Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 8

Jelentős feladatok az erdőgazdálkodásban

Beszélgetés Baránvi László igazgatóval

A gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítását jelenti, hogy hazánkban az elmúlt két évtized alatt 400 ezer hektárral nőtt az erdőterület. Ugyanilyen nagyságú kivágott erdő helyét is újra telepítették. E munkát a racionális földhasználat is sürgeti. Lényege, hogy a földhöz, a mikroklímához kell a termesztést igazítani. Az intenzív mezőgazdálkodásnak megfelelő növényféleségek termelését szükséges szorgalmazni, ahol viszont az említett külső tényezők nem teszik lehetővé, ott az extenzív kultúra, mind például az erdő, foglalja el a területet. Egyes fafajok — elsősorban a fenyőfélék — a gyenge talajon is megélnek, gazdaságosan hasznosítva a. területet, ugyanakkor talajjavító hatásuk is van.

A művelési ágak helyes megválasztásával a termelékenység fokozható. Bács-Kiskun megyében az 1950-es évek végén határozatot hozott a megyei párt- bizottság, mely szerint a homokhasznosítást — olyan területen, ahol a szőlő és gyümölcs telepítése nem eredményes — erdőtelepítéssel kell megvalósítani.

A MÉM Statisztikai és Gazdaságfejlesztő Központja a századfordulóig kidolgozta a racionális földhasználat következtében várható változásokat. E szerint az országban 20 százalékkal, Bács-Kiskun megyében 16 százalékkal csökken a szántóterület, s helyette erdő-, valamint egyéb ültetvények: szőlő és gyümölcs foglalja el néhány szántóföldi kultúra helyét.

A fakitermelés is növekszik az ipar igényeinek megfelelően. Míg 1920—1960 között évente 3 és fél millió köbmétert, a IV. ötéves terv időszakában átlagosan 6 és fél millió köbméter fát vágtak ki az országban. A világ minden táján meggyorsult a fakitermelés, hiszen fontos nyersanyag, alapanyaga a cellulóznak, amelyből a legkülönfélébb használati cikkek készülnek, valamint a papír is. Ennek ellenére az európai gazdasági bizottság felmérése szerint Európában 60— 70 millió köbméter lesz a fahiány 1980-ban. E prognózis, valamint a hazai igények növekedése már korábban ösztönzően hatott az erdőtelepítésre, amely állami célcsoportos beruházásból valósult meg. A IV. ötéves tervidőszak alatt a hazai erdőgazdálkodás fejlesztésére ötmilliárd. a faipar kapacitásnövelésére és gyártmányfejlesztésre másfél milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg.

Bács-Kiskun megye nagyobb részén a Kiskunsági Erdő- és Fajeldolgozó Gazdaság erdői találhatók. összesen 65 ezer hektár, nem összefüggő erdő. A gazdaság igazgatójával. Barányi Lászlóval az elmúlt öt esztendő eredményeiről és az V. ötéves tervben rájuk háruló tennivalókról beszélgettünk.

— Sikerrel teljesítettük a IV. ötéves tervben meghatározott feladatainkat, sőt, egyes ágazatokban jelentősen túlszárnyaltuk az elképzeléseket. A halmozott termelési értékünk megközelíti a másfél milliárd forintot, a vállalati nyereségünk pedig 140 millió forint, csaknem háromszorosa a tervben rögzítettnek. Az elmúlt években veszteséges ágazatunk nem volt. A legfontosabb — a magtermesztéssel, a csemeteneveléssel, az erdőtelepítéssel, a fahasznosítással és -feldolgozással foglalkozó — üzemágak nyereségtervüket több százezer forinttal haladták túl. Ez azért is kedvező, mivel a költségek ezzel párhuzamosan nem emelkedtek, ellenben növekedett a munka termelékenysége. Amíg 1970- ben kétezerszáz fizikai dolgozó 168 millió forint termelési értéket állított elő, tavaly kétezer negyven munkás 227 milliót. A fakitermelésünk hatezer köbméterrel több a tervezettnél — így meghaladja a 800 ezer köbmétert az üzemtervi előírások betartása

• A jánoshalmi üzemben az Idén IS ezer köbméter gömbfát dolgoztak fel.

• Ötéves fenyőerdő Kiskunhalas határában.

mellett. Üj erdőtelepítés, valamint a kivágott helyének újraül- tetése, amit erdőfelújításnak nevezünk. összesen nyolc és fél ezer hektáron valósult meg.

Az erdőgazdaság az elmúlt években végzett kiemelkedő munkájáért eddig kétszer kapta meg a Kiváló Vállalat címet, s egy alkalommal miniszteri dicsérő oklevélben részesült. Vajon a most elkezdődött V. ötéves tervben számíthatnak-e hasonló sikerre? Az eredményességhez szükséges alapokat lerakták-e, ami például a gépesítettség fokozásában, illetve szociális és egyéb beruházásokban mérhető.

— Gépekre az elmúlt öt évben hetven millió forintot, épületberuházásra 28, szociális jellegűekre négymillió forintot költöttünk. A beruházások a további előre lépésünk érdekében történtek, amivel egyben biztonságos alapot is létrehoztunk a termelés fokozásához. Legfontosabb feladatunk, hogy a következő években eszközeinket hatékonyabban, gazdaságosabban kihasználjuk. Jelentősnek tartjuk, hogy az eltelt öt évben harminc- nyolc erdészcsalád lakásába vezettük be a villanyt.

— Régen úgy tartották, hogy a homok fája az akác. Ma viszont ebből alig telepítenek.

— Az akác csak jó talajon fejlődik megfelelően. A megye homokos részein a 30—50 évvel ezelőtt telepített akácosok kevés fát adnak, hektáronként csupán 50—100 köbmétert. Ma már úgy tartjuk, hogy a fenyőfélék eredményesebben termeszthetők,

ugyanis hektáronkénti fahozamuk 200—250 köbméter, bár igaz az is, hogy teljes kifejlődésükhöz csaknem fél évszázad szükséges. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is a fenyőtelepítés mellett szól. Az V. ötéves terv időszaka alatt a gyenge akácosok helyére és parlagterületekre telepítettünk fenyőt, összesen hat és fél ezer hektáron, így ma már 20 ezer hektárnyi a fenyővel borított területünk. Terveink szerint 1980-ig — felújítás és új telepítésként — csaknem nyolcezer hektáron ültetünk fenyőcsemetéket, s ezenkívül kétezer hektárnyi területen lombos fafajokat, cellulóznyárt is.

— A fakitermelést és -feldolgozást mennyivel növelik az elkövetkezendő években?

' — Feladatunk, hogy 1980-ig egymillió köbméter fát termelünk ki az erdőkből, ugyanakkor növeljük a rönk- és papírfa-kiter- melés eddigi arányát. Ipari felhasználáshoz 66 százalékkal többet kell adnunk, mint az elmúlt öt évben. Ezenkívül a Jugoszláviában megépült cellulózgyár alapanyag-ellátásában is kivesz- szük részünket. A fafeldolgozó ágazatban elsősorban a meglevő berendezések, gépek jobb kihasználását, az elkezdett beruházások mielőbbi befejezését tartjuk legfontosabbnak. Hagyományos termékeink mellett újabbakat is elő akarunk állítani a bútor- és építőipar részére, s emellett a fabulladék célszerű felhasználását is szorgalmazzuk. Az elmúlt háromnegyed évben 35,5 ezer köbméter gömbfát dolgoztunk fel, hatezer köbméterrel többet, mint az elmúlt esztendőben és 20 ezer köbméter kész terméket állítottunk elő. Mint az elmúlt időszakban, úgy most is az a célunk, hogy a ránk háruló feladatoknak eleget, tegyünk, s töretlenül, dinamikusan fejlődjön gazdaságunk.

— Befejezésül, kérem, szóljon a zöldövezeti és parkerdők létesítéséről.

— A IV. ötéves terv időszaka alatt a megye több városának és községének környékén létesítettünk zöldövezeti erdőt, elsősorban a halasi járásban emlékparkokat, összesen 167 hektárnyi területen. Kecskemétet ma már 115 hektár új telepítésű zöldövezeti erdő is szegélyezi. Átadtuk a csa- lánosi parkerdő berendezésekkel együtt, amelynek elkészítésében a gazdaságunk ötven dolgozója három nap társadalmi munkát végzett. Hasonló létesítményünk van Félegyházán és Kiskunhalason, valamint Jánoshalmán is hozzákezdtünk a parkerdő kialakításához. Az V. ötéves tervben anyagi lehetőségeink figyelembevételével folytatjuk tovább a zöldövezeti erdősítést. Évente félmillió forintot költünk ezek berendezéseinek elkészítésére.

Cs. I.

Fürdőszobák

faforgácslemezből

Kaposvárott, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál megkezdték a laminált faforgácslemezből készülő fürdőszobák sorozat- gyártását. A víz- és villany- vezetékkel ellátott, tükörrel felszerelt fürdőszobák az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetnél jelesre vizsgáztak, azonos értékűek a betonból készültekkel.

• Nem kívánok szélsőségesen általánosítani, természetesen ellentétes előjelű magatartással is találkozhatunk — én csak a leggyakoribbról beszélek.

A szocializmus hajnalán számos viselkedési formával — például az össznépi tegedőzéssel — igyekeztünk hangsúlyozni, hogy dolgozók között nincsenek, nem lehetségesek rangbéli elválasztó falak. Viszolyogtunk az afféle szavaktól is, mint a kiszolgáló, vagy akár a személyzet. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a régebben így jelölt tevékenységet emberi méltósággal lehet és kell folytatni. Senki ne alázkod- jék meg senki előtt! Egyenes derekakra és talpra segített kapcsolatokra vágytunk. Azóta egynémely kapcsolat ismét a fejére állt.

Jobb szó nem lévén szolgáltatóknak nevezzük őket. (A takarítónőt, a bolti eladót, a pincért, a a szerelőt, stb ... stb ...) Többségük ma és nálunk: szemleleteltolódás, távképzet rabja. Többségük hatalmasságnak érzi magát. Hatalmat sokféleképpen lehet gyakorolni, pallérozottan is. ök egy elavult és durva kényúri mintát reprodukálnak. Ügy hangzik. mintha tréfálnék.

A napokban olvastam Kosztolányi Dezső egyik karcolatét a pesti pincérekről. Hálásan, szinte meghatottan dicséri a gyengédségig érő kedvességüket, helyenként: szellemességüket, finom gesztusaikat. Bármilyen műves, remek írás: nem merném előadóest műsorára tűzni. A közönség harsányan nevetne pamfletnek fogná fel.

Ha a komoly és a tréfás eny- nyire súrolja egymás határát: a groteszkben járunk, a fejetetejé- re állított helyzetben.

• A háttér nyilvánvalóan gazdasági. A főkérdés • kinek kire van szüksége, ki -a rászoruló. A szolgáltatók megszokják, hogy a nem-szolgáltató. kiszolgáltatott. Megszokják és „bepörögnek”. A munkájából estefelé hazatérő anya például okvetlenül kenyeret, péksüteményt akar vinni a családjának. Ha már kifogyóban a pékáru: kegyet lehet gyakorolni vele, semmiért meg lehet leckéztetni. Sőt. Szemtanúja voltam, amint egy kisfiával érkező anya kenyeret kért. Az eladó odavágta: — Nincs! — és az üres polcokra bökött. A következő pillanatban megjelent egy

Kiszolgálók

protekciós. Kapott kenyeret Igaz: a pult alól húzta- ki az eladó —- de szégyen, takargntás nélkül, váltig kevélyén. Mert mi történhet? A kisfiús anya legfeljebb botrányt csap. Akkor abban az üzletben kegyvesztett lesz. Ha akad vakmerő, aki válasz-adásra kényszeríti az eladót, ő így felel:— A másik vevő félretetette... Ilyen változat valójában nem létezik — de a válaszokban sokminden előfordul, ami elrugaszkodik a történelmi hiteltől A panaszosok tapasztalhatják ezt. Egyszer, csúcsforgalomban már félórája vártam taxira, ami kor lépésnyire az állomástól égj házaspár leállította a végre befutó kocsit, a férfi á sofőr; füléhez hajolt — bizonyára busó: borravalót ígért — majd .beszálltak ketten. Feljegyeztem a kocs: számát és kivételesen panakzl tetletn. Ä válaszlevél tudatta hogy az említett házaspár gye rekét szállította a kórházba, ilyer esetben a sofőr kötelessége.. Megírtam, hogy gyerek egyáltalán nem jelent rneg a láthatáron Az újabb válaszlevél tudatta, hogy tévedek, bizonyíték rá a sofőr feljegyzése, amelyben írva áll az eset. A szolgáltató szervek rendszerint tűzön-vizén át védik beosztottjaikat — kényszerből. Bajosan szereznek új alkalmazottat. A sztereotippé merevedő mondat: — Inkább ilyen emberrel dolgozom, mint semmilyennel.

Tévedés ne essék, a szolgáltatónak is épp elég a gondja-baja, súlyos fáradsága és sérelme munkájában. Ám gondja-baja, fáradsága, sérelme volt a- német-római császárnak is — úgy. hogy ez nem mentség.

• A megoldást nem egyéni akcióknak kell hozniok. . Addig is ,-r vajon mégis — helyes-é az egyéni kiállás? Egyetlenegyszer- megtörtént velem, hogy az élelmiszerüzlet közepén szónoklatot tartottam. — Nem veszekedtem — dörögtem Akkor már az égig ért a pókhendiség, a hatalrhas- kodás és másokat sújtott, nem is engem — így nagyobb volt az erkölcsi' fedezetem. Szabályos Don Quijote-i szerep: átitatja a szent hévvel vegyült komikum. Pillanatnyilag mégis megdöbbentettem az eladókat, elnémított

ta őket a csodálkozás. Á dörgedelem szokat- lansága miatt Tudniillik a.má- 5ik csoport reagálása még aggasztóbb. A nemszolgáltatók megszokják. hogy kiszolgáltatottak és alázatossá válnak. Az uszodában döbbentem rá, hogy itt már csakugyan beidegződésről van szó: A közönség egy része- körülhizelgi a kabinosnőt. Abszolút öncélúan. Például estefelé az egyik vendég:.— Képzelem, Tecám. menynyire várják már magát haza! Ö, foghegyről: — Tudják, mikor jövök. A vendég: — Nélkülözhetetlen- maga’ otthon 'is.!

Az is megnyomva, jelentősen. Ezt már Teca nem méltatja válaszra, nem társalog mindenfelékkel. Mi a tét? Legrosszabb esetben az ember vizes, fürdőruhában öt-tíz percig vár a kabin kinyitására. De a hízelgők-is varnak néha. A szolgáltatókat ne-' héz meghódítani. Sókan kitartóan próbálkoznak. Karácsony előtt • a fodrászoknál amiének az a jándék-csomagok. a hajmosónak, a manikűrösnek is. Kétlem, hogy a felebaráti szeretet ösztönzésére. A vendégek félnek, hogy a borravaló sem elég.

A nem-szolgáltatók is szemlélet-eltolódás,. téyképzc t . áldozatai. Azt hiszik: a szolgáltatókat többszörösen meg kell Vásárolniuk. Borravalóval, ajándékkal, hízelgéssel, alázattal. •

• Ez a légkör igen kedvez az aprócska csalásoknak,' .a szabálytalanságokat elkövető szolgáltató még sokkal öntudatosabb társainál. A reklamálót lehurrogja. Egyszer egy sikkasztóval találkoztam, akiről még riem tudtam akkor, miben jeleskedik. Arra lettem figyelmes: mekkora eréllyel hordja le a magánál érdemesebbeket. Az ilyen fellépés megtévesztő, elsöprő, lehengerlő. Kivált, ha a másik fél könv- n.vén meghajol.

' Mindezt többféléi kellene gyógyítani. Az alapoknál: ha estefelé is lenne elégendő kenyér, sénki ^e. törné magát itt a kivételezett státuszért. Ha csúcs fn-* galomban is lenne taxi. előre senki se „ígérne be " a sofőrnek. Más oldalról: ne-a közönség,-'.hanem a munkáltató szerv-, intézmény. tegye. érdekeltté alkalmazottait, a máinál jóval nagyobb mértékben. Végül, de nem utolsósorban: az erkölcsi-szellemi ráhatás is elengedhetetlen. Ezért is íródott ez az írás.

I A.

A két óriás

Látogatás Százhalombattán

Csőhálózatok végtelen szövevénye, furcsa acéltornyok tömege, automata berendezések sorozata —, mindez együtt Százhalombatta. Lenyűgöző látvány.

Itt létesült a Dunai Kőolajipari Vállalat, mellette a hőerőmű. Mind a két óriási üzem bővítésének építkezései nemrég fejeződtek be, november elejen volt az új üzemrészek ünnepélyes átadása. ■

— Kormányzatunk 1961-ben hagyta jova a kőolajipar hatalmas beruházásának alapokmányát. Akkor az volt a terv, hogy a Szovjetunióból a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagból eyi , millió tonnát dolgozunk fel motor-hajtoanyagokka, kenőolajokká. Hamarosan nyilvánvalóvá vált. hogy ez a teljesítmény kevés, nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. A Gazdasági Bizottság 1968. májusában hozptt határozatában jóváhagyta a D.KV bővítését. Az építkezés megkezdődött és 7,2 milliárd forint beruházással 40 létesítményből 11 gyorsított ütemben készült cl. Ennek köszönhetőén november elején megtörténhetett az ünnepélyes átadás. Lahetővé vált a terveknek megfelelően a finomító kőolaj feldolgozó teljesítményének évi 9, millió tonnára történő növelése. Az idei tervünk 7,5 millió tonna.

Így kezdi a tájékoztatást a hatalmas, üzem kibővített részében, a DKV—II-ben Érszegi .Nándor termelési főmérnök, majd a következőképpen folytatja. „

— Dicséret illeti a szorgalmas építőkét, a kivitelezők jó együttműködését. Az sem közömbös, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökséget vállalt 1960-ban a DKV építése felett. Sikerült is mozgósítani a fiatalokat a beruházási és a termelési feladatok megoldására, a több termelésre, az üzembehelyezési határidő lerövidítésére.

Talán ezért is érdemes erről külön említést tenni, mert a DKV-ban az átlagéletkor 32 év.

— A nyersanyagot főként a Szovjetunióból kapjuk — magyarázza a főmérnök. — A Barátság

I

_íj. vezetékeken érkezik. Ezenkívül feldolgozzuk azalgyői, valamint az arab országból érkező kőolajat is. A további tervek szerint a vállalat teljesítő- képességét évi 10 millió tonnára kívánjuk- emelni.

A DKV üzemei szoros technológiai kapcsolatban állnak. Erről személyesen győződtünk meg az üzem- látogatás során. A kőolaj feldolgozásának* első lépése az úgynevezett frakcionált lepárlás. Ez négy atmoszférikus és vákuum desztilláló üzemben megy végbe. Ezekben atmoszférikus lepárlással történik az úgynevezett fehéráru —. ide tartozik a benzin, a petróleum, a gázolaj — előállítása. Ezután vákuum, lepárlással az atmoszférikus lepárlás maradékának . a pakurának szétválasztása paraffinos olajpárlatokra és gudronra.

A lepárlás során termelt benzin a frakcionáló üzemben kerül további feldolgozásra. A mintegy 30 féle termékből néhányat a közelmúltban még importálni kellett. A bővítésnek köszönhetőén a belföldi igényeket kielégítő olajfinomításon kívül 1 milliárd forint értékű aromás szénhidrogénterméket — 40 százalékkal többet a tervezettnél —

küldünk a nvueati piacokra.

• A kétmillió tonna évi termelőképességíi atmosz-. férikus vákuumdesztilláló üzem.

A fejlesztés során tehát a kőólajJepárlás növekedik további 1 millió tonnával, májd kiegészítik az üzemet, hogy jobban megfeleljen a minőségi, a kór- ‘ nyezetvédelmi, a gazdaságossági kívánalmaknak. Pel- dául a gázolaj kénm'entesítő üzemben keletkező kénhidrogén .feldolgozását külön oldják - meg..

Az olajfinomító mellett épült meg a Duna menti Hőerőmű. Építése 1960-ban- kezdődött, 1968-1ft 7 ftépegvséget létesítettek, Bővítésére 1970-tol került sor, hat 215 megawattos blokkegységet létesítettek.

jrzzei _ az erőmű összteljesítménye—a túlterhelt-.

sí lehetőségeket figyelembe véve — megközelíti a 2006 megawattot. Ezzel közép-európai viszony latiján. is számottevőnek minősíthető. Jelenleg az ország villamosénerftia ellátásának 40 százalékát szolgáltatja.

Mindenről Verle Győző aZ erőmű műszaki igazgatója ad információt. Arról is. hogy ogy-egy blokk értéke 1 milliárd forint. Megnéztük a vezérlőt érmét. Egy ember 516 nyomógombot kezel. 386 hibajelző tábla van előtte, munkáját számítógép segíti. A gép fő feladatai: a mérés, feldolgozás, naplózás. események rögzítése.

— Az együttműködés során az ei.-őmű az olajfinomítónak a gőzszolgáltatás mellett a •berendezések részére szűrt. Duna vizet, valamint villamos- energiát is szolgáltat. Ezért a finomítótól tüzelőanyagot kap. A vákuumdesztilláció yéétermoke- ként keletkező, már említett gudrónt. Ez nehéz fűtőolaj. amely 130 Celsius fokon még nem hasznosítható Ahhoz, hogy tökéletesen eltüzelhető legyen, mo—190 fokra kell felmelegíteni. Emiatt tüzelése csak koncentráltan, különleges berendezésekkel gazdaságos. Kiegyenlítő tüzelőanyagként földgázt is égetnek. Mindkét tüzelőanyag csővezetéken érko* zik —. hangoztatja a műszaki igazgató.

Még annyit: az erőmű építése határidő előtt fejeződik be. Négy és fél hónappal előbb lett kész ai előirányzottnál, jóval kevesebb költséggel,.