Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
1971. február 15. • PETŐFI NEPE • 3 KÉPERNYŐ Columbo Visszajátszás nélkül is nyilvánvaló volt, hogy a vasárnap este sugárzott „Visszajátszás” epizód a Columbo sorozat sikerült darabjai közé tartozik. Jó krimi volt, és ezzel nem mondtam keveset. Az utolsó pillanatig töprengtem, hogy miként bizonyítja be az agyafúrt gyárigazgató bűnösségét a mester detektív. Régóta tudjuk, hogy végül is ő kerekedik fölül, a legnehezebb ügy is smafu számára. A „ki a gyilkos" kétség izgalmát a kezdettől elvette David P. Levis és Booker T. Brass- haw forgatókönyvíró. Könnyű szívvel megváltak az efféle filmek, regények sablon-figuráitól, típusaitól, fordulataitól. Columbo hadnagy — mikor léptetik már elő vak felettesei, mikor veszik észre érdemeit?! — most is szinte minden segédeszköz nélkül, egyszál maga került szembe egy látszólag tökéletesen kivitelezett bűnténnyel. Mit tehet a korszerű technikával dolgozó gazság ellen a rendőrtiszt? Gondolkodik; az ember legszebb tulajdonságát érvényesíti. Azt a bizonyos apró nyomot keresi, amit törvényszerűen minden bűnös hátrahagy. Gyorsan megtalálja; érezzük ö már tudja, sejti, ki a tettes. Egyre szűkülő körben keríti be a lapulót. A bizonyítékok feltárásának, keresésének a folyamata adja a feszültséget, hoz váratlan fordulatokat. Ez a meghívó-história pompás lelemény volt: a szupertechnikát fordította a bűnös ellen, a saját fegyverével győzte le a gyárigaz- gatót. Columbo hadnagy, gratulálunk. Mestermunka volt. Hivatástudata népszerűségének is egyik forrása. Az ilyen ember szüntelenül, reggeltől estig ügyeivel foglalkozik, még akkor is, ha látszólag más köti le a figyelmét. Most egy rögbi-mérkőzés közvetítése pattintotta ki a megoldást! Kitűnő a szinkron! Világszínpad Miért is nem hiányoltuk eddig a Világszínpad magazint? Az első etőadás után érezhető igazán, hogy mennyire hiányzott ez a műsortípus, a tájékoztatás és a tájékozódás eme fóruma. Elbert János rokonszenves közvetlenséggel, szemléletesen — az új ismereteket a meglevőkhöz ragasztva — szólt a színházi világ új törekvéseiről, néhány híres Shakes- peare-előadásról. A. tévé színházi rovatának új — sajnos csak negyedévenként jelentkező — magazinja talán meg- kavaraj kissé eléggé állóvíz színházi életünket. Megkönnyíti az új elfogadtatását, segíti a korszerűt kereső rendezők dolgát. H. N. Pályázat a Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira Március 31-én jár le a határideje a pályázatnak, amely jelentkezésre hívta tel azokat a fiatalokat akiket vonz a katonai pálya, önként vállalják a fegyveres szolgálatot, s a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, általános iskolai végzettség nőtlen családi állapot, 17—23 éves életkor. A tiszthelyettes Iskolára pályázók részletes felvilágosítást és Jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az Iskola Igazgatójától, a sorkatonák alakulatuk személyügyi szervétől kaphatnak. Pályázhatnak — parancsnoki képzésben — gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rádlófelderitő, tüzér légvédelmi rakétatüzér, híradó, vegyvédelmi, műszaki, hadtáp- és ügyviteli szakokra; technikai képzésben pedig harckocsi gépjármű, híradó, lokátor, fegyverzeti, repülő-műszaki, vegyvédelmi és műszaki technikus szakokra. A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje két év, az első évfolyamon a tanulmányi év kezdete szeptember 1. A hallgatók teljes ellátásban, Illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A szükséges tanszereket, könyveket segédeszközöket az Iskola parancsnoksága térítésmentesen biztosítja. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszt- helyettesei rendfokozatot kapnak, s a munkaügyi, illetve a honvédelmi miniszter együttes rendelkezésében meghatározott szakokon a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkásképesítést, vagy szakmai gyakorlatot szereznek. (MTI) A MEGYÉBEN AZ ELSŐ A KECSKEMÉTI JÁRÁSI EGYSÉG Befejeződtek az ünnepi munkásőr gyűlések • Kovács Károly egységparancsnok büszkén emeli fel • legjobb egységnek Járó serleget. Esküt tesznek Baján az előképzős munkásőrök. Döntő esztendő Szombaton délelőtt a kunszent- miklósi Egyetértés Tsz kultúrtermében Bene András, a megyei tanács járási hivatalának vezetője köszöntötte a kecskeméti Hajma András járási munkásőr-egység tagjait és parancsnokait, valamint Horváth Ignácot, a járási pártbizottság első titkárát, dr. Cserháti Lászlót, a munkásőrség megyei parancsnokát, Pedro E. Orapesa ezredest, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetségének katonai, légügyi és tengerészeti attaséját, a társ-fegyveres testületek képviselőit. A díszparancs felolvasását követően Horváth Ignác emlékezett meg a testület fennállásának 20. évfordulójáról, felidézve a megalakulás körülményeit, az azóta végzett munkát, amelynek során a munkásőrség a párttaggá nevelés iskolájává vált. Ezt követően Kovács Károly, az egység parancsnoka számolt be a végzett tevékenységről. Elmondta, hogy a céltudatos állományépítő munka eredményeképpen a munkásőrök csaknem 90 százaléka tagja a pártnak, döntő többségük fizikai dolgozó. Az egység személyi állománya a lőgyakorlatot kiváló eredménnyel hajtotta végre, a kiképzések módszertani előkészítése és színvonala jó. E munkában jelentős része van annak, hogy részt vettek a szocialista versenymozgalomban. Üdvözölte az egység személyi állományát Pedro E Orapesa ezredes, Donáth Tibor rendőr alezredes, Nagy Károly, a járási KISZ-bizottság titkára, majd dr. Cserháti László ismertette a megye egységei között folyó szocialista verseny eredményeit, amelynek során a kecskeméti Hajma András munkásőr-egység a megye legjobb egysége címet nyerte el. Ezt a bejelentést a munkásőrök háromszoros hajrája fogadta. A megyei parancsnok ezután Csík Antal tartalékos munkásőrnek átnyútjotta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Zelles Sándor, a munkásőrség országos parancsnokság titkárságának vezetője adta át a Húszéves Szolgálati Érdemérmet Török Sándor, Vájná József, Munkácsi Géza, Németh József, Vígh István, László József, Almási János, Szűcs István, Dömötör István, Dalmásdi László, Vékony Imre, Nagy József, Takács Imre, Misányi Gyula, Nagy Sándor, Herczeg Balázs, Darabos Vince, Kállai József, Haticza János, Simon Miklós, Lakó József, Pozsár Sándor, Bukovenszky Sándor, Torma László, Cs. Juhász Károly, Hornacsek János, Bódis Pál, Kecskeméti Mihály, Belényi László, Bátyai Sándor, Sípos János, Vízhányó János, Kovács Jenő munkásőröknek. Rajtuk kívül még többen részesültek elismerésben és kitüntetésben. Kalocsán a Csupó Imre nevét viselő munkásőr-egység ünnepi gyűlésén részt vett Boza József, a járási pártbizottság első titkára, Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára, Árvái Mihály, az országos parancsnokság megbízottja és Vízin Miklós megyei parancsnokhelyettes. Antal Mihály egységparancsnok beszédét követően Boza József köszöntötte a munkásőröket majd kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetést kapta Borbély Lajos, e kitüntetés bronz fokozatát Madár Ferenc. A Húszéves Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesült: Joó Gábor, Bácsfalvi Gyula, Romsics István, Krecsmarik József, Fónagy Gyula, Boda János, Szvétek János, Csonka József, Nagy Mátyás, Kálmán István, Geri József, Mészáros János, Horváth József, Ruzsnyák János és Kovács János munkásőr. Befejezésül munkásőr- j elöltek eskütételére került sor. Kiskőrösön, a Petőfi Sándor munkásőr-egység ünnepi gyűlésén megjelent Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első titkára, Juhász István, a városi pártbizottság titkára, Balogh Zoltán, a munkásőrség országos parancsnokságának szakcsoportvezetője és Budai József, megyei parancsnokhelyettes. Horváth Sándor egységparancsnok beszédét követően kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta Juhász István, a városi pártbizottság titkára, e kitüntetés bronz fokozatát pedig Tóth István, tartalékos munkásőr. Húszéves Szolgálatért Érdemérmet Czeffer Lajos. Ezután Ivanics Lajos köszöntötte munkásőreinket, majd a kiskőrösi Petőfi Kórus adott műsort. Az egységgyűléssel egyidejűleg a járási hivatal nagytermében Húszéves a munkásőrség címmel kiállítás nyílt. Vasárnap délelőtt Baján a Kismotor- és Gépgyár ebédlőjében tartotta ünnepi gyűlését a Zalka Máté munkásőr-egység. Az elnökségben ptt volt Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára, Papp György, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Glied Karoly, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka. A bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőcsapatának műsora után az egység megbízott parancsnoka számolt be az éves munkáról, majd kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetést kapta: Sztanity Ferenc. Húszéves Szolgálati Érdemérmet: Czokoly Géza, Csizmadia János, Jelasics Máté, Jenei Pál. Kélesi Antal, Kmetovics György, Komonyi János, Kozma József, Kricskovics István, Krics- kovics József, Lovász Gergely, Lukács Géza, Mátrai Kálmán, Németh József, Patarcsity Lőrinc, Radios Ferenc, Svraka Ferenc, Szíjártó Irrtre, Szilaski Ferenc, Sztanity Ferenc, Témák Lajos, Tusa Antal, Varga Dezső munkásőrök. Szabó Imre, a járási párbizottság első titkára köszöntötte ezután a munkásőröket. A munkásőr- egy ség gyűlés a munkásőrje- löltek eskütételével fejeződött be. G. G. Minden esztendőt valahogyan minősítünk, hangsúlyozzuk jelentőségét, szerepét az adott időszak gazdasági fejlődésében. Az idei évről azt valljuk — és teljes joggal —, hogy az V. ötéves terv teljesítéséhez döntő módon járul hozzá. Az 1977-es esztendő azáltal vált kulcsfontosságúvá, hogy az V. ötéves terv első évére jutó időarányos feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Pótolni a lemaradásokat, időarányosan teljesíteni az V. ötéves terv legfontosabb célkitűzései! — ez idei tennivalóink lényege. A gazdaság fejlesztésében 1977- re előirányzott növekedési ütem — a nemzeti jövedelem 6,0—6,5 százalékkal emelkedik — meghaladja a tavaly ténylegesen elért, illetve az V. ötéves tervben erre az esztendőre eredetileg tervezett mértéket. Ez a dinamikus fejlődés — az idei év fő sajátossága — kifejezi, hogy tavaly helyes irányba indultunk el, de lépteinket gyorsítani kell. A tempóváltás néhol bizonyos félreértések forrásává válhat. Egyrészt előfordulhat, hogy a terv feszességének túlhangsúlyozásával, akarva-akaratlanul előirányzataink realitását vonják kétségbe. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a mennyiségi követelmények fokozására egyszerűsítik le a feladatokat. Feladataink a mezőgazdaságban A tavalyi lemaradások fő terepe a mezőgazdaság; pótolni valóink is ide összpontosulnak. A mezőgazdaság idei 7—8 százalékos termelésnövekedése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy idei terveink teljesüljenek, az ötéves terv első két évére jutó feladatok végrehajtásra kerüljenek. Persze a mércét nem ebből a szükségletből, mondhatnánk óhajból kiindulva emelték ilyen magasra. A tervezés természetes menetében alakultak ki a mezőgazdasági termelésnövekedés magas előirányzatai: figyelembe vették a vetésterületet, a technikai, a kémiai, a genetikai lehetőségeket, és — átlagos időjárási feltételekkel számolva — ezekre alapozták a termésátlagok tervezését. Hasonló módon tervezték meg az állatállomány, a homazok alakulását. Jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemek terveit ha összesítenék, elérné, sőt meghaladná az országos előirányzatot. A tapasztalatcsere: kimeríthetetlen tartalék Egyébként, ha mindent egybevetünk, akkor kiderül, hogy a 7—8 százalékos termelésnövelés két év fejlesztésének, erőfeszítéseinek eredménye lesz. A mező- gazdaság műszaki-gazdasági ellátottsága, szakmai kultúrája az előző évekhez hasonlóan tavaly is gyarapodott. Átlagos időjárási viszonyok esetén ennek gyümölcse ugyancsak beérik 1977- ben. Persze, az időjárás, mint mindig, az idén is meghatározó tényezője a mezőgazdaság terve teljesülésének. Meghatározó, de nem kizárólagos. Tavaly például megfigyelhettük, hogy két szomszédos üzem aszálykára, igen gyakran jelentős mértékben, eltért egymástól. Az agrotechnikai- lag fejlettebb, szervezettebb üzemek veszteségei minden esetben kisebbek. A korszerű módszerek terjesztése, az élenjáró tapasztalatok cseréje a hatékony munkának márcsak azért is fontos tartaléka. A tapasztalatcsere lehetőségei az azonos adottságú mezőgazdasági üzemek százai között szinte korlátlanok. Szokványos feladat — magasabb követelmény Az ipari termelés idei 6 százalékos növelése látszólag egyszerű, szokvány feladat. Hasonló növelést irányzott elő a tavalyi terv, az előző év tényleges számai ennél magasabbak. E szokvány feladat végrehajtása azonban szokatlanul magas minőségi követelmények kielégítését feltételezi. Ahhoz, hogy például a termelésnövekedést a külkereskedelmi behozatal oldaláról megalapozzuk, és az 1974—75. évi cserearány-romlást részben ellensúlyozzuk, a rubel-elszámolású kivitelt 11—12, a nem rubel-elszámolásúét pedig 16—17 százalékkal kell az idén növelni. Különösen ez utóbbi magas előirányzat teljesítése igényel nend- kívüli műszaki-gazdasági erőfe-. szítésf. Ez a feladat annál nehezebb, mivel tovább éleződik a nemzetközi gazdasági verseny, és nem várható a tőkés világpiaci konjunktúra számottevő megélénkülése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalékos növelését el lehet érni a meglevő munkaerővel, kizárólag a termelékenység emelésével. A megoldásra váró feladatok nehézségi fokát mégsem pontosan érzékeltetik a múltbeli tapasztalatok. Bár a termelékenység emelésének tartalékai változatlanul nagyok, a termelésnövelés lehetősége és szükségessége egyre inkább a nemzetközileg is versenyképes üzemekre korlátozódik. A termelékenység-emelés, a szervezett, fegyelmezett munka, a több műszak tartalékait széles körben szükséges kiaknázni, a szelektív fejlesztés és a differenciált termelésnövelés céljából pedig élni kell az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás lehetőségével. Hol és milyen mértékben? A népgazdasági tervet — némi egyszerűsítéssel — akkor értelmezhetjük helyesen, ha az átlagos (6 százalékos) termelésnövekedést a meglevő, az ennél "kisebb növekedést viszont arányosan csökkentett létszám- mal érik él az üzemek. Megalapozni az életszínvonal emelését Ahhoz, hogy az idén az V. ötéves terv első két" esztendejének időarányos feladatai megvalósuljanak, az életszínvonal emelésében is vannak pótolni valóink. A nehezén már túl vagyunk, a lakosság — megértést és fegyelmet tanúsítva — kiállta az élet- színvonal igen szerény emelésének — nem kis körben stagnálásának, sőt csökkenésének — próbáját. Az idei évet csökkenő fogyasztói árszínvonal-növekedés és az életszínvonal határozottabb emelése jellemzi. Az ország 1977- ben, a döntő esztendőben, minden munkahelyen felfokozott erőfeszítést, kezdeményezést, aktív cselekedést követel, hogy már az idén, de méginkább a jövőben az életszínvonal-emelés, a szocializmusnak ez az állandó törvénye, anyagilag, gazdaságilag megalapozottá váljék. K. J. SZAKMUNKÁSTANULÓK A SZÍNPADON Vers- és prózamondók területi versenye Csaknem két évtized óta minden esztendőben iskolai, megyei, területi és országos szintű versenyeken mutathatják meg felkészültségüket, tehetségüket a vers- és prózamondásban, valamint az irodalmi színpadi produkciókban a szakmunkásképző intézetek, iskolák tanulói. Vasárnap három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — legjobbjai léptek színpadra Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban. Délelőtt kilenc órakor Szűcs Kálmánná, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa köszöntötte a nézőtéren elhelyezkedő szereplőket s az érdeklődő közönséget. Hangsúlyozta, hogy mennyire szép és hasznos dolog az, ha a jövő felnőttjei, a leendő szakmunkások a napi munkájuk mellett irodalommal, költészettel is foglalkoznak, ha ilyen módon is gazdagítják életüket. A vers- és prózamondók, illetve az irodalmi színpadok tagjai ezúttal külön-külön léptek a közönség elé. Mindkét zsűri egybehangzó véleménye az volt, hogy a most látott produkciók általában a várakozásnak megfeleltek, a szereplők nagy része más megyei, illetve területi döntők versenyzőivel szemben nem maradnak hátrányban. Néhány gyengébbre sikerült teljesítmény kivételével a szereplők jó része alaposan felkészült a közös bemutatkozásra. Az értékelés után kihirdették az eredményt. Ennek alapján a májusban sorra kerülő országos diáknapokra az alábbiak mehetnek majd a vers- és prózamondók közül: Bencs Mária és Hegyi Szilvia (Kecskemét); Szálkái Eszter és Hegedűs Lajos (Békéscsaba); valamint Györgyi Katalin (Szabadikígyós). Az irodalmi színpadok kategóriájában az alábbi két együttes szerepelhet majd az országos döntőben: a 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada, Kecskemét, és a 601. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola irodalmi színpada, Makó. A legjobbak értékes könyvjutalmat és oklevelet is kaptak. —a —y • Hegyi Szilvia, a versmondók egyik legjobbja. (Straszer Andris telv.) • A győztes kecskeméti együttes a Versfaragó Jakab cimű mesejátékot mutatta be.