Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában borult idfi. Ismétlődő, elszórt, általá­ban gyenge havazás. Mérsékelt, majd kissé megélénkülő déli széL Erősen párás, helyenként tartósan kö­dös levegő. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 6. mínusz 10 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában plusz 1, mínusz « fok között, északkeleten kevéssel mínusz S fok alatt. YELÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 17. szám Ára: 90 fillér 1977. január 21. péntek AZ ÜZEMEKBŐL JELENTIK Túlteljesítették az előirányzatokat A múltévi gazdasági eredmények adatainak feldolgozása most folyik a vállalatoknál, ipari szövetkezeteknél. Néhány „frissebb” üzemből arról kaptunk tájékoztatást, hogy a kol­lektívák teljesítették, illetve túlteljesítették az 1976-os elő­irányzataikat. Sípos Mihály elnök a kővetke­zőket mondta el a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövet­kezet tavalyi eredményeiről: — Számunkra 1976. a dinami­kus fejlődés éve volt. Az előző esztendőhöz képest kollektívánk 19 százalékkal növelte a hazai és á külföldi piacokon egyaránt ke­resett termékek előállítását. Ter­vünket 11 százalékkal teljesítet­tük túl. A tőkés piacon is ked­vezően értékesíthető seprű, fatá­nyér és egyéb fatömegcikkek ter­melése az 1975. évi 43 millió fo­rintról 51 millióra emelkedett. A külkereskedelmi vállalatok prog­nózisai alapján az idén tovább tudjuk növelni tőkés exportun­kat. A szocialista exportunk 75 szá­zalékkal bővült a korábbihoz képest, amit húsipari berendezé­sek szállításával értünk el. A lajosmizsei ipari szövetkezet dolgozói a termelékenység 17,3 százalékos fokozásával érték el az eredményeiket. A termelé­kenység nagymértékű növelése kedvező mértékű bérfejlesztést tett lehetővé, amivel meg tudtuk tartani a létszámot, s tovább erő­södhetett szövetkezetünk. A takarékossági intézkedések hatására tavaly import anyago­kat helyettesítettünk hazaiakkal, a faanyaghulladékot felhasznál­tuk a kisebb termékekhez, taka­rékoskodtunk az üzemanyaggal és olcsóbb anyagfelhasználást eredményező újításokat vezet­tünk be. Mindez sokat segített eredményeink elérésében. A továbbfejlődést az idénhosz- szabb távra is megalapozzuk egy 36 millió forintos beruházás megkezdésével. A jelentékeny befektetéssel a tőkés exportot gyártó kapacitásunkat bővítjük. A Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat tiszakécskei gyár­egységének dolgozói — az előze­tes számítások alapján — szintén sikeresen fejezték be a múlt évi munkájukat: tervüket, a 45 mil­lió forintos nyereségterv 110 szá­zalékos teljesítése mellett, mara­déktalanul megvalósították. A termelékenység is kedvezőbben alakult a tervezettnél: az egy dol­gozóra jutó termelés értéke 407 ezer 467 helyett 418 ezer 874 fo­rint lett. Oroszi Imre gyárvezetőtől tud­juk, hogy a kollektíva a perme­tezőgép- és pótalkatrészgyártási (Folytatás a 2. oldalon) Értelmiségi aktívával fejeződött be Aczél György Bács-Kiskun megyei látogatása Csütörtökön korán reggel kez­dődött Aczél György második na­pi programja Bács-Kiskunban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese először a 900 éves Tiszaalpárra utazott, s felkereste a Tiszatáj Tsz-t. Vele együtt érkezett meg Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A dinamikus fejlődésnek in­dult nagyközséget Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára és Novák Lajos, a helyi tanács elnöke mutatta be. Majd Szulcsán Vencel alapszer­vezeti párt titkár Ismertette a megye nagyobb közös gazdaságai közé tartozó folyóparti termelő- szövetkezet életét, ahol nem akár­milyen mértékben járulnak hozzá a kormány szarvasmarha-tenyész­tési programjának megvalósítá­sához. Tavaly például 3 millió liter tejet szállítottak el a köz­ségből. A vendégek a szakosított szarvasmarhatelepen tanulmá­nyozták az Alfa-Laval típusú svéd fejőberendezés működését, és az élet- és munkakörülmé­nyekről beszélgettek a dolgozók­kal. A nap további része művelő­dési programokkal folytatódott Valamivel 9 óra után már a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskolában és Gimnáziumban volt Aczél György. Itt dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára és Gá­dor József tanácselnök várta. A pedagógusok és az 555 tanuló nevében a másodikos Csuthi Éva és Ittzés Gergely virágcsokorral köszöntötte a magasrangú ven­déget. A több mint negyedszáza­dos, világhírű intézmény munká­járól Rozgonyi Éva igazgató szá­molt be. A harmadikos gimna­zisták énekórája pedig — Kardos Pál tanár, Liszt-díjas karnagy vezetésével — a Kodály-módszer élő, tanítási alkalmazását szem­léltette meggyőzően. Közben nagyszünetre csengettek, s az elő­térben fölsorakozott diákok Ko­dály—Berzsenyi: A magyarok­hoz című kórusművével búcsúz­tak a látogatóktól. Innen a szomszédos zenepeda­gógiai intézetbe vezetett az út: Erdei Péter igazgató elmondta, hogy kilenc országból húsz hall­gatóval indult a jelenlegi, máso­dik tanévük. Ezenkívül rövidebb szemináriumokon gondoskodnak a hazai énektanárok továbbképzé­séről. Tevékenységük a Kodály Zoltán nevelési alapelvei nyo­mán született zenepedagógiai, módszertani formák megőrzését és továbbfejlesztését szolgálja, amihez hozzátartozik a Kodály- emlékek gyűjtése is. A könyv- és dokumentumtárat Ittzés Mihály adjunktus mutatta be. Kedves színfoltja volt a látogatásnak, hogy a vendégek tiszteletére rög­tönzött hangversenyt produkál­tak a nagyteremben gyakorló ka­nadai, egyesült államokbeli és dán hallgatók. Következő mozzanatként a két esztendeje felavatott megyei mű­velődési központot tekintette meg Aczél György. Ott Gila János igazgató fogadta és tájékoztatta az intézményről. Egybehangzó elismerést váltott ki a 600 sze­mélyes színházterem és a termé­szettudományos stúdió felszerelt­sége, a folyóiratolvasó, a gyere­keknek berendezett meseszoba, a nemrég megnyitott faszobrászati és a népi hangszereket felvo­nultató kiállítás. Végezetül Kecskemét legfiata­labb kulturális intézményét, a naiv művészek múzeumát Hor­váth Attila megyei múzeumigaz­gató mutatta be. Az állandó kiál­lítás festményei és faragásai • Aczél György az aktívafilé* előadói emelvényén. után valamennyien megtekintet­ték az első időszaki tárlatot is. Délután megyei értelmiségi ak­tívaértekezlettel fejeződött be a kétnapos Bács-Kiskun megyei program. A Tudomány és Tech­nika Háza kongresszusi termében Aczél György elvtárs időszerű nemzetközi, illetve közművelődés- és tudománypolitikai, valamint művészeti kérdésekről adott tájé­koztatást a nagy számú résztve­vőnek. H. F. • A megyei értelmiségi aktíva résztvevői. • László Ferencné borjúnevelővel beszélget a Tiszatáj Tsz telepén Aczél György. Az első zárszámadás Fejlődött a kunszentmiklósi Szabadság Tsz gazdálkodása Bács-Kiskun megyében 153 mezőgazdasági szövetkezet ké­szíti ezekben a napokban az 1976-os esztendő mérlegét. Leg­hamarabb a kunszentmiklósi Szabadság Tsz vezetősége állí­totta össze számadását, s a megyében elsőként január 20-án megtartotta a mérlegzáró közgyűlést. Harmadéve még 6 millió fo­rintos mérleghiánnyal zárt a Sza­badság Tsz. Az új vezetőség irá­lajadottságok miatt 68 táblában van. Ez korlátozza a gépesítés le­hetőségeit, a nagy teljesítményű erő- és munkagépek kihasználá­sát. Ennek ellenére a Szabadság Tsz a múlt esztendbőben 33,6 má­zsa búzát termesztett hektáron­ként. A tavalyi elemi csapások sorozata az őszi betakarftású szántóföldi és kertészeti növénye­ket sújtotta legjobban a kun­szentmiklósi határban. Szőlő, gyümölcs alig termett, a kukori­ca is jóval kevesebb lett a terve­zettnél. A Szabadság Tsz tagsága a vezetőség helyes elképzeléseit végrehajtva 54,7 millió forintos • Selyem ZsigMond a vezetőség beszámolóját ismerteti. • A Szabadság Tsz tagsága nagy figyelemmel hallgatja a gazdasági beszámolót. termelési értéket állított elő, alig kevesebbet, mint a kedvező 1975- ös esztendőben. A közös gazdaság jövedelmé­nek 45 százalékát a növényter­mesztés adja. A kenyérgabonán kívül 1976-ban a napraforgó, va­lamint a lucernamag-termesztés eredménye volt számottevő. Nagy jövője van a kiskunsági legelők hasznosítására alapozott juhászat- nak és húsmarhatartásnak. A kunszentmiklósi Szabadság Tsz- ben a 2800 juhból álló állomány minőségének javítására félezernél több jerkét állítanak tenyésztés­be. 1977-ben a szarvasmarhate­nyésztés további fejlesztésére is megfelelő tervet dolgoznak ki. A közös vagyon gyors ütem­ben fejlődik a Szabadság Tsz-ben. A növekedés egy év alatt 5,7 milliónál magasabb volt. 1976-ban számos erő- és munkagép vásár­lásával és terménytároló szín építésével gyarapodott a szövet­kezeti tulajdon. Növekedett a szö­vetkezetben dolgozók részesedése is. 1975-ben 4,5 milliót, 1976-ban pedig 7,4 millió forintot fizettek ki év közben a szövetkezet tag­jainak. A jó gazdálkodás ered­ményeként 1976-ban a korábbi alkalmazottak közül hetvenen kérték felvételüket a szövetkezet tagjai sorába. A Szabadság Termelőszövetke­zet 378 tagjának több mint há­romnegyed része ott volt a szom­szédos tsz művelődési házában tartott közgyűlésen. Nagy figye­lemmel hallgatták Rapcsák Tibor ellenőrző bizottsági elnök tájékoz­tatóját a 'közös vagyon védelmé­ről és a vezetőség beszámolóját a Szabadság Tsz gazdálkodásáról, amelyet Selyem Zsigmond meg­bízott tsz-elnök terjesztett a köz­gyűlés elé. Pátyi Istvánná, a szö­vetkezet nőbizottságának elnöke számolt be ezután arról a mun­káról, amelyet a Szabadság Tsz­• Ha 1977-ben még jobban dol­gozunk, mint az előző évben, akkor nem lesz hiba — mondot­ta Vörös Ferenc szövetkezeti gaz­da. (Méhest Éva felvételei.) ben dolgozó lányok, asszonyok végezek és azokról a kezdeménye­zésekről, amelyeket a nőbizottság tett a gyermekek, a munkából ki­öregedettek érdekében. A nagy tetszéssel fogadott be­számolók után Vörös Ferenc, Gál István, Papp András, Pátyi Ist­vánná szövetkezeti gazda, ifj. Farkas Jenő párttitkár, Csenki Lászióné, a kecskeméti járási pártbizottság munkatársa, vala­mint K. Tóth Ferenc, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára méltatta azt az áldozatos munkát, amelyet a Szabadság Tsz gazdái az 1976- os esztendőben végeztek. K. A. Véget ért a KGST VB kubai ülése Havannában szerdán a közle­mény aláírásával befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak 79. ülése. A tagországok miniszterelnök­helyettesei által aláírt dokumen­tum teljes szövegét később hoz­zák nyilvánosságra. A kétnapos ülés napirendi témáiról szerdán este Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és miniszter- tanács elnökhelyettese adott át­fogó tájékoztatást sajtóértekezle­tén. Mint Rodriguez elmondta, a végrehajtó bizottság elfogadta a Kubai Köztársaságnak az alpa- anyag-előállításra vonatkozó kü­lönféle előterjesztéseit, minde­nek előtt a nikkelfeldolgozásra és a cukornád-rost hasznosítására vonatkozó javaslatokat. A VB jóváhagyta a KGST 1977- re szóló munkatervét, amelynek központjában az integráció és az együttműködés fejlesztésére vo­natkozóan a komplex program­ban rögzített tervek állnak. Az ülésen foglalkoztak a KGST és más nemzetközi szervezetek — közöttük az Európai Gazdasági Közösség — meglevő és lehetsé­ges kapcsolataival. Az EGK-nak a KGST által múlt év elején tett javaslatára érkezett válaszról szólva a kubai vezető kijelentet­te: az ülés résztvevőinek meg­ítélése szerint a válasz azt tük­rözi, hogy az EGK-országok fél­reismerik a szocialista gazdasá­gi közösség érdekeit. nyításával már 1975-ben rendbe- tették a közösség „szénáját”. Az 1976-os esztendőt pedig a ke­nyérgabona-termesztés olyan eredményével zárták, amilyenre a Szabadság Tsz fennállása óta nem volt példa Kunszentmiklóson. A szövetkezet 3200 hektáros szántóterülete a kedvezőtlen ta­• Óralátogatás a kecskeméti „énekes iskolában”. (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents