Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

< ® PETŐFI NÉPE • 1977. január 25.

Az új esztendő első hónapjában érzékelhető módon lelassul a gazdasági élet lüktetése. Januárban nemcsak decemberhez, hanem az előző év havi átlagához képest is 10—15 százalékkal visz- szaesik a termelés, s mintegy 25— 30 százalékkal a készárutermelés és az értékesítés. Az iparvállalatok ugyanis az év utolsó hónapjaiban, heteiben — ahogy mondani szokás — kiürítették az alkatrészraktárakat, mindent ösz- szeszereltek és értékesítettek, az új esztendő kezdetén az alkatrészek és részegységek előállításával kell kezdeni a munkát.

Van azonban a vállalati tevékenységnek egy olyan területe, ahol a munka tempóját az év vége sem törte meg, ahol a munka dandárját éppenséggel januárban és február első heteiben kell elvégezni. Majd minden gazdasági tevékenységnek, munkának van részben természetes, részben kiküszöbölhetetlen csúcs- időszaka. Az iparban a negyedévek utolsó hónapjában, és az év végén sűrűsödik a munka, a mezőgazdaságban az őszi betakarítás idején, de van csúcsidőszaka a közlekedésnek, a postának, a kereskedelemnek és — amiről ezúttal szólni kívánunk — a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás minden folyamatát, eseményét számokban, forintokban rögzítő és visszatükröző számviteli munkának is.

A számviteli munkának ez a mostani tetőzése, amely a vállalatoknál az éves mérleghez, a termelőszövetkezetekben pedig a zárszámadáshoz kapcsolódik, még a múlt év vége táján kezdődött a leltározással, amelynek alapján helyesbíteni, illetve ellenőrizni lehet a különböző nyilvántartásokat. A mérlegkészítés érdemi munkáját megelőzi több tucat összesítő és még több — az előbbiek összetevőinek értékét fillérpontossággal bemutató — részadat kigyűjtése, ellenőrzése és egyeztetése. Ilyenkor szerfelett keményen és intenzíven dolgozik a számviteli apparátus, általános a túlórázás. Késedelmes szállításra, a beruházásoknál az üzembehelyezés határidejének túllépésére bőven akad példa, de arról még nem hallottunk, hogy az éves mérleg benyújtásának, letétbe helyezésének határidejét bárki is elmulasztotta volna. Az 1976. évről készített mérlegbeszámolót február 20-ig kell megküldeni, egyebek között az adóhatóságnak, az alapító szervnek — minisztériumnak, tanácsnak — a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Magyar Nemzeti Banknak.

Mit tartalmaz a mérlegbeszámoló, amelyet — nyilván nem ok nélkül — egyaránt érdeklődéssel vár az adóhatóság, a felügyeleti szerv és a Központi Statisztikai Hivatal, a tanács és a bank? A mérlegbeszámoló tízegynéhány nyomtatványának rovatai, rubrikái, amikor megtelnek bizonylatokkal alátámasztott adatokkal,

két alapvető kérdésre válaszolnak: az évkezdettől az év végéig hogyan változott a vállalat vagyoni helyzete, eszközeinek és forrásainak értéke? A vállalat gazdasági tevékenységéből mekkora — pénzügyileg realizált — eredmény származott? A kimutatások többsége a vállalat, szövetkezet vagyon- és eredményalakulásának összetevőit részletezi. Példának okáért az állóeszköz- vágyon gyarapodását eszközfajtánként — épület, gép, jármű, stb. — és a források — saját erő, beruházási hitel, állami kölcsön

— szempontjából is be kell mutatni, a költségnemeket részletező kimutatásban pedig olyan kiadásokat is szerepeltetni kell, mint a bírság és büntetés, belföldi kiküldetés, külföldi utazási és kiküldetési költség, reprezentációs költség stb.

A különféle gyártmányok milyenségét — műszaki teljesítményét, minőségét — a műszaki paraméterek fejezik ki, azok teszik lehetővé — a legbonyolultabb gyártmányok esetében is — összehasonlításukat. A mérlegbeszámoló gazdasági vonatkozásban hasonló szerepet tölt be: tájékoztat a vállalat vagyoni helyzetéről, működésének gazdaságipénzügyi eredményéről. A mérleg azonban értékel és bírál is, a rovatokban szereplő forint-adatok nemcsak a költséggazdálkodás nagyvonalúságáról, vagy takarékos voltáról, hanem például a vállalat exporttevékenységének gazdaságosságáról, nemzetközi versenyképességéről is tájékoztat, minősítést ad.

Ha a mérlegek az egyes vállalatok birtokában levő vagyontárgyak értékének alakulásáról és a vállalati tevékenység gazdasági eredményéről adnak hiteles képet — s ezért, a mérleg valódiságáért a vállalat vezetői felelősek —, úgy a sok-sok mérleg összesítése népgazdasági szinten tájékoztat és szolgáltat adatokat. A vállalati mérlegekből — számítógépek igénybe vételével — minden esztendőben több ezer — nép- gazdasági, ágazati, szakágazati, szektorok szerinti, továbbá minisztériumi, és megyei bontásban

— összesítés készül, s a mérlegekben felhalmozódó információkat a Központi Statisztikai Hivatal is messzemenően, számtalan célra hasznosítja.

A vállalati köztudat a mérleg- beszámoló szerepét egyoldalúan abban látja, hogy az igazgató erről szóló tájékoztatóját soron követi az évvégi részesedés kifizetése. Pedig a mérlegbeszámoló rászolgál a kollektíva érdeklődésére is, hisz a gazdálkodás eredménye az éves terv pénzügyi és egyéb fejezeteivel egybevetve mindenképpen tanulságokra, jövőben megoldandó feladatokra hívja fel a figyelmet.

G. I.

ŰJ EXPORTTERMÉKÜNK:

A kukoricakonzerv

A HUNGAROFRUCT Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat hazánk élelmiszer-gazdaságának egyik fő exportálója. A HUNGAROFRUCT végzi a friss zöldség és gyümölcs kivitelén túl, konzervipari termékeink, szárítmányainak külhoni értékesítését is.

Az elmúlt év külkereskedelmi gondjairól és eredményeiről Vándor Ferenc, a HUNGAROFRUCT főosztályvezetője tájékoztatott:

— Az elmúlt évi tervünket maradéktalanul nem tudtuk teljesíteni. Néhány zöldségből, gyümölcsből az aszály, a rossz termés miatt a vártnál kevesebbet exportáltunk.

— Melyik az a termék, ahol előreléptek?

— Elsősorban a csemegekukorica. Nálunk Magyarországon a kukoricakonzerv nem ismert. Amerikában, Kanadában, Japánban régóta kedvelt alapélelmiszernek számít. Sokféleképpen készítik. Egyik tálalási formája: köret, burgonyával és rizzsel együtt, de adható burgonya, rizs, vagy zöldborsó helyett is.

— A kukoricakonzervet hol állítják elő?

— A Kecskeméti Konzervgyárban. Néhány éve vásároltak egy automata feldolgozó gépsort Amerikából. Az összeszerelés, gépbeállítás után az elmúlt év volt az üzemi kísérletek éve. Tavaly közel 5 ezer tonna kukoricakonzervet állítottak elő. Elsősorban negyedkilós dobozokban.

— Milyen piaci visszhangja van az új terméknek?

— Forgalmazását a DELMON- TE észak-amerikai nagy élelmiszer konszernnel végezzük közösen. Az első visszajelzések Amerikából kedvezőek. A konzerv az amerikai élelmiszer-törvényeknek minden vonatkozásban megfelelt. Kiváló minősítést kapott.

— Mikorra várható az 5 ezer tonna kukoricakonzerv értékesítése?

— Kilátásaink kedvezőek. Az elmúlt évben Amerikában kukoricából gyenge termés volt. így az áru jelentős részét kedvező áron odaszállítjuk.

E termék iránt máshonnan is van érdeklődés. Például Japánból, vagy a világhírű FINDUS cégen keresztül Svédországból. Az elmúlt évben előállított kukoricát az idén várhatóan értékesítjük.

— Mi a helyzet a zöldség-, gyümölcs-forgalmazás területén?

— A friss zöldség-,1^‘üy'Sífíölck-,n értékesítéssel kapcsolatos gondjaink, sajnos, belső bajokra vezethetők vissza. Ezeknek a termékeknek a belföldi forgalmazásánál ugyanis enyhén szólva meglazult a szerződéses fegyelem. De ugyanez vonatkozik másik, jelentős cikkcsoportunkra, a szá- rítmányokra is.

Ha a belföldi szállítók a vállalatunkkal kötött szerződést nem teljesítik, mi sem teljesíthetjük külföldi partnereinkkel kötött megállapodásunkat. Ilyen körülmények között nehéz a partnereket megtartani, a piacon maradni.

Itt van például a vöröshagyma. Két évvel ezelőtt a szerződéskötéseinkben lekötött nyers

és szárított vöröshagymán túl, közel 4 ezer vagon többlettel rendelkezett az ország. Ezt a mennyiséget akkor kiszárították, mi pedig értékesítettük. Ebben a szezonban viszont egyetlen kilogramm szárított vöröshagymát sem exportáltunk.

Ezeknek a hatalmas mennyiségi ingadozásoknak sok esetben anyagi következményei vannak. Ha ugyanis nem szállítunk szerződés szerint, kártérítést kell fizetnünk. Ha a szerződött meny- nyiségnél többet értékesítünk, akkor ennek kedvezőtlen hatása az eladási árban mutatkozik meg.

Egy-egy esetben hiába van nagy termés, feldolgozó kapacitás hiányában az ipar nem tud mit kezdeni. Ha időeltolódással, nagy veszteséggel mégis feldolgozzák, az értékesítés csak kedvezőtlen árkondíciókkal történhet.

— Mi hát a megoldás?

— A legfontosabb teendő a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Ha a belföldi partnerek szerződés szerinti mennyiséget szállítanak, a mi gondjaink is csökkennek. Itt nincs szó arról, hogy 10—20 százalékos eltérés nem lehet. Ez a terméseredmények függvénye. Az ilyen mérvű eltéréseket jó üzletpolitikával megoldjuk.

— Mi várható 1977-re?

— Felméréseink szerint kereskedelmi szempontból jó év lesz az idei. Tartósított termékekből a külföldi vevők is rendelkeznek bizonyos raktári tartalékkal. Ezek a mennyiségek az. 1976-os, Európa-szerte kárt okozó aszály miatt jelentősen csökkentek. Így a piac „szízó” hatásával számolhatunk.

Kedvezőek a kilátásaink paradicsomsűrítményből. Ebből a termékből az elmúlt évben is jelentős mennyiséget exportáltunk. Közel 13 ezer tonna került dollár- és 5 ezer tonna rubelelszámolású partnereknek eladásra. Ekkora mennyiséget, vagy többet is értékesíthetünk az idén.

— Mire kell. különösen ügyelniük a partnervállalatoknak?

— Nemcsak az európai vevőknél, de - a tengerentúli értékesítéseknél is, az év második felétől szállítókapacitási nehézségek várhatók. A gondokat csak egyeztetett időpontú, fegyelmezett szállításokkal oldhatjuk meg. Ha egy-egy tételünk tengerentúli szállítás esetén nem ér időben például Hamburgba a hajóhoz, akkor a következő behajózásig hosszú hetekig ott vesztegelhet. Fegyelmezett munkával mindezt elkerülhetjük.

összegezve az elmondottakat, az elmúlt évben az eredményeink mellett, gondokkal, nehézségekkel is küzdenünk kellett. Remélem, az idei — a felmérések szerint — jó év lesz — hangsúlyozta végezetül Vándor Ferenc.

Szabó Pál Miklós

mmsm

Ötletnap Gemencen

Hőger Ferenc, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pandúri erdészetének fakitermelő brigádvezetője mondta el legutóbb a szocialistabrigád-vezetők vállalati tanácskozásán:

— Sokkal termékenyebben tudnánk dolgozni, ha nem hátráltatná a munkánkat az alkatrészhiány. Nagyon kellene egy-két kéziszerszám is. Többek között olyan, amivel a hibás fűrészlánc szegecseit könnyen el_lehet távolítani. A motorfűrészláncok élettartamát majdnem a duplájára emelhetnénk, ha nem a fatuskón bütykölnénk a szakadt láncokat.

Varga László, a bajai erdészet brigádvezetője szintén azon a véleményen volt, hogy a gyakori lánchiányt enyhíteni lehet megfelelő szegecselőszerszámmal.

Az erdőgazdaságokban használt motorfűrész és alkatrésze tőkés Importból származó árú. Beszerzése elég körülményes. A fűrészlánc tönkrement szemeit lehet és érdemes hibátlanokra kicserélni. Ehhez azonban megfelelő szerszám is szükséges. Valamikor az NSZK-beli Styhl motorfűrészgyár szállított szegecskinyomókat. Mivel újat évek óta nem lehet kapni, és a régiek már elkoptak, nincs mivel pótolni.

Az erdőgazdaságok hiányos gép- és alkatrészellátása sok bosszúságot okoz, hiszen a munkát el kell végezni, a fakitermelést emiatt nem lehet elodázni.

A termelési tanácskozáson ott voltak a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság műszaki erdészetének képviselői is. Amint hallgatták

az észrevételeket, megfogalmazódott bennük a gondolat, mindenképpen tenniük kell valamit, még pedig rövid időn belül. Pál László, a motorfűrészjavító brigád vezetője szerzett egy régi szegecskinyomó szerszámot. Amikor a minta a művezető asztalára került, a műszaki erdészet jelenlevő dolgozói összedugták a fejüket. Egyre-másra hangzottak el a jobbnál, jobb ötletek arra, hogy miként lehetne segíteni a fakitermelőkön.

— A szegecskinyomó szerszámnak nem_ kell öntvényből lennie — mondta valaki —, hegeszteni is lehet. — A forgatókarnak alkalmas lesz egy nagyobb húsdaráló meghajtó karja megfelelő átalakítás után. Egyelőre ilyet szerezzen be a vállalat anyagbeszerzője. — C—70-es anyag kell hozzá — mondta a másik szakember. És így tovább. Az ötletnapon mindenkinek akadt elfogadható javaslata, elgondolása.

Sőt! Hofszang Antal, a pandúri erdészet közreti szerelője már előbbre is gondolt. — A motorfűrészlánc vezetőlemezeit szintén meg kell nézni, mert azok kopása sokszor okoz láncszakadást és a munkában fennakadást.

— Megnézzük azt is, de előbb a szegecskinyomó szerszámot kell megcsinálni, mert ez a sürgősebb. Erre az eszközre van leginkább szükség — érvel tovább Pál László.

A szerszám elkészítése főként esztergályos és gyalús munka. A fejrészt nagyon pontosan kell megcsinálni, ebben a javítómű• Tél a Duna ártéri erdőben.

hely is segít, foglalta össze a vitát Molnár János művezető.

— Ki vállalja a forgácsolást? A kérdést a Csonka János brigád tagjaihoz intézte. Vörös Sándor és Dékány Péter válaszolt a szocialista címre pályázó brigád tagjai nevében. Úgy döntöttek, hogy ők megcsinálják.

A műszaki erdészetnél egyelőre 30 darab szegecskinyomó szerszámot készítenek. Jut majd minden

fakitermelő brigádnak. A szerszámok alkalmassága majd akkor derül ki, ha használatba veszik a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság fakitermelő brigádjai.

A hasznos javaslatokra, a munkát könnyítő, meggyorsító ötletek megvalósítására azonban mindig szükség lesz, a jövőben még inkább, hiszen a feladat is nagyobb az erdőgazdaságban.

Gulyás Jenő

Vélemények, javaslatok lapkézbesítési ügyben

Sejtésünk beigazolódott, olvasóink körében élénk visszhangra talált a nemrégen megjelent „Itt nem kézbesítenek ott igen ..című írásunk, mely az újságoknak az előfizetőkhöz történő eljuttatása körüli — sajnos igen sok helyütt fellelhető — gondokkal, s egy ezzel kapcsolatos jó példával is foglalkozott. A reagálók valamennyien a kézbesítési hiányoságokra vonatkozóan nyilvánítottak véleményt, s tettek megoldási javaslatot.

Jó néhányan abban látják a bajok forrását, hogy vannak olyan lapkihordók, akik csak jobb híján végzik e munkát, következésképp kissé fegyelmezetlenek is, hiszen a gyakorlatból tudják, amit és ahogyan csinálnak, soha senki nem ellenőrzi. „Ha a tevékenységükre esetenként a helyszínen is felügyelnének a postahivatal vezető tisztviselői, minden bizonnyal nem lenne annyira laza a munkafegyelmük ...” — summázható

így a sok-sok állásfoglalás.

Mások szerint túlságosan nagy kiterjedésű és sűrűn lakott számos kézbesítői körzet, az ott dolgozó postások tehát — akik nemritkán cipelik a tűző napon, a zuhogó esőben, vagy a der- mesgj lidegben a súlyos új- agot — gyakorta ellátó ák. És segítenek magukon ahogy tudnak, például nem minden megrendelőnek viszik ki naponta a lapot. „E körzeteket a jelenleginél arányosabban — az útviszonyok, az előfizetői létszám, valamint a kézbesítendő újságmennyiség alapján — kell kialakítani...” — összegezhetjük imigyen a lakossági tanácsokat.

Többen, meg arra hivatkoznak, hogy a bérezési rendszer javítása és az érdem szerinti erkölcsi megbecsülés révén hatékonyabb munkára- serkenthetők a kézbesítők, sőt talán felfrissíthető az állományuk rátermettebb emberekkel is.

E témához hosszan, de figyelemre méltóan szólt hozzá a Kecskemét, Gubányi Mihály u. 15. szám alatt lakó Bagi Sándor. Már levelének elején leszögezi, hogy bár az ismert munkaerőhelyzet szinte minden cégre kedvezőtlenül hat, de

unos-untalan efféle indokkal magyarázni a feladatok nem teljesítését, aligha egyéb, mint rutinszerű kifogás. Eme állítása alátámasztásául megemlíti, hogy a friss kenyér, a péksütemény é>:. egyéb fontos élelmiszer minden reggel ott található az üzletekben, pedig az e teendőket ellátóknak is van munkaerő-problémájuk. Majd utalva a kenyéradó üzemére, a Kecskeméti Konzervgyárra azt közli, hogy ott az állandó létszámhiány ellenére rendszeresen produkálják a kapacitásuknak megfelelő értékű és minőségű terméket, s mindez a szervezettségnek az eredménye.

A továbbiakban kifejezi meggyőződését, hogy a lapkézbesítési visszásságok is megszüntethetek e munka szervezettebbé, racionálisabbá tételével. Ezek után javaslattal él a betegség, vagy egyéb ok miatt szolgálatot nem vállaló lapkihordók helyettesítését illetően. Mint írja, maga is tanult felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, tapasztalatból ismeri tehát az ilyen diákok anyagi helyzetét, vagyis biztosra veszi, ha a kecskeméti postahivatal illetékesei a város főiskolásainak körében vállalkozókat keresnének az alkalmi újságkézbesítésre — amiért természetesen kellően fizetnének is —, eredményes lenne a toborzás. A nyári szünidőben pedig a közép- iskolások sorában is akadnának, akik segítenének e munkában.

Bagi Sándor így fejezi be levelét: „Az újságok pontos eljuttatása az előfizetőkhöz politikai feladat is, hiszen a leírt szónak nemcsak tájékoztató, de agitatív jelentősége is van, a sorokat tehát el kell olvasniuk az embereknek, a tömegeknek, akikkel együtt lehet csak sikeresen folytatni társadalomépítő munkánkat.”

Nos, az ügyhöz csak annyit teszünk hozzá: reméljük, a közöl- tekkel segítségére lehetünk a posta illetékeseinek, a lapterjesztés szakembereinek, akik talán mielőbb megtalálják majd a legcélszerűbb megoldást annak érdekében, hogy a megyében valamennyi előfizető mindig idejében kapja kézhez a megrendelt sajtóterméket!

SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Almási Ferenc, Kalocsa: KRESZ-előírás, hogy a gépkocsivezető haladéktalanul köteles megállítani, a járművét, ha annak összes féklámpája elromlott. Az ilyen közlekedési eszközt

— lehetőség szerint — az úttesten kívül kell elhelyezni, vagy ott, ahol nem tilos a várakozás. Amennyiben a sajnálatos esetre éjszaka, illetve nappal, de korlátozott látási viszonyok közepette kerül sor, gondoskodni kell a veszteglő jármű megfelelő kivilágításáról.

Csernák József, Tázlár: Az immár egy éve érvényben lévő új közúti közlekedési szabályzat szerint az a jármű, melyet beépített erőgép hajt es a sík úton önerejéből maximum huszonöt kilométeres óránkénti sebességet érhet el, lassú járműnek minősül. A levelében említett munkagép is ebbe a kategóriába tartozik. Minthogy ezen eszközök hatósági engedélyében még nincs feltüntetve a személyszállítás lehetősége, ezért a közlekedésrendészet jogosan jár el az olyan munkagépek vezetőivel szemben, akik járművükön mást, másokat is fuvaroznak. Tájékoztatjuk még, hogy a közeljövőben jelenik meg a lassú jármüvek időszakos műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos jogszabály, mely tartalmazni fogja e járműveken a személyszállításra vonatkozó tudnivalókat is. Ezekről természetesen beszámolunk lapunkban.

Drevenka Miklós, Soltszentimre: Aki vét az idegen tulajdon ellen, felelősségre vonják. Az ön szabálysértési ügye is azért merült fel, mert a tanyája menti — és szövetkezeti tulajdont képező — vetésterületen kárt tett a pányváról elszabadult háziállata. Az ezzel kapcsolatos elsőfokú hatósági eljárás — mint azt az illetékesektől megtudtuk — nem volt törvénysértő.

H. L-né Kecskemét: Egyetértünk a szerkesztőségünkhöz érkezett levelével, miszerint a hivatalos szeszáru- sitás korlátozásának nincs jelentősége ott, ahol zavartalanul tovább működnek a bögreesárdák, a zúgkocsmák, vagyis az engedély nélküli italmérések, s hogy az alkoholizmus elleni szervezett küzdelemnek eremdényez- nie kell a szesz tiltott módon való készítésének, forgalmazásának megszüntetését is. Ez utóbbival kapcsolatban elmondjuk, a hatóságok — főleg a lakossági bejelentések alapján

— rendszeresen ellenőrzik a szeszfőzéssel, illetve zúgméréssel gyanúsított személyeket, akik közül az utóbbi időben sokat vontak már felelősségre és büntettek meg. Előfordult azonban nemegyszer — mint például az ön által megjelölt kecskeméti lakos esetében is —, hogy megfelelő bizonyíték híján nem kerülhetett sor a szabálysértési eljárásra. Végezetül csak meg- erősithetjük azon véleményét, hogy a sajnos nagymérvű hazai szeszesitalfogyasztást számottevően csökkenteni csakis törásadalmi összefogás révén lehet.

J. K., Kiskunmajsa: Érdeklődésére közöljük, hogy aki felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, újabb foglalkozásakor az összes szolgálati idejének egybeszámításával kell részére megállapítani az évi alap- és pót- szabadságot. Más a helyzet, ha valaki felmondás nélkül lép ki munkahelyéről, vagy azt a felmondási idő lejárta előtt, tehát a munkakötelezettségének megtagadásával hagyja ott — ekkor a „kilépett” bejegyzés kerül a munkakönyvbe —, az ilyen cselekedet ugyanis a fegyelmi elbocsátással járó hátrányokkal azonos jogkövetkezményeket von maga után. Elkövetője három évig nem kaphat pót- szabadságot, s e szankció hatálya alól semmilyen címen nem mentesíthető. Másik kérdésére válaszolván arról tájékoztatjuk, hogy az iparban és az építőiparban heti 44 óra a törvényes munkaidő. Erre vonatkozólag — minisztertanácsi határozat alapján — vizsgálatot végeztek az elmúlt évben a vállalatok felügyeleti szervei, s ahol eltérést tapasztaltak, visszaállították a helyes munkarendet. Ami pedig az egészségre ártalmas munkaköröket illeti, azonban nem kizárólag a munkaidő-csökkentés, hanem számos más intézkedés is szolgálja a dolgozók egészségének és testi épségének a védelmét. Ilyen a védőétel és -ital rendszeresítése, a túlóra elrendelésének tilalma, az egészségi ártalom címén kiadandó pótszabadság, stb. Megjegyezzük, hogy a pótszabadságban nem részesíthető az egészségre kedvezőtlen beosztásban levő személy, akinek a munkaideje heti 44 óra, vagy annál is kevesebb.

jenei Jánosné, Akasztó: Az illetékesektől nyert értesülésünk szerint az ön férje — aki az MHSZ kiskőrösi gépjármű-vezetőképző iskolájában tanultakból sikeres elméleti vizsgát tett, a gyakorlati számadással viszont adós maradt, mert katonai szolgálatra hívták be, mielőtt eleget tehetett volna a még hátralevő 13 órányi vezetési kötelezettségének — leszerelését követően folytathatja a jogosítvány megszerzése érdekében megkezdett tanulmányait, mégpedig anélkül, hogy a tandíjat újra befizetné. A rendelkezések értelmében azonban az elméletből és a gyakorlatból egyaránt köteles vizsgázni, melynek költségeit természetesen ki kell fizetnie. Ha ez ügyben további felvilágosításra van szüksége, javasoljuk keresse meg az Autóközlekedési Tanintézetet, postai címe: 3094 Budapest, VIII. kér. Baross u. 76.

Katona István, Izsák: Pénzügyi előírás. hogy a szőlőszüret befejezése után nyolc napon belül a tulajdonosnak, vagy a megbízottjának be kell jelenteni a termett mustmennyiséget a lakóhelyileg illetékes adóhatóságnál. E készletet a későbbiekben ellenőrzi a tanács, s ha nagyobb arányú, illetve kellően nem igazolt eltérést talál, pótlólag ír elő adót, s egyúttal szabálysértési eljárást is indít. Az ön ügyében is említett jogszabály szerint intézkedtek a hivatalos szervek.

Köteles Józsefné, Jakabszállás: A háziipari szövetkezetek tagjai is kaphatnak hosszúlejáratú takarékpénztári kölcsönt új családi ház építéséhez. Részletesebb információt személyesen kérjen — lehetőleg a szükséges iratok, a telekkönyvi szemle, az építési engedély és a tervrajz birtokában — az OTP megyei igazgatóságától 1

Szűcs Mihály, Mélykút: Panaszát —

felkérésünkre — kivizsgálta a megyei tanács vb kiskunhalasi járási hivatala, s kiderítette, hogy a helyi vízmű társulat tévesen állapította meg az ön úgynevezett érdekeltségi hozzájárulását. A hibát korrigálták.

összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.