Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

1977. február 25. • PETŐFI NÉPE • 5 SZAKMAI GYAKORLATON A MEGYÉBEN Népművelőjelöltek között Az idén ismét megjelentek Bács-Kiskunban a népművelő­jelölt diákok. A Debreceni Tanítóképző Főiskola népmű­velő—könyvtár szakos, harmadéves hallgatói úgynevezett zárógyakorlaton vesznek részt megyénkben. Egy ideig a köz- művelődés iránt érdeklődő, egyébként egész másféle szak- képzettségre törekvő egyetemisták is csatlakozták a kis csapathoz. tj politikai könyvek A Kossuth Könyvkiadó megje­lentette a Könyvújdonságok című idei első negyedévi propaganda- füzetét. Ennek alapján felhívjuk olvasóink figyelmét néhány olyan műre, melyet időszerűnek érzünk, t melynek megismerésével sze­rintünk nagy mértékben tágul az olvasók látóköre. E művek rész­ben már megjelentek, részben pe­dig hamarosan elhagyják a nyom­dát. A gyarmatokról Salgó László kötetének címe: Gyarmatpolitika Napóleontól De Gaulle-ig. Ebben a szerző szem­léletesen tárja elénk a valamikor hatalmas francia gyarmati rend­szer darabokra hullását. Az ere­deti forrásanyagokra támaszkodó mű olvasmányosan hozza közel a ma emberéhez a régebbi törté­néseket, eseményeket. A szabadkőművességről A mindenkor sok titokzatossá­got rejtegető, érdekes szellemi mozgalomról, mely csaknem az egész világra kiterjedt hosszú időn keresztül, a nagyközönség mindeddig keveset tudott. L. Nagy Zsuzsa Szabadkőművesség a XX. században című könyve mindenki előtt világossá teszi a szabadkőművesség igazi lényegét, kialakulásának körülményeit. A forradalomról Megszületésétől kezdve napjainkig meglehetősen nagy utat — való­sággal diadalutat — tett meg John Reed történeti riportkötete, melynek ez a hatásos, sokat ígérő címe: Tíz nap, amely megren­gette a világot. Valamikor Lenin is olvasta a művet s kedvezően nyilatkozott róla. A Nagy Ok­tóber forradalmi eseményei ele­venednek meg a kötet lapjain. A fasizmusról L. Bezimenszkij kötetének cí­me: A titkos Barbarossa-dosszié. Ez a dokumentum-elbeszélés szépirodalmi és tudományos jel­legű egyben. Egyszerre meggyő­ző, felrázó, agitativ erejű és a stílusát tekintve gyönyördödtető, s a történelmi eseményeket a valósághoz hűen taglaló. Bizo­nyítja, hogy a német fasiszták hosszú időn át mennyire tudato­san készültek annak idején a Szovjetunió megtámadására. A ,9jl ^ A nemzetközi munkásmp^gal­mat 'ké<t; kötet - is -igyekszik törté­neti fejlődésében bemutatni. A két mű elolvasása után az ösz­tönös géprombolások időszakától kezdve napjainkig megismerheti az olvasó annak az egész világra kiterjedő mozgalomnak az útját és jellemző vonásait, melyei mil­liók vívtak — és vívnak — o társadalmi haladásért. A nem­zetközi munkásmozgalom történe­te 1830—1945 című kötetet dr. Csonka Rózsa és Harsányt Iván szerkesztette; s A nemzetközi munkásmozgalom története 1945— 1974 című kötetet Szántó György- gyel együtt ugyancsak Harsányi Iván. A két mű összesen több mint ezer oldalon keresztül tag­lalja a szerteágazó történelmi eseményeket s azok összefüggé­seit. V. M. Az első két hét programját a Megyei Művelődési Központban állították össze. Ennek keretében tanulmányozták az intézmény felépítését, helyi és területi tevé­kenységét; különböző rendezvé­nyeken, szakköri próbákon és foglalkozásokon vettek részt; jár­tak a múzeumban, a Forrós szerkesztőségében; megismerked­tek az utóbbi években készült lé­tesítményekkel: a Tudomány és Technika Házával, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézettel és a naiv művészek kecskeméti múzeumával. A hírős városon kí­vül Jászszentlászlón és Lakitele- Kén gyűjtöttek tapasztalatokat. A szakmai gyakorlat második fél­idejét a könyvtári hálózatban töltik. A leendő népművelők szerkesz­tőségünket is felkeresték, hogy közvetlen benyomásokat szerezze­nek a lap kulturális törekvései­ről. A tájékoztatót követően fel­használtuk az alkalmat a vi- szont-informálódásra. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogy milyen meglepetésekkel találkoztak a megyében, mi tetszett és mi nem tetszett a közművelődési munká­ban, s miképp képzelik el a to­vábbi életüket. A kérdéseket ar­ra alapoztuk, hogy a friss széni többet lát, meg mindabból, amit itt, helyben hovatovább termé­szetesnek könyvelünk el. — Mi okozott meglepetést? — Megismerkedtünk Jászszent - lászlóval, azzal a községgel, amely mások előtt is példa lehet sok vonatkozásban — válaszolta Ta- racközi Katalin. — A tanácsi ve­zetők támogatják a kulturális munkát, az emberek szeretik a lakóhelyüket, amit tesznek, azt egymásért teszik, anélkül, hogy különösebb babérokra vágynának. A művelődési ház több mint tíz szakköre átfogja a település fia­taljainak az érdeklődését. — Kellemes meglepetés volt számomra a lakiteleki filmankét — folytatta Tamás Erzsébet. — A falusi filmnapok keretében a Húsz óra című filmet mutatták be, s. meghívott vendégként ott volt többek között Bernáth László kritikus és Szirtes Ádám film­színész. A találkozó bebizonyítot­ta, hogy falun is lehet színvona­las közművelődési eseményt szer­vezni. — Nem annyira meglepő, mint megdöbbentő volt — jegyezték meg többen —, hogy néhány gyárban milyen sokan nem fe­jezték még be az általános is­kolai tanulmányaikat. — Mi tetszett, és mi nem? — Tetszett, hogy a Megyei Művelődési Központban milyen sokan tölthetik el hasznosan a szabad idejüket — mondta De­utsch Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Ka­rának negyedéves hallgatója. Mások viszont rögtön hozzá­tették ehhez, hogy az intézmény­ben kevés az olyan program, amelyre bárki elmehet. Az em­berek bevonásával, tehát a pro­paganda-tevékenységgel nincs minden rendben — folytatódott a véleménynyilvánítás. — Ügy ér­zem: egy ilyen nagy intézmény­ben kevés lehetősége van a nép­művelőnek arra, hogy önmagát is megvalósíthassa — vetette fel Tamás Erzsébet. — A népműve­lőt nem elégíti ki, hogy csupán egy részterülettel foglalkozik, s ezen belül is inkább adminiszt­ratív-szervező munkát végez. — Hol szeretnének dolgozni és mi a céljuk? — Kecskeméten szeretnék el­helyezkedni — felelte Taracközi Katalin. — Tíz éve élek itt, s ez az idő elég volt ahhoz, hogy ne vágyódjam máshová. — Saját hazájában senki sem lehet próféta — így vélekedett a jánoshalmi Agócs Mária. — Mű­velődési házban vagy könyvtár­ban dolgoznék legszívesebben, de mindenképpen csak akkora in­tézményben, ahol legfeljebb há­rom munkatársam van. Hogy pontosan hol, azt még nem tu­dom. Íme, a szakmai gyakorlat leg­frissebb tapasztalatai. A vélemé­nyeket még módosíthatja az idő, de érdemes számbavenni, hogy mire figyeltek fel azok, akik rö­videsen maguk is alakítói lesznek a változó-fejlődő közművelődési életünknek, mindennapjainknak és ünnepeinknek. Halász Ferenc Műszaki egyetemet alapítottak Lipcsében Január óta Lipcsének műszaki egyeteme is van, amely az egykori építészeti és a mérnökképző fő­iskolából alakult meg. A műszaki egyetem létre­hozásával a két régi főiskola oktatási és kutatási eszközének hatékonyabb kihasználásával, a tudo­mányos, oktatási és kutatási lehetőségek egyesíté­sével gazdagodott az NDK felsőoktatása. Azvsintézményn hozzájárul az építőipar teljesítő­képességének, bővítéséhez,, tpyájo^á,, a népgazdasági- lag igen fontos szén- és energiaprogram megvaló­sításához. Ez utóbbiért elsősorban a Halle—Lipcse körzet a felelős. Áz egyetemen sikerült összponto­sítani a matematika és számítástechnika, a szocia­lista üzemgazdálkodás és az idegen nyelvű képzés, valamint a marxizmus—leninizmus oktatását. Az új felsőfokú tanintézetnek jelenleg 10 tan­széke és intézete van, ahol több mint 100 professzor és docens, valamint 400 tudományos munkatárs dolgozik. Áz egyetemen jelenleg 2500 nappali tagozatos •hallgató tanul, akiknek száma 1980-ig 3000-re fog emelkedni. Szakmérnökök ’továbbképzésével is fog­lalkoznak. Ahogy a rektor, Fiedler professzor a megnyitó ünnepségen elmondta, a Lipcsei Műszaki Egyetem mindent megtesz azért, hogy tudományos együttműködést teremtsen a szocialista testvéror­szágok társintézeteivel, így a többi között a magyar műszaki felsőoktatással is. (PANORAMA DDR—KS) KÉPZŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR • Harmincadik esztendeje működik az Egyesült Izzó RT képzőművészeti szakköre. A legszebb alko­tásokból évente kiállítást rendeznek a gyár ifjúsági klubjában és az Ady Endre Művelődési Központ­ban. A kör tagjai hetente kétszer Tóth Béla szob­rászművész vezetésével tartanak foglalkozást. (MTI-fotó) 21. — Persze. — Veszem észre. Bámulod a mennyezetet... De várj csak, van itt valami nagyon kedves. Három kartonlapocskát emelt föl, szépen be voltak keretezve, színes ceruzával kifestve. — íme, kispajtás, három tisz­teletbeli tagsági igazolvány. Egy nekem, egy neked, egy az öre­gednek. Föl vagyunk véve a Marcsók utcai általános iskola ötödik dé osztályának úttörőcsa­patába. Pontosabban a Zümbi- őrsbe. Mint mellékelten írják a gyerekek, azelőtt mókusok vol­tak, de látták a szerdai adást, és egyébként is Mókus őrsből olyan sok van ... Aranyosak, ugye? — Nagyon — motyogta a fiú. — Érkeztek persze kevésbé ro­konszenves küldemények is — ismerte be Kati, gondolván, hogy ha a jó hírekre így reagál ez a mamlasz, talán fölvidítják a kel­lemetlenek. — Látod ezt a szer­kentyűt? A fiú orra alá dugott egy vé­kony drótokból és cukorspárgá­ból álló, a pezsgős üvegek dugó- leszorítójához hasonló alkot­mányt, csak sokkal kisebbet. — Mit gondolsz, mi ez? — Fogalmam sincs. — Ez — csőrkosár. Az elneve­zés is a feltaláló dicsőségét öreg­bíti. Kutyának szájkosár, madár­nak csőrkosát. A találmányhoz mellékelt levelében azt közli ve­lünk ez az úr, hogy senkit sem szabad írásos munkájában hát­ráltatni, senkinek az írásában nem szabad folytonossági káro­kat okozni, de még lelkileg fe­szélyezni sem. Ugyanakkor ő nincs a zümbik tartása ellen sem, minden állampolgárnak joga van eldönteni, hogy kell-e neki ilyen madár, vagy sem. És ha kell, akkor állatkínzás lenne szoba­fogságra ítélni a zümbiket és ez­zel halálra is, mert állítólag élet- szükségletük az időnkénti nagy repülés. A dilemma megoldása — a csőrkosár. Röptetés előtt né­hány egyszerű mozdulattal föl- erősítjük a madárka fejére, és már nem; is tud csípni, szúrkál­ni... Voilá, a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, béke Nobel-díjat a Kitalálónak ... Guszt Róbert rosszkedvűen le­gyintett. — Ez egy hülyeség. Kati elfricskázott egy makran- coskodó hajfürtöt a szeme elől. — Nem, ez több, mint hülye­ség. Mert mit akar ez az elfuse­rált Edison? Azt akarja, hogy maradjon minden háborítatlan. A grafomániás bürokrácia is, a zümbi is. Csak az utóbbit egy kisded szerkezet segítségével fosszuk meg attól, ami benne a legrokonszenvesebb, a leghasz­nosabb. Ez a csőrkosár, az a szemlélet, amely ebben a csőrko­sárban testet ölt, ez a mi leg­veszedelmesebb ellenfelünk. A lány most megint dühös volt, szilaj — és gyönyörű. De a hórihorgas ornitológus ezúttal mégsem helyeselt, hanem lassan nemet intett a fejével. — Nem, Kati, ez tévedés. Van nekünk veszedelmesebb ellen­felünk, ellenségünk is. — Ezt hogyan érted? Guszt Róbert a szekrény felé intett. — Számold meg a zümbiket. Kati csodálkozva néz föl, hang­talanul jár a szája, egy-kettő,... öt... kilenc. Kezdi újból a szá­molást, megint csak kilencig jut el. Ijedten fordul a fiú felé. — Hol... hol a tizedik zümbi? — Nincs tizedik... És rövide­sen nem lesz kilencedik sem... Hiszen tudod, ők pár nélkül nem maradnak meg sokáig... Kati fal fehér, amint leül a székre. — Dehát mi történt?!... Ho­vá lett? — Elpusztult. Megölték. — Kik? Széttárja két pók-karját a fiú. — Fogalmam sincs. Mikor ha­zajöttem, ott feküdt az ablakpár­kányon ... meg egy U-szeg ... A szemben levő ház tetejéről lő­hettek ide csúzlival, csak az van magasabban, mint mi... — Talán valami kis csibész...? — Nem. Nem gyerek volt. Át­szaladtam, ismerem az ottani házmestert, ö épp a mosókony­hából jött ki, látta azt a férfit, köpcös, középkorú embert akta­táskával, aki a vasajtón át lé­pett sietősen a lépcsőházba... A házmester azt hitte, biztosan a házkezelőségtől, a beázás miatt... Most már lakatot tett a vasaj­tóra ... Kati fölzokogott, két tenyerét az arcára szorította. Guszt Róbert odasietett, leha­jolt, hozzá, megsimogatta a vál­lát. — Ne sírj... Ezentúl jobban vigyázunk rájuk... És nem ad­juk föl... Jó? ... Nemsoká ki­kelnek a fiókák... Ne sírj már... Kosaras Kati sírása csitult, de még hüppögött. Aztán fölpillantott a fiúra, sze­líden lehúzta a fejét, szájával megkereste a fiú száját... Az ómódi szekrény tetejéről nyolc zümbi érdeklődőn nézett le rájuk. A kilencedik kissé tá- bolabb állt, külön — az ablakot lesve. Vége. Városi és járási szaktárgyi vetélkedők PAJTASOK! A hét elején le­zajlottak a városi és járási szak­tárgyi vetélkedők. Derekasan küzdöttek azok az úttörők és kisdobosok, akiket csapatuk, il­letve rajuk erre a vetélkedőre küldött. És most nézzük az eredménye­ket. KISKUNFÉLEGYHÁZÁD a Móra Ferenc Gimnáziumban ren­dezték meg a vetélkedőt, a tíz csapatból érkezett pajtásnak. A hetedikesek oroszvetélkedőjén a Batthyány iskola növendéke je­leskedett: Halász Gabriella. A nyolcadikosok közül az első he­lyen a József Attila iskolából ér­kezett Török Márta végzett. A Bajcsy-Zsilinszky iskola tanulói a magyarverseny győztese lett: Zsiska Marianna. Csányi Mária, a Batthyány iskola úttörője a történelmi vetélkedő első helye­zettje. A földrajzi vetélkedőn Nagy Iván — a József Attila is­kolából érdemelt első helyezést. Élővilágból első lett Tulkán György, a Batthyány iskolából. Az ifjú kémikusok versenyében Szert Edit, a Petőfi iskola ta­nulója jeleskedett. A matema­tikusok versenyében Mohácsi Zsuzsanna, a Petőfi iskola nö­vendéke ért el kimagasló telje­sítményt. A kisdobosok nyelvtani vetélkedőjén a kiskunfélegyházi Fazekas Attila lett első. BÁCSALMÁSON rendezték meg a bajai, illetve a bajai já­rás úttörőinek, szaktárgyi vetél­kedőjét. Kétszázötvenkilencen vetélkedtek a helyezésekért. A bajaiak közül a következők lettek elsők. A hetedikesek orosz­vetélkedőjén Mitos Szilvia, a gya­korló iskola tanulója nyert. A nyol­cadikosok versenyében Mester Márta, a gyakorló iskola tanuló­ja lett első. A Központi iskola úttörője, Arnóczki János, a föld­rajzi vetélkedő első helyén áll. Biológiából Szarka Ildikó lett az első, a Kállai iskola tanulója. Magyarból Szigetvári Ágnes ju­tott az élre, a Kállai iskolából érkezett. A II. Rákóczi Ferenc iskolából jött a kémiaverseny győztese, Szabó Ágnes. A mate­matikavetélkedő első helyén Szauter Zsuzsa — II. Rákóczi Ferenc iskola — úttörője áll. A történelemvetélkedő legjobbja Idei Orsolya, a, felsővárosi iskola tanulója lett. Fizikából Jilling Ferenc végzett az első helyen, a Kállai iskola növendékeként. A kisdobosok vetélkedőjén Tubakos Zsuzsa, a Kállai iskola tanulója győzött. A bajai járásból érkezettek között a vetélkedő a következő­képpen alakult. A hetedikesek oroszversenyében madarasi út­törő jutott az élre: Ábrahám Csongor. A nyolcadikosok közül a katymári Csengődi Ferenc bi­zonyult a legjobbnak. Földrajzból a sükösdi Baán Ferenc jeleske­dett. Bácsalmási Zsolt volt a bio­lógiaverseny győztese: Ozsvald Anna. Magyarból Bognár Erzsi Hercegszántóról bizonyult a leg­jobbnak. Érsekcsanádi volt a tör­ténelemverseny első helyezettje: Szabadföldi István. Vaskúti út­törő lett a matematikavetélkedő győztese: Bohner Teréz. Molnár János Bácsalmásról a fizikaver­seny győztese lett. A kisdobosok versenyében a bácsalmási Oriold Tünde jutott tovább. KISKUNHALASON a felsővá­rosi iskolában versenyeztek nyolcvanan. A Szűts József iskola hetedikese lett első orosz nyelv­ből: Malisák Zsuzsa. A nyolca­dikosok közül Iványi Nóra, a Szűts József iskola úttörője nyert. Magyar irodalomból Bolla Éva, a felsővárosi iskola tanuló­ja bizonyult a legjobbnak. Élő­világból a felsővárosi Orbán László lett a legjobb. Matemati­kából Szabó József lett a legjobb. Történelemből Sípos László, a Szűts Jó­zsef iskolából indulhat a megyei versenyre. A vegyészek közül a felsővárosi iskola növendéke, Vő- neki Kati lett dobogós. Fizikából ugyancsak felsővárosi úttörő lett első: Antal Katalin. Zseni Benő, a Fazekas iskola úttörője nyerte a földrajzversenyt. A kisdobos nyelvészek vetélkedőjén Máté István, a Szűts iskolából jutott tovább. Jánoshalmán került sor a kis- hunhalasi járás úttörőinek mér­kőzésére Száztizenöten mérték össze tudásukat. A kisdobosok versenyében az első a majsai Ba­logh Marianna. Az irodalmi ve­télkedő győztese Gerhát Ágnes jánoshalmi úttörő. Történelemből a Rémről érkezett Kalmár Gab­riella lett első. Földrajzból a já­noshalmi Bodrogi Miklós volt a legjobb. Mélykúti volt a legjobb fizikus: Nagy László. Biológiából a kisszállási Szász Ilona indulhat a megyei vetélkedőn. Matemati­kából kiemelkedő pontszámmal a jánoshalmi Ádám László bizo­nyult a legjobbnak. A hetedike­sek oroszversenyében Bretyka Ildikó jánoshalmi pajtás jutott a dobogó felső fokára. A nyolca­dikosok versenyében a kisszállá­si Csincsák Zoltán volt a leg­jobb. Az orosz anyanyelvűek ver­senyében Branstetter Júlia győ­zött. Kémiából a jánoshalmi Kiss Pál győzött. A technikusok cso­portos vetélkedőjén a jánoshal- miak kerültek az élre. A KALOCSAI járási és városi vetélkedőt Solton tartoták. A kö­vetkező helyezések születtek. Kisdobosok közül első Hársfői Péter (Harta) lett. A hetedike­sek versenyében Holkó Margit szalkszentmártoni, a nyolcadiko­sok közül a győztes szalkszent­mártoni volt: Juhász Ildikó. Iro­dalomból a fajs/.i Kiss Anita volt a legjobb. Történelemből Jó Attila Soltról jeleskedett. Mate­matikából Molnár Tibor solti út­törő győzött. Fülöp Dénes Duna- vecséről ért el kimagasló ered­ményt fizikából. A földrajzver­seny győztese pataji volt: Peák Csaba. Squor Mária hartai úttörő győzött biológiából. Kémiából a hajósi Locher Éva jutott dobo­góra. A kalocsai úttörők között így alakultak az eredmények: kisdo­bosok közül Mácsai Kati (ÉZI) lett az első. A Vén József iskola hetedikese nyerte az oroszver­senyt: Lakatos Róbert. A nyol­cadikosok közül Mészáros Erika (I. számú iskola) győzött. Iroda­lomból Peák Viktória (Vén Jó­zsef i.) jeleskedett. A Vén József iskolából érkezett a történelem­verseny győztese, Salaki Róbert. Az ének-zenei általános iskolá­ból került ki a matematikus Farkas Zsuzsanna. Fizikából Né­meth Zoltán (Vén József iskola) lett a legjobb. Földrajzból Ta­más Gizella lett a győztes. Bioló­giából Fischer Tibor (I. sz. isko­la) nyert. Túri Magdolna (ÉZI) lett a legjobb kémikus. A KECSKEMÉTI járás vetél­kedőjének az izsáki általános is­kola adott otthont. Csaknem két­százan versengtek. A kisdobosok versenyében a tiszakécskei Né­meth Antónia bizonyult a leg­jobbnak. A kémikusok közül la­kiteleki volt az első: Huszka Márta. Ebből a csapatból érke­zett a legjobb fizikus is: Bányai Antal. A földrajzvetélkedő győz­tese a nyárlőrinci Kiss Mária. A biológusok vetélkedőjét az izsáki Nagy Ibolya nyerte meg. A ma­tematikusok versenyén Sárii Bé­la (Szabadszállás) volt a leg­jobb. A magyarverseny győztese Csereklyei Ilona (Szabadszállás). Történelemből Bodor Judit (Ti- szaalpár) bizonyult a legjobb­nak. Oroszból a hetedikesek kö­zül Eszik Judit izsáki úttörő lelt az első. A nyolcadikosok közül a tiszakécskei Petrezselyem Ka­talin jeleskedett. Kecskeméten a Zrínyi iskolá­ban zajlott a verseny. A vegyé­szek versenyét a Zrínyi nyerte: Gurabi Attila. A fizikusok kö­zül ugyancsak ők nyertek: Golo- vics István. Matematikából Ber­kes László a Petőfi iskolából ér­kezett úttörő győzött. A kisdo­bosok vetélkedőjét a Béke téri iskola tanulója: Domokos Erika nyerte. Zrínyis nyerte a magyar­vetélkedőt: Kozák Andrea. A biológusok vetélkedőjén Túri Andrea (II. Rákóczi iskola) lett első. Földrajzból a Petőfi iskola tanulója, Dani Sándor győzött. A hetedikesek oroszversenyében Kozma Vera jeleskedett, a Pe­tőfi iskolából érkezett. A nyol­cadikos győztes: Berki Katalin ugyanonnan jött. Történelemből a Halasi úti iskola úttörője, Ba­logh József lett dobogós. A KISKŐRÖSI járás és a kis­kőrösi úttörők vetélkedőjét Solt- vad kerten tartották. A következő eredmények születtek a városiak versenyén: földrajzból a Petőfi iskola úttörője győzött: Martinkó, István. Oroszból a Bem iskola küldte el legjobbját: Szabó Már­tát. Petőfi iskolás volt a legjobb biológus: Szászi Balázs. A mate­matikusok közül is petőfis győ­zött: Rókaszéki Gábor. Ez volt a helyzet a fizikusoknál is: Kállay Tamás végzett elsőnek. A ve­gyészeket ebből az iskolából Lesztovicza Gabriella képviselte. Ádám Éva magyarból, Simon Mariann történelemből, Soóti Erika kisdobos kategóriában bi­zonyult legjobbnak. A járásiak versenyét a kisdo­bosok nyitották meg. Soltvadkerti győzött: Petrányi Ilona. A törté­nelemvetélkedőn a soltvadkerti Ivanics Tamás győzött. Magyar­ból a győztes Bedneczki Erzsébet (Kecel) volt. Soltvadkerti volt a győztes vegyész: Viszmegh Er­zsébet. Innen érkezett a legjobb fizikus is: Fék Ferenc, a mate­matikusok közül a soltszentimrei Bozó György jeleskedett. A bio­lógusok versenyében Péntek Edit (Soltvadkert) lett az első. Solt­vadkerti nyerte a hetedikesek oroszversenyét: Duchai Judit A nyolcadikosok közül Gallai Er­zsébet soltvadkerti úttörő lett a legjobb. A földrajzversenyen a soltvadkerti Gusztos Zoltán ke­rült az élre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents