Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 18. szám Ára: 90 fillér 1977. január 22. szombat Kádár János fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét, amely Arnoldo Martinez Verdugo főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt együttműködéséről. Megerősítették pártjaik szolidaritását a chilei és a többi latin-amerikai népnek a fasizmus erői elleni harcával. A találkozón részt vett Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) BŐVÍTIK A SZOLGÁLTATÁSOKAT, 450 LAKÁST ÉPÍTENEK A megye ipari szövetkezeteinek idei feladatai Az Ipari Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyűlését, amelyen Fekete László KISZÖV- elnök számolt be a szövetkezetek 1976. évi eredményeiről és idei feladatairól. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink teljesíthetők, megvannak a végrehajtás biztosítékai Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap délelőtt ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A napirend első pontjaként „A szakszervezetek feladatai a megye 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában” c. jelentés szerepelt. Az írásos és a tanácstagoknak előre megküldött jelentéshez, amely részletesen elemezte az egyes ágazatok tevékenységét, az elért eredményeket, de a gazdasági fejlődésünkre hátrányosan ható hiányosságokat is, — Princz László, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. — Mai tanácsülésünk fő feladata, hogy az öt évre szóló cselekvési programból kiindulva meghatározzuk megyénk szak- szervezeti mozgalmának feladatait avégett, hogy a megyei párt- bizottság által megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzéseket eredményesen megvalósítsuk, pótoljuk az 1978. évi lemaradásokat, maradéktalanul teljesítsük gazdasági tervünket — mondotta többek közt bevezetőjében az SZMT titkára. Utalt az V. ötéves terv első esztendejének megyei szintű értékelésére, amely szerint gazdasaeoolitikai célkitűzéseink megvalósulóban vannak. Ipari termelésünk 9 százalékos növekedése magasabb az országos átlagnál. s ha mérsékeltebb ütemben, de fejlődött az építőipar is. Ugyanakkor néhány területen — így a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban — elmaradtunk a tervezettől. A helyes irányú törekvések érvényesülésére mutat, hogy az ipari termelés bővítését 80—90 százalékos arányban a termelékenység növelésével értük el. A belső feltételek megteremtése, azok tpvábbi kiépítése, a termelési szerkezet javítása, az eszközök kihasználása, a megyére háruló export termelés növelése, a versenyképes termékek részarányának bővítése nem a kívánt mértékben fejlődött — mutatott rá Princz László. — A továbbiakban — a megye szelektív iparfejlesztése érdekében történt vállalat-kategórizá- lással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak párosulnia kell a hatékony munkaerő-gazdálkodással. Az erre vonatkozó intézkedéseket messzemenően támogatja a szakszervezet, mivel a termelésszerkezet helyes kialakítása és a munkaerő-gazdálkodás között szoros az összefüggés. Ezután a termelést, gazdálkodást segítő tevékenység legnagyobb belső tartalékáról, a szocialista munkaversenyről beszélt az előadó. Emlékeztetett a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeire, a BÁCSEP, SZIM, Fémmunkás, (Kabselyemgyár egész kollektíváira, amelyek kiemelkedő teljesítményeikkel a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját nyerték el. A munkaverseny-mozga- lomban rejlő lehetőségek további feltárása során arra ösztönözzük a brigádokat, hogy a ver• A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor felvétele.) seny a jobb munkára, a takarékos gazdálkodásra, a termékek korszerűsítésével a minőség, versenyképesség fokozására, az exporttevékenység növelésére irányuljon. A különböző munkamozgalmakhoz való csatlakozás fókuszában most a csepeliek felhívása áll — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának és a Vasas Szakszervezet 100. éves fennállásának méltó megünneplése jobb, eredményesebb munkával. Az újító mozgalmak irányításának megjavítására is felhívta a figyelmet Princz László. Tudniillik a benyújtott újítások 50 százalékát utasítják el, ami arra mutat, hogy az újítási feladattervek nincsenek összhangban a vállalati fejlesztési tervekkel. Pedig az újítók szellemi hozzájárulása eddig is sokat segített a korszerűsítésben. Országosan 5 milliárd, megyei viszonylatban 52 millió forint gazdasági eredménnyel járultak a fejlesztéshez az újítók a múlt esztendőben. Az életszínvonal-politikával összefüggésben kifejtette az SZMT titkára, hogy szakszervezeti szerveinknek meghatározó feladata van a vállalati bérpolitika, bérgazdálkodósi gyakorlat kialakításában. A szakszervezeti bizottságok, a szakmai megyéi bizottságok a Szakszervezetek Megyei Tanácsával együtt kísérjék figyelemmel a következő szempontok teljesülését: az önerős bérfejlesztéseket visszamenőleg — január elsejével valósítsák meg; osszák fel az 1976-ról áthozott bértartalékokat is; a rendelkezésre álló bérkereteket a keretgazdálkodást folytató egységeknél bérfejlesztésként az év elején osszák fel, mivel az utóbbi években különösen az egészségügy és oktatás területén dolgozókat hátrányosan érintette a helytelenül alkalmazott bérpolitika. Ezután ismertette az előadó, hogy az idén július 1-től az ipar, az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátás területén a műszakpótlék emelésére, a villa- mosenergia-iparban és a ruházati iparban alapbér emelésre kerül sor. Az érintett vállalatoknál az általánostól eltérő műszakrendben (második és harmadik műszakban, folyamatos üzemben) dolgozók bérfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy az első félévben a rendelkezésre álló összeget mozgóbérként fizessék ki, júliustól pedig — ha szükséges —, a műszakpótlék rendezésére fordítsák. A szakszervezeti szervek ügyeljenek arra, hogy a vállalatoknál ne a korábbi helytelen gyakorlatot, a tartalékolást, a túlzott óvatosságot érvényesítsék. Határozottan lépjenek fel, ahol ilyen jelenséggel találkoznak. A tavalyi 4,5 százalékos bérfejlesztési ütem merev betartásában, nem egyszer az állami rendelkezések túllicitálásában a szakszervezeti munka gyengesége is szerepet játszott. A bérek kialakításánál — természetesen — továbbra differenciálni kell, a jó és kiemelkedő munka ösztönzésére, a szocialista elosztási elveknek megfelelően. Szociálpolitikai intézkedésekről szólva rámutatott, hogy jelenlegi helyzetünkben a társadalombiztosítási pénzbeli hozzájárulást 11 százalékkal, a nyugdíjasok kedvezményes utazási lehetőségét évi négyszeri igénybevételre, a jóléti, kulturális alapot 750 forintról 800-ra tudjuk emelni fejenként. Az 5 évre szóló szociálpolitikai tervek és kollektív szerződések végrehajtásával összefüggésben előadta egyebek mellett, hogy az egészséges és oiztonságos munkafeltételek javítására nagy gondot fordítanak a vállalatok. A ZIM, az Április 4. Vegyipari Gépgyár és a KPVDSZ üzemeiben például 128 millió forintot irányoztak elő ilyen célra. Persze, van megoldásra váró gond' is, mint a zsúfoltság megszüntetése, a munkahelyi környezet jobbítása. A BRG Kecskeméti Gyárában például nagyobb esőzéskor nemhogy használni, de megközelíteni sem lehet a szociális helyiségeket, munkacsarnokokat, mivel területi bezártságuk miatt a legszükségesebb fejlesztést sem tudják elvégezni, terület-igényüknek évek óta nem tudnak érvényt szerezni. Az előadó utalt arra, hogy az elmúlt esztendő bővelkedett politikai és gazdasági eseményekben. A XI. pártkongresszus határozatait figyelembe véve tartották meg a különböző szövetkezetek ágazati kongresszusaikat, s határozták meg ötödik ötéves tervi célkitűzéseiket. A Bács- Kiskun megye területén működő 50 ipari szövetkezet a megyei pártértekezlet, valamint az OKISZ kongresszus döntéseinek megfelelően vitatták meg a tervidőszakban rájuk háruló politikai és gazdasági feladataikat. Fekete László eredményesnek minősítette 1976-ot, az ötödik ötéves terv első esztendejét. A megye ipari szövetkezeteinek termelési értéke megközelítette a 2,2 milliárd forintot, ami 200 millióval — csaknem tíz százalékkal — t.öbb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a szolgáltatások nyolc, az építőipari tevékenység hét, az export értéke húsz százalékkal növekedett. A termelés emelkedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. A megye ipari szövetkezetei szolgáltató, javító tevékenységük és építőipari termelésük 48—50 százalékos növelését tűzték célul az ötödik ötéves terv időszakában. Tavaly ennek elérésére megtörténtek az' első lépések. Kecskeméten az épületkarbantartó és a vegyes szövetkezet egyesítésével lakásfenntartó bázisszövetkezet jött létre. A fodrász szövetkezet a fényképész szövetkezettel egyesült. A szabadszállási gépkocsiszerviz a Kecskeméti Autó- és Gép javító Szövetkezet részlege lett. A bajai Dunamenti Szolgáltató Szövetkezet a bajai járásban működő szövetkezetek egyes részlegeinek átvételével növelte szolgáltatási körét. Emellett számos új szolgáltató létesítmény kezdte meg 1976-ban működését, mint például Kiskunfélegyházán a szolgáltatóház, Kecskeméten az új mosoda. Sikerrel növelte tőkés exportját a többi között a Bajai Építő- és Lakberendező, a Kecskeméti Ezermester, a Kalocsai Asztalos- és Építő, a Kiskőrösi Vegyes és Építő, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet. A Mélykúti Ipari Szövetkezet 500 millió forint tőkés exportáru termelésére kötött 10 éves szerződést. A Magyar Nemzeti Bank tavaly 3 ipari szövetkezet exportnövelő hitelkérelmét tárgyalta és hagyta jóvá. Az eredmények még nagyobbak lehettek volna, ha valamennyi szövetkezet teljesíti a ráháruló feladatokat. Ez elsősorban a ja• A megye szövetkezeti ipara tavaly a nagyipar hasznos kiegészítésére több mint 350 millió forint értékű munkát végzett. A mélykúti szövetkezet konfekciós részlege a Szegedi Ruhagyár megrendelésére télikabátokat készített. KépUnkön az áru szállítás előtt. (Pásztor Zoltán felvétele.) vító-, szolgáltatási, az építőipar fejlesztési és tőkés export növelési előirányzatokra vonatkozik. Különösen fontos ami az építőipari ágazatot illeti, ugyanis Bács-Kiskunban á szövetkezeti építőiparra kétezer lakás felépítése vár az ötödik ötéves tervben. Ugyanakkor az sem közömbös, hogy a tőkés exportot kétszeresére kell növelni. A jövőben az ipari szövetkezetek vezetői munkájának minősítését nagymértékben az dönti el, hogy ilyen vonatkozásban milyen eredményekről tudnak számot adni. A feladatok elvégzését nemcsak a szövetkezet összteljesítményének szintjén, hanem termelési ágazatonként és szolgáltatási fajtánként is mérni kell. Rendkívül fontos, hogy minden egyes szövetkezet megfelelő részt vállaljon az országos és megyei gondok megoldásából. A megyében az 50. között 14 olyan ipari szövetkezet van, amely az elmúlt esztendőben nem tett maradéktalanul eleget az építőipari termelésben, a lakásépítésben, a szolgáltatásban, és az exportban vállalt kötelezettségeinek. Az idei feladatokról szólva a KISZÖV elnöke hangsúlyozta, hogy a tervek végrehajtásához a feltételek kedvezőbbek, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházásokat a megyei tanács vb és a KISZÖV 1976—77-ben több mint 25 millió forinttal támogatja. Kisebb módosításoktól eltekintve a köz- gazdasági szabályozók nem változnak. A belkereskedelem — amelynek részére a megye ipari szövetkezetei tavaly 500 millió forint értékű árut szállítottak — idei megrendeléseinek 80—90 százalékát már megadta. A nagyipar számára a szövetkezetek 1976-ban több mint 350 millió forint értékű munkát végeztek. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek az idén tovább növekednek. Fekete László ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a megye ipari szövetkezeteinek 450 lakást kell felépíteni az idén, 8—9 százalékkal növelni ipari és szolgáltató tevékenységüket, s 14—15 százalékkal export termelésüket. Hangsúlyozta, hogy a tervek teljesítéséhez a termelés hatékonyságának növelésére, az anyaggal, energiával való takarékosságra van szükség. Központi segítségként említette azt, a műszakpótlékot, amelyet azok a szövetkezetek. vállalatok fizethetnek — jórészt állami »támogatással —, amelyek dolgozóik több mint 15 százalékát 3, illetve 2 műszakban foglalkoztatják. Az előadó szólt arról, hogy a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás előmozdítására megtörtént az ipari szövetkezetek kategóriába sorolása. Ezek szerint a szövetkezetek a jelenlegi létszámmal- elsősorban a hatékonyság emelésével növelhetik termelésüket. A beszámolót vita követte, amelynek keretében felszólalt többek között Pető János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, és Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. N. O. CUKORRÉPA 5900 HEKTÁRON Befejeződött a termelési szerződéskötés Jó kapcsolat Bács-Kiskun gazdaságai és a gyárak között Befejeződött a répa feldolgozási idény Szolnokon, hazánk legnagyobb cukorgyárában. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok és Bács-Kiskun megye gazdaságai 1976-ban annyi cukorrépát termesztettek, hogy az üzem tavaly szeptembertől ez év január közepéig 60 ezer tonna cukrot tudott gyártani. (Folytatás a 2. oldalon) A Duna mentén még tart a répa átvétele. A solti tárolóhely- ről január 25-ig szállítja el az utolsó ezer tonna nyersanyagot az Ercsi Cukorgyár. Bács-Kiskun megye nem a legnagyobb cukorrépatermesztő kör. zete az országnak. A „hazai termésből cukrot” akció meghirdetése óta azonban a Homokhátságon, a Bácskában és a Duna mentén évről évre növekszik a cukorrépa vetésterülete. Az Ercsi Cukorgyár 2265, a szolnoki pedig 3700 hektár cukorrépa termesztésére szerződött a megye Fejlesztik a zöldségtermesztést Lengyelországi képek 2. oldal » ^ 3. Oldal * Előrelátás a pártmunkában t r 4. oldal Létszámstop után — létszámnövekedés tilalma Heti rádió- és televíziómfisor 4. oldal : 5. oldal állami és szövetkezeti gazdaságaival a most befejeződött szerződéskötési idény alatt. Ehhez nagymértékben hozzájárult a két gyár és a megye gazdaságainak évek óta kialakult jó kapcsolata, az a segítség, amelyet Bács-Kiskun nagyüzemei a cukorrépatermesztés legújabb módszereinek az elsajátításához, alkalmazásához kaptak. A szolnoki gyár több megyére kiterjedő működési körzetében Bács-Kiskun gazdaságai termesztették a legtöbb cukorrépát hektáronként úgy, hogy a nyersanyag cukortartalma is a legmagasabb átlagot, 14,8 százalékot érte el. A garai Vörös Csillag Tsz hektáronként 426 mázsa, 15,1 százalékos cukortartalmú, a nagybaracskai Haladás Tsz hektáronként 520 mázsa 14,85 százalékos cukortartalmú répát szállított a szolnoki gyárnak; Kimagasló volt a termésátlag a tiszakécskei Béke és Szabadság, a tompái Szabadság Tsz-ben, a bácsalmási Petőfi, a madaras! Béke Termelőszövetkezetben és a katymári közös gazdaságban. Tompán 439, Bácsalmáson 474, Katymáron 478 mázsa répát termesztettek hektáronként 15, vagy annál magasabb százalékarányú cukortartalommal. Számos szövetkezet a szokványos átvételi áron felül a 14,5 százaléknál magasabb cukortartalmú répájáért minőségi prémiumot is kapott a gyártól. A Duna mentén a hartai Lenin és Erdei Ferenc Tsz, a solti Kossuth, a tassi Dózsa, a szalk- szentmártoni Hunyadi, valanynt kunadacsi Barátság Termelőszövetkezet és az állampusz ai cél- gazdaság a legjobb cukorrépáiéi- mesztő. 1976-ban 2165 hektár vetésterületről 759 445 mázsa cu-j, korrepát küldtek az ercsi feldől*, gozóüzembe, a gyár és a gazdaságok gondosan egyeztetett betakarítási, szállítási ütemterve szerint. Az ágazat jövedelmezősége a gazdaságokat ösztönözte a cukorrépa termőterületének növelésére. A hajósi József Attila, a kalocsai Iszkra, a kunszentmiklósi Egyetértés és a többi közös gazdaság a tavalyihoz hasonló, vagy annál nagyobb cukorrrépa vetés- területre szerződött. A Bácskában a garai Vörös Csillag, a csátaljal Üj Tavasz, a katymári, a bácsalmási, a bácsbokodi és a tatahá- za-mátételki közös gazdaság, a homokhátságon a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, valamint a tiszaalpári Tiszatáj Tsz növelte nagyobb aranyban a cukorrépa idei szerződött vetésterületét. K. A.
