Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

1977. január 30. • PETŐFI NÉPE • I

Üjabb munkaverseny vállalások a megyében

•X'X'X'X’X’X’X’XvXvXvX’X*!

wmmmmmm

Bugacon a budapesti Balaton Cipőkészítő Ipari Szövetkezet telepén csaknem száz asz- szony dolgozik. A két műszakban dolgozó üzemben cipőtalpak, bélések, sarkak megmunkálása folyik. Naponta 1600 pár exportcipőhöz készül itt félkészgyártmány.

• A jobb oldali képen: a szalagon a kéregalkatrészeket ragasztják össze.

• Alsó képünk: tavaly kezdték meg a bélések tűzését. (Pásztor Zoltán felvételei)

HOGYAN KEZDJÜNK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ?

2. Az engedélyező hatóságok és a kérelem benyújtása

(Folytatás az 1. oldalról.)

Félmillió forintot tesz ki a takarékossággal kapcsolatos felajánlásaik értéke is.

Kilogrammonként 20 fillérrel csökkentik a pecsenyecsirke önköltségét a kunfehértói Előre Termelőszövetkezet baromfitenyésztő szocialista brigádjának tagjai, s vállalásukhoz kapcsolódva a közös gazdaság többi kollektívája is megtette felajánlását. Csak a baromfinevelő fő üzemág vállalása 430 ezer forint megtakarítást eredményez a múlt évihez képest — egyebek között erről számol be a kiskunhalasi járási hivatal elnöke, Baunoch György. Az 1975-ös, jó évhez viszonyítva terveznek 15 százalékos bruttó termelési érték növekedést a jánoshalmi Jókai Tsz dolgozói. Jelentős a Jászszentlászlói Termelő- szövetkezet vállalása is, amely szerint növekszik az általuk termelt külföldre szállított alma, körte mennyisége. A főbb növényeket úgy gondozzák, hogy a

— Az Oktatási Minisztérium nem tervez az 1977—78-as tanévben alapvető módosítást az érvényben levő felvételi eljárásban — mondotta Kanczler Gyula.

— Ismereteink szerint az idén továbbtanulásra jelentkezők száma hasonló lesz a tavalyihoz. Márpedig a múlt évben mintegy 10 százalékkal kevesebben kívántak az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni, mint korábban. A csökkenés demográfiai okokra vezethető vissza. A jelentkezés és a szakemberszükséglet a szakmák bizonyos részében hosszú évek óta eltér egymástól. Ez ma már nemcsak a műszaki, mezőgazda- sági oktatási intézményekbe tör- JfeúP, 11eüéKwéftben, a bple^g7 karokra való sokszoros túljelentkezésben, vagy-- az orvosképzés iránt — immár hagyományos — rendkívüli érdeklődésben nyilvánul meg. Tapasztalni, sajnálatos módon azt is, hogy csökken az érdeklődés egyes más szakmák, például a természettudományi karok tanárszakai iránt, és ez üsz- szeíügg a pedagógushiánnyal is. A jelentkezőket nagymértékben segíti az eligazodásban, a várható esélyek mérlegelésében az Oktatási Minisztérium által kiadott „Felsőoktatási intézmények 1977” című könyv. Azt tanácsoljuk minden érintett családnak, minden továbbtanulni szándékozó fiatalnak, hogy alaposan tanulmányozza ezt a tájékoztatót, mert az esélyeket illetően részletes információkat ad.

A középfokú oktatási intézményekben ma a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya többé-ke- vésbé megfelelően alakul. Sajhektáronkénti termésátlag a tavalyinál tíz százalékkal növekedjék, s felajánlották azt is, hogy a tehenenkénti tejhozam a korábbinál 15 százalékkal legyen több. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság, mint szőlőtermesztési rendszer- gazda további ültetvénykorszerűsítést, s ezáltal magasabb hozamok elérését tűzte ki célul. A csepeli felhiváshoz 106 szocialista brigádjuk csatlakozott. A tavalyinál 124 vagonnal több kertészeti terméket és 1100-zal több pecsenyelibát ad közfogyasztásra az idén a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet.

Négyezer óra társadalmi munkával veszi ki a részét az idén a község fejlesztéséből a Jánoshal- . mi ÁFÉSZ, a Bácska Ipari Szövetkezet dolgozói pedig az idei tervüket 2 százalékkal — ez 2 millió 100 ezer forintot jelent — teljesítik túl. A Tompái Vegyesipari Szövetkezet Rákóczi szocialista brigádja 500 óra társadalmi munkával csatlakozott a csepeli dolgozók felhívásához A MEZŐnos azonban, ez az arány a továbbtanulásra jelentkezésnél romlik. Kiváltképp gondot jelent ez például a Budapesti Műszaki Egyetem néhány karán, vagy az orvostudományi egyetemeken. Az arány kedvezőbb a főiskolákon, így az országos átlag viszonylag elfogadható. A fizikai dolgozók gyermekei elsősorban a rövidebb képzési idejű intézmények felé orientálódnak —, de ez csak bizonyos fokig magyarázható azzal, hogy a szülők egy része nehezebben tudja 5—6 évig továbbtaníttatni gyermekét. Tapasztalataink szerint bizonyos tartózkodás, némi bátortalanság is közre, játszik ebben. Pedig bizonyos, hogy közülük sokan -t- akik jó eredményeket érnek el a középiskolában' -‘^"'Sikerre! birkóznának meg az egyetemi felvételi követelményeivel is, nyugodtan pályázhatnának az egyetemre is, megállnák a helyüket.

— Az elmúlt években a jelentkezésekben területileg is jelentős aránytalanságot tapasztaltunk. Az ország egyes területein bizonyos szakemberekből már-már krónikus a hiány, és sok végzett fiatal nem megy vissza lakhelyére dolgozni. Ezen a gondon kívánunk enyhíteni a pályakezdő fiatalok új pályázati rendszerének bevezetésével, — ám az egyéni és a társadalmi érdek jobb összhangjának megteremtéséhez már a meggondolt pályaválasztás is hozzájárulhat. A „Felsőoktatási intézmények 1977” című könyv segtíségével az érdekeltek jobban megismerhetik a felvételi rendszert. Pontosan megtudhatják,

*

GÉP kiskunmajsai gyáregységének kollektívái a termelési jellegű felajánlásaikon túl kommunista műszakok szervezésével járulnak hozzá a helyi bölcsődeióvodai helyek bővítéséhez.

„A csepeliek felhívása máris lelkes visszhangra talált a magyar dolgozók körében — írta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a csepeliekhez intézett levelében. — A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek ehhez a nagyszerű mozgalomhoz csatlakozva hirdetik a felszabadult munka magasztosságát, megsokszorozzák a szocialista Magyarország erejét és közös, kommunista ügyünk újabb sikereihez járulnak hozzá.” Az összes Bács- Kiskun megyei üzem, vállalat, mezőgazdasági szövetkezet felajánlásainak ismertetésére — hely hiányában — természetesen nem vállalkozhattunk, de időről időre továbbra is beszámolunk a csepeli felhíváshoz való csatlakozásaikról. B. I.

Milyen esélyekkel pályázhatnak az érettségizők az egyetemekre, főiskolákra?

Ezekben a hetekben családok tízezrei mérlegelik, hogy gyermekük a középiskola elvégzése után tovább tanuljon-e, ha igen, hol? Milyen esélyekkel pályázhatnak az érettségizők az egyetemekre, főiskolákra? — erről nyilatkozott Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának.

hogy a középiskolából milyen pontszámot vihetnek magukkal a végzősök.

— Az egyéni és a társadalmi érdek jobb összhangját hivatott szolgálni a szervezett átirányítás rendszere. Ezzel a lehetőséggel a fiatalok először mintegy négy-ót éve a műszaki felsőoktatásban él- bettek; tavaly kiterjesztettük a kört a pedagógusképző intézményekre, az idén pedig az agrár- felsőoktatásra. A pályázó fiatalok jelentkezési lapjukon két azonos szakirányú intézményt jelölhetnek meg. Ha az elsőnek megjelölt egyetemen eredményesen felvételiznek, de a felvételi ponthatárt mégsem érik el, az egyetem továbbküldi személyi anyagukat hasonló képzési célú más intézménybe. Ha pontszámúk ott meghaladja a felvétel ponthatárát, felajánlják, hogy fölveszik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez a lehetőség találkozott a fiatalok érdekeivel, ezért is bővítettük az idén a kört. Szeretnénk azonban egy félreértést eloszlatni: a „kettős” jelentkezés nem befolyásolja a fiatalok, felvételi esélyeit az első helyen megjelölt intézményben. Ha ott a felvételi követelményeinek megfeleltek, természetesen minden további nélkül fölveszik őket.

— Szeretném felhívni a továbbtanulni szándékozó fiatalok figyelmét az úgynevezett előszerződésre. Utaltam az ország egyes területein és az egyes munkaterületeken tapasztalható pedagógus-, orvos- és jogászhiányra Ezt enyhítendő a tanácsok, a munkáltatók számos helyen ajánlanak az érettségizőknek előszerződést. A fiatalok azonban ez ideig kevéssé éltek ezzel a lehetőséggel, ezeket a fiatalokat tanulmányi idejük alatt leendő munkáltatóik anyagilag támogatják — fejezte be nyilatkozatát Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. (MTI)

A rendelet hatálya alá tartozó építési munkákkal kapcsolatos ügyeket a következő hatóságok intézik:

ELSŐ FOKON:

— a nagyközségekben és az építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községekben a nagyközségi, községi szakigazgatási szén,';

— az építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott ‘város- környéki községekben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, vagy a megyei városi kerületi hivatal;

— más községekben á járási hivatal;

— városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve;

— Budapesten és a megyei városokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bízott, ságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala.

MÁSODFOKON;

— nagyközségek, építésügyi hatóságok jogkörrel felruházott községek esetében a járási hiva-' tál;

— építésügyi hatósági jogkörrel felruházott városkörnyéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala;

— építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott városkörnyéki községek esetében a megyei, illetve városi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve;

— más községekben és városokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve;

— Budapesten a fővárosi, a megyei városokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.

Hol és hogyan kell benyújtani az építési engedély iránti kérelmet?

Az építési engedélyt (a tanácsoknál beszerezhető nyomtatvány kitöltésével) az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól kell kérni. A községekben a kérelmet a községi tanácsokhoz kell leadni. Abban az esetben, ha az engedély megadása nem tartozik a községi tanács hatáskörébe, akkor sem az állampolgárnak, hanem a tanácsnak kötelessége a kérelmet nyolc napon belül továbbküldeni az illetékes első fokú építésügyi hatósághoz, vélemény- nyel ellátva.

Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka teljes egészére kell kérni, tehát amenynyiben valaki azonos rendeltetésű, összefüggő területen több épületet akar emelni, vagy többfajta építési munkát akar egyszerre végezni, mindenre egyszerre kell engedélyt kérnie.

Milyen mellékleteket kell a kérelemhez csatolni?

— a tulajdonszerzési (építési) jogosultságot igazoló okirat egy- egy példányát;

— helyszínrajzot 2 példányban, 3 példányban akkor, ha műemlékről, műemléki környezetről, műemléki jelentőségű területről van szó;

— az építési munka műszaki terveit 2 példányban (3 példányban a műemléki jellegnél);

— a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette, és hogy a műszaki megoldás megfelel a hatósági előírásoknak:

— a tervezői egyeztetés során beszerzett közmű-nyilatkozatot (vagy az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket) egy-egy példányban.

Nem kell helyszínrajzot csatolni akkor,

— ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni, és az építkezés nem, változtatja ineg a homlokzat méreteit, a tetőzet alakját. (KS)

Naponta [ Jegyzetek egy taggyűlésről

a közvélemény figyelmében

A teremben — kevés nő kivételével — csupa markáns férfiarc. Néhányukat személyesen is, de látásból szinte valamennyiüket ismerem. Éppúgy, mint a megye- székhely lakosai, mert munkájuk közben naponta találkoznak, találkozhatnak velük. A személy- és áruszállítás dolgozói. Busz- és teherautó-vezetők, kalauzok, taxisok, irányítók. A 9. sz. Volán forgalmi és kereskedelmi főosztályához tartozó dolgozók közül a párt tagjai. Éves beszámoló taggyűlését tartja a hatvankét személyes pártalapszervezet.

A vezetőség beszámolójának előterjesztését ünnepélyes mozzanat előzi meg. A párttitkár, Szabó Ferenc, átadja a piros tagsági könyvet a pártszervezet legutóbb felvett tagjának, Mátyus Józsefnek, a vállalati KlSZ-bizott- ság titkárának. Vele együtt tavaly három új párttaggal — ketten közülük fizikai munkások — gyarapodott az alapszervezet.

□ □ □

Előtérben a gazdasági munka hatékonysága; ezt elősegíteni állt egyik alapvető feladatként a partszervezet előtt. Amit ennek

érdekében tettek, azt taglalja részletezőn a vezetőségi beszámoló.

Helyes gyakorlat volt, folytatni kell a gazdasági vezetők menet- közbeni beszámoltatását. A munka gyenge pontjait vették ilyenkor bonckés alá, jónak bizonyultak a kiigazításra hozott határozatok.

Meghozta az első eredményeket a párttagsági könyvek cseréjét megelőző elvtársi eszmecsere. Az alapszervezet tagjai példát mutattak a munkában, élen jártak tudásuk, így nem utolsósorban a politikai ismeretek gyarapításában. Éreztette hatását a munkatársak körében a közös célokat tudatosító, azok elérésére mozgósító termelési agitáció. Azt is megfogalmazta azonban számadásában a vezetőség, hogy e tekintetben nincs, nem lehet megállás; még nagyobb következetesség szükséges az agitációban. A még jobb munkahelyi légkör, s az üzemi demokrácia erősítése érdekében.

A párttitkár kezéből fogynak a beszámoló lapjai. De még mindig a gazdasági feladatok végrehajtásáról van szó. Néhány kivétellel az eredményeket jelző adatokat

ismerteti. Azt például, hogy a személy- és áruszállításban együttesen 8 százalékkal csökkent tavaly az állásidő. Hogy mennyivel gyarapodott a szocialista munkaversenybe bekapcsolódott, tartalmas vállalásokat tett és teljesített brigádok száma. Hogy a bér- színvonal milyen mértékű növelését tették lehetővé az elért eredmények, hogy az előző évihez képest csökkentek a balesetek, javult a helykihasználás és így tovább.

Már-már úgy tűnik, hogy túl sok adatot sorakoztat fel a beszámoló. A taggyűlés résztvevőin azonban nem mutatkozik az érdeklődés hiánya. Mégis, mintha felélénkülne a figyelem, amikor a pártszervezet belső életének fejleményeit, a mozgalmi feladatok végrhajtását, a pártcsoportok rendszeres és tartalmasabbá lett munkáját taglalja a párttitkár.

Végeredményben tisztes munkáról adott számot a pártvezetőség. Mértéktartón és szerényen, az elismerést, s a kritikát, önkritikát sem nélkülözőn. Legfeljebb az keltett hiányérzetet a taggyűlés avatatlan résztvevőjében, hogy mind az előbbi, mind az utóbbi általánosságban és nem névreszólóan hangzott el. Pedig a taggyűlés fórumán személy szerint dicséret, vagy éppen jelzést kapni megtiszteltetést, illetve nem akármilyen ösztönzést jelent!

□ □ □

A beszámoló feletti vita fesztelen. őszinte, családias hangulatú. Hamar kitűnik, hogy az éves számvetését előkészítő pártcso- port-értekezletek nem fukarkodtak a névreszóló dicsérettel és bírálattal sem. A taggyűlés elé inkább a pártsejtek együttes tevékenységéről szóló mondanivalót hoztak. Hadd adjuk közre azonban legalább töredékesen a vitában elhangzottakat.

Tóth András: — Öröm, hogy Mátyus Józsefet sorainkban köszönthetjük, de az elkövetkezőkben, mert jelentős feladatunk, többet kell tennünk a párttaggá nevelés érdekében. A KISZ IX. kongresszusa iránymutatásának szellemében, a teherforgalom területéről kilenc, a személyi forgalomban dolgozók közül három fiatallal gyarapodott a KlSZ-szerve- zet.... Igyekszünk mindent megtenni a Kiváló vállalat cím eléréséért ...

Kosa László: — A ipúlt évi beszélgetések legnagyobb haszna, hogy rendszeres lett a pártcsoportok munkája. Sokat segített ebben a pártvezetőség, amelynek tevékenységében olykor még érezhető volt a kollektív munka hiánya. örültünk annak, hogy gazdaságcentrikus volt alapszervezetünk munkája, ez az évközbeni taggyűléseken is megmutatkozott ... A párttagok általános igénye, hogy a jövőben legyen rendszeres a beszámoló taggyűlés előtt a múlt évihez hasonló elbeszélgetés.

Borbély Sándor: — Éveken át kihasználatlanok voltak a darabárujáratok; tavaly sikerült nagyot előre lépnünk. Ma annyira kihasználtak, hogy alig győzzük a munkát. Kicsit vicces, mégis igaz: hogy szódavíz van a taggyűlésen, az a darabáru-fuvarozásnak köszönhető ... Most a létszám a legnagyobb gondunk. Tettünk javaslatot a rakodás gépesítésére, nem tudjuk, milyen lesz a döntés. A téma eléggé összetett. Kérjük, kísérje figyelemmel a pártvezetőség.

Mátyus József: — A darabáruszállításban elért eredmény nagyon is összefügg a hatékonysággal. Tudom, hogy e tekintetben a pártszervezetnek és a főosztálynak egyaránt vannak tapasztalatai. Az a meglátásom, hogy a szemléletben akadnak még problémáink; elsősorban a minőségre kell törekednünk... A kollektív szerződés több szabad időt irányoz elő. Ezt pedig hasznosabban, tartalmasabban szükséges kihasználni. Jó lenne, ha erre a vállalatvezetés is jobban odafigyelne.

Gránicz László: — A mi pártcsoportunkban is megtörtént az egyéni beszélgetéseken vállalt megbízatások számonkérése. A sok jó tapasztalat mellett, van hanyagság, nemtörődömség is. Elsősorban a pártcsoportbizalmit, aki én vagyok, kell megbírálnom.

Előfordult, hogy szolgálati beosztásom akadályozott egy-egy mozgalmi feladat elvégzésében és elmulasztottam megbízni a helyettesemet, pedig szívesen megcsinálta volna.

Kovács Ferenc (a forgalmi főosztály vezetője): — Az alapszervezet vezetőségének és tagságának, a példaadó munkának, jó szándékú kritikának, a gondok felvetésének és megoldásuk elősegítésének, s nem utolsósorban a termelési agitációnak nagy része van az elért eredményeinkben. Bár gondunk van elég, szégyenkeznünk nem kell. Javult az eszközellátottság, nőtt a bérszínvonal, jobbá lett a forgalom.

Nem téveszthetjük azonban szem elől például azt, a figyelmeztető adatot, hogy a száz forint értékű eszközre .jutó termelési érték elmarad a szükségestől. Van tehát mit tennünk a hatékonyság növeléséért. A munkafegyelem erősítése a legfontosabb. Mi ezrek és tízezrek szolgálatában, a nagy nyilvánosság előtt dolgozunk. A napi 1650 járatnál elegendő csak egy-két fegyelme- zetlenkedő, s a közvélemény máris könnyen általánosít. Ezt soha nem téveszthetjük szem elől...

□

A 9. sz. Volán Vállalat I-as pártalapszervezetének tagjai pontosan ismerik feladataikat. Taggyűlésük — a vitában elhangzott minden jelzést, indítványt magában foglalóan — pontosan meghatározta a további teendőket.

Perny Irén