Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évi. 47. szám Ára: 90 fillér 1977. február 25. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnö­ke a népgazdaság 1976. évi fej­lődéséről, a munkaügyi miniszter a tavalyi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta és kö­telezte a minisztereket, hogy irá­nyító munkájukban a tapaszta­latokat hasznosítsák. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a zöldség- és gyü­mölcsforgalmazás továbbfejlesz­tésének feladatairól szóló előter­jesztést. Határozatot hozott a zöldség- és gyümölcskereskede­lem munkájának megjavítására, a felvásárlás és a forgalmazási tevékenység jobb összhangjának és a vállalatok nagyobb érdekelt­ségének megteremtésére. A kormány elfogadta „A gaz­daságpolitika továbbfejlesztésé­nek tudományos megalapozása” című kutatási főirányt, és az or­szágos távlati tudományos kuta­tási tervet ezzel kiegészítette. Az országos szintű főirány kereté­ben folyó kutatások koordinálá­sával az MTA főtitkárát bízta meg. A belügy-, valamint a közleke­dés- és postaügyi miniszter je­lentést tett a KRESZ alkalma­zásának eddigi tapasztalatairól. A kormány elfogadta a jelentést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Csaknem kilencmilliárd forint mezőgazdasági beruházásokra Bács-Kiskun állami és szö­vetkezeti gazdaságai 7 mil­liárd 294 milliót költöttek termelést növeld beruházás­ra a negyedik ötéves terv­időszak alatt. 1976-tól 1980- ig viszont 8 milliárd 909 mil­liót fordítanak erre a célra. Az előző tervidőszakban a be­ruházási összegnek csaknem a fe­lét az építkezésre használták fel, hogy a kormányintézkedések nyo­mán gyorsabb ütemben korszerű­sítsék a nagyüzemi állattartást, öt év alatt 35 szakosított telepet, tehenészetet és hizlaldát létesí­tettek. Ezek egy része még nem mű­ködik az előirányzott teljesítő- képességgel. Az V. ötéves terv időszakában megoldható az eddi­ginél jobb hatásfokú termelésük, ha az ott dolgozók és a munkát irányítók nagyobb felelősséggel látják el feladatukat. Az iparszerű termelés elterje­désével a megyében szükségsze­rűen, megnőtt a gépesítési beru­házás összege. A 10—12" régi tí­pusú traktort, munkaeszközt he­lyettesítő, korszerű gépsorok, erő­gépek beszerzési költsége elég je­lentős. öt év alatt erre a célra 2 milliárd 937 milliót fordítottak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az V. ötéves tervben pedig már 3,9 milliárdot irányoztak elő. A szántóföldi növénytermesz­tésnél nélkülözhetetlen ma már a szárítóberendezés és a korsze­rű tároló, amelyben a munkafo­lyamatok gépesíthetők. A hektá­ronként 40—50 mázsás kalászos gabona-, kukoricatermést más­képp megóvni csaknem lehetet­len. Az állami és szövetkezeti gaz­dasagok öt év alatt 18 magtárat, 51 gabona- és szálastakarmány­szárítót létesítettek. Ezek egy ré­sze különleges tápok, szemcsézett takarmányok készítésére is alkal­mas. A nagybaracskai Haladás Tsz • szárítóüzemében a szárastól betakarított, felaprított kukoricá­ból gyártanak takarmánypogácsát. A városföldi Dózsa Tsz-ben pedig vitaminnal, karbamiddal és abrak­kal kevert szalmából készítenek szemcsézett takarmányt a kérőd­ző állatoknak. Újabban a kertészeti termelés­ben is sikeresen alkalmazzák a tárolás, feldolgozás előtt a ter­més víztelenítését. Kalocsa kör­nyékén így tartósítják a szedés­től az őrlésig a fűszerpaprikát Dusnokon 30, Miskén 42 millióért építettek korszerű zöldségszárító üzemet. Az V. ötéves terv csaknem 9 milliárdos mezőgazdasági beruhá­zásából a korábbinál kisebb az építési előirányzat összege. Az ál­lami és szövetkezeti gazdaságok az állattenyésztő telepek jobb ki­használására törekednek inkább, mint újak létesítésére. Ezt jelzik az 1976-ban elvégzett munkák is. A tervezett összegnek 82 százalé­kát fordították építkezésre. Ezzel szemben az előirányzottnál töb­bet költöttek gépesítésre, a sző­lő- és gyümölcstelepítés előkészí­tésére, hogy a nagyobb állami tá­mogatás és kedvezőbb hitelfelté­telek mellett a kertészeti ágaza­tok termelését nagyobb ütemben fejlesszék. K. A. 9 A városföldi Dózsa Tsz MGF—OB rendszerű termény- és takarmány- szárítója. Újabb berendezés beépítésével az idén meg­kétszereződik a teljesítménye. Nyilas Ferenc üzemvezető és Lázár László a szalmapogácsa gyártását készíti elő. • Szociális létesítményt építenek a soltvadkerti borpalackozónál. Két helybeli szakszövetkezet közösen fejleszti a szőlőfeldolgozást, tárolást és palackozást. (Méhesi Éva felvételei.) Kiskőrös: A ranghoz méltóan 4. oldal Közművelődési dolgozók továbbképzése Hibridkukorica exportra 0 A Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgó-vetőmag Üzemének szárítója. A Bács-Kiskun megyei Vető­mag Felügyelőség befejezte a ta­vaszi vetésű növények vetőmag­jainak fémzárolását, minősítését, összességében a vetőmagvak mi­nősége jobb az előző évekénél. Pedig az 1976-os esztendő idő­járását nem lehetett kedvezőnek tekinteni. A jó eredmény a vető­magtermesztő gazdaságok szak­mai felkészültségével, alapos munkájával magyarázható. Kukoricából csak két esztendő­vel korábban fémzárolt több vető­magot a megyei felügyelőség, mint 1977-ben, a minőség azonban most volt a legjobb. Az elmúlt évtizedben évente átlagosan 2400 tonna hibridkukorica-vetőmagot minősített a felügyelőség, az 1977-es tavaszi vetésre pedig 2710 tonnát. Ebből 1640 tonnát exportra, 1070-et pedig hazat fel­használásra. Lucerna vetőmagból 1976-ban jó termést takarítottak be a megye gazdaságai. A kunszentmiklósi Szabadság Tsz-nek minden eddi­ginél magasabb, hektáronként 8 mázsa lett a magtermése. Két esztendővel ezelőtt mindössze 80 tonna lucernavetőmagot sikerült Bács-Kiskun megyében fémzárol­ni. a tavalyi termésből pedig 450 tonnát. Ennek több mint 5Q szá­zaléka kiváló és első osztályú mi­nősítést kapott. Bács-Kiskun me­gyében a lucerna-vetőmagtermő terület növekszik. Ez idén az ál­lami és szövetkezeti gazdaságok 6300 hektáron szándékoznak lu­cernavetőmagot fogni. Két évvel korábban ennek a területnek csu­pán a felén termesztettek neme­sített lucernavetőmagot. Borsót 350 tonnát fémzárolt a felügyelőség, ebből 90 tonnát ex­portra. Valamennyi megfelelt a szabvány követelményeinek. Ele­gendő és jó minőségű a somkóró vetőmag is, amiből 170 tonnát minősítettek, 100 tonnát export­ra. A növekvő területen termesz­tett napraforgó-vetőmagból 1976- ban ugyancsak jó termést takarí­tottak be Bács-Kiskun megyében. Hétszázhúsz tonna napraforgó­vetőmag 70 százaléka megfelelt a szabványnak, a többinek a meg­engedettnél alacsonyabb volt a csírázóképessége, ezért csak súly­többlettel vethető el. Zöldségfélékből szintén jó \ mi­nőségű vetőmag termett 1976- ban. Sajnos, nem minden zöld­ségfajból kielégítő a választék, annak ellenére, hogy 1188 mázsa zöldségvetőmagot fémzároltak. A burgonya-vetőgumó szükségletnek 80 százaléka termett meg Bács- Kiskun megyében. Az sem ked­vező, hogy a vetőgumónak 95 szá­zaléka • a holland Desire fajta, A megyei felügyelőség a tavalyi ter­mésből 1940 tonna vetőburgonyát fémzárolt. Az idén várhatóan 250—260 hektáron termesztenek vetőgumát a megyében, túlnyo­mórészt külföldi fajtákat. Csu­pán 9 hektár lesz a Somogy gyön­gye fajta, s a gazdaságok külön­böző okok miatt a hazai burgo­nyafajtákat nagyobb arányban nem is termesztik. «mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmarnrn Jó munkát végeztek a szovjet űrhajósok Leonyid Brezsnyev távirata a Szaljut-5 fedélzetére Minden kozmikus út két leg­izgalmasabb mozzanata: a rajt és a Földre való visszatérés. Kö­zeledik az egyik ilyen izgalmas mozzanat, az űrhajósokkal való földi találkozás órája és az igen erőteljesen érződik a Szaljut—5 orbitális tudományos állomás földi irányító központjában. „A jelenlegi expedíciót a sze­mélyzet rendkívüli munkaaktivi­tása jellemezte — mondotta az irányító központban Vlagyimir Satalov, az űrhajósok kiképzésé­nek vezetője. Az űrhajósok, ma­ximális hatékonysággal kihasz­nálva az űrrepülés minden nap­ját, programon felül számos olyan fontos munkát végeztek el, amelyek azt a célt szolgálták, hogy kozmikus tudományos labo­ratóriumunk az űrhajósok vissza­térése után is sikeresen dolgoz­hasson a népgazdaság javára.” Az űrhajósoknak sokat kell dolgozniuk a visszatérésig. Elké­szítik a tudományos „poggyászt”, elvégzik az űrállomás rendszerei­nek karbantartási munkálatait, ellenőrzik a leszálló berendezést, az űrhajót és a poggyászt fel­készítik a visszatérésre. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratot küldött a Szaljut—5 legénységének, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrha­jósoknak. „Munkatársaimmal együtt fi­gyelemmel kísérem űrrepülésüket, örülünk, hogy teljes egészükben végrehajtották a Szaljut—5 fe­délzetén a tervezett kutatásokat és kísérleteket. Kívánjuk önök­nek, hogy sikeresen fejezzék be repülésüket és szerencsésen térje­nek vissza a szülőföldre” — han­goztatja a távirat. Az űrhajósok szerdán távirat­ban üdvözölték Leonyid Brezs- nyevet. (TASZSZ) Megyénkben a művelődési ott­hon jellegű intézmények igazga­tói és munkatársai részére a Me­gyei Művelődési Központ hálózati illetve módszertani osztálya szer­vezi rendszeresen a továbbképzé­si tanfolyamokat. A nagy érdek­lődésre jellemző, hogy tavaly mintegy nyolcvan közművelődési szakember vette igénybe a szak­mai ismeretek bővítésének ezt a bevált formáját. Az elmúlt esz­tendő óta a továbbképzéseket nem iskolai végzettség szerint bonyo­lítják le külön-külön csoportok­ban, hanem a művelődési mun­kában eltöltött idő alapján. A két évnél kevesebb munkavi­szonnyal rendelkezők — mint kez­dők — érthetően más, alapozóbb szintű oktatásban vesznek részt. A művelődési otthon jellegű intézmények igazgatói illetve munkatársai október óta, kétha­vonta egy napot töltenek együtt, más-más varosban, s ilyenkor időszerű művelődéspolitikai, mód­szertani-szakmai előadásokat hall­gatnak, és tapasztalatcsere-láto­gatásokon, vitákon vesznek részt. A legutóbbi továbbképzési napo­kon szó esett többek között az új közművelődési törvényről, a ter­mészettudományos ismeretterjesz­tésről és a televízió szerepéről. Azok, akik ebben a továbbképzé­si formában vesznek részt, leg­közelebb a tanyai lakosság köré­ben végzendő 'közművelődési munka időszerű kérdéseit s to­vábbi feladatait fogják megvitat­ni. A Megyei Művelődési Központ végzi a szakkörvezetők és művé­szeti csoportok szakszerű képzé­sét is. Az ilyen irányú tevékeny­ségüknek nagy lendületet adott a kulturális miniszter tavalyi ren­deleté, amely szabályozta a köz- művelődésben tevékenykedők szakképesítését és foglalkoztatá­suk módjait, körülményeit. E ren­delet lehetővé teszi, hogy a Me­gyei Művelődési Központ saját ha­táskörében működési engedélyt adjon ki azok részére, akik el­végzik a kétéves szakmai tanfo­lyamot. Kedvezményként azok részére, akik szakkört vagy cso­portot vezetnek már, nem rendel­keznek képesítéssel, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya ide­iglenes engedélyt adhat ki, leg­feljebb két éves időtartamra. A rendelet anyagi ösztönzést is nyút a továbbtanulók számára. A jelenleg • működő tanfolya­mokon báb-, néptánc-, népdal­kor, fotó- és gyermekszínjátszó szakkörvezetőket képeznek. Eze­ken száznál többen tanulnak a működési engedély megszerzése érdekében. Részükre a nyáron egyhetes bentlakásos tanfolyamo­kat szerveznek Baján, Kiskőrö­sön, Kalocsán és Kecskeméten. Máris megkezdték az ezekhez szükséges programok összeállítá­sát. Az előbbiek sorát gazdagít­ja az a napokban kezdődő tanfo­lyam, amely a díszítőművész kö­rök vezetőit készíti elő a műkö­dési engedély megszerzésére. Az ifjúsági klubok és a fotószakkö­rök vezetőinek szintén megadják a lehetőséget ahhoz, hogy a munkájukhoz immár rendeletben előírt bizonyítványt megszerezzék. Ide tartozik az is, hogy kísérlet­képpen szerveznek — szintén még ebben az évben — egy szó­nokképző tanfolyamot is. V. M. Önértékelés A munkahelyeken megtar­tott ifjúsági parlamentek után az elmúlt napokban ismét jelentős eseménysorozat kez­dődött a gyárakban, üzemek­ben, iközös gazdaságokban dolgozó fiatalok és a diákok mozgalmi életében. A Bács- Kiskun megyében működő több mint hétszáz KlSZ-alap- szervezetben vezetőségválasz­tó taggyűlést tartanak az ifjú­kommunisták. Tanácskozásaikon a KISZ- esek elsőként a hamarosan befejeződő mozgalmi évre ké­szített akcióprogram végre­hajtását vitatják meg. A tag­gyűlésen mindenki szót kap, hiszen valamennyi fiatalnak be kell számolnia, hogy az egy évvel ezelőtt vállalt feladatait hogyan teljesítette. Az őszinte önértékelés, közös számadás végén pontosan kiderül, mi­ként dolgozott az alapszerve­zet, milyen eredményeket ért el a gazdasági munka segíté­sében, hogyan erősödött poli­tikai tevékenysége, tartalmi munkája. Csakúgy, mint korábban, az V. középtávú tervidőszak első évében is az ifjúkommunisták legfontosabb feladatuknak te­kintették munkahelyük ter­melési tervének megvalósítá­sát. Becsületes helytállásukat, tettrekészségüket, szorgalmu­kat bizonyítja az is, hogy a nemrég megtartott ifjúsági parlamentjeiken gazdasági ve­zetőik elégedetten beszéltek munkájukról. A gyárak, üze­mek vezetői meghívottként a KISZ-esek taggyűlésein is részt vesznek, s észrevételeik­kel, véleményükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a KISZ-alapszervezet jelenlegi helyzetének felméréséhez. E tény is megerősíti őket ab­ban a biztos tudatban, hogy a gazdasági, politikai vezetők segítségére a jövőben is szá­míthatnak. Az akcióprogram értekelése során bizonyára sok szó esik majd arról is, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1974. áp­rilisi határozatának végrehaj­tása során hogyan fejlődött, erősödött a KISZ-szervezetek kommunista vonása. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a fiatalok évről év­re egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, szót kérnek és kapnak a kü­lönböző fórumokon. Ez nagy­mértékben hozzájárul a K1SZ- alapszervezetek politikai tevé­kenységének, tartalmi mun­kájának erősödéséhez. A KISZ Központi Bizottsága irányel­veinek helyes alkalmazása tükröződik az ifjúkommunis­ták nagyszabású rendezvé­nyeiben, egyebek között a szelidi politikai találkozó, a szolidaritási akciósorozat, az Alkotó Ifjúság pályázat sike­reiben, vagy például abban is, hogy KISZ-eseink egyre szo­rosabb baráti kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos szocialista országok fiataljai­val. Az alapszervezeti taggyűlé­sek második napirendjeként kerül sor a vezetőségválasztás­ra. Miként az önértékelés, a KISZ-vezetök munkájának elbírálása is felelősségteljes feladat. Az alapszervezetek munkáját, életét döntően meg­határozza, hogy milyen a ve­zetőség. Am nem szabad fe­ledni, az irányítók csakis úgy dolgozhatnak eredményesen, ha a tagság is jól dolgozik. Valamennyi helyen tehát csak­is az együttes értékelés adhat hű képet a közösen végzett munkáról. A beszámoló, illetve a veze­tőségválasztó taggyűlések után, március elején, az alapszerve­zetek ifjúkommunistái ismét taggyűlést tartanak, melyen feladataikat, vagyis az 1977— 78-as mozgalmi évre készített akcióprogram-tervezeteiket vi­tatják meg. Elmondják majd egymásnak, hogy ki-ki mi­lyen munkát vállal a KISZ- ben, s ezáltal miként segíti az alapszervezet gazdasági, poli­tikai céljainak megvalósítását. Miután elkészítették az új ak­cióprogramot, az arra érdemes ifjúkommunisták megkapják az új tagsági könyvet. Március végén az üzemi, intézményi KISZ-bizottságok vezetőségválasztó küldöttgyű­léseivel fejeződik be a fiata­lok szervezeti életével kap­csolatos eseménysorozat. T. L. Jó minőségűek ,' a tavaszi ki^vetőmagvak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents