Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat íelől tovább növekvő felhőzet, eleinte a Dunántúlon, majd máshol is eső­vel, záporral. Mérsékelt, időnként megélénkülő, a Dunántúlon meg­erősödő délnyugati, nyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz l, plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 292. szám Ára: 90 fillér 1976. december 10. péntek EREDMÉNYEK ÉS TERVEK Az év utolsó hetei az ipari üzemekben Minden jó, hä jó a vége — ezt tartja a közmondás. A termelő vállalatok, üzemek esetében a jó véget egy-egy időszak lezárulá­sakor az előirányzatok teljesíté­se jelenti. Felvetődik azonban egy kérdés a mondás érvényessé­gét illetően: Ha egész évben rap­szodikusan. gyengén^ szervezve, határidőket elszálasztva és e jel­lemzők mindegyikével együttjá­ró kelletlen hangulatban folyt a munka, jó-e minden, ha egy év végi hajrával mégis eléri a kol­lektíva a száz százalékot? Egy-egy termelő egység szem­pontjából talán jó, ám az egye­netlen termékkibocsátás hatással van más vállalatok munkájára, akadályozó tényezőként hat. A megye ipari üzemei például gyak­ran kényszerülnek hajrára az őket ányaggal, félkész termék­kel ellátó cégek kiegyensúlyozat­lan szállításai miatt. Előfordul az is, hogy fontos exporttermé­kek szorulnak az esztendő utolsó heteire, mint például a Villamos Berendezés és Késizülék Művek EK A-gyárának kalocsai gyáregy­ségében. Meskó Csaba gyáregy­ségvezetőtől kaptuk a tájékozta­tást, miszerint az EKA gyáregy­ségében jelenleg is szovjet NSZK, csehszlovák és lengyel megrendelésre készülő lámpates­teket állítanak elő, részben az előbb említett okból. A szocia­lista brigádokkal és törzsgárda- tagokkal az élen mindent „bele­ad” a kollektíva, hogy a múlt évinél 11 százalékkal magasabb tervet teljesíteni tudja, s erre nézve biztatóak is a kilátások. A gyáregység vezetősége pedig a tervteljesítés feladata mellett az 1977. első negyedévi előirányza­tok kidolgozásával, előkészítésé­vel foglalkozik. A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat gazdasági vezetői december 2-án igazgatói értekezleten érté­kelték az elmúlt tizenegy hónap termelési eredményeit. Az ere­deti, 175 millió forintos előirány­zatot évközben 177 millióra emel­ték, de az építő kollektíva veze­tői megnyugtató érzéssel állapít­hatták meg: a felemelt tervet is teljesítik. Az 1976. évi átadásra vállalt építkezések döntő részét már befejezték a dolgozók. A fo­lyamatban levő munkálatok több­sége már a jövő évben átadandó építkezéseken zajlik. Ezért aszó- banforgó értekezleten is inkább az 1977. évi feladatoknak szen­teltek több időt. Csapó István igazgatótól tudjuk, hogy a jövő esztendőben 200 millió forintos termeléssel akarja a kollektíva megünnepelni a vállalat megala­pításának 10. évfordulóját. Most, az utolsó hetekben ennek fontos feltételeként nagy gondot fordí­tanak a tervezési és szervezési előkészületekre. A Bajai Lakberendező és Épí­tőipari Szövetkezet a megye je­lentékeny exportot előállító ipari szövetkezeteinek egyike. Bajnai György megbízott elnöktől sike­res esztendőt körvonalazó választ kaptunk a tervteljesítésre és a hátralevő hetek feladataira vo­natkozó kérdésünkre. — Az 1975-ben elért termelési és árbevételi szintünkre már no­vember 30-ra eljutottunk. A hát­ralevő hetekben egy-két száza­lékos túlteljesítésre számítunk. 1976-ban a közvetlen tőkésex­portunk 19—20 millió forint ér­tékű lesz, a közvetlen szocialista kivitelünk értéke pedig megha­ladja a 25 millió forintot. A szövetkezet irányító appará­tusa decemberben a(z 1977. évi termelés tervezésével, a kapaci­tás jóval meghaladó rendelésál­lomány szelektív vizsgálatával foglalkozik. A. T. S. Losonczi Pál Űj-Delhiből vidéki útra indult Köves Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az indiai fővárosban tett láto­gatásának befejeztével országjá­ró körútra induló Losonczi Pált és kíséretét csütörtökön helyi idő szerint 15.20 órakor ünnepélye­sen, katonai díszpompával bú­csúztatták Üj-Delhi repülőterén. A búcsúztatáson indiai részről Fakhruddin Ali Ahmed köztár­sasági elnök és felesége, Indira Gandhi miniszterelnök-asszony, valamint számos közéleti szemé­lyiség vett részt. Az indiai különgépen ország­járó kőrútjának első állomására — Bangaloreba — induló magyar államfő a meleghangú búcsúzta­tásra válaszolva ezeket mondot­ta: Hivatalos eszmecseréinket és tárgyalásainkat befejezve, indiai küldetésünk első részét teljesít­ve. néhány perc múlva elhagy­juk országuk gyönyörű és ven­dégszerető fővárosát. Búcsúzóul szeretném még egyszer megkö­szönni azt a szívélyes, és baráti fogadtatást, amelyben felesége­met, engemet és kíséretem vala­mennyi tagját részesítették. Az ^Indiai Köztársaságban tett eme, második látogatásom mindenben igazolta eddigi tiszteletünket, ba­rátságunkat, várakozásainkat. Kiépült és rendszeressé lett sze­mélyes kapcsolataink tartalmára és értékére utal az a tény, hogy otthon éreztük magunkat főváro­sukban. * Újból megbizonyosodtunk róla, hogy nem puszta udvariassági formula az a kapcsolatainkat jel­lemző megállapítás, hogy néze­teink az emberiség létfontosságú kérdéseiről, országaink viszonyá­ról azonosak, vagy nagyon közel állnak egymáshoz. Azzal a meggyőződéssel hagy­juk el Üj-Delhit, hogy india kor­mányának az ország haladását és felemelkedését szolgáló intézke­dései, valamint haladó és tevé­keny külpolitikája elősegíti a nemzetközi enyhülés folyamatá­nak erősödését, hozzájárul Ázsia és a világ békéjének és biztonsá­gának megszilárdításához. Még egyszer köszönöm önök­nek a szíves vendéglátást. Azt kívánom önöknek, az Indiai Köztársaság kormányának, egész országuk népének, hogy mihama­rabb váljanak valóra legszebb terveik és elképzeléseik. Az indiai fővárosból való elin­dulása előtt Losonczi Pál nyi­latkozatot adott az indiai tele­víziónak, részletesen szólva in­diai benyomásairól, a tárgyalá­sok eredményeiről, Magyaror­szág külpolitikai törekvéseiről és társadalmi-gazdasági fejlődésé­ről. Befejezésül megköszönte az indiai televíziónak, amiért lehe­tőséget adott arra, hogy így „szemtől-szembe” találkozhatott India népével, majd ezeket mon­dotta: „Hadd fejezzem ki a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, Minisztertanácsa és népe nevében legőszintébb jókívánsá­gaimat India népének, és hadd kívánjak további sikereket neki, miként Indira Gandhi vezette kormányának a társadalmi ha­ladásért és gazdsági felemelke­désért vívott eredményes küzde­lemhez”. (MTI) Már az utolsó simításokat is elvégezték a szovjet szerelők a Kossuth Rádió solti adóantenná­ján, s tegnap — nyolc hónapig tartó munka után — hazautaztak. Képünkön a hazautazok búcsúz­nak Solttól. Huber István, az adóállomás vezetője még egyszer kezetráz az egyik adótorony-sze­relővel. A többi berendezés szovjet sze­relői azonban még maradnak. December 2-a óta már rendsze­res próbasugárzást végez a solti adó. Alsó képünkön Sz. Sz. Laza- revszkij, a szovjet szerelőcsoport vezetője frekvencia-fokozatokat mér és a műsor hangminőségét ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvételei) Környezetvédelmi szemlélet Már a középiskola első osz­tályában tudatosul minden tanulóban g munkával, a ter­meléssel kapcsolatban az, hogy az ember kisajátítja a természeti környezetet a szük­ségleteinek kielégítése érde­kében. Semmi mással nem helyettesíthető igazság ez. Csakhogy a természeti tarta­lékok korlátozottak. Egy ré­szük munkával újratermel­hető, más részük viszont nem, s éppen ezért az emberi kör­nyezet védelme történelmi és társadalmi szükségszerűség; e tevékenységben is életre kell hívni a nemzetközi együtt­működést. A KGST-tagországok együt­tesen küzdenek a légszennye­ződés ellen, a nemzetközi ví- ziutak, az Odera és a Duna további szennyezésének meg­akadályozásáért; ellenőrző és tájékoztató rendszert építenek ki, együttműködési központot hívnak életre, amely az ENSZ' környezetvédelmi prog­ramjával hangolja össze a munkát. Egy hónapja gyűjtögetem a Magyar Távirati Iroda kör­nyezetvédelemmel kapcsolat­ban kiadott híreit, tudósítá­sait. Az íróasztalomon a nap­táram alatt hat anyag várta, hogy kommentáljam. Részleteiben is elkészült az a terv, amely a Balaton víz­védelmét, a keszthelyi öböl további eliszaposodásának megakadályozását szolgálja. Az egykori kis Balaton, amit néhányezer hektár föld miatt lecsapoltak, most a kormány döntése szerint 1 milliárd fo­rint költséggel bár, de vissza kell, hogy nyerje eredeti ren­deltetését, mégpedig azt, hogy százmillió köbméter vizet tá­rol, s a természetes öntisztu­lással ad a tónak, nemzeti természeti kincsünknek, új életet. A terelőgátak építését még a mostani tervidőszakban megkezdik, s a munkát a VI. ötéves tervben fejezik majd be. A másik: módosítani kell a Balaton regionális tervét, mert már az idén elérték az 1980— 85-re tervezett maximális fo­gadóképességet, s emiatt a fejlesztés alapkövetelménye a szennyvízelvezetés megoldá­sa. A Kőbányai Gyógyszer- árugyár dorogi gyáregysége környezetvédelmi laborató­riumának munkatársai példá­ul jogot kaptak arra, hogy minden új technológiát fe­lülvizsgáljanak, s ha az kör­nyezetvédelmi szempontból nem megfelelő, megtilthatják a bevezetését. Az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanács levegő- tisztasági alapjából jövőre 200—220 millió forint támo­gatást nyújt majd a légszeny- nyezést-csőkkentő vállalati be­ruházásokhoz. De ezt a hírt idéznem kell: „... figyelemre méltó kezde­ményezés született Szolnok megyében a környezetvédelem társadalmi méretű kiszélesíté­sére. A közeljövőben taninté­zetekben is megkezdik a kör­nyezetvédelmi szemlélet ki­alakítását. Az általános és középiskolák tanulmányi ki­rándulásainak egy részét a természeti értékek, a termé­szetvédelmi tájak megismeré­sére fordítják. Az osztályfő­nöki órák foglalkozásain is gyakrabban szerepel majd a környezetvédelem, a környe­zetszeretet témája.” Azt hi­szem a törekvés önmagáért beszél, s elégséges társadalmi okok miatt kell előbb-utóbb mindenütt követni. Bács-Kiskun megyében 1980- ra a valamilyen formában vé­dett természeti területek 'nagysága 45—46 ezer hektár lesz, s ez mintegy 5 százalé­kos területi arányt jelent, amely nemzetközileg kiemel­kedő. Kimondhatjuk, hogy itt a Duna-Tisza közén minden együtt van ahhoz, hogy a kör- nyezetvéő.elmi szemlélet át­hassa a helyi politikát, annak alkotórésze lehessen. A kör­nyezetvédelmi szemlélet ki­alakítása ENSZ-program, mondhatjuk úgy, hogy világ­törekvés, de mint írtam is a KGST egyik programja azért, mert nemzeti, társadalmi igény, s minden szinten egy­ben alkotóerő is. Cs. K. Óriási art ál vök Kiskunfélegyházáról • Jól haladnak az éves terv teljesítésével az Április 4. Gép­ipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárában. No­vember végén a gyár árbevétele mintegy 2 százalékkal ha­ladta meg az időarányosan tervezettet, s várhatóan hasonló eredménnyel zárják majd az évet. Az utolsó hetekben film. bepárló berendezéseket, konzervipari sterilezőket, valamint 100 és 150 köbméteres tárolótartályokat gyártanak. Felvéte­lünk is egy tartály készítését ábrázolja. Jelentős a félegyházi gyár export termelése is, jelenleg szovjet és NDK-beli meg­rendelésre készítenek vegyipari berendezéseket, alumínium­tartályokat. Az Agrártudományi Egyesület 25. évfordulója A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete meg­alakulásának 25. évfordulója al­kalmából jubileumi ülést tartot­tak tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban. Dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának gazdaság- politikai osztályvezetője, a MAE megyei elnöke, ünnepi beszédé­ben visszapillantott az elmúlt negyedszázad munkájára. — Megyei szervezetünk 1952 februárjában alakult. Százhúsz mezőgazdasági, állami gazdasági és gépállomási szakember részvé­telével. Az alapítók egy része ma is megbecsült tagja és aktív munkása egyesületünknek. Töb­ben vezetőségi tagok, szakosztá­lyi vezetők. A MAE Bács-Kiskun megyei szervezete az elmúlt 25 év alatt döntő részt vállalt a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek, a termelés fejlesztésé­ben. Különösen az utóbbi évti­zedekben bontakozott ki az az erő, amely a szakemberek ilyen­fajta társadalmi tömörülésében rejlik. Ma büszkén mondhatjuk, hogy a MAE Bács-Kiskun megyei szervezete jelentős tényezővé vált társadalmi életünkben és a me­zőgazdaság fejlesztésében. Szer­vezetünknek több mint ezerhét- száz tagja van, 11 szakosztályban és hat helyi csoportban folyik a sokrétű, színvonalas munka — hangoztatta a szónok. A későbbiekben rámutatott, hogy az egyesület fórumot te­remt a népgazdaság legkülönbö­zőbb területein dolgozó agrár- és más szakembereknek a mezőgaz­dasággal kapcsolatos véleményük kifejtésére, összegyűjti javasla­taikat és ajánlásaikat, hogy azo­kat hatékonyan felhasználhassák a megye mezőgazdságának fej- jesztése érdekében. Vonzott és vonzza az egyesü­letbe a szakembereket, hogy zászlóvivője tudott lenni a tudo­mány, a technika és az élenjáró gyakorlat széles körű elterjeszté­sének, új növény- és állatfajták, hibridek, korszerű technológiák, eljárások, termelési rendszerek elterjesztésének. Az egyesület kezdettől fogva fáradozik a me­zőgazdasági szakoktatás fejlesz­tésén, a továbbképzés korszerűsí­tésén. Segíti a pályakezdő fiatal szakemberek beilleszkedését a munkába, a társadalmi életbe. Az utóbbi néhány évben a fia­talok és a nők bevonásával tett sokat a további fejlődés érde­kében. A feladatokról szólva megálla­pította, hogy az MSZMP XI. kongresszusának, a megyei párt­értekezlet határozatainak végre­hajtása folyamatos tennivaló. — Az egyesületben, a munka­helyünkön is úgy kell dolgoz­nunk, hogy az 1977. évi feszített terveinket végre tudjuk hajtani. A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növelése kemény fel­adat. de teljesíthető. Szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzem az eddiginél jobban kihasz­nálja adottságait. Sok a tartalé­kunk a munka jobb megszerve­zésében, az agrotechnikai fegye­lem betartásában, az okszerű ta­karmányozásban. Kiemelt figyel­met kell fordítanunk az V. öt­éves tervidőszak alatt a kerté­szeti ágazatok fejlesztésére — fe­jezte be beszédét a MAE megyei elnöke. Ezt követően az egyesületben hosszú idő óta kiemelkedő mun­kát végzők részére kitüntetése­ket adtak át. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta dr. Márkus Ferenc, a Kecskeméti Zöldségtermesztési' Kutatóintézet kalocsai paprika­nemesítő állomásának tudomá­nyos osztályvezetője és Kovács József nyugdíjas mezőgazdasági mérnök, öten kaptak aranyko­szorús egyesületi jelvényt, hár­man pedig jubileumi emlékpla­kettet. A MAE megyei szervezetének 1977. évi célkitűzéseiről Suba Sándor titkár tartott beszámolót, A munkaterv szerint két nem­zetközi tanácskozást szerveznek Kecskeméten. Az egyik a takar­mányozással függ össze, a másik pedig a szarvasmarha-tartással. Négy országos rendezvényre is sor kerül. Kerekasztal konferen­ciát szerveznek a szabályozó rendszerekről, a megye szőlő- és gyümölcstermesztésének helyze­téről. Bel- és külföldi tanulmány- utakat szerveznek. Nehéz lenne felsorolni a gazdag program ese­ményeit, hiszen felölelik a mező- gazdasági termelés minden ága­zatát A jubileumi ülésen kitűnt: a MAE arra törekszik, hogy olyan légkört alakítson ki, amely az agrárszakemberek alkotóerejét az eddiginél még jobban kibonta- * koztatja. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents