Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

1977. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Úttörők megyei kulturális seregszemléje bukosdon Hat arany-, két ezüstoklevél Növekszik a tejtermelés Az elmúlt napokban megkezdődtek az országos ifjúsági parlamentek. Legfelsőbb fórumaikon elsőként a kohó- és gép­iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban dolgozó fiatalok, valamint az egyetemisták, fő­iskolások. s Pécsett a középiskolás diákok beszélték meg. hogy gazdasági vezetőik, tanáraik az elmúlt két évben milyen in­tézkedéseket tettek helyzetük javítása érdekében. A sükösdi művelődési ház előtt szokatlanul nagy sürgés-for­gás. zsibongó gyerekhad látványa fogadta a napokban az arrajárő- kat itt zajlott le — immár har­madízben — a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnökségének kiírása alapján rendezett irodai mi színpadok fesztiváljának me­gyei döntője. A megveszerte megtartott elő­döntők eredményeként nyolc út­törőcsapat versenyző előadói ju­tottak a döntőbe. A megye nyolc községéből, il­letve városából 120 úllörö vett részt a vetélkedőn, s mulatta be színes, változatos műsorai. Klso ként a pulii úttörők adlak elő a Ludas Matyi szellemesen, jatéko sím. ügyes ötletekkel színpadra állított változatai, amelyet a kö­zönség lelkes tapssal jutalmazott Azán a szalkszenlmarloniak ..No posaran" c. — a spanyol polgár háborút ide/.ö — műsora aratott sikert. Különösen tetszett az iro­dalmi színpad előadóinak ötletes jó mozgása, az.előadás tiszta gon­dolatmeneté. Tahin csak azt ki fogásolhat juk, hogy a válogatás egyes részletei (történeti adatok, események felsorolása) nem kö­vették kellően az életkori sajá­tosságból fakadó követelménye kel. amelyet a kiírás is megkö­vetelt. Valamivel szerényebb — de kedves hangulatú — produkciót láttunk a kiskunhalasi úttörők­től. akik a „Három kívánság" cí­mű mesejátékkal mutatkoztak be. N'agv közönségsikert aratott a kiskunmajsai 831. sz. I’etöfi .Sán­dor úttörőcsapat bemutatója, akik .lanikovszky Éva: Ha én fel­nőtt volnék című művét állítot­ták színpadra. Őket. a bátmonostori úttörők irodalmi színpada követte, ugyan­csak a mar ismerteiéit Ludas Matyi feldolgozással. A két elő­adás között — a zsűri értékelé­se szerint — lényeges különbség nem volt: ott a színesebb, látvá­nyosabb előadás, itt a tisztább, érthetőbb beszéd indokolta az el­ismerést. Hatodikként a dunapa- taji „Vadvirág" kisdobos szín­játszók műsorát láttuk. A g.ver­Az igazgatóhelyettest nem volt könnyű utolérni, napok óta cseh- szolvák vendégekkel tárgyalt á Nagymaros-Gabcsikovó rendszer­ről. Ezért is kezdtük ezzel n be­szélgetést : — A Gabcsikovó-Nágymaros vízlépcsőrendszer t ulajdonképpen három műtárgyból all majd. Ezek közül, ha a Dunán folyásirányban indulunk el Pozsony hol. az elsőt A Dunakiiili vízlépcső lesz. Itt 60 négyzetkilométeres tározó-tó ala­kult ki a gátrendszer fellett, az Öreg-Duna jelenlegi medréből. A gat alatt a jelenlegi Duna-meder- ben csak kismértékű vízátfolyás lesz. 50 m:: másodpercenként, így a folyó hitképe olt a Kába mai közepes szintjéhez lesz. hasonlít­ható. Viszont, egyes hírekkel el­lentétben. a Szigetköz nem kerül viz ala. a jelenlegi hal- és vad- paradicsom teleti nem hullámzik majd semmilyen ló. A Szigetközt a változások annyiban érintik, hogy a talajvíz szintje egyes he­lyeken emelkedni, másutt süllyed­ni fog. ezért egyes holtágak, mo- rotvak vízszintje is megváltozik. Az öreg Duna medrében nagyobb mennyiségű víz csak olyankor fog folyni, ha a csehszlovák oldalon épüld üz.emví/.csatorna magas víz­állás esetén nem tudja az érkező teljes vízhozamot befogadni. E csa­torna már a második műtárgyhoz. a Gabcsikovo-i (Hös-it vízlépcső­höz tartozik. Ezen a csatornán bo­nyolódj k le a hajóforgalom a zátu- nvos-sekelv jelenlegi Dnnamcdet helyett A .■satorna Kiüti -»hói indul, os \ sván 'Ti - 1 tói v :ss/a a Duna mekda lókra. gyermekjátékokra épített, vidám, jókedvű, pergű rit­musú előadás példás lehet az ut- töro irodalmi színpadok szamára. A tiszta enekles. a népdalok es a Weöres Sándor-versek könnyed, játékos bemutatása megérdemelt sikert aratott. Öröm látni, hallani a lassan leli (lésbe merülő regi népi játé­kok titt-ott ízes tájszólással elő­adott) felelevenítésének szándé­kát : arra ösztönöznénk őket. hogy meg bátrabban merítsenek ebből az értékes hagyatékból. Az l!il7-es számú Szatmári Sándor Úttörőcsapat Jánoshalmáról érke­zett: 25 fővel. Etűdök című játé­kuk — a számos dicséretes mű­sorból is — kiemelkedett. A szel­lemes keretjáték foglalatába szi­porkázó ötletességgel illesztették be főként Weöres Sándor és Tám­lái Sirató Karoly gyermek versei re épített műsorukat, s a tánccal, zenével, játékkal fűszerezett ter­mészetes vidámsággal előadott produkció méltán érdemelte ki mind a közönség tetszései, mind a zsűri első díját. Befejezi) számként a csávóiéi litUnok irodalmi színpada mutat­ta be ..Csiri-biri" című összeállí­tását. Az. egyébként kedves han­gulatú feldolgozás gyengéje éppen a jánoshalmiak műsorában di­csen játékosság hiányából fakadt. Egészében szép l'iszilváinak le­heltünk tanúi. A zsűri, amely mellett érdekes kezdeményezéskent — gyermek- zsűri is pontozott. — hosszú vita után úgy döntött, hogy az arany­oklevelet hat csapat irodalmi színpada érdemelte meg, kettőt pedig ezüstoklevéllel jutalmazott. A végső sorrend az első három helyen — szép ajándéktárggyal is díjazott — így alakult: az 1 díjat a jánoshalmi 1917-es Szat­mári Sándor Úttörőcsapat, a lí. díjat a dunapataji „Vadvirág kisdobos együttes, a 111. díjat a kiskunmajsai 831. sz. Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat irodalmi szín­pada kapta. Végül egy mondatot a szervezésről: a vendéglátó sü- kösdi tanács és iskola, s a szer­vezést végző bajai járási úttörő szövetség kifogástalan munkát végzett. Tóth-Pál Zoltán Gabcsikovónál a hajózsilipen kí­vül 700 MW-os erőmű is épül. E vízlépcsőrendszer harmadik része lesz a nagymarosi. Itt erő­mű épül. 146 MW kapacitással, ezenkívül hajózsilip és duzzasz­tómű is. mindez egy ..blokkban”. Nagymaros felett, egyes korábbi hírekkel ellentétben nem lesz tó, tározó, csak a Duna folyása las­sul le a tározóterületen. A duz­zasztott terület felső határa Esz­tergom felett lesz. Az egész Nag.vmaros-Gabcsiko- vó rendszer építésének előkészíté­se még ebben az ötéves tervben megtörténik. .A Visegrád környéki szivatv- lyus-tározó erőmű terve teljesen független a nagymarosiétól. Itt ar­ról van szó, hogy qpergiafogvasz- tási „holtidőben" az ország ener­giahálózatáról vett áram segítsé­gével egy alagútrendszeren fel­nyomnák a vizet a Prédikaló- szék-fennsikon létesítendő tárolo- tóba. A víz azután csúcsidőben az alagúton keresztül visszaára­molva turbinákat működtetne. Ez az erőmű 600, teljesen kiépítve 1200 MW kapacitású lehet, (Üsz- szehasonlításul: ha ma működne, ;t harmadik legnagyobb ilyen tí­pusú erőmű lenne a világon). Amennyiben a KGST tagállamok­kal közösen megszületik a döntés ezen erőmű szükségességéről, ak­kor az a nagymarosi programtól függetlenül is elkészülhet. Mindeme munkákban a VI- TUKl-n kívül a VlZITERV sze­repe a legfontosabb, és sok más vállalat, intézmény is közremű­!■:. ,i- A Vf’zrrppv Fellendülőben van a hazai tej­termelés. A MÉM előzetes adatai szerint az egy tehénre jutó 1975. évi 2530 kilogrammos tejtermelés tavaly 2768 kilogrammra nőtt, egy év alatt tehát 238 kilogram­mal fokozódott. Az egy tehénre eső tejtermelés­ben a legelőbbre járnak az álla­mi gazdaságok, ahol a teljesít­mény tavaly átlagosan 3674 kilo­gramm volt. míg a téeszekben 2538 kilogrammos eredményt ér­tek el. A kistermelők gazdaságai 2758 kilogramm tejet adtak átla­gosan egy-egy tehéntől. A megyék között a legjobb eredményt a Fejér megyei tehe­nészetek érték el. 3365 kilogram­mos teljesítménnyel, sorrendben a második Pest megye 3133 kilo­Euuipai hírű fürdőhelyünk, Harkány le,sz a termelőszövetke­zeti üdültetés hazai központja. A „reámásol,- Mekkájában” — amint előszeretettel emlegetik a del- baranyui fürdőhelyet — most kezdődött meg a 2áll ágyas gyógy- és pihenoiid ülő építése. A leendő üdülőben orvosi ren­\ MÉM KÖZLEMÉNYE A termelői gyümölcspálinká­it. zés (bérfőzés) feltételei a MÉM és a PM rendeletéi szerint 1977. erre módosultak. A módosítás lé­nyege. hogy a termelők (főzetők) szerződést köthetnek a főzdékkel a pálinka teljes mennyiségének vagy cgv részének eladására. A szerződés szerint ;i fözdének el­adott pálinka után a főzetőnek nem kell adót fizetnie, ezt az adót később, az. értékesítéskor a főzde rója le. A fözdének el nem adott pálinka után a változatlan mér­tékű adófizetési kötelezettség to­vábbra is a főzetőt terheli. Az új rendszer előnye a terme­lők számára az. hogy készpénz­kiadásuk csökken, a szerződéssel eladott és ;i sajtit részre' megtar­tott pálinka, aranyának helyes megválasztása eseten pedig a főz-1 (lének eladott pálinka átvételi (felvásárlási) árából fedezhetik a sajaí pálinkarés/ adóját, bérfőzé­ként nagyobb távlatban már a következő, az adon.vi vízlépcső tervein gondolkoznak, amelynek tervezését a közeljövőben kez­dik meg. Még nagyobb távlat­ban, de még az. évszázad kere­tein belül már felmerül a követ­kező. a fajszi vízlépcső terve is. Nemcsak a Dunán, a Balato­non is várhatók változások. A Sió csatornázása a Balaton víz­utánpótlása a Dunából, vagy a Drávából a Balaton vízminősé­gének megóvása miatt — végleg lekerül a napirendről. Viszont azért, hogy a Sió hajózhatósága ne a Balaton vízfeleslegétől függjön, elképzelhető tározók építése a Balaton déli partvidé­kén. I Sok szó esik a Duna—Tisza csatornáról. Ennek több szerepe is lenne: kelet-nyugati irányú közlekedése Záhonytól, a Duna- Majna-Rajna csatornán keresz­tül (bár ehhez újabb felső-tiszai vízlépcső is kellene, mert Zá­honytól hajók még nem közle­kedhetnek a Tiszán, ezenkívül a Duna—Tisza közének vízszegény területeit látná el vízzel, és nem utolsósorban öntözési idényben a Dunából pótolná a Tisza viz- és/letöt Mindez feltételes mód­grammal. a harmadik pedig Ko­márom megye 3034 kilogrammos termeléssel. Egv év alatt a leg­nagyobb — 515 kilogrammos — növekedést a Hajdú-Bihar me­gyei tehenészetekben érték el, a második Fejér megye 435, a har­madik pedig Veszprém megye 393 kilogrammal. Az állami gazdaságok mellett egyre több) termelőszövetkezet te­henészetei produkálnak kiemel­kedő termelési eredményeket. Számos téesz 5000 kilogramm fö­lé fokozta az egy tehénre jutó hozamot. A veszprémi Dózsa Tsz- ben például 6239 kilogramm volt az elmúlt évi teljesítmény, a ká- tolyi Üj Élet Tsz-ben pedig 1976- ban átlagosan 5705 kilogramm tejet adtak a tehenek. (MTI) delőt és gyógytorna-termet ala­kítanak ki, s a rászoruló dolgo­zók megfelelő szakorvosi ellá­tásban rész e s ülnek. A terv szerint 1979 elején nyí­lik meg az üdülő. Ez lesz az or­szág legnagyobb termelőszövetke­zeti gyógy- és pihenőüdiilője. (MTI) si díját, a tüzelőanyag költségét, és a cefre fuvarköltségét, E te­kintetben a módosított bérfőzés feltételei a termelők számára a régebben érvényben 'olt feles- főzéshez hasonlítanak. Egyidejűleg kedvezően módo­sult a termelőszövetkezeti szesz­főzdék által sá.iút termesztésű anyagból előállított) pálinka utáni adófizetési kötelezettség is, amennyiben ezután a pálinka utáni bérfőzési szeszadót nem a kifőzéskor, hanem az. értékesítés­kor. illetőleg a tagok részére tör­ténő kiosztáskor kell megfizetni. A módosítás a szeszfőzdék szá­mára is kedvező, mert a szerző­déssel megvásárolt pálinka után nem az. úgynevezett „kereskedel­mi főzés" magasabb, hanem a ter­melői bérfőzés kedvezményes adó­ját kell a pálinka értékesítésékor leróniuk: (MTI) ban. mert végleges vonalkije­lölés. határozat egyenlőre nincs. Az ezredfordulóig azonban szó­ba kerülhet a csatorna megvaló­sítása. A kiskörei Tisza II. vízlépcső munkái nagyjából elkészültek, a tározótó teljes feltöltése is be­fejeződik az évszázad végére. A csongrádi Tisza III. munkáit pe­dig még a jelen ötéves tervben megkezdik, és a következőben el is készül. Csongrádnál a jelen helyzet szerint vízerőtelep nem lesz. elsősorban öntözési és ha­józási szerepe lesz a Tisza III nak, amely újabb csatornarend­szer kiépítését is feltételezi Ezért felelte nem is lesz tó, csak lassított folyású folyó. Ila ez. a lépcső is elkészül, a novibecseji jugoszláv lépcsővel együtt Tűéi­től Tokajig biztosítja majd a Tisza h a józhat ósága I. És végül a Dráva: a jugoszláv féllel közösen Gyurgyevácnál és Barcsnál épülnek majd komplex vízlépcsők, amelyek elsősorban energiatermelésre szolgálnak, de fontos az árvízvédelem és a ha­józásban játszható szerepük is. Sz. J. Miként az az országos parla­menti tudósításokból kiderült, mindenütt a miniszterek, minisz­terhelyettesek, államtitkárok számoltak be az ifjúsági törvény végrehajtásáról és a további fel­adatokról. E tény növeli az ese­mények rangját, de ami ennél is fontosabb, hogy az első számú vezetők vitaindítóiból a küldöttek megértik a termeléssel kapcso­latos nagyobb összefüggéseket is, ami nélkülözhetetlen a parlamen­ti döntéseik meghozatalához, jo­gaik gyakorlásához, kötelességeik teljesítéséhez. Való igaz, hogy az összefüggé­seket feltáró, alapos beszámoló meghatározza az egész parlament színvonalát. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a megyei, nagyvállalati, ujúsági parlamen­teken sem egy-egy műhelyt, üzemcsarnokot, vállalatot, egy­két fiatalt érintő kérdés körül folyt a tanácskozás. Ez minde­nekelőtt arra utal. hogy a leg­több helyen a két évvel ezelőtti­nél sokkal jobban, gondosabban szervezték meg a parlamenteket. □ □ □ Az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos tapasztalatokról ké­szített írásos beszámoló alapján a megyei tanács mellett műkö­dő ifjúsági bizottság is megfe­lelőnek értékelte az előkészítő, szervező munkát. Mint azt leg­utóbbi ülésükön megállapították, jelentős segítséget nyújtott az Állami Ifjúsági Bizottság útmu­tatója, amely egyértelműen meg­fogalmazta, hogy az ifjúságpoli­tikai határozat végrehajtásáról mindenütt a gazdasági ' vezetők­nek kell beszámolni. Így nem is­métlődött. meg az 1974-ben meg­lehetősen gyakran tapasztalt eset. hogy a gazdasági vezető helyett a szakszervezeti bizottság titkára, vagy a KISZ-titkár tartotta meg a vitaindítót, ami általában. s főként az ifjúsági szövetség szer­vezeti életével, ennek fellendíté­sével foglalkozott. A konkrét útmutatás, s a ta­pasztalatok birtokában a munka­helyi parlamentekre nemcsak az ifjúkommunistákat hívták meg, hiszen nemcsak róluk volt szó, hanem minden 30 éven aluli f:a- . tál meghívót kapott, részt vehe­tett, s elmondhatta véleményét, javaslatát. A tanácskozások elő­készítésekor, szervezésekor ter­mészetesen ezúttal is jelentős volt a KISZ-szervezetek mozgó­sító szerepe. Ugyancsak jelentős tapasztalat: ahol úgynevezett részpat kimente­ket is tartottak, tehát egy-egy műhely iizemcsarnok fiataljai a vállalati ifjúsági tanácskozást megelőzően megbeszélték az. ered­ményeket. gondokat, mint példá­ul a bácsalmási ruhaüzemben, vagy a Bajai Férfi Fehérnemű- Vállalatnál. ott szinte valameny- nyien .részt vettek a gyári par­lament • í. Ahol ez nem történt meg. s a KlSZ-esek elhanyagol­ták mozgósító feladatukat, nem hívták fel kellőképpen a többiek figyelmét a tanácskozás jelentő­ségére. ott bizony gyakran sok széksor üresen maradt. □ □ □ A B irs Kiskun megyében meg­tartott több mint ezer munkahe­lyi, illetve megyei parlament vi­taindítójából, a gazdasági veze­tők beszámolójából nehéz általá­nos következtetéseket levonni Mindenütt más-más téma, külön­böző hangsúllyal szerepelt. Ami viszont közös: a gazdasági veze­tők — kevés kivételtől eltekint­ve —, jól felkészültek a tanács­kozásra, s a fiatalok helyzetének javításával, a pályakezdők beil­leszkedésének segítésével, a la­kásproblémák megoldásával, bér­kérdésekkel foglalkoztak. Ugyan­akkor ismerte. az V. ötéves tervben meghatározott feladatai­kat. a gyár, a vállalat, vagy a közös gazdaság célt;1 tűzéseit. a termeléssel kapcsolatos problémá­kat, amiknek megoldásához a fiatalok segítségét kérlek. Nagyon jó vitaindítót hallhat­tak a vendléglátóipari vállalat, az ÉPSZER Vállalat, az Észak- Bács megyei Vízmű Vállalat, a megyei és a bajai kórház, a mély­kúti Lenin Termelőszövetkezet, a Kecskeméti Katona József Színház fiataljai. Meg most is voltak azonban olyan parlamen­tek. amelyek inkább termelési ta­nácskozáshoz hasonlítottak... A gazdasági vezetők tehát rész­letesen ismertették a fiatalok, helyzetének javításával kapcsola­tos intézkedéseket, a pályakezdők segítését, a béremelési lehetősé­geket. a lakásépítési hozzájáru­lásokat, de az ezzel kapcsolatos fejlődést mégis a vita tükrözte legszemlél tetőbben. Vagyis az, amiről felszólalásaikban a fiata­lok beszéltek. Az 1974-ben megtartott parla­mentek tapasztalatait összegző be­számolóban egyik fő téma a bér­kérdés volt. Az iparban, s a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok tavalyi parlamentjein csak elvét­ve szóltak erről a témáról. Az egészségügyben dolgozók, s a pe­dagógusok viszont még mindig a bérezéssel kapcsolatos, többnyire jogos problémákról beszéltek. A felszólalók közül sokan a fiatalok lakásgondjainak megol­dásához kértek segítséget a ve­zetőktől. Javasolták, hogy mint Kecskeméten, Báes-Kiskun megye más városaiban is építsenek if­júsági garzonházat, s ezt az ak­ciót a lehetőségeikhez mérten tá­mogassák a vállalatok. Szinte minden tanácskozáson elhangzott az is, hogy kevés az óvodai, bölcsődei hely A felve­tést azonban sok helyütt konkrét vállalás követte: társadalmi mun­kájukkal segítik az óvodák, böl­csődék bővítését, új gyermekin- tév.mények építését. De nemcsak ilyen vonatkozá­sú vállalások születtek a parla­menteken. A fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyárának, az EP- SZER Vállalat ifjúsági parla­mentjén a gazdasági vezetők ke­lésének eleget téve, a fiatalok konkrét felajánlásokat lettek az idei tervek teljesítése érdekében. □ □ □ Az ifjúsági parlamentek után 'megyeszert-» íeliulatlerveket ké­szítettek ,i munkahelyemen, hogy a gazdasági vezetők a következő években miként segítik ázott dol­gozó fiatalokat. S ugyanezekben a tervekben a parlamentek részt­vevői is vállalásokat teltek mun­kahely ü ; Célkitűzéseinek megva­lósítása érdekében. Alapvető tény ugyanis: jogaik gyakorlásá­hoz kötelességük teljesítése szük­séges. Tárnái László (Tóth Sándor felvétele.) DUNAKILITITŐL A DRÁVÁIG Vizeink kétezerig Erőműépítés itt. vízlépcső-előkészület ott, tározók sokasod­nak — nyugodtan elmondható: Vásárhelyi és Széchenyi óta Magyarország vizei most mennek keresztül a legnagyobb át­alakuláson. Ez a „most” húszegynéhány éve tart már, és az ezredforduló környékén teljesedik be a folyamat. Tiszalökről, Kisköréről, a Nyugati Főcsatornáról szinte mindenki tud már. I)e mi és hol les/, a továbbiakban? A kérdésre dr. Haszpra Ottó, a V1TUK1 tudományos igazgatóhelyettese, a műszaki tudományok doktora válaszol, a VITUKI új székházában, Bu­dapesten. a Kvassay zsilip melleti loronyházban. • I.égiíelvétel a kiskörei \ izilépcsőröl. (MTI-fotó — KS.) Harkány lesz a tsz-üdültetés központja Üj rendszer a pálinkafőzésben Reggeli ködben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents