Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

Várható időjárás ma estig: váltó* zóan felhős idő, kevesebb havazással. Az északnyugati, nyugati szél lassan mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mí­nusz 6, mínusz 11 fok között, néhány gyengén felhős helyen mínusz 15 fok körül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0, mínusz 5 fok között (MTI) TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 309. szám Áfa: 90 fillér 1976. december 31. péntek IDŐJÁRÁS Carrillo szabad Szabadlábra helyezték Santia­go Carrillót, a Spanyol Kommu­nista Párt nemrég őrizetbe vett főtitkárát. Carrillo csütörtökön, közép-európai idő szerint 15 óra után távozott a madridi Cara- banchel-börtönből. Röviddel ezután szabadon bo­csátották a Spanyol Kommunista Párt hét más vezető tagját is, akiket Carrillo főtitkárral együtt az elmúlt hét szerdáján tartóz­tattak le. (AFP) Szilveszteri szolgálat 3. oldal Az elkövetkező évek ifjúsági beruházásai 3. oldal Kálvin tér 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Lázár Györgynek, a Minisztertanács el­nökének december 20—21-én a Román Szocialista Köztársaság­ban tett hivatalos baráti látogatá­sáról szóló jelentést. Utasította az illetékes szerveket, hogy a tár­gyalásokból adódó feladatok vég­rehajtására tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság december 13—15. között Moszkvában tartott XVIII. ülés­szakáról szóló jelentést. Megbíz­ta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgoz­za ki az ülésszakon elfogadott határozatokból adódó feladatokat. Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentést tett Mohamed Ali Sza manta mák, a Szomáli Demokratikus Köztársa­ság első elnökhelyettesének de­cember 18—20-án hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kor­mány a beszámolót tudomásul vette. A munkaügyi miniszter javasla­tára a kormány határozatot ho­zott a szociálpolitikával kapcso­latos állami irányítási feladatok­ról, majd meghallgatta a hosszú távú állami szociálpolitikai kon-, cepció .kidolgozásának állásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és el­fogadta az építésügyi és város- fejlesztési miniszter jelentését a könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programjának eddigi végrehajtásáról és a to-, vábbi feladatokról. A kormány felhívta a minisz­tereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok meg­valósításának lehetőségeit és tá­jékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványo­zó képviselőket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a kormánybizottságok, továbbá a központi népi ellenőrzési bizottság 1977'. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Az utolsó idei szállítmányok A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜ­VEK bajai készülékgyára az 1976. évi termelési előirányzatát már december 23-ára teljesítette. A jó munkával nyert egy hetet, ami még hátramaradt az év végéig, a terv 20 millió forintos túlteljesí­tésére használta ki a kollektíva. Szabó Lajos gyárigazgatótól tudjuk, hogy a szép eredmények a dolgozók jó munkájának, a gon­dos műszaki előkészítő munká­nak és az egyre javuló szervezett­ségnek a gyümölcsei. AZ VJ ötéves tervidőszak máso­dik esztendejében a bajai Ganz- gyár dolgozói mintegy 8—10 szá­zalékkal akarják növelni a ter­melést A cél érdekében — az 1976-ra és 1977-re kidolgozott programjuknak megfelelően — tovább kutatják az üzem-és mun­kaszervezésben még meglevő tar­talékokat. Az intenzív fejlesztés jegyében kisgépekkel látják el a kézi munkahelyeket. A folytonos technológiai felülvizsgálat ered- ményekéDD újabb felszerszámo- zásra kerül sor a gyárban. Ezzel egyrészt a munka termelékeny­ségét akarják fokozni, másrészt pedig megteremtik a minőség to­vábbi javításának feltételeit. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárát tegnap, de­cember 30-án hagyta el az év utolsó szállítmánya. A FÉKON kalocsai gyárának termelésében mind nagyobb részt tesz ki a szovjet megrendelésre készülő férfiingek varrása. A ne­gyedik negyedévben több, mint 62 ezret készítettek, s december 20-án az elszállításukat is befe­jezték. A különböző nyugat-né­metországi vállalatok részére bér­munkában készített több, mint 9 ezer ing és 3600 blúz utolsó téte­lei ugyancsak a hónap közepén hagyták el a gyárat. Az úi munkamódszerre való át­térés és a szűkös létszám követ­kezményeivel nem minden nehéz­ség nélkül birkózott meg a gyári kollektíva. Az utolsó hónapokban — különösen októberben és no­vemberben — azonban „utolérték magukat”. s így eredményes évet zár a gyár. Jelentős szerepe volt ebben a munkaversenynek és a kommunista műszakoknak. A dől­Év vége az üzemekben gozók között jó munkájukért de­cember végén csaknem 160 ezer forint nyereség jutalmat oszthat­tak ki a Fákon kalocsai gyárában. A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyá­rának együttes termelési értéke ebben az évben 100 millió forint­tal haladja ntieg a talalyit, s ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy 50 ezer forinttal átlépték a 2 milliárdos határt. Termelésének mintegy 85 százalékát értékesítet­te külföldön a vállalat, s export­jában erőteljesen emelkedett a tőkés országok részesedése. Az exporttermékek utolsó téte­leit szerdán szállították el. A kül­földre történő értékesítés fő sze­zonja ugyan november és decem­ber, de az elmúlt héten is össze­sen 33 vagonnyi árut indítottak útnak Svájcba, NSZK-ba. Szov­jetunióba, Olaszországba, Auszt­riába, és a közel-keleti országok­ba. A hazai fogyasztók részére ugyanez idő alatt három vagon tojást és 3,5 vagon baromfit adott fel a vállalat, ez a mennyiség azonban már jóval elmarad az ünnep előttitől. Az év utolsó szál­lítmányát egyébként 31-én indít­ják el Kecskemétről. Az úticél Ausztria és Franciaország, a ra­komány pedig libamáj. A LAMPART Zománcipari Mű­vekből szerdán gördült ki az a két vagon, amely az idei utolsó exportszállítmányt vitte Jugo­szláviába. A feladott 340 kád kö­zött volt az ötvenezredik is. Ez pedig jelentős sikere a kecske­méti gyárnak, az év elején ugyan­is még csak harmincötezer kád exportja látszott lehetségesnek. Hzt az előirányzatot teljesítette túl a gyár több, mint 55 százalék­kal. A. T. S—Zs. A. • Már csomagMják a következő negyedévben szállítandó ingeket a kalocsai gyárban. Módszertani bölcsőde Pécsett • Módszertani bölcsőde kezdte meg működését Pécsett. Az új gyer­mekintézmény tantermében a város és megye bölcsődei gondozónői továbbképzésen sajátítják el a legjobban bevált módszereket. Képün­kön: játék; a pszichológus Hegybíró Béláné közreműködésével.* (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) A cél: hatékonyabban termelni 1976. november 2-án alakult meg a A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés Tanácsának ülése Kalocsa környéki Agráripari Egyesü­lés. Az együttműködésben részt vesz a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Kalocsai Állami Gazdaság és bét termelőszövetkezet. Céljuk kezdetben elsősorban a fűszer- paprika-, és zöldségtermesztés fejlesztése. A körzetben ha­gyományai vannak a kertészetnek, mód van arra, hogy a terület jelentős részét öntözzék. Fontos törekvéseik: az egyesülésben reszt vevő üzemek gazdasági tevékenységének és fejlesztési terveinek szorosabb összehangolása, eszközeik jobb kihasználása és ezáltal a termelési viszonyok fejlődésé­nek meggyorsítása. A termelés, a feldolgozás és értékesítés átfogóbb megszervezésével növelni tudják a gazdálkodás hatékonyságát. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés alapító okiratát a Mi­nisztertanács bizonyos módosítá­sokkal elfogadta. Tegnap az egyesülés tanácsa Kalocsán meg­tartotta első ülését. A tanács el­nöke, Dr. Berta Jenő üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette azokat a módosításokat, amelyek az alapító okiratban történtek. Az okirat egyébként kimondja. hogy az egyesülés induló va­gyona '20 millió forint, amelyből 7 millió forintot a Kalocsai Pap­rika- és Konzervipari Vállalat fizet be. A fennmaradó 13 mil­lió forintot a többi résztvevő — az állami gazdaság és a termelő- szövetkezetek — az 1976. évi hal- mozatlan termelési értékük ala­pulvételével arányos megosztás­ban fizetik be. A tanácskozáson kinevezték az egyesülés igazgatóját, dr. Krem- niczky Béla személyében. Dön­töttek abban (is, hogy elkészítik az egyesülés belső működési sza­bályzatát. Ezen kívül számos sür­gős tennivalót megtárgyaltak. Az egyesülés felügyeleti szerve a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, melynek kép­viseletében dr. Major Lajos fő­osztályvezető volt jelen a ta­nácskozáson. Elmondta, hogy az országban a kalocsai a negyedik agráripari egyesülés. Ezeket az új gazdasági szervezeteket a mi­nisztérium megkülönböztetett fi­gyelemmel kíséri, messzemenő segítséget ad további előrehaladá­sukhoz. Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára elmondta, hogy a pártbizottság ebben a körzet­ben javasolta a megye első ag­ráripari egyesülésének létrehozá­sát. Ügy vélte, hogy itt vannak meg a legjobban a feltételek egy ilyen együttműködéshez. A fű­szerpaprika-, valamint a zöld­ségtermesztésben nagyon szép eredményeket értek el a körzet mezőgazdasági üzemei. Már eddig is együttműködtek a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók. Az egyesülés lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági és az ahhoz kap­csolódó termelőerőket hatéko­nyabban kihasználják, tovább gyorsuljon az üzem- és munka- szervezés fejlődése, összehangol- tabbá váljék a munka. A megyei pártbizottság továbbra is minden segítséget megad az egyesülés munkájához. Nemcsak a kezdeti lépéseket kíséri figyelemmel, ha­nem a későbbiekben is támogat­ja törekvéseit. A tanácskozás, amelyen részt vett még dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára is, az alapító okirat ünnepélyes aláírásával ért véget. K. 8. Négy minisztérium a lakosság jovo évi ellátásáról Az MTI munkatársai négy mi­nisztériumban érdeklődtek, mi­lyen ellátás várható a legfonto­sabb iparcikkekből és élelmisze­rekből. Kohó- és Gépipari Minisztérium A kiegyensúlyozottabb műszaki cikk- és vasáru-ellátás érdeké­ben a napokban egyeztették a gyártási lehetőségeket a Belkeres­kedelmi Minisztérium által kö­zölt piaci igényekkel. Eszerint 1977-ben az előző éveknél jobb lesz az ellátás, nagyobb lesz a választék, néhány korábban hi­ányzó cikkből több kerül az üz­letekbe. Azokból a termékekből, ^melyekből egyelőre még min­dig nem tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket, a bel­kereskedelem importtal pótolja a hiányzó mennyiséget, a KGM pe­dig kiemelten vizsgálja majd az e termékeket gyártó vállalatok további fejlesztéseit. A fogyasztási cikkeket előállító ' gépipari vállalatok a mintegy 50—60 termékcsoportba tartozó legfontosabb műszaki cikkekből és vasárukból jövőre 9—10 szá­zalékkal szállítanak többet a bel­kereskedelemnek, mint 1976-ban — ez körülbelül 900 millió fo­rinttal nagyobb árualapot jelent. Egyebek között 77 százalékkal több automata mosógép, 40 szá­zalékkal több villanytűzhely és 25 százalékkal több magnetofon kerül a hazai gyárakból az üz­letekbe. A villanybojler-gyártás korszerűsítése eredményeként 1977-ben már forgalomba kerül­nek a korábbinál hosszabb élet­tartamú, zománcozott tartályú forróvíztárolók, néhány új rádió és televízió-típussal jelentkezik az Orion és a Videoton, s vár­hatóan az év második felétől — egyelőre kisebb mennyiségben — kapni lehet a kisebb méretű, úgynevezett „helytakarékos” au­tomata mosógépeket, amelyek NSZK kooperációban készülnek. Több lesz és bővül a választék kéziszerszámokból, evőeszközök­ből, rúd- és acélidomokból, a lakásokhoz szükséges zárakból, kapcsolókból, valamint kerékpá­rokból. Továbbra sem lesz vi­szont elegendő — főleg létszám­gondok és kapacitáshiány miatt — hazai gyártású kovácsolt me­(Folytatás a 2. oldalon) A kulturális alap alfája Ha valamiről, akkor az üze­mi kulturális alapról nem le­het elmondani, hogy hallgat róla a krónika. S szerencsére egyre kevesebb az olyan ve­zető, aki megütközve kapja fel a fejét, amikor szóbakerill a téma. A művelődésnek ez a mun­kahelyi forrása nem túlságo­san bőséges, de nem is szegé­nyes. Attól függ, hogyan élünk vele. A munka házi törvény- könyvei, a kollektív szerződé­sek szabályozzák az összegét, és általánosan utalnak a ren­deltetésére. Azért általánosan, mert rendszerint ugyanabban a kalapban kap helyet, mint a szociális és sportolási cé­lokra szánt anyagiak. Ebből aztán keveredés származhat, gyakorta saját magunkat csap­juk be. Pedig eléggé határozottnak és világosnak tűnik az útmu­tatás. A hivatalos közlönyök­ben egy éve rendelkezés je­lent meg a jóléti és kulturális alapról. A Határozatok Tára XXV. évfolyamának 5. és a Népművelés májusi számában alapelvék láttak napvilágot a vállalati és szövetkezeti kultu­rális alap célszerű felhaszná­lásáról. Az országgyűlés őszi ülésszakán elfogadott közmű­velődési törvény megerősíti, hogy „a vállalatok és a szö­vetkezetek a dolgozók művelő­désének feltételeit és azok fej­lesztését elsősorban saját anya­gi eszközeikből biztosítják... A vállalatok jóléti és kulturá­lis alapjainak a közművelő­dést szolgáló, célszerű felhasz­nálását az éves és középtávú tervekben, a szövetkezetek kulturális alapjának célszerű felhasználását az éves tervben kell meghatározni." A képzés és felhasználás módjaival több városi és járási pártbizottság is foglalkozik — figyelemfelhí­vó és jobb gyakorlatra ösztön­ző érővel. Megírtuk már, hogy a mű­velődésre szánt anyagiak az idei évtől függetlenné váltak a nyereség alakulásától az üze­mekben, a költségek között számolhatóak el a létszám ará­nyában. Ez mindenképp na­gyobb biztonságot jelent. Bizonytalansággal jár együtt azonban, hogy mire fordítsák a pénzt. Jelenleg körülbelül az a helyzet, hogy a kulturális alap nemcsak művelődési cé­lokat szolgál, ugyanakkor a kulturálódási egyéb munkahe­lyi erőforrások is segítik. A Helvéciái Állami Gazdaság­ban például a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését elő­mozdító klubot hoztak létre. A költségek természetesen nem a kulturális alapot csökkentet­ték. A szakmai továbbképzé­sekét is máshonnan finanszí­rozzák. Elég nagy összegeket visznek el viszont ebből a ke­retből a kirándulások szerte a megyében. Az országjárás va­lóban szellemi gazdagodással párosul, ha a résztvevők nem kerülik el a múzeumokat, ha nem olyan fáradtan érkeznek meg egy színházi estére, hogy csak a páholyokat és a csil­lárokat látják. Mégis, az egyébként sem túlzottan sok pénzt nagyon körültekintően kell beosztani, amihez elen­gedhetetlen feltétel a tervsze­rűség. Számos üzemben tájékozód­va olyan kép alakult ki, hogy a jóléti és kulturális alapot felosztják szociális, sport és művelődési részekre. Valahol a sportkörök, az ifjúsági alap, a törzsgárda erkölcsi elismeré­se, a nagycsaládosok segítése, az üdültetési költségek és ét­kezési hozzájárulások után a 7—8. helyen szerepelnek a „kulturális kiadások”. Egy ak­kora állami gazdaságban, mint a kiskunhalasi, ez 60 ezer fo­rintot, a jóléti alapnak nem egészen a 10 százalékát teszi ki. Jó esetben külön mellék­let rögzíti a további felosztást, ami a különböző kiadványok és szemléltető eszközök beszerzé­sét, a szakkörök és szellemi vetélkedők támogatását tartal­mazza. Részletesebb progra­mot rendszerint csak ott dol­goznak ki, ahol külön oktatá­si és közművelődési szakem­ber foglalkozik az ügyekkel. Egyaránt az ilyen, jó példák közé tartozik a tekintélyes ter­melési értéket létrehozó Bajai Finomposztó Vállalat és ásók­kal iszerényebb jövedelmű kecskeméti Kossuth Tsz. A kulturális alap valóban célszerű és mindenkiben tu­datosítható felhasználását az egész évre szóló ütemezéssel, tervezéssel lehet megalapozni. Ez a munkahelyi forrásból tá­mogatott művelődés abc-jének az alfája, legelső betűje. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents