Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

Műszaki gumiáru Dunapatajról 9 Dunapatajon a KALOPLAST telepén évente több mint 51 millió forint értékben műszaki gumiárut készítenek. Legna­gyobb megrendelőjük a nyergesújfalui Eternitáru gyár. Az ő részükre évek óta gyártják a különféle méretű vulkanizált tömítőgyűrűket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kórházi létesítményeink gyarapodása Az esztendő első hónapjában a megyében esedékes na­gyobb arányú, kórházi létesítményekkel kapcsolatos beruhá­zásokról érdeklődtünk dr. Vajtai Istvánnál, a megyei tanáé* vb egészségügyi osztályának vezetőjénél. Carter első napja WASHINGTON Rendkívül mozgalmas volt Jimmy Carternek, az Egyesült Államok új elnökének pénteki első hivatali napja. Első intézkedéseként, mint is­meretes, az elnök kegyelmet adott a vietnami háború több százezer katonaszökevényének. Nem sokkal ezt követően a Fe­hér Házban rendkívüli tanács­kozás zajlott le Carter energia­ügyi tanácsadói, valamint 29, földgázszállítással foglalkozó nagyobb társaság képviselőinek részvételével. A találkozón meg­vitatták milyen eszközzel lehet megoldást találni a hosszú j,dő óta leghidegebb tél következté­ben kialakult rendkívül súlyos tüzelőanyagválságra. Washingtoni források pénte­ken közölték: Jimmy Carter azt tervezi, hogy dél-afrikai tárgyaló körútra küldi Andrew Youngot, az Egyesült Államok kijelölt ENSZ-nagykövetét. Az Egyesült Államok elnöke mindazonáltal véglegesen csak akkor dönt az új adminisztráció egyetlen né­ger tagjának tervezett látogatá­sáról, ha Walter Mondale vis­szatér nyugat-európai körútjáról. Ugyancsak hátra van még Andrew Young hivatali megerő­sítése is. A szenátus külügyi bi­zottsága január 25-én dönt a ki­jelölt új ENSZ-nagykövet meg­erősítéséről. (UPI, AP, AFP, DPA, TASZSZ) Mint mondotta, a legnagyobb és legjelentősebb egészségügyi lé­tesítmény, az új megyei kórház létrehozása mellett — amely épí­tési munka befejezése még csak évek múlva esedékes — nem ke­vésbé fontos feladat a majdani kórházban a működtetéshez leg­kedvezőbb körülmények, a gyó­gyításhoz szükséges feltételek megteremtése. Gondolni kell itt arra, hogy az egészségügy szak­emberei, valamint a középkáde­rek már a gyógyító tevékenység megkezdését megelőzően rendel­kezésre álljanak, s jó előre gon­doskodás történjék szakmai kép­zésükről, nem utolsósorban pe­dig elhelyezésükről. Megnyugta­tó, hogy az ilyen irányú szerve­ző munka már javában folyik. A jelenlegi megyei kórház te­rületén épülő 92 ágyas szemésze­ti-belgyógyászati pavilon építési munkái határidő-módosulást szenvedtek. így az épület végle­ges átadására előreláthatólag 1977. első negyedévében kerül sor. Megtudtuk az osztályvezetőtől, hogy az idei év további fejlesz­tési feladatai sorában a kiskun­félegyházi kórház felújítása it helyet kapott. Már készülitek az ezzel kapcsolatos tervek, amelyek közt egy új, 90 ágyas belgyógyá­szati pavilon létrehozása is szere­pel. A Baján épülő 186 ágyas sebé­szeti pavilon épületét az új ka­zán üzembe helyezése utón — ami napokon belül megtörténik — már fűteni lehet. Elkészültek az oxigén-vákuum berendezés kivi­telezési tervei, s folyamatban van az import berendezések szál­lítása is. i Az ugyancsak a bajai kórház­ban felépülő belgyógyászati pa­vilon alapozási munkái jórészt el­készültek, s felállították a teher­hordó UNIVÁZ szerkezetet is. Üzembe állították a kiskunha­lasi kórház mosodáját. Folyamat­ban vannak, s a tervek szerint a második negyedév első részében elkészülnek az átalakítóra kerü­lő rész szakipari munkái. • Telepítéshez készítik elő a talajt Kiskunhalason. • Néhány év múlva szőlő—gyümölcs ültetvény díszük, ahol jelenleg nagy teljesítményű földgépek dolgoznak. (Pásztor Zoltán felvételei.) Bács-Kiskun megye állami gazdaságai az V. ötéves terv­időszakban a szőlő- és bor­termelésüket évente 8.7 szá­zalékkal, a gyümölcster­melést pedig 10,7 százalékkal emelik. Ter­vük végrehaj­tását a jól szervezett munkára, az Iparszerű ter­melés eddigi­nél nagyobb mértékű alkal. mazására ala­pozzák. Emel­lett tervet dol­goztak ki ül­tetvények te­lepítésére, fel­újítására, hogy folyamatosan nö­veljék a szőlők, gyümölcsösök termőterületét és korszerűbbel cseréljék fel a gyenge termőké- pességű ültetvényeket. A megye állami gazdaságai 1980-ig 1175 hektár gyümölcsöst és 1738 hektár szőlőt telepíte­nek. Fejlesztik a faiskolai ter­mesztést és korszerű szőlőolt­vány üzemet létesítenek, hogy saját termelésből fedezzék a szaporítóanyag szükségletet! Az állami gazdaságok sorában szép tervet valósít meg a kiskunha­lasi, amely 1980-ig nagy kiter­jedésű szőlőt és gyümölcsöst te­lepít. A gazdaság tajói kerületé­ben már 71 hektár termő kaj­sziültetvény van. Ezt egészítik ki a következő években a gaz­daság két kerületében 50—50 hektárral. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban évek óta nyereséges a kajszitermesztés. Ez is ösztönzi B mezőgazdasági nagyüzem ve­zetőit arra, hogy a népgazdaság igényéit figyelembe véve, növel­jék a csonthéjas gyümölcsös te­rületét. Abból a 405 hektár szőlőből, amelyet 1980 őszéig telepít el a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a talajelőkészftés után ez idén 100 hektár kerül a földbe. A szapo­rítóanyagot a legkeresettebb faj­ták közül válogatják ki, túlnyo­mórészt Kunleányt, Kékfrankost, Kunbarátot és Merleaut ültet­nek. A dunántúli talajjavító válla­lat ceglédi üzeme végzi a terep- rendezést, a talaj javítását, tőzege- zését, forgatását B vállalat évek óta elismerésre méltóan dolgozott A Bács-Kiskun megyei mező- gazdasági nagyüzemekben a vál­lalat gépkezelői a legnehezebb terepviszonyok között is gyorsan haladnak a talaj forgatással, s lelkiismeretes munkát végeznek. Közreműködésükkel biztosított­nak látszik az állami gazdaságok szőlő- gyümölcstelepítési tervé­nek végrehajtása az V. ötéves tervben. K. A. Világkép - ’77 A történelem ismerői jól tudják, hogy Koronként ho­gyan, s miként változott meg az emberiségnek a világról alkotott képe. A „kép" itt szó szerint értendő, úgy, mint a fogalomalkotásnak legszem­léletesebb, legérzékletesebb módja, amely valóban látható formában tükrözi a tudomá­nyos, vagy filozófiai jellegű vélekedéseket. Gondoljunk csak azokra a ' régi metsze­tekre, ábrázolásokra, amelye­ken hol négy elefánt, hol pe­dig egy cethal, vagy éppen Atlasz tartja soha nem fá­radó vállain az emberi világot. A ptolemaioszi világkép ugyancsak szemléletes; a sík földfelszínt az ég boltozatá­nak túrája fedi, s ennek bel­ső palástján ragyognak a Nap, a Hold és a csillagok. A ke­reszténység ezt a felfogást egészítette ki, a menny és a pokol népes világával... Azután megszületett Koper­nikusz és nyomában a Föld átadta központi helyét a Nap­nak. A középkorvég világ- szemléletének ábrázolásain megjelennek a bolygópályák, és néhány évszázadik éltető csillagunk töltötte be azt a szerepet — nevezhetjük kiin­dulópontnak is — amelyet so­káig a Föld kínált a tudomány számára. Pontosabban a gon­dolkodás és a gyakorlat szá­mára, hiszen a föld gömbö- lyüségánek tanai tették csak lehetővé többek között a vi­lágóceánokon való hajózást. Azután Newton volt az, aki egyetemes rendszerbe foglal­ta az égő mechanika törvé­nyeit. Ot viszont Einstein követ­te, és századunk közepére a bennünket körülvevő világ­mindenség határai elképzel­hetetlen messzeségbe tolód­tak ki. Milyen is napjaink világ­képe —, ötletes grafikusok miként ábrázolhatnák az embert körülvevő világot? Aki figyelemmel követte a te­levízió szabadegyetemének legutóbbi sorozatát, tudja, hogy a kérdés egyáltalán nem egyszerű. Otthonunk, a Tej- útrendszer csupán egy a csil­lagvárosok ezrei közül. A tér végtelenségének hagyományos szemlélete érvényét veszítette és hasonlóképpen vagyunk a múltbeli távlatokkal is. Ä fi­zika és a csillagászat ugyan­is kiderítette már az univer­zum ős-állapotának anyagi jellemzőit Is és a szakembe­rek felvázolhatták a világ­mindenség eddigi történetének főbb állomásait, szakaszait. A változó világ adásai a legkorszerűbb eszközökkel, a tudomány legfrissebb eredmé­nyei alpján rajzolták meg szá­munkra az 1970-es évek vi­lágképét. E „kép" bonyolult­sága már túlnő a képzőmű­vészet sík és mozdulatlan áb­rázolásának lehetőségein, s a film eszközeit igényli. Az em­beri megismerés mélyre ha­tolt az anyag legkisebb és leg. nagyobb megnyilvánulási for­máinak titkaiba, és így a vi­lág korszerű szemléletének mind több és bonyolultabb ismereteit kell tükröznie. Mindez azt jelenti, hogy szertefoszlott a világnak az egyszerű emberek számára is érthető képe? Nem. A tele­vízió sorozata azt bizonyítot­ta, hogy a tudósok bonyolult szakmai tanulmányaiból ösz- szerakható a világról alkotott ismeretek rendszere, és az ember és az univerzum kap­csolata érthetővé, sőt szemlé­letessé is tehető. Csak ép­pen vállalni kell a népszerű­sítő munka nem kevés fá­radtságát, illetve meg kell győzni a szakembereket an­nak szükségességéről, hogy a tudomány nem válhat öncé­lúvá és nem távolodhat el mindennapos dolgainktól fényévnyi messzeségbe. P. M. ■■HHBnnBMHi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 19. szám Ara: 90 fillér 1971. január es. vasárnap A SZOT Elnökségének levele a magyar dolgozókhoz DOLGOZÓ TÁRSAINK! ELVTÁRSAK! Az idei esztendő első napjaiban országszerte sok értékes munka- verseny-vállalás született a munkások, az üzemi dolgozók kezdemé­nyezésére. Vasasok, bányászok és vasutasok, a kőolajipar és az élel­miszeripar dolgozói, építőipari és könnyűipari szocialista brigádok tettek felajánlásokat. Kiemelkedő jelentőségű a Csepel Vas- és Fémművek közösségének felhívása az 1977. évi termelési feladatok tervszerű teljesítésére, a munka minőségének és hatékonyságának javítására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége üdvözli a kez­deményezőket, és ajánlja a szocialista brigádoknak, az ipari és me­zőgazdasági üzemek dolgozóinak, hogy kövessék a csepeliek és a töb­biek példáját. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozó munkaverseny se­gítheti az 1977. évi gazdasági és társadalmi feladatainak megvalósí­tását, előmozdíthatja a jóminőségű termékek gyártását, a nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználását, az ésszerű gazdálkodást, a jobb munka- és üzemszervezést, a munkafegyelem erősödését, továb­bi boldogulásunknak, az életkörülmények javításának anyagi megala­pozását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszte­letére indított munkaversenyben megnyilvánul a dolgozók alkotásvá­gya. a haza szeretete, a szocialista építőmunkában érzett felelőssége, a szovjet nép iránti tisztelete. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége köszönti a mun- kaverseny-mozgalom minden résztvevőjét és eredményes munkát, to­vábbi sikereket kíván nemes céljuk megvalósításához. Szovjet tudósok az Akadémia tiszteletbeli tagjai A Magyar Tudomá­nyos Akadémia szovjet tudósokat választott tiszteletbeli tagjaivá. Marjai József moszkvai magyar nagykövet (jobbról) átnyújtotta a tudósoknak a tagságu­kat igazoló okleveleket. (Telefoto — TASZSZ MTI — KS.) A munkaverseny ereje 3. oldal Vajon mi van a lábunk alatt? 4. oldal Az autóbusz volánja mögött 8. oldal Több mint 2900 hektár új ültetvény Telepítési előkészület a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents