Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 8 Jelentős feladatok az erdőgazdálkodásban Beszélgetés Baránvi László igazgatóval A gazdaságpolitikai elképzelések megvaló­sítását jelenti, hogy hazánkban az elmúlt két évtized alatt 400 ezer hektárral nőtt az erdő­terület. Ugyanilyen nagyságú kivágott erdő helyét is újra telepítették. E munkát a ra­cionális földhasználat is sürgeti. Lényege, hogy a földhöz, a mikroklímához kell a ter­mesztést igazítani. Az intenzív mezőgazdálko­dásnak megfelelő növényféleségek termelé­sét szükséges szorgalmazni, ahol viszont az említett külső tényezők nem teszik lehetővé, ott az extenzív kultúra, mind például az erdő, foglalja el a területet. Egyes fafajok — első­sorban a fenyőfélék — a gyenge talajon is megélnek, gazdaságosan hasznosítva a. terü­letet, ugyanakkor talajjavító hatásuk is van. A művelési ágak helyes meg­választásával a termelékenység fokozható. Bács-Kiskun megyé­ben az 1950-es évek végén ha­tározatot hozott a megyei párt- bizottság, mely szerint a homok­hasznosítást — olyan területen, ahol a szőlő és gyümölcs telepí­tése nem eredményes — erdőte­lepítéssel kell megvalósítani. A MÉM Statisztikai és Gaz­daságfejlesztő Központja a szá­zadfordulóig kidolgozta a racio­nális földhasználat következté­ben várható változásokat. E sze­rint az országban 20 százalékkal, Bács-Kiskun megyében 16 száza­lékkal csökken a szántóterület, s helyette erdő-, valamint egyéb ültetvények: szőlő és gyümölcs foglalja el néhány szántóföldi kultúra helyét. A fakitermelés is növekszik az ipar igényeinek megfelelően. Míg 1920—1960 között évente 3 és fél millió köbmétert, a IV. öt­éves terv időszakában átlagosan 6 és fél millió köbméter fát vág­tak ki az országban. A világ minden táján meggyorsult a fakitermelés, hiszen fontos nyers­anyag, alapanyaga a cellulóznak, amelyből a legkülönfélébb hasz­nálati cikkek készülnek, vala­mint a papír is. Ennek ellenére az európai gazdasági bizottság felmérése szerint Európában 60— 70 millió köbméter lesz a fahiány 1980-ban. E prognózis, valamint a hazai igények növekedése már korábban ösztönzően hatott az erdőtelepítésre, amely állami célcsoportos beruházásból való­sult meg. A IV. ötéves tervidő­szak alatt a hazai erdőgazdálko­dás fejlesztésére ötmilliárd. a faipar kapacitásnövelésére és gyártmányfejlesztésre másfél milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. Bács-Kiskun megye nagyobb részén a Kiskunsági Erdő- és Fa­jeldolgozó Gazdaság erdői talál­hatók. összesen 65 ezer hektár, nem összefüggő erdő. A gazda­ság igazgatójával. Barányi Lász­lóval az elmúlt öt esztendő ered­ményeiről és az V. ötéves terv­ben rájuk háruló tennivalókról beszélgettünk. — Sikerrel teljesítettük a IV. ötéves tervben meghatározott feladatainkat, sőt, egyes ágaza­tokban jelentősen túlszárnyaltuk az elképzeléseket. A halmozott termelési értékünk megközelíti a másfél milliárd forintot, a vál­lalati nyereségünk pedig 140 millió forint, csaknem háromszo­rosa a tervben rögzítettnek. Az elmúlt években veszteséges ága­zatunk nem volt. A legfontosabb — a magtermesztéssel, a cseme­teneveléssel, az erdőtelepítéssel, a fahasznosítással és -feldolgo­zással foglalkozó — üzemágak nyereségtervüket több százezer forinttal haladták túl. Ez azért is kedvező, mivel a költségek ez­zel párhuzamosan nem emelked­tek, ellenben növekedett a mun­ka termelékenysége. Amíg 1970- ben kétezerszáz fizikai dolgozó 168 millió forint termelési értéket állított elő, tavaly kétezer negy­ven munkás 227 milliót. A faki­termelésünk hatezer köbméterrel több a tervezettnél — így meg­haladja a 800 ezer köbmétert az üzemtervi előírások betartása • A jánoshalmi üzemben az Idén IS ezer köbméter gömbfát dolgoztak fel. • Ötéves fenyőerdő Kiskunhalas határában. mellett. Üj erdőtelepítés, vala­mint a kivágott helyének újraül- tetése, amit erdőfelújításnak ne­vezünk. összesen nyolc és fél ezer hektáron valósult meg. Az erdőgazdaság az elmúlt években végzett kiemelkedő munkájáért eddig kétszer kapta meg a Kiváló Vállalat címet, s egy alkalommal miniszteri dicsé­rő oklevélben részesült. Vajon a most elkezdődött V. ötéves tervben számíthatnak-e hasonló sikerre? Az eredményességhez szükséges alapokat lerakták-e, ami például a gépesítettség foko­zásában, illetve szociális és egyéb beruházásokban mérhető. — Gépekre az elmúlt öt év­ben hetven millió forintot, épü­letberuházásra 28, szociális jelle­gűekre négymillió forintot köl­töttünk. A beruházások a további előre lépésünk érdekében történ­tek, amivel egyben biztonságos alapot is létrehoztunk a terme­lés fokozásához. Legfontosabb feladatunk, hogy a következő években eszközeinket hatéko­nyabban, gazdaságosabban ki­használjuk. Jelentősnek tartjuk, hogy az eltelt öt évben harminc- nyolc erdészcsalád lakásába ve­zettük be a villanyt. — Régen úgy tartották, hogy a homok fája az akác. Ma viszont ebből alig telepítenek. — Az akác csak jó talajon fej­lődik megfelelően. A megye ho­mokos részein a 30—50 évvel ez­előtt telepített akácosok kevés fát adnak, hektáronként csupán 50—100 köbmétert. Ma már úgy tartjuk, hogy a fenyőfélék ered­ményesebben termeszthetők, ugyanis hektáronkénti fahozamuk 200—250 köbméter, bár igaz az is, hogy teljes kifejlődésükhöz csak­nem fél évszázad szükséges. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is a fenyőtelepítés mel­lett szól. Az V. ötéves terv idő­szaka alatt a gyenge akácosok helyére és parlagterületekre te­lepítettünk fenyőt, összesen hat és fél ezer hektáron, így ma már 20 ezer hektárnyi a fenyővel bo­rított területünk. Terveink sze­rint 1980-ig — felújítás és új telepítésként — csaknem nyolc­ezer hektáron ültetünk fenyőcse­metéket, s ezenkívül kétezer hek­tárnyi területen lombos fafajokat, cellulóznyárt is. — A fakitermelést és -fel­dolgozást mennyivel növelik az elkövetkezendő években? ' — Feladatunk, hogy 1980-ig egymillió köbméter fát termelünk ki az erdőkből, ugyanakkor nö­veljük a rönk- és papírfa-kiter- melés eddigi arányát. Ipari fel­használáshoz 66 százalékkal töb­bet kell adnunk, mint az elmúlt öt évben. Ezenkívül a Jugoszlá­viában megépült cellulózgyár alapanyag-ellátásában is kivesz- szük részünket. A fafeldolgozó ágazatban elsősorban a meglevő berendezések, gépek jobb kihasz­nálását, az elkezdett beruházá­sok mielőbbi befejezését tartjuk legfontosabbnak. Hagyományos termékeink mellett újabbakat is elő akarunk állítani a bútor- és építőipar részére, s emellett a fabulladék célszerű felhasználását is szorgalmazzuk. Az elmúlt há­romnegyed évben 35,5 ezer köb­méter gömbfát dolgoztunk fel, hatezer köbméterrel többet, mint az elmúlt esztendőben és 20 ezer köbméter kész terméket állítot­tunk elő. Mint az elmúlt időszak­ban, úgy most is az a célunk, hogy a ránk háruló feladatoknak eleget, tegyünk, s töretlenül, di­namikusan fejlődjön gazdasá­gunk. — Befejezésül, kérem, szóljon a zöldövezeti és parkerdők léte­sítéséről. — A IV. ötéves terv időszaka alatt a megye több városának és községének környékén létesítet­tünk zöldövezeti erdőt, elsősor­ban a halasi járásban emlékpar­kokat, összesen 167 hektárnyi te­rületen. Kecskemétet ma már 115 hektár új telepítésű zöldövezeti erdő is szegélyezi. Átadtuk a csa- lánosi parkerdő berendezések­kel együtt, amelynek elkészítésé­ben a gazdaságunk ötven dolgo­zója három nap társadalmi mun­kát végzett. Hasonló létesítmé­nyünk van Félegyházán és Kis­kunhalason, valamint Jánoshal­mán is hozzákezdtünk a parker­dő kialakításához. Az V. ötéves tervben anyagi lehetőségeink fi­gyelembevételével folytatjuk to­vább a zöldövezeti erdősítést. Évente félmillió forintot költünk ezek berendezéseinek elkészítésé­re. Cs. I. Fürdőszobák faforgács­lemezből Kaposvárott, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál megkezdték a la­minált faforgácslemezből ké­szülő fürdőszobák sorozat- gyártását. A víz- és villany- vezetékkel ellátott, tükörrel felszerelt fürdőszobák az Épí­tőipari Minőségvizsgáló Inté­zetnél jelesre vizsgáztak, azo­nos értékűek a betonból ké­szültekkel. • Nem kí­vánok szélső­ségesen általá­nosítani, ter­mészetesen el­lentétes elője­lű magatartás­sal is találkozhatunk — én csak a leggyakoribbról beszélek. A szocializmus hajnalán szá­mos viselkedési formával — pél­dául az össznépi tegedőzéssel — igyekeztünk hangsúlyozni, hogy dolgozók között nincsenek, nem lehetségesek rangbéli elválasztó falak. Viszolyogtunk az afféle sza­vaktól is, mint a kiszolgáló, vagy akár a személyzet. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a régebben így jelölt tevékenysé­get emberi méltósággal lehet és kell folytatni. Senki ne alázkod- jék meg senki előtt! Egyenes de­rekakra és talpra segített kap­csolatokra vágytunk. Azóta egy­némely kapcsolat ismét a fejére állt. Jobb szó nem lévén szolgálta­tóknak nevezzük őket. (A takarí­tónőt, a bolti eladót, a pincért, a a szerelőt, stb ... stb ...) Több­ségük ma és nálunk: szemlelet­eltolódás, távképzet rabja. Több­ségük hatalmasságnak érzi ma­gát. Hatalmat sokféleképpen le­het gyakorolni, pallérozottan is. ök egy elavult és durva kényúri mintát reprodukálnak. Ügy hang­zik. mintha tréfálnék. A napokban olvastam Koszto­lányi Dezső egyik karcolatét a pesti pincérekről. Hálásan, szin­te meghatottan dicséri a gyen­gédségig érő kedvességüket, he­lyenként: szellemességüket, finom gesztusaikat. Bármilyen műves, remek írás: nem merném előadó­est műsorára tűzni. A közönség harsányan nevetne pamfletnek fogná fel. Ha a komoly és a tréfás eny- nyire súrolja egymás határát: a groteszkben járunk, a fejetetejé- re állított helyzetben. • A háttér nyilvánvalóan gaz­dasági. A főkérdés • kinek kire van szüksége, ki -a rászoruló. A szolgáltatók megszokják, hogy a nem-szolgáltató. kiszolgáltatott. Megszokják és „bepörögnek”. A munkájából estefelé hazatérő anya például okvetlenül kenye­ret, péksüteményt akar vinni a családjának. Ha már kifogyóban a pékáru: kegyet lehet gyakorol­ni vele, semmiért meg lehet lec­kéztetni. Sőt. Szemtanúja vol­tam, amint egy kisfiával érkező anya kenyeret kért. Az eladó odavágta: — Nincs! — és az üres polcokra bökött. A követ­kező pillanatban megjelent egy Kiszolgálók protekciós. Kapott kenyeret Igaz: a pult alól húzta- ki az el­adó —- de szégyen, takargntás nélkül, váltig kevélyén. Mert mi történhet? A kisfiús anya legfel­jebb botrányt csap. Akkor abban az üzletben kegyvesztett lesz. Ha akad vakmerő, aki válasz-adásra kényszeríti az eladót, ő így fe­lel:— A másik vevő félretetet­te... Ilyen változat valójában nem létezik — de a válaszokban sokminden előfordul, ami elru­gaszkodik a történelmi hiteltől A panaszosok tapasztalhatják ezt. Egyszer, csúcsforgalomban már félórája vártam taxira, ami kor lépésnyire az állomástól égj házaspár leállította a végre befu­tó kocsit, a férfi á sofőr; fülé­hez hajolt — bizonyára busó: borravalót ígért — majd .beszáll­tak ketten. Feljegyeztem a kocs: számát és kivételesen panakzl tetletn. Ä válaszlevél tudatta hogy az említett házaspár gye rekét szállította a kórházba, ilyer esetben a sofőr kötelessége.. Megírtam, hogy gyerek egyálta­lán nem jelent rneg a láthatáron Az újabb válaszlevél tudatta, hogy tévedek, bizonyíték rá a sofőr feljegyzése, amelyben írva áll az eset. A szolgáltató szervek rendszerint tűzön-vizén át védik beosztottjaikat — kényszerből. Bajosan szereznek új alkalma­zottat. A sztereotippé merevedő mondat: — Inkább ilyen ember­rel dolgozom, mint semmilyen­nel. Tévedés ne essék, a szolgálta­tónak is épp elég a gondja-baja, súlyos fáradsága és sérelme munkájában. Ám gondja-baja, fáradsága, sérelme volt a- né­met-római császárnak is — úgy. hogy ez nem mentség. • A megoldást nem egyéni akcióknak kell hozniok. . Addig is ,-r vajon mégis — helyes-é az egyéni kiállás? Egyetlenegyszer- megtörtént velem, hogy az élel­miszerüzlet közepén szónoklatot tartottam. — Nem veszekedtem — dörögtem Akkor már az égig ért a pókhendiség, a hatalrhas- kodás és másokat sújtott, nem is engem — így nagyobb volt az erkölcsi' fedezetem. Szabályos Don Quijote-i szerep: átitatja a szent hévvel vegyült komikum. Pillanatnyilag mégis megdöb­bentettem az eladókat, elnémított ta őket a cso­dálkozás. Á dör­gedelem szokat- lansága miatt Tudniillik a.má- 5ik csoport rea­gálása még ag­gasztóbb. A nemszolgáltatók meg­szokják. hogy kiszolgáltatottak és alázatossá válnak. Az uszodában döbbentem rá, hogy itt már csak­ugyan beidegződésről van szó: A közönség egy része- körülhizelgi a kabinosnőt. Abszolút öncélúan. Például estefelé az egyik ven­dég:.— Képzelem, Tecám. meny­nyire várják már magát haza! Ö, foghegyről: — Tudják, mi­kor jövök. A vendég: — Nél­külözhetetlen- maga’ otthon 'is.! Az is megnyomva, jelentősen. Ezt már Teca nem méltatja vá­laszra, nem társalog mindenfe­lékkel. Mi a tét? Legrosszabb esetben az ember vizes, fürdőru­hában öt-tíz percig vár a kabin kinyitására. De a hízelgők-is var­nak néha. A szolgáltatókat ne-' héz meghódítani. Sókan kitartó­an próbálkoznak. Karácsony előtt • a fodrászoknál amiének az a ján­dék-csomagok. a hajmosónak, a manikűrösnek is. Kétlem, hogy a felebaráti szeretet ösztönzésére. A vendégek félnek, hogy a bor­ravaló sem elég. A nem-szolgáltatók is szem­lélet-eltolódás,. téyképzc t . áldoza­tai. Azt hiszik: a szolgáltatókat többszörösen meg kell Vásárol­niuk. Borravalóval, ajándékkal, hízelgéssel, alázattal. • • Ez a légkör igen kedvez az aprócska csalásoknak,' .a sza­bálytalanságokat elkövető szol­gáltató még sokkal öntudatosabb társainál. A reklamálót lehur­rogja. Egyszer egy sikkasztóval találkoztam, akiről még riem tud­tam akkor, miben jeleskedik. Arra lettem figyelmes: mekkora eréllyel hordja le a magánál ér­demesebbeket. Az ilyen fellépés megtévesztő, elsöprő, lehenger­lő. Kivált, ha a másik fél könv- n.vén meghajol. ' Mindezt többféléi kellene gyó­gyítani. Az alapoknál: ha este­felé is lenne elégendő kenyér, sénki ^e. törné magát itt a kivé­telezett státuszért. Ha csúcs fn-* galomban is lenne taxi. előre senki se „ígérne be " a sofőrnek. Más oldalról: ne-a közönség,-'.ha­nem a munkáltató szerv-, intéz­mény. tegye. érdekeltté alkalma­zottait, a máinál jóval nagyobb mértékben. Végül, de nem utol­sósorban: az erkölcsi-szellemi rá­hatás is elengedhetetlen. Ezért is íródott ez az írás. I A. A két óriás Látogatás Százhalombattán Csőhálózatok végtelen szövevénye, furcsa acéltor­nyok tömege, automata berendezések sorozata —, mindez együtt Százhalombatta. Lenyűgöző látvány. Itt létesült a Dunai Kőolajipari Vállalat, mellet­te a hőerőmű. Mind a két óriási üzem bővítésének építkezései nemrég fejeződtek be, november elejen volt az új üzemrészek ünnepélyes átadása. ■ — Kormányzatunk 1961-ben hagyta jova a kő­olajipar hatalmas beruházásának alapokmányát. Akkor az volt a terv, hogy a Szovjetunióból a Ba­rátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagból eyi , millió tonnát dolgozunk fel motor-hajtoanyagokka, kenőolajokká. Hamarosan nyilvánvalóvá vált. hogy ez a teljesítmény kevés, nem elégíti ki az egyre nö­vekvő igényeket. A Gazdasági Bizottság 1968. má­jusában hozptt határozatában jóváhagyta a D.KV bővítését. Az építkezés megkezdődött és 7,2 milli­árd forint beruházással 40 létesítményből 11 gyorsí­tott ütemben készült cl. Ennek köszönhetőén no­vember elején megtörténhetett az ünnepélyes át­adás. Lahetővé vált a terveknek megfelelően a fi­nomító kőolaj feldolgozó teljesítményének évi 9, mil­lió tonnára történő növelése. Az idei tervünk 7,5 millió tonna. Így kezdi a tájékoztatást a hatalmas, üzem kibő­vített részében, a DKV—II-ben Érszegi .Nándor ter­melési főmérnök, majd a következőképpen foly­tatja. „ — Dicséret illeti a szorgalmas építőkét, a kivite­lezők jó együttműködését. Az sem közömbös, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség védnök­séget vállalt 1960-ban a DKV építése felett. Sike­rült is mozgósítani a fiatalokat a beruházási és a termelési feladatok megoldására, a több termelés­re, az üzembehelyezési határidő lerövidítésére. Talán ezért is érdemes erről külön említést tenni, mert a DKV-ban az átlagéletkor 32 év. — A nyersanyagot főként a Szovjetunióból kap­juk — magyarázza a főmérnök. — A Barátság I _íj. vezetékeken érkezik. Ezenkívül feldolgozzuk az­algyői, valamint az arab országból érkező kőola­jat is. A további tervek szerint a vállalat teljesítő- képességét évi 10 millió tonnára kívánjuk- emelni. A DKV üzemei szoros technológiai kapcsolatban állnak. Erről személyesen győződtünk meg az üzem- látogatás során. A kőolaj feldolgozásának* első lépé­se az úgynevezett frakcionált lepárlás. Ez négy at­moszférikus és vákuum desztilláló üzemben megy végbe. Ezekben atmoszférikus lepárlással történik az úgynevezett fehéráru —. ide tartozik a benzin, a petróleum, a gázolaj — előállítása. Ezután vákuum, lepárlással az atmoszférikus lepárlás maradékának . a pakurának szétválasztása paraffinos olajpárla­tokra és gudronra. A lepárlás során termelt benzin a frakcionáló üzemben kerül további feldolgozásra. A mintegy 30 féle termékből néhányat a közelmúltban még importálni kellett. A bővítésnek köszönhetőén a belföldi igényeket kielégítő olajfinomításon kívül 1 milliárd forint értékű aromás szénhidrogénter­méket — 40 százalékkal többet a tervezettnél — küldünk a nvueati piacokra. • A kétmillió tonna évi termelőképességíi atmosz-. férikus vákuumdesztilláló üzem. A fejlesztés során tehát a kőólajJepárlás növeke­dik további 1 millió tonnával, májd kiegészítik az üzemet, hogy jobban megfeleljen a minőségi, a kór- ‘ nyezetvédelmi, a gazdaságossági kívánalmaknak. Pel- dául a gázolaj kénm'entesítő üzemben keletkező kén­hidrogén .feldolgozását külön oldják - meg.. Az olajfinomító mellett épült meg a Duna menti Hőerőmű. Építése 1960-ban- kezdődött, 1968-1ft 7 ftépegvséget létesítettek, Bővítésére 1970-tol került sor, hat 215 megawattos blokkegységet létesítettek. jrzzei _ az erőmű összteljesítménye—a túlterhelt-. sí lehetőségeket figyelembe véve — megközelíti a 2006 megawattot. Ezzel közép-európai viszony lat­iján. is számottevőnek minősíthető. Jelenleg az or­szág villamosénerftia ellátásának 40 százalékát szol­gáltatja. Mindenről Verle Győző aZ erőmű műszaki igaz­gatója ad információt. Arról is. hogy ogy-egy blokk értéke 1 milliárd forint. Megnéztük a vezérlőt ér­mét. Egy ember 516 nyomógombot kezel. 386 hiba­jelző tábla van előtte, munkáját számítógép segí­ti. A gép fő feladatai: a mérés, feldolgozás, napló­zás. események rögzítése. — Az együttműködés során az ei.-őmű az olajfi­nomítónak a gőzszolgáltatás mellett a •berendezé­sek részére szűrt. Duna vizet, valamint villamos- energiát is szolgáltat. Ezért a finomítótól tüzelő­anyagot kap. A vákuumdesztilláció yéétermoke- ként keletkező, már említett gudrónt. Ez nehéz fű­tőolaj. amely 130 Celsius fokon még nem haszno­sítható Ahhoz, hogy tökéletesen eltüzelhető legyen, mo—190 fokra kell felmelegíteni. Emiatt tüzelése csak koncentráltan, különleges berendezésekkel gazdaságos. Kiegyenlítő tüzelőanyagként földgázt is égetnek. Mindkét tüzelőanyag csővezetéken érko* zik —. hangoztatja a műszaki igazgató. Még annyit: az erőmű építése határidő előtt fe­jeződik be. Négy és fél hónappal előbb lett kész ai előirányzottnál, jóval kevesebb költséggel,.

Next

/
Thumbnails
Contents