Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
1976. december 9. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Küldött lesz a téesz-kongresszuson Mielőtt ipég személyesen is találkoztunk volna, így jellemezték munkatársai: Garamié megbízható, kedves, következetes egyéniség, jó kolléga, fogékony az emberek gondjai iránt, és segít, ahol csak tud. Ennyi jó tulajdonság felsorakoztatása mellett meglepett, amikor megilletődve mutatkozott be: — Garan Józsefné vagyok, a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet kertészetének dolgozója. ' • Amikor önmagáról kérdezem, Garan Józsefné. a közösség munkájára tereli a szót. — A Bereczki Máté szocialista brigádban, amelyhez én is tartozom, igen sok nő dolgozik. Nem mindegy hogyan . .. Mióta megválasztottak a nőbizottság elnökének sikerült elintézni, hogy a lányok, asszonyok már 150 ledolgozott lü órás munkanap után is kapjanak szabadságot, a korábbi 250-nel szemben. Van szabad szombat, a kismamákat munkaidő-kedvezményben \ részesíti a szövetkezet, a szülési szabadságon levőknek pedig 100 forint kiegészítést ad. A szocialista bizottsággal közösen évente megrendezzük az öregek napját. Garan Józsefné a szövetkezet megalakulása után egy évvel lé- pet be tagnak. Rövidesen megválasztották a kertészeti brigád vezetőjének 1965. óta párttag, 1968- ban munkatársai javaslatára vezetőségi tagnak, majd 1971-ben a nőbizottság elnökének választották. A legutóbbi téesz szövetségi küldöttértekezleten pedig a TOT tagjának... — Nehéz emberekkel foglalkozni — mondja —, de szép dolog A mindennapi gondok megoldása után járó örömöt semmi sem pótolhatná az éltemben. Férjhez mentem, de sajnos gyere- rekünk nem született. Jól kijövünk a férjemmel, aki az erdészetben dolgozik, fizikai munkásként. Megértéssel fogadta azt is, amikor marxista középiskolába jártam. Nem akartam lemaradni a tanulásban sem, aminek most is hasznát veszem, jobban eliga- zodok a világ dolgaiban. Erzsiké mindennap korán kel. Szolgálati motorjával körüljárja a határt, szervez, irányít, megosztja a gondot, de az örömöt is. A ter melőszövetkezetek III. kongresszusán őket képviseli. — Ha szót kapok az új adózási rendszerről, a traktorosok munkájáról szeretnék beszélni. Elmondani, hogy gazdaságunkban 400-nál több a nyugdíjas, és szeretnénk könnyebbé tenni életüket. Az 500 aktív dolgozó tagunk arányában azonban csak mintegy ezer forintot fizethetünk részükre, évente adómentesen. A mi szövetkezetünk viszont csaknem 2500 forintra emelte ezt az összeget, ami után nagyon sok az adó. Szeretnénk, ha ezen változtatni lehetne. A másik gondunk, hogy traktorosaink többsége már 20 éve ül a gépen. Köztudott: az állandó rázódástól legtöbbjüknek idő előtt tönkremegy a gyomra. Kénytelenek alacsonyabb bérért más munkát vállalni. Ez a nyugdíjévek előtt nem kedvező. B. Z. Általános tapasztalat, hogy a határőr tisztek, tiszthelyettesek köréből nyugállományba vonulók nagy többsége szívesen vállal társadalmi munkát az új környezetében is. A kiskunhalasi kerület száznál több nyugdíjasa közül szép számban dolgoznak körzeti, vagy községi párt- alapszervezetek vezetőségében. Csordás János nyugállományú tiszt például Kiskunhalason a felsővárosi alapszervezet titkára, tavaly januárban választották a vezetőségbe. — A nagy létszámú alapszervezetben bőven akad munkája a vezetőségnek — hallottuk minap Csordás elvtárstól. — A tag- könyvcsere végrehajtásának folyamatában napi két-három órát igényelt tőlem a pártügyek intézése. Minden hétfőn a beszélgető csoportban dolgoztam. Háromhetenként vezetőségi ülés, havonta pártcsoport-értekezlet. kéthavonta taggyűlés van, s a pártrendezvények előkészítése is sok tennivalót igényel a titkártól. Rendszeresek az irányító pártbizottság által szervezett titkári értekezletek, ahol nemcak hogy illő, de szükséges és hasznos is részt venni. A nagy létszámú alapszervezetben — többségében viszonylag alacsony jövedelmű nyugdíjasok vannak — a tagok egyéni gondjainak megismerése, a bajok orvoslásának segítése stb., szintén jelentős időt igényel a vezetőségtől, s különösen az alapszervezet titkárától. Csordás elvtárs gazdag mozgalmi tapasztalattal távozott a határőrségtől, amit jelenleg mint nyugdíjas, kommunistához méltóan, önzetlenül, őszinte lelkesedéssel és valóban eredményesen hasznosít a területi pártalap- szervezetben. Szorgalmát, példamutató pártmunkáját tavaly is, meg ebben az évben is elismerte és jutalmazta az irányító párt- bizottság. A kiskunhalasi felsővárosi párta lapszervezet ben végzi a pártmunkáját Németh Lajos, valamint Máté Lajos nyugállományú tiszt is, akik a gazdasági ügyeket intézik és az információs munkát végzik. Török Sándor nyugalmazott zászlós a köz- ügyek intézésében jeleskedik. Négy pártmegbízatása vari. Ke- lebián tagja a községi pártvezetőségnek, ahol a gazdasági ügyek intézője, de egyben a községi pártbizottság propagan- ■distája is, az alapfokon tanulók pártoktatását vezeti. Nyugdíjaskora óta a községi MHSZ titkári funkciót is betölti, s ebben az évben az önkéntes határőr szolgálatot is vállalta. Török Sándor a határőrség egyik őrsén éveken át .pártalapszervezeti titkár volt, s az akkor szerzett tapasztalatokat most lakóhelyén, Kelebián hasznosítja. Hosszan lehetne sorolni azoknak a nyugdíjas határőröknek a nevét, akiknek jelenleg is a munka, a közügyek intézése, a párthatározatok végrehajtásának aktív segítése éltető elemük. S való igazság, hogy a határőr nyugdíjasok többsége is csak akkor érzi igazán jól magát, amikor az új környezetben is élharcosa lehet a pártnak. Gazsó Béla A KERMI VIZSGÁLATA Balesetveszélyes munkavédelmi kesztyű A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet — a SZOT Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézetének javaslatára — az érvényes miniszteri rendelet alapján rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak minősített munka- védelmi kesztyűk további árusítását tiltotta meg. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete, a Bőr-, Műbőr-, és Cipőipari Kutató Intézettel közösen több vállalatnál, szövetkezetnél ellenőrizte a munkavédelmi kesztyűk minőségét. Megállapították, hogy a Délpesti ÁFÉSZ kétfajta, atör- teli Dózsa Mgtsz és a Sárbogárdi Járási Építő és Vegyesipari Szövetkezet 3—3 fajta, valamint a Budapesti Mezőgazdasági Ipari Közös Vállalkozás egyfajta ötujjas, hasított marhabőrből, illetve sertésbőrből készült munkavédelmi kesztyűjének anyaga, konfekcionálása rossz minőségű, a kesztyűk használata balesetveszélyes. Ezért a KERMI felhívta a kereskedelmi szerveket, hogy — az árusítás azonnali megszüntetésén túlmenően — a közleményben típusszám szerint felsorolt kilencféle kesztyűt vonják ki a forgalomból. Az intézet továbbra is rendszeresen ellenőrzi — lehetőleg már a gyártásban — a munka- védelmi kesztyűk és más hasonló védőeszközök minőségét. (MTI) TUDNIVALÓK A RECEPTEKRŐL Egyszerűsödő orvosi munka, gyorsabb gyógyszerbeszerzés A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Lépéseink a társadalombiztosításban Az orvosok és gyógyszerészek munkájának egyszerűsítése, valamint a beteg számára szükséges gyógyszerek gyorsabb beszerzése érdekében január 1-től megváltoznak a receptírás és -beváltás egyes szabályai is. Az erre vonatkozó tudnivalókról tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. Az eddigi szabályok szerint az orvos egy alkalommal két-három napra, krónikus betegség esetén 10 napra elegendő gyógyszert rendelhetett általában. A gyógyszer felhasználását követően a betegnek ismét fel kellett keresnie kezelőorvosát újabb recept felíratása végett, függetlenül attól, hogy állapota megkívánta-e az újabb orvosi vizsgálatot. Az új rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy az orvos a gyógyszer felírásánál figyelembe vehesse a legközelebbi szükséges vizsgálat, ellenőrzés időpontját, s addig elláthassa a beteget megfelelő recepttel: a vényre ugyanis rávezetheti, hogy ismételten — legfeljebb három alkalommal — beváltható. Az „ismételhetőség” szempontjából a gyógyszereket három csoportba sorolták: az első csoportba mintegy 180 gyári és számos gyógyszertárban előállított készítmény tartozik, ezek recept nélkül is megkaphatok. Az ilyen gyógyszer kiadását előíró vényt semmiféle korlátozó intézkedés nem terheli, bármikor ismételten bevál Lható. A második csoportba tartozik a legtöbb gyógyszer ezek ismételt beváltási lehetőségéről az orvos a recepten rendelkezik. Amennyiben nem engedélyezi az ismételt beváltást, úgy a recept a gyógyszer egyszeri kiadása után érvényét veszti. A receptet az orvos latinul írja, így az ismételhetőségre vonatkozó utalás is latinul történhet, a „repetetur" kifejezéssel, természetesen idevonatkozó utasítását az orvos magyarul is feljegyezheti, A gyógyszerek harmadik csoportjába az a körülbelül 80 készítmény sorolható. amelyeket csak állandó és gyakori orvosi ellenőrzés mellett szabad szedni. Ezeknek ismételt beváltása nem engedélyezhető. Idetartoznak általában az antibiotikumok és még néhány gyógyszercsoport. A rájuk vonatkozó előírások szigorúak, s a gyógyszertár a medicina kiadását követően nem adja vissza a receptet a betegnek. A gyógyszertárak — kérésre, a gyógyszer kiadásával egyidejűleg — mindenkor pontos tájékoztatást adnak, hogy a receptet még hányszor, milyen határidőig lehet beváltani. Akkor ha a vényre gyógyszer többször már nem adható ki, azt a gyógyszer többször már nem adható ki, azt a gyógyszertár .érvénytelen” feliratú bélyegzővel, vagy a recept átlós áthúzásával érvényteleníti. Érvénytelen receptre a gyógyszertár gyógyszert nem ad ki. Fontos tudni, hogy a recept a felírásától számított 30 napig, illetve — ha többször is beváltható vényről van szó — 90 napig érvényes. Három hónap után a recept akkor is lejár, ha az engedélyezett számú ismétlés esetleg nem történt meg. A beszerzést könnyíti, hogy az ismétel- hetően beváltható receptekkel esetenként más-más gyógyszertárba is el lehet menni a gyógyszerért. Két beváltás között körülbelül annyi időnek kell eltelnie, amennyi alatt a gyógyszer — az orvos előírásának thegfelelő adagolás mellett — elfogyhatott. tA rendelkezések egyaránt vonatkoznak a körzeti orvosok által szakrendeléseken kiállított receptekre, valamint a „magánorvosi” vényekre: a megkötések, korlátozások a betegek érdekeit védik. Az új rendelkezéseknek a gyógyszer-beszerzés egyszerűsítése, nem pedig az ellenőrzés nélküli gyógyszerszedés lehetőségének megteremtése a célja. Nem változik azoknak a köre, akik térítésmentes gyógyszer- ellátásra jogosultak, viszont kibővült azoknak a gyógyszereknek a jegyzéke, amelyek — meghatározott betegség esetén — minden állampolgár számárá ingyenesek Jó tudni ezekkel kapcsolatban, hogy a gyógyszertárak kizárólag a „Térítésmentes vény” jelzésű receptre felírt gyógyszereket adják ki ingyen. A jogosultságot tehát az orvosnál kell igazol ai. (MTI) • A beteljesülés folyamatának egyes állomásai emlékeztetnek bennünket ismételten az 1975-ben megalkotott társadalombiztosítási törvény kivételes jelentőségére. A végrehajtás egyik stációja volt a legutóbbi kormányülés, amely a szakszervezeteknek, valamint a Munkaügyi Minisztériumnak javaslata alapján módosított bizonyos gyakorlati szabályozókon. A módosítást a törvény szellemisége sugalta. Túl nagy utat járnánk be egy most a kommentátor nyolcvan- négy esztendős tapasztalatok nyomán érvelne és elmondaná, mi minden történt a múlt század végi első magyar betegségbiztosítási törvény megalkotásától az 1975-ös II. törvény életbelépéséig. Azt azonban megteheti, hogy utaljon a társadalompolitikai fordulatra. Mindenek fölött arra! szeretne emlékeztetni, hogy a polgári világ a társadalombiztosítást nagyon leegyszerűsítve szegényügynek tekintette. • Érdekes felidézni egy jegyzőkönyvből bizonyos Horváth István miniszteri tanácsos szavait, aki így fogalmazott az 1926 őszén tartott egészségügyi és társadalompolitikai országos értekezleten: „A szociálpolitikai intézkedések célja megelőzni a szegénységet, a szegényt pedig gazdaságilag önállóvá tenni”. Az idézett elve szerint a „jószívű” állam meghatározott és erősen megosztott módon — munkásoknál máshogy például, mint a tisztviselőknél — végeredményben segélyeket osztott a legjobban rászorultak, betegek, rokkantak, özvegyek, árvák, öregek között. A segélyek persze nem űzték messze a szegénységet abban a korban, amikor a dolgozó emeberek teljes kereseA Filharmónia hétfő esti bérleti hangversenyét Wolfgang Amadeus Mozart halálának 185. évfordulója (december 5.) tette időszerűvé. Kemény Endre karnagy a Kecskeméti Városi Szim- , fonikus Zenekar élén ismét ta- nújelét adta, hogy Mozart muzsikája különösen szívügye, és teljes műsorral adózott a zeneszerző emlékének. A hangverseny első számaként a remekmű c-moll zongoraversenyt hallottuk, amit a bécsi mester utolsó műve, a Requiem követett. A versenymű technikailag és zeneileg egyaránt igényes zon- goraszólamát Löte Enikő adta elő. A fiatal zongoraművésznő megbízhatóan, kiegyenlítetten és stílusosan játszott. Ha nem is sikerült felidéznie teljesen a mű sötét mélységeit, néhány szép mozarti dallamra — különösen a vigasztaló hangú lassú tételből —, szívesen emlékszünk vissza. Az első két tétel zenekari megoldása sikeres volt. Mozart gyászmiséjének előadása minden kórus és zenekar nagy ambíciója, a hallgatóságnak pedig felemelő és megrendítő élmény. A lehetőségekhez mérten sok értékes, szép részt tartalmazott a Kemény Endre vezényelte előadás Az időnként léből sem jutott többre, mint szegénységre. Ezek sokszor hangoztatott és ismert tények. Az 1975-ös törvény a társadalombiztosítást minden magyar állampolgár alapvető emberi jogává tette, korra, foglalkozásra való tekintet nélkül. Gondolkodásunk és gyakorlatunk szerint tehát a társadalombiztosítás, a szociális gondoskodás nem más, mint az ember élet- és munka- körülményeinek tökéletesítése, állandó javítása. • A /beteljesülést természetesen nem önmaga a törvény deklaráció adja, hanem a végrehajtás gyakorlata. Ez utóbbit szolgálja a kormány által elhatározott módosítás, amely a maga eszközeivel tovább ritkította a társadalombiztosítási jogszabályi bozót sűrűjét, hogy egyszerűbb legyen az ügyintézés. Garanciákat. épített be annak érdekében, hogy egyesek, akiknek erre hajlandóságuk van, ne tekintsék többnek a táppénzt, mintáz egészséges- munkát. A módosítás előírja, például, hogy 1977. január 1-től, az eddigi 3 hónap helyett, egy naptári évben elért átlagkereset legyen a táppénzkiszámítás alapja, s egyes rövid idejű, kiugró keresetek ne ösztönözzenek embereket arra, hogy betegség nélkül vonuljanak hosz- szú idejű táppénzre. • A módosításokkal emelik a kórházi ápolás idejére járó táppénz összegét, a légiközlekedés dolgozóinak kedvezményezett nyugdíjat biztosítanak, teljesebbé teszik a szakszövetkezeti tagok járadéki jogosultságát, egyes öregségi nyugdíjak kiszámítási módján is igazítanák a nyugdíjba készülők javát szolgálva. S. I. érezhető bizonytalanságot, a ritmikai vagy tempóbeli pontatlanságokat bizonyára a zenekar és a vendég-kórus közi« próbáinak kevés száma okozta. A jó zenekari hangzás alapiát, a tiszta és ritmikus vonósbasszust is hiányoltuk néhol, a harsonaszólam viszont jól látta el nehéz feladatát. A KISZ Központi Művész- együttes Egyetemi Énekkara jó felkészültséggel szerepelt. A Tóth Béla vezette kórus hangzása tiszta és kiegyensúlyozott. Közreműködésük az előadás egyik fő erősségét jelentette, noha a férfiszólamok hangját a színpad mélysége egy kissé visszafogta. A szólisták közül a szopránt éneklő Horváth Eszter mintha egy kis indiszpozícióval küszködött volna a hangjának és iskolázottságának nem is egészen megfelelő szólamában. A többiek — Budai Lívia, Prevoz János, Gregor József — egyenként és együttesen is stílusosan, szépen énekeltek. Kemény Endre mindenekelőtt a nagy egységek összefogására törekedett, és sikerült a mű legfőbb értékeit a felszínre hoznia. A szépszámú közönség az előadókat megérdemelt ünneplésben részesítette. Ittzés Mihály Felújítják a falumúzeumot • A hartai falumúzeum, amely egy jellegzetes sváb parasztházban kapott helyet — stílusosan — és amelyben a német ajkú nemzetiség népművészetének emlékeit őrzik, nem volt éppen kifogástalan állapotban. Az idén ősszel, amikor a Duna-mellék e tájára kirándulók száma is megcsappant, elkezdték a tatarozását, felújítását. A tavasszal már. mint a falu egyik népi építészeti ékessége is, újjávarázsoltan fogadja a látogatókat. Mozart-est Kecskeméten Gyermekkorom nagyobbik fele abban az időben telt-múlt, amikor nem mentek még ki a „divatból” a rongylabdák. Mi, falusi srácok cedrázni is nagyon szerettünk. Nem kellett hozzá sok, csak egy üres térség, egy keményfaágból szabott ütő, meg cedra: a két végén gömbölyűre farigcsált botdarabka és természetesen annyi fiúgyerek, hogy lehessen belőlük két bandát választani, vagy ahogy mondtuk: szedni. A jó játékos messzire tudta ütni a földre rajzolt körből, a világ legegyszerűbb várából, a földobott cedrát. Amikor pedig az ő csapata jutott a kintiek dicstelen sorsára, úgy jeleskedett. hogy még a levegőben elkapta a várvédqk ütése nyomán kiszálló cedrát Ha ehhez nem volt szerencséje, akkor — Jó céldobóként — sorra bedobta a körbe az ellenfelek ütéseit. A szabályok mindkét esetben helycserét írtak elő a csapatok számára. Győztesnek az az együttes tekinthette magát, amelyik a játék során több időt töltött a körben, s ezért tagjai többször üthettek. Egyszer, egy Mikulás-váró napon — Télapónak akkor még inkább csak az iskolában neveztük a Jó öreget — cedrázásból mentem haza. Elővettem kukoricahéjból font iskoldszatyrom, és a konyhaasztalra kirakosgattam irkáimat, könyveimet. Azzal a szándékkal, hogy majd tanulok. Holnap számtan lesz az első óra — állapítottam meg órarendemre pillantva. Nekifohászkodtam az írásbelinek. Ám a kíváncsiság kis ördöge a füzetből folyton al konyha belső szöglete felé vonta el tekintetemet. Ott állt a konyhán kívül kosárfonó műhelyül, háló- és tanulószobául is szolgáló helyiség egyik, igen fontos kelléke: a stelázsi. Egyszerű deszkaállvány volt, zöldre festve, négy vagy öt polccal. A polcokon lábasok és fazekak sorakoztak, szájukkal lefelé fordítva. Kékek és pirosak, utóbbiakat sem dobták még ki használhatók 4|s lyukasak. Az akkoriban az anyámhoz hasonló falusi asszonyok. Alkalmodadtán megfoldoztatták a cigány vándordrótossal, aki szolgáltató kapacitását ijesztő dallámú kiáltásokkal szokta felkínálni az utcáról. Szóval, oda-odítnézegettem a stelázsira. Sejtettem, hogy édesanyám odarejtette a Mikulásajándékot, amit nékem szánt. A kíváncsiság majd szétvetette az oldalamat, vajon mit találok reggel a cipőmben ? Csokoládét, cukorkát, kekszet, nápolyit? Az mind rettentően finom dolog, de én igazából egy kisbics- kára vágytam. Egy valódi, csont- nyelű bicskára, nem afféle bugyiira, amilyen nékem szokott lenni. A vásárokban, búcsúkban, égési; nap ott álldogáltam a késesek sátora előtt, és néztem, figyeltem. csodáltam a szebbnél szebb kisbicskákat. De vágyamat elrejtettem szüleim elől, olyan drága holmit sosem mertem volna kérni. De hátha éppen most? Szemeimmel vallattam az edényeket, de konokul hallgattak, bújtatták, amit látni szerettem volna Semmi bűnt nem követsz el, ha megnézed, ami úgyis a tiéd — súgta a kis ördög újra meg újra Végül hittem neki. Megszegtem egy törvényt, életemben először. Lábujjhegyen odamentem a stelázsihoz, és egymás után fölemeltem a lábasokat, fazekakat. Szívem dobbanásait is hallottam. A repedt szélű ibolyakék öntöttvas fazék alatt egy papírban két zsömlét találtam. Semmi mást, sehol. Volt már időm rá azóta, hogy csalatkozzam reményeimben, de az akkorihoz fogható szomorúságot nem sokszor éreztem. A könnyem nehezen eredt meg, de aztán kitartóan hullott, mint az őszi eső. Édesnyámnaik nem volt nehéz kitalálni, mi bánt, amikor az udvarról bejőve faggatni kezdett. Beteg vagy? Megvert valaki? — kérdezte, s mivel nemleges válaszokat kapott, rájött a baj okára. Magyarázni kezdte, hogy hiába dolgoznak, olysin sokat apámmal. most nem futotta drágább ajándékra. És elindult egy könnycsepp az ő drága arcán is, melyet már sikkor mély árkok hálóztak be. Az én egysaervolt Mikulásajándékom arról jutott eszembe, hogy édesanyám az idén télapókor — és ez már szokásának tekinthető — fejenként százforintos ajándékot adott — atz unokáinak. A. Tóth Sándor $r Egyszervolt Mikulás-ajándékom
