Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 6. Bizonyítanunk kellett Vizsgálják a növényvédő szerek hatását ^ / Életmódkutatás hazánkban Immár két esztendeje, hogy egyesült a két kisszállási ter­melőszövetkezet Bácska néven. Az egész község határát fel­ölelő gazdaság jelenleg 5 és fél ezer hektáron gazdálkodik, csaknem ötszáz taggal. Az egyesülést az előd-gazdaságok párt-alapszervezetei szorgalmazták elsősorban. Érveiket a ta­pasztalatokra alapították. A jelentősebb beruházások, a kor­szerűbb gazdálkodás megvalósítása külön-külön sok gonddal­bajjal jár. Annál is inkább, mert a volt Petőfi Termelőszövet­kezet gazdálkodása eléggé döcögött, az 1974-es esztendőt is jelentős veszteséggel zárta. Az egyesülés utáni első év mérle­ge már nyereséges volt, ami a kommunistákat igazolta. Nagy Józseffel, a Bácska Termelőszövetkezet párt-alapszervezeté- nek titkárával most arról beszélgetünk, hogy mit hozott az elmúlt esztendő. — Számunkra is nehéz volt, mint általában a mezőgazdasági üzemek, mi is azon iparkod­tunk, hogy a szélsőséges időjárás okozta gondokat valamiképpen ellensúlyozzuk. A párt- és gazda­ságvezetés állandó figyelemmel kísérte a kiadások-bevételek ala­kulását. Közgazdasági bizottsá­gunk folyamatosan elemezte a gazdálkodást. Idejében próbál­tunk intézkedni. Ennek ellenére mintegy félmillió forint nyere­ségkieséssel számolunk, főként a növénytermesztésben jelentkező károk miatt. Kukoricából például a tervezett hektáronkénti 60 má­zsa helyett csak 50 termett az aszály miatt — tájékoztat a párt­titkár. Az egyesülés óta eltelt két esztendő — a gondok ellenére — bebizonyította, hogy érdemes volt összpontosítani a szellemi és az anyagi erőket. A község­ben megnőtt az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt a fiatalok részéről is. Az új belé­pők nagyobb része az ifjú ge­nerációhoz tartozik. Jelenleg több, mint 150 harminc éven aluli tagjuk van. A dolgozó tag­ság átlagéletkora nem éri el a negyven esztendőt. Hosszan lehetne sorolni a két év óta történt változásokat amelyeknek célja az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. Az ágazati irányítás bevezetésén kívül számos olyan intézkedés született, amely elősegíti a ter­melékenység növelését. — Azelőtt ráfizetéses volt a pattogatott kukorica gyártó üzem. Arról volt szó, hogy meg kellene szüntetni. Pártszerveze­tünk tagsága úgy határozott, hogy ésszerűbb szervezéssel, a termelés hatékonyabbá tételé­vel nyereségessé lehet tenni. Így is történt. Negyven asszony szá­mára jelenleg is állandó kere­setet tudunk teremteni. Az üzem, amely az egész országot ellátja, 12 és fél millió forint termelési értéket állít elő. 1977. január 1-től a takarmánykeve­rőben is bevezetjük a két mű­szakot, ami egyúttal azt jelenti, hogy a termelés duplájára nő. Bérkeverést is tudunk vállalni — magyarázza Nagy József. A termelés hatékonyságát se­gíti a munkaverseny. Nem vélet­len, hogy a Bácska és a Duna- melléki Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének verseny- és propaganda bizottsága, valamint a Csóngrád megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek oktatási és versenybizottsá­ga ebben a gazdaságban tartot­ta együttes ülését. Bundula Mi­hály, a versenybizottság elnöke szerényen megjegyzi ugyan, hogy a verseny csak a közel­múltban vált tömeges mozga­lommá a gazdaságban, de azért máris eredményeket értek el. A termelőszövetkezet párt- és gazdaságvezetői figyelemmel kí­sérik, támogatják és elismerik a szocialista címért küzdő brigá­dok munkáját. Jelenleg 16 kol­lektíva több, mint 200 taggal küzd a megtisztelő címért. Nem­csak a munkában mutatnak pél­dát, hanem hasznos a társadalmi tevékenységük is. Aktív közéleti szereplést vállalnak, elöljárnak a tanulásban, a szakképzésben. — A termelőszövetkezetek egyesülését a pártszervezetek kezdeményezték, tehát bizonyí- taniok kellett a későbbiekben is, hogy megfontolt volt a dön­tés. Ügy gondolom, hogy ez si­került is. Ha külön-külön kel­lett volna megküzdeni az aszá­lyos esztendő, a szélsőséges idő­járás okozta gondokkal, bizonyá­ra nehezebben értük volna el ezeket az eredményeket — ál­lítja a pártszervezet titkára. K. S. A veszprémi Nehézipari Kuta­tó Intézetben 10 millió forintos költséggel elkészült az új bioló­giai kutatást létesítmény. A 700 négyzetméter alapterületű üveg­házat korszerű műszerekkel fel­szerelt laboratóriumok, klíma­kamrák egészítik ki. Az üvegház­ban évszaktól és a külső körül­ményektől független fény- és hő- mérsékleti viszonyokat tudnak ki­alakítani. Az itt dolgozók a nö­vényvédő és gyomirtó szerek biológiai hatását kutatják. Ezen­kívül a már ismert növényvédő szerek újabb hatásainak vizsgá­lataival, növekedést és terméskö­tődést elősegítő vegyületek kifej­lesztésével ia foglalkoznak. (MTI- foto: Vida András felvétele—KS) Moszkva-London buszjárat Utasszállító nemzetközi autó- buszjáratok indítását tervezi a Szovtranszavto szovjet gépkocsi­társaság igazgatósága. Az új já­ratok a tervek szerint Londonnal, illetve Béccsel kötik majd össze a szovjet fővárost. A társaság jelvényét használó járművek már 25 ország útjain közlekednek. Eddig a fő feladat a teherszállítás volt. A teherforga­lom máris igen jelentős Moszkva, valamint Helsinki, London, Kop­penhága. Stockholm, Götebórgés Basel között. Az első utasszállító járatok is beindultak már Kisi­A kutatóintézetekben folyó tár­sadalomtudományi vizsgálatok — mint minden szocialista ország­ban — nálunk is tervszerűen, szervezetten folynak. Különösen azok a kiemelt kutatások tago­lódnak középtávú és távlati ter­vek rendszerébe, amelyek a poli­tikai vezetés számára adnak hát­téranyagokat, útmutatásokat a társadalompolitikai döntések meg­hozatalához. A szociológiai kuta­tások általában és ezeken belül is az életmód tényeinek és pers­pektíváinak! elemzése kiváltképp ebbe a csoportba tartozik. Mi is az a sokszor hallott, olva­sott és emlegetett életmód? Ho­gyan írhatjuk körül a kutatások pontosítása érdekében is a fogal­mat? A kutatásoknak keretet adó középtávú program szerint az életmód az emberek olyan tevé­kenységi — magatartási rendsze­re, amelyet — több-kevesebb tu­datossággal — életük fenntartá­sára, különböző társadalmi hely­zetük szerint eltérő, időben is változó szükségleteik kielégítésé­re szerveznek. Az életmód a ma­gatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek mindennapi életünkben rendszeresen megnyilatkoznak. Mindig társadalmilag-történelmi­leg meghatározott, a társadalom szerkezetéből, gazdasági, politi­kai, kulturális viszonyaiból adódó életkörülmények által behatárolt. Ugyanakkor — s ezt ig szükséges hangsúlyoznunk — a társadalmi­lag meghatározott feltételek kö­zött az egyén mindig bizonyos autonómiával, önállósággal ren­delkezik életmódja alakításában. Ez a'z egyik! oka egyben annak is, hogy az életkörülmények nyov—Bukarest, Kijev—Várna és Munkács—Kassa útvonallal. A Szovtranszavto legnagyobb megrendelői jelenleg a KGST- tagországai: az áruforgalom ezek­kel az országokkal állandóan nö­vekszik. 1976 első félévében a KGST-országokba 133 000 tonna teheráru érkezett. A Szovtranszavto hatalmas gép­parkkal, néhány ezer „motorvo­nattal” és több száz kényelmes autóbusszal rendelkezik. (BUDA- PRESS—APN) wmmm A fehérkezű brigádok Dübörgő gépsorokon futnak a végnélküli szíjak, hogy mű­ködésbe hozzák a malom egész gépezetét. A finom fehér liszt rátelepedik az öreg gépekre, de a gyakori takarítás ma is fiatalossá varázsolja a bajai szegedi úti malom régi beren­dezéseit. Az idén ünnepli 65. születésnapját a malom. öreg, de jól karbantartott gé­pei éjjel-nappal szüntelenül őrlik a búzát, hogy jó minőségű liszt­tel lássák el Baját és környékét. A magas vöröstégla épület fog­lalja magába a három szint va­lamennyi berendezését. A dübör­gő gépek között csak itt-ott buk­kan fel egy-egy ember a Kossuth szocialista brigádból, hogy ellen­őrizze a liszt minőségét, vagy összetakarítsa az itt-ott leülepe­dett lisztet. A földszint egy kis helyiségé­ben annál nagyobb a sürgés-for­gás. Itt dolgozik a „lisztkiszerelő” Béke szocialista brigád. Egyikük hosszú, zsákszerű tölcséren enge­di le az emeletről a finomlisztet egy tartályba, a másik mérlegen méri 2 kilós zacskókba, egy be- hajtogatja a zacskó száját, a kö­vetkező pedig leragasztja. Pilla­natok alatt sorakozik a teli zacs­kó finomliszt, hogy mielőbb bolt­ba kerülhessen. Beszélgetésre nem nagyon jut idő, mert aki mérlegel, annak ál­landóan oda kell figyelni, a többi pedig nem akarja zavarni. Oda- fönn az emeleteken az almolnár néha mintát vesz, aztán elége­detten állapítja meg, hogy min­den rendben van. Az idei búza­termés jobb minőségű, mint a ta­valyi. Havonta mintegy 100—110 vagonnal őrölnek. Évente egy hó­napra elcsendesedik a malom, hogy szakavatott szerelők elvé­gezzék a szokásos nagyjavítást az újabb esztendőre, hogy biztonsá­gos körülmények között őrölje a lisztet, amelynek évi termelési értéke mintegy 40 millió forint. Fehérkezű emberek és fiatalon is „fehér haiúak”, akik itt dol­goznak. Egyik-másik már több mint 20 éve. Molnárok, malom­ipari dolgozók. Jó néhány törzs­gárda jelvény a tanúja, hogy sze­retik a szakmájukat. Szabó Ferenc • Keller Tamás almolnár el­lenőrzi a liszt minőségét. szempontjából viszonylag egyön­tetű csoportokon belül is jelentős életmód-különbségek fordulhat­nak elő. mind a jelenben, mind a jövőben. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a szocialista életmód már csak azért sem lehet — az alapvető értékek tartalmi azo­nossága ellenére sem — valami­lyen uniformizált életmód. A tizenegy hazai társadalom- tudományi műhelyt felölelő mun­kálatokat az MTA Szociológiai Kutató Intézete koordinálja. Egyben természetesen saját ku­tatásokat iá végez. Így legutóbb három kutatás került az intézet kutatói értekezlete elé: a Loson- czi Ágnes csoportvezető által irá­nyított társadalomegészségügy, a H. Sas Judit által folytatott szo­cializációs, és a Kárpáti Zoltán részvételével végzett Pécs kör­nyéki vizsgálatai. A társadalomegészségügyi ku­tatásról. amelyik egyébként a leg­nagyobb szabású az intézet kö­zéptávú kutatási tervében, Lo- sonczi Ágnes mindenekelőtt a kö­vetkezőket húzta alá: — Az egészségügyi kutatások­ból mindmáig úgyszólván telje­sen hiányzik a társadalmi ténye­zők és az egészség kapcsolatának elemzése. De kimaradt a társa­dalmi tényezőkkel való számolás az egészségügyi gondolkodásból, nem különben az egészség-beteg­ség kutatása a társadalomkutatók perspektívájából. Ezen a hiányos­ságon akarunk segíteni, amikor követni szeretnénk azt az utat, amelyen a társadalmi hatás bio­lógiaivá válik, a biológiai pedig társadalmi meghatározóvá ala­kul. A vizsgálat az egészséges és beteg embert körülvevő társadal­mi környezetnek a közvetlen élet­vitelre gyakorolt hatása tisztá­zására irányul. Az a vizsgálat, amit H. Sas Judit fog végezni, a társadalmi rétegenként és családonként elté­rő gyermeknevelési gyakorlatnak az életmód lényeges területein való átalakulását célozza. Ahogy H. Sas Judit kifejtette, aa élet­mód alakulásának értelmezésében elengedhetetlen a gyermekszo­cializálás! gyakorlat beható meg­ismerése. Figyelemre méltó eredménye­ket tud felmutatni máris az a kutatás, amit az év elején a Du­nántúli Tudományos Intézettel közös vizsgálatként a Szociológiai Kutató Intézet részéről Kárpáti Zoltán indított el a pécsi agglo­meráció munkásainak életmódjá­ról. Ennek a kutatásnak a közép­pontjában a lakhely és a ván­dorlás életmódkiallakító hatásai­nak problémái állnak, s ezekre kíván eredményeivel választ adni. Az említett munkákon kívül még számos más szociológiai ku­tatás indul a Szociológiai Kutató Intézeten belül, illetve az intézet által koordináltan, amelyek tár­sadalmi valóságunk konkrét is­meretében. a tapasztalati társa­dalomtudomány eszközeivel já­rulnak hozzá társadalompolitikai feladataink körültekintőbb, meg­alapozottabb megoldásához. Ma­gától értedődően az életmód ten­denciáinak kutatása nemcsak szo­ciológusok feladata. Nélkülözhe­tetlenek a társadalomstatisztiku­sok, a közgazdászok, a pisizcholó- gusok, a filozófusok, az informá­ció áramlásának kutatói, a mű­velődés vizsgálói is. G. A. Vizsgáztat a számítógép Az ipari és közlekedési munka egyre bonyolultabbá válása szük­ségessé teszi, hogy mind több te­rületen pályaalkalmassági vizs­gálatokon kell átesniük a munká­ra jelentkezőknek. A vizsgálato­kat az alkalmazott pszichológia tudományának az ismeretei és módszerei alapján végzik. A pszichológusnak azt kell megál­lapítania, hogy a vizsgált sze­mély képességei milyen mértékű társadalmi hasznosságot valószí­nűsítenek, és ennek alapján az adott személy milyen mértékben alkalmas bizonyos feladat ellá­tására. Ezek a vizsgálatok lénye­gében rendkívül nehéz kérdésre keresnek választ: a jelenlegi ké­pességek majdan (pi. egy tanfo­lyam elvégzése után) milyen tel­jesítményre lesznek képesek. Egy leendő hivatásos gépkocsi- vezetőnél vagy mozdonyvezető­nél például nagyon fontos an­nak eldöntése, hogy alkalmas-e a pályára. A vizsgálat azonban nem vonatkozhat olyan tudás­anyagra, amit egy gépkocsiveze­tőnek tudnia kell, hiszen nem is tudhatja, mivel a vizsgálatra a tanfolyam megkezdése előtt kerül sor. Vizsgálható azonban, hogy a jelölt képes-e a gyors és összerendezett mozgásokra, amelyből következtetni lehet a reakcióidőre és idegrendszerének az érző-mozgató koordinációjá­ra. A pszichológiai alkalmasság­vizsgálatok azonban számos szub­jektív tényezőtől is függtek, pl. a vizsgáztató személyétől. Ezek­nek a hibáknak a kiküszöbölé­sére és a gyors, objektív, tömeg­méretben is alkalmazható vizs­gálatok lebonyolítására dolgoztak ki a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem kibernetikai labo­ratóriumában számítógéppel ve­zérelt munkaköri alkalmasság­vizsgáló berendezést. 1. A program beolvasása lyuk­szalagról a számítógép memória- egységébe. 3. Kézbiztonság mérés. ■JktŰSkM 2. Tévesztési idő ellenőrzése a számítógép segítségével. • Csintalan Józsefné szitaőr és Szebellédi Jánosné lisztkiadó. • Naponta 90 mázsa liszt kimérését és csomagolását végzi a Béke szocialista brigád. Űj orvosi berendezések A bolgár Egészségügyi Minisz­térium egy olyan berendezés be­vezetésének programját dolgozta ki, amely alkalmas tömeges meg­előző vizsgálatokra. Az Orvos- technikai Intézet munkatársai már jó néhány éve fáradoznak a terv megvalósításán: a speciá­lis ardiomonitor és fonokardio- szelektor sorozatgyártása már megkezdődött; jelenleg az EGK- szelektoron dolgoznak. Valameny- nyi berendezés a tömegméretű betegségmegelőzést szolgálja. Se­gítségükkel még idejében fel le­het ismerni a különféle szívbe­tegségeket. A fonokardioszelektort 3—14 éves gyermekek megelőző vizsgá­lataira használják. A műszer ér­tékeli a szívműködést, és a vizs­gált személy állapotáról az „egészséges”, illetve a „beteg” jelzéssel tudósít. Mivel a gye­rekeknél funkcionális szívzöre­jek hallhatók, a berendezésnek ki kell küszöbölni ezeket, hogy helyes értékelést adhasson. Éppen ezt a feladatot látja el a fono- kardioszelektor. Az elektrokardiográf-szelektor- nak is hasonló rendeltetése van, azzal a különbséggel, hogy a fel­nőttek tömeges megelőző vizsgá­lataira szolgál. Elemzi az elektro- kardiogramot, és lehetővé teszi a szívbetegségek korai felismeré­sét. E berendezéseknek köszön­hetően a vizsgálat két-három per­cig tart, és nem igényel szakor­vosi közreműködést. A berende­zés szerkezete, rendeltetése és hatásfoka a maga nemében rit­kaságszámba megy. A speciális kardiomonitor fi­gyelemmel kíséri, és ellenőrzi a klinikai kezelés alatt álló bete­gek szívműködését. Rendellenes­ség felfedezésekor a műszer fény-, illetőleg hangjelet ad. A kardiomonitor kilencféle szív- működési zavart képes regiszt­rálni, míg a többi hasonló be­rendezés legfeljebb négy-ötöt. A bolgár műszer ezenkívül az EKG- görbéket is értékeli. (BUD APRESS—SOFIAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents