Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

r Bízunk a holnapban a most az esztendő forduló­ján a családok leltárt ké­szítenek, számba veszik ko­nyán is zárták az 1976-os esz­tendőt, nem csalódnak. Elképze­léseik, terveik rendre megvaló­sultak. Gyarapodtunk szellemi­ekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei hely. Csak­nem 3 ezerrel nőtt a' kórházi ágyak száma. Üzletek, rendelőin­tézetek, új metróvonal a fővá­rosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Több. nyíre a XXI. század -* gyerme­keink és unokáink — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotá­sok. Megdolgoztunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért még sem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelmesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a nép­gazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. / oggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-t ülésén: „Gaz­daságpolitikánk helyességét, dol­gozó népünk munkájának sike­rét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvo­nala, javulnak életkörülményeiK. Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészítése so­rán eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a ha­zánkra nézve kedvezőtlen világ­piaci cserearány változások meg­drágították és tartósan megdrá­gítják gazdaságúnk ,,üzemelteté­si”, fejlesztési költségeit. Az im­portált energiahordozók, nyers­anyagok ára sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan hely­zet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyensúly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számbavettük. A nemzeti jöve­delem belső felhasználását — a fogyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük drasztikusan, hosszú távú gazdasági és politi­kai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túl­költekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott mindaz, amely lehetővé teszi a gazdasági egyen­súly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgy hogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a ko­rábbi éveknél szerényebb mér­tékben, de tovább növekedhet­nek. ' gazdasági munkát az óesz­tendőben alapvetően két körülmény nehezítette. 1. A világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés konjunk­túra lanyhúsága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kel­lő mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedve­zőtlenül hatott a mezőgazdaság terméseredményeire, csökkentette az export-árualapokat, és a zöld­ség, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói arak színvonalát. Így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv valamennyi előírását teljesíteni. A mezőgaz­daság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szin­tet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedé­se pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripa­ri termelés visszaesése és részben a hazai, illetve a küföldi értéke­sítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakos­ság reáljövedelme 1976-ban más­fél százalékkal haladta meg az előző évit. 71 M iért értékelhetjük mindezek /| | ellenére mégis kedvezően az óesztendőt? Mert a gondok, a nehézségek ellenére érvényesül, tck az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés a gazdálkodás hatékonysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelés- növekedés kizárólag a munkater­melékenység emelkedéséből szár­mazik. Főként a központi fej­lesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezdeményezé­sek hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, összetétele. Az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok költségvetési befizetése A megyei idegenforgalmi hivatal — jóllehet az elmúlt évben nem dicsekedhetett rekordtergalom- mal — az V. ötéves tervidőszak első esztendejére meghatározott fejlesztési feladatait ‘végrehajtotta. Bekapcsoltak a fizetővendég-hálózatba két, gyógy­hatású termálvízzel és fürdővel rendelkező hely­séget: Tiszakécskét és Dávodot. Az ÁFÉSZ-vendég- lők bevonásával teljes ellátást nyújtó falusi üdü­lések, gyógynyaralások iránt bel- és külföldön egy­aránt fokzódik a vonzalom. Ezt mutatja, hogy a tizenegy kécskei lakásban júliustól novemberig, az­az négy hónap alatt 1400 vendégéjszakát töltöttek. Három új üzletággal gyarapította szolgáltatásai számát 1976-ban a hivatal. Bajai kirendeltségükön és a kempingben ezentúl valutabeváltással is fog­lalkoznak. Kecskeméten pedig változatos belföldi utazások kínálatával és megszervezésével igyekez­nek főként az autóbusz-tulajdonos intézmények, üze­mek kívánságának eleget tenni. Ugyancsak egy éve látják el a Budapest Tourist megyei képvise­letét. A fővárosi iroda külföldi társasútjait és sport- programjait — a lovagló, sí- és vitorlázó tanfolya­mokat — elsősorban a megyeszékhelyen kísérte ér­deklődés. A frissen kötöttekkel kiegészülve most már valamennyi hazai idegenforgalmi szervvel, to­vábbá sok szálloda és vendéglátóipari vállalattal van együttműködési szerződésük. Ami közelebbről zonyítja, hogy az olcsóbb ellátás iránt nőtt meg a kereslet. Népszerűvé váltak a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben megrendezett — fogatozással, lovaglással egybekötött — mezőgazda- sági szakmai programok: 1400 nyugati szakember vett részt ezeken. Kiemelkedő volt a bajai kiren­deltség utaztatási forgalma is: a Duna-parti város­ból több mint háromezren indultak országjáró ki­rándulásokra. Életünk, történelmünk, műemlékeink, néprajzi jellegzetességeink hű bemutatását szolgálták a mintegy 50 ezer példányban megjelent propaganda- kiadványok: a bajai kempingről készített kétnyel­vű leporelló, a megye városait leíró kalauz, s a Bugáéról szóló háromnyelvű, színes röplap. Nyom­dában van ezen kívül a Kecskemétet öt nyelven ismertető füzet és a bajai útikönyv. 1976 nyarán nyílt meg Bugacon, a csárda mellett a népművé­szeti ajándéktárgyakat forintért árusító ízléses pa­vilon, amit 100 ezer forintért létesítettek a puszta „gazdái”. Mindent egybevetve: a Bács-Kiskun megyei Ide­genforgalmi Hivatal 1976-ban is jól sáfárkodott kö­zös értékeinkkel, hagyományainkkal s kielégítően látta el a megyénkbe érkező bel- és külföldi turis­tákat. K, F. a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növe­kedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importlaka. rékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyí­tották: terveink helyesen körvo­nalazzák a kibontakozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyorsítani. Eredmé­nyeink meggyőzően jelzik a szo­cialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok összefogásának előnyét. És bizton hihetjük, hogy a jövőben képesek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fej­leszteni gazdaságunkat, emelni az életszínvonalat, felzárkózni a világgazdasági változások diktálta új. magasabb követelményekhez. r ennivalóink sokrétűek, fe­szesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági ered­ményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljai­nak elérésében. Az új évben va­lamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy 1976—1977-es időarányos feladatok minél teljesebben meg­valósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a mi­nőségi követelmények kielégíté­se a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről kiadott közleményben —, hogy rugalma­san alkalmazkodjék a nemzetkö­zi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénz­zel és az idővel.” Szervezett, fe­gyelmezett, végrehajtásra, felelős közgondolkodásra, alkotó kezde­ményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdaságunk nemzetközi versenyképessége. üzdelemben és eredmé- nyékben gazdag óesztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak. Bort, bú­zát, békességet! A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bí­zunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szol­gálata, az ember boldogulása áll. • Különleges agyagból égetett csövek érkeztek Csehszlová­kiából az építkezés színhelyére. A vágóhíd és húskombinát szennyvizét ilyen csöveken vezetik. (Szabó Ferenc felvétele) Űj szolgáltatások, több olcsó szálláshely % • Nyugatnémetek barátkoznak a ménessel a bugaci pusztán. annyit jelent, hogy Kecskeméten az ország bárme­lyik kereskedelmi szálláshelyére és éttermébe ren­delhető szoba, illetve ebéd és vacsora. A bajai Petőfi-szigeti kemping nyaralóházaiban és 200 sátorhelyén háromszor annyian fordultak meg. mint 1975-ben. A hirtelen felfutás azt is bi­Épül a bajai húskombinát Megkezdődött a szakemberek képzése Az utóbbi hónapokban meg­gyorsult Bács-Kiskun legnagyobb húsipari üzemének építése. Eddig 90 millió forint értékű munkát végeztek el a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítés­vezetőségének dolgozói a vágóhíd és húskombinát kivitelezésénél. Évekig tartott az előkészítés, a tervezés, majd az 1975 őszén el­végzett tereprendezés után, az 1976 tavaszán megkezdett építés külső képe bíztató. Eddig tető alá került a 7200 négyzetméteres csarnok, amely a vágó-, a feldol­gozó-, a hűtő- és a raktárteret foglalja magába. Felépült a ka­zánház, valamint a nagy méretű állatszálás, ahol 'majd a társulás mezőgazdasági üzemeiből beszállL tott vágóállatok kapnak ideigle­nes helyet. Mindkét épületet gondosan elő­készítették a téli munkára, hogy & következő hetekben, hónapok­ban védett helyen, folyamatosan lehessen dolgozni. A több száz személyt foglalkoztató üzemben rövidesen elkészül a szociális épü­let is. Egyelőre a létesítmény váz- szerkezete áll és az oldalpanelo­kat rakják az építők. A nagy csarnokban, amelyet belső falak választanak majd négy részre, ezekben a napokban kez­dődött el a válaszfalak építése. Ebben a munkában a BÁCSÉP dolgozóin kívül várhatóan részt vesznek majd a bácskai vágóhíd és húskombinát építtetésére tár­sult mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói is, akiket a kombinát igazgatósága nemrég hívott meg. A téli hónapokban a szövetkeze­tekben jóval kevesebb a munká­ja a kőműveseknek, ácsoknak és más építőipari szakma művelői­nek. A közreműködésük eredmé­nyeként később is tartani lehet azt az előnyt, amelyet a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói a beruházás kivite­lezésénél eddig szereztek. Az országos jelentőségű élelmi- szeripari üzem vezetősége a Bács- Kiskun megyei Tanács szakigaz­gatási szervének engedélyével ja­nuár elején megkezdi a munka­erő-toborzást. Azt szeretnék elér­ni, hogy az üzem technológiai szerelésének kezdetekor már ott legyenek azok a szakmunkások és leendő szakmunkások, akik később a bácskai vágóhíd és hús­kombinát gépi berendezéseinek kezelésében, karbantartásában részt vesznek. Szerelés közben maguk is jobban elsajátíthatják azokat az ismereteket, amelyekre később szükségük lesz. Részvéte­lükkel meggyorsulhat a vágóhíd és húsfeldolgozó kivitelezésének következő szakasza is. A Kiskunfélegyházán és má­sutt végzett húsipari szakmunká­sokat, ha Baján szándékoznak dolgozni, jelentkezésük alapján már most előjegyzik. Az eddigi tervek szerint 135 húsipari szak­munkás lesz majd az új üzem­ben. A vágóhíd és húskombinát vezetősége eddig 65 személlyel kö_ tött szerződést, és fizeti az ösz­töndíját azoknak, az első, másod- és harmadéves tanulóknak, akik a kiskunfélegyházi állattenyészté­si és húsipari szakmunkásképző iskolában tanulnak. Ha a fétmilliárd forintnál na­gyobb értékű élelmiszeripari be­ruházás kivitelezése az eddigi ütemben halad, és a belső tech­nológiai berendezések szerelésé­ben sem lesz fennakadás. 1978 vé­gére megtarthatják a próbaüze­met Baján. Az építkezés jelenlegi menetének tartósságában bízva erre számít a kombinát vezetősé­ge. K. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 1. szám Ára: 90 fillér 1977. január 1. szombat Mit vár 1977-től? Nyilatkozik a szakszerve­zeti bizottság titkárai a szocialistabrigád-vezető és az osztályvezető 3. oldal A szocialista tudatosság erejével Irta: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára s. oldal Akikkel nem találkoznak a betegek A kórház kevéssé ismert áldozatkész dolgozóiról írunk <. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5, oldal Sport 7. oldal Keresztrejtvény 7. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents