés­országok.. Az egyszerű árucserétől a közös vállalatokig A külgazdasági politika a már említett gazdaságfejlesztési és at­tól elválaszthatatlan társadalom- politikai célok mellett szem előtt tartja azt is, milyen követelmé­nyek adódnak a két világrend- szer közötti gazdasági versenyből. A tapasztalatokból arra a követ­keztetésre jutott, hogy a gazda­sági verseny kulcsterületét alkotó technikai-technológiai verseny­ben csak széles körű nemzetközi összefogás, az intenzív gazdasá­gi együttműködés útján lehet helytállni. Mindez arra ösztönzi a szocia­lista országokat, hogy szüntelenül újabb és újabb elemekkel gazda­gítsák kapcsolataikat. A fejlődés íve rendkívül lenyűgöző: a kez­deti egyszerű árucserétől eljutott a közös KGST-vállalatokig, a ter­melés szakosításáig és a kooperá­cióig. Ha ennek az ívnek minden szakaszát külön is meg akarjuk világítani, akkor fényszórónkat a hosszútávú együttműködési cél­programokra kell irányítanunk, amelyek a KGST egész közössé­ge számára alapvető feladatok megoldását irányozzák elő. Cél* program készült a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségletek kielégítésére, a gépipar fejleszté­(Folytatás az 1. oldalról) eszméket juttatott érvényre, az egyetemes szabadság, nemzeti függetlenség gondolata hatotta át a márciusi ifjúságot. Olyan szellemi nagyságok vol­tak harcosai ennek a küzdelem­nek, mint Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmaty Mihály, Széche­nyi, Deák, és a legelsők között: Kossuth Lajos. Ki ne ismerné március 15-e eseményeit, szinte óráról-órára; a Nemzeti dalt, a 12 pont követeléseit. Ki ne tud­ná idézni Kossuthnak a júliusi képviselőházi ülésen elhangzó va­rázserejű szavait? Ki ne hallott volna a márciusi jobbágyfelsza­badításról, a robot, a kilenced, a papi tized eltörléséről, a köz­teherviselés, a sajtószabadság ki­mondásáról? Ki ne tudna a for­radalmi zászló alá állt, kardot ragadó budai és pesti diákokról, falvak parasztjairól, akik a hívó szóra kaszát, kapát kaptak a ke­zükbe, ki ne tudna a maroknyi honvégsereg helytállásáról a pá- kozdi dombokon, a dicsőséges ta­vaszi hadjáratról... Reformkorszak volt ez, mely­nek célja, tartalma, törekvése: Magyarországot nemzeti önálló­ságra, és az európai kultúrnem­zetek szintjére emelni. A kor po­litikusait, költőit, íróit, tudósait és hadvezéreit egyetemes emberi eszmék vezették, ezek kapcsolták küzdelmüket más országok né­peinek harcához. Hősi harc volt ez, melyben mindenki, akit Ma­gyarország jövője, megújhodása, önállóságra, szabadságra való tö­rekvése áthatott, önként áldozta mindenét: vagyonát, életét. A forradalmakat 1849 nyarára már mindenütt leverték. Vérbe- fojtották a magyar nép szabad­ságküzdelmeit is. De nem hunyt ki a láng. A magyar dolgozó nép 1919-ben élte át második, felejt­hetetlen szép tavaszát. A múlt örökségét, a gyötrelmeket és a nyomorúságot nem lehetett 133 nap alatt végérvényesen felszá­molni, mégis a rövid életű szo­cialista forradalomnak jelentős gazdasági, politikai és kulturális vívmányai voltak. A győztes pro- letáriátus új törvényt írt, és tör­vényeiben a jövőért az ifjúsághoz is szólt. A Tanácsköztársaság be­bizonyította, hogy csak a munkás- hatalom, a szocialista humánum KGST-ülés Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter kedden Prágába utazott a KGST könnyűipari állandó bízott­sága 28. ülésére. Az ülés napirendjén a gazdasá­gi-, műszaki-tudományos együttműködés szerepelnek. kérdései sére, a közlekedés korszerűsítésé­re stb. A lényeg tehát, hogy a célprogramok az intézkedések egész összehangolt rendszerét al­kotják a legfontosabb közös fel­adatok tervszerű megoldása cél­jából. A fő vonzerő az eredményes munka A gazdasági diplomácia ter­mészetesen szerves része a szo­cialista országok nemzetközi po­litikájának. Ennek megfelelően a proletár internacionalizmus elvé­re épül, s jól szolgálja a békés egymás mellett élés elvének ér­vényesítését is. Ez utóbbi pl. azt jelenti, hogy nem szocialista or­szágok is részt vehetnek a KGST munkájában. Finnország, Irak és Mexikó már együttműködési meg­állapodást kötött a KGST-vel, de a hírek szerint Argentína, Ko- « lumbia, Jemen, Irán, Laosz, sőt a fejlett tőkésországok közül Svédország is érdeklődik az együttműködés lehetőségei iránt. A több mint 350 millió lakost Számláló kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország piaca ért­hető módon nagy vonzerő, de a kapcsolat keresésének fő indoka minden bizonnyal a KGST-ben folyó munka eredményességében rejlik — állapította meg Faggye- jev, a KGST titkára. A magyar külpolitika feltétlen híve és következetes megvalósító­ja a szocialista országok közötti mindenoldalú, s ezen belül gaz­dasági összefogásnak Szem előtt tartja pártunk XI. kongresszusá­nak megállapítását, amelyet Ká­dár János így öntött szavakba: „A KGST keretében megvalósu­ló együttműködés valamennyi tagországban növeli a szocialis­ta építőmunka lendületét, és sem­mi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköz- társaság számára”. Pálos Tamás képes megadni az ifjú nemzedék­nek azt a társadalmi rangot és tisztességet, amelyet a munkában és közéletben betöltött szerepénél fogva megérdemel. A KIMSZ szervezet, nevelte harcra az 1919-es forradalmi ifjú­ságot. E harcban az ifjúmunkások vállvetve harcoltak az idősebb nemzedékkel. A dicsőséges 133 napot a leg­gátlástalanabb terrorral torolta meg a reakció, a szabadság zász­lóvivői illegalitásba kényszerültek, de ahogy az 1849 utáni hatalom sem volt képes megsemmisíteni a haladó eszméket, ugyanúgy a Horthy fasizmus sem tudta kiirta­ni népünkből a szocializmus gon­dolatát. 1942. március 14-én Bu­dapesten a Petőfi szobornál az emberibb jövőben bízók a hábo­rú, a fasizmus ellen tiltakozók tüntetése bizonyította: a szabad­ság vágyát a legféktelenebb terror sem tiporhatja el. 1945. április 4-én a szovjet csa­patok az utolsó fasiszta katonát is kiűzték országunkból; felszabadult hazánk, felszabadult a munkás, a paraszt, a tudós, a művész. Akkor a reménykedők is nehezen hitték, széttekintve a kifosztott és tönk­retett országban, hogy hamarosan megindulhat az újjáépítés, s a dolgozó nép a párt vezetésével eredményes küzdelemben nem­csak eltünteti a múltat, de olvan gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődésnek lesz részese, amelyre eddig nem volt példa a magyar történelemben. Üzemek százai, korszerű otthonok, kórhá­zak, üdülők, vasutak, utak épül­tek a szorgos kezek nyomán. Népünk joggal büszke arra, hogy szabadon alakíthatja szebb, gazdagabb jövőjét. Biztonságot és erőt ad számunkra, hogy a szocia­lizmust építő népek nagy csa­ládjába tartozunk. Tudunk örülni nagy alkotásainknak és minden­napos eredményeinknek. mert mindezek saját munkánkból fa­kadnak. Elődeink szépen fejlődő fát ül­tettek, és jóleső érzéssel ízleltük első gyümölcseit. Termőre fordult már új rendünk fája, egyre többet és jobbat ad egész népünk javá­ra. Ma a három tavaszra, a hősök­re, forradalmaink ifjúságára em­lékezünk, azokra, akik az emberi nagyság és tisztaság példáját hagyták ránk örökül. Ifjúságunk legjobbjai, az 1957. március 21-én zászlót bontó KISZ tagjai megfo­gadták, hogy az ifjúsági szövetség a forradalmi hagyományok örökö­se és követője lesz. Ezt ápolva, napi munkánk eredményeivel gaz­dagítva, tekintetünk a jövő felé fordítjuk, keressük az utat, me­lyen a jövőben haladunk. Pártunk XI. és szövetségünk IX. kongresz- szusának határozatai mutatják ezt az utat. Kádár János elvtárs mon­dotta egy alkalommal: „A forra­dalom, ha győzött, a mindennapi élet megszokott valóságává válik. Valójában a mai idők semmivel sem kevésbé forradalmiak, sem­mivel sem kisebb feladatok elé állítják a fiatalságot, mint az elő­ző évtizedek. Csak a jelen más­ként követel, egyes esetekben még szigorúbban kötelez, még többet vár, még több felelősséget kíván.” Szorgalmas tanulás, becsületes helytállás a munkában, bátor ki­állás eszméink mellett: ez jutott osztályrészül nekünk, mai fiatalok­nak. Mindennap kell tudnunk és elvégeznünk amit elvárnak tő­lünk, s elvárunk magunktól, bi­zonyítva elkötelezettségünk, me­lyet jelszavunk így sommáz: For­radalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése. Az ünnepi beszéd után a nagy­gyűlés résztvevői megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Elsőként a KISZ megyei bizottsága nevé­ben dr. Adorján Mihály és Dob- rovszki Miklós a megyei népfront­bizottság nevében Farkas József helyezett el koszorút a nagy köl­tő szobrának talapzatán. A városi KISZ-bizottság, a városi nép­frontbizottság képviselői, valamint honvédségi KISZ-esek is meg­koszorúzták Petőfi szobrát. A Szózat, s a DÍVSZ induló közös éneklésével fejeződött be a nagy­gyűlés. Este a 608-as Ipari Szak­munkásképző Intézet tornacsar­nokában Az ifjúsági mozgalom története címmel Gábor Ila és együttese zenés irodalmi össze­állítást adott elő nagy sikerrel. A művelődési házban 8 órakor kez­dődött a hagyományos ifjúsági bál. T. L. ZENÉSZEK, ÉNEKESEK TALÁLKOZÓJA A diáknapok megnyitója Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecskeméten a Megyei Művelődési Központban Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitot­ta meg a diáknapok megyei ren­dezvénysorozatát. A megye távoli településeiről, és Kecskemétről összegyűlt fiatalok üdvözlése után elmondta, hogy a nyolcadik alka­lommal megkezdődött kulturális seregszemle jó alkalmat teremt az iskolai közművelődési tevékeny­ség eredményeinek megítélésére és annak felmérésére: az amatőr művészeti mozgalom és a diák közművelődés hogyan segíti a ta­nulók személyiségének sokrétű ki­bontakoztatását ... A hangulatos és ötletesen meg­rendezett megnyitó után kettéosz- lott a résztvevő fiatalság. Az énekkarok, kamarakórusok és szó­lóénekesek a Megyei Művelődési Központ színháztermében mutat­ták be tudásukat, a szólóhangsze­resek, illetve a hangszeres kama­raegyüttesek tagjai pedig a Ko­dály Intézetben léptek fel. Mind­két helyen három-három tagú zsűri ítélte meg az elhangzott produkciók színvonalát. Az énekkarok versenyében egy kamaraegyüttes és öt kórus lépett pódiumra. Műsorukról jó véle­ménnyel volt a zsüribizottság. Arany oklevéllel jutalmazta a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Gimnázium vegyeskarának (karvezető Ordasi Péter) és az in­tézmény leánykarának (vezető: Kardos Pál Liszt-díjas karnagy) színvonalas produkcióját. Ezüst okleveles minősítést kapott a ka­locsai Kossuth Zsuzsanna Egész­ségügyi Szakközépiskola énekkara (vezényelt dr. Lakatos Istvánná), a jánoshalmi Radnóti Miklós Gim­názium kórusa (vezető Borsodi Antalné) és a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola énekkara (kar­nagy: Zsiga Lászlóné). Ugyancsak ezüst oklevélben részesült a kis- [ kunhalasi Szilágyi János Gimná­zium és Egészségügyi Szakközép- iskola kamarakórusa. Arany okle­velet egy kecskeméti és egy kis­kunhalasi duett kapott. A hangversenyen résztvevő fia­talok számára „ifjúsági bazárt” rendeztek be az intézmény elő­csarnokában. Így kerültek árusí­tásra a diáknapok plakátjai, jel­vények, táskák és emblémák. Az árusítás bevételéből a megyei KISZ-bizottság a Chilei Kommu­nista Ifjúsági Szövetség magyar- országi csoportját kívánja támo- 1 gatni. A délutáni eredményhirdetésen a zsűri tíz arany, nyolc ezüst és öt bronz oklevelet osztott ki a hangszeres kategóriában induló diákok között. A legjobb helye­zettek — az aranyfokozatot elért együttesek, illetve szólisták — résztvehetnek az Erkel diáknapok hagyományos gyulai seregszemlé­jén. Megyei diáknapok következő rendezvényére Kalocsán, március 23-án, vasárnap kerül sor, ahol népi táncosok, népdalénekesek, és népi hangszeres szólisták mérik össze tudásukat. A vers és próza­mondók, a diákszínpadok bábo­sok illetve pol-beatosok március. 27-én Kiskőrösön találkoznak. P. M. • A jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium kórusa (Tóth Sándor felvétele.) 2=

Next

/
Thumbnails
Contents