Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

VÁSÁRLÓI KALAUZ A hibás áru cseréje Az előzőekben már említettük, hogy a kereskedelem felelősséget vállal az eladott áru minőségé­ért. Az egj’ik fajta felelősség a szavatosság, amely arra vonatko­zik, hogy a terméknek az eladás­kor sem nyílt, sem rejtett hibá­ja nincs. Ez a felelősség azt je­lenti, hogy ha a termék mégis hibásnak minősül — jogosan reklamálhatunk. Ha a hiba nyílt, tehát egysze­rű szemrevételezéssel megállapít­ható — például az egy párként eladott harisnya darabjai eltérő színűek, vagy más méretűek —, a vásárlástól számítolt nyolc na­pon belül vihetjük vissza a bolt­ba. Ha a hiba csak használat köz­ben vagy hosszabb idő után de­rül ki, tehát rejtett, akkor hat hónapon belül lehet minőségi kifogással élni. Mindkét esetben szükségünk van viszont a rekla­mációhoz a blokkra, amellyel igazolni tudjuk a vétel idejét és helyét. Ha elvesztettük, esetleg tanúkkal, vagy az árut hazaszál­lító vállalat nyugtájával bizo­nyíthatjuk, hogy a kifogásolt minőségű holmit ott vettük, aho­vá visszavisszük. A minőségi kifogással fordul­junk á boltvezetőhöz: ha a blok­kal együtt, időben visszük visz- sza az árut, nem utasíthatja el kívánságunkat. Ha az üzletveze­tő kifogásunkat nem tartja ala­posnak, vagy a hibát csak mű­szeres, laboratóriumi vizsgálattal lehett megállapítani, akkor köte­les az árut elismervény ellené­ben átvenni és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek meg­küldeni. Az intézet szakvéleménye a boltra nézve kötelező, s a vizs­gálat eredményéről a vásárlót ér­tesítenie kell. Amennyiben m1 nőségi kifogá­sunkat a boltvezető vagy a KER- MI jogosnak ítélte, a hibás árut általában hibátlanra cserélik. A jogszabályok azonban lehetőséget nyújtanak arra. hogy szabadon válasszunk: ugyanolyan, de hi­bátlan árut kérünk cserébe, vagy a vételár ellenében visszaadjuk a hibás árut, vagy kérjük a hi­ba kijavítását, vagy az ár leszál­lítását. Ez utóbbiakra ritkán ke­rül sor — a sima csere a legegy­szerűbb elintézési mód mindkét fél számára. Megesik azonban, hogy a bolt­ban éppen nincs pontosan olyan színű, fajtájú, méretű hibátlan áru, amilyet eredetileg vásárolni akartunk. Ilyenkor nem vagyunk kötelesek sem más fajtákat elfo­gadni, sem várni, amíg a meg­felelő beérkezik. Kérjük vissza a vételárat, s nem kell engednünk a boltvezető ajánlatának sem, hogy „vásároljuk le” az össze­get. Előfordul, hogy a minőségi hi­ba folytan olyan kár ér bennün­ket, amely meghaladja az áru árát. Például már megvarrattuk a szövetet, amikor kiderült, hogy az használatra alkalmatlan. Ilyen esetben kérhetjük a íazondfj és a felhasznált kellékek értékének megtérítését is. Az elmondottak csak az ipar­cikkekre vonatkoznak; az élelmi­szerek rossz minősége esetén más módon kell eljárnunk. Erről vá­sárlói kalauzunk következő foly­tatásában adunk tájékoztatást. SÜRGETŐ SZÜKSÉGSZERŰSÉG — NAGY KÖLTSÉGEK — KUNSZENTMIKLÓS, LAJOSMIZSE, ti ÁCS A LM ÁS A KEZ­DEMÉNYEZŐ— TÖBB CSATORNAMŰ TÁRSULAT ALAKUL Csatornázás összefogással Az újság a társadalom életének tükre. Gyakrabban foglalkozik a sokakat érintő ügyekkel, mint a közérdeklődésre kevésbé számító témákkal: szükségszerűen írunk mostanában sűrűn a vízgazdál­kodási feladatokról, tervekről. A városiasodás korunk jellem­ző irányzata. A falu urbanizá­ciója megköveteli a kommunális elmaradottság gyors megszünte­tését. Továbbfejlődése elképzel­hetetlen jól működő, megbízható víz- és csatornarendszer nélkül. Már több modern, többszintes épületsor, lakótelep lenne Bács- Kiskun megyében, ha a közmű­vesítés hiánya miatt a tervezők, a kivi telez tetők nem lettek volna kénytelenek költségesebb, kevés­bé célszerű megoldást keresni. A falura telepített ipari üzemek is nehezen boldogulnak víz- és csa­torna nélkül. Községi végrehajtó bizottsági ülésekén, tervmegbe­széléseken rengeteg szó esik a vízről, főként a csatornázásról. A felszabadulás utáni évtized­ben gyakorlatilag minden faluba eljutott a villany, amely megvál­toztatta az emberek életét, igé­nyeit, .gondolkodását. A szocialis­ta nagyüzem kialakulása, a gé­pesítés megkövetelte az úthálózat bővítését, modernizálását. A IV. ötéves tervben ugrásszerűen nőtt VAN-E INFLUENZA ? a „víztermelő” telepek száma. Országosan is, Bács-Kiskunban is. Az állami, megyei támogatás­nak, a helyi kezdeményezéseknek és a vízgazdálkodási (vízépítő) társulatoknak köszönhetően me­gyénk 106 községe közül 84-ben már vezetékes víz folyik a csa­pokból. 1980-ra csak mintegy 10 település marad vezetékes víz nélkül. (Kecskemét környéki nagy külterületi tanyás falvak, és Kalocsa környéki szállásokból alakult falvak.) Ezekben más megoldás látszik célravezetőnek. Sokkal nagyobb gondot okoz a csatornázás. Talán Kunszent- miklós, Lajosmizse van kicsit kónyebb helyzetben. Itt a szük­ség mar korábban rákényszerí- tette a nelyieket arra, hogy gon­doskodjanak a felhasznált víz el­vezetéséről. Másutt most kezde­nek a tervezéséhez, a lehetőségek számbavételéhez. Minden eddiginél hatékonyabb együttműködéstől várható gyor­sabb haladás. A csatornázás ren­getegbe kerül, negyvenszer, öt- venszer drágább, mint a villany- hálózat fejlesztése. Az Országos Vízügyi Hivatal a támogatást a helyi erőfeszítések­től teszi függővé. Ha legalább 6 ezer forintot ajánlanak fel a csa­tornamű-építési társulás tagjai, A megyében 2869 az új beteg A címben foglalt kérdést tettük fel a KÖJÁL illetékes szakembe­reinek, akik igennel válaszoltak, hangsúlyozva azonban, hogy a betegség előfordulása egyelőre nem nagy arányú, járványról te­hát nincs szó. ' Az influenza B-vírusának na­gyobb arányú fellépése az év ja­nuár 31-től február 6-ig terjedő ötödik hetére tehető. Mindaddig csak figyelőszolgálatot szervezett a KÖJÁL; az iskolákból, óvo­dákból, gyermekorvosi körzetek­ből származó adatgyűjtésből ka­pott képet a fertőzés terjedéséről. Az elmúlt héten azonban már rendszeres jelentéstételre kötelez­ték az illetékeseket. Ennek az idei első jelentésnek az összesített adatai azt mutat­ják, hogy a megyében 2869 az új betegek száma. Az influenza ál­tal leginkább érintett területek: a kecskeméti járás és Kecskemét város, ahol az első megbetegedé­seket észlelték, s ahol 635, illetve 461 influenzás megbetegedést tar­tanak számon. A kiskőrösi járás­ból 749 esetet jelentettek. Mindeddig a betegek közül csak keveseket kellett kórházba • utalni. Nem ad okot aggodalomra a szövődményes esetek száma sem amelyek többsége hörghurut, kisebb mértékben tüdőgyulladás formájában jelentkezik. Az influ­enza egyébként leginkább a gyer­mekeket — az 1—14 éves korosz­tályt — sújtja.. Végezetül még annyit: a megye helyzete, mind az influenzás ese­tek arányát, mind a betegek élet­korát tekintve nagyjából az orszá­gos képet tükrözi, azzal megegye­ző. J. T. 2500 RENDEZVÉNY EVENTE akkor a költségek tíz százalékát térítik. Harmincöt százalékos a hozzájárulás, ha a vállalás fo­gyasztónként meghaladja a 10 ezer forintot. Ilyen viszonylag nagy áldozat- vállalásra csak a felismert szük­ségszerűség bírhatja az érdekel­teket. Elengedhetetlen a helyi ta­nácsok szervező, felvilágosító te­vékenysége, ugyanis a csatorna haszna nem olyan nyilvánvaló, mint a villany bevezetése, a víz bekötése. Előreláthatóan még ebben az ötéves tervben megkezdődik a bácsalmási hálózát építése. Já­noshalmán, Tiszakécskén is ked­vezőre alakították a körülménye­ket. Lajosmizsén, várhatóan a következő ötéves terv elején a tisztító üzemet nagyobbítják, kor­szerűsítik. Megkezdték Solton, Soltvadkerten is a beruházási program kialakítását. Megalapo­zottak a dunavecseiek reményei, Kecelen a Nevelési Központ épí­tésének megkezdésétől függ a csatornahálózat kialakításának a kezdete. Biztosra vehető hogy 10—15 esztendő múlva a csatornázást a falvakban is olyan elemi igény­nek tekintik, mint ma már a villanyt, a vizet. H. N. Harmincötmillió a háztájiból A címben jelzett 35 millió fo­rint a Solti háztáji gazdaságok bevételét jelentette tavaly. S minthogy a nagyközség 2400 csa­ládja közül 1600 rendelkezik ház­tájival, könnyű utána számolni, hogy egy családra átlagosan csak­nem 22 ezer forint jövedelem esett. Nem kevésbé lényeges azon­ban a ház körüli gazdálkodásnak a köz asztalára juttatott termék­ben kifejeződő eredménye. Hogy csak néhány adatot említsünk: 6300 hízott sertést értékesítettek a helyi háztáji gazdaságok az állatforgalmi vállalatnak. Ezen túlmenően 1500 szerződött sertés jutott tőkehúsként a helybeli la­kosság ellátására. Az ÁFÉSZ ál­tal csaknem kétszázharminc tag­gal létrehozott sertéstenyésztő szakcsoport 200-zal növelve a ta­valyit, az idén máris 1700 ser­tés értékesítésére szerződött. Hasonlóan említhető az együt­tesen 260 mázsa nyúl és baromfi, a 3 millió étkezési, illetve a 210 ezer tenyésztojás, a huszonnyolc tagú méhész-szakcsoport által ér­tékesített 100 mázsa méz, vagy éppen az ugyancsak háztájiból kikerült 550 ezer liter tej, s a 100 hízómarha. Végül, de nem utolsósorban figyelmet érdemel a mintegy 3 millió forint értékű zöldség és gyümölcs, amelyet az ÁFÉSZ, il­letve a MEZÖTERMÉK a solti háztáji gazdaságokból, így az ugyancsak tavaly létrehozott zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoporttól vásárolt fel tavaly. Egyébként e szakcsoport iránt — nyilván a szervezett támogatás­nak köszönhetően — fokozódik az érdeklődés Solton. NAPTAR 1977. február 11„ péntek Névnap: Bertold Napkelte: 6 óra 57 perc. Napnyugta: 17 óra ül perc. Holdkelte: 0 óra 44 perc. Holdnyugta: 10 óra 37 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: február 9-én a középhőmérséklet 6,4 (az 50 éves átlag —0,7), a legmagasabb hőmérsék­let 10,5 Celsius-fok volt, a nap 7 órát sütött. Tegnap reggel 7 órakor 2,5, 13 órakor 8,0 fokot mértek, a reggeli legalacsonyabb hőmérséklet 2,3 Cel­sius-fok volt. — Csütörtökön Orosházán, a Jó­zsef Attila általános iskolában bensőséges ünnepségen emlékez­tek meg Darvas József Kossuth- díjas inj születésének 65. évfor­dulójáról. A szülőváros, kezdemé­nyezésére ez alkalommal az is­kolában — amelynek egykor ta­nulója volt az író — emléktáblát avattak. — Életének 77. évében baleset következtében február 9-én el­hunyt Gyulai Zoltán, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pro­fesszora. Gyulai Zoltán a Miskol­ci Nehézipari Műszaki Egyetem olajbányászati tanszékének ala­pításától kezdve, huszonöt éven át volt a tanára. (MTI) — Gelej, Mezőkeresztes, Tisza- dorogma kornyékén tíz-tizen­kettes csoportokban tűnnek fel a túzokok, több kilométert is re­pülnek a vadászok által ismert és nyilvántartott telepeikre. A rendszeresen kiszórt eleséggel gondoskodnak a nagy testű szár­nyasok megtelepítéséről. A meg­figyelések szerint az idén negy­ven túzok telel Borsodban. — Üj út Kecskeméten. Gyor­san fejlődik a megyeszékhelyen a Hunyadiváros. Elengedhetetle­nül szükséges tehát a mai köve­telményeknek megfelelő út léte­sítése is. Május elsejére adják át a tervek szerint a Tinódi utcát, ahol a gyalogosokra is gondol­tak: a járda is akkorra készül el. A Kecskeméti Katona József Színház műsora Február 11.. péntek du. 3 óra: ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ este 7 óra: VII. GERGELY MOZIMŰSOR 1977. február 11..: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor DÜH Csak 16 éven felülieknek Színes, amerikai film KECSKEMÉT ARPÄD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor FEHÉR FARKASOK Színes, magyarul beszélő német—jugoszláv kaland film Éjszakai előadás: 22 órakor! KI MEGY A NO UTÁN? Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes, magyarul beszélő, angol filmvígjáték MESEMOZI: fél 4 órakor ROBOTDIREKTOR Színes, magyar mesefilm-összeállítás STÜDIÓMOZI: háromnegyed 6 órakor Irodalmi alkotások filmen: SZERELEM 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Magyar film Holnaptól más nyitva tartás néhány kecskeméti üzletben A hét -végétől változik néhány kecskeméti üzlet hét végi nyit­va tartása. A leninvárosi, a szé- chenyivárosi és a műkertvárosi ABC-áruház szombatonként egy órával korábban, azaz 18 órakor- zár, a Széchenyi téri Tejbárral együtt. Ugyanezek az üzletek hétfői napokon 19 óráig lesznek nyitva. A Széchenyi tér 1—3. sz. alatti ABC-áruház szombatonként is 19 óráig lesz nyitva, viszont hétfői napokon js megmarad az eddigi nyitva tartási ideje. Ülést tartott a KBT megyei elnöksége JÓL FIZET A HÁZTÁJI Csütörtökön a megyei művelő­dési központban tartotta meg a Közlekedésbiztonsági Tanács me­gyei elnöksége ez évi első ülését. Az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács részéről megjelent dr. Stein Ottóné, a megyei pártbi­zottság részéről pedig dr. Babi- nyecz Ferenc. Elsőként az elmúlt évi munkáról számolt be dr. Pál- völgyi István, az MKBT titkára, majd ismertette a költségvetés felhasználásának főbb tételeit. Ezt követően az ez évi munka- programot terjesztette az elnök­ség elé. A megyei KBT az 1977. évi te­vékenységét az alábbi főbb cél­kitűzésekben határozta meg. Az állami és társadalmi szervek köz­lekedésbiztonsági tevékenységé­nek irányítása és összehangolása, a balesetek megelőzésére irányu­ló felvilágosító, nevelő és propa­gandamunka színvonalának eme­lése. A KRESZ, valamint a já­rulékos szabályok jogpropagan­dája, a szabály tisztelő, kulturált, fegyelmezett és előzékeny közle- . kedési magatartás népszerűsítése. Javítani kívánják a különböző szakbizottságok munkáját is. A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége ezután egyéb kérdéseket vitatott meg, s hozott határozatot. • A kedvező felvásárlási árak alakulása serkenti a termelési kedvet a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Szépen fejlődnek a háztáji állattenyésztés korszerű módszerei is. Letkcsen Lengyel János nyugdíjas tsz-tag, volt állattenyészté­si brigádvezető két tehe­net tart háztájijában; a gé­pesített tehenészetből 6000 liter tejet adott át a csar­noknak. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele—KS) — A technológia csodája: az élő rendszer címmel a „Híres tu­dósok a természettudományról, technikáról’' sorozatban hangzik el dr. Kiszeiy György egyetemi tanár, a szegedi Orvosi Biológiai Intézet igazgatójának előadása. A ma este 6 órakor kezdődő ren­dezvény helye a kecskeméti me­gyei művelődési központ felnőtt- klubja. — Kisdobos és úttörő kulturá­lis szemlét rendeznek vasárnap Kecskeméten. Az Óvónőképző In­tézet dísztermében délelőtt kilenc órakor kezdődik a város vala­mennyi úttörőcsapatát képviselő pajtások versengése. Növekvő export • A pápai Elekthermax háztar­tási, főző-, sülő-, valamint nagy­konyhai készülékeket gyárt. Ta­valy két új termék: a hőtároló kályha és egy új típusú grillsütő gyártását kezdték meg. A grill­sütőből a múlt évben csupán 5000 darabot, az idén pedig már 25 ezer darabot készítenek. A ké­pen: szerelőszalagon készülnek az új típusú grillsütők. (MTI-fotó: Branstetter Sándor felvétele—KS) — Jó eredményeket értek el a jánoshalmi Petőfi Termelőszö­vetkezet kertészetének dolgozói tavaly, e\t a termésátlagok is bi­zonyítják. Hagymából 230, pap­rikából 156 mázsa volt az égy- hektáros átlagtermés. — Évente több ezer pézsma­pockot ejtenek el a Fertő-tó ma­gyarországi szakaszán a vadá­szok. Ezekben a napokban, ami­kor a víz egy részét még jég bo­rítja, speciális varsákkal fogják a prémes állatokat. Egy-egy pré­mért 60—90 forintot fizetnek, egy bunda elkészítéséhez 100 ál­lat szőrméje szükséges. — Az „Ember és városközpont" témát tűzi az idén napirendre az urbanisztika különböző kérdéseit tárgyaló Savaria nyári egyetem. A tizedik alkalommal sorra ke­rülő rendezvényre máris megér­keztek az első jelentkezések: az NDK-ból és Lengyelországból je­lezték érkezésüket az érdeklő­dők. — Tizenhatmillió forintba ke­rül a Balatonfüredet átszelő Ké- ki patak medrének szabályozása, az erről szóló megállapodást nemrégen írták alá. A munká­latok a terv szerint 1980-ban fe­jeződnek be. — A Kecskeméti Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat fennállása óta először ért el egymilliárd forintos árbe­vételt, illetve termelési értéket tavaly. Tehát, azonos feltételek mellett, egy év alatt százmillió forinttal többet teljesítettek a dolgozók. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszlnger András igazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 12-619, 12-916 (központi): 11-709, Telexszám: 26 216 bmlv li Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dfj: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással Km 219—95162 jelzőszámlára Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét Külső-Szegedi út á. Telefon: 1J-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 06S J HU ISSN 0133—235X • Az elmúlt év végén adták át rendeltetésének Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központot. Az épületben 530 személyes színház, kiállítási terem, valamint szakköri foglalkozásokra alkalmas klubhelyiségek találhatók. Az 50 ezer lakosú város új művelődési központjában terv szerint évente 2500 rendezvényt tartanak. (MTI-fotó: Branstetter Sándor felvétele—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents