Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

1977. február 22. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY HIVATALI PÁRTALAPSZERVEZET A feladatok egyike: fokozni az aktivitást A megyei tanács kalocsai já­rási hivatala MSZMP-alapszerve- zetének titkárával, Mike Jánossal a hivatal kommunistáinak moz­galmi munkájáról, a soron levő tennivalókról beszélgettünk a napokban. Az apparátusi pártszervezet taglétszáma 37. Az irányítás az öttagú vezetőség leiadata. A tag­ság soraiban a férfiak és nők részvételi aránya nagyjából: két­harmad — egyharmad. A pártvezetőség munkájára elő­nyösen hat, hogy köztük nem egy. mozgalmi tapasztalatokkal és hivatali gyakorlattal egyaránt rendelkező személy kapott meg­bízatást. A munka kezdetén ala­posan megvitatták a „hogyan és miként” kérdéseit, s megszabták a legfőbb tennivalókat. Ennek értelmében az alapvető célok egyike a hivatal munkájának segítése. S ami ezzel legalább egyenértékű feladat: a szerve­zeti élet korábbi passzivitását át­hangolni az egészséges, előbbre vivő véleménynyilvánítás, javas­lattétel, a mozgósító hangadás irányába. Az előbbiekkel párhuzamosan létre kellett hozni az új KISZ-ve- zetést, valamint a szakszervezet vezetőségét. Mindezt széles körű tájékozódás előzte meg, amely ki­terjedt a kalocsai járás területé­re. lévén több községben is a szakszervezet tagjainak lakóhe­lye. Mindkét szervezetnek a já­rási hivatal kommunistái rend­szeresen segítenek munkájukban, azt figyelemmel kísérik, s időkö­zönként értékelik. A KISZ-alapszervezetben négy fiatal párttag kapott helyet, s if­júsági munkájuk egyúttal párt­megbízatás is. A közelmúltban a szakszervezet tájékoztatást adott a nőpolitikái határozat végrehajtásáról, vala­mint az elmúlt év üdültetési ta­pasztalatairól. A KlSZ-alapszer- vezet pedig az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról, a szer­vezeti munkáról, s az egyéni fel­adatvállalások teljesítéséről szá­molt be a pártvezetőségnek. Ezen­kívül rendszeresen számot adnak munkájukról a hivatal szakosz­tályai is. ' Az alapszervezet vezetősége azon kívül, hogy tevékenységéről tájékoztatta a tagságot, beszá­molt az ideológiai képzés helyze­téről, a tanácsi szervek munká­járól. lakossági kapcsolataik fej­lesztésével összefüggő feladatok teljesítéséről is. Hangot kaptak az alapszerve­zet gyűlésein a tömegkapcsola­tok; szóba került a falugyűlések szeiepe, fontossága. Ez utóbbiak lebonyolításában a Hazafias Nép­fronttal való szorosabb együtt­működés kívánatos. Az elmondottakon kívül napi­rendre kerültek a társadalmi- munka-szervezés feladatai mellett a lakosság életkörülményeinek ja­vítását célzó intézkedések, min­denekelőtt az ellátás, szolgáltatás helyzete. Nagy gondot fordítanak az idős korúak felkarolására, a ve­lük való törődésre. A járás tíz községében működik öregek nap­közi otthona. Most alakítják ki a házi szociális gondozás hálóza­tát, s igen ügyelnek arra is, hogy az öregeket megillető segélyeket maradéktalanul kifizessék. Mint mindenütt, e hivatali alapszervezetnél is az elmúlt évi pártmunka gerincét a tagkönyvek cseréje, s az ezzel összefüggő be­szélgetések alkották. Igen hasz­nosak voltak a nézetcserék, ame­lyek a nem egyszer hiányolt ak­tivitást is segítettek bátorítani. A pártmunka során egyébként felvetődött a pártnapok rendezé­sének szükségessége. Még ebben a hónapban sorra is kerül a párt­munkával összefüggő időszerű gazdaságpolitikai teendőket elem­ző téma. Mint az alapszervezet titkára — az eddigiek summázásaként — elmondotta, továbbra is fontos törekvés lesz a taggyűléseken az aktivitás fokozása, az őszinte, szó­kimondó légkör kialakítása. Han­got kell, hogy kapjon végső so­ron a hivatal/ életével összefüggő valamennyi probléma, gond, meg­oldatlan kérdés. J. T. Gazdag elfoglaltság A váci Művelődési Központban számos szakkör működik, ezen­kívül nyelv- tanfolyamokat is rendeznek. Délelőttönként általános iskoiai napközit is működtetnek. • Felső képünkön: a művelődési ház. • Balra: Gyermek táncórán. (MTI-fotó—KS) Felújítják a Margit-hidat A közúti forgalom fenntartása mellett várhatóan még az idén hozzáfognak a Margit-híd teljes felújításához. A nagy felújítás előmunkálatai már javában tar­tanak: a hídon három vállalat, a Közúti Gépellátó, az Országos Szakipari és a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakember- gárdája dolgozik. A Gépellátó brigádjai nem kevesebb, mint 340 ezer szegecs felülvizsgálására vállalkoztak, s a meglehetősen aprólékos, nagy gyakorlatot és szakértelmet igénylő munkának csaknem felével már végeztek. A pesti oldaltól a szigeti hídfőig nár megerősítették, illetve újak­ra cserélték a szegecseket. Nyo­mukban az Országos Szakipari Vállalat kollektívája dolgozik, amely hozzáfogott a hídszerkezet új köntösbe öltöztetéséhez. A pá­lyalemez alatti részekről koráb­ban „levetett” rozsdás, megko­pott zöld ruhát világos krémsár­ga színűvel váltják fel. A Képző- művészeti Kivitelező Vállalat mesterei a hídfőkben, illetve a szigeten levő kőszobrok javításá­val, rendbehozatalával foglalatos­kodnak. A Margit-híd teljes felújításá­hoz várhatóan az esztendő utolsó harmadában fognak hozzá. A munkálatok során átépítik a villamosok vágánymezőjét. A budai és a pesti oldalon, a parti felső rakpartot átívelő nyí­lások acélszerkezetét (ennek egy része eredeti, több mint 100 éves) elbontják és újat építenek. Pes­ten a Jászai Mari téren, Budán pedig a Frankel Leó utcánál lé­tesítenek egy-egy aluljárót a gya­logosok részére. Korszerűsítik a közvilágítást is. (MTI) A belkereskedelemben dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentje Vasárnap a Kereskedelmi Kamara székházában rendezték meg a belkereskedelemben dolgozó fiata­lok ifjúsági parlamentjét. A tanácskozáson dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elnökölt. Ott volt Mátrai Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Benczkó Béla, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, és Juhász Ottó, a SZOT titkára. Dr. Selmeczi Lajosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes, a bel­kereskedelmi ifjúsági bizottság elnöke tájékoztatta a fiatalokat a tárca ifjúságpolitikai munkájáról és az 1977. évi tervekről. Mint elmondta, a belkereskedelmi ága­zatban 1524 munkahelyi parla­mentet tartottak meg, amelyeken 83 ezer fiatal vett részt, az ágazat összes 30 éven aluli dolgozójá­nak mintegy 60 százaléka. Az' if­júsági parlamentek összességében megfelelő fórumot teremtettek a fiatalok számára, hogy megismer­jék munkahelyük, szakterületük és az egész ágazat feladatait és a további teendőket. A vállalatok és a minisztérium különös gondot fordított korábban is a dolgozók szociális helyzeté­nek javítására. A IV. ötéves terv­időszakban 3,9 milliárd forint ju­tott szociális ellátásra. Ez az összeg az V. ötéves tervidőszak­ban 5,6 milliárd forintra emelke­dik. Legtöbbet továbbra' is a munkavédelem fokozására, a gyermekintézmények fejlesztésére, a sportra és a lakásépítésre for­dítanak. A fiatalok aktívan részt vesz­nek a szocialista versenymozgal­makban. A szakoktatás különböző szint­jein évente mintegy 100 ezren vesznek részt, többségükben 30 éven aluliak. Az oktatás kérdé­séhez kapcsolódik a pályakezdő fiatalok helyzete. A vállalati ve­zetőknek, idősebb kollégáknak a jövőben még nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatalok beil­leszkedésének elősegítésére. Az ágazat elmúlt évi eredmé­nyeihez a fiatalok munkája jelen­tősen hozzájárult. Mindamellett az V. ötéves tervidőszak felada­tait csak az eddigieknél hatéko­nyabb, fegyelmezettebb, szerve­zettebb, korszerűbb munkával le­het megoldani — szögezte le a továbbiakban dr. Selmeczi Lajos­né. A munkaversenyből, az ifjú­sági brigádmozgalmakból ki kell küszöbölni a formális elemeket. Fontos, hogy a KISZ-szervezetek a fiatalokat hatékonyabban moz­gósítsák a fegyelmezett munkára, a káros munkaerő-vándorlás csök­kentésére és az ésszerű takaré­kosságra. A beszámolót követő vitában a felszólaló fiatalok közül többen is felhívták a figyelmet a belső munkaerőképzés és -továbbkép­zés fontosságára. (MTI) Újdonságok az IBUSZ megyei programjában Nincs még két hete, hogy az Alföld déli részén, a belföldi ide­genforgalom népszerűsítésére — sajtótájékoztatókkal egybekötött tanulmányutat szervezett az IBUSZ. Ezen — a fővárosból ér­kezett szakembereken kívül részt vettek a Szolnok, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyei igazgató­ságok vezetői. Békés és Csongrád megve idegenforgalmáról, s a te­rületükön szervezett IBUSZ-prog- ramokról Szemenkár Mátyásné, az IBUSZ Békés megyei, illetve Mester János, az IBUSZ Csong­rád megyei igazgatója számolt be. Megyénk lehetőségeiről — a szegedi Sajtóházban — Kucsora József, slz IBUSZ megyei igaz­gatóhelyettese adott kiegészítő tájékoztatást. Előadácqból ezúttal a Bács-Kis­kun megyeiek számára is újdon­ságszámba menő változásokat, lehetőség-bővüléseket emeljük ki. Elmondotta például, hogy idén május elsejével nyílik meg Kecs­kemét új Campingje, amely más meglevő adottságokkal együtt ugyancsak az átutazók szállás­gondjait oldja meg. A Camping 100 személyes — és 4 ágyas, zu­hanyozóval ellátott faházakkal rendelkezik. A lakókocsival érke­zők részére külön területen par­kolási lehetőség van, továbbá biztosított a víz- és villanyellá­tás. Étkezni a közelben épült Strand Étteremben lehet. Mind­két egység működtetője a Vízmű Vállalat. Ugyancsak kecskeméti ajánlat belföldi és külhoni egyéni utasok részére a Szikrai Állami Gazda­ság lovasiskolája, amit egyhetes terminusokban 1978-ban kíván­nak beindítani. A kezdők és ha­ladók részére összeállított prog­ram gyakorlatilag egy órahosz- szástól . kezdve három órán át tartó lovaglás — meghatározott útvonalon. Elhelyezés Kecskemé­ten — fizetővendég-szobákban. (A lovasiskola persze már mű­ködik. és fogadja a vendégeket. A közel iövőben külön riportban mutatjuk be lapunkban az ott folyó, szórakoztató testedzésnek és sportnak egyaránt felfogható programot.) A pedagógusokat minden bi­zonnyal érdekelni fogja a Kodály Intézettel karöltve tervezett két­napos módszertani bemutató. Belföldi csoportok részére a megyét bemutató körutazást ajánl az IBUSZ — Kiskőrös—Kalocsa— Baja—Kiskunhalas—Kiskunfél­egyháza útvonalon. Ennek során átfogó képet kapnak vendégeink Bács-Kiskun irodalmi, történel­mi, népművészeti, néprajzi neve­zetességeiről, hagyományairól, kincseiről. Hobbytúraként újdonság a ter­mészet kedvelőinek a Kiskunsági Nemzeti Park természeti kincsei­nek megtekintése (kiskunsági szi­kespuszta, szikestavák, homok­buckák, Izsák Kolon-tó, Bugac, Tőserdő. Holt-TiszajL., Ezév június 10—lí-én — elő­ször rendezik meg Kalocsán a Népművészek Napját. A kétna­pos rendezvény alkalmából fel­lépnek a népművészet fiatal s idős mesterei, akik műsoraikat a Városkert szabadtéri színpadán adják elő. A gálaműsoron — töb­bek közt — kamaraegyüttesek lépnek fel és szerepel az Ameri­kában járt népművészeti csoport is. Az események sorába tartozik Kátai János zománcművész al­kotásának leleplezése a Népmű­vészeti Ház udvarán. A Mezőgazdasági Múzeum anyagának egy részéből 1977. áp­rilis 4-én’ nyílik meg Kalocsán az állandó paprikakiállítás. Ugyancsak kiállítanak kalocsai kézifestésű finomkerámiai anya­got, — bemutatva egyúttal az előállítás egyes munkamozzana­tait (festés) is. Szintén új programként kínál­kozik a hajósi pincefalu bemuta­tása —, beiktatva a sváb nem­zeti hagyományok megismerteté­sét a helyi nemzetiségi együttes tolmácsolásában. Idén még sze­rény körülmények között törté­nik mindez, ám a következő év­ben már hangulatos csárda, a megszemlélésre alkalmasabbá tett középkori löszpincék és bővebb „műsor” várják az érdeklődőket. Az a tapasztalat, hogy a kül­földről idelátogató szakmai cso­portok részéről is nagy az érdek­lődés megyénk mezőgazdasága iránt. Több gazdaságban ajánlja az IBUSZ a szőlő- és gyümölcs- termelés módjainak megtekinté­sét, ahol a bortermeléssel és pezsgőgyártással kapcsolatos szak­mai tapasztalatcserékre is lehe­tőség nyílik (Hosszúhegyi AG, Izsáki AG). A széles skálájú IBUSZ-prog- ramból a legújabbakat kiragad­va is érezhetjük, hogy sajátos adottsása inkát jól kiaknázva év­ről évre gazdagabb programot tudunk kínálni a hazai és külföl­di látogatóknak. T. I. KÉPERNYŐ Minden bájjal megkent művész Lutz Besch, az ismert nyu­gatnémet zenetudós akkor járt Kecskeméten, amikor a Szabin nők elrablását játszották a szí­nészek. A gyér tapssal fogadott előadás után zavartan menteget­tük a műsorpolitikát. „Ilyen is kell”, meg efféléket mondogat­tunk. Vendégünk határozottan dicsérte a vígjátékot. „Kitűnő bohózat, hálás szerepekkel. Ná­lunk a leghíresebb művészek ver­sengenek, hogy megformálhassák a direktor figuráját, többen ezt választják jutalomjátékul. Olyan harsogóan vidám ez a játék, hogy a muzsika csak ronthat rajta”, mondta a Kodály-kutató. A tévé zenés színháza termé­szetesen melódiákkal dúsítva tá­lalta szombaton este Schönthan— Kellér művét. Horváth Jenő mu­zsikája, néhány táncbetét operet- tesítette Rettegi Fridolin színigaz­gató úr nevéhez fűződő ősbemu­tatót. Egri István rendező lega­lább annyira leleményes, mint a direktorné őnagysága és olyan ügyesen vegyítette az innen-on­nan kölcsönzött anyagokat, hogy végül is összeállt az egész. A minden hájjal megkent szín- igazgatót minden bájjal ellátott Bilicsi Tivadar alakította. Meg­édesítette a savanyú pillanatokat, egyénisége derűjével bearanyoz­ta az elkoptatott fordulatokat, fiatalos lendületével vitte, röpí­tette dr. Bányai tanár által el­követett mű bemutatásának a bonyodalmait és egy rokonszen­ves embertípust ábrázoló játékot. A poros szövegkönyvből, a ren­dező által szívesen citált fordu­latokból éle alak mosolygott a nézők millióira. Jókedvből, élet­örömből szőtte meg Rettegi Fri­dolin nagyszerű figuráját ez a nagyszerű művész. Szokás mon­dani, találkozott színész és y.e- rep. Ha valaha állt ez a megálla­pítás, akkor most igen. A többiek is jól érezték magu­kat a szombat esti vidámságban. Azért megnéznénk egyszer egy igazi Szabin nők elrablását. Meg­áll az a maga lábán a Mások vittek rossz utakra engem és tár­sai nélkül is. A műsorvezetésről Dehogyis nő! A társasági élet Kifejezése illik ra, öreguras meg­hajlással kellene köszöntem, s halkan, elomló szívélyességei sut­togni: hölgyem. A regényekben is ilyennek Írják, meg a filme­ken is igy ábrázolják ... Micsoda gőg! Mennyi szigor az arcon! Csak áll a parkban, megközelít­hetetlenül, mint egy nagyfeszült­ségű vezeték. Termetére nézve középmagas, kissé mólét t. Negyvenes lehet. Öltözete alapján — elhamarko­dott következtetés?! — ügyvéd vagy vasúti főintéző özvegye. A gyászév leteltével. Erre utal az, hogy fekete kabátban van, a szőr­megallér ezüst színű. Álldogál a parkban, néha mintha lépni akarna, tétovázik. Kezében a Magyar Nemzet valamikori pél­dánya. Ilyen messziről nem lát­ni ezt olyan pontosan. Már ide­ges. Körbe-körbe néz. talán vár valakit? Nem lenne rajta semmi feltű­nő, ha a fején nem volna kék színű kalap. Ráadásul világoskék. Egy nő, láthatóan talpig megkö­zelíthetetlenségben. Fején égkék kalappal. Hatvanas divat lehetett. Már akkor is az ötven év kö­rüliek viselték. Ha nem lenne olyan szigorú kinézetű, azt írnám, izgatott. De a szigorú és komor nők soha sem izgatottak. Esetleg voltak. Valamikor, gimnazista korukban. Vagy akkor se. Látszik ez. mesz- sziről. De mégis. Nincs jobb szó: iz­gatottan álldogál a parkban. Sőt, lopi'a az órájára pillant. Kis, ék­szerforma, bizonyára aranyból készült, férfikézben játékszernek ható óra. Órácska, talán így he­lyesebb. Hiába nézi, egyre gyak­rabban. Az idő múlik, de akkor is telne, ha nem nézné állandóan a mutatókat. Vár valakit! Hát nem furcsa? Egy hölgy, kék kalapban, egy hétköznap délután a forgalmas parkban. Csak áll, egyre nézi az óráját, izgatott, és mintha valaki­re várna. Titokzatos, sőt rejté­lyes, az bizony. Enyhe fuvallat érkezik. Par­fümillattal. Tehát férfira vár. Francia márka, középkorit nők használják. ősz, szikár, egyenesen járó, ha­tározott léptű férfi közeledik felé. Néhány méternyi távolságban le­lassul. Igazi férfiszépség. Jávorba­jusz, s amennyire innen látni le­het, meleg tekintet, markáns vo­nások. Talán katona volt vala­mikor. Főhadnagy. Jó hatvanas, mellénye zsebében bizonyára zsebóra ketyeg. Körüljárja a nőt. óvatosan, cserkésző léptekkel. Megméri tetőtől talpig. Felnyitja kabátja zsebét, s mintha egy fényképre ve'tne gyors pillantást. Bólint. A nő, a kék kalapban már nyu­godt. Ismét ő a megközelíthe­tetlenség szobra. Ha most hirte­len rákezdene az eső, nem sza­ladna be valami kapu alá. Sőt. Égnek emelné arcát és hagyná, hogy végigfolyjanak rajta a hi­deg cseppek. De nem esik, csak a szél fúj. A férfi előlép, meghajol. Ügy tűnik, bemutatkozik. A belső zse­béből előhúz valamit. A Magyar Nemzetet. A nő, kék kalapban elmosolyodik. A férfi kezét ajánl­ja. elfogadja. Karolva távoznak. Talán egy presszóba ülnek be, ahol a nő franciakrémest, a férfi kávét rendel. Fényképeket mutat­nak egymásnak, időnként elbo­rul az arcuk, aztán a férfi kifi­zeti a fogyasztást, taxit rendel és hazaszállítja a nőt a kék kalap­ban. Nem tudom. Valahogy igy kell történnie, valami ezt súgja. Gyorsan átböngészem a házas­sági apróhirdetéseket. Az egyik a nőre ráillik. A jelige az: ,.Tava­szi remény”, összeillő pár len­nének. Egy férfi, jávorbajusszal, meg egy hölgy, kék kalapban. — Ballal — A Ki mit tud? még mindig nem találta meg a maga műsor­vezetőjét. A bíráló bizottság hi­vatása magaslatán áll. Tanítani kellene viselkedésüket, az egye­diből az általánost kibontó, min­dig nevelő megjegyzéseiket, ma­gatartásukat. A versenyzők között jobbak és gyöngébbek is akad­nak, de ez így természetes. Saj­nos, Bács-Kiskun megyei szerep­lők eddig nem sok babért hoztak, reménykedjünk. írtuk már, hogy a Páva aligha repült volna olyan szép pályát Vass Lajos nélkül. Több példával is bizonyíthanánk, hogy az efféle ügyöknek lendítője, vagy hátra- mozriítója lehet a műsorvezető. Horvát János tehetséges em­ber, érdekében szólunk szigorúan. Eddig idegenül és idegesen moz­gott a kamerák előtt. Pillanatnyi kikapcsolódás mindenkivel elő­adódhat, de ilyen tarlós formán­kívüliség mélyebb okokat sejtet. Olykor egyszerűen nem tud mit kezdeni a szereplőkkel. Telje­sen lényegtelen fecsegéssel üti el az időt, a drága időt. A jelzőt nem arra a bizonyos ötezernégy­száz forintos költségre gondolva választottam: ritkán adódik, hogy ennyi ember kerül közvetlen kap­csolatba a műkedvelő mozgalom­mal. Baj van a hangnemmel is. A közvetlenkedés, a bizalmaskodás éppen a lekezelésnek a megnyil­vánulása. Csak egy apróság. Több­ször „hátra”, az „utolsó sorba” küldi a további küzdelemből^ ki­esett versenyzőt. Ez a „hátra” tulajdonképpen a második sor, az országos élvonal. Ilyen csekélysé­gek, ilyen elszólás-tüskék elront­hatják a jó hangulatot. A Ki mit tud? nehéz műfaj, s nemcsak a szereplők számára. Heltai Nándor Nő, kék kalapban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents