Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 44. szám Árai 90 fillér _______1977. február 22. kedd Üj bölcsődék épülnek Kecskeméten A gyermekintézményekkel kapcsolatos jelenlegi problémákat nehéz lenne rangsorolni, hiszen csakúgy, mint országszerte, Bács-Kiskun megyében 4s sok helyütt több iskolai tanteremre, óvodára és bölcsődére lenne szükség. Mint ismeretes, a megyei tanács a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt felhívással fordult az üzemek, vállalatok szocialista brigádjaihoz, a helyi tanácsokhoz, hogy kommunista műszakok szervezésével segítsék elő a bölcsődék, óvodák, iskolák, iskolai tantermek határidőre történő megépítését, illetve a meglevő gyermekintézmények bővítését. Megyénkben a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezése Kecskeméten okoz legtöbb gondot. Nemrég lapunkban beszámoltunk a megyeszékhelyen működő óvodák zsúfoltságáról, illetve azokról a törekvésekről, amelyek által hamarabb átadásra kerülnek az újonnan épülő óvodák. Mint azt a városi tanács egészségügyi osztályán megtudtuk, Kecskeméten az óvodáknál is zsúfoltabbak a bölcsődék. A grafikonokon is jól látható: egy-egy bölcsőde kihasználtsága a százötven százalékot is meghaladja. Kérdésünkre dr. Fára Zsófia egészségügyi osztályvezető elmondta, hogy jelenleg száz gyerek közül kilencnek tudnak helyet adni a város bölcsődéiben. E szám nem éri el az országos átlagot, de 1980-ig a tervek szerint lényegesen változik a helyzet, ugyanis az! V. ötéves terv végéig száz közül már 15 gyereknek tudnak helyet adni a bölcsődékben, s ez a? arány már kielégítő. Az idén tanácsi célcsoportos beruházásból százhúsz személyes bölcsőde épül a széchenyivárosi Lánchíd utcában. A kivitelezést vállaló Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ugyan néhány hónapos határidő-módosítást kért, de az új gyermekintézményt így is még az ősz elején átadják rendeltetésének. Októbertől tehát két bölcsőde működik a Széchenyi- városban. A tervek szerint 1979- re a harmadik is megépül. A városrész Budai út felőli részén ugyancsak célcsoportos beruházásból 80 személyes bölcsődét alakítanak ki, amely a környékbeli szülők gondját két év múlva megoldja. A kecskeméti Hunyadivárosban 60 személyes bölcsőde épül a gyermekintézményi alap felhasználásával, illetve társadalmi ösz- szefogással. Az új bölcsődét a SZÖVTERV tervei alapján a Tinódi utca végén alakítják majd ki. Üzemi óvodája mellé az Észak- Bács megyei Vízmű Vállalat 40 személyes bölcsődét épít, melynek munkálatait már megkezdték. A Kada Elek utcában épült új házak környékére is terveznek egy új bölcsődét, melybe 120 gyereket tudnak majd elhelyezni. Az építkezésre azonban még egyelőre nincs anyagi fedezet, noha a kecskeméti gyárak, üzemek, vállalatok már eddig több ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel új bölcsődék építésére. Alapos remény van tehát arra, hogy társadalmi összefogással a tervciklus végéig ez a bölcsőde is elkészül, így 1980-ig Kecskeméten 420 hellyel gyarapszik a bölcsődei hálózat. Kedvezőbb a helyzet a kecskeméti járásban. Mint azt dr. Csík Erzsébettől, a járási hivatal egészségügyi osztályának munkatársától megtudtuk, a községekben tavaly 230 úgynevezett állandó _ és 45 idényhely volt a bölcsődékben. Jelenleg hat községben, Ti- szaalpáron, Izsákon. Kunszent- miklóson. Szabadszálláson, Lakiteleken és Tiszakécskén van bölcsőde. Az elképzelések szerint az V. ötéves tervidőszakban Lajosmi- zsén 40, Tiszakécskén 80 személyes bölcsődét építenek. A tervciklus végéig a járás területén is megszűnnek a bölcsődékben való elhelyezési gondok. T. L. Érnek a jövő paprikafajtái Kalocsán Még pirosabb lesz ételízesítőnk, a fűszerpaprika. Kalocsán, az ország fűszerpaprika-nemesítő központjában, érnek a jövő paprikafajtái. A több mint félévszázados intézetben, ahol az utóbbi években teremtődött meg a modern növénykutatás feltétele, ma már az évszakoktól függetlenül dolgozhatnak a nemesítők. így például a klímaházban beérlelték termésüket az új hibridek, s helyükre újabbak kerültek. Az 1300 négyzetméteres növényházban viszont a nagyobb tőszámú törzseket figyelik meg. A folyamatos termesztéssel lényegesen rövidebb idő alatt állítják elő az új fűszerpaprika-fajtákat Kalocsán. A korszerűbb technikai feltételek újabb kutatási célok megvalósítását teszik lehetővé. Az itteni növénynemesítők eddig is jelentős részt vállaltak a hazai fűszerpaprika-termesztés felújításából. Űj hibridjeikkel már részben sikerült leváltani az elfáradt fajtákat, az ország legnagyobb termőkörzetében, Kalocsa vidékén 80 százalékban a helyi nemesítésűe- ket termesztik a „paprikás” gazdaságok. Ezek bőtermők, gépi betakarításra alkalmasak, s kilog- grammonként 2—3 grammal több festékanyagot tartalmaz őrleményük ai korábbinál. A legújabbak még ennél is pirosabbra érnek be, s megfelelnek a modern termesztéstechnológiai követelményeknek. Mérceként a hazaiakon kívül a világ minden tájáról ösz- szegyűjtött törzseket használják fel. s eddig még nem találtak) pirosabbat a magyar fűszerpaprikánál. Ez a tulajdonság még fokozható. A nemesítés elsődleges célja azonban az, hogy az új hibridek, a kiváló értékmérő tulajdonságok mellett, a, betegséggel szemben is ellenállók legyenek. A jövőben az egész országot ellátják elit vetőmaggal, s ehhez az idén paprikavetőmag-feldolgo- zó üzem épül Kalocsán. V. E. Szőlésztanulók Több dunántúli megye számára képez szőlőtermesztő, valamint zöldség- és dísznövénytermesztő szakembereket a balatonfüredi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző. Áz oktatást jól felszerelt tantermek, szakműhelyek, üvegházak és gyakorló szőlőskertek segítik. Képűnkön: másodéves szakközépiskolás tanulók üvegházi gyakorlaton. (MTI-fotó: Jászai Csaba felvétele—KS) . i jLJÁ&r* A nyelvi laboratóriumban Audio-vizuális rendszerű nyelvi laboratóriumot rendeztek be Kecskeméten, a megyei művelődési központ természettudományi stúdiójában. A stúdió az 1976-os évben végzett kiemelkedő munkájáért jelentős anyagi támogatást kapott az Országos Közművelődési Tanácstól. Ebből egy csehszlovák Tesla típusú hordozható nyelvi laboratóriumot vásároltak, amelynek segítségével 8— 14 éves korú gyermekcsoportok angol, német, francia, orosz és olasz nyelvi oktatását kezdték meg. Tavasztól már 20 órás intenzív tanfolyamokkal alapfokú oktatást is szerveznek felnőtteknek; elsősorban a külföldi utazásokhoz szükséges minimális nyelvi ismeretek elsajátíttatására. A nyelvi laboratórium berendezéseit — összekapcsolva a már régebben meglevő ipari tévékészülékkel — KRESZ- és természettudományos programok, valamint konzultációk tartására is felhasználják. L. A.—Karáth Imre BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN AZ ELMÚLT ÉVBEN Tizenkétmilliárd forint a kiskereskedelem forgalma Az adatok szerint Bács-Kiskun megyében a kiskereskedelem 1976-ban együttesen 12 milliárd forint összegű árut értékesített. Ez — folyó áron számítva — 7,1 százalékkal haladja meg az előző, 1975. esztendő forgalmát. Tekintettel arra, hogy bizonyos cikkeknél az árak mozgására is sor került, a változatlan árat véve alapul, az előbbinél szerényebb, nem egészen 2 százalékos az emelkedés. A növekedésnek ez az aránya a szokásost nem éri el, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a múlt évi népgazdasági terv a személyi jövedelmeket illetően eredetileg is mérsékeltebb növekedéssel számolt. Másrészt, elsősorban a mezőgazdaságban, az ismert gondok miatt a lakosság pénzbevételei még a tervezett szintet sem egészen érték el. Az áruforgalom egészén belül a vendéglátás forgalma növekedett a leggyorsabban. Hozzájárult ehhez, hogy az előfizetéses étkeztetés különböző formáiban (munka- helvi. diákellátás stb.) egészséges fejlődés következett be. Nem számítottak ezzel szemben a kereskedelmi szervek a ruházati cikkek .iránt megnyilvánuló kisebb érdeklődésre, ami azt eredményezte, hogy 1976-ban a megelőző évhez képest — változatlan áron — némiképp csökkent a ruházati szakma forgalma. A kereskedelmi ágazatok ösz- szességükben az év folyamán általában gondoskodtak a kiegyensúlyozott áruellátásról. Nem jelenti ez azt, mintha olykor-olykor a fontosabb cikkekből is ne fordultak volna elő zökkenők az ellátásban. Tavasszal húsból, nyáron zöldség-gyümölcsből általánosabb, a tél elején pedig szilárd fűtőanyagokból helyenkénti hiányok voltak. Az egész évben nem volt elegendő kisméretű tégla, az év végén pedig — az importszállítások késedelme miatt — cementből voltak ellátási nehézségek. Hasonlóképp nem mindig volt kielégítő a kínálat sörből, édességekből, jó minőségű farmerárukból, divatcipőkből. A legtöbb cikkekből azonban nemcsak folyamatos volt az ellátás, hanem a kereskedelem készletei is jelentősen megnőttek. Az előző étinél jóval többet vásárolt tavaly a lakosság tejtermékekből, baromfiból, szeszmentes és alkoholtartalmú italokból, rádiókból, kultúrcikkekből. S a korábban említett gondok ellenére az építőanyagok többségéből és tüzelőből is. Űj személygépkocsikhoz 1976-ban a megyében kis híján négy és félezren jutottak, ezen kívül 8500 motorkerékpár — jórészt kismotor — és 28 ezer kerékpár is vevőre talált. A megszokottnál valamivel lassabban fejlődött az idegenforgalom. A különféle szálláshelyeken mintegy 87 ezer —< köztük több mint 20 ezer külföldi — vendég szállt meg. Ök több mint három- százezer éjszakát töltöttek a megyében, s ebből 40 ezret a külföldiek. Visszatérve alaptémánkra, a kereskedelemre: a múlt évben tovább bővült az üzlethálózat. A megye bolti kereskedelmének alapterülete 7 ezer, míg a vendéglátásé csaknem háromezer négyzetméterrel gyarapodott. Kalocsán az ÁFÉSZ, Baján és Kiskőrösön a BÉK nyitott ABC-üzletet; megnyitották Kecskeméten a Két- templom közben a még hiányzó üzleteket. A fejlődés kisebb-na- gyobb fokáról a megye csaknem minden városában és nagyközségében számot adhatunk. Mindez magával hozta a kereskedelmi dolgozók számbeli növekedését is. Az emelkedés azonban e tekintetben a szokottnál mérsékeltebb, alig több mint 2 százalékos. Hogy dióhéjban a kereskedelem ezévi előbbre lépésének terveit is felvázoljuk, említsük meg mindenekelőtt, hogy az idei áruellátás valamivel jobb alapokról indul, mint 1976-ban. A ruházati kereskedelem készletei a szokásosnál nagyobbak, és soha annyi bútor nem volt a megye üzleteiben, mint napjainkban. Szinte minden építőanyag megtalálható a telepeken. Remélhetőleg ezzel megfelelő arányban áll majd a kereslet is. Rendkívül fontos esztendő az 1977-es a kereskedelmi beruházások szempontjából is. A tavaszi és nyári hónapokban három jelentős áruház építése kezdődik meg Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Baján. Márciusban megnyílik a kecskeméti DOMUS áruház. Megkezdődött a kecskeméti nagyáruház építkezési helyének a szanálása, s * a kivitelezéshez a jövő év elején hozzáfognak. Ezek mellett tucatnyi kisebb üzlet építése kezdődik, vagy fejeződik be. Kisebb késedelem csupán a tekintetben tapasztalható, hogy a városok többszintes lakótelepein megépíteni tervezett üzletek zömét a jelenlegi elképzelések szerint csak 1979—1980-ban szándékoznak rendeltetésének átadni. Nem vitás, hogy ez túl késői terminus, s a tanácsoknak és a vállalatoknak feltétlenül keresniük kell a korábbi megvalósítás lehetőségeit. Ha szerény mértékben is, bővülnek az idegenforgalom fogadási feltételei. Májusban megnyitják a kecskeméti kempinget, s a nyáron Baján megindul a dunai kis sétahajó-járat. A Szelidi- tónál az idényt már vízellátási gondok nélkül kezdhetik. A tavalyinál több vendéget vár — főként a szakemberek köréből — a Kiskunsági Nemzeti Park is. Az elmondottak alapján megalapozott a várakozás, hogv a kiskereskedelem forgalma folyó áron a tavalyi 7 helyett 9, változatlan áron pedig a tavalyi, alig 2 helyett 5 százalékkal emelkedik. Természetesen ennek elengedhetetlen előfeltétele a lakosság áruellátási és szolgáltatási igényeinek mind teljesebb kielégítése. —a — r Köztudott tény, hogy számos tanintézetből hiányoznak képzett pedagógusok. Országszerte és Bács-Kiskun megyében is. Az összesítő statisztikákban évről évre jelentős számban szerepelnek olyan nevelők, akik pedagógiai végzettség nélkül dolgoznak az iskolában. És bár időről időre jelentős számú fiatal hagyja el az egyetemeket, főiskolákat, a képesítés nélküli tanítók és tanárok számaránya mégis alig-alig csökken... Hogy milyen okok játszanak közre az iskolai szakemberek állandósult hiányában, arról megoszlanak a vélemények. Egy azonban bizonyos; jelentős azoknak a fiataloknak az aránya, akik tanári diplomával a zsebükben az elmúlt évek alatt nem iskolai munkahelyeket választottak hivatásul. Jó esetben rokonszakmákat részesítettek előnyben, a kulturális élet több, fontos, közhasznú területén találtak alkalmazást. Ugyanakkor nem kis számban képzettségüktől teljesen idegen pályákon kötöttek 'ki — feledve azt, hogy az állam nem csekély anyagiakkal segítette őket tanulmányaik elvégzésében. És azt, hogy a társadalom — joggal — hasznosítani is szeretné az általuk megszerzett tudást, márcsak azért is, mert az iskolák nélkülözik a jól képzett pedagógusokat. A pályáról való elvándorlás eddigi gyakorlatát akadályozza meg az Oktatási Minisztérium idén érvénybe lépő rendeleté, amely a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának növelése céljából a pedagógiai jellegű főiskolák és egyetemek utolsóéves diákjait — három évre — oktatási intézményekbe való elhelyezésre kötelezi. Az új gyakorlat szerint a végzős hallgatók csak iskolák által meghirdetett állások betöltésére pályázhatnak. Megyénkben 171 frissen diplomázott pedagógust várnak az általános és középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben. Keresnek óvónőket, tanítókat, gyógypedagógiai nevelőket, zenetanárokat és középiskolai pedagógusokat — tehát az oktató-nevelő munka szinte valamennyi területén hiányoznak a szakemberek. A pályázatok meghirdetése azonban önmagában még nem elegendő cselekedet a gondok megoldására. Az iskoláknak és a' településeknek nemcsak várni kell a pedagógusokat, hanem mindent el kell követniük annak érdekében is, hogy ne csak a „kötelező” három évig maradjanak ott. Ezen a téren pedig bőven akad még tennivaló. Elsősorban kisebb községekben, ahol szükségszerűen pótolni kell a városi életforma sok előnyét; a szórakozás, a társaság, a változatos művelődési lehetőségek adottságait... Ezekért a viszonylagos veszteségekért viszont kárpótolni tudja a fiatalokat a helyi társadalom érezhető megbecsülése. Anyagiakban — gondolunk itt lakásra, étkezésre, és az életkezdés sokféle gondjában való segédkezésre —, és erkölcsiekben is. Ez utóbbi a fiatal szakemberek beilleszkedésének megkönnyítésében elengedhetetlen. A tantestületek tagjai emberi és munkatársi kapcsolatok kialakításával nyerhetik meg rokonszenvü- ket, és közreműködhetnek abban is, hogy megszeressék, — és ott helyben szeressék meg — valódi hivatásukat. A tá- gabb beilleszkedés szerepe pedig az, hogy a fiatalok érezhessék, befogadták őket a helybeliek és számítanak rájuk. Mindezek hiányában magukra maradnak a pályakezdők. Elkedvetlenednek és érthetően el is kívánkoznak faluról. így ha három év múlva majd továbbállnak, nemcsak ök lesznek hibáztathatók. P. M. BIZAKODÁS, AGGODALOM, TÜRELEM Alvaro Cunhal nyilatkozata Portugália politikai helyzetéről Demokratikus alternatíva a jobboldalival szemben Simó Endre, az MTI tudósitója jelenti; Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatot adott országának politikai helyzetéről az MTI lisszaboni tudósítójának. „Aggódunk országunk politikai helyzetének közeljövőben várható alakulása miatt. A nemzetközi imperializmus támogatta portugál jobboldal arra törekszik, hogy nyíltan reakciós kormányt csikarjon ki, vagy rábírja a szocialista pártot a jobboldallal való koalíciós ösz- szefogásra. A PSZP-kormány a tőke pozícióinak helyreállítására és a demokratikus forradalom alapvető vívmányai, az államosítások, a földreform és a munkásellenőrzés ellen irányuló politikájával megnyitja a kaput a külföldi monopóliumok uralma előtt. Folytatódik a fasiszta ösz- szeeksüvés is” — mondta Cunhal. A PKP a demokratikus alternatíva tervét állítja szembe a jobboldali alternatívával: ez a kormány politikájának módosítását és olyan kabinet megalakítását jelentené, amely folytatja a fasizmus megdöntése után végbement gazdasági és társadalmi átalakulást. Ez az alternatíva nem valósítható meg a KP, a munkásosztály és a dolgozó tömegek támogatása, részvétele nélkül. Cunhal úgy vélekedett, annak ellenére, hogy a jobboldal teret nyert, a PSZP pedig engedményeket tesz neki és a nemzetközi monopoltőkének, vannak olyan demokratikus, haladó erők az országban, amelyek képesek szavatolni a demokráciát és fejlesztését. Utalt a szakszervezetekre, amelyeknek egysége megerősödött a közelmúltban megtartott kongresszuson, a mezőgazdasági tsz-ekre, a közös gazdaságokra, és a kistermelők egyesületeire, hozzáfűzte: a fegyveres erők kötelékében továbbra is nagyon erős április 25. szelleme és a köztársasági alkotmányhoz hű erős áram(Folytatás a 2. oldalon)
