Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
kh c í) Rt* I iiÚálíklíÚílilílíÚíÚíklíuiliftililUÚjM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar-lengyel külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Varsóban AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 38. száM Ára: 90 fillér 1971. február 19. kedd Púja Frigyes külügyminiszter — Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba látogatott. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Érkezését követően külügyminiszterünk megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, fogadta a díszszázad tisztelgését és beírta nevét az emlékkönyvbe. Még a délelőtt folyamán megkezdődtek a plenáris tárgyalások. A megbeszélés kezdetén Emil Wojtaszek kifejezésre juttatta örömét, hogy személyesen találkozhat a magyar külügyminiszterrel, aki oly jelentősen hozzájárult a két ország és a két minisztérium kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. (MTI) A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS KORSZERŰ ŰJ MŰHELYE Iskolaavatás Kecskeméten Több mint harmincmillió forintos költséggel elkészült a legújabb oktatási intézmény Kecskeméten. A 623. számú Ipari Szakmunkás- képző. Intézet Bethlen körúti háromemeletes épületében ezentúl évente ezernél több fiatal készül fel az életre. A minden szempontból jól felszerelt intézményt ünnepélyes keretek között hétfőn avatták fel. Délután három órakor a Himnusz hangjai köszöntötték az aulában egybegyűlt közönséget: a tanulókat, szülőket, meghívott vendégeket és a tantestület tagjait. Majd Illyés Gyula: Az építőkhöz című költeményét mondta el Fiszmán Mihály harmadikos tanuló. Ezt követően Tóth László igazgató üdvözölte, a megjelenteket. s átadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki avató beszédet mondott. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző intézetek ma már szerves részét képeIkCValVCIIfLI IIJ UUb&nCbvgvt zik az országos oktatási hálózatnak. s ugyanakkor az egész társadalom megbecsülését élvezik. A miniszter az avató beszédében elmondta, hogy az elmúlt három évtized alatt szocialista társadalmunk mintegy egymillió szakmunkást adott az építőmunkának. A továbbiakban a szónok gyümölcsöző, jó munkára biztatta a fiatalokat. A beszéd után a miniszter „A munkaügy kiváló dolgozója” kitüntetést adta át a beruházást és kivitelezést végző vállalat több dolgozójának. Ezután átadták a Bács-Klskun megyei Tanács „Elnöki dicséret” feliratú oklevelét azoknak, akik az átlagosnál többet tettek azért, hogy jó minőségben elkészüljön az intézmény. Az iskolaavató eseményen jelent volt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára és dr. Kőrös Gáspár a városi pártbizottság első titkára. A meghitt hangulatú ünnepség végén a résztvevők megismerkedtek a korszerűen berendezett új oktatási intézménnyel, a jól felszerelt tantermekkel. Elismerést aratott az a kiállítás is, amely a képzésben közreműködő gyárak, intézmények életét mutatja be szemléletesen. V. M. A IV. ötéves terv idején a minisztériumi építőipar fejlődött gyorsabb ütemben Bács- Kiskun megyében. Felépült az évi 2500 lakást produkáló Kecskeméti Házgyár, sőt két korszerű munkásszállást is létesített a Bács- megyei Állami Építőipari Vállalat, egyet Kecskeméten, egyet pedig Baján. Az V. ötNagy szükség van erre, hiszen a beruházási igények és a kivitelező építőipari kacapitás közötti feszültségek hátrányosan érintik a megye gazdasági fejlődését. Csupán a nagyobb létesítményeket említve az ÉPSZER Vállalatra ABJ-áruház, konzervgyári raktár, üzembóvítés, a Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, Kiskőrösön rendelőintézet, 8 tantermes iskola, Dunavecsén pamutnyomó üzem, Kalocsán silótelep, Kecskeméten a Hunyadivárosban 182 lakás építése vár. A kiskunhalasi vállalat 2Mla- kás építésén túl a városi kórház rekonstrukcióját hajtja végre, felépít egy szakmunkás-diákotthont, a Ganz-MÁVAG-nak üzemi konyhát és éttermet, az állami gazdaságnak bortárolót, Kiskunfélegyházán pedig Centrum Áruházat, kenyérgyárat, Iskolát, lakótelepi fűtőművet épít. A bajai vállalat ugyancsak jelentős kórházi létesítményeket, a Pető- fi-szigeten 184 személyes kollégiumot, ezen kívül ÁFÉSZ-áru- házat, úttörőházat ad át rendeltetésének és bővíti a férfi fehér- neműgyárat. Az új létesítmények építése mellett mindhárom vállalat sok lakó- és középület felújítását is elvégzi. A tanácsi építőipar előtt álló feladatok nagyságát jelzi, hogy míg 1975-ben 410 millió forint értékű kivitelezői munkát végzett, addig 1980-ban már 730 milliós éves terv végrehajtásáról kell gondoskodnia. A IV. ötéves tervben a három vállalat 1.5 milliárd forint építőipari termelést nyújtott, ami az V. ötéves tervben megkétszereződik, vagy is 3 milliárd forintra emelkedik. Természetesen a nagyarányú termelésbővítés csak jelentős gépesítéssel, átfogó technológiai korszerűsítéssel, jól átgondolt üzem- és munkaszervezéssel hajtható végre. A vállalatok az V. ötéves tervre kidolgozott programjaik szerint végzik munkájukat. A dolgozóik a terveket jól ismerik, melyek végrehajtására maguk is számos jó javaslatot tettek a termelési tanácskozásokon. Egyébként eredményesen tevékenykednek a célkitűzések megvalósításán, amit igazol, hogy a tervidőszak első évében — 1976-ban — 14 százalékkal növelte termelését a tanácsi építőipar. A tervidőszaknak azonban még csak az elején járunk, s az elkövetkező években a vállalatokra háruló kivitelező feladatok állandóan emelkednek. Kapacitásuk növelését saját erőből nem tudnák ^megvalósítani, ezért a tanácsi szervek összehangolt, a területi igényeket figyelembe vevő — fejlesztésüket irányozták elő. A megyei tanács az V. ötéves tervben a tanácsi építőipar fejlesztése is meggyorsul. Vállalatai — a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat és a Bajai Építőipari Vállalat — az országos 6,5 százalékos átlagot meghaladó értékben, évente 12 százalékkal tervezi növelni termelését. • Az ÉPSZER Vállalat Dunavecsén 2700 négyzetméteres műhelycsarnokot épít a Pamutnyomóipari Vállalat részére. Képünkön az aljzatbetont készítik, amelyet duralit műanyag-padlózattal burkolnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) éves terv időszakában 60 millió forinttal támogatja az építőipari vállalatok kapacitást növelő beruházásait. Az érdekelt helyi államhatalmi szervek — a bajai, kecskeméti, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi városi tanácsok — pedig 30 millió forinttal segítik a vállalatok fejlesztését az elkövetkező években. A tanácsi építőipar mindemellett a központi szervek segítségére Is számít. A Kiskunhalasi Építőpari Vállalat például pályázatot nyújtott be az Építési és Városfejlesztési Minisztériumhoz telepeinek bővítése és korszerűsítése céljából, s a jelek szerint kérelmének kedvező elbírálására számíthat. A tanácsi építőipar fejlesztése már elkezdődött, sőt már az első eredményekről is számot adhatunk. Az ÉPSZER Vállalat például Kalocsán betonkeverő bázist létesített, s innen elégíti ki a körzetben folyó építkezések beton igényeit. Felépült a vállalat kiskőrösi tanműhelye. Kivitelezés alatt áll Kecskeméten a 192 személyes szakmunkástanuló szállása, Kunszentmiklóson az új építésvezetősége. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat 1976-ban, az építésgépesítésben tett jelentős előrelépést, amit az elkövetkező években tovább folytat. A nemrég alakult Bajai Építőipari Vállalat a beton termékek gyártását korszerűsíti, s kivitelezői kapacitásának korszerűsítésével is igyekszik a tervidőszakban felzárkózni a két másik tanácsi vállalat mellé. fi. O. Verseny a többlettermésért 6 Karakas László iskolát. dniszter elvágja a szalagot, — ■ ezzel felavatja az Bővítik a termelést a ruházati iparban Bajáról, Kalocsáról fehérneműt Dunavecséről ágynemű A Könnyűipari Minisztériumban mintegy 60—65, a ruházati termelést bővítő fejlesztést tartanak nyilván, amely ebben a tervidőszakban kezdődött meg. Ezek többsége a tőkés export bővítését is szolgálja. Az érintett vállalatok sorából pályázat útján hét részesült az exportárualap bővítését ösztönző hitelből, mivel igen gyorsan megtérülő és rendkívül gazdaságos beruházásokat hajtanak végre. A Pécsi Kesztyűgyárnak a múlt évben kezdődött és a tervek szerint a jövő év elején befejeződő fejlesztése évi 44 000 darabbal több bőrruházati term előállítását teszi lehetővé, s 1980-tól már mintegy 2 mii (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban több mint száz szocialista brigádjának 1977. évi munkavállalása. E szerint a gazdaság kollektívája — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére — 60 millió forinttal több mezőgazdasági áru előállítására tett Ígéretet, ami összességében 16,2 százalékos hozamnövekedést jelent a kiemelkedő 1975. évi termelési eredményekhez viszonyítva. így például 104 mázsa hektáronkénti termés eléréséhez készítik fel a szőlőtőkéket, a gyümölcsösükben pedig a fák biológiai képességének maximális kihasználásával növelik a hozamokat. Az állattenyésztésben, ahol a természeti tényezők kevésbé befolyásolják az áruelőállítást, a tenyésztési és a technológiai fegyelem betartásával törekszenek az olcsóbb, több termék elérésére. Tejből egymillió litert értékesítenek az év végéig, s ehhez rekordhozamot leéli elérni magyartarka tehénállományuknál. A tenyésztők vállalták, hogy az egyébként is kimagasló tehenenként! fejési átlagot 4600 literre növelik. A többlettermést, az összességében 518 milliós árbevételt, elsősorban fegyelmezettebb munkával, üzemszervezéssel, s a rejtett tartalék feltárásával érik el a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Az idei termelésfelújításuk a jövőt szolgálja: 100 hektáron telepítenek nagyüzemi szőlőt és 50 hektáron új gyümölcsöst. V. E. Fundamentumok Bárhogy csavargatjuk a dolgot, a művelődéshez is pénz kell. Túlzottan szemérmesek lennénk, ha ezt nem ismernénk el. Azt is tudjuk, hogy ellenkező végletbe sem szabad esni, amikor valaki azt hiszi, hogy minden a pénzen múlik. Az egyik álláspont vd- lami nagyon korai állapothoz kötődik, a másik viszont a szellemi kiéltségről, cinizmusról tudósit. Nos, az a helyzet, hogy éppen annyi a pénz, amennyi van. Nincs ma olyan nagykalap a világon, amelybe akkor nyúl bele az ember, amikor épp meggondolja magát. A munkahelyi művelődés lehetőségeit kulturális alapok garantálják. Nem teljes egészében, hiszen más forrásokból jut például az oktatási, tovább képzési, célokra. Mindenesetre nem kis összeget tesznek ki a kulturális alapok egy-egy esztendőben azokban az üzemekben, ahol a vezetők tisztában vannak a szellemi beruházások fontosságával. Az utóbbi hetekben, hónapokban több járási pártvégre- hajtó-bizottság vitatta meg a mezőgazdasági szövetkezetek közművelődési munkáját. A kecskeméti járásban készült összesítés szerint a huszonkét téeszben taimly több mint 4 millió, a feleannyi szakszövetkezetben 920 ezer forint jutott a kulturális alapra. Ezek után csak nagyfokú vaksággal lehetne azt állítani, hogy a munkahelyeken nincs pénz a kultúrára. Sok helyütt mégis úgy néz ki. hogy „hiányzanak a szükséges anyagiak, a kellő feltételek". Mondhatnánk erre, hogy jó kifogás sose rossz. Mert hiába van pénzünk — hangzik a magyarázkodás —, ha nincs helyiség egy-egy amatőrcsoport indításához. A szomszédban viszont azt mondják, hogy mivel nem futotta nyereségre, egy ideig program nélkül, üresen kong a klubszoba. Ilyen példák bizony előfordulnak egy-egy településen belül, néha a szomszédos gazdaságban is. Hogy miért nem fognak össze, egészítik ki egymás adottságait, vagy miért nem nyújtanak nagyobb támogatást a községi művelődési házaknak bizonyos ellenszolgáltatás fejében? Nyilván mindenütt külön-külön kellene megkeresni a választ. De elég könnyű belátni, hogy nem magyarázkodni kell, hanem a kulturális alap ésszerű felhasználásáról érdemes mindnyájunknak gondolkodni egy kicsit. A közös gazdaságok és ipari üzemek egyaránt útmutatókat kaptak a közművelődési tervek elkészítéséhez. Ennek megvolt a gazdasági vezetőkhöz szóló állami és a pártszervezetekhez fordul5 mozgalmi része. Az utóbbi esetben természetesen a politikai továbbképzés szempontjával bővült az iskolázottsági színvonal emelése, az öntevékeny művészeti csoportok, énekkarok, zenekarok alakításának igénye, illetve további működtetése. A végcél azonos: a kulturális alap ne az esetleges ötletektől függjön, ne a május elsejei virslievést és sörivást, vagy az egészen más jellegű kirándulásokat, külföldi utakat fedezzék belőle. Vagyis átgondolt, tervszerű legyen a felhasználása. Mégis, ha a kulturális terveket keresi az ember a munkahelyeken, akkor szinte egyformán váltogatja egymást a van és a nincs. Ha mindenütt részletesen kidolgoznák a kulturális elképzeléseket, akkor aligha fordulhatna elő, hogy az egyik évben 200 ezer forint a termelőszövetkezet kulturális alapja, a másikban viszont csak 59 ezer, miközben a jövedelmezősége nem romlott. Később persze megbosz- szulja magát minden hasonló átgondolatlanság. Am jobb gondos alapozással elejét venni a távolabbi visszaesésnek, bajnak. S ez nemcsak a „mezeszorgalomra", hanem a művelődésre is érvényes. H. F.
