Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1916. december 1. A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Korszerű munka - jobb élet • A termelőszövetkezeti közös gazdaságok a IV. ötéves terv idején a 23 százalékos termelés- növekedést csökkenő dolgozói létszámmal érték el. öt év alatt csaknam 120 ezerrel lett kevesebb a közös munkában résztvevő aktív korú emberek száma. Az V. ötéves terv, mint ismeretes újabb 130 ezer fős munkaerő-csökkenést irányoz elő a tsz- ekben és ezzel együtt 25 százalékos termelés fejlesztést. Ugyanakkor a népgazdaság egészében évek ótaf munkaerő hiánnyal küzdünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok, amikor munkahelyet választanak sok mindent mérlegelnek és csak akkor döntenek a tsz mellett, ha biztosak abban, hogy megtalálják számításukat. Tapasztalatból tudjuk, a tények, a számok is azt bizonyítják, hogy az ipdri vállalatok, más munkahelyek kedvezőbb feltételei — a 8 órás munkaidő, a biztos kereset, a magasabb színvonalú szociális ellátottság, a kulturáltabb körülmények — gyakran erősebbnek bizonyulnak, mint egyes főképp a kedvezőtlen adottságú, gyenge tsz- ek vonzereje. • Se a fiatalok, se a szakemberek nem vállalnak szívesen munkát ezekben at bizonytalan gazdálkodó szövetkezetekben és ez perszo tovább növeli az ilyen gazdaságok gondjait. Eltérő módon megy tehát végbe a nemzedékváltás a egyes tsz-ekben. Az erős, gazdag szövetkezetekben ugyanis nincs munkaerőgond, azokban elegendő fiatal jelentkezik felvételre. Közismert az is, hogy a1 szövetkezeti fiatalok elsősorban a gépesített ágazatokban, a korszerű munkahelyeken dolgoznak szívesen. A régi elhanyagolt állattenyésztő telepeken alig-alig lehet fiatalt találni. Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a tsz-ek csak úgy tudják teljesíteni az elkövetkezendő években a növekvő termelési feladataikat, akkor lesz elegendő szakképzett fiataljuk, ha javítják, korszerűsítik a munkavégzés feltételeit és segítik az életkörülmények fejlődését is. Ezért van olyan nagy szerepe a tsz-ekben is a technika, a ke- mizálás térhódításának. A gépek, a gyomirtó vegyszerek, az etetőberendezések, a szállítószalagok nemcsák a munkát köny- nyítik meg, nemcsak a kaszálástól. a zsákolástól, a lapátolástól szabadítják meg az embert, hanem egyáltalán már a termelés nélkülözhetetlen tényezői. Vagyis: ezek a korszerű eszközök rengeteg munkás kezet is helyettesítenek, viszont csak akkor hasznosulnák jól ha tapasztalt, hozzáértő emberek bánnak velük. • Az első tehát az ember. akiért és aki által a gazdasági fejlődés végbe megy. Jelenleg a tsz-ekben mintegy 840 ezer aktív korú személy dolgozik rendszeresen. A járadékosok és nyugdíjasok száma valamivel meghaladja a 400 ezret. A szü- vektezetekben az aktív korú tagok átlagos életkora most 41 év, vagyis 3 évvel alacsonyabb mint 1971-ben volt. Figyelemre méltó az is. hogy a tsz-ben dolgozók csaknem egy harmada már 1945 után született. A szakmunkások száma pedig megközelíti a 110 ezret. Számot vetve a bekövetkezett változásokkal megállapíthatjuk, hogy ma mintegy 360 ezer ember — az aktív korú tsz keresők többsége — már nem kötődik a hagyományos paraszti életformához és életkora, képzettsége, munkájának jellege révén iparszerű munkafeltételeket igényel. Pártunk életszínvonal politikájának megfelelően, a IV. ötéves terv idején jelentősen növekedett a tsz-tagok és alkalmazottak közösből származó jövedelme. Az aktív dolgozókra jutó havi átlagkereset 53 százalékkal nőtt, az 1970 évi 1790 forintról 2750 forintra emelkedett. • Ez a növekedési ütem csökkentette a tsz dolgozók és az állami ipar munkásainak a keresete közötti különbséget. A tsz-ekben a fizikai munkát végzők havi átlagkeresete 1975-ben 11 százalékkal volt kevesebb az állami ipar, és 7—8 százalékkal az állami gazdaságok fizikai dolgozóinak a kereseténél. Figyelembe kell; azonbán azt is venni, hogy a termelőszövetkezeti havi keresetek mögött mintegy 27 százalékkal több munkaidő-teljesítés állt, mint akár az állami iparbah, akár az állami gazdaságokban. Természetesen az említett adatok országos átlagszámok, melyek nagy különbségeket takarnak. Például a Komárom megyei tsz-ekben a havi átlag kereset mintegy 800 forinttal haladja meg a Zala megyei tsz-ekben elérhető havi átlagkeresetet. Sőt ugyanabban a tsz-ben is többet keres például a traktoros, mint mondjuk az éjjeli őr. A háztájiból származó jövedelmek) megítélésénél pedig figyelembe kell venni, hogy azokat nem egy-egy tsz-tag, hanem gyakran az egész család éri el megfeszített munkával. És mezőgazdasági, kistermeléssel nemcsak a tsz családok foglalkoznak Magyarországon, hanem mások is. A XI. pártkongresszus határozata szerint az elkövetkező években a tsz-tagok jövedelme is olyan arányban növekedhet, mint a munkásoké. A rendes, szorgalmas munkának így a’ tsz- ekben is meg lehet az airiyagi elismerése. T. B. Pezsgő, habzóbor, vermut exportra Nem mindenki tudja, hogy a homoki borok kitűnő alapanyagai többféle pezsgőnek és italkülönlegesscgnek. A Báes- Kiskun megyei szőlőfeldolgozó üzemek a hazai pezsgő- és desszertborgyártás számottevő bázisai. Ezúttal három állami gazdaságban kíváncsiskodtunk az idei termelés nagyságáról, az exporttervekről és a várható kapacitásnövelő beruházásokról. A következőket jegyeztük fel. A termékskála talán a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság hajósi borkombinátjában a legszélesebb. Készül itt többek között a Carmen rouge és roze nevű félszáraz, az Olimpia címkéjű félédes és száraz, illetve Carmen doux elnevezéssel különleges gyümölcsízű pezsgő; továbbá almai alapanyagú Vadászvermut, valamint sajátos aromájú vörös Cabernet és fehér Sauvig- non. A felsorolt italokból októbertől december végéig 25 ezer hektoliter, azaz három és fél millió paflack hagyja el az üzemet. Éves exporttervüket tíz hónap alatt 90 százalékra teljesítették. A hátralevő mintegy 400 ezer üveg pezsgőt az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják. A kilátásba helyezett fejlesztések csak kis mértékben érintik a teljesítmény emelkedését, inAz Adriia-olajvezetéket, amely Jugoszláviából Magyarországon át Csehszlovákiába viszi majd a nyersolajat — az idén kezdik építeni. A vezeték a jugoszláviai Krk- szigeten Omisaljbaln épülő kőolajkikötőből indul. A terv szerint az ország hegyvidékein keresztül halad majd Sisak városáig, ahol két ágra szakad. Az északi ág Magyarországra, a keleti pedig a Belgrad melletti Pancevóba továbbitja a líbiai, kuvaiti olajat. Az építés első szakaszában a csöveken évente körülbelül 10 millió tonna kőolaj folyik át. A kőolaljvezeték magyar területen a Balaton mellett Százhalombattáig ér, ott csatlakozik az Uzsgorodból idevezető Barátaiig—II vezetékhez. kább a minőségi haladást szolgálják majd. A feldolgozó soron a frakcionálás kiterjesztése, a tárolónál a nemesebb fájták arányának növelése, a palackozó részlegben az élőmunka-megtakarítás a bővítés elsődleges célja. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nyurlőrinci üzemegységében az olasz fűszerek jóvoltából pikáns ízű Ámor vermut tartozik az exkluzív itókák közé. A népszerű ürmösborból 1976-ban két és fél millió litert töltenek üvegbe. A szovjet és NDK-megrendeléseknek — ösz- szesen 3,3 millió palack — már november közepén eleget tettek. A jövő évben legelőször a mostani százezer hektoliter befogadó képességű vnsbetontartály- terüket bővítik húszezer hektóval. Mintegy százezer palack keSzazhalombattáról Nővé Zamky- ba vezetik, s ennek közelében, Tupá helységben a Barátság—I kőolajvezetékkel kapcsolják ösz- sze. Ebben a második építési szakaszban az Adria-vezeték évi teljesítménye több mint 30 millió tonnára emelkedik. Az építkezéshez szükséges 70 ezer tonna csövet Kuvait szállítja. A ve/eték folyókat, hegyeket, két alkalommal foíyóhidat, 26 helyen pedig vasúti és közúti hidat szel át. Az építésben jugoszláv területen csehszlovák és jugoszláv, a magyar területen magyar és csehífelovák vállalatok vesznek részt. A vezeték előreláthatólag 1980-ra készül el teljesen, s akkor az évi teljesítménye 34 millió tonna lesz. sernyés fajta Amor vermutot, e 300 ezer palack almabort is szeretnének kibocsátani. Tizenöt milluj forintos bei. ist. igényel az a jakabszállási Népfront Szaks/..,vetkezettel vállalkozás, amely az Amnr tankpezsgő gyártására irányul. A termelés 1977 negyedik negyedévében kezdődne, s az évi teljesítményt egymillió palackban határozták meg. Az Izsáki Állami Gazdaság speciális készítménye a Boleró habzóbor, ezenkívül a száraz, a félédes muskotályos és a vörö9 Pompadour pezsgő. Ez időtájt, vagyis a negyedik negyedév során az előbbiből 200 ezer, az utóbbiakból 1,6 millió palackkal adnak át a kereskedelemnek. Külföldre Izsákról is csak a Szovjetunióba és az NDK-ba küldenek: Pompadourból másfél, illetve 1,2 millió, Boleróból együttvéve több mint kétszázezer litert, 7—8 decis adagolásban. A feldolgozó kapacitásának bővítésével egyelőre nem számolnak, a termelékenység fokozásához sziiksé s feltételek ugyanis adotiuk. K F. Gyémántok megjelölése Az értékesebb gyémántkövek lapjaira általában valamilyen módon rejtett képet rögzítenek. Ez megkönnyíti uz azonosítást. Érthető, hogy a je1 zésnek minél tovább meg kell maradnia. A Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársai kidolgozták a jelölésnek ionnyaláb segítségével történő felvitelét a drágakőre. A jelölést először témsablonból kimaratják, m r 1 a megmunkált fémlapot a gyémánt felületére helyezik. A bome ;<>nok csak a kimart res' keresztül tudnak az anyagba behatolni, ily módon rögzítik a jelet. A szabad szemmel láthatatlan jel leolvasása röntgen segítségével történhet. APN—KS Épül az Adria-vezeték Egy délután a Skálában • A Skála „fénypontja’'. A mozgólépcsők szünet nélkül szállítják fel- és lefelé az érdeklődőket. A tágas emeletek fényárban úsznak, az utcasornyi polcok roskadnak az árutól, az újonnan érkezők tanácstalanul kapkodják a fejüket, a törzsvendégek kávézással kötik egybe a szinte mindennapos terepszemléi. A lépcsők ritkán mennek üresjáratban. A Skálát mindenkinek látni kell, mint a Vidámparkot, vagy az Állatkertet. A főváros legifjabb nevezetességére még nem untak rá az emberek, főként azért, mert itt az is eltöltheti az idejét, aki nem óhajt vásárolni. Sokan csak nézelődnek, tapogatják a selymeket, a fogason sorakbzó pongyolákat, kabátokat, megkérdezik az árát, esetleg felpróbálják, aztán sétálnak tovább. Bámulják a sok fényt, csillogást, jövést-me- nést, ez is szórakozás és olcsóbb, mint a cirkusz, vagy a mozi. Egy Amerikából hazalátogató creg hölgy lelkendezve bizonygatja a rokonainak, hogy pontosan úgy érzi magát, mint odaát, a tengeren tálon. Neki nem újdonság az ilyen óriási és modern áruház, mégis izgatott, mert itt olyan árut is kaphat, ami náluk hiánycikk. Elragadtatása a vadászati és a népművészeti részlegnél éli el a tetőpontját. Kalo0 Ebből a szép kalocsai hímzett kötényből, már csak egyetlen darabot tudtak mutatni. • „Kedves" meglepetés a férjeknek: szarvastrófea, potom 3000 forintért. • A fehérnemű osztályon különösen nehéz választani, akkora a választék. csai térítőkét kér, a választék azonban kissé lehűti a lelkesedését. — Sajnos — tárják szét karjukat az eladók —, elég keveset küld a Népművészeti Vállalat. Pedig bármennyit eladhatnánk a kalocsai és a matyó mintás kézimunkákból, rpert nagyon keresik a külföldiek. A hímzett, népművészeti blúzok, kalocsai mellények is népszerűek a vásárlók körében. A lányok mindjárt belebújnak, kedvtelve nézegetik magukat a tükörben, a mamák gondterhelten számolnak. Végül csak beadják a derekukat, legalább megvan a karácsonyi ajándék. Egy gonddal kevesebb. Ez is valami, amikor azt sem tudják, hogy mivel lepjék meg a férjet, a nagyszülőket, a rokonokat, és a jóismerősöket? Az eladók igyekeznek hasznos tippeket adni. Bár tapasztalatból tudják, hogy az érdeklődők zöme még csak nézelődik és a vásárlási roham az idén is — mint minden esztendőben — az utolsó héten indul meg, de nem árt kóstolót adni a kínálatból. Felhívni a figyelmet a Skála monopolcikkeire, például a görgős szobai tornaszerre, ami mindössze 98 forintba kerül és igen hasznos ajándék. Valamivel drágábbak a cipővel együtt árusított korcsolyák, máris sok fogy belőlük. A játékosztályon változatlanul a mackó a sláger. — Nagyobb nincs? — érdeklődik egy nagymama, az eladó kislány megrázza a fejét. Jövő héten kapnak árut, akkor nézzen be ismét a kedves vevő, talán nagy maci is érkezik. Hasonló választ kap az a fiatalasz- szony is, aki felhajtós babakocsit keres. De nincs 150 forintos kis dömper sem, amibe bele tud ülni a gyerek és nincs diavetítő, pedig ez is egyike a legkeresettebb karácsonyi ajándékoknak. Kapható viszont nagyon mutatós, babaformájú pizsamatartó — az ára 154 forint —, mégsem viszik. Talán, mert nem sokan tudják, hogy mire való? Vagy erre nem költenek, pedig rendre szoktatja a gyerekeket és az ízlést is formaija. Ugyanakkor vinnék mint a cukrot — ha volna — az óriási járóbabákat, holott ezek köztudottan méregdrágák Nagy a tolongás a cipőosztályon is. Többen vidékről utaztak fel abban a reményben, hogy itt hátha hozzájutnak egy pár 23— 24-es kiscipőhöz? A polcokon azonban csak 26-os lábbelik sorakoznak, piros és kék színekben. Más nincs. Nincs elegendő kiscsizma sem, ami van, az többnyire béleletlen. Fiúpapucsot tavasszal küldtek utoljára, a zöld- szinű bakancsból se kisebb, se nagyobb nincs 27—30-as méretűnél. A piros lánykacsizmáknak túl hosszú a szára. Magasszárú, fűzős cipő meg csak egyfajta, barna színben kapható. Minderről nem a Skála tehet. Országszerte fejtörést okoz a szülőknek. honnél vegyenek megfelelő lábbelit a gyerekeiknek. Ami nincs, azzal a Skála sem tud kedveskedni a vevőinek, bár a vezetői mindent elkövetnek, hogy aki ide betért, annak ne kelljen üres kézzel, elégedetlenül távoznia. Ezt a célt szolgálta legutóbbi rendezvényük is, a ,,hat nap — hat ország" elnevezésű nemzetközi áruházi hét, amelyen a szocialista országok legnépszerűbb árucikkeit kínálták eladásra. A karácsonyi ajándékválasztékot gazdagította az áruházban megrendezett lengyel nemzeti hét is, amelyen a varsói Centrum és a lodzi Central áruházakat látták vendégül. • A mozgólépcsőkön szünet nélkül áramlanak fel és le a vásárlók. (Kotroczó István felvételei) Jövőre folytatják a nemzeti hetek megrendezését, sőt a magyarországi megyéket is felvették a meghívandók listájára. A tervek szerint minden hónapban sor kerülhetne, egy egy megye önálló bemutatkozására. Ezek az akciók alkalmat adnának arra, hogy a nagyközönség megismerje az ország jellegzetes tájegységeinek színeit, ízeit, iparát, esetleg az illető megye egy-egy új termékét is. A Skálát, aki csak teheti útbaejti. Van, akit csak a kíváncsiság hajt ide, aztán meglát egy újdonságot és nem tud ellentállni a csábításnak. Bál a karácsonyi vásár még ezután kezdődik, eddigi forgalmuk máris meghaladja a 850 millió forintot, ami jóval több a tervezettnél. A vevők) szívesen jönnek, mert egy helyen megkapnak mindent — ami ugyanis itt nincs, azt másutt is hiába keresnék. A tágas kiszolgáló tereken, vásárlási csúcsidőben sem zsúfolódnak össze az emberek és az is nagy könnyítés, hogy aki telepakolta élelmiszerrel a kézikocsiját, mindjárt ki is tolhatja, a parkolóban várakozó autójához. A parkoló is akkora, hogy bármikor találni szabad helyet. Ezzel pedig, nem is szolgálhat más rajtuk kívül, Budapesten. Vadas Zsuzsa