Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1977. január 7. Foglalkoztatás és termelékenység Az* elegendő munkaerő elengedhetetlen feltétele a tervszerű szövetkezeti gazdálkodásnak. Szükséges a tagság foglalkoztatása . a családi és részesművelés kertjeinek kialakítása, az ellenőrzés, a szervezés és a továbbképzésnek tervszerű ütemezése. A : mezőgazdaságban, bárha lassan^ de tovább csökken a mun- káa-fkszám, Bács-Kiskun megye merk «gazdaságában valamivel ki- sebp; mértékben az országos átlagnál. A Homokhátság szövetkezeteiben évente 1,3 százalékkal mérséklődik a dolgozók létszáma, tötte" gazdaságban folytatnak melléküzemági tevékenységet, ami kihjit a munkaerőmozgásra. Áia elmúlt öt esztendő alatt miMégy 14 ezren mentek el a mefoe mezőgázdaságából, ugyan- aklfe: az alkalmazottak foglalkozatása növekedett. Jelenleg 197 K-hez viszonyítva, 55 százalék fé|l több áz alkalmazott a terme ^Szövetkezetben. a szakszövet- kez élekben pedig 75 százalékkal. Az „előzetes számítások szerint a hpőszak végére várhatóan :u mintegy 20 ezerrel csökken a megye mezőgazdaságában dolgozók, elsősorban a fizikai munkások száma. A munkaerőhiányt a nagyobb képzettséggel rendelkező szakemberekkel is lehet pótolni. Szakmunkás-bizonyítványa sajnos; csak a dolgozók 20 százalékának van. Az adatok elgondolkoztatóak, egyértelműen bizonyítják, mennyire égető kérdéssé vált a dolgozók szakképzettségének növelése. Ezen a fiatalok tanfolyamra küldésével, a felnőttképzés ki- szélesítésével lehet leggyorsabban változtatni. A megye mezőgazdaságának munkaerőhelyzetében bekövetkezett változást többségében a fizikai dolgozók elvándorlása idézte elő. Igaz, a gépesítés hatására, csökkent a munkaerőigény a növénytermesztésben, de ezzel egy időben az állattenyésztésben nőtt. Sajnos, erre a gazdaságok többségében nem fordítottak kellő figyelmet. A következmény — éppen a munkaerőhiány miatt —. hogy az állattenyésztésben az átlagosnál is gyorsabban növekeElégedetlen vagyok magammal Magatartása megnyerő, szerénységéért az idősebbek iránt tanúsított; tiszteletéért, aktivitásáért munkahelyén, a Kiskunsági Ter- melpizövetkezetek Területi Szövetségénél kedvelik Bálay Imrét. Főrtekei jó véleménnyel variak róla. Ügy mondják, van benne „sp^ejtusz”. Jól oldotta meg az erőgépek üzemanyag-fogyasztásá- naw ellenőrzését, ami 10 százalék enefcSiamegtakarítást jelent a körzet fcfeövetkezeteiben. ; ’Gödöllői Agrártudományi Egjfetem gépészmérnöki karán is kitivrit szorgalmával, szívesen vállalt i -a Bács-Kiskun megyei diák- klub:- vezetését, majd 1974-ben, miután tanulmányait , befejezte, tizetekét társával a megyében jött dobozni. A kecskeméti Magyar— Szó síjét Barátság Termelőszövet - kez -t-ben kezdte gyakornokként. Ott az erőgépek üzemeltetésének nap í'i gondjaival ismerkedett, inneni kikerült a tsz-szövetséghez. Mo tani életéről így vall:-4- -Kiskunhalasi vagyok; hu- szoMfét éves, nős, egy gyermek apj út Saját OTP-s öröklakásunk var / aminek megszerzéséhez nagy segítséget kaptam a munkahelyetetői is. Mégis elégedetlen vágyótól— mondja. — Nem másokká^ önmagámmal. Szeretem a szakmámat, érdekel amit csinálok! -ólé még nagyobb tudásra van szüjLtégem. Ezért járok most is iskíjjába. pontosabban Gödöllőre te;, szakmérnökire. így jobban el ftsdok majd igazodni a szám- vití 1-lSen is. IV i. a munkaköre a szövetségnél i .Műszaki £5munkatárs vagyoni — válaszol készséggel. — Fel tejatom a kutatóintézetekkel • — Többet szeretnék tudni. (Pásztor Zoltán felvétele.) való kapcsolattartás, különösen a zöldségtermesztés gépesítésének megoldása érdekében a gazdaságok műszaki szakembereinek tájékoztatása, az új és várható eredményekről. Ez utóbbi utazgatással jár együtt, de szeretem a mozgást, mert így sok barátot szerzek az üzemekben. □ □ □ Két év telt el, amióta Bátay Imre kezébe vette oklevelét. Van némi gyakorlata, mégis a kezdő szakemberek közé tartozik. Az elméleti tudáshoz tapasztalatokat kell gyűjtenie, hogy hiánytalanul megoldhassa a rábízott feladatokat. Ehhez megkapja a segítséget a közvetlen munkatársaitól is. B. Z. dett az egy főre jutó munkaidőfelhasználás. Az elmúlt öt esztendő alatt a mezőgazdaságban is gyorsan emelkedett a munka termelékenysége. Ennek megfelelően nőtt a tagság közösből származó jövedelme, ugyanakkor csökkent a saját termékértékesítésből származó bevétele. Legdinamikusabban — évi 8 százalékkal —, a fizikai dolgozók fizetése emelkedett Jobban érvényesült az anyagi ösztönzés, aminek hatásaként mérséklődött a különbség az ipari és mezőgazdasági dolgozók, valamint az alkalmazottak között. A Kiskunsági TESZÖV-hőz tartozó gazdaságokban tavaly 26 és fél ezier forint volt az egy személyre jutó átlagkereset, a szak- szövetkezetekben pedig majdnem elérte a 30 ezer forintot. A jövedelemnövekedés mellett azonban még lemaradás tapasztalható a munkakörülmények és munka- feltételek javításában, amelyeknek megváltoztatása a jövő feladata. Gázvezeték folyómederben Anatolij Jermolin, a tröszt vezérigazgatója irodájának falán ott függ az orenburgi gázvezeték térképe. A vezetéket több helyen piros ceruzával jelölték meg. Ezeken a szakaszokon a csőfektetést tenger-, tó-, vagy folyómederben végzik, összesen 200 ilyen vízi akadályt kell leküzdeniük az építőknek. — A KGST-tagországok) jelentős feladattal látták el trösztünket — mondja Anatolij Jermolin. — Nekünk kell felépítenünk a gázvezeték folyókat, vizeket keresztező szakaszait. Minden egyes ilyen akadály leküzdése bonyolult mérnöki feladat, amely köny- nyűbúvárok egész csoportjának megfeszített munkáját igényli. A „csehszlovák” szakaszon a napokban fejeztek be egy igen bonyolult víz alatti szerelési műveletet a volgográdi vízgyűjtő medence közelében. A mesterséges tengermederre több mint négy kilométeres hosszúságban csaknem ötezer tonnányi acélcsövet fektetnek ]e., Kitűpp munkát végeztek ezen az igen nehéz területen Anatolij Szoboljev könnyűbúvár brigádjának tagjai. Tizenöt napot vett igénybe a több kilométeres acélcsővezeték elhelyezése a harminc méteres mélységben. A víz alatti szakasz a Volga jobb partján egyesült a fővezetékkel. A Volga keresztezése után a gázvezeték áthaladt a Donon, valamint a Nagy és a kis Uzeny folyón is. 1976-ban összesen 11 kilométernyi gázcsövet kellett lefektetni a folyók és víztárolók medrében. A víz alatti földmunkák elvégzését könnyíti az úszó talaj kiemelő, amely egy óra alatt 150 köbméter földet képes megmozgatni. (APN — KS) Űj telefonellenőrző műszer A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartós időmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a telefonbeszélgetések mennyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésébe beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS.) AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Járművet az vezethet... 55 Közismert, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb összefüggő bortermelő vidéke. Ugyanakkor az egy főre eső alkoholfogyasztás is nagy a megyében. Sajnos előfordul, hogy egyes gépjárművezetők szeszesital-fogyasztását követően ülnek volán mögé, vagy vezetnek egyéb járművet. Ittas állapotban a járművezetés a társadalomra nézve igen veszélyes. Erre mutat, hogy az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás is szigorú. A KRESZ 4. paragrafus 1. bekezdés c. pont szerint „járművet az vezethet, akinek ... szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy járművezetés előtt, vagy közben a legkisebb meny- nyiségű alkohol fogyasztása is tilos. Az ilyen állapotban történő járművezetés önmagában — anélkül, hogy ennek folytán baleset történne — büntetendő, s a szeszes ital mennyiségétől függően bűncselekményt, vagy szabálysértést képez. A 0,80 ezreléket meg nem haladó alkoholkoncentrációval történő gépjárművezetés szabálysértésnek minősül és 5000 forint pénzbírsággal sújtható. Az ezen felüli alkoholfogyasztás esetén a gépjárművezetés bűncselekmény. s egy évi szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntethető. A Büntető Törvény- könyv módosítása folytán, 1972. óta nemcsak az ittas állapotban közlekedő járművezetőkkel, hanem kerékpárosokkal, és lovas kocsi hajtókkal szemben is ugyanilyen büntetés alkalmazható;./,,— . ^ , .... ' Súlyosabb cselekmény, ha az ittasság, vagy az ehhez járuló egyéb szabályszegés miatt baleset következik be Ezek köréből kívánok néhány jellemző esetet említeni, annak igazolására, hogy az ittas állapotban történő járművezetés változatlanul egyike a leggyakrabban előforduló baleseti okoknak. Az említett esetek tanúsítják azt is, hogy a bíróság — helyesen ismerve fel a bűncselekmény társadalomra veszélyességét — az elkövetőkkel szemben megfelelő súlyú büntetést alkalmaz. Borbély József 21 éves csikériai lakos 1976. július 14-én Csi- kérián motorkerékpárral 2,15 ezreléknek megfelelő alkoholos befolyásoltsággal, vezetői engedély és gyakorlat hiányában, nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett. Nekiütközött Horváth Imre és Korsós Anikó gyalogosoknak, s mind ők, mind Bartha Ilona — Borbély József pótutasa — 8 napon belül gyógyuló sérülést szén, védték. A vádlottnak 2 hónap alatt gyógyuló sérülése keletkezett, a motorkerékpárban 1000 forint körüli kár származott. — A bíróság az ügyben főbüntetésül 5 hónapi — 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztést, mellékbüntetésül 1500 forint pénzbüntetést szabott ki, s a vádlottat 2 évre a járművezetéstől eltiltotta. Vén Zoltán szakmári lakos 1976. július 18-án Dunapataj határában motorkerékpárjával 1,49 ezreléknek megfelelő szeszes ital hatása alatt éles, be nem látható kanyarban 70 kilométer/óra körüli sebességgel közlekedett, ráhajtott a jobb útpadkára és felborult. Mácsai Lajos, a pótutasa 35 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett, Vén Zoltánnak pedig 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A bíróság 5 hónapi szabadságvesztést alkalmazott, mellékbüntetésül 2 ezer forint pénzbüntetést, és a vádlottat 10 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Nagyistók Tamás, 26 éves, csongrádi lakos 1976. július 25- ’ án 'Kiskunfélegyházán személy- gépkocsival 1,70 ezreléknek megfelelő szeszes italtól befolyásolt állapotban közlekedett. Sebessége nem felelt meg a látási viszonyoknak, áttért az úttest bal oldalára, és árokba csúszott. Az utasként szállított Waszlovszki Mária sérülése egy hónapi kezelést igényelt, a gépkocsi három utasa nem sérült meg. A személygépkocsiban 800 forint körüli kár keletkezett. A bíróság 5 hónapi szabadságvesztés mellett mellékbüntetésül 10 hónapra eltiltotta a járművezetéstől, és 2000 forint pénzbüntetést alkalmazott. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.. Mindhárom bűncselekmény jellemzője, hogy a balesetet ittas állapotban követték el, s valamennyi esetben a gyorshajtás is közrehatott. Különbség, hogy Nagyistók Tamás a balesetet személygépkocsival, a másik két elítélt motor- kerékpárral idézte elő. Nagyistók Tamás és Vén Zoltán balesetének a sérülések 8 napon túl gyógyultak, Borbély József esetében a sérülés 8 napon belüliek voltak. Borbély József is megsérült. A balesetek közötti lényegtelen eltérések miatt a kiszabott büntetések vonatkozásában sem mutatkozott jelentős különbség. A bíróság a vádlottakat az említett ügyekben főbüntetésül 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a végrehajtást 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Mindhárom vádlottal szemben mellékbüntetésül pénzbüntetést, a járművezetéstől eltiltást is alkalmazott, ezeknél azonban a pénzbüntetés összege, illetve a járművezetéstől való eltiltás időtartama már nagyobb eltérést mutat helyesen igazodva a bűnösség mértékéhez és a körülményekhez. Az alkoholnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai egyszeri fogyasztásnál is jelentkeznek. Ezek körében említhető a szokványos egy másodperces észlelési időnek — az alkohol mennyiségének függvényeként — többsörösére — két, három, négy másodpercre történő meghosszabbodása. A gátlások feloldódnak, a vezető „bátrabbá”, könnyelműbbé, felélőtlenebbé válik. Hirtelen jelentkező veszélyhelyzet esetén nem képes az elhárításhoz legalkalmasabb módot megválasztani. Az alkohol nagy mennyiségben való fogyasztása viszont éppen az ellenkező hatást válthatja ki, a vezetőn fáradtság, tompultság jelei mutatkoznak. Az említett káros hatásokból csak egyetlen következtetés vonható le: vezetés előtt, vagy közben tartózkodjunk az alkohol fogyasztásától. Ezt követeli meg saját, valamint embertársaink élete, testi épsége. Dr. Tasnádi Elek megyei közlekedési ügyész t örtént pedig, hogb^í a brigád, mek"t Kőműves* Kelemen n e\fet viselé, Di efölefalván ál imásozott. Az építő kol- lek > vát a helésjég köz- épi|l?i?teinek tatarozására ve- zén ’ülték volt ki a szomszéd város 'Kencefice-, Pertligyártó és Maáafibaépítő Ipari Szövetkezetétől.! A régi, jól összeszokott gárdába senki sem hiányzott: ott volt» .Pilátus, Csőrmester, Lapát, Jani bácsi, Kapitány és Csücsöri. A »»igád hetedik tagjául csak pár ßonapja fogadták Kocsis Ferkét -a még iskolaszagú szakmun- kás-ffcizonyítvánnyal. Már az első napiba ráragasztották a Füstös nevfii mivel Ferkó fekete szicíliai legényhez vala hasonlatos. A c^oriban már nem Csücsöri állt ** kis közösség élén. Felsőbb utasításra leváltatott. Ugyanis le- buk *|t. Az állásáról. Kinizsi ütötte j ?•» Legalább nyolc üveggel megóvott abban a műszakban, pedig Häni bácsi zsebórája még alig mutíilott többet flöstökidőnél. Ez ^»áskor senkinem sem szúrt volriat szemet, csakhogy éppen aznapi kiszállt vala az elnök, ellenőrzők ie. És az elnök szőrszálhasogató ember volt. Még azt is megjrérdezé a fal tövéből felci- heltfat) Csücsöritől: hogyan hív- jaki — Pityuka vagyok, a papagáj — f ’élé a brigádvezető. No, nem is k írülhette el a szigorú büntetést, leváltották. Arra hivatkozva, Hogy nem tiszteli a felsőbb irán *?tókat. Pi cíig Csücsörít szerette a kol-íí jí A brigád Benjáminjának esete a szépasszonnyal lektíva. Népszerűségnek örven- de. Tekintélye volt, mert új munkahelyére érkezvén fertályórán belül legalább egy-két fekete melót elvállalt. Abból lett a sörpénz. A brigádvezető oly igen szerette vala ezt a nedűt, hogy ajkát nemcsak éjnek idején, álmában, hanem napvilágnál is olyanformán tartotta, mintha sörösfiaskó tapadna szájára. Ezért is kapta a fiúktól a Csücsöri nevet. A dödölefalvi munkálatok idején már Kapitányban tisztelték vezetőjüket a Kencefice-, Pertligyártó és Magasbaépítő Ipari Szövetkezet építőmunkásai. A hórihorgas új brigádvezető nem lett hűtlen a közzösség hagyományaihoz. Két hét alatt öt illegális munkát vállalt el a lakosságtól. Anyagot is adtak, ahová szükséges vala, leginkább cementet. Mikoron az iskolát vakolták, meglátogatta a brigádot az építőrészleg művezetője. Túl világosnak találta a masszát, amibe cementet úgyszólván semennyit sem elegyítettek. — Nem kevés a cement ebben a malterban? — háborodott föl a főnök. Amikor két nap múltán ismét ellenőrzött, már elégedettség tölté el a szép, sötét vakolatanyagot látván. — így kell, jól van — szóla, mert nem tudható, hogy a malter színeváltozását a Kőműves Kelemen brigád leleményes tagjai a pedellus krumpliföldjéről vett barna földdel idézék elő. T akott akkoriban Dödölefal- ván egy asszony, kinek neve Sárika volt. Haja aranyosszőke, orcája kerekded, bőre halo vány, de alóla, különösen, ha férfiszemélyre tekintett nefelejcskék szemével, lángok piroslottak elő. Gyermeke nerr\ volt, férje pediglen évről évre távoli vidéken dolgozott ezen harmincas éveiben járó asszonynak. — Egy kis javítás lenne a házikóm oldalán — eképpen körvonalazta megrendelését Sárika, amikor egy nap odalibegett a tanácsházát reparálgató kőműves kelemenekhez. — Meglesz, kábé nyolcszázér’ — feleié Kapitány, s ádámcsutkája le-föl kezdett futkosni, mert az orrába csapódott Sárika rózsa- vízillata. Ennek utána sok szó esett az asszonykáról a Kőműves Kelemen brigád körében. Különösen estidőben, a szálláson, ami nem is fekküdt túlságosan messze Sárika házikójától. Eszem a szívét — és ehhez hasonlókat mondának a fiúk az ő személyét illetően. Türelmetlenül várták, hogy fölvirradjon a nap, melyen hozzáláthatnak Sárika hajlékának rend- behozatalához. Kocsis Ferkó, brigádbéli nevén Füstös, többnyire lesütötte szemét, s hallgatott, amikor idősb társai Sárika bájairól fantáziál- tak. Beavatatlan vala még azon dologba, melyről városon és falun, férfiak és nők manapság nem átallanak orcapirulás nélkül fecserészni naphosszat. No persze, azért nem volt minden tapasztalat híján a fekete üstökű ifjú. Odahaza a falujában gyakorta megöleld Bözsit. Az ilyen, estéli kalandok kifundálásához nem is vala egészen ostoba ez a Füstös gyerek. A szülői házban nagy szelet zsíroskenyeret kent, s amikor fönn az égen pislogni kezdtek a csillagok, a Bözsiék kerítésénél termett. A höty- työmpötty lyányka pedig úgy intéző, hogy ilyenkorra üresek legyenek a kannák, és mehessen az utcára vízért. Ferkó pediglen a zsíroskenyérrel megvéve Bundás- nak. Bözsiék házőrzőjének hallgatását, hogy a kapuban háborí- tás nélkül mulathassanak. 1^ s eljőve ama bizonyos nap. A Kőműves Kelemen brigád tagjai kisorsolták, kik légyenek a szerencsefiai, akik Sárikának dolgozhatnak. Pilátus, János bátyó, Kapitány és Füstös került a különítménybe. A többiek feladata maradt, hogy a tanácsnak házánál mímeljék a termelést. Vígan ment a meló a szépasz- szony házánál. És gyorsan is. ahogyan csak maszekolás közben szokott vala. A lak tündére ott járt s kelt a fiúk között, és átlag kétóránként borral vendégelte, őket, ahogyan dukál. Segített is. Ebédre pediglen tyúkot főzött a Kőműves Kelemen brigád tagjainak. — Maga ide üljön, Feruska! — mondá Füstösnek, maga mellé mutatva, amikor délben asztalhoz vezette munkásait. — Magának adom a mellehú- sát, Feruska. Remélem szereti? — évődött vala tovább a fiúval. — Jaj, de szeretném a haját! — incselkedett később a hebegve válaszolgató Füstössel az asszony, és táncos ujjaival futólag meg is érintő a fekete fürtöket. A fehérszemélyek körül jártasabb brigádtársak előtt ekkor már abszolúte világos vala, hogy Sárikának tetszik Füstös, és menten föladná a várat, ha a fiú ostrom alá venné. S az asszony még számos jelét adta ennek napszálltáig. Este, hazatérvén a szállásra, sörözgetés közben az képezé a szó közös tárgyát, mit Sárika mondott vala a búcsúzásnál. — Oh, mennyit unatkozom majd, míg elalszom. Sebesebb léptekre fogná az órának kis és nagy mutatója, ha a televíziót egy ilyen csinos lovaggal nézhetném, mint ez a Feruska! — ez hagyá el ajkát, és egy sóhaj. F üstös csak szendén vigyor- ga, egyéb feleletet nem talált. Ügy tett este is a szálláson, amikor korosabb társait hallgatta. — Lennék csak én a helyedben! — Fiú, cseréljünk bőrt egy-két órácskára! — Amikor ilyen ifjú srác voltam, alkalmat ki nem hagytam. — Füstöskén, menj, és szórakoztasd el Sárikát! — Muja ez ahhoz. Fiatal. Reszket, ha asszonyt lát. Gyerek még. De ezt már Ferkó nem állhatta. Muja? Reszket? Gyerek? Tizennyolc éves! Mivelhogy aznap — megszokott ösvényéről letérve — társaival iszogatott egy kicsinyég, fellobbant bátorsága. Dicsekvéssel kezdé, hogy ő otthon a falujában megcsókolt már minőén csinos babát. És kegyeiben főként a férjes hölgyeket részesítő. Ugratni nem kellett soká, még néhány férfias slukk a fiaskóból, s fogadá: nem sokáig várakoztatja Sárikát. A brigád ifjonc tagja állta is szavát. Az asszony házikójához osont, hol még nyitva talúlá a kiskaput. A veranda elé érkezve megkocogtatá az ajtó üvegét. És fény gyulladt. És kilépe az ajtón Sárika, illatosán, pongyolásan. És huncutkás mosollyal megkérdező a fiútól: — Milyen ügyben fáradt el hozzám, Feruska? — ... Nem ... volna-e . .. egy kis sárgarépája... — ily szavak bukdácsoltak ki Füstös száján, mivel bátorsága kereket oldott a szépasszony láttán. Szemeit lesütő, fejét oldalt fordítás, és Sárika veteményesében a villanyfénynél éppen a sárgarépa-ágyúsra esett tekintete. — Van énnékem, és magának bármit szívesen adok — így az asszonyka, és már kinn i3 termett az udvaron egy zöldségeszsákkal. Hozzáláttak a sárgarépaszedéshez. Szedegették, míg a zsákocska meg nem telt. Sárika közben- közben megkérdezé: — Biztos, hogy csak répáér’ jött, Feruska? — De Ferkó bátorsága nem tért vissza. Mindegyre csak így felelt: Csak répáér’, bizonyisten. E lköszönvén az aranyosszőke és bús Sárikától, Füstös nem meré lépteit a brigádszállás felé irányítani. Hóna alatt a degesz zsákkal a község kis parkjába baktatott. Helyet foglala egy pádon, hogy ott múlassa el az időt, míg társai álomba sörözik magukat. S mivel hirtelen meglepő az éhség a Kőműves Kelemen brigád szegény kis Benjáminját, falatozni kezdé a sárgarépát.
