Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

Számvetés és eltökéltség A párt belső életében ese­ménygazdag, tennivalóban bő­velkedett és méltán emlékeze­tesnek mondható esztendőt hagytunk magunk mögött. Ta­lán ezért is jegyezte meg nem­régiben egyik üzemi pártalap- szervezeti titkár ismerősöm: „Kétségbeejtő, hogy milyen gyorsan szalad az idő! Nem is olyan rég volt, hogy beszá­moló taggyűlésen megkezdtük a tagkönyvcserére való előké­szülést, s lám, ismét eltelt egy év. Újra elérkezett a számadás ideje...” Valóban. A megye számos pártalapszervezetében pártcso- port-értekezletek véleményez- ték-véleményezik a vezetőség múlt évi ténykedését, s önnön szerepüket, a kis kollektívák tagjainak egyénenkénti helyt­állását. S miközben sok helyen ez­után kerítenek sort az éves számvetés pártcsoportonkénti előkészítésére, e napokban megyeszerte megkezdődnek és jebruár végéig minden párt- alapszervezetben megtörténnek a beszámoló taggyűlések. A kommunisták számvetése ezúttal némileg különbözik az immár évek óta hagyományos­tól. Egyrészt azért, mert új tag­sági könyv birtokosaiként vesznek részt a taggyűlésen a párt tagjai. Ez pedig nem ke­vesebbet jelent, mint azt, hogy a XI. pártkongresszus által megjelölt nagy és lelkesítő célokért, a magasabb követel­mények vállalására elkötele­zett és eltökélt emberek kö­zössége tanácskozik. Vala­mennyien kinyilvánították ezt az elszántságukat a múlt év első felében a párt politikájá­ról, céljainkról, az alapszer­vezet közös dolgairól folyta­tott, s a személyes munka és magatartás felülvizsgálatát is szolgáló elvtársi véleménycse­re során. A mostani beszámoló tag­gyűléseken tehát lényegében ismétlés lenne a párttagság munkájának egyénenkénti ér­tékelése. A legfontosabb most az együttesen elvégzett mun­ka elemző értékelése, s még- inkább az elvégzendő felada­tok nagyon igényes, ha úgy tetszik: feszes meghatározása. Tulajdonképpen ebben rejlik a mostani beszámoló taggyűlé­sek másik, megkülönböztető je­lentősége. Az 1976-os év ugyan­is nem pusztán egy volt az el­múltak közül, hanem az V. öt­éves terv első éve, a további, mind nagyobb követelménye­ket támasztó feladatok telje­sítéséért az egységes felsora- kozás és cselekvés időszaka. Elsősorban tehát a múlt évi együttes munkát tekintik át és értékelik a beszámoló tag­gyűlések. Megvizsgálják az alapszervezet gazdaságpoliti­kai programjának végrehajtá­sát, az ezzel kapcsolatos in­tézkedési terv időarányos tel­jesítését, és levonják a szük­séges következtetést. Bizonyá­ra mindenütt számba veszik, mi valósult meg a beszélgeté­sek tapasztalatait összegező taggyűléseken megjelölt helyi feladatokból, s melyek a so­ron következő teendők. A pártalapszervezetek múlt évi munkájának értékelő számbavételéhez, s az idei fel­adatok meghatározásához a tükör és az iránytű egyaránt adott. Az országos tükröt és iránytűt a Központi Bizottság 1976. december 1-i határozata adja. A megyei pártbizottság január 5-i határozata pedig a Púja Frigyes Ankarában Púja Frigyes külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter meghívására hét­főn délelőtt hivatalos látogatásra Törökországba utazott. A Ferihe­gyi repülőtéren Rácz Pál külügy- minisztériumi államtitkár búcsúz­tatta. Jelen volt Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Ankara esenbogai repülőtéren, amelyet a két ország állami zász_ laival díszítettek fel, Caglayangil és a török külügyminisztérium magasrangú tisztségviselői kö­szöntötték a magyar vendéget és kíséretének tagjait. Jelen volt Kapcsos Károly a Magyar Nép- köztársaság ankarai nagykövete és a követség számos munkatársa is. Púja Frigyes a repülőtérről gépkocsival szálláshelyére, a Bü- yük Ankara Hotelba hajtatott. Púja Frigyes ankarai hivatalos programja Kemal Atatürk mau­zóleumának meglátogatásával kezdődött. A külügyminiszter ko­szorút helyezett el a Török Köz­társaság megalakltójának és el­ső elnökének mauzóleumánál, majd megtekintette a „Törökök aytjának” személyes tárgyait őr­ző múzeumot és beírta nevét a múzeum emlékkönyvéBe. Hétfőn délután megkezdődtek a ’ külügyminiszteri tárgyalások, amelyeken Púja Frigyes és Ihsan Sabri Caglayangil oldalán mind­két részről számos szakértő vesz részt. Szovjet miniszterelnök­helyettes Budapesten A magyar kormány meghívá­sára hétfőn Budapestre érkezett ZÍja Nurijevics Nurijev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes és dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fo_ gadta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te. A Parlamentben megkezdődtek Havasi Ferenc és Zija Nurijev miniszterelnök-helyettes megbe­szélései. A szovjet vendég — Ha­vasi Ferenc társaságában — láto­gatást tett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, ahol dr Romány Pál miniszter fogadta. A baráti, szívélyes han­gú megbeszélésen részt vett V. J. Pavlov nagykövet is. (MTI) Magyar-mongol parlamenti tárgyalás A mongol parlamenti küldött­ség — amely C. Dügerszürennek. a Nagy Népi Hurál elnöksége el­nökhelyettesének vezetésével hi­vatalos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban — hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzást követően az Ország­ház Gobelin-termében hivatalos tárgyalást folytatott az ország- gyűlés Péter János alelnök ve­zette küldöttsége és a mongol parlamenti delegáció. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke hivatalában fogadta a Nagy Népi Hurál kül­döttségét, majd ebédet adott tisz. teleiére az Országház Vadász-ter­mében. • A korszerű futószalag egyik részlete. Az Alföldi - Cipőgyár ta­valy évközben 50 ezer pár lábbelivel fel­emelte export­előirányzatát. Az eredeti ter­ven felül vál­lalt árumeny- nyiségből 40 ezer pár előál- lításla a kis­kunfélegyházi gyáregységre hárult. A fél­egyházi kol­lektíva nem­csak az ily módion 750 ezer párra nőtt exporttervét teljesítette, ha­nem még 10 ezer pár cipő­vel túlteljesí­tette a belföldi termékelő­irányzatát is. A terv túl­teljesítését a múlt esztendő első felében alapozták meg a kiskunfélegyházi gyáregység dolgozói. Kedvező körülmények közt. előnyös terméköszetétellel kezdték meg 1976-ot, s a kevés­bé munkaigényes nyári cipők ké­szítésénél jelentékeny előnyre tettek szert a hatodik hónap vé­géig. Az év második részében már munkaigényesebb cipők alkották a gyártmányok zömét, de a meg­szerzett előny és a kollektíva vál­tozatlan szorgalma elegendő biz­tosíték volt a megnövelt terv tel­jesítéséhez is. Az eredeti terven felüli szovjet, csehszlovák és ro­mán megrendelésre gyártott fér­fi- és női cipők előállítása az év utolsó negyedére esett. A gyár­egység dolgozói úgy készítették el a 40 ezer pár exportcipőt, hogy a feladat megoldásához kapott túlórakeretnek csak egy részét használták fel. Tavaly összesen egymillió 680 ezer pár lábbeli került ki a félegyházi gyáregy­ségből. Kiss Bálint, a gyáregység igaz­gatója arról tájékoztatott, hogy 1977-ben ugyanennyi termék elő­állításai a kollektíva feladata, de túlórák felhasználása nélkül. Az Alföldi Cipőgyár kiskunfél­egyházi gyáregységében techno­lógiai módosítást hajtottak vég­re, s korszerű ragasztott forma­talpas — polyuretán talpas — cipők előállítását kezdték meg az év elején. A változástól a ter­melékenység növekedése és a vá­laszték bővülése várható. A. T. S. • A ragasztott formatalpas cipőket gyártó szalag félautomata fára- foglaló gépével Steirich János dolgozik. A gép egyszerre végzi el a régi munkamódszer három műveletét. (Méhes! Éva felvételei) megye V. ötéves tervének, a gazdasági építőmunka múlt évi tapasztalatainak tükre, s mellette az iránytű is. Kiváló eligazítás a pártalapszerveze­tek ez évi legfontosabb fel­adatainak meghatározásához. A legfontosabb, ahogyan azt a megyei pártbizottság határo­zata is rögzíti: „Az V. ötéves terv — ezen belül az 1977. év — fő feladata a gazdasági egyensúly helyzetének javítá­sa, a gazdaság tervezett növe­kedési ütemének biztosítása, a lakosság életkörülményeinek tervszerű javítása.” Az iménti idézetbe tömörí­tett feladatmeghatározás mű­ködésük területe szerint jól­lehet eltérő, de nem kevés, s nem is éppen könnyű munkát, tennivalót diktál a pártálap- szervezeteknek, a párt tagjai­nak. De a fentebb már emlí­tett eltökéltségre egyformán apellál a megyei pártbizott­ság, amikor határozatában rögzíti: „Az előttünk álló gazdasági feladatok eredményes megol­dása fokozott felelősséget ró a kommunistákra. A pártszer­vek- és szervezetek elsőrendű kötelessége, hogy egységesen képviseljék a népgazdasági tervben és a megyei cselekvé­si programban foglalt gazda­ságpolitikai célokat, segítsék azok gyakorlati végrehajtását.” P. I. • Antóni Józsefné, a tésztaüzem művezetője a hosszúmetélt minőségét ellenőrzi. HÓBUNDA A FAGYKÁR ELLEN Jól telelnek az őszi vetésű növények 9 Ez a gép pedig az apró cérna­metéltet, az úgynevezett cérnács- kát gyártja. Kezelője Farkas fiándorné. A Kalocsai Paprika- és Kon­zervipari Vállalat egyik jelentős terméke a száraztészta, amelyből évente 700—750 vagonnal készül. Az egész mennyiség belföldön ke­rül forgalomba. Tizennyolcfélét készítenek, valamennyi kiváló áru védjeggyel ellátott. Legutóbb a cérnácska nevű metélt kapta meg a minőséget jelző emblémát. Nagy gondot fordítanak a gyár­tási követelmények betartására, ennek eredménye, hogy a tartó­sított élelmiszer hosszabb ideig tárolható. Alapvető például, hogy a terem levegője megfelelő le­gyen, ezért a hőmérsékletet spe­ciális klímaberendezés szabá­lyozza. A szálastésztákat szárítás után azonnal csomagolják, az ap­róbbakat pedig folyamatosan rak­ják átlátszó csomagolóanyagba. • Szombathelyen épül Közép-Európa egyik legkorszerűbb szennyvíz­tisztító műve, amely svéd technológia szerint, a biológiai tisztításon túl iszapégető kemencével sterilizálja a szerves szennyeződéseket. Az így nyert hamut műtrágyázásra hasznosíthatják; a tisztítómű első egységét a minap felavatták. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele—KB) Hósszú évek óta először szinte példátlanul jó a talajok vízellá­tottsága a téli hetekben. Már az októberi és a novemberi idő­járás is kedvezett a mezőgazda­ságnak, bőségesen hullott csapa­dék az országnak azokon a vidé­kein is, ahol korábban, a nyári hónapokban súlyos aszály okozott gondot. Az őszi határszemlék azt bizonyították, hogy a gazdag víz­tartalmú talajokban gyorsan fej­lődnek az őszi vetésű növények, és az évelő növények is megfe­lelően kifejlődve, jó állapotban várták a telet. Mivel már no­vember végén leesett az első na­gyobb hó, a tél első fagyrohama nem érte védtelenül a fiatal veté­seket, a hóbunda általában min­denütt megóvta a fagykároktól a gabonákat. 1977. első tíz napjában szintén kedvezően alakult az időjárás. Különösen az elmúlt hat-hét nap időjárását dicsérik a gazdák, ál­talában mindenhova jutott hóta­karó, sehol sem maradtak „mez­telenül"’ a vetések. Erre nagy szükség volt, hiszen gyakran mértek mínusz 15 fokos hőmér­sékletet az ország keleti és észak, keleti vidékein, a dunántúli me­gyékben viszonylag kevesebb gond volt a nagyobb fagyokkal. A talajok január első napjai­ban fagyottak, a felső tíz centi- méteres rétegben mínusz 1-—2 Celsius-fokos az átlagos hőmér­séklet, közvetlenül a felszín alatt pedig mínusz 5—8 fokot mutat a hőmérő. Ilyen körülmények kö­zött a talaj egyelőre nem vesz fel újabb vízutánpótlást, majd csak akkor, ha felenged a felső réteg, és megindul az olvadás. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI nEpe 'AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BDgXn. évf. 8, szám Ára: 90 fillér ______1977. Január 1L kedd Ki váló minőségben Kórházi búcsújárás helyett 3. oldal Kiegyensúlyozottabb a vetőmagellátás 4. oldal Kötelező tananyag a színpadon 5. oldal Sport _ J. oldal Üj jelzés a szélvédő üvegen 8. oldal KÖRNYEZETVÉDELEM I

Next

/
Thumbnails
Contents