Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1916. december 1. A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Korszerű munka - jobb élet • A termelőszövetkezeti közös gazdaságok a IV. ötéves terv idején a 23 százalékos termelés- növekedést csökkenő dolgozói létszámmal érték el. öt év alatt csaknam 120 ezerrel lett keve­sebb a közös munkában részt­vevő aktív korú emberek száma. Az V. ötéves terv, mint ismere­tes újabb 130 ezer fős munka­erő-csökkenést irányoz elő a tsz- ekben és ezzel együtt 25 száza­lékos termelés fejlesztést. Ugyanakkor a népgazdaság egészében évek ótaf munkaerő hiánnyal küzdünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok, amikor munkahelyet választa­nak sok mindent mérlegelnek és csak akkor döntenek a tsz mellett, ha biztosak abban, hogy megtalálják számításukat. Ta­pasztalatból tudjuk, a tények, a számok is azt bizonyítják, hogy az ipdri vállalatok, más munkahelyek kedvezőbb felté­telei — a 8 órás munkaidő, a biztos kereset, a magasabb szín­vonalú szociális ellátottság, a kulturáltabb körülmények — gyakran erősebbnek bizonyul­nak, mint egyes főképp a ked­vezőtlen adottságú, gyenge tsz- ek vonzereje. • Se a fiatalok, se a szakem­berek nem vállalnak szívesen munkát ezekben at bizonytalan gazdálkodó szövetkezetekben és ez perszo tovább növeli az ilyen gazdaságok gondjait. Eltérő mó­don megy tehát végbe a nemze­dékváltás a egyes tsz-ekben. Az erős, gazdag szövetkezetekben ugyanis nincs munkaerőgond, azokban elegendő fiatal jelent­kezik felvételre. Közismert az is, hogy a1 szö­vetkezeti fiatalok elsősorban a gépesített ágazatokban, a kor­szerű munkahelyeken dolgoznak szívesen. A régi elhanyagolt ál­lattenyésztő telepeken alig-alig lehet fiatalt találni. Mindezt fi­gyelembe véve megállapíthat­juk, hogy a tsz-ek csak úgy tud­ják teljesíteni az elkövetkezendő években a növekvő termelési feladataikat, akkor lesz elegen­dő szakképzett fiataljuk, ha ja­vítják, korszerűsítik a munka­végzés feltételeit és segítik az életkörülmények fejlődését is. Ezért van olyan nagy szerepe a tsz-ekben is a technika, a ke- mizálás térhódításának. A gé­pek, a gyomirtó vegyszerek, az etetőberendezések, a szállítósza­lagok nemcsák a munkát köny- nyítik meg, nemcsak a kaszálás­tól. a zsákolástól, a lapátolástól szabadítják meg az embert, ha­nem egyáltalán már a termelés nélkülözhetetlen tényezői. Vagy­is: ezek a korszerű eszközök rengeteg munkás kezet is he­lyettesítenek, viszont csak akkor hasznosulnák jól ha tapasztalt, hozzáértő emberek bánnak ve­lük. • Az első tehát az ember. akiért és aki által a gazdasági fejlődés végbe megy. Jelenleg a tsz-ekben mintegy 840 ezer ak­tív korú személy dolgozik rend­szeresen. A járadékosok és nyugdíjasok száma valamivel meghaladja a 400 ezret. A szü- vektezetekben az aktív korú ta­gok átlagos életkora most 41 év, vagyis 3 évvel alacsonyabb mint 1971-ben volt. Figyelemre méltó az is. hogy a tsz-ben dolgozók csaknem egy harmada már 1945 után született. A szakmunkások száma pedig megközelíti a 110 ezret. Számot vetve a bekövetkezett változásokkal megállapíthatjuk, hogy ma mintegy 360 ezer em­ber — az aktív korú tsz keresők többsége — már nem kötődik a hagyományos paraszti életformá­hoz és életkora, képzettsége, munkájának jellege révén ipar­szerű munkafeltételeket igényel. Pártunk életszínvonal politi­kájának megfelelően, a IV. öt­éves terv idején jelentősen nö­vekedett a tsz-tagok és alkalma­zottak közösből származó jöve­delme. Az aktív dolgozókra jutó havi átlagkereset 53 százalékkal nőtt, az 1970 évi 1790 forintról 2750 forintra emelkedett. • Ez a növekedési ütem csök­kentette a tsz dolgozók és az állami ipar munkásainak a ke­resete közötti különbséget. A tsz-ekben a fizikai munkát vég­zők havi átlagkeresete 1975-ben 11 százalékkal volt kevesebb az állami ipar, és 7—8 százalékkal az állami gazdaságok fizikai dol­gozóinak a kereseténél. Figye­lembe kell; azonbán azt is venni, hogy a termelőszövetkezeti havi keresetek mögött mintegy 27 százalékkal több munkaidő-tel­jesítés állt, mint akár az állami iparbah, akár az állami gazda­ságokban. Természetesen az említett ada­tok országos átlagszámok, me­lyek nagy különbségeket takar­nak. Például a Komárom megyei tsz-ekben a havi átlag kereset mintegy 800 forinttal haladja meg a Zala megyei tsz-ekben el­érhető havi átlagkeresetet. Sőt ugyanabban a tsz-ben is többet keres például a traktoros, mint mondjuk az éjjeli őr. A háztájiból származó jöve­delmek) megítélésénél pedig fi­gyelembe kell venni, hogy azo­kat nem egy-egy tsz-tag, hanem gyakran az egész család éri el megfeszített munkával. És me­zőgazdasági, kistermeléssel nem­csak a tsz családok foglalkoznak Magyarországon, hanem mások is. A XI. pártkongresszus hatá­rozata szerint az elkövetkező években a tsz-tagok jövedelme is olyan arányban növekedhet, mint a munkásoké. A rendes, szorgalmas munkának így a’ tsz- ekben is meg lehet az airiyagi el­ismerése. T. B. Pezsgő, habzóbor, vermut exportra Nem mindenki tudja, hogy a homoki borok kitűnő alap­anyagai többféle pezsgőnek és italkülönlegesscgnek. A Báes- Kiskun megyei szőlőfeldolgozó üzemek a hazai pezsgő- és desszertborgyártás számottevő bázisai. Ezúttal három állami gazdaságban kíváncsiskodtunk az idei termelés nagyságáról, az exporttervekről és a várható kapacitásnövelő beruházá­sokról. A következőket jegyeztük fel. A termékskála talán a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság ha­jósi borkombinátjában a leg­szélesebb. Készül itt többek kö­zött a Carmen rouge és roze ne­vű félszáraz, az Olimpia címké­jű félédes és száraz, illetve Car­men doux elnevezéssel különle­ges gyümölcsízű pezsgő; továb­bá almai alapanyagú Vadászver­mut, valamint sajátos aromájú vörös Cabernet és fehér Sauvig- non. A felsorolt italokból októ­bertől december végéig 25 ezer hektoliter, azaz három és fél mil­lió paflack hagyja el az üzemet. Éves exporttervüket tíz hónap alatt 90 százalékra teljesítették. A hátralevő mintegy 400 ezer üveg pezsgőt az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják. A kilátásba helyezett fejlesz­tések csak kis mértékben érintik a teljesítmény emelkedését, in­Az Adriia-olajvezetéket, amely Jugoszláviából Magyarországon át Csehszlovákiába viszi majd a nyersolajat — az idén kezdik építeni. A vezeték a jugoszláviai Krk- szigeten Omisaljbaln épülő kő­olajkikötőből indul. A terv sze­rint az ország hegyvidékein ke­resztül halad majd Sisak váro­sáig, ahol két ágra szakad. Az északi ág Magyarországra, a ke­leti pedig a Belgrad melletti Pancevóba továbbitja a líbiai, kuvaiti olajat. Az építés első szakaszában a csöveken évente körülbelül 10 millió tonna kőolaj folyik át. A kőolaljvezeték ma­gyar területen a Balaton mel­lett Százhalombattáig ér, ott csatlakozik az Uzsgorodból ide­vezető Barátaiig—II vezetékhez. kább a minőségi haladást szol­gálják majd. A feldolgozó soron a frakcionálás kiterjesztése, a tárolónál a nemesebb fájták ará­nyának növelése, a palackozó részlegben az élőmunka-megta­karítás a bővítés elsődleges cél­ja. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nyurlőrinci üzemegy­ségében az olasz fűszerek jóvol­tából pikáns ízű Ámor vermut tartozik az exkluzív itókák kö­zé. A népszerű ürmösborból 1976-ban két és fél millió litert töltenek üvegbe. A szovjet és NDK-megrendeléseknek — ösz- szesen 3,3 millió palack — már november közepén eleget tettek. A jövő évben legelőször a mos­tani százezer hektoliter befoga­dó képességű vnsbetontartály- terüket bővítik húszezer hektó­val. Mintegy százezer palack ke­Szazhalombattáról Nővé Zamky- ba vezetik, s ennek közelében, Tupá helységben a Barátság—I kőolajvezetékkel kapcsolják ösz- sze. Ebben a második építési szakaszban az Adria-vezeték évi teljesítménye több mint 30 mil­lió tonnára emelkedik. Az építkezéshez szükséges 70 ezer tonna csövet Kuvait szál­lítja. A ve/eték folyókat, hegye­ket, két alkalommal foíyóhidat, 26 helyen pedig vasúti és közúti hidat szel át. Az építésben ju­goszláv területen csehszlovák és jugoszláv, a magyar területen magyar és csehífelovák vállala­tok vesznek részt. A vezeték előreláthatólag 1980-ra készül el teljesen, s akkor az évi telje­sítménye 34 millió tonna lesz. sernyés fajta Amor vermutot, e 300 ezer palack almabort is sze­retnének kibocsátani. Tizenöt milluj forintos bei. ist. igé­nyel az a jakabszállási Népfront Szaks/..,vetkezettel vállal­kozás, amely az Amnr tankpezs­gő gyártására irányul. A terme­lés 1977 negyedik negyedévében kezdődne, s az évi teljesítményt egymillió palackban határozták meg. Az Izsáki Állami Gazdaság speciális készítménye a Boleró habzóbor, ezenkívül a száraz, a félédes muskotályos és a vörö9 Pompadour pezsgő. Ez időtájt, vagyis a negyedik negyedév so­rán az előbbiből 200 ezer, az utóbbiakból 1,6 millió palackkal adnak át a kereskedelemnek. Külföldre Izsákról is csak a Szovjetunióba és az NDK-ba küldenek: Pompadourból más­fél, illetve 1,2 millió, Boleróból együttvéve több mint kétszáz­ezer litert, 7—8 decis adagolás­ban. A feldolgozó kapacitásának bővítésével egyelőre nem szá­molnak, a termelékenység foko­zásához sziiksé s feltételek ugyanis adotiuk. K F. Gyémántok megjelölése Az értékesebb gyémántkövek lapjaira általában valamilyen módon rejtett képet rögzítenek. Ez megkönnyíti uz azonosítást. Érthető, hogy a je1 zésnek minél tovább meg kell maradnia. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Fizikai Intézetének munka­társai kidolgozták a jelölésnek ionnyaláb segítségével történő felvitelét a drágakőre. A jelölést először témsablonból kimaratják, m r 1 a megmunkált fémlapot a gyémánt felületére helyezik. A bome ;<>nok csak a kimart re­s' keresztül tudnak az anyagba behatolni, ily módon rögzítik a jelet. A szabad szem­mel láthatatlan jel leolvasása röntgen segítségével történhet. APN—KS Épül az Adria-vezeték Egy délután a Skálában • A Skála „fénypontja’'. A mozgólépcsők szünet nélkül szállítják fel- és lefelé az ér­deklődőket. A tágas emeletek fényárban úsznak, az utcasornyi polcok roskadnak az árutól, az újonnan érkezők tanácstalanul kapkodják a fejüket, a törzsven­dégek kávézással kötik egybe a szinte mindennapos terepszem­léi. A lépcsők ritkán mennek üresjáratban. A Skálát minden­kinek látni kell, mint a Vidám­parkot, vagy az Állatkertet. A főváros legifjabb nevezetességé­re még nem untak rá az embe­rek, főként azért, mert itt az is eltöltheti az idejét, aki nem óhajt vásárolni. Sokan csak né­zelődnek, tapogatják a selyme­ket, a fogason sorakbzó pongyo­lákat, kabátokat, megkérdezik az árát, esetleg felpróbálják, aztán sétálnak tovább. Bámulják a sok fényt, csillogást, jövést-me- nést, ez is szórakozás és olcsóbb, mint a cirkusz, vagy a mozi. Egy Amerikából hazalátogató creg hölgy lelkendezve bizonygat­ja a rokonainak, hogy pontosan úgy érzi magát, mint odaát, a ten­geren tálon. Neki nem újdonság az ilyen óriási és modern áru­ház, mégis izgatott, mert itt olyan árut is kaphat, ami náluk hiánycikk. Elragadtatása a vadá­szati és a népművészeti részleg­nél éli el a tetőpontját. Kalo­0 Ebből a szép kalocsai hímzett kötényből, már csak egyetlen darabot tudtak mutatni. • „Kedves" meglepetés a férjeknek: szarvastrófea, potom 3000 fo­rintért. • A fehérnemű osztályon különösen nehéz válasz­tani, akkora a választék. csai térítőkét kér, a választék azonban kissé lehűti a lelkese­dését. — Sajnos — tárják szét kar­jukat az eladók —, elég keve­set küld a Népművészeti Válla­lat. Pedig bármennyit eladhat­nánk a kalocsai és a matyó min­tás kézimunkákból, rpert nagyon keresik a külföldiek. A hímzett, népművészeti blú­zok, kalocsai mellények is nép­szerűek a vásárlók körében. A lányok mindjárt belebújnak, kedvtelve nézegetik magukat a tükörben, a mamák gondterhel­ten számolnak. Végül csak be­adják a derekukat, legalább megvan a karácsonyi ajándék. Egy gonddal kevesebb. Ez is va­lami, amikor azt sem tudják, hogy mivel lepjék meg a fér­jet, a nagyszülőket, a rokono­kat, és a jóismerősöket? Az eladók igyekeznek hasznos tippeket adni. Bár tapasztalat­ból tudják, hogy az érdeklődők zöme még csak nézelődik és a vásárlási roham az idén is — mint minden esztendőben — az utolsó héten indul meg, de nem árt kóstolót adni a kínálatból. Felhívni a figyelmet a Skála mo­nopolcikkeire, például a görgős szobai tornaszerre, ami mind­össze 98 forintba kerül és igen hasznos ajándék. Valamivel drá­gábbak a cipővel együtt árusított korcsolyák, máris sok fogy be­lőlük. A játékosztályon változat­lanul a mackó a sláger. — Nagyobb nincs? — érdek­lődik egy nagymama, az eladó kislány megrázza a fejét. Jövő héten kapnak árut, akkor néz­zen be ismét a kedves vevő, ta­lán nagy maci is érkezik. Ha­sonló választ kap az a fiatalasz- szony is, aki felhajtós babako­csit keres. De nincs 150 forintos kis dömper sem, amibe bele tud ülni a gyerek és nincs diavetítő, pedig ez is egyike a legkereset­tebb karácsonyi ajándékoknak. Kapható viszont nagyon muta­tós, babaformájú pizsamatartó — az ára 154 forint —, mégsem vi­szik. Talán, mert nem sokan tud­ják, hogy mire való? Vagy erre nem költenek, pedig rendre szok­tatja a gyerekeket és az ízlést is formaija. Ugyanakkor vinnék mint a cukrot — ha volna — az óriási járóbabákat, holott ezek köztudottan méregdrágák Nagy a tolongás a cipőosztá­lyon is. Többen vidékről utaztak fel abban a reményben, hogy itt hátha hozzájutnak egy pár 23— 24-es kiscipőhöz? A polcokon azonban csak 26-os lábbelik so­rakoznak, piros és kék színek­ben. Más nincs. Nincs elegendő kiscsizma sem, ami van, az több­nyire béleletlen. Fiúpapucsot ta­vasszal küldtek utoljára, a zöld- szinű bakancsból se kisebb, se nagyobb nincs 27—30-as mére­tűnél. A piros lánykacsizmák­nak túl hosszú a szára. Magas­szárú, fűzős cipő meg csak egy­fajta, barna színben kapható. Minderről nem a Skála tehet. Országszerte fejtörést okoz a szü­lőknek. honnél vegyenek megfe­lelő lábbelit a gyerekeiknek. Ami nincs, azzal a Skála sem tud kedveskedni a vevőinek, bár a vezetői mindent elkövetnek, hogy aki ide betért, annak ne kelljen üres kézzel, elégedetle­nül távoznia. Ezt a célt szol­gálta legutóbbi rendezvényük is, a ,,hat nap — hat ország" elne­vezésű nemzetközi áruházi hét, amelyen a szocialista országok legnépszerűbb árucikkeit kínál­ták eladásra. A karácsonyi aján­dékválasztékot gazdagította az áruházban megrendezett lengyel nemzeti hét is, amelyen a varsói Centrum és a lodzi Central áru­házakat látták vendégül. • A mozgólépcsőkön szünet nélkül áramlanak fel és le a vásárlók. (Kotroczó István felvételei) Jövőre folytatják a nemzeti he­tek megrendezését, sőt a ma­gyarországi megyéket is felvet­ték a meghívandók listájára. A tervek szerint minden hónapban sor kerülhetne, egy egy megye önálló bemutatkozására. Ezek az akciók alkalmat adnának arra, hogy a nagyközönség megismer­je az ország jellegzetes tájegy­ségeinek színeit, ízeit, iparát, esetleg az illető megye egy-egy új termékét is. A Skálát, aki csak teheti út­baejti. Van, akit csak a kíván­csiság hajt ide, aztán meglát egy újdonságot és nem tud ellentállni a csábításnak. Bál a karácsonyi vásár még ezután kezdődik, ed­digi forgalmuk máris meghalad­ja a 850 millió forintot, ami jó­val több a tervezettnél. A vevők) szívesen jönnek, mert egy he­lyen megkapnak mindent — ami ugyanis itt nincs, azt másutt is hiába keresnék. A tágas kiszol­gáló tereken, vásárlási csúcsidő­ben sem zsúfolódnak össze az emberek és az is nagy könnyítés, hogy aki telepakolta élelmiszer­rel a kézikocsiját, mindjárt ki is tolhatja, a parkolóban vára­kozó autójához. A parkoló is akkora, hogy bármikor találni szabad helyet. Ezzel pedig, nem is szolgálhat más rajtuk kívül, Budapesten. Vadas Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents