Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
1977. február 15. • PETŐFI N£PE • « AZ OKTATÁSÜGY BÁTMONOSTORI KÉRDÉSEI Reális-e a 12,1 százalék?.. Magyar művek idegen nyelveken „Bátmonostoron 12,1 százalék” — ezzel a nagybetűs címmel jelent meg a Köznevelés című oktatáspolitikai hetilap múlt éwégi számában egy írás a. község kisegítő iskolásainak magas arányáról. A szerzők — a helyi tanács elnöke és • körzeti főorvos — a gyógypedagógiai oktatás kérdéseiről kívánták elmondani véleményűket a községi általános iskolában tapasztaltak alapján. Megírták, hogy a településen nagy erőfeszítéseket tesznek a cigánykérdés megoldására, felszámolták az egykori telepet, lakásokat építettek, és a következetes egészségnevelő munka eredményeként az asszonyok már kivétel nélkül résztvesznek a csecsemőtanácsadásokon, és valamennyien kórházban szülnek. Eddig a siker — mint a cikk szerzői állítják, majd hozzáteszik: „Sajnos, minden további törekvésünk megtörik az iskola kisegítőcentrikus szemléletén... Az intézmény vezetői továbbra is tervszerűen töltik fel a kisegítő osztályok létszámát, nem törődve azzal, hogy ezeknél nincs olyan psychosomatikus elváltozás, ami • gyógypedagógiai áthelyezést indokolná.” Ügy tűnik, hogy a cikk szerzői megalapozott és komoly vádakkal illetik a nevelő testület tagjait Bátmonostori vizsgálódásunkra a Köznevelés cikke késztetett. Első utunk az iskolába vezetett. Bukdácsolás vagy kisegítő ? Tóta Imre a községi általános iskola igazgatója. Jelenlegi beosztásában 10 éve dolgozik és — ezt talán jeleznünk sem kell — nem ért egyet a cikk tartalmával. Elmondta, hogy nem érti a körzeti főorvos és a tanácselnök közös írásának indítékait, hiszen mint ez a gyakorló pedagógusok közt köztudomású, az oktatási intézmények nem határoznak egyetlen gyerek gyógypedagógiai osztályba való áthelyezésérőlsem. Ez a megyei úgynevezett áthelyező bizottság feladata. Az iskola képviselőinek lényegében nincsen beleszólásuk annak eldöntésébe, hogy kisegítőbe, vagy normál osztályokba járjanak a vitatott képességű gyerekek. A tantestület tagjai érthetően íurcsállották is a cikket. — Kezdjük a számadatokkal és a legelején —- ajánlotta Tóta Imre. — A tanítás 1968-ban indult a kisegítő osztályokban. Az ok, amely megszervezésében közrejátszott, az évismétlő tanulók nagy száma volt. Évről évre ugyanis 15—20 százalékos volt az arányuk, s mint ez a vizsgálatokból kiderült, a többségük fejlődésében visszamaradt gyermek. Az első kisegítő osztály 15 tanulóval indult, a létszám 1973- ban 25-re növekedett. Azóta lassan csökken. Az idén tizenkilencen vannak a két csoportban, mert a régi rendtartás még megengedte a kettéosztást. Jövőre már ismét csak egy osztályban tanítunk. A „felszabaduló” kollégát és szakértelmét viszont tovább kívánjuk hasznosítani, terveink szerint ő veszi át a csoport napközis foglalkoztatását. A kérdés, amelyre testületünk az utóbbi évek alatt gyakorlati választ is adott, a következő volt: a bukdácsolások, vagy pedig a gyógypedagógiai oktatás differenciált lehetőségei hoznak-e nagyobb eredményt, a gyenge képességű, szellemileg elmaradott gyermekek képzésében? Mi úgy hisz- szük, hogy egyedül az áthelyező bizottság szakvéleménye a perdöntő. Ami pedig azt az elterjedt vélekedést illeti, hogy a kisegítő osztályok zsákutcát jelentenek a gyengébb adottságú tanulók számára, ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Nem egy szakma megtanulására van lehetősége a gyógypedagógiai osztályban végzőknek, sőt később a dolgozók esti Iskolája elvégzésével megszerezhetik a „normál” bizonyítványt is. Az igazgató arról is beszélt, hogy a kisegítő osztályokban, ahol többségükben a cigánygyerekek tanulnak, a diákoknak több lehetőségük adódik a sikerélmények megszerzésére. A tananyag is könnyebb, s a tanulók nem kedvetlenednek el a számukra túlságosan megerőltető feladatoktól. A kérdés: a színvonal A cikk olvasóiban fölvetődhet, hogy a bukások oka esetleg az iskolai oktató-nevelő munka alacsony hatékonysága is lehet. A bátmonostori intézmény tárgyi és személyi adottságai, ha nem is a legjobbak a bajai járás községei között, de a nevelőknek nincs okuk a szégyenkezésre. Az iskolában képesítés nélküli pedagógus nem dolgozik, a testület úgynevezett szakos ellátottsága több mint 70 százalékos. Ez {ízt jelenti, hogy a tanórák háromnegyedét a megfelelő szakos pedagógusok tartják meg. Az igazgató véleménye szerint — s ezt megerősítette a járási művelődési osztály közelmúltban megtartott vizsgálata — a tantestület mind a tizenhat tagja becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik. Az osztálylétszámok nem magasak, átlagosan 18 gyerek tanul egy-egy teremben, ahol így alkalom és lehetőség nyílik a gyengébbekkel való differenciált foglalkozásokra is. A két gyógypedagógiai osztály tanulóival ugyancsak tapasztalt, főiskolai végzettségű nevelők fog- lälkoznsk. A tárgyi feltételeket illetően azonban már kevésbé rózsás a , helyzet. Az iskola két különálló épületben működik. A két napközis helyiséggel együtt nyolc tanteremben tanítanak. Míg az óvodai és napközis csoportok elhelyezése korszerű és jónak ítélhető meg, a régi, öreg épület szűkös tantermei viszont elavultak. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy nem az iskola, és nem a tantestület tagjai tehetnek a kisegítő osztályok magas létszámáról. Képességek és tesztek — A Köznevelésben közölt cikk is rámutatott arra, hogy nehézségeink a községi cigánylakosság életmódjának elmaradottságából fakadnak — mondja az igazgató. — Való igaz, hogy a tizenkilenc kisegítő iskolásból 13 cigány származású gyerek, de ez nem szempont az áthelyezést illetően. Ebben a kérdésben egyedül a tanulói képességek döntenek. Bennünket a szomorú valóság kényszerít arra, hogy a gyógypedagógusból, gyermekgyógyász és pszichológus szakemberekből álló megyei bizottság elé küldjük azokat, akikkel korrepetálások, külön foglalkozások ellenére sem boldogulunk a normál osztályokban ... A kisegítő osztályba helyezés tehát nem egyszerűen elhatározás kérdése. Minden tanuló törzslapján ott olvashatók a vizsgálatok tételes eredményei. A Binet- teszt, a fogalom- és, ítéletalkotás fejlettsége, az általánosítási képesség eredményei egyértelműen meghatározzák a gyermeki elmaradottság mértékét. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok pedig évről évre megerősítik az áthelyező bizottság döntéseinek helyességét, hiszen eddig még egyetlen tanuló visszahelyezését sem javasolták. Oláh Imre, a községi tanács elnöke a település szociális problémái közé ágyazva szemléli az iskolai munka, a kisegítő osztályok kérdését. • Iskolánk nem határoz egyetlen gyerek gyógypedagógiai osztályba való áthelyezéséről sem; — mondja Tóta Imre iskolaigazgató. A községi szemlélet Elmondja, hogy cikkükkel nem akartak senkit sem megbántani, inkább figyelemfelkeltésnek, mintsem kritikának szánták. A községben sok a szociálisan veszélyeztetett cigánygyerek. Nevelésük problémáit a községi tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen megtárgyalja. A testü- leg legutóbb ismételten megállapította, hogy a legfontosabb feladat a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, hiszen csak a céltudatos nevelés képes a kedvezőtlen családi környezet ellensúlyozására. — Az iskola, az oktatás kérdése ezért alapvető fontosságú nálunk — teszi hozzá, majd így folytatja: — A régi telep felszámolását követő lépés az óvoda korszerűsítése volt. Ez három éve fejeződött be, s azóta az óvónők nagyon alapos munkát végeznek. A gyermekintézményben napi 8—10 órán át szakképzett nevelők ügyelnek a cigányszülők kisgyerekeire is. Nem elkülönítve, hanem a többiekkel együtt foglalkoznak velük. Az iskolában is ezt szeretnénk elérni. Első célunk az, hogy a cigányszármazású tanulók mindegyike járjon napközibe — ma még ugyanis mindössze négy felvételét tudtuk elintézni. A térítési díjat nem akarják vállalni a szülők. Második feladatunk pedig az, hogy a gyerekek ne különüljenek el társaiktól a kisegítő osztályokban, hanem a többiekkel együtt tanuljanak. Ezt ugyanis nagyon fontosnak tartjuk, későbbi beilleszkedésük alapfeltétele a közös nevelés. Az évtized végére felépülő új épületben az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei is megváltoznak, s az óvoda hatékonyságát kiegészíti majd az iskola. Nagyon reménykedünk abban, hogy a jelenlegi 12,1 százalékos munkánk következtében az országos szintre, csökken. Pavlovits Miklós I KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE: \ 12. Gumric pillantása megállapodik Sokner Gyulán, ezen az alacsony, sovány, hihetetlenül erős fickón, a brigádvezetőn. — Megfelel így, Gyuszi? Aláírod? Minthogy ezt csak költői kérdésnek szánta, annyira biztos volt az igenlő válaszban, megdöbbenti, hogy Sokner a fejét rázza. El van képedve a többi bri- gádtag is, hisz dgy remekmű ez, mi kifogása lehet ez ellen bárkinek?! — Nagyon jól összefogtad, főnök — mondja Sokner —, de így nem küldhetjük el. — Miért nem? — Miattuk — bök a mennyezet felé a brigádvezető. Ez a mozdulat ősidők óta az istenek, továbbá az igazgatók és a főkönyvelők tartózkodási helyére utal, a magas égre. — Mert hátha az újság lehozza. Te meg beleírtad, hogy itt szerdánként kilenckor, tehát munkaidőben folyik a cetlik kitöltése. Te ütnéd meg a bokádat, főnök. — Kösz — mondja Gumric —, igazad van, erre nem gondoltam, ezt mindjárt át is ütöm. És már fűzi is be újra a papírt a gépbe, úgy kérdi: — De egyébként rendben? — Rendben — bólint Sokner. A sarakban azt súgja az egyik munkás a pajtásának: — Azért ez a Gumric elég jó fej. — Elég jó — helyesel a másik —, de a mi Gyuszi nk bármikor a zsebébe dugja. Mint most is. „Oh, hogy panaszkodnak, hogy bizalmaskodnak, Szerencsétleneknek hogy vallják magukat." Vajda Gruber Tamásné alias Falatka jelentkezése egy telefonáradat kezdete volt csupán. Késő estig nem némultak el a fekete dobozok a Déli Hírek szerkesztőségében, a vérig sértett óriásnőhöz hasonlóan a közvetlen károsultak ivoltak természetesen a legfürgébbök, leghamarabb ők ragadtak kagylót, az ő hangjuk volt a legkeményebb. Ha nem is fenyegetőztek gyilkolászattal, tettleges elégtétellel, ha nem is tudakolták oly vérszomjasán a .tenyésztők nevét, de azért felháborodottan, dühösen követelték a zümbik üzemeltetésének azonnali beszüntetését, továbbá egyéni káruk mielőbbi megtérítését. A személyi adatok bediktálása- kor túlnyomó többségük tisztviselőnők, hivatalnoknak vallotta magát, akit munkahelyén, hivatalos idő alatt ért a merény. Akkor, amikor egy pillanatra — ez szinte általános szóhasználat volt — félbeszakította írásbeli munkáját, kiment szolgálati helyiségéből. Nyilvánvalóan ez alatt a röpke idő alatt osontak be a nyitott ablakon át azok a kártékony madarak, és végezték el romboló tevékenységüket. Mintha csak összebeszéltek volna, az áldozatok mindegyike azt is a szerkesztőség tudomására hozta, hogy a tönkretett irományokat túlldőben volt kénytelen aztán elkészíteni, nehogy a szó báni or- gó ügy késedelmet szenvedjen. Minek okából ezen túlórák mielőbbi megtérítését igényli a felelős zümbitenyésztőktől, a következő bontásban: az első két óra huszonöt százalékos plusz- szál ... Telefonon tett panaszt — a derékhadat alkotó hivatalnokok mellett — többek között egy középiskolai tanár, egy drámaíró, egy éttermi főszakács. Az elsőnek óravázlatát, a másodiknak épp a katarzisát, az inyes- mestemek a zümbik... Egy nyugdíjas mozdonyvezető hosz- szasan adta elő, hogy ő nem fejthette meg kedvenc keresztrejtvényét, mert pár percre elbóbiskolt a kellemes napsütésben a téren, a pádon, és mire fölébredt, nem maradt sem vízszintes, sem függőleges. Nem, neki nincs semmi kártérítési igénye a zümbik- kel szemben, sőt szurkol nekik, mert megvan a saját szomorú tapasztalata az irodisták beteges írásszenvedélyéről. Most is csak azért mesélte el mindezt, mert szeretne a lap hasábjain kérni elnézést azoktól a kamaszoktól, akik a történet időpontjában a parkban fociztak, és akiket ő elég keményen összeszidott. bennük vélvén megtalálni a csínytevőket. Utolsónak aznap egy diáklány telefonált, neki a félig kész szerelmes levelét tették csúffá a zümbik, talán leginkább ő érdemelte meg ezt a komisz elbánást. élet-halál fontosságú szerelmes levél írása közben ne tessék kimenni a konyhába, hideg pörköltszaftot tunkolni! Egy sebtében készített összesítésből az derült ki, hogy a cikkre aktívan és a leggyorsabban reagálók zöme határozottan elítéli a zümbik tevékenységét, messzemenően nem ért egyet azzal, hogy a szerző szép reményeket fűz e madarak további munkásságához és buzdítja őket. Persze érkeztek zümbipárti üzenetek is. Főleg olyanoktól, akik a közelmúltban kényszerültek valamilyen ügyük elintézéséhez kismillió papin beszerezni, életrajzot, folyamodványt, igazolást, kimutatást tucatszám —és véleményük szerint teljesen fölöslegesen — írni, beküldeni, bevinni, lepecsételtetnii És természetesen támogatásáról biztosította a zümbiket néhány buzgó állatbarát, madárbolond, függetlenül attól, hogy az mit művel a frissen teleírt papírral, istenkém, nem tudja. Végeredményben e szimpatizánsok száma, legalábbis az aznapi statisztika szerint, csak töredéke volt az ellenzőkének. Szükségessé vált e vészterhes órában egy rendkívüli szerkesztőségi értekezlet összehívása. Szükségessé vált, és lehető is volt. Kivételesen ugyanis már délutánra bejött minden munkatárs, elbúcsúztatni Jocó bácsit Nevezett kolléga tudniillik nyugállományba vonult, ennek örömére mindenki bedobott egy százast, ünnepi lakomára, kollektív ivászatra. Sajnos, a muri elkezdését folyvást el kellett halasztani, épp Kosaras Kati riportjának következményei miatt. Kopott a hasonlat, de valóban fölbolygatott méhkashoz hasonlított most a Déli Hírek szerkesztősége. Mindenki a telefonokat kapkodta, föl jegy zéseket készített, vagy le-leszaladt a portára az újabb és újabb levelekért, amelyeket személyesen hoztak be, adtak le íróik: (Folytatjuk.) Több mint 200 könyvet gondoz évente a Corvina. Ennek körülbelül 30 százaléka jelenik meg magyar nyelven. 1976-ban német nyelvű kiadványok mintegy 23 százalékban, az angol nyelvű kötetek 14 százalékban részesedtek az összes idegen nyelvű kiadásból. A Corvina a magyar klasszikus és kisebb részben modern irodalom határainkon túli meg- jelentetöje is. Huszonkét klasszikus és mai magyar szerzőtől adtak ki néhány éve nagy sikert aratott, angol nyelvű novellás- kötetet. A kedvező fogadtatás adta az ötletet annak a 33 magyar novellát tartalmazó válogatásnak, amely Jókaitól, legújabb írónkig ad hű képet a magyar novella- irodalomról, ugyancsak angol nyelven. A műhöz Lord Snow, az angol tudományos és irodalmi élet közismert személyisége ígért előszót. Francia nyelven mutatkozik be a mai magyar dráma. A közeljövőben megjelenő kötet válogatás a legújabb magyar szinmü- irásból. A bolgár Otyecsesztvennij Fronttal közös kiadásban jelenteti meg a Corvina a „Botev- Petőfi" című kötetet, amely ösz- szeállitást közöl a XIX. század két nagy forradalmár, szabadságharcos költőjének verseiből, leveleiből és prózai írásaiból. A felszabadulás utáni magyar kulturális élet fejlődéséről ad összefoglalót, elemzést Köpeczi Béla: Kulturális forradalom Magyarországon című német nyelven megjelenő munkája. Szapora és zápor A nyelvünkbe került idegen szavak is a magyar szókincs részei. Nemcsak a magyar szavak eredetére vagyunk kíváncsiak, hanem az idegen nyelvekből átvett szavakéra is. A most tárgyalt szavak nemcsak az ilyen irányú érdeklődést elégítik ki, hanem általában érdeklődést kelthetnek az idegen szavak eredete iránt is. Különösen könnyű az idegen szavak eredeztetése, ha az általunk ismert nyelvekből kaptuk őket. A zivatar például a szerb zli vetar (rossz, gonosz szél) átvétele. Magyar1 jelentése is hasonló. A nyavalya is szláv eredetű, megvan már az óegyházi szláv nyelvben is nevolja alakban kényszerűség, szükség jelentésben. A szláv nyelvekben új jelentést is kapott, pl. ínség, baj, kellemetlenség. A szó magyar jelentései is hasonlók. A nemzetközi váltóláz jelentésű malária az olaszból terjedt el a mala aria .rossz levegő’ szókapcsolatból. A váltóláz ugyanis főleg a mocsaras, rossz levegőjű területeken szokott jelentkezni. Zápor és szapora szavunk is szláv eredetű. Nem az orosz nyelvből vettük át őket, hanem egy közelebb meg nem határozható szláv nyelvből, de mivel a szláv nyelvek között nagy a hasonlóság, az orosz nyelv ismeretében nagyon könnyű a megfejtésük. Az orosz szporij kiadós, bőséges jelentésű melléknévnek megvan a rövid szpor, illetve a nő- és semlegesnemben szpora, szporo alakja. A szapora a szpora átvétele, csak a szó eleji mássalhangzó-torlódást kellett feloldani egy közbeékelt magánhangzóval. Az átvétel jelentése is magyarázható a szláv szóéval. A zápor pedig a rövid hímnemű szpor változata. A szókezdő sz zöngésült, és a kötőhangzó d lett: zápor. A szó jelentésárnyalata is átkerült, a zápor a magyarban kiadós, bőséges, sűrű, zuhogó esőt jelent. E néhány szó eredetének megmagyarázása után más szavak eredetének földerítésére is vállalkozhatunk. Némely étel és ital neve valamilyen külső körülmény hatására jelentkezett. A karmonádli a szénnel függ össze (latin: carbo). Olyan disznóhúst neveztek vele, amely szén fölött, serpenyőben, illetve parázs fölött, roston sült. Az olaszban kialakult carbonata szó francia közvetítéssel (carbonnade) került a német nyelvbe, onnan pedig a magyarba. A hússzelet jelentésű fiié nemzetközi szó lett a francia fii (szál, fonál) szóból. A névadás azzal kapcsolatos, hogy bizonyos húsfajtákat összegöngyölve és fonallal átkötve árusítottak, illetve sütöttek. Az oszmán-török eredetű vándorszó, a szárma a török sárinak (begöngyöl) igével függ össze. A szármának nevezett töltött káposztát ugyanis káposztalevélbe göngyölik. A román eredetű alma jelzője, a batul, a román fészer, góré jelentésű patul szóval azonos, mivel ezt a télialma-fajtát szénaboglyák melegében szokták tárolni. A furmint nevű francia, eredetű bor is hasonló módon, kapta a nevét. A szőlőfajtát ugyanis kisajtolás előtt búzaszalmán töppesztették. Nevében a búza jelentésű francia froment szót ismerhetjük fel. A jóízű cirfandli bor neve végső soron azonos a (zöld)szilváni németes Sylvaner nevével. Aki pedig a meleg italt szereti, annak „melegen" ajánlhatjuk a francia eredetű sodó-1, amely éppen a francia chaud (meleg) szótól kapta a nevét. Ezt a kellemes italt ugyanis eredetileg csak melegen, sőt forrón tálalják. Az italoknál megemlíthetjük a koktél elnevezését is. Ne gondoljunk semmilyen különleges elkészítési módra. A szónak kevert szeszes ital jelentése az Amerikai Egyesült Államokban keletkezett az italkeverő szakmának abból a törekvéséből, hogy az italoknak minél különlegesebb, szokatlanabb nevet adjon. A koktél az angol cock (kakas) és a tail (farok) ösz- szetétele, tehát az ital neve végső fokon kakasfarok. De van több hasonló keletkezésű italnév is (pl. magyar fordításban: magas labda, fehér hölgy, oldalkocsi). A koktél nagyon elterjedt nemzetközi szó lett. Aki pedig kvaterkáz- ni szeret, gondoljon arra, hogy a kvaterka szó a lengyelből ered, és eredetileg negyed liternyi űrmértékegységet jelent. Magyar jelentése: kedélyes borozgatás baráti társaságban. Régi hiedelem szerint nevezték el az agyszélhűdést putá-nak (szélütés, gutaütés). Azt hitték, hogy az agyszélhűdés bénulást az agyról leváló cseppek okozzák. A csepp latinul gutta. A reuma elnevezése is hiedelem eredménye: a csúzos fájdalom okozójának a testben ide-oda áramló kóranyagot tartották. Az áramlás görög eredetű latin neve rheuma. A lucerna (lóhere) neve német jövevényszó. A névadás végső forrása a „lámpa, mécs” eredetű latin lucerna. A mécses neve azért lett a lucerna nevévé, mert magva! fényesen ragyognak. A konfetti is ismert nemzetközi szó. Tulajdonképpen az olasz cukrozott gyümölcs, drazsé jelentésű confetto többese: confetti. A névadás eredete: a római és a nizzai karneválon az álarcosok apró süteményeket dobáltak, majd később ezek helyett kis színes papírkorongokat. A német eredetű sláger divatos, gyorsan elterjedt dalt jelent. A gyors elterjedést a villámcsapás gyorsaságához hasonlították. Kiss István Mutatós terv, de vajon megvalósítható-e ? • Oliver Russel svájci építész eredeti ötlettel állt elő zz athéni Ak- ropolisz védelmére: hatalmas műanyagbuborékot javasol a páratlan műemlék befedésére, amellyel megvédhetnék a környezeti szennyeződésektől, ugyanakkor a látvány az eredeti maradhatna. (AP—MTI —KS.)