Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

1977. február 23. • PETŐFI NÉPE 0 3 A TANÁCSÜLÉS MEGTÁRGYALTA Mire jut pénz Baján A múlt héten döntött Baja város Tanácsa az 1977. f • A ff évi költségvetési és fejlesztési alapról, a tanácsi gaz- Pl l~\ I r dálkodás pénzügyi tervezetéről. A költségvetés a | f f | # tavalyi előirányzatnál 9,3 százalékkal nagyobb. A béke és szocializmus őrhelyén Nyolcszázezer forinttal növelték a saját működési bevételek elő­irányzatát. Még pontosabban számba veszik a kintlevőségeket, gondoskodnak a különféle, téríté­si díjak (piacok, vásárok, parko­lás) beszedéséről. A lakossági adókból származó jövedelem csaknem egymillió fo­rinttal kisebb lesz a középtávú tervben előirányzottnál, noha a járműállomány növekedésével a gépjárműadók nagyobb tételt je­lentenek mint tavaly. A kisáru- termelés fejlesztése érdekében, a gazdálkodási kedv erősítésére változatlanul hagyják a mezőgaz­dasági lakosság jövedelemadóját. Az állami hozzájárulás tekinté­lyesen emelkedett, csak így tel­jesíthetik a tanács előtt álló fel­adatokat. ötmillió jut az utak, hidak fenntartására, felújítására, más­fél millió a belvíz elleni küzde­lemre és két millió a vállalati ke­zelésű lakóházak javítására. A Petőfi-szigetre vezető hídnál kényszerűen bevezetett korlátozás A mezőgazdasági könyvhónap­ra számos új könyv jelent meg. Ezek közül az egyik legfontosabb mindenképpen dr. Láng Géza munkája a szántóföldi növény- termesztésről, amely engedélye­zett tankönyv is, s így lehetővé teszi, hogy az egyetemekről, főis­kolákról kikerülő fiatal mezőgaz­dasági szakemberek felvértezve induljanak a gyakorlati életbe. A növénytermelés fejlődése a szocialista nagyüzemben meg­gyorsult. Új fajtákat nemesítet­tek a kutatók, új gépeket állítot­tak munkába az állami és szö­vetkezeti gazdaságok, s hatéko­nyabb műtrágyákat és vegysze­rekét alkalmaznak. Téri hódított az iparszerű termelés, s ehhez váj biológiai ismeretekre és új tovább növelte a gondokat. Ke­resik az átmeneti megoldást. Előreláthatóan az Apród és a Bajnok utcában korszerűsítik az utat és elvégzik a másutt szük­séges javításokat. Mivel az úgy­nevezett kommunális feladatok­ra nagyjából annyi pénz jut, mint tavaly — bár több a park, fény­forrás —, csak a lakosság haté­konyabb támogatásától várható a csinosítási, köztisztasági célok teljesítése. Idén a tavalyinál na­gyobb erővel szervezik a járda­építést. A belvízelvezetés javu­lását elsősorban a Kenderes csa­padékvíz-átemelő üzemeltetésé­nek javításától és a Templom ut­cai csapadékvíz-levezető mű­tárgy elkészültétől remélik. örvendetes újság, hogy már­cius 1-vel megnyílik a Puskin utcai körzeti rendelő, s előrelát­hatóan az év végén a kórház új sebészeti pavilonja is könnyíti a betegellátást. Növelik a szakor­vosi óraszámokat is. Százötven is­kolásgyerek napközis elhelyezé­sét teszi lehetővé öt új csoport szervezési eljárásokra van szük­ség. Ehhez ad segítséget ez a könyv. A másik nagy jelentőségű mű Horn Artur Állattenyésztés című munkájának második kötete. Az első könyv az általános állatte­nyésztésről, a haszonállatok ta­karmányozásáról szólt. Ez a kö­tet a szarvasmarha-, a juh- és lótenyésztés kérdéseit tárgyalja. Szó esett arról, hogy a IV. öt­éves tervben elmaradtunk a do­hánytermelésben. Ezt az V. öt­éves tervidőszakban kell majd pótolnia a mezőgazdaságnak. Eh­hez nyújt segítséget a dr. Borsos János szerkesztésében megjelent könyv, amely1 a dohány1'nagy­üzemi termesztését ismerteti szemléltető módon, rajzokkal és létesítése. Hetvenöt hellyel bővül az óvodai hálózat. A fejlesztési tervnél nagy fi­gyelmet fordítanak az úgyneve­zett megosztott forrású bevételek hatékony felhasználására. A ta­nácsi értékesítésű lakások hitele változatlan összegű, a vastalanító építését hitelfelvétellel finanszí­rozzák. Sajnos, a középtávú terv­ben előirányzottnál lényegesen kevesebb lakás épül. Külön gond a távfűtőmű, a hőközpont, a táv­vezeték megépítése. Csak gondos együttműködéssel készülhet el az év végére mindez. Keretátvétellel teremtették meg a Duna-parti út építésének anya­gi alapjait. A költségvetési és fejlesztési alap vázlatos ismertetéséből is nyilvánvaló, hogy a korábbinál nehezebb gazdasági körülmények között kell a középtávú terv gaz­dasági- és életszínvonal-politikai céljait megvalósítani. A bajai tanács ezért igen körül­tekintően határozta meg az el­végzendő feladatok sorrendjét. H. N. összehasonlító táblázatokkal. A bőségesen közölt időszerű ada­tokat és számítási eljárásokat a szakember könnyen alkalmazhat­ja a helyi viszonyokra, és így meghatározhatja a dohányter­mesztés kívánatos méreteit, jö­vedelmezőségét. A mezőgazdasági termelés irá­nyításának technikájáról szól B. V. Szmirnov könyve, amely szin­tén segítséget nyújthat a szak­embereknek. Végezetül még egy figyelemre méltó munka, amely a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok pénz- és hitelgazdál­kodásáról szól. Segíti az V. ötéves terv »céljainak megvalósítását és a mezőgazdasági üzérnek pénz- gazdálkodásának megszilárdulá­sát. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes és konst­ruktív politikájának eredménye­ként az összes békeszerető és reá­lisan gondolkodó erő támogatásá­val jelentősen megjavult a poli­tikai légkör Európában és világ­szerte. A szovjet emberek azonban na­gyon jól tudják, hogy a tartós béke és a népek biztonsága el­érése érdekében még sokat kell fáradozniuk. Bármilyen forrada­lom — mutatott rá Lenin — csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. A szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzelme nagymértékben befolyásolta a világtörténelem egész további ala­kulását. Az imperializmus leg- reakciósabb erőire mért döntő ve­reség a szocialista forradalom győzelmének kedvező feltételét te­remtette meg Európa és Ázsia több országában. A szovjet fegyveres erők a Szovjetunió rendkívül jelentős gazdasági, tudományos és műsza­ki erősödése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedése közepette fejlődnek. A Szovjetunió mai gazdasági poten­ciálját szinte hasonlítani sem le­het ahhoz az anyagi bázishoz, amelyről a Nagy Honvédő Hábo­rút kezdték. A Szovjetunió ipari termelésének volumene a háború előttinek ma több mint 14-szere- se. A szovjet nép hősi erőfeszíté­se révén az országban felépült a fejlett) szocialista társadalom, a szovjet nép a kommunizmus épí­tésén munkálkodik. A szovjet har­cosok pedig emlékezetükben tart­ják a párt utasítását: meg kell védeni mindazt, amit a nép ho­zott létre. A szocialista országok testvéri összeforrottsága és internaciona­lista politikája kifejezésre jut a Varsói Szerződés szervezetében, amely a szuverén szocialista ál­lamok önkéntes védelmi szövet­sége. A szovjet nép gazdaságfejlesz­tési sikerei, az élenjáró szovjet tudomány és technika nagyszerű vívmányai lehetővé tették, hogy létrejöjjenek olyan kolosszális erejű új harci eszközök, amelyek rövid idő alatt és hatalmas terü­leteken tudják megoldani a harci feladatokat. A szovjet fegyveres erők ellátása nukleáris fegyve­rekkel, különböző osztályú raké­tákkal, rakétatechnikával és rá­dióelektronikus berendezésekkel jelentősen fokozta a szárazföldi csapatok, a légierő és a flotta üíőerejét és mozgékonyságát. A szárazföldi erők nagyfokú gépesítése és a legmodernebb fegyverzettel való ellátása lehetővé teszi e fegyvernem nagy ütő- és tűzerejét, mozgékonyságát, gyorsa­ságát, valamint azt hogy egy mo­dern háborúban a feladatok szé­les körének megoldására legyen képes. Minőségileg újjáalakultak a légvédelmi csapatok. Lényege^ sen növekedtek a haditengerésze­ti légierők lehetőségei. Hatalmas erőt képvisel a haditengerészeti flotta, amelynek fő ütőeszköze a ballisztikus rakétákat hordozó atomtengeralattjáró. A Szovjetunió Kommunista Pártja számolva a világpolitika alakulásának bonyolult és ellent­mondásos jellegével, az imperia­lizmus agresszív lényegével, to­vábbra is a Szovjetunió védelmé­nek és a szovjet fegyveres erők harci erejének szilárdítására for­dítja figyelmét. A szovjet har­cosok pedig szüntelen készenlét­ben állnak, szeretett hazájuk vé­delmében. A Szovjetunió Vörös Hadserege születése napján őszinte interna­cionalizmustól áthatva üdvözöl­jük a szovjet fegyveres erők egész személyi' állományát. Könyvek a mezőgazdaság fejlesztéséért A halasiak gazdaboltja A Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ közösen a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalattal 1 millió 300 ezer forintos költség­gel 340 négyzetméteres alapterü­letű gazdaboltot nyitott Halason. A járási székhely körzetében az egyetlen üzlet, amely a háztáji gazdaságok és kiskerttulajdono­sok részére a vetőmagoktól kezd­ve a különböző kemizáló szereken át a mezőgazdasági kisgépekig különböző nélkülözhetetlen ter­mékeket árusít. Orbán János, az ÁFÉSZ áru­forgalmi főosztályvezetője a hét­fői megnyitás után elmondta, hogy 2 millió 200 ezer forint ér­tékű készlettel rendelkeznek, a gazdabolt évi forgalma várható­an eléri majd a 10 millió forin­tot. Arra a kérdésre, hogy ez az üzlet miben különbözik a többi­től, a főosztályvezető elmondta: az AGROKER Vállalat érdekelt, hogy olyan kisgépekből is bizto­sítsa a megfelelő készletet, ame­lyek hiánycikkek. Ilyen a kerti- traktor, a motoros kapa, motoros permetezőgép, kerti szivattyú stb. Az egyetlen csehszlovák gyárt­mányú kis kertitraktor, amely 87 700 forintba kerül, azonnal el­kelt; sőt, ezen kívül másik 13-at is azonnal megvásároltak volna. Megállapodott az ÁFÉSZ és az AGROKER abban, hogy az utób­bi vállalat előrendelés alapján teljesíti a megrendeléseket az úgynevezett hiánycikkekből. A gazdabolt megnyitásának első napján délelőtt vegyszerekből és apró cikkekből 28 ezer forint forgalmat számolhatott el. Szer­dai és szombati napokon az AG­ROKER szakemberei a gazdák részére szaktanácsadást tartanak. 0 A felső kép is mutatja, hogy már nyitás előtt hosszú sorban várakoztak a vásárlók. • Az alsó képen látható kis kerti- traktorból azonnal elkelt volna 13 darab, (Pásztor Zoltán felvételei) Ismét gyarapszik a mozilátogatók száma Ismét fokozódik a hazai mozi­látogató közönség érdeklődése a magyar filmek iránt — állapítot­ták meg a filmszakma vezető képviselői a napokban megtartott IX. magyar játékfilmszemle ta­pasztalatai alapján. Filmjeink itthoni fogadtatásá­nak kedvező tendenciáit a néző­szám és a mozik kihasználtságá­nak alakulását jelző adatok is bizonyítják. A magyar filmek népszerűségének csúcspontján, 1960-ban, — filmszínházainkban 70 százalékos helykihasználtság mellett — csaknem 35 millió né­ző tekintette meg az akkor mű­soron szereplő filmalkotásokat. A másfél évtizeddel ezelőtti „nép­szerűségi csúcs” után a közönség érdeklődésének mélypontja. 1975- ben következett be. Ekkor a ma­gyar filmek vetítésein átlagosan csupán minden harmadik jegy kelt el, s összesen 11,5 millióan nézték meg a magyar filmeket. A mozilátogatók érdeklődése az­óta ismét fokozódik: tavaly — csaknem 40 százalékos helykihasz­náltság mellett — egymillióval többen váltottak jegyet filmjeink vetítéseire. E kedvező tendencia a IX. filmszemle eseményein is éreztet­te hatását. Február 14. és 19. kö­zött — az előzetes adatök szerint — a fővárosi mozikban és mű­velődési házakban csaknem 90 ezer néző látta a szemle műsorá­ra tűzött magyar filmeket. A szemlevetítések központjában, a Vörös Csillag Filmszínházban pe­dig a hazai és a külföldi film­szakemberekét leszámítva minden száz ülőhely közül 75-re váltot­tak jegyet a nézők. Filmjeink és a közönség kap­csolatának épülését jelzik a szem­levetítések után megtartott kü­lönböző közönség és múvésztalál- kozók is, amelyeken — egy-két kivételtől eltekintve — a bemu­tatott filmek alkotói személye­sen válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. E találkozókon is hangot kapott a nézők igénye: a jelenleginél is nagyobb számban szeretnének látni az egyén és a társadalom közös gondjait feldol­gozó filmalkotásokat. Különösen sikeresnek bizonyult a Labirin­tus, a Tükörképek, Az ötödik pe­csét. a Kilenc hónap és a Her- kulesfürdői emlék című film Vö­rös Csillag Filmszínházban meg­tartott közönség—művész talál­kozója. Az eredmények alapján ma már bizonyos, hogy a IX. magyar játékfilmszemle a mozi­látogató közönség körében is ked­vező visszhangra talált. (MTI) Egy forró tó Eddig ismeretlen Kossuth-kéziratot találtak Mindeddig ismeretlen, az 1848 49-es szabadságharc histó­riájához érdekes adalékul szol­gáló Kossuth-kéziratra bukkan­tak Jánkmajtison. Az 1849 máju­sának, első napjaiban keltezett szöveget Kossuth a kormány közlönye számára vetette papír­ra, s benne a Szemere-kormány jogkörét fogalmazza meg. Az ér­tékes Kossuth-ereklye kalandos utat járt be. A közlöny tollnoka — mai szóhasználatunkkal, szer­kesztője — a kéziratot Kossuth- párti lévén megőrizte, s azt a ki­egyezésig rejtegette. Mint a kéz • irathoz csatolt leveléből is ki­tűnik, 1867-ben a fehérgyarmati főszolgabírónak adta át megőr­zésre. így került a kézirat a báró Vállyi család tulajdonába, amely­nek birtokközpontja akkoriban Jánkmajtison volt. A bárói csa­lád* >1 még a felszabaduló' előtt egy é- vész vásárolta jneg a kas télyt, teljes berendezésével, könyvtárával együtt. A biblioté­kából az évek során a padlásra került Pesti Hírlap lapjai között lapult felfedezéséig a kormányzó kézirata. Ugyancsak a padlás rejtette bekötött Pesti Hírlap példányai között bukkantak rá egy másik szabadságharc-korabeli levélre, írója egy — az aradi várbörtön- ban sínylődő — honvédtiszt, aki kivégzése előtt írta búcsúlevelét. A feladó és a címzett kilétét most a relikviák megtalálói, a jánkmajtisi honismereti szakkör fiataljai keresik, kutatják. Az értékes kéziratokat védetté nyilvánították, s a tervek szerint azok a jánkmajtisi helytörténeti gyűjtemény arvr. át -ítj majd. A Tamany-félsziget Karabetka nevű. hegyén különleges termé­szeti jelenség található, egy olyan tó, amelynek a vize állandóan forr. A víz fortyogása azonban lát­szólagos — a jelenséget a felszál­ló gázbuborékok okozzák. Ez a hegy ugyanis — amelyen a forró tó látható — a Tamany-félszige- ten található számos tűzhányó egyike. Bár a Karabetka már régen kialudt, időről időre hírt ad ma­gáról. A közelben élők legutóbb nyolc évvel ezelőtt hallottak a hely irányából erős robbanást, s tanúi lehettek egy új hegy megje­lenésének, melynek kúpja több kilométernyi távolságról látható. A vulkáni iszap és törmelék nap­jainkban is gyakran elborítja a környéket. A Karabetka iszapját egyébként értékes tulajdonságai miatt a híres fekete-tengeri fér­őhelyen, Anapábar. ógyV" : isználv'k. (3UDA •••« Tankisták támadás előtt. I Operativ taktikai rakéta. (Fotó: APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents