Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 287. szám Ára: 90 fillér 1976. december 4. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság EH nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Urho Kekkonen- nek, a Finn Köztársaság elnöké­nek hazánkban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a szívélyes, baráti légkörben lezajlott láto­gatás és a hivatalos tárgyalások a magyar—finn baráti kapcsola­tok jelentős eseményei, megnyil­vánulásai voltak. Az Elnöki Ta­nács a tájékoztató jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a lakosság községfejlesztési hoz­zájárulása rendszeréről szóló 1967. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájárulás egyéni mérséklésé­ről és törléséről szóló hatásköri rendelkezését. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben dön­tött, továbbá más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékeny­ségéről. (MTI) 3. oldal Eredmények, további célok Mi lesz a bajai művelődési központtal i. oldal A televízió és a rádió jövőheti műsora C. oldal Szőrme, műszőrme kabát a sláger - A lódenek diadala Kevés az alkalmi öltöny Öltözködés télen E hónap első napjai már az ünnepi készü­lődés jegyében telnek. Nemcsak azért, mert közelít a Télapó, hanem, mert elseje és har- madika közti napok a bérfizetések időszaka, s főként a városokban e napok délutánjain özönlik el a nagy- és kisáruházakat, a ruha- cipőboltokat a vásárlók. Ezektől a napoktól — mondhatni karácsonyig — szinte folya­matosan nő a forgalom. Sokan azt hinnék, hogy a ru­házati kereskedelemben novem­ber végére, december elejére nagyjából „lefutnak” a téli cik­kek, hisz aki télikabátot akart vá­sárolni azt már úgyis megtette az első hideg napokon. Pedig nem így van. Igaz, voltak csúcsforgal­mú napok, de a vásárlók érdek­lődése nem csőikként, sőt egyre növekszik, s éppen ezért indokolt szétnézni az üzletekben. Kecskeméten egyik legnépsze­rűbb cipőbolt a BRK Nagykőrösi utcai üzlete, ahol egész nap szü­net nélkül adták kézről kézre a kilincset, s legalább hatan-nyol- can mindig szemlélődtek a pol­coknál. vagy próbáltak. A válasz­tékot kielégítőnek ítéltük, ez nemcsak a formákra, hanem a méretekre is vonatkozik. Hasonló volt a helyzet a Kéttemplom közi cipőboltban is, valamint a Pajtás Áruházban. Kereskedelmi szakemberek úgy vélekednek, hogy az idei télre gyermekcipőkből a korábbiaknál — s kicsit a vártnál is — iobb az ellátás, mind mennyiségben, mind minőségben. Főként azokban a szövetkezeti áruházakban, üzle­tekben. ahol éltek a cipőipari szö­vetkezetektől és a cipőgyáraktól való közvetlen beszerzés lehető­ségével. Szerte a megyében meg­felelő a; kínálat férfi bundacioők- ből. bár a fiatalok körében ked­• Téli gyermekcipők a Pajtásban. • A kecskeméti Szivárvány Áruházban férfi és női télikabátokból egyaránt kielégítő a választék. veit fűzős csizmák hamar elfogy­tak. A divatos vastag, egybetalpú női cipőkből általában 4—6 típust kínálnak, s mivel divat, 10—16 féle típus kínálata lenne a vásár­lók számára megnyugtató. A női csizmákkal az idén is az a baj, hogy az olcsóbbak választéka ki­sebb. mint azt az igények indo­kolnák. A gyermek felsőruházati cik­kekből is javult ,az ellátás: az idén különösen szépek voltak a lányka és a fiú kabátok, de a drá­ga, ennek ellenére keresett való­di és műszőrme kabátokból nincs elég, valamint kevés az alkalmi ruhák mennyisége és választéka is. A felnőtt télikabátokból, ahol körültekintően rendeltek, minde­nütt megfelelő a készlet és a vá­laszték is. A műszőrme kabátok mellett igen sokan keresik az ol­csó. ismét divatos lódepíkabátokat. Bőven van vastag téli zakó , és nadrág, ez viszont nem mondható el az alkalmi öltönyökről, ame­lyekből hiányos, a készlet. Cs. K. MINDENKITŐL MEGFESZÍTETT MUNKÁT IGÉNYEL a 25 ezer lakás felépítése Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap Kecskeméten, a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat székházában ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Farkas József, a megyei népfrontbizott­ság titkára. Boza Józsefnek, a képviselő- csoport vezetőjének a napirend­re tett javaslatát elfogadva a résztvevők elsőként az ország- gyűlés téli ülésszakának előké­szítésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. Ezt követően Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese a lakásépítésről tájé­koztatta a képviselőket. Az el­múlt öt évre visszatekintve elő­ször a IV. középtávú tervben meghatározott lakásépítési fel­adatok teljesítését, Bács-Kiskun megye jelenlegi lakásállományá­nak helyzetét ismertette, majd részletes tájékoztatást adott az V. ötéves terv lakásépítési cél­kitűzéseiről. Mint mondta, a jelenlegi terv­ciklusban változatlanul fontos feladat a lakáshelyzet javítása, a lakásépítés fokozása, illetve a meglevők javítása, korszerűsíté­se. A tervek szerint 1980-ig Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben 25 ezer lakás épül, vagyis mintegy két és fél ezer­rel több, mint az előző középtávú tervidőszakban. Ugyanakkor 2700 lakás felújítását, korszerűsítését is tervezik. A korábbi gondokat jelentősen enyhíti az, hogy noha országosan nem változik, Bács-Kiskun me­gyében nő majd az állami, ezen belül a célcsoportos keretből épülő lakások száma. Ez azt je­lenti, hogy a tervek szerint 1980- ig 5470 állami lakást adnak át, vagyis 70 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Bács-Kiskunban az országos­nál továbbra is nagyobb lesz a magánerős lakásépítések jelen­tősége. Legdinamikusabban az OTP saját beruházása növekszik. A munkáslakás-építési akció ke­retében öt év alatt 2 ezer lakás épül, s a következő években le­hetőség nyílik arra, hogy a kis­kunhalasiak és a kiskunfélegyhá- ziak is bekapcsolódjanak a nép­szerű akcióba. A lakásgondok enyhítéséhez jelentős mértékben a lakásépítő szövetkezetek is hozzájárulnak. A következő öt évben Bács- Kiskun megyében 13 500 családi ház épül. A kedvezőbb hitelfel­tételek, a változatosabb tervek, valamint az építőanyag-ellátáis további javulása, a tervszerű ta­nácsi telekgazdálkodás, a csa­ládi és a munkahelyi összefogás sokrétű formája jelentékenyen növeli a lakosság építkezését. A tapasztalatok szerint viszont, az építkezésbe kezdő családok ed­dig nem szívesen választottak új típusterveket, emiatt sok tele­pülésen szinte meg sem lehet különböztetni egymástól a háza­kat. A jövőben bátrabban kelle­ne alkalmazni a megyei tanács által kidolgozott új, korszerűbb építési terveket. A kecskeméti házgyár üzem­be helyezése által fejlődött a lakásépítési technológia, mely­nek alkalmazásával a következő években a megyeszékhelyen kí­vül Baján, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason épülnek több­szintes lakóházak. Az előző tervidőszakhoz képest rendkívül nagy változás, hogy mintegy 400 millió forint áll ren­delkezésre a magánerőből épülő telekszerű többszintes lakások kapcsolódó beruházásaihoz. Ez az összeg nem elégíti ki ugyan az igényeket, mégis jelentősen elő­segíti azt, hogy a lakóházakkal összhangban épüljenek üzletek, áruházak, bölcsődék, óvodák, is­kolák. A tervciklus első évében elért eredményeket ismertetve a me­gyei tanács elnökhelyettese el­mondta, hogy az első három ne­gyedévben a lakásépítés üteme a tervek szerint alakult. Az ed­dig átadott lakások száma ugyan 56-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, de a tavalyinál jóval több, azaz 800 lakás építését kezdték el. A képviselőcsoport ülésének további részében Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a vállalat munkájáról, s a kecskeméti ház­gyár termeléséről tájékoztatta a résztvevőket. A lakásépítési feladatokkal, illetve az építőipar munkájával kapcsolatban Nagy Csaba, dr. Molnár Frigyes, Nyers Rezső, Angyal János, Bori Gyuláné, Mándics Mihály képviselő tett fel kérdéseket. Válaszadás után" Horváth Ist­ván. a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A lakásépítési terv jelentőségét jellemezve egy érdekes adatot említett: az el­múlt 30 év alatt Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben mintegy 50 ezer új lakás épült fel, s ennek felét most öt év alatt kell megvalósítani. Nem teljesíthetetlen ez a feladat, hi­szen kedvezőek, a feltételek, de a megvalósítás mindenkitől meg­feszített, komoly munkát igények Boza József zárszavával feje­ződött be a képviselőcsoport ülése. Délután a képviselők meg­nézték a kecskeméti házgyárat, s ellátogattak az építőipari válla­lat munkásszállására. T. L. Gyorsan növekszik Kecskemét ipari termelése Iskola és múzeum Jól készültek fel Kecskemét ipari üzemei 1976-os termelési feladataikra, s ezzel sike­resen alapozták meg az V. ötéves terv céljai­nak megvalósítását. A város üzemei átlagosan évi 8 százalékkal tervezik növelni termelésü­ket a tervidőszak alatt. A III. negyedév vé­gére elért eredményeik és az utolsó negyed­évre vonatkozó becslések alapján azonban idén a tervezettet egy százalékkal meghaladó — 9 százalékos — termelésnövekedés vár­ható a megyeszékhely iparában. Emögött a fejlődés mögött több üzemben az előirány­zottat meghaladó termelés áll. Valamennyi­ről elmondható, hogy fontos export- és hazai megrendelések teljesítésének érdekében fo­kozták termelésüket. A legdinamikusabb fejlődést a város élelmiszeripari üzemei érték el. Kedvezően alakult az ágazat exportja is. A Baromfifeldolgozó Vállalat termelése már az év el­ső kilenc hónapjában megközelí­tette az egymilliárd forintot, ex­portja pedig a háromnegyed mil- liárdot. A gyár exporttermékei­nek több, mint 80 százalékát szál­lította tőkés országokba, s az év utolsó negyedében további jelen­tős mennyiséget szállít megren­delőinek. A konzervgyár terme­lése csaknem 20 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit — 720 mil­lió forint volt — 356 milliós ex­portja pedig 14 százalékkal több az előző évinél. A Közép-magyar­országi Pincegazdaság 800 millió • Túlteljesítette tervét a Habselyem Kötöttárugyár. ­forintot meghaladó termelésének ugyancsak jelentős hányadát ex­portálta. Kiemelkedően — 28 százalék­kal — nőtt a Fémmunkás Válla­lat gyárának termelése, exportját még ennél is számottevőbben nö­velte. A SZIM 15, a MEZŐGÉP 12 százalékkal fokozta termelését. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárának rekonstrukciója követ­keztében 20 százalékos volt a ter­melés növekedése. A város üzemeinek mintegy fe­lében nem növekedett a tavalyi- * hoz képest a termelési érték. Ezek közül több helyütt mégis jelentős fejlődés ment végbe, amely azonban az eddiginél ke­vésbé anyagigényes termékek gyártását helyezte előtérbe. így az IGV, a BRG. és aiz Alföldi Cipőgyár is nagyobb értéket ál­lított elő a tavalyinál. Egészében a megyeszékhely 19 jelentős üzeme 5 milliárd forint értékesítették külföldön, és az első háromnegyedévében. A ter­mékmennyiségnek 40 százalékát értékesítették külföldön, és az exportnak több mint felét — 52 százalékát — tőkés megrendelők vásárolták meg. Zs. A. Akinek diákkorában meg­adatott az a szerencse, hogy a történelemtanára múzeumban tartotta meg valamelyik órá­ját, annak nem kell különö­sebben magyarázni a közokta­tási és közművelődési rend­szer együttműködésének hasz­nosságát. Néhány évvel ezelőtt még külön pedagógiai bátor­ságot igényelt az ilyen vállal­kozás. Napjainkban viszont a hivatalos helyekről is mind többen szorgalmazzák a nyi­tott iskola gondolatát, az él- ménydúsabb, életközeli fog­lalkozásokat. Megannyi lehetőséget kínál a könyvtárakkal, múzeumok­kal, levéltárakkal, a művelő­dési otthonokkal, színházakkal és a mozikkal kiépített kap­csolat. Mindenekelőtt érdemes kamatoztatni azt a hatást, amely színesíti, rögzíti a tan tervekben megszabott isme­reteket. Hasonlóan fontos az is, hogy a tanulók fogékony korban tájékozódjanak a köz- művelődési intézmények kul­turális szolgáltatásairól, ame­lyek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az önképzésben. Szervesen kapcsolódik mind­ehhez a jövő közönségének nevelési programja. Nemrég irányelvek jelentek meg az oktatási intézmények és a múzeumok kapcsolatai­nak továbbfejlesztéséről. A dokumentumot az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az úttörőszövetség országos tanácsának képviselői írták alá. Az együttműködés „nem korlátozódhat az egyes tan­tárgyakra, a tanítási órára" — fogalmazza meg a hivatalos közlemény. . Biztató, hogy ezt az igényt' elismerik az évti­zed végén életbe lépő új tantervek, amelyek múzeum­látogatási napot is előírnak. De addig is érdemes figyelem­be venni az oktatási követel­ményeket a kiállítások terve­zésekor, célszerű minél több baráti kört alakítani, gondos­kodni kell az osztályközössé­gek szakszerű kalauzolásáról. Emellett még sok-sok tenni­valót tartogat az úgynevezett múzeumpedagógia. Az egyik megyei szintű ta­nácskozáson megjegyezték a közelmúltban, hogy igencsak nehéz helyzetben lennének a Bács-Kiskun területén műkö­dő múzeumok, ha az iskolák komolyan vennék ezeket az irányelveket. A személyi és tárgyi adottságok valóban el­maradtak a követelményektől. De egyelőre nem az a baj, hogy az iskolák túlzott igé­nyekkel rohamozzák meg a múzeumokat. Egyelőre még a kínálkozó lehetőségeket sem meríti ki az együttműködés. Pedig a múzeumok gyűjtemé­nyei gazdagon szemléltethe­tik a tantárgyi anyagot. Ha semmi más módszertani vagy nevelési haszna nem lenne a kapcsolatoknak, ez is megérné a törődést. Mi történt eddig? A továb­bi lépések biztos kiinduló­pontját alkotja, honii a mú­zeumi látogatók zöme a ta­nulóifjúság soraiból kerül ki. Kalocsán ifjú múzeumbarát- kört hoztak létre, amely a honismereti mozgalmat is se­gíti. A kecskeméti Katona Jó­zsef Múzeumban külön fog­lalkozásokat szerveztek Az élő kézművesség című kiál­lítás idején. A gyerekek báb­előadásokban gyönyörködtek, rajzoltak, bőrdiszeket készí­tettek. Ugyancsak itt vezették be, hogy a megnyitók után szakmai tárlatvezetéseket szerveznek azoknak a pedagó­gusoknak, akik a diákcsopor­tokat kísérik a kiállításokra. A kecskeméti irodalomtörté­net iránt érdeklődő fiatalok­ból múzeumi szakkör verbu­válódott. Nemrég értékes dia­vetítőt vásárolt az intézmény, hogy a tablókon, vitrineken túlmutató érdeklődést is ki­elégíthessék. A múzeum kiál­lításai a vándorutak során el­jutnak az iskolákba is. Ha­sonló meggondolásból mutat­ták be a bajai régészek a* madarast ásatások leleteit a környékbeli tanulóknak. Az iskolák és múzeumok együttműködését szorgalmazó irányelvek megvalósulását ilyen és hasonló kezdeménye­zések készítették elő eddig. Nem lehet elég korán elkez­deni azt a munkát, amely felébreszti az ember igényét a művelődési lehetőségek gaz­dag tárházának a feltérképe­zésére. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents