Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

tj, korszerű í termékek Az V. ötéves tervben az ipar­ági rekonstrukció keretében kor­szerűsödik a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára is. A szük­séges — főként gépi — beruhá­zásokra a jelenleg „futó” két tervváltozat 250 millió, illetve 350 millió forintot irányoz elő. Bár a fejlesztési összeg nagysá­gáról a végleges döntés még ez után várható, azért a régi ma­sinákból álló géppark lecserélé­sét már az idén megkezdték, s mintegy 5,5 millió forintot költöt­tek erre a célra. Az 1980-ig megvalósuló re­konstrukció célja a kapacitás növelése, a műszaki színvonal emelése, a nehéz fizikai munka kiküszöbölése, a termelékenység és a hatékonyság fokozása. A kiskunhalasi papírfeldolgozó gyárban a kialakítandó új gyár­tókapacitáshoz korszerű termék- szerkezetet hoznak létre a jelen­legi gyártmányok fejlesztésével. Máris nagy sikert aratott az a hengerdoboz, amelynek palástja papírból, az alja és a zárórésze pedig finom hengerelt acélle­mezből van. Az új típusú csoma­golóeszköz 40—60 százalékos fémanyag-megtakarítást tesz le­hetővé, összevetve az azonos nagyságú és rendeltetésű lemez­dobozokkal. A Papíripari Vállalat halasi egysége ebben az esztendőben még csak 40 ezer darabot készít az újfajta, kombinált hengerdo­bozból, a BUDALAKK részére. A budapesti cég egyéves tárolá­si próbának vetette alá a „kom­bit”, de már a próbaidő letelte előtt rendelt a termékből Trinát nevű színtelen lakk csomagolá­sára. Jövőre már negyedévenként gyártanak 40 ezret ebből a ter­mékből, ám ez még mindig csak a kezdetét jelenti az úfajta do­boz pályafutásának. Ugyanis a tervek szerint —• mint Bállá Ká­roly főmérnök elmondta — 1977- ben egy olyan import gyártósort vásárolnak, amelynek évi kapa­citása kétműszakos termelés mel­lett 18—20 millió kombinált do­boz előállítását teszi lehetővé. Kereslet máris lenne az új ter­mékre, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár például milliós té­telben rendelne. Az 1976-os esztendői eredmé­nyesen zárja a halasi gyár: dol­gozói teljesítik a tervüket meny­• Ez a TS—96 típusú, NDK. gyártmányú automata az idén került a gyárba. Szovjet exportra készülő, édesipari dobozok kivágását végzi vele Héderi Károly gépmester. • Bácsalmási Lajosné aBUDALAKK- nak gyártott, fémből és papírból kombinált dobozokat zárógyűrűvel látja el. nyiségi szempontból, és elérik a kitűzött 212 millió forintos ter- fnelési értéket. És ami a jövő év megalapozása és a dolgozók jö­mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar pártküldöttség utazott a vietnami pártkongresszusra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével pénteken elutazott Hanoiba a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége, hogy részt vegyen a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusán. A küldöttség tagjai: dr. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Varga István, a KB osztályvezető­helyettese, Karsai Lajos, hazánk hanoi nagykövete, aki a vietnami fővárosban csatlakozik a delegációhoz. A pártküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Dang Tran Ngo- an, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Lakásépítés Egy évvel ezelőtt arról az ör­vendetes hírről számoltunk be lapunkban, hogy Bács-Kiskun megye túlteljesítette IV. ötéves tervi lakásépítési előirányzatát. A tervezett 20 ezernél 2 ezerrel több új otthon készült el az öt év alatt. A megye V. ötéves ter­ve ennél is több — 25 ezer — lakás felépítését tűzte ki célul. Ebből az idei év feladata 4600. Az év utolsó hónapjában arról érdeklődtünk, várhatóan hogyan teljesül a megyében az idei la­kásépítési terv. Továbbra is jelentős számban épülnek családi házak, az OTP- kölcsön nélkül építkezők száma azonban valamelyest csökkent, • ezt mutatta a két hónappal ko­rábban készült összesítés. Így várhatóan a tervezett 2700-nál kevesebb családi házba költöz­hetnek'be év végéig a tulajdono­sok. Az Országos Takarékpénztár beruházásában épülő lakótelepi lakások száma csaknem ezer a megyében. Ezeknek mintegy fele Kecskeméten valósul meg, to­vábbi 40 százaléka városokban, a többi pedig a nagyközségekben. A megye legnagyobb építőipari szervezete, a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, erre az évre 1397 lakás felépítését irá­nyozta elő — tehát csaknem egy- harmadát az összes építendő la­kásnak. Ebből 1067 új otthont már átadtak, s remélhetően to­vábbi 336 kerül átadásra még ebben az évben. Az ÉPSZER Vállalat 142 lakást fejez bt- az idén. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 293. szám Ára: 90 fillér 1976. december 11. szombat A televízió és a rádió jövő heti műsora | S. oldal Munkaerő-gazdálkodás a szövetkezetekben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­gének Elnöksége tegnap délután kecskeméti székházában tartotta ülését, amelynek témája: a mun­kaerő-gazdálkodás helyzete a tag­szövetkezetekben, a jövő évi munkaterv, valamint a szövetke­zetek III. kongresszusára való fel­készülés volt. A mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma lassuló ütemben, de évről-évre csökken. Amíg 1970-ben a megye lakosságának csaknem 50 százaléka dolgozott ebben a szektorban, ma már alig több, mint 40 százalék. Ugyanak­kor csökkent az átlagáéikor, évente mintegy 2—3 százalékkal növekedett a fiatalok aránya. Érvényesült a végzett munkával arányban álló anyagi ösztönzés és mintegy 8 százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagkereset, s meg­közelítette az ipari munkásokét, összességében viszont mintegy 8—9 százalékkal több időt is töl­ 1 töttek munkában a mezőgazdasá­gi dolgozók, mint az ipariak. A tervidőszak végére mintegy to­vábbi 20 ezerrel csökken a me­gye mezőgazdaságában dolgozók száma. A kiesést az üzemek csak úgy tudják pótolni, ha képzet­tebb, nagyobb tudású embereket állítanak a helyükre. Jelenleg sajnos még nagy az elmaradás ezen a téren. A szövetkezeti tag­ság négy százaléka nem járt is­kolába, 70 százalékuk pedig nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Szakmunkás bizonyít­ványa is csak a dolgozók 20 szá­zalékának van. Járható út lenne a fiatalok szakmunkássá válásá­nak segítése, a felnőttoktatás to­vábbi szélesítése. 1 A nyugdíj-korhatárnak a csök­kentése már az elmúlt esztendő­ben éreztette hatását. A tervidő­szak végéig várhatóan 4,5 száza­lékkal nő a mezőgazdasági nyug­díjasok és járadékosok száma, akikkel viszont továbbra is szá­molnak a szövetkezetek. A mun­kacsúcsokban azonban szükség lesz munkaerő-átcsoportosításra, a szövetkezetek munkaerő-gazdál­kodásának egyeztetésére, össze­hangolására. A Kiskunsági TESZÖV jövő évi munkaprogramja is számol ezek­kel. Tevékenységüket ennek meg­felelően folytatják, de nagyobb figyelmet fordítanak a közös tu­lajdon védelmére, a kedvezőtlen adottságú üzemek hátrányos hely­zetének fokozatos megszünteté­sére, a takarékos és tervszerű gaz­dálkodás hatékonyabbá tételére. Közreműködnek a zöldség-gyü­mölcs és szőlőtermesztés fejlesz­tésében, a szövetkezeti demokrá­cia erősítésében. Az elnökségi ülés résztvevői ezután tájékoztatást kaptak a szövetkezetek III. kongresszusá­ra való előkészületekről. B. Z. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése 1 nt<. en ülést tartott aSzak- s ■ ■ ez. ok Országos Tanácsa. EWő í». pi rendi pontként Huszár István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoz­tatta a tanácsülést az 1977. évi népgazdasági terv megvalósítá­sával kapcsolatos feladatokról. Rámutatott, hogy V. ötéves tervünk, a számítottnál hátrá­nyosabb feltételek ellenére, ked­vezően indult. Gazdaságunk 1976- ban a népgazdasági terv céljai­val összhangban fejlődik, javult a munka termelékenysége, in­tenzívebbé vált az. anyag- és energiatakarékosság, termelé­sünkben nőtt az export részará­nya. A miniszterelnök-helyettes igen pozitív jelenségnek értékel­te, hogy a közvélemény, a dol­gozó nép megértette gazdasági körülményeinket és kész részt vállalni a problémák megoldásá­ban. örvendetes, hogy — noha a gazdasági folyamatokban újabb nehézségek keletkeztek — a fej­lődés iránya s annak arányai megfelelnek elgondolásainknak. Megindult a népgazdasági egyen­súly helyreállításának folyamata Ä pozitív tendenciák ellenére azonban az idén — ez az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott közleményből is ismert — a nemzeti jövedelem, a termelés, így az életszínvonal is szerényebb mértékben emelkedett a tervezettnél. A fejlődés iránya és annak arányai jók, de fokoz­ni kell a gazdasági építés len­dületét. A népgazdaság egész területén (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenötmillió utas a megye autóbuszain Tömegközlekedésről tárgyalt az SZMT elnöksége Mindannyian közlekedünk. Politikai kérdés is tehát, hogy amikor egyre többen és mind többször vesszük igénybe a tö­megközlekedési eszközöket, az utazással kapcsolatos tapaszta­lataink milyenek. A szakszervezeti tagság részéről beérkezett jelzések, vélemények, felvetések és észrevételek nyomán tűz­te napirendre az SZMT elnöksége ezt a témát, s kért tájé­koztatást a Volán 9. sz. Vállalata vezetőitől. Tegnap délelőtti ülésén tárgyalta meg a megye tömegközlekedésének helyze­téről szóló jelentést — különös tekintettel a városi tömegköz­lekedésre és a további feladatokra — Sohajda József igazgató és Kiss József VSZT-titkár előterjesztésében. Lássunk néhány mondatot az autóbuszállomány, illetve a sze­mélyszállítás fejlődéséről. Míg 1961-ben 63, rá kilenc évre 187, — addig tavaly már 257 autóbu­sza volt a vállalatnak, ötmillió 717 ezer utast szállított 1961-ben — s a múlt évben már közel 45 milliót. Legnagyobb ütemben a helyi tömegközlekedés (Kecske­méten és Baján) növekszik. Kecskeméten például 12 millió utast szállítottak az autóbuszok 1970-ben, — az Idén pedig már meghaladja a 20 milliót az uta­sok száma. A megyeszékhelyen — az 1970. évi 24-ről — tavalyra 38-ra emelkedett az autóbuszok száma. Ez év végén még 11 1K 280. típusú autóbuszt állítanak forgalomba a legnagyobb utasszá­mú 1, la, 2, 4, 12 és 13 sz. vona­lakon. Ezáltal — ezeken megszű­nik a jelenleg sok jogos pa­naszra okot adó zsúfoltság, utas­lemaradás, járatkimaradás. A gondokkal kapcsolatban figye­lembe kell vennünk azt az alap­vető problémát, hogy a forgalom- biztonság céljából is kötelezően végrehajtott selejtezések folytán a csuklós autóbuszállomány mint­egy felére csökkent. Mind emel­lett a megyei buszállományból is jelentős az elöregedett, nem éppen tökéletes kocsik száma, melyek gyakori javításra szorul­nak. A kecskeméti Kiskörút rend­szer kialakítása után — a városi tanács műszaki osztályával közö­sen készült tanulmánytervet — a gyakorlati követelményeknek megfelelően — igen rövid idő alatt átdolgozták, s munkálkod­nak annak folyamatos megvaló­sításán. Az igényeknek megfele­lően kerül sor a vonalvezetés to­vábbi módosítására. Vonaltérképekkel és menetren­dekkel javítják az utastájékozta­tást, amire nézve szintén jogos kifogások hangzanak el. Sok za­var — járatkésés, csatlakozásmu­lasztás, idegeskedés — forrása Kecskemétnek az az „adottsága", hogy szinte körülzárja a vasút, és a járművek gyakran kapnak sorompót. Mindez, valamint a Kiskörút rendszer támasztotta új helyzet megszokása fokozott fi­gyelmet és fegyelmet követel nemcsak a gépjárművezetők, ha­nem a gyalogosok részéről is. Ami a többi város tömegközle­kedését illeti... Baján — 1977. január 3-tól, két újabb autóbusz alkalmazásával, a jelenleg órán­kénti közlekedési vonalakon be­vezetik a 30 percenkénti járatkö­vetési időközt, s további egy autóbusszal, az út elkészülte után beiktatják a hálózatba az újvá­rosi lakótelepet. Kiskunhalas tö­megközlekedési tanulmánytervét az UVATERV elkészítette, s az ütemterv szerint valósul meg az V. ötéves tervidőszakban. Egye­lőre megoldatlan Kalocsa és Kis­kunfélegyháza tömegközlekedé­sének fejlesztése, illetve Kiskőrö­sön ennek kialakítása. Ez majd további eszközbeszerzési lehető­ségektől függ. T. I. Anyaság miatt távol Rövidesen jubilál a gyér- mekgoridozási segély vagy ahogyan gyakran emlegetjük: a „GYES”. Tizedik évforduló­jához közeledik az intézmény, amelyet méltán tartunk a magyar szociálpolitika újítá­sának. Sikeres újításának, mert az első tiz évben csak­nem másfél millióan éltek az­zal a lehetőséggel, hogy ter­melőmunkájukat, foglalkozá­sukat 3—3 évre az anyai hi­vatással cseréljék fel. Hogy főfoglalkozásban gyermeket gondozzanak, neveljenek és erre az időre háttérbe szorít­sák kereső foglalkozásukat. Nagy gond volt életre hívni ezt a három évi félig-meddig fizetéses szabadságot. Akkor is, ha anyagilag nem biztosít­ja a gondtalan megélhetést, de garantálja a jogfolytonossá­got; nemcsak a munkahely fenntartásával, a szolgálati idő beszámítással, hanem a távoliét idejére is biztosított béremeléssel. Ma már magától értetődő, hogy az anya, aki évekre ott­hon maradt egy — vagy há­rom — gyermekével, vissza­térve ugyanazt a bért kapja, mint társai, akik a munka­helyen töltötték ugyanezt az időt. Magától értetődő. Vajon igazságos is? Feltétlenül. Hi­szen az anya a legfontosabb társadalmi funkciót tölti be, amikor minden idejét, ener­giáját a gyermek egészségé­nek óvására, szellemének ki­bontakoztatására fordítja. És ne feledjük, ezért anya­gi áldozatokat is hoz. A szo­ciális kedvezmény fejében — foglalkozásától függően — egy-lcét ezer forintról mond le havonta. És lemond a ré­szére is fontos közösségi élet­ről, olykor kissé saját szak­mai, szellemi fejlődéséről is. Ez utóbbi veszély akkor fe­nyeget, ha a munkahely meg­szakítja a kapcsolatot az évekre szabadságolt munka­társsal. Am ez mind ritkáb­ban fordul elő. Sokkal inkább jellemző, hogy meghívják a rendezvényekre, hogy meglá­togatják, hogy felkínálják ne­ki a továbbtanulás lehetősé­gét. és a nem túlságosan bő­séges segélykeretből is j:o <i GYES-en levőnek. A találékonyságnál, rém­esük szociális érzés a mozga­tója, hanem az a józan meg­fontolás is, hogy a távolit ró munkatárs — amint lehet — az anya szerepe mellett vál­lalja eredeti foglalkozásén ts. Segítenek neki a két hivatás egyeztetésében, gyermeke el­helyezésében, hogy a kínzó létszámhiányt ezéutal is eny­híthessék. Mert erre igen nagy szük­ség van. Különösen az úgyne­vezett női pályákon — ápoló­nők, bölcsődei gondoznunk, kereskedelmi dolgozók köré­ben —-, ahol a S—10 százalé­kot is meghaladja a gyermek­gondozási szabadságon levők száma. Gondoljuk csak meg: 10 év alatt másfél millióan vették igénybe, de egyetlen eszten­dő viszonylatában is !öbb mint negyedmilliót asszony munkáját nélkülözzük a nép­gazdaság különböző területe­in. Nem mindegy tehát, ho­gyan biztosítják részükre a visszatérés feltételeit, miként csökkentik az átálláshoz szük­séges időt. la. M. védelmé szem pont.iáiból a tes.'CO» tosabb; a 48 millió i'oim'.os r.y*» reségtervet túl is teljesítik A. T. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents