Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

4 PETŐFI NÉPE • 1977. január 7. Foglalkoztatás és termelékenység Az* elegendő munkaerő elen­gedhetetlen feltétele a tervszerű szövetkezeti gazdálkodásnak. Szükséges a tagság foglalkozta­tása . a családi és részesművelés kertjeinek kialakítása, az ellen­őrzés, a szervezés és a tovább­képzésnek tervszerű ütemezése. A : mezőgazdaságban, bárha las­san^ de tovább csökken a mun- káa-fkszám, Bács-Kiskun megye merk «gazdaságában valamivel ki- sebp; mértékben az országos át­lagnál. A Homokhátság szövetke­zeteiben évente 1,3 százalékkal mérséklődik a dolgozók létszáma, tötte" gazdaságban folytatnak mel­léküzemági tevékenységet, ami kihjit a munkaerőmozgásra. Áia elmúlt öt esztendő alatt miMégy 14 ezren mentek el a mefoe mezőgázdaságából, ugyan- aklfe: az alkalmazottak foglal­kozatása növekedett. Jelenleg 197 K-hez viszonyítva, 55 száza­lék fé|l több áz alkalmazott a ter­me ^Szövetkezetben. a szakszövet- kez élekben pedig 75 százalékkal. Az „előzetes számítások szerint a hpőszak végére várhatóan :u mintegy 20 ezerrel csökken a me­gye mezőgazdaságában dolgozók, elsősorban a fizikai munkások száma. A munkaerőhiányt a na­gyobb képzettséggel rendelkező szakemberekkel is lehet pótolni. Szakmunkás-bizonyítványa saj­nos; csak a dolgozók 20 százaléká­nak van. Az adatok elgondolkoz­tatóak, egyértelműen bizonyítják, mennyire égető kérdéssé vált a dolgozók szakképzettségének nö­velése. Ezen a fiatalok tanfolyam­ra küldésével, a felnőttképzés ki- szélesítésével lehet leggyorsabban változtatni. A megye mezőgazdaságának munkaerőhelyzetében bekövetke­zett változást többségében a fizi­kai dolgozók elvándorlása idézte elő. Igaz, a gépesítés hatására, csökkent a munkaerőigény a nö­vénytermesztésben, de ezzel egy időben az állattenyésztésben nőtt. Sajnos, erre a gazdaságok több­ségében nem fordítottak kellő fi­gyelmet. A következmény — ép­pen a munkaerőhiány miatt —. hogy az állattenyésztésben az át­lagosnál is gyorsabban növeke­Elégedetlen vagyok magammal Magatartása megnyerő, szerény­ségéért az idősebbek iránt tanú­sított; tiszteletéért, aktivitásáért munkahelyén, a Kiskunsági Ter- melpizövetkezetek Területi Szö­vetségénél kedvelik Bálay Imrét. Főrtekei jó véleménnyel variak róla. Ügy mondják, van benne „sp^ejtusz”. Jól oldotta meg az erőgépek üzemanyag-fogyasztásá- naw ellenőrzését, ami 10 százalék enefcSiamegtakarítást jelent a kör­zet fcfeövetkezeteiben. ; ’Gödöllői Agrártudományi Egjfetem gépészmérnöki karán is kitivrit szorgalmával, szívesen vál­lalt i -a Bács-Kiskun megyei diák- klub:- vezetését, majd 1974-ben, miután tanulmányait , befejezte, tizetekét társával a megyében jött dobozni. A kecskeméti Magyar— Szó síjét Barátság Termelőszövet - kez -t-ben kezdte gyakornokként. Ott az erőgépek üzemeltetésének nap í'i gondjaival ismerkedett, in­neni kikerült a tsz-szövetséghez. Mo tani életéről így vall:-4- -Kiskunhalasi vagyok; hu- szoMfét éves, nős, egy gyermek apj út Saját OTP-s öröklakásunk var / aminek megszerzéséhez nagy segítséget kaptam a munkahe­lyetetői is. Mégis elégedetlen vá­gyótól— mondja. — Nem mások­ká^ önmagámmal. Szeretem a szakmámat, érdekel amit csiná­lok! -ólé még nagyobb tudásra van szüjLtégem. Ezért járok most is iskíjjába. pontosabban Gödöllő­re te;, szakmérnökire. így jobban el ftsdok majd igazodni a szám- vití 1-lSen is. IV i. a munkaköre a szövetség­nél i .Műszaki £5munkatárs va­gyoni — válaszol készséggel. — Fel tejatom a kutatóintézetekkel • — Többet szeretnék tudni. (Pásztor Zoltán felvétele.) való kapcsolattartás, különösen a zöldségtermesztés gépesítésének megoldása érdekében a gazdasá­gok műszaki szakembereinek tá­jékoztatása, az új és várható eredményekről. Ez utóbbi utazga­tással jár együtt, de szeretem a mozgást, mert így sok barátot szerzek az üzemekben. □ □ □ Két év telt el, amióta Bátay Imre kezébe vette oklevelét. Van némi gyakorlata, mégis a kezdő szakemberek közé tartozik. Az elméleti tudáshoz tapasztalatokat kell gyűjtenie, hogy hiánytalanul megoldhassa a rábízott feladato­kat. Ehhez megkapja a segítséget a közvetlen munkatársaitól is. B. Z. dett az egy főre jutó munkaidő­felhasználás. Az elmúlt öt esztendő alatt a mezőgazdaságban is gyorsan emelkedett a munka termelé­kenysége. Ennek megfelelően nőtt a tagság közösből származó jö­vedelme, ugyanakkor csökkent a saját termékértékesítésből szár­mazó bevétele. Legdinamikusab­ban — évi 8 százalékkal —, a fi­zikai dolgozók fizetése emelke­dett Jobban érvényesült az anyagi ösztönzés, aminek hatásaként mérséklődött a különbség az ipa­ri és mezőgazdasági dolgozók, va­lamint az alkalmazottak között. A Kiskunsági TESZÖV-hőz tarto­zó gazdaságokban tavaly 26 és fél ezier forint volt az egy sze­mélyre jutó átlagkereset, a szak- szövetkezetekben pedig majdnem elérte a 30 ezer forintot. A jö­vedelemnövekedés mellett azon­ban még lemaradás tapasztalható a munkakörülmények és munka- feltételek javításában, amelyek­nek megváltoztatása a jövő fel­adata. Gázvezeték folyómederben Anatolij Jermolin, a tröszt ve­zérigazgatója irodájának falán ott függ az orenburgi gázvezeték tér­képe. A vezetéket több helyen piros ceruzával jelölték meg. Ezeken a szakaszokon a csőfekte­tést tenger-, tó-, vagy folyóme­derben végzik, összesen 200 ilyen vízi akadályt kell leküzdeniük az építőknek. — A KGST-tagországok) jelen­tős feladattal látták el trösztün­ket — mondja Anatolij Jermolin. — Nekünk kell felépítenünk a gázvezeték folyókat, vizeket ke­resztező szakaszait. Minden egyes ilyen akadály leküzdése bonyo­lult mérnöki feladat, amely köny- nyűbúvárok egész csoportjának megfeszített munkáját igényli. A „csehszlovák” szakaszon a napokban fejeztek be egy igen bonyolult víz alatti szerelési mű­veletet a volgográdi vízgyűjtő medence közelében. A mestersé­ges tengermederre több mint négy kilométeres hosszúságban csaknem ötezer tonnányi acél­csövet fektetnek ]e., Kitűpp mun­kát végeztek ezen az igen nehéz területen Anatolij Szoboljev könnyűbúvár brigádjának tagjai. Tizenöt napot vett igénybe a több kilométeres acélcsővezeték elhe­lyezése a harminc méteres mély­ségben. A víz alatti szakasz a Volga jobb partján egyesült a fővezetékkel. A Volga kereszte­zése után a gázvezeték áthaladt a Donon, valamint a Nagy és a kis Uzeny folyón is. 1976-ban összesen 11 kilomé­ternyi gázcsövet kellett lefektetni a folyók és víztárolók medrében. A víz alatti földmunkák elvégzé­sét könnyíti az úszó talaj kiemelő, amely egy óra alatt 150 köbmé­ter földet képes megmozgatni. (APN — KS) Űj telefonellenőrző műszer A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartós időmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számol­ja, illetve méri a telefonbeszélgetések mennyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésébe beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó tor­lódásokat. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS.) AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Járművet az vezethet... 55 Közismert, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb összefüggő bortermelő vidéke. Ugyanakkor az egy főre eső alkoholfogyasztás is nagy a megyében. Sajnos elő­fordul, hogy egyes gépjárműve­zetők szeszesital-fogyasztását kö­vetően ülnek volán mögé, vagy vezetnek egyéb járművet. Ittas állapotban a járművezetés a társadalomra nézve igen ve­szélyes. Erre mutat, hogy az ez­zel kapcsolatos jogi szabályozás is szigorú. A KRESZ 4. paragra­fus 1. bekezdés c. pont szerint „járművet az vezethet, aki­nek ... szervezetében nincs sze­szes ital fogyasztásából szárma­zó alkohol.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy járművezetés előtt, vagy közben a legkisebb meny- nyiségű alkohol fogyasztása is tilos. Az ilyen állapotban törté­nő járművezetés önmagában — anélkül, hogy ennek folytán bal­eset történne — büntetendő, s a szeszes ital mennyiségétől füg­gően bűncselekményt, vagy sza­bálysértést képez. A 0,80 ezreléket meg nem ha­ladó alkoholkoncentrációval tör­ténő gépjárművezetés szabálysér­tésnek minősül és 5000 forint pénzbírsággal sújtható. Az ezen felüli alkoholfogyasztás esetén a gépjárművezetés bűncselekmény. s egy évi szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntethető. A Büntető Törvény- könyv módosítása folytán, 1972. óta nemcsak az ittas állapotban közlekedő járművezetőkkel, ha­nem kerékpárosokkal, és lovas kocsi hajtókkal szemben is ugyanilyen büntetés alkalmazha­tó;./,,— . ^ , .... ' Súlyosabb cselekmény, ha az ittasság, vagy az ehhez járuló egyéb szabályszegés miatt bal­eset következik be Ezek köré­ből kívánok néhány jellemző esetet említeni, annak igazolá­sára, hogy az ittas állapotban történő járművezetés változatla­nul egyike a leggyakrabban elő­forduló baleseti okoknak. Az említett esetek tanúsítják azt is, hogy a bíróság — helyesen is­merve fel a bűncselekmény tár­sadalomra veszélyességét — az elkövetőkkel szemben megfelelő súlyú büntetést alkalmaz. Borbély József 21 éves csiké­riai lakos 1976. július 14-én Csi- kérián motorkerékpárral 2,15 ezreléknek megfelelő alkoholos befolyásoltsággal, vezetői enge­dély és gyakorlat hiányában, nem a látási viszonyoknak meg­felelő sebességgel közlekedett. Nekiütközött Horváth Imre és Korsós Anikó gyalogosoknak, s mind ők, mind Bartha Ilona — Borbély József pótutasa — 8 na­pon belül gyógyuló sérülést szén, védték. A vádlottnak 2 hónap alatt gyógyuló sérülése keletke­zett, a motorkerékpárban 1000 forint körüli kár származott. — A bíróság az ügyben főbüntetésül 5 hónapi — 3 évi próbaidőre fel­függesztett — szabadságvesztést, mellékbüntetésül 1500 forint pénzbüntetést szabott ki, s a vádlottat 2 évre a járművezetés­től eltiltotta. Vén Zoltán szakmári lakos 1976. július 18-án Dunapataj ha­tárában motorkerékpárjával 1,49 ezreléknek megfelelő szeszes ital hatása alatt éles, be nem látható kanyarban 70 kilométer/óra kö­rüli sebességgel közlekedett, rá­hajtott a jobb útpadkára és fel­borult. Mácsai Lajos, a pótutasa 35 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett, Vén Zoltánnak pedig 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A bíróság 5 hónapi szabadságvesztést alkalmazott, mellékbüntetésül 2 ezer forint pénzbüntetést, és a vádlottat 10 hónapra eltiltotta a járműveze­téstől. A szabadságvesztés végre­hajtását 3 évi próbaidőre fel­függesztette. Nagyistók Tamás, 26 éves, csongrádi lakos 1976. július 25- ’ án 'Kiskunfélegyházán személy- gépkocsival 1,70 ezreléknek meg­felelő szeszes italtól befolyásolt állapotban közlekedett. Sebessé­ge nem felelt meg a látási vi­szonyoknak, áttért az úttest bal oldalára, és árokba csúszott. Az utasként szállított Waszlovszki Mária sérülése egy hónapi keze­lést igényelt, a gépkocsi három utasa nem sérült meg. A sze­mélygépkocsiban 800 forint körüli kár keletkezett. A bíróság 5 hó­napi szabadságvesztés mellett mellékbüntetésül 10 hónapra el­tiltotta a járművezetéstől, és 2000 forint pénzbüntetést alkalmazott. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.. Mindhárom bűncselekmény jel­lemzője, hogy a balesetet ittas állapotban követték el, s vala­mennyi esetben a gyorshajtás is közrehatott. Különbség, hogy Nagyistók Ta­más a balesetet személygépkocsi­val, a másik két elítélt motor- kerékpárral idézte elő. Nagyistók Tamás és Vén Zoltán balesetének a sérülések 8 napon túl gyógyul­tak, Borbély József esetében a sérülés 8 napon belüliek voltak. Borbély József is megsérült. A balesetek közötti lényegte­len eltérések miatt a kiszabott büntetések vonatkozásában sem mutatkozott jelentős különbség. A bíróság a vádlottakat az em­lített ügyekben főbüntetésül 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a végrehajtást 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Mindhárom vád­lottal szemben mellékbünteté­sül pénzbüntetést, a járműveze­téstől eltiltást is alkalmazott, ezeknél azonban a pénzbüntetés összege, illetve a járművezetés­től való eltiltás időtartama már nagyobb eltérést mutat helyesen igazodva a bűnösség mértékéhez és a körülményekhez. Az alkoholnak az emberi szer­vezetre gyakorolt káros hatásai egyszeri fogyasztásnál is jelent­keznek. Ezek körében említhető a szokványos egy másodperces észlelési időnek — az alkohol mennyiségének függvényeként — többsörösére — két, három, négy másodpercre történő meghosszab­bodása. A gátlások feloldódnak, a vezető „bátrabbá”, könnyel­műbbé, felélőtlenebbé válik. Hir­telen jelentkező veszélyhelyzet esetén nem képes az elhárítás­hoz legalkalmasabb módot meg­választani. Az alkohol nagy mennyiségben való fogyasztása viszont éppen az ellenkező ha­tást válthatja ki, a vezetőn fá­radtság, tompultság jelei mutat­koznak. Az említett káros hatásokból csak egyetlen következtetés von­ható le: vezetés előtt, vagy köz­ben tartózkodjunk az alkohol fo­gyasztásától. Ezt követeli meg saját, valamint embertársaink élete, testi épsége. Dr. Tasnádi Elek megyei közlekedési ügyész t örtént pedig, hogb^í a brigád, mek"t Kőmű­ves* Kelemen n e\fet viselé, Di efölefalván ál imásozott. Az építő kol- lek > vát a helésjég köz- épi|l?i?teinek ta­tarozására ve- zén ’ülték volt ki a szomszéd vá­ros 'Kencefice-, Pertligyártó és Maáafibaépítő Ipari Szövetkezeté­től.! A régi, jól összeszokott gár­dába senki sem hiányzott: ott volt» .Pilátus, Csőrmester, Lapát, Jani bácsi, Kapitány és Csücsöri. A »»igád hetedik tagjául csak pár ßonapja fogadták Kocsis Fer­két -a még iskolaszagú szakmun- kás-ffcizonyítvánnyal. Már az első napiba ráragasztották a Füstös nevfii mivel Ferkó fekete szicí­liai legényhez vala hasonlatos. A c^oriban már nem Csücsöri állt ** kis közösség élén. Felsőbb utasításra leváltatott. Ugyanis le- buk *|t. Az állásáról. Kinizsi ütöt­te j ?•» Legalább nyolc üveggel megóvott abban a műszakban, pe­dig Häni bácsi zsebórája még alig mutíilott többet flöstökidőnél. Ez ^»áskor senkinem sem szúrt volriat szemet, csakhogy éppen az­napi kiszállt vala az elnök, ellen­őrzők ie. És az elnök szőrszálha­sogató ember volt. Még azt is megjrérdezé a fal tövéből felci- heltfat) Csücsöritől: hogyan hív- jaki — Pityuka vagyok, a papagáj — f ’élé a brigádvezető. No, nem is k írülhette el a szigorú bünte­tést, leváltották. Arra hivatkoz­va, Hogy nem tiszteli a felsőbb irán *?tókat. Pi cíig Csücsörít szerette a kol­-íí jí A brigád Benjáminjának esete a szépasszonnyal lektíva. Népszerűségnek örven- de. Tekintélye volt, mert új mun­kahelyére érkezvén fertályórán belül legalább egy-két fekete me­lót elvállalt. Abból lett a sör­pénz. A brigádvezető oly igen szerette vala ezt a nedűt, hogy ajkát nemcsak éjnek idején, ál­mában, hanem napvilágnál is olyanformán tartotta, mintha sö­rösfiaskó tapadna szájára. Ezért is kapta a fiúktól a Csücsöri ne­vet. A dödölefalvi munkálatok idején már Kapitányban tisztelték vezetőjüket a Kencefice-, Pertligyártó és Magasbaépítő Ipa­ri Szövetkezet építőmunkásai. A hórihorgas új brigádvezető nem lett hűtlen a közzösség hagyomá­nyaihoz. Két hét alatt öt illegális munkát vállalt el a lakosságtól. Anyagot is adtak, ahová szük­séges vala, leginkább cementet. Mikoron az iskolát vakolták, meglátogatta a brigádot az épí­tőrészleg művezetője. Túl világos­nak találta a masszát, amibe ce­mentet úgyszólván semennyit sem elegyítettek. — Nem kevés a cement ebben a malterban? — háborodott föl a főnök. Amikor két nap múltán ismét ellenőrzött, már elégedett­ség tölté el a szép, sötét vakolat­anyagot látván. — így kell, jól van — szóla, mert nem tudható, hogy a mal­ter színeváltozását a Kőműves Kelemen brigád leleményes tag­jai a pedellus krumpliföldjéről vett barna földdel idézék elő. T akott akkoriban Dödölefal- ván egy asszony, kinek neve Sárika volt. Haja aranyos­szőke, orcája kerekded, bőre ha­lo vány, de alóla, különösen, ha férfiszemélyre tekintett nefelejcs­kék szemével, lángok piroslottak elő. Gyermeke nerr\ volt, férje pediglen évről évre távoli vidé­ken dolgozott ezen harmincas éveiben járó asszonynak. — Egy kis javítás lenne a há­zikóm oldalán — eképpen körvo­nalazta megrendelését Sárika, amikor egy nap odalibegett a ta­nácsházát reparálgató kőműves kelemenekhez. — Meglesz, kábé nyolcszázér’ — feleié Kapitány, s ádámcsut­kája le-föl kezdett futkosni, mert az orrába csapódott Sárika rózsa- vízillata. Ennek utána sok szó esett az asszonykáról a Kőműves Kelemen brigád körében. Különösen est­időben, a szálláson, ami nem is fekküdt túlságosan messze Sárika házikójától. Eszem a szívét — és ehhez hasonlókat mondának a fiúk az ő személyét illetően. Tü­relmetlenül várták, hogy fölvir­radjon a nap, melyen hozzálát­hatnak Sárika hajlékának rend- behozatalához. Kocsis Ferkó, brigádbéli nevén Füstös, többnyire lesütötte sze­mét, s hallgatott, amikor idősb társai Sárika bájairól fantáziál- tak. Beavatatlan vala még azon dologba, melyről városon és fa­lun, férfiak és nők manapság nem átallanak orcapirulás nélkül fecserészni naphosszat. No persze, azért nem volt min­den tapasztalat híján a fekete üs­tökű ifjú. Odahaza a falujában gyakorta megöleld Bözsit. Az ilyen, estéli kalandok kifundálá­sához nem is vala egészen ostoba ez a Füstös gyerek. A szülői ház­ban nagy szelet zsíroskenyeret kent, s amikor fönn az égen pis­logni kezdtek a csillagok, a Bö­zsiék kerítésénél termett. A höty- työmpötty lyányka pedig úgy in­téző, hogy ilyenkorra üresek le­gyenek a kannák, és mehessen az utcára vízért. Ferkó pediglen a zsíroskenyérrel megvéve Bundás- nak. Bözsiék házőrzőjének hall­gatását, hogy a kapuban háborí- tás nélkül mulathassanak. 1^ s eljőve ama bizonyos nap. A Kőműves Kelemen bri­gád tagjai kisorsolták, kik légye­nek a szerencsefiai, akik Sáriká­nak dolgozhatnak. Pilátus, János bátyó, Kapitány és Füstös került a különítménybe. A többiek fel­adata maradt, hogy a tanácsnak házánál mímeljék a termelést. Vígan ment a meló a szépasz- szony házánál. És gyorsan is. ahogyan csak maszekolás közben szokott vala. A lak tündére ott járt s kelt a fiúk között, és átlag kétóránként borral vendégelte, őket, ahogyan dukál. Segített is. Ebédre pediglen tyúkot főzött a Kőműves Kelemen brigád tag­jainak. — Maga ide üljön, Feruska! — mondá Füstösnek, maga mellé mutatva, amikor délben asztal­hoz vezette munkásait. — Magának adom a mellehú- sát, Feruska. Remélem szereti? — évődött vala tovább a fiúval. — Jaj, de szeretném a haját! — incselkedett később a hebegve válaszolgató Füstössel az asszony, és táncos ujjaival futólag meg is érintő a fekete fürtöket. A fehérszemélyek körül járta­sabb brigádtársak előtt ekkor már abszolúte világos vala, hogy Sárikának tetszik Füstös, és men­ten föladná a várat, ha a fiú ostrom alá venné. S az asszony még számos jelét adta ennek napszálltáig. Este, hazatérvén a szállásra, sörözgetés közben az képezé a szó közös tárgyát, mit Sárika mondott vala a búcsúzásnál. — Oh, mennyit unatkozom majd, míg elalszom. Sebesebb léptekre fogná az órának kis és nagy mutatója, ha a televíziót egy ilyen csinos lovaggal nézhetném, mint ez a Feruska! — ez hagyá el ajkát, és egy sóhaj. F üstös csak szendén vigyor- ga, egyéb feleletet nem ta­lált. Ügy tett este is a szálláson, amikor korosabb társait hallgat­ta. — Lennék csak én a helyed­ben! — Fiú, cseréljünk bőrt egy-két órácskára! — Amikor ilyen ifjú srác vol­tam, alkalmat ki nem hagytam. — Füstöskén, menj, és szóra­koztasd el Sárikát! — Muja ez ahhoz. Fiatal. Reszket, ha asszonyt lát. Gyerek még. De ezt már Ferkó nem állhat­ta. Muja? Reszket? Gyerek? Ti­zennyolc éves! Mivelhogy aznap — megszokott ösvényéről letérve — társaival iszogatott egy kicsi­nyég, fellobbant bátorsága. Di­csekvéssel kezdé, hogy ő otthon a falujában megcsókolt már min­őén csinos babát. És kegyeiben főként a férjes hölgyeket része­sítő. Ugratni nem kellett soká, még néhány férfias slukk a fias­kóból, s fogadá: nem sokáig vá­rakoztatja Sárikát. A brigád ifjonc tagja állta is szavát. Az asszony házikójához osont, hol még nyitva talúlá a kiskaput. A veranda elé érkezve megkocogtatá az ajtó üvegét. És fény gyulladt. És kilépe az ajtón Sárika, illatosán, pongyolásan. És huncutkás mosollyal megkérdező a fiútól: — Milyen ügyben fáradt el hozzám, Feruska? — ... Nem ... volna-e . .. egy kis sárgarépája... — ily szavak bukdácsoltak ki Füstös száján, mivel bátorsága kereket oldott a szépasszony láttán. Szemeit lesü­tő, fejét oldalt fordítás, és Sári­ka veteményesében a villany­fénynél éppen a sárgarépa-ágyús­ra esett tekintete. — Van énnékem, és magának bármit szívesen adok — így az asszonyka, és már kinn i3 ter­mett az udvaron egy zöldséges­zsákkal. Hozzáláttak a sárgarépaszedés­hez. Szedegették, míg a zsákocska meg nem telt. Sárika közben- közben megkérdezé: — Biztos, hogy csak répáér’ jött, Feruska? — De Ferkó bá­torsága nem tért vissza. Mind­egyre csak így felelt: Csak ré­páér’, bizonyisten. E lköszönvén az aranyos­szőke és bús Sárikától, Füstös nem meré lépteit a bri­gádszállás felé irányítani. Hóna alatt a degesz zsákkal a község kis parkjába baktatott. Helyet foglala egy pádon, hogy ott mú­lassa el az időt, míg társai álom­ba sörözik magukat. S mivel hir­telen meglepő az éhség a Kő­műves Kelemen brigád szegény kis Benjáminját, falatozni kezdé a sárgarépát.

Next

/
Thumbnails
Contents