Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1971. január 5. események sorokban HARMINC HALOTT, HETVEN SEBESÜLT Robbanás Bejrutban A falangista párthoz közelálló körök kedden részleteket tettek közzé a libanoni főváros keresz­tény negyedében, a párt szék­haza közelében hétfőn este el­követett bombamerényletről. A nem hivatalos adatok szerint leg­alább 30 személy meghalt és a sebesültek száma meghaladja a hetvenet. A mintegy 50 kiló rob­banóanyagot az ismeretlen tet­tesek egy forgalmas utcán par­koló gépkocsiban helyezték el. A robbanás következtében a kör­nyező gépkocsik kigyulladtak és 200 méteres körzetben betörtek az ablakok. Az idézett körökben nem közölték ugyan, hogy kit gyanúsítanak a merénylettel, de jelezték, hogy megtorlásokra le­het számítani. (Reuter, DPA. UPI, AFP) Lemondott a portugál iparügyi miniszter LISSZABON Simó Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: Lemondott tisztségéről a por­tugál kormány iparügyi minisz­tere, Walter Rosa. Soares kor­mányfő elfogadta lemondását és ideiglenesen Sousa Gomes ter­vezésügyi és gazdasági koordi­nációs minisztert bízta meg az iparügyi tárca irányításával. A portugál kormányban Car­doso mezőgazdaságügyi minisz­ter korábbi kiválása miatt im­már két „üres hely” vár betöl­tésre. Lisszabonban nyilvánvaló­nak tartják, hogy Soares a kö­zeljövőben átalakítja kormá­ny^. Ennek politikai színezeté­hez aligha fér kétség: a PSZP főtitkára további tisztogatást akar végrehajtani balra — vélik megfigyelők körében. Soares szocialista párti ki­sebbségi kabinetjének várható átalakításával kapcsolatban lisz- szaboni sajtókörökben emlékez­tetnek arra, hogy Portugália de­cember 31-én elvi egyetértésre Jutott Washingtonnal egy 300 millió dolláros amerikai kölcsön folyósításában. Lisszabon ezen kívül további másfél milliárd dolláros amerikai és nyugat-eu­rópai kölcsönt is szeretne fel­venni iparfejlesztési célokra. A hitelezők azt szabják egyik fel­tételül, hogy a portugál kor­mány egyértelműen tőkés ala­pokra helyezze iparfejlesztési tervét. Kínai-bangladesi megállapodás Kedden este befejeződött Ziaur Rahman . Kínában tett látogatá­sának pekingi, hivatalos fele. A bangladesi belügyminiszter az általa adott díszvarcsorán kö­zölte, hogy a két ország képvi­selői aláírták az első kínai— bangladesi gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást, valamint a kereskedelmet és a fizetést szabályozó jegyzőköny­vet. Li Hszien-nien kínai miniszter­elnök-helyettes, Ziaur Rahman vendéglátója szólt a megállapo­dások tartalmáról és hozzátette: „A segítség, amelyet néhány har­madik világbeli országnak leg­jobb képességeink szerint nyúj­tunk, internacionalista köteles­ségünk”. Ezzel Ei ismét megerő­sítette, hogy Kína az internacio­nalizmust az úgynevezett „har­madik világ” tágabb összefüggé­sében értelmezi. Ziaur Rahmant kedden fogad­ta Hua Kuo-feng, a KKP KB el­nöke, az államtanács elnöke. SPANYOLORSZÁG Éhségsztrájk és tüntetések Barcelona kormányzója betil­tott egy keddre tervezett nagy­gyűlést. A Katalán Egyesült Szo­cialista Párt által szervezett megmozduláson részt vett vol­na Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is. A tüntetéshez a város polgármeste­re előzőleg már jóváhagyását adta. A spanyol rendőrség hétfőn este erőszakkal oszlatott fel egy tüntetést az ország nyugati ré­szében levő Bermeo városában. A tüntetők a város egyik temp­loma előtt gyűltek össze, hogy támogatásukról biztosítsák ■ a templomban éhségsztrájkot foly­tató fiatalok követeléseit. A 18 fiatal a politikai foglyok azon­nali szabadon bocsátásáért kez­dett éhségsztrájkot. (AFP) Összeült az amerikai kongresszus WASHINGTON Kedden ült össze először az Egyesült Államok november 2-án újjáválasztott törvényhozó tes­tületé. Carter elnök a kongresz- szus mindkét házában szilárd többségre támaszkodhat: a kép­viselőházban 292 demokrata és 143 republikánus, a szenátusban 62 demokrata és 38 republikánus foglal helyet. A kormányzó párt így nagyobb többséggel rendel­kezik, mint a korábbi demokra­ta kormányok, Kennedy és John­son elnök idején, 12, illetve 16 évvel ezelőtt. Míg az elmúlt nyolc évet a demokrata többségű törvényhozás és a republikánus kormányzat éles harca jellemezte. Carter ter­mészetesen számíthat pártja tá­mogatására, bár viták, erőpróbák a jövőben is elképzelhetők. El­nök. és kongresszus egyetért ab­ban, hogy az első helyen a gaz­daság problémái állnak. A tör­vényhozás napirendre tűz majd új munkaalkalmak teremtéséről. Illetve (a fogyasztás élénkítését szolgáló) adócsökkentésről szóló javaslatokat. Később megalko­tásra várnak a Carter-ígérte jog­szabályok a betegbiztosítás ki- terjesztéséről, a szociális segé­lyek reformjáról. Sok szó esik majd az új kong­resszusban etikai kérdésekről is, azután, hogy legutóbb kiderült: a dél-koreai rendszer képviselők sorát vesztegette meg céljai ér­dekében. A 95. kongresszus új vezetők irányításával kezdi meg munká­ját. Thomas O’Neill a képviselő­ház elnöke, a republikánus ki­sebbség vezetője John Rhodes. (MTI) Carter-nyilatkozat James Carter, az Egyesült Ál­lamok megválasztott elnöke a Times Recorder című vidéki lap­nak adott interjújában legfonto­sabb feladatának minősítette, hogy „minden tőle telhetőt meg­tegyen” a világbéke megszilárdí­tásáért. Fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az amerikaiaknak a kormányuk­ba vetett bizalmát. Nyilatkozatában megismételte azt a korábbi kijélétítesét, hogy üdvözölné az Egyesült^Államok és a Szovjetunió legmagasabb rangú vezetőinek csúcstalálkozó­ját. Kijelentette, kész arra, hogy tisztségének átvétele után ha­marosan találkozzék Leonyid Brezsnyevvel, és más országok vezetőivel, „lehetőleg az Egyesült Államok területén”. (AFP, UPI) 1977 KULCSKÉRDÉSE: A szovjet-amerikai viszony HAVANNA ___________________ A K ubai Köztársaságban tett magánlátogatása befejeztével el­utazott Havannából Georges Mar­chais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Látogatása alatt baráti megbeszéléseket tartott a Kubai KP Politikai Bizottságának tag­jaival és találkozott Fidel Castró- val, a Kubai KP KB első titkárán val is. (MTI) MEXIKÓVÁROS Egv mexikói matematikus hét­főn bejelentette, hogy több éves számítás eredményeként felfedez­te a naprendszer tizedik bolygó­ját. Az általa Janusnak keresztelt bolygó számításai szerint 8 790 600 000 millió kilométerre van a Naptól, amelyet 450 év alatt kerül meg. Jacinto Amor de la Pena emlékeztetett arra, hogy a Neptunt és a Plútót is előbb ma­tematikai számítások alapján fe­dezték fel és csak később észlel­ték a csillagászok. (AFP) WASHINGTON Biztos washingtoni forrásra hi­vatkozva jelentette a francia hír- ügynökség, hogy James Callaghan brit miniszterelnök február első felében hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Cal­laghan, aki az új amerikai elnök, James Carter első kormányfő vendége lesz. egyben az európai közösséget is képviseli. Nagy- Britannia ugyanis január 1-e óta a nyugat-európai szervezet mi­niszteri tanácsának soros elnöki tisztségét látja el. (AFP) NEW YORK A New York Post hétfői jelen­tése szerint a CBS rádió- és tv- konszern elnöke azon fáradozik, hogy a távozó Kissinger külügy­minisztert megnyerje erre a tiszt­ségre. William Paley, a CBS je­lenlegi elnöke 75 éves és nyuga­lomba akar vonulni. A New York-i lap szerint Kissinger és Paley már több ízben tárgyalt, de a külügyminiszter még nem adott végleges választ. (DPA) BOGOTA A columbiai hatóságok közlése szerint hétfőn két robbanószer­kezetet fedeztek fel egy Limából érkezett repülőgép fedélzetén. A névtelen telefonbejelentés alap­ján riasztott tűzszerészek hatás­talanították a pokolgépeket. (AFP) LONDON Az angol vámtisztviselők az el­múlt évben 8,5 millió fontsterling értékben koboztak el különböző kábítószereket, amelyek többsé­gét amerikai „reexportra” szán­tak. (TASZSZ) MOSZKVA ~ " Időszámításunk előtt ezer évvel Szibéria területén, a mai Tomszk közelében ókori fémkohászati központ létezett. Az ókori lelet feltárásánál geofizikusok segítet­tek a régészeknek, a geofizikusok részletes mágneses felvételeket készítettek az ókori település minden pontján, s eközben né­hány helyen jelentős mágneses rendellenességet észleltek. A mintegy kétezer négyzetméternyi településen egy méter mélység­ben két vasszerszámokat tartal­mazó „raktárt" találtak. A lele­tek között nyílhegyek, lándzsák, kapák, kések, csatok, árak és vas­ból készült lószerszámok voltak. (TASZSZ) WASHINGTON Robert Byrd szenátor lett — Mansfield utódjaként — az ame­rikai szenátus demokratapárti többségének vezetője. A másik jelölt, Humphrey szenátor, az utolsó pillanatban visszalépett. A volt alelnök nemrégen rákműté­ten esett át, Egyetlen szavazat- többséggel Howard Baker szená­tort választották a szenátus re­publikánus csoportjának vezető­jévé, jelentette a CBS, Howard Bakert al tavalyi választási harc­ban egy ideig mint Ford lehetsé­ges alelnökjelöltjét emlegették. BELGRAD Belgrádban kedden este hiva­talosan bejelentették, hogy Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök Anvar Szadatnak, az Egyip­tomi Arab Köztársaság elnökének meghívására január második felé­ben baráti látogatásra az Egyip­tomi Arab Köztársaságba utazik. Bejelentették továbbá, hogy a jugoszláv köztársasági elnök, ugyancsak január második felé­ben, Moamer el-Kadhafi ezredes­nek. a Líbiai Arab Köztársaság forradalmi parancsnokság taná­csa elnökének meghívására ba­ráti látogatást tesz a Líbiai Arab Köztársaságban. (Tanjug, MTI) HELSINKI Hivatalos adatok szerint Finn­országban 34 személy életkora meghaladja a 100 évet, közülük a legidősebb egy 103 éves asz- szony. Talán nem véletlen, hogy az idős« emberek között mind­össze négy férfi akad, a többi nő. (TASZSZ) AZ ÜJ ESZTENDŐ várható vi­lágpolitikai eseményeit, az eny­hülés elmélyítésének lehetőségeit latolgatva a nemzetközi közvéle­mény nagy várakozással tekint a szovjet—amerikai viszony további alakulása felé. Érthető ez annál is inkább, mivel január 20-án, Washingtonban új vezetés foglal­ja el helyét a kormányrúdnál. És ha a Szovjetunió elvi álláspontja az Egyesült Államokhoz fűződő viszony tekintetében nem válto­zott, s ezt az állapotot aligha be­folyásolhatja az elnök személye, a Fehér Házba hamarosan beköl­töző új lakó. James Carter még hazájában is bizonyos fokig poli­tikai talány. A volt georgiai kormányzó né­mileg ellentmondásos tartalmú választási kampánya során ígére­tet tett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok külpolitikájában az eddi­ginél nagyobb figyelmet kapnak a szövetségesek: a Közös Piac or­szágai és Japán, továbbá a Kö­zel-Kelet és Afrika. A józan hely­zetértékelők — bár az említett hangsúlyeltolódás lehetőségét nem tagadták — már korábban is rá­mutattak arra, hogy ez a .„na­gyobb figyelem” sem változtathat azon a tényen, hoe'v az Egyesült Államok külpolitikájának köz­ponti kérdése a következő idő­szakban is a Szovjetunióhoz, a szocialista világhoz fűződő viszo­nya marad. Az elmúlt hetek eseményei máris igazolni látszanak ezt. Nem sokkal az elnökválasztás után megtörténtek az első, nem hiva­talos kapcsolatfelvételek az új el­nök és a szovjet vezetők között. A CARTER KÖRÉHEZ tartozó veterán amerikai diplomata, Ave- rell Harriman, aki már a válasz­tásokat követően járt Moszkvá­ban és találkozott Leonyid Brezs­nyevvel, így nyilatkozott a Prav­da New York-i tudósítójának: „A megválasztott elnök azt mondotta nekem és nyilvános beszédeiben is megerősítette, hogy ő ugyan­csak érdekelt a békében és az atomfegyverek ellenőrzésében. Ezért a nem távoli jövőben rend­kívüli fontosságú új megállapo­dásra számítok Brezsnyev és Car­ter között a támadó jellegű hadá­szati fegyverrendszerek korláto­zása tárgyában.” Harriman ezzel a SALT—2 megállapodásra utalt, amely már évek óta a szovjet—amerikai vi­szony továbbfejlesztésének, az enyhülés elmélyítésének egyik kulcskérdése. December végén James Carter maga is megerősí­tette azt, amit korábban Harri­man tolmácsolt: a Time című he­tilapnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy elsőrendű fontos­ságot tulajdonít a SALT—2 szer­ződésnek és kifejezte azt a remé­nyét. hogy ez ügyben 1977-ben ta­lálkozhat Leonyid Brezsnyevvel. Az amerikai sajtónak adott nyi­latkozatában az SZKP KB főtit­kára megerősítette az úiabb csúcstalálkozó megtartására irá­nyuló készséget. B. ARBATOV akadémikus, a' Szovjetunió egyik legkiválóbb Amerika-szakértője a Pravda ha­sábjain megjelent cikkében a SALT—2 után a közel-keleti ren­dezést említi a második helyen, mint a nemzetközi politika olvan kérdését, amelyben elengedhetet­lenül szükséges a szovjet—ame­rikai egyetértés. Ezután következ­nek a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről immár több mint három éve folyó bécsi tárgyalások, majd általában az európai légkör további javítása, amelynek fontos állomása lehet az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok idén esedékes belgrádi találkozója. A szovjet tudós egészében véve derűlátó ezeknek a problémakö­röknek az előrevitelében, mind­amellett rámutat: „Sok minden nem világos azonban még ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjunk le az Egyesült Államok jövendő politikájáról. Annál is inkább, mivel az enyhülés ellen­ségei még nem tették le a fegy­vert.” Ugyanezek a hidegháborús erők gördítettek és próbálnak ma is akadályokat gördíteni a szovjet— amerikai viszony egyik legfonto­sabb elemének, a gazdasági kap­csolatoknak az elmélyítése elé is. Amerikai részről változatlanul fenntartják a Szovjetunióval és a szocialista államok többségével — köztük Magyarországgal — szem­ben alkalmazott olvan megkülön­böztető intézkedéseket, amelyek leblokkoljak a kölcsönös árucse­reforgalmat. AZ AMERIKAI üzletemberek —, akiknek kezét kötik a hideg- háborús szellemű rendelkezések — az elmúlt években kénytelenek voltak elállni olyan üzletektől, amelyeket azután japán, nyugat­német, olasz és más cégek kö­töttek meg a szovjet külkereske­delmi szervekkel. Az amerikai— szovjet kereskedelmi—gazdasági tanács novemberi moszkvai ülés­szaka óta a korábbinál is foko­zottabb nyomás nehezedik az amerikai üzleti körök részéről a washingtoni kormányzatra és tör­vényhozásra a korlátozó rendel­kezések feloldása ügyében. Szovjet részről világosan tud- tul adták: mind üzleti, mind po­litikai szempontból kívánatosnak tartják az árucsere-forgalom fel­lendítését. Az amerikai üzletem­berek tiszteletére adott november 30-i moszkvai fogadáson Leonyid Brezsnyev rámutatott: „Azt akar­juk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valóban szilárd, békés kapcsolatok jöjje­nek létre népeink és az egész vi­lág békéje érdekében, és nem va­lamely harmadik országok kárá­ra.” K. I. Egy hét Panamában Panamában most tartják „a nemzeti szuverenitás hetét”. Ez annyit jelent, hogy a kis középő amerikai ország közvéleménye ünnepségek, rendezvények és tün­tetések sorozatával emlékezik meg az 1964 januári események­ről. Akkor a szokásosnál is na­gyobb erővel robbant ki a pana­maiakból a tiltakozás az Egye­sült Államok nyomasztó katonai, politikai jelenléte miatt. Az események odáig fejlődtek, hogy 1964, január 10-én Pana­ma hivatalosan megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egye­sült Államokkal, a csatornaöve­zetben állomásozó amerikai fegy­veres erők pedig tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A diplomáciai kapcsolat ugyan még 1964 már­ciusában helyreállt, de — mint a jelenlegi emlékhét bizonyítja — az akkori történések nem múl­tak el nyomtalanul Panama éle­tében. És ami a lényeg: az akko­ri követelések ma is változatlan erővel visszhangzanak a világ stra- tégiailag-kereskedelmileg egyik legfontosabb pontján. A „sajátos” panamai—amerikai viszony történetének lényege köz­ismert. 1856-ban az USA vasút­tal köti össze a panamai földszo­ros két oldalát és ezen az alapon mindannyiszor csapatokat küld Panamába, valahányszor valami nem tetszik ott neki. 1903-ban a botrányos körülmények között végétért hírhedt Lesseps-féle csa­tornaépítő társaság eladja rész­vényeit Washingtonnak, amely államcsínnyel leszakítja az ad­dig Kolumbiához tartozó térsé­get és 1903 novemberében kikiált­ja a Panamai Köztársaságot. A csatorna végül is — amerikai köz­reműködéssel — 1914-ben nyílt meg. A diktátum-szerződés értel­mében a csatorna körüli tízmér- földes övezet gyakorlatilag ame­rikai tulajdon és az Egyesült Ál­lamok nevetségesen csekély bért fizet a panamai kormánynak a csatorna használatért. A bérösz- szeget a véres tüntetések nyo­mán azóta több ízben emelték, de a csatornaövezet még mindig küíön világ. Panama jelenlegi kormánya, Omar Torrijos tábor­nok vezetésével szünet nélkül hi­vatalosan is követeli az ország nemzeti követeléseinek kielégíté­sét. Torrijos kitűnő kapcsolatokat épített ki Kubával és a jenki gyámkodás nélküli hátin-Ameri­ka megteremtéséért vívott harc egyik fontos alakja lett. Nem véletlen, hogy a konti­nens külügyminiszterei 1975 ok­tóberében éppen Panamában ala­kították meg a Latin-Amerikai Gazdasági Rendszert (spanyol rö­vidítéssel: SELA), amely az észak-amerikai monopóliumok el­len irányul és amelynek munká­jában Kuba is részt vesz. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Táplálék a sovány oroszlánnak Érzékenyebb állatkerti látoga­tók tanúsítják: az oroszlán táp­lálása mindig különös látvány. Az oroszlán úgy él az ember kép­zeletében, mint rettegett, királyi vad. amely játszi könnyedséggel maga gondoskodik táplálékáról — természetesen úgy, hogy megeszi a gyengébbeket, Nem is olyan régen még ezt tette a brit oroszlán is, amely az utóbbi esztendőkben mind kevés­bé rettegett a politikai-gazdasági szavannákon, és amely bizony egyre soványabb. Pénzügyi bor­dái olyan mértékben látszanak ki, hogy vitathatatlanul külső táplálásra szorul. Aligha túlzás az az állítás hogy a tőkés világ legutóbbi, elhúzódó válságjelenségej. nyomán — , ta­Mtt #» lflMSffll — Tz á'h’- W"Yon¥átMWg gyeWgélkétWk^a legjobban. A Nemzetközi Valuta Alap. amely elméletben ugyan az ENSZ égisze alatt működik, gya­korlatilag azonban a nagy tőkés országok különbejáratú szerveze­te. érthető gazdasági és politikai okokból már többször próbálta megtámogatni a pilledt oroszlánt. Londoni tavaly kapott az alaptól 1,7 milliárd dollárt, ami a szer­vezet történetének egyik legna­gyobb hitele volt. A hatalmas összeg azóta nyomtalanul eltűnt az oroszlán gyomrában. Anglia helyzete olyan aggasztóan és ro­hamosan romlott tovább, hogy az Alap — és a tulajdonképpeni döntéseket hozó .tíz leggazdagabb tőkés ország, az úgynevezett pá­rizsi klub — már saját érdeké­ben is úgv látta: valamit tennie kell. A mostani hitel a legnagyobb az Alap történetében: 3,9 milliárd dollár. A feltételek enyhén szól­va megalázók egy olyan országra nézve, amely elméletben ma is a nagyhatalmak közé számít: az alap szigorúan ellenőrzi a hitel felhasználását és nem titkolja, hogy „ha kell”, beleszól London bel- és gazdaságpolitikájába. A hitel belpolitikai következ- rpényeit nem nehéz .megjósojpi,:^ ■tízek" klubjának-, -követelésére ' a - ír# tyWtr ko r m á ny>9#k JOYábbiJkaU faragnia a szociális kiadásokon és tovább kell „racionalizálnia” a gazdasági életet, amely magyarul további elbocsátásokat jelent. A csaknem négymilliárd dollár nyilván injekciót jelent, tüneti kezelést, de magát a betegséget aligha gyógyíthatja meg. A beteg­ség ebben a számtalan áruból importra szoruló országban a gaz­dasági struktúra elavultsága. Ezen kellene változtatni a gyó­gyuláshoz, ami csak az export sikeres növelése lehetne. (KS) Luis Corvalán, a Chilei Komunista Párt főtitkára, akit a nemzetkö­zi szolidaritás a közelmúltban szabadított ki a Pinochet-junta börtö­néből, Moszkvában felesége társaságában megkoszorúzta a Lenin- mauzóleumot (képünk). Ugyancsak tegnap Corvalán nagygyűlésen ta­lálkozott a szovjet dolgozók és a szovjet társadalmi szervezetek kép­viselőivel. A nagygyűlés elnökségében Luis Corvalán mellett helyet foglalt Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, ott voltak a párt és az állam más vezetői, kiváló dolgo­zók, tudósok és művészek. • Árváltozások a Szovjetunióban A Szovjetunió állami árbizottsága tegnap közzétette egyes árufajták és szolgáltatások fogyasztói árában és' ciíjában végrehajtott változáso­kat. 5—25 százalékkal olcsóbb lett a kötszövött készítmények néhány fajtája, a női cipők és fehérneműk, a gyógyszerek, a hűtőszekrények, porszívók, magnetofonok, tv-k, villanyborotvák. Egyidejűleg egyes — nem mindennapi szükségletet kielégítő áruk — szőnyegek, nyersse­lyem anyagok és kristályok — ára emelkedett. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Corvalán megkoszorúzta a I.enin-mauzóleumot

Next

/
Thumbnails
Contents