Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
I • PETŐFI NÉPE © 1917. február lfl’ A községi vezetők hétköznapjai A tanácselnök irodáját zárva találtam, így Pap;: Antalhoz, a Fü'iöpszállási Községi Tanács vb- titkárához kopogtattam be váratlanul. ö azonban láthatóan ner# vette rossz néven: nyomban beavatott a dolgába, s ezzel együtt kicsit a település életébe is. Tanácsülésre készülünk. A tavalyi gazdálkodás számbavétele és az idei meghatározása van soron. Az előbb mégegyszer átnéztem, pontosítottam u beszámolókat és néhány új. fontos jogszabálvt tanulmányoztam. A tanácsülés jó alkalom ezek ,s- mertelcsorc. Peidául az . építésügyi jogszabály. Éppen »végiggondoltam: nemcsak egyszerűsítést jelent, lehetőséget (s tartogat' — közölte, s orra tpérgéről kissé lejjebb csúsztatta V szemüvegét. jelen tőségk'ljeseif fejtegetni kezdte: ^ — Egy példát mondok: eddig a betonkerítés is engedélyköteles volt. Ezentúl csak a bejelentési kötelezettség marad. Nem kell tehát tervrajz, műszaki leírás, ami pénzébe, olykor 600—800, sőt ezer forintjába is belekerült az állampolgárnak. No. mármost! Ismeretes ugye, hogy a tanács pénzügyi lehetőségei milyen szűkösek. Hogy érzékeltessem? Itt van szemközt a községi orvosi rendelővel, egyebekkel. az egész.ségház. Éoncnhogy megúsz- tuk fegyelmi nélkül. Tudniillik, mert bár soha nem csináltunk ilyet, a nyakunkba vettük a beruházás lebonyolítását. Tény, hogy merész, s főleg nehéz vállalkozás volt. de megspóroltunk több mint. háromszázezer forintot. Hiába, a szükség rászorítja a tanácsi vezetőket. Különben is. kockázatvállalás nélkül nehéz az előbbre lépés. Pedig de sok minden kellene, amire nincs fedezet !... Azon tűnődtem a jogszabályt tanulmányozva, hogy a kerítés terveztetésének elmaradásával megtakarított 600—800 forintot aligha sajnálja járdaépítésre az az ember, aki a kapun kilépve a sárba gázol. Csak szót kell értenünk. Az utóbbi időben tisztára lakossági összefogásra hagyatkoztunk a járdaépítésben: nem futotta a tanácsi eszközökből. Pedig a 40 kilométer járdahálózatunkból csak" 12 kilométer a kiépített. Tnvalv a kölcsönös támogatási alapból felvett megyei hitellel és a lakosság — előírt mértékű — közmíihozzájánilásávnl együtt minden erőnket a vízhálózat fejlesztésére fordítottuk. Rögtönzött tájékoztatójában itt tartott Papp Antal, amikor, mintha vesztett ütközetből tért volna meg, oly búskomoran belépett Fazekas János a tanácselnök. Nem is álltáin meg kérdés nőikül : — Csak nem történt valami baj? Netán sikertelen tárgyalásról érkezett? — Áh. semmi. Semmi különösebb ... — legyintett. — Mégis? — erősködtem tovább. — Végeredményben csak egy kis bosszúság, amilyenből kijut a tanácsi vezetőknek, s amelyekhez mégsem lehet hozzáedződni ... __ 7 — Egy buta levél... Ma kaptam. Benne a Ludas Matyiből kivágott karikatúra: egy borzas auik kesereg, hogy nagy a tár. neki ni\n építtetett járdát a tana esel nők. Bezzeg, ahol az lakik, ott van . . . — S ezt ennvire a szívére vette? — Hogyne bántaná az embert! Tizennyolc éve szolgálom a községet és ezenközben éppen a hetedik helven lakom. De az én kedvemért még nem épült járda! Legalább tudnám, ki a levél feladója, de sem név. sem utca- megjelölés ... lay kinek magyarázzam meg? Na. mindegy ... Az ilyen alaptalan fricskákon csak túlteszi magát a?, ember. Hiszen bőven van gond. feladat, amelyre összpontosítani kell az erőt. a figyelmet. Hogy mást ne mondjak: a közelmúlt napokban a takarékszövet kezel zárszámadó közgyűlésén vettem részt a kul- túrházban, s leérem, becsöpögött az. eső! Jó lenne, ha a tsz. építő szervezete... Hirtelen az. órájára pillantott Fazekas János s tőlem elnézést kérve, a vb-titkárhoz fordult: — Ma nem leszek bent délután. Beszéltem a két érdekelt tanácstaggal: elmegyünk a Vörösmarty utcába szót érteni a vizesárok dolgában. Nem létezik, hogy ne értenék meg!... Távozása után Papp Antal szolgált magyarázattal. A Vörösmarty utca vízhálózattal gyarapodott. A vezeték a földben, de akadt néhány érdekelt háztulajdonos. aki kihúz az összefogásból, nerc akarja az árokszakaszt betemetni. — Lat ja. ilyéÜek a községi vezetők hétköznapjai .... Végül is n incs okunk a panaszra, hiszen a község fejlesztése érdekében tavaly végzett társadalmi munka értéke is meghaladta az egymillió 762 ezer forintot. Van itt igazi községszeretet! És olyan büszkélkedni való is. mint a balázspusz- tai bolt villamosítása. A DÉMÁSZ helyi kirendeltségén dolgozó szo- cialista brigádok például a villamosítással kapcsolatos munkabérükből csaknem 9200 forintot utaltak át óvoda' helv-fejlesztés- re. Perny írén Sőrés József kötődése Átmeneti időszak volt az elmúlt, de az lesz még a következő tíz esztendő is Fülöpháza történetében. Igazán még nem község. de már nem is tíz-tizenöt házas külterületi település. A fejlődésnek múltja van, s bizton lesz jövője is, ha tovább erősödnek olyan emberi kötődések, mint Sőrés Józsefé, aki jelenleg az iskola igazgatója, s akit egy meglehetősen éles vitában ismertem meg az egykori 4-es számú tanyai mintaiskola sorsáról írott cikk megjelenése után. Akkor arról szóltunk, hogy 1972-ben jelentős társadalmi erőfeszítéssel felújították: szolgálati lakás is épült, s három tanév letelte után elnéptelenedett. Üjabb két év után tudósíthattunk csak azokról az intézkedésekről, hogy felajánlották a Kiskunhalasi Nemzeti Parknak, de a szolgálati lakás csak akkor üresedhet meg. ha Sőrés Józsefék helyette másikat kapnak. De ki építi meg majd, ki viseli a költségét? — kérdeztük. Sőrés Józseffel azídőtájt nem beszélgethettem, de ami késett, ezúttal sem múlott. 1 — Mi fogadott engem, amikor 1971. augusztus 16-án ide jöttem? Szülők közötti ellentétek, egy szoba, amiben laktunk, egy rcfssz iskola, ami volt már kocsma, meg templom is. És harminchárom gyerek. Se villany, se semmi. De akartunk. Mi csinálni akartunk itt valamit a feleségemmel. Tanítani, mégpedig jól! Nem tudtam és nem is akartam elhinni azt, hogy ezekkel a gyerekekkel nem lehet elérni jó eredményeket. Lehetett — elértem; s azért fáj nekem, hogy az újság ezt írta: szálló lesz a tanyai mintaiskolából. Pedig az volt kérem, minlaiskola volt a többihez viszonyítva. Talán megél ti, hogy miért annyira személyes ügyem, s nem tudom kívülállóként nézni sorsát, mert ami ott kint történt, történik... akárhogy is, de közöm van hozzá. 2 — Maga is kint volt az avatáson '72-ben, amikor a vízmű szocialista brigádjai felújították. Segített a környékben mindenki, még olyan ember is, akinek nem volt iskolás gyereke, más meg még napszámost is fogadott az iskolához; mert akkor nem ért rá. A 72—73-ás tanévben huszonhét gyerek maradt, s megmondom őszintén, nem ismertem azt a rendelkezést, hogy ha nincs hai nunc tanuló, akkor 1—4; 5—8 összevont osztályos iskola nem működhet. Kérem, odáig jutottunk teleségemmel, hogy ki akartunk »enni állami gondozásból gyerekeket, hogy csak a létszám meglegyen, megmaradhasson az iskola. A másik évben már csak huszonegy tanuló maradt, eny- nvivel is szűnt meg. pedig itt papucsban tanultak a gyerekek, parkettás tanteremben, magnetofonokkal. A fülöpházi 3-as számú iskola 1—8. összevont osztályos és tizenöt tanulóval is működhet. Csak ez nem maradhatott? Az az igazság, hogy manapság egy tanyai iskola sorsát eldönti az, ha két-három család elköltözik a környékről... r 3 — Megfordultam én már majdnem mindenhol ezért az iskoláért a legkülönbözőbb ügyesbajos dolgokban. Ebben van az életem egy része, s higgye el, hogy nem sajnálom, mert azok a gyerekek most itt bent a községben is az élmezőnyben vannak. Hát csak megérte akkor, hogy mintaiskola volt! Persze, irigyem is sok volt azért, hogy Írtak, filmet készítettek rólunk, de a munkát nem irigyelte senki. Általában azt nem irigylik. A szülők megértétték, hogy ott kint mindörökre vége van az iskolának, nem is volt panasz, de én sajnálom, nagyon sajnálom akkor is. . . Régi vályogfalú, rossz a tetőzete, beázik a tanterem, a paiketta föl is púposodott. Mit tudnak majd ezzel kezdeni, azt nehezen tudom elképzelni? De ön írta, hogy szálló lesz, tudósok laknak majd itt... No, csak annyit akartam, hogy ez még hozzá tartozik a 4-es iskolához, . ezt azért.,,még .írja. rpgg, ,,ha már elbúcsúztatta, s ha már a jövőben szálló lesz ... f Kötődések? Igen. Sőrés József emlékezése nem más és nem is löbb, mint annyi, hogy az ember a munkájával alakítja viszonyait, s a munka során maga is megváltozik; személyes ügy, érzelmek kötik. Ez nem nosztalgia — nagyon is emberi vonás, s ez még tényleg hozzátartozik a fülöpházi 1-es iskola történetéhez. Csató Károly 16. — Hogyhogy miért?! Hallottál már arról harangozni, hogy mi az a tömeghatás? Hogy mi az a tömeglélektan? Tudod-e, hogy az újságírásban fontosabb szakmai parancsolat, hogy addig üsd a vasat, amíg meleg, mint maguknál a kovácsoknál ? ... Ide fi, gyelj! Azzal az indító cikkel sikerült egy ici-picit fölkelteni a közérdeklődést. De ha záros határidőn belül nincs folytatás, auszra megy az egész. Mert ha a témát túl későn melegítik föl, nem eszi a nép, úgy van ez, mint a levessel... Márpedig a zümbi-ügy körül egy hete méla csend, nemsoká már a horkolás is hallatszik... A Déli Hírekben azóta se hoztak le egy .sort se, pedig már másnap e^ász sor szimpatizáns jelentkezeti:; Hiába, betojtak szeretett kollégáim az elsőnapi telefoninváziótól, a fel- szerk továbbra is az ágyat nyomja ijedtében, a főszerk külföldön ... Vedd ehhez hoziá, hogy a tárgyhoz egyetlen más lap sem fűzött megjegyzést, kommentárt, ha volt pusztába kiáltott szó, hát ez az én szerencsétlen kis cikkem az voü Még a másnap reggeli sajtúisme: tetősben sem említette meg a rádió .. Volt, nincs, béke poraira . . Hat ebből nem esznek! Még akku: sem, ha nekem nem újítják meg a szerződésemet a próbaidő után. Indulatosan dobta hátra r: homlokára, a szeme elé csúszott hajfürtöt, a szekrény felé mutatott. — Hát léteznek ezek a csodaverebek, vagy pedig a zümbik — hírlapi kacsák?! Butuska ki- talációk, lévén uborkaszezon ? Nagy ország Loch-Ness-i szörny, kis ország: kongói zümbi? Dühösen nézett a fiúra. — Hat fontos nekünk ez az egész vagy sem? Költői volt a kérdés, nem várt rá feleletet, nem is kapott. Főleg azért nem. mert Guszt Róbertét valósaggal lenyűgözte az az átalakulás, ami látogatóján e kiselőadás közben végbement. Mert ő eddig csak egy elég csinos és elég okos és elég jópofa lányt látott Katiban, de most az indulat gyönyörűvé varázsolta ... Villámlik a szeme, az arca tüzespiros. még mintha a haja is vörösebb lenne... Kerecsen sólyommá vált pár percre a balkáni kacagó gerle. Zavartan kapta el árulkodó tekintetét a lányról. És hirtelen szomorú lett... Mi keresnivalója lehet m. ki — ha majd lezárul a zumbi-iigv —. e korul a lány körül. aki ilyen szép tud lenni? Redőkbe ugrott a homloka. Kati viszont azt hitte, hogy hibás utat választott. Az érzelmekre akart hatni, pedig az ilyen tudós-fajtáknál csak a tények, adatok, csak a száraz logika jöhet érvként számításba. Fegyvert cserélt hát. És hangot is váltott. — Nézd, egy lapban, mégha fővárosi lapban is, megjelent tudósítás és egy televíziós riport között ég és föld a különbség. Tömeghatásban. A Déli Hírek géppisztoly, a televízió — ostromágyú. A látvány és az élőszó együttes hatása... dehát jól tudod ezt magad is,.. És az egész országban látják majd, a Délit csak itt olvassák, Pesten ... Egy rázós tévériportra egyszerűen nem lehet nem reagálniuk az érdekelteknek, nem hallgathatnak róla édes testverlapjaink se... Ha az a riport jól van megcsinálva. Márpedig Horpádszky jól fogja megcsinálni, ő aztán föl tudja rázni a közvéleményt... Mert erről van 'szó... Ne nézz hülyének, én tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a tíz kis- aranyos váltja meg a világot, de ha jövőre száz, aztán meg ezer zümbi röpköd szép honunkban, attól ez a gyilkos írás-mánia még nem szűnik meg... De megkavarhatjuk az állóvizet, ráébreszthetjük az egész országot, hogy az írásos bürokrácia túl- tengése nem elemi természeti jelenség, nem egy kivédhetetlen istencsapás, állandóan lenni kell ellene... És itt van a nevetségesség, ami ha nem is öl, de kellemetlen, nagyon ... Néhány ötdekás afrikai veréb harcba száll párezer hivatali hatalmassággal, tízezer kis- és középbürokratával ... Egymillió tagja dobja el magát a röhögéstől... Előkapta táskáját, gépelt kéz- iratpapirokat vett ki belőle, a zümbik érdeklődve nyújtották lefelé a nyakukat. De a papírokat nem követte golyóstoll, a lány csak felolvasni akart egy részletet le nem közölt második cikkéből. — Éppen ezzel kapcsolatban tettem bele egy idézetet. Egy gyönyörű mondatot találtam Jókainál, a magyar nép humorérzékére vonatkozólag, ezt hallgasd meg .........Oly gazdag és oly kizár ólag saját adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak.” Milyen? Guszt ránézett Katira, fölsóhajtott. — Remek. De ezt nem a Jókai-idézetre gondolta. És a szemében a feltétel nélküli megadás fehér lobogója lengedezett szelíden. — És hogyan fog ez az egész cirkusz lebonyolódni? — kérdezte, csak hogy szóban is kifejezze kapitulációs szándékát. — Simán. Először a műszakiak jönnek, kábelekkel, lámpákkal, kézi- meg lábas kamerákkal, átrendezik a lakást, hogy megfelelő rálátás, meg járás legyen biztosítva... Lehet, hogy Horpádszky és a vezérkara is egyszerre fut be velük... Ne félj, nem kerülünk egyenes adásba, lehet próbálni, kísérletezni. Reggelre biztos elkészülünk. Holnap délelőtt már meg is vágják az anyagot, alámondják a szöveget, zenét spékelnek bele, ahová kell, délutánra képernyőre is dobhatják... Az öreged mikor fut be? Remélem, vele könnyebben boldogulok, mint veled, százszor jobban tetszik nekem, mint te . . . Ez már ő lesz? Mert kint csengettek. — Nem — rázta meg a fejét Guszt Róbert —, neki kulcsa van. Biztos a te tévés barátaid futottak be. És mérsékelt lelkesedéssel ment ajtót nyitni. (Folytatjuk) Szavak jelentése Bevallom, bántja a fülemet, amikor a rádióriportban a termelőszövetkezet elnöke vagy valamelyik üzem vezetője azt. mondái: — Dolgozóirik mindent megtesznek... Dolgozóink számára építettünk egy ... Dolgozóink így, dolgozóink úgy... De nem tetszik az sem, amikor a szakelőadó így nyilatkozik: — Üzemeink, termelőszövetkezeteink ... Pedig egyre jobban terjed ez a birtokviszonyt kifejező szójárás, amelyen az sem sokat enyhít, hogy többes számban használják. Különösen olyankor oántó, amikor szövetkezeti tagokra értik, akik legalább olyan tulajdonosai a gazdaságnak, mint az. elnök, vagy bármelyik, általuk megválasztott vezető. De furcsán hangzik az ilyesmi annak az üzemvezetőnek és gvár- igazgatónak a szájából is, akit tudvalevőleg az állami szerv, netán főhatóság nevezett ki a gazdasági egység vagy annak egyik műhelyének élére. Szokatlan ez a tanács választott embere, vagy apparátusbeli vezetője részéről is. Pedig ma már így beszél a hivatalfőnök, a boltvezető, az ipari szövetkezet és állami intézmény rangbéli felettese egyaránt. Terjed, mint a métely, s aki használja, az sem veszi észre, hogy a szó mögött mindig jelentést hordozó tartalmi, hangulati elem is rejtőzik, ha nem is a régi értelemben. — A mi tisztviselőink — mondta a régi bankfőnök elismerően. — Az én alkalmazottaim — dicsekedett a kereskedelmi cég tulajdonosa. — Munkásaink megtanulhatják — fenyegetőzött a gyárigazgató. De ennek már több, mint harminc esztendeje. „Tiéd a gyár, magadnak építed!” — hangzott a jelszó a fel- szabadulás után, s a munkás ma is azt mondja, joggal: — A mi gyárunkban... a mi üzemünkA mutációk kutatása Kórunk biológusait már régóta foglalkoztatják a természetben is fellépő, de mesterségesen is létrehozható mutációk. Mit j értünk' mtrtá- ■ ■‘cjó alatt? élőlényekben bekövetkező olyan hirtelen fellépő változásokat, amelyek öröklődnek, tehát utódaikban is megjelennek. A változás megnyilvánulhat az élőlény külső tulajdonságaiban, vagy akár bizonyos sajátosságaiban. Ilyen mutáció például a magasabb rendű szervezeteknél a rövid lábú juh. a szarv nélküli marha, vagy az ótlevelű lóhere. Mutáció lét- í ejöhet spontán is, amikor nem sikerül összefüggésbe hozni valamilyen külső körülménnyel, oka természetesen ilyenkor is van, csak ma még ismeretlen. De létre lehet hozni mutációt mesterségesen, is, különböző fizikai, vagy kémiai hatásokkal, például röntgen-, vagy gamma- sugárzással, illetve vegyszerekkel. A mutációknak igen nagy jelentőségük volt az élővilág fejlődéstörténete során, hiszen a külső körülmények radikális megváltozásakor az élet feltehetően több esetben csak mutációk kialakulásával maradhatott fenn. Nagy jelentőségűek ma is, mert a növénytermesztés és az állat- tenyésztés tudatosan létrehozott, mesterségesen irányított mutációkkal kísérletezik nagyobb hozamú, jobb tulajdonságú fajták előállítására. ben... De mondhatja azt is — jó. ha büszkén mondja: Az én igazgatóm, az én művezetőm! Azt sem érezzük, rosszul hangzónak, amikor valaki így fogalmaz az általánosítás szintién: varosaink és községeink — bár tudjuk, hogy az illetőnek nincsenek ilyesféle birtokai. Időnként azért nem ártana úgy is kifejezni magát: a városok és községek ... már csak a változatosabb szóhasználat kedvéért is. Miért érezzük hát egy-egy kisebb területi egység vezetőinek szájából bántónak a „dolgozóink, pedagógusaink, kisiparosaink", s az ehhez hasonló kifejezéseket? Mert akaratlanul is van benne valami lekezelő. Valami a régi tulajdonosi szemléletből, sokszor anélkül, hogy a használója, alkalmazója tudna róla. Mert ő nem érzi, nem tudatosította magában a szó jelentését, csak mondja, szajkó módra. Ebben az irányban hat a köznapi beszédnek az a törekvése is, hogy rövidítsen. Könnvebb azt mondani, hogy „dolgozóink”, mint az „üzemünk dolgozói”, vagy „szövetkezelünk tagsága"’ kifejezéseket. Egyszerűbb üzemeinket vállalatainkat mondani, a „városunk üzemei, vállalatai" helyett. De miféle restség az ilyen, amely nem számol a szó igazi jelentésével? A szavak mindig tartalmat hordoznak, ismételjük ezt újra. S ha kiállunk a pódiumra, jelentést. írunk, netán a rádióban, tévében szerepelünk, fontoljuk meg. mit is érhet a kívülálló a hebehurgyán odavetett kifejezésen. A rossz beidegződés ellen nem könnvű harcolni. Talán kezdjük mindjárt önmagunkkal, a saját házun'ktáián. Lehet, hogy nem nagy dolog, fontosabbak is vannak ennél. De ilyen apróságokból épül fel a demokratikus köznyelv és szóhasználat. T. P. meglehetősen ritkák. Egyes baktériumok mutációs megváltozásának a gyakorisága 10—100 millió sejtenként egy. Ez az adat a magasabb rendű szervezeteknél azt jelenti, hogy 10—100 millió ivarsejtből egy változik meg, és visz új, megváltozott jelleget a megtermékenyített petesejtbe. A mutációs gyakoriság az egyes géneknél különböző lehet. Az embernél a vérzékenységet meghatározó génnél például egyedenként és generációnként minden 33 ezredik egvedben változik meg és okozza a vérzékenység betegséget. Mivel napjainkban az embert a legkülönfélébb vegyszerek veszik körül, és ismeretes, hogy a vegyi anyagok is okozhatnak mutációkat, a világon mindenütt nagy apparátussal kutatják / a vegyszerek :— gyógyszerek, növényvédő szerek — esetleges mutációt kiváltó hatását. Képeink az NDK Tudományos Akadémiájának Központi Genetikai Kutató Intézete mutációs kísérleti laboratóriumában készültek, ahol laboratóriumi állatokon vizsgálják a vegyszerek hatására megjelenő mutációkat. A természetben a mutációk • Fehér egereken ellenőrzik a mutációs kísérletek hatását. • Mikroszkóppal vizsgálják a megjelenő kromoszóma rendellenességeket.