Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
YTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 48. szám Ára: 90 fillér 1977. február 86. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az általános társadalmi-gazdasági fejlődés — ezen belül a szövetkezetek nagyarányú fejlődése — szükségessé tette az egységes szövetkezeti törvény és ezzel összefüggésben az egyes szövetkezeti típusokat szabályozó törvényszintű jogszabályok korszerűsítését. Ezért az Elnöki Tanács módosította és kiegészítette a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt, az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. sz. törvényerejű rendeletet, továbbá a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. sz. törvényerejű rendeletet. A módosítás és korsze- sítés — az alapvető jogszabályokban tükröződő változatlan és a gyakorlatban helyesnek bizonyult szövetkezetpolitikai elvek megerősítése mellett — az eddigieknél nagyobb lehetőséget biztosít a társadalmi érdekek érvényesítésére, az ellenőrzés hatékonyságának javítására, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére. Figyelembe veszi a fokozódó szakosodás és a gazdasági együttműködés új lehetőségeit és követelményeit, intézményesíti a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek az új követelményekhez igazodó, de jogilag még nem szabályozott gyakorlatát. Az új jogi rendezés összhangba hozza a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokat az elmúlt időszak nagy jelentőségű és az egész társadalmat átfogó jogalkotásaival, így a módosított alkotmánnyal, a népgazdasági tervezésről és az ifjúságról szóló törvényekkel. Az új jogszabályok 1977. május 1-én lépnek hatályba, végrehajtásukról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Követik a csepeli példát Gazdálkodás a telkekkel S. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Belvízszemle repülőgépről Pénteken, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság légi szemlével egybekötött belvízvédelmi tájékoztatót tartott Baján. A Du* na—Tisza közének érdekelt vízügyi és víztársulási képviselői, a téesz-szövetségek, valamint a szakigazgatás vezetői ismerkedtek a vidéken kialakult belvízhelyzettel. A vízügyi szervek és a társulások közös munkájaként bővült a megye vízgyűjtőhálózata, s nőtt a csatornák befogadóképessége. Így a korábbi „vizes” éveknél az idén jóval kisebb területen rekedt meg a téli csapadék. Jelenleg 17 300 hektárt, s nagyobb részt rétet, legelőt borít víz. Elsősorban a művelés alatt álló földeket mentesítik a pangóvizektől, s éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk. A becslések szerint, amennyiben utánpótlás nem lesz, húsz nap múlva levonul a belvíz, s mindenütt megkezdődhet a tavaszi mezőgazdasági munka. A sokéves átlagnál több csapadék, a mélyebb fekvésű településeken okoz gondot. Lajosmizsén, Mély- kúton és Soltvadkerten a lakóépületéket veszélyezteti a felgyülemlett víz. Lajosmizsén például február 10-e óta tart a belvíz elleni küzdelem. A község utcáinak egy részét elöntötte a víz, s a lakásokba is behatolt. Ezért a község határában szivattyúállomást helyeztek üzembe, s öt szivattyú dolgozik éjjelnappal. A tájékoztató után, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság érsekcsanádi repülőteréről indult légi útjára a gép, amely több fordulót tett. Fentről összefüggő vízfelület csak a kiskunsági sziken rajzolódott ki. Az őszi kalászosokon megrekedt vizek megcsappantak, levezetésükön sok helyütt dolgoznak a határban. V. E. Megyénkben a mezőgazdasági üzemek közül elsőnek a har- tai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjai csatlakoztak a csepeli munkások felhívásához. A baromfi- ágazat szocialista brigádjai bejelentették, hogy 24 ezer mázsa baromfihús előállítását vállalják, a tavalyinál kevesebb takarmányt használnak fel 1 kilogramm súlygyarapodáshoz. A hartaiak felhívással fordultak az összes mezőgazdasági szövetkezethez, a szocialista brigádokhoz, kollektívákhoz, hogy csatlakozzanak a csepeli kezdeményezéshez. Elsőnek* a rémi Dózsa Termelőszövetkezet baromfi- tenyésztő brigádjai tettek vállalást. Tőlük függ, hogy milyen minőségi naposcsibét kapnak a hartaiak. Szinte naponta kapunk hírt újabb csatlakozásokról. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet Vörös Csillag traktoros brigádja zárszámadó közgyűlésen jelentette be, hogy az 1977. évre meghatározott több mint 10 ezer normálhektáros tervét 10 százalékkal túlteljesíti, s ezzel 221 ezer forint értékű többletmunkát végez. Vállalták a brigád tagjai azt is, hogy az üzemanyag-felhasználásban több mint 20 ezer forint megtakarítást érnek el. Egyúttal versenyre hívták ki a bajai járás összes gazdaságának traktoros brigádját. ez évi tervüket 10 százalékkal túlteljesítik és a munkaidő jobb kihasználása révén jelentkező 300 óra megtakarítást a zöldségbetakarításra fordítják. A jánoshalmi Jókai Termelő- szövetkezet szocialista címért versengő brigádjai egyöntetűen vállalták, hogy a gazdaság bruttó termelési értékét 15 százalékkal növelik. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet 13 szocialista brigádja összesen több mint egymillió forint többletbevételhez juttatja a gazdaságot. A csengődi Aranyhomok Szak- szövetkezet Kozma Pál szocialista brigádja vállalta a termelési érték 10 százalékos növelését és a költségek 5 százalékos csökkentését. A Kocsis Pál brigád négy kommunista szombat teljes bevételét a csengődi óvoda építéséhez ajánlotta fel. A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet szocialista brigádjai hasonló vállalást tettek. Három kommunista műszak bevételét a községi óvoda bővítésére szánják. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet szocialista brigádjai külön versenyre hívták ki a város termelőszövetkezeteinek hasonló kollektíváit. Céljuk a terméseredmények növelése, a költségek csökkentése. A mezőgazdasági szövetkezetekben kibontakozó versenymozgalmat a két területi szövetség versenybizottsága fogja össze. A szocialista brigádok nagyobb része ezekben a napokban teszi meg vállalásait, amelyeket a helyi versenybizottságok továbbítanak a szövetségekhez. A kisszállási Bácska Termelő- szövetkezetnek valamennyi brigádja bejelentette csatlakozását. A gépszerelők például elhatározták, hogy a munkák jobb megszervezésével a javításit órák számát 5 százalékkal csökkentik. Az ily - módon felszabadult munkaidőt a betakarítás segítésére használják fel. A tehenészet takar- mányos brigádja a munka javításával elősegíti, hogy a tejhozam jószágonként 220 literrel emelkedjen. A juhtenyésztő ágazat brigádja jobb munkával 100 ezer forint többletbevételhez juttatja a gazdaságot. A szövetkezet pattogatott kukoricát készítő üzemében dolgozó asszonybrigádok • A mélykúti Lenin Termelőszövetkezetben többek között vállalták, hogy tíz százalékkal több uborkát vetnek mint tavaly. Az Idén ötven hektáron vetik a fontos zöldségnövényt. A sáros, stlppedős talajon eddig nem tudtak szántani. Emiatt tizenhét hektáron ezekben a napokban végzik a talajmunkát uborka alá. (Pásztor Zoltán felvétele.) A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista brigádjainak vállalásai Nevelésről, nevelőknek Nemrég ugyanezeken a hasábokon vitatkoztunk azzal ■ a megnyilvánulással, amely szerint az iskolában nem marad idő a nevelésre a sokféle oktatási elfoglaltság miatt. Lehet, hogy csak valamilyen pillanatnyi feszültségnek tulajdonítható az elszólás. Tájékozódásunk szerint csupán szórványos kivételnek tűnik az ilyen vélemény. Hiszen a pedagógus hivatása nem merül ki' az ismeretek közlésében. Régi tapasztalat, hogy rossz tanító vagy tanár az, aki „leadja” az órát, ahelyett, hogy feldolgozná a tananyagot. Az emberformálás szép hivatása elképzelhetetlen a nevelés nélkül. Minden adat, összefüggés a világról alkotott képet gazdagítja újabb és újabb mozaikkal, s ily módon a világnézetet erősiti vagy gyöngíti. S a tananyag minden része nevelési célkitűzéssel párosul. Ezt fogalmazta meg tömören a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata 1972-ben: „Az iskola az oktatást csak a neveléssel, az emberformálással együtt végezheti hatékonyan”. A dokumentum megjelenése után helyi munkatervek rögzítették a tennivalókat és a legcélravezetőbb módszereket. Épp két esztendeje volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei pártértekezlete. A tanácskozáson elfogadott határozat harmadik fejezete kimondja, hogy „az iskolának jobban kell szolgálni az aktív, közösségi életet élő, szocialista világnézetű és erkölcsű személyiségek nevelését ... Javítani kell a világnézeti nevelés tartalmát és formáját.” Ezt követően az intézetek sorra napirendre tűzték a témát. Az értekezletek tárgyaként a világnézeti, erkölcsi és politikai nevelés helyzete, feladatai szerepeltek. A bácsalmási Hunyadi János Gimnáziumban — a jegyzőkönyv utólagos tanúságtétele szerint — a nagyközségi tanács, a szülői munkaközösség, valamint az iskolai KISZ-alapszervczet is képviseltette magát a tanári kar megbeszélésén. Az ifjúságnak ez a fajta jelenléte képletesen azt a törekvést tükrözi, hogy a diákság a korábbinál nagyobb teret kapjon a közéletiség, az önállóság gyakorlására, a társadalmi tapasztalatok megszerzésére. A hagyományos értelemben vett osztálytermek önmagukban kevés lehetőséget adnak az ilyen felkészülésre. Az eszmei- politikai-világnézeti és erkölcsi tudatosító munka mellett szükség van a mindennapi tevékeny politizálás élményére. A jövőnkről gondolkodva, mindig szocialista-kommunista személyiségekkel számolunk. Mai eszközeink között alapvető fontosságú a nevelés — a tanítási órákon és azon túl egyaránt. Hiszen a világnézet több, mint az ismeretek rendszere; a meggyőződéssé szilárdult, érzelemgazdag, eligazító eszmerendszert jelenti, amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a magatartást. Az aktív, kezdeményező és sokoldalú közösséggé formálásnak alapvető gyakorlótere az iskola — állapították meg a bácsalmási pedagógusok, és eszerint szerveznek Jórumokat, időszerű kül- és belpolitikai előadásokat, működtetnek szakköröket, alakítják kapcsolatukat a kultu- rálódás szomszédos műhelyével, a művelődési központtal. Mindehhez hozzátartozott hogy előzetesen körkérdésekkel felmérték a tanulók műveltségi szintjét, a személyiségük fejlettségi fokát, hogy támpontokat kapjanak a további munkához. A bácsalmási példa a járási pártvégreKajtó-bizottság elismerésével találkozott. S azt a tanulságot erősíti meg, hogy a fiatalok világnézeti neveléséért igenis sokat, nagyon sokat tehet az iskola. H. F. Leszálltak az űrhajósok MOSZKVA A moszkvai rádió pénteken adását megszakítva bejelentette, hogy Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov, a Szojuz—21 űrhajó pilótái a repülési programjukban szereplő feladatok sikeres végrehajtása után visszatértek a Földre. A Szojuz—24 szállító űrhajó visszatérő egysége a kazahsztáni Arkalik várostól 36 kilométerre északkeletre hajtott végre sima leszállást. Az űrhajósok közérzete kiváló. A Szaljut—5 űrállomás, amely csaknem bárom hétig adott otthont Glazkovnak és Borbatkó- nak, automatikus vezérléssel folytatja repülését. Mint Satalov altábornagy, az űrhajósok kiképző központjának parancsnoka a moszkvai televíziónak adott interjújában elmondta, a földetérés bonyolult időjárási körülmények között zajlott le. Az űrhajósok felkutatására indul helikopterek munkáját nagyon megnehezítették az alacsonyan szálló felhők, a földi kutatócsoportnak azonban sikerült hamar megtalálnia az űrhajósokat. Gorbatko és Glazkov jó erőnlétét az is bizonyítja, hogy közel háromhetes űrrepülésükről a tervezett, mindössze két kilogramm súlyvesztességel .. tértek vissza. (MTI) Á régi gyár megfiatalodik Közel százmillió forintos rekonstrukció kezdődött tavaly a Bajai Finomposztó Vállalat bácsalmási telepén. Elsőnek a 90 szövőgép részére készülő nagycsarnokot adják át, majd az ősszel a kazánházat Sajnos, a 650 személyt kiszolgáló szociális épület átadása a jövő évre húzódik. # Tavaly már 38 szövőnőt képeztek ki az új gépek kezelésére. Ku- csera Lászlóné négy modern gépet kezel egyszerre. • Nemrégen három bolyhozó gépet állítottak munkába, ezzel elérték, hogy a takarók késztermékként hagyják el az üzemet. Növekszik a zöldségtermesztési kedv Az elmúlt hat—hét évben sok gond jelentkezett a zöldségtermesztésben, forgalmazásban és értékesítésben. Az azóta- megjelent több kormány- és minisztertanácsi határozat, valamint ezek nyomán hozott megyei intézkedések javítottak a helyzeten, azonban 1976-ig továbbra is évenként változó volt a zöldségfélék termelése. A korábbi, valamint legutoljára a múlt évben hozott országos és megyei intézkedések hatásáról és végrehajtásáról tárgyalt tegnap a Bács-Kiskun megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke, üdvözölte a megjelenteket, majd Pfenning Gyula csoportvezető részletesen elemezte a megye zöldségtermesztésének helyzetét, az intézkedések eredményét. Elmondta, hogy a megyében az 1960-as évek végéhez képest jelentősen nőtt a zöldség- termelés, 169 ezer tonnáról 208,6 ezer tonnára, az 1971—1975 közötti évek átlagát véve figyelembe. A legkiemelkedőbb termés 1974- ben volt, amikor a megyéből 240 ezer tonna zöldséget takarítottak be. Az elmúlt esztendőben is jelentős területen termesztettek zöldséget a megye gazdaságai, s a mennyiség mintegy 220 ezer tonnára tehető. A kormány- és minisztertanácsi határozatok a háztáji gazdaságokban és a nagyüzemekben is különböző kedvezmények és támogatások bevezetését, s így a jövedelmezőbb zöldségtermesztést tették lehetővé. Kiemelkedő jelentőségűnek mondható a múlt év októberi kormányhatározat nyomán életbe lépett ármódosítás és új beruházási támogatási rendszer. A tíz- százalékos fejlesztésialap juttatás pályázati rendszerének keretében pedig eddig huszonöt megyei gazdaság nyújtott be kérelmet, amely egyebek között azt Is jelenti, hogy ezek a gazdaságok legalább 50 hektáros termőterület-növekedést vállalnak nemcsak az idén, hanem a következő esztendőkben is. Jól mutatja a zöldségtermesztési kedv fokozódását az is, hogy a megye gazdaságai a konzervgyárakkal a szükséges mennyiség 88, az egyéb felvásárlókkal pedig az étkezési zöldségszükséglet 119 százalékára kötöttek szerződést. Az értekezleten jelen levők közül többen szóvá tették, hogy vetőmagból, különösen a háztáji gazdaságoknak nem kielégítő a fajtaválaszték, a magok ára magas, a nagyüzemben pedig a Vöröshagyma termelési költségének több mint 40 százalékát teszi ki a dughagyma ára. A tanácskozás résztvevői a még meglevő fogyatékosságok mellett, eredményesnek értékelték a kormányhatározatokat és a megyei intézkedéseket, külön is kiemelték, hogy a múlt évi határozatát a kormány minden esztendőben felülvizsgálja és szükség esetén módosítja. A bizottság ezután meghallgatta és elfogadta P. Kovács István csoportvezetőnek a tejtermelés és -feldolgozás helyzetéről és a feladatokról szóló tájékoztatóját. Cb. I.
