Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 308. szám Ára: 90 fillér 1976. december 30. csütörtök Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A testület, Varjú Pál sze­mélyzeti és oktatási osztályveze­tő előterjesztésében megtárgyal­ta a tanácsok káderutánpótlási és -képzési tervének teljesítéséről készült beszámolót. Ezt követően Bács-Kiskun megye ipari tevé­kenységet folytató egységeinek kategóriákba sorolása szerepelt napirenden, amelynek előadója Vágó Iván, az ipari osztály veze­tője volt. Megállapítja az előterjesztés — utalva a Minisztertanács hatá­rozatára —•, hogy az V. ötéves terv feladatainak tervszerű meg­valósítása, a termelékenységi kö­vetelmények teljesítése, valamint a munkaerővel való gazdálkodás javítása érdekében mind az or­szágos hatáskörű szervek és a tanácsok, mind pedig a vállalatok részéről további összehangolt in­tézkedésre volt szükség. Bács-Kiskun megye V. ötéves területfejlesztési tervében megha­tározott 40—45 százalékos ipari termelésbővítést, ötezer fős lét­számnövekedés mellett kell telje­síteni. A megye adottságait fi­gyelembe véve ennek érdekében differenciált iparfejlesztést szük­séges megvalósítani. Bács-Kis­kun társadalmi, gazdasági fejlő­désének, az ötödik ötéves terület­fejlesztési terv teljesítésének egyik kulcskérdése, hogy a mun­kaerő-gazdálkodás területén a meglevő feszültségek feloldásá­ban milyen mértékben sikerül előrehaladni. A Termelékenység fokozása érdekében többek kö­zött szükség van az aktív kere­sők egy részének hatékonyabb területekre történő átirányításá­ra, a munkaerő-kereslet és -kí­nálat jobb összehangolására, a munka- és üzemszervezés, az ösz­tönzési rendszer és a munkafe­gyelem javítására. A megyei ta­nács elnökének 1977. január 1-én életbe lépő utasításának megfele­lően a népgazdaság ipari ágaza­tába sorolt, valamint a nem eb­be az ágazatba tartozó, de ipari tevékenységet végző gazdálkodó egységeket fontossági sorrendet jelentő kategóriákba sorolták. A kategóriába sorolást egyeztették a felügyeletet gyakorló, valamint az ágazatilag illetékes miniszté­riumokkal, hatóságokkal és ér­dekképviseleti szervekkel. A megyében települt ipart és ipari tevékenységeket négy kate­góriába sorolták. Az „A” kategó­riába tartoznak a nagy beruhá­zást megvalósító egységek. Ezek­nek létszámbiztosítása kiemelt feladat. A „B” kategóriába a sze­lektív és intenzív iparfejlesztést megvalósító egységek tartoznak. Cél az, hogy ezek az egységek a megyei átlagnál dinamikusabban, intenzív módon és létszámbőví­téssel is fejlődjenek. A létszám- növekedést a munkaerő közvetí­tése lehetővé teszi. A „C” kate­góriába a létszámukat változat­lanul tartó ipari egységek kerül­tek. Alapvető célkitűzés ezeknél az üzemeknél az intenzív fejlesz­tés megvalósítása. Végül a „D” kategóriába azok az ipari egysé­gek tartoznak, amelyek fokoza­tosan felszámolásra kerülnek. A megyében ipari tevékenysé­get végző gazdálkodó egységek kategóriába sorolása a népgaz­dasági terv, valamint az ágazati koncepciók Bács-Kiskunban meg, valósítandó célkitűzéseinek telje­sítését segíti elő, differenciált iparfejlesztést hivatott biztosíta­ni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye ipari tevé­kenységet végző egységeinek ka­tegóriákba történő sorolását el­fogadta, majd megvitatta azt a jelentést, amely a községi ha­táskörök gyakorlásának tapasz­talatairól készült, s amelynek elő­adója dr. Egyedi Ernő, a szerve­zési és jogi osztály vezetője volt. A testület ülése bejelentésekkel ért véget. G. S. • Dr. Weither Dániel főszerkesztő tájékoztatja Győri Imre elvtársat a szerkesztőség tevékenységéről. • Zárai Géza igazgató bemutatja a Központi Bizottság titkárának a kádgyártó gépsor működését. (Tóth Sándor felvételei) LAMP ART Zománcipari Művek Gyárában tett látogatást, ahol csatlakozott kíséretéhez dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titká­ra. Először a különböző üzemré­szeket tekintették meg, ahol Győri elvtárs elbeszélgetett a dolgozókkal. Ezt követően az üzem párt-, gazdasági vezetőivel és több szocialista brigád vezető­jével találkozott, amelyek során Zárai Géza igazgató a gyár fej­lődéséről, termeléséről, Hajdú Kornél, az üzemi pártvezetőség titkára pedig, a kommunisták, a pártszervezetek tevékenységéről adott tájékoztatót. Győri elvtárs a szocialistabrigád-vezetőkkel töb­bek között arról beszélgetett, ho­gyan érvényesül náluk a mozga­lom hármas jelszavából az, ami a tanulásra, művelődésre vonat­kozik. A meleg, baráti hangulatú ta­lálkozó után a megyei pártbizott, ság tanácstermében kommunista aktívaülésre került sor. A megye minden részéből összegyűlt párt­munkásokat Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt követően Győri Imre az agitációs- és propagan­da-munka időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót és válaszolt a témával kapcsolatban feltett kér­désekre. A Központi Bizottság titkára az esti órákban tért visz- sza a fővárosba. N. O. Szerdán Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára Kecskemétre látogatott. A megyei párt- bizottság székházában Hor­váth István, a megyei párt- bizottság első titkára fogad­ta. A vendég fogadásán ott voltak Erdélyi Ignác, Katanics Sándor, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Gera Sándor, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osztályának vezetője. Horváth István tájékoztatta a Központi Bi­zottság titkárát a megye társadalmi, gazda­sági életéről, pártszerveinek munkájáról, ideológiai tevékenységéről. Ezután Győri Imre elvtárs Hor­váth István megyei első titkár. Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Gera Sándor osztályvezető társaságában láto­gatást tett a Petőfi Népe szer­kesztőségében. A szerkesztőség tevékenységéről dr. Weither Dá­niel főszerkesztő adott tájékozta­tást. Győri elvtárs meleg sza­vakkal köszöntötte a lap munka­társait, tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, s elismerését fejezte ki a párt megyei lapja sikeres munkájáért. Ezt követő­en a sajtó előtt álló néhány idő­szerű kérdésről adott informá­ciót. A Központi Bizottság titkára a kíséretében levő megyei vezetők­kel a szerkesztőségből a megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­gára látogatott, .ahol az intéz­mény tanáraival és a megyei pártbizottság propaganda és mű­velődési osztályának munkatár­saival találkozott. Szabó Lajos igazgató az oktatási igazgatóság tevékenységéről, helyzetéről és propaganda-munkájáról tájékoz­tatta Győri elvtársat. Elmondta többek között azt is, hogy jövő­re hármas évfordulóról emléke­zik meg az intézmény. Húsz éve lesz annak, hogy megkezdte mű­Megyei kommunista aktíva Győri Imre látogatása Kecskeméten • Város­nézés a Kéttemplom kézben. ködését a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem, 15 éve a Mar­xista—Leninista Esti Középisko­la és 10 éve jött létre az oktatási igazgatóság. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, ezenkívül találkozót rendeznek az eddig végzett hallgatók ré­szére. Győri Imre a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy az oktatási igazgatóságok egyik igen fontos feladata a Központi Bizottság 1976. október 26-i ülésén a párt propaganda soronlevő feladatai­ról, továbbfejlesztéséről hozott határozat végrehajtása. Délután a Központi Bizottság titkára a megyei vezetőkkel a AZ ENSZ-FŐTITKÁR ÚJÉVI ÜZENETE A béke és a biztonság megszilárdításáért Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szokásos újévi üzenetében azzal a felhívással fordult a világ va­lamennyi államához és népéhez, hogy minden erőfeszítésükkel a nemzetközi béke és biztonság to­vábbi megszilárdításán legyenek. Waldheim hangsúlyozta a még meglevő tűzfészkek, köztük a dél­afrikai feszültségforrás felszámo­lásának szükségességét A közel-keleti helyzetet érintve az ENSZ főtitkára síkraszállt a konfliktus béketárgyalások útján történő átfogó rendezéséért. „El­jött az ideje, hogy komoly erőfe­szítéseket tegyenek a béketárgya­lások felújítására és haladéktala­nul pozitív megoldást találjanak az új háborús konfliktus veszé­lyével fenyegető közel-keleti probléma rendezésére” — mutat rá az üzenet. A világszervezet főtitkára kiállt egy új igazságos nemzetközi gaz­dasági rendszer megteremtéséért, amely megfelelne a fejlődő orszá­gok társadalmi és gazdasági ha­ladása érdekeinek. Ülést tartott az Elnöki Tanács 2. oldal Pártmunka az „első vonalban” I. oldal Á hármas jelszó és a nyomdászok 4. oldal Korszerűbb az energiagazdálkodás Zsengellér István miniszterhelyettes nyilatkozata A kőolaj- és gázipar ez évi munkájáról és jövő évi feladatai­ról nyilatkozott Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes az MTI munkatársának: — A kőolaj- és gázipar — mondotta —, eredményes munká­val zárta az ötödik ötéves terv első évét. A szénhidrogén-kuta­tástól a termelésig, a kőolaj- és földgázfeldolgozástól az elosztá­sig, valamennyi jelentős gazdasá­gi és szolgáltatási feladatát telje­sítette, s ahol az igények indokol­ták, meg Is tetézte. A kőolajbá­nyászat termelése meghaladta a 2 millió 100 ezer tonnát, s ezzel az idei előirányzatot több mint kél százalékkal túlteljesítették. A földgáztermelés az igényeknek megfelelően alakult, s elérte az 5 milliárd 750 millió köbmétert. Így a szénhidrogén-felhasználás­nak majdnem a felét a hazai termelés fedezte. Elsősorban a szovjet szállítások áTapján a kő- olajfinomítók is megvalósították idei tervüket, összesen 9,8 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, en­nek 78 százaléka szovjet import. Ezenkívül több mint félmillió ton­na kőolajtermék importja bőví­tette a hazai termékforgalmat, s így az öt százalékkal nőtt 1976- ban. Az ÁFOR tehát lényegében fennakadás nélkül gondoskodha­tott a kőolajtermékek elosztásá­ról, s sikeres nyári kedvezmé­nyes tüzelőolaj-akciót szervezett. Jól felkészült az őszi—téli csúcs- forgalomra is, amelynek zavar­mentes lebonyolításához a fo­gyasztók — elsősorban a nagyüze­mek, de a háztartások is — hoz­zájárulhatnak tároló tartályok, cserekannák beszerzésével és tar­talékok képzésével. — Ebben az évben kezdődött meg a földgázfelhasználás köz­ponti fejlesztési programjának második ötéves periódusa. Az idén a hazai termelést már 1,2 milliárd köbméter importermék egészítette ki, s így a rendelke­zésre álló teljes földgázforrás megközelítette a 7 milliárd köb­métert, ami 18 százalékkal ha­ladja meg az előző évit és majd­nem négy százalékkal az 1976. évi előirányzatot. A központi programnak megfelelően bővült a földgázszállító és -elosztó ve­zetékhálózat, s elérte Szombat­helyt, Lentit, Hatvant, Vásáros- naményt és örbottyánt. Különösen jelentős, hogy be­fejeződött a szovjet földgázt Bu­dapestre eljuttató Testvériség­gázvezeték és a Devecser—szom­bathelyi vezeték építése. A kibő­vített hálózaton ebben az évben az előirányzott 22 800 helyett 25 000 vidéki háztartás kapott ve­zetékes gázt. — Az idén is folytatódott te­hát az ország energiaszerkezeté­nek korszerűsítése. A még nem végleges adatok szerint az ener­giafelhasználásban 58,6 százalék­ra emelkedett a szénhidrogének, s ezen belül 22,4 százalékra a földgáz aránya. A szénhidrogén­termelés szinten tartása érdeké­ben az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt ebben az évben 2,7 milliárd forintot költött kutatás­ra. Űj szénhidrogén-készleteket tárnak fel a Duna—Tisza között Üllésen és Kiskunhalason, a Dél- Alföldön és a Körös—Berettyó környékén. Ugyanakkor a tröszt 8 milliárd forintot költött a kő­olaj- és földgáztermelés és a fel­dolgozás új üzemeinek és az or­szágos vezetékhálózatnak az épí­tésére, korszerű berendezések, gé­pek beszerzésére, a kőolajtermé­kek és a gáz szolgáltatásához szükséges létesítményekre. A töb­bi között befejeződött a Dunai Kőolajipari Vállalat második be­ruházási szakasza, amelyben csaknem 40 létesítmény épült fél, köztük az évi másfél millió toh- na kapacitású atmoszférikus kő­olaj-desztillációs üzem. 1977-ben is több mint 8 milliárd forintot fordíthat a tröszt a kőolaj- és földgázkutatás, a feldolgozás, a termelés, a szállítás és a szolgál­tatás új beruházásaira. — A földgáz termelését az ötö­dik ötéves tervben az 1977-re elő­írt szintnél magasabbra kell nö­velni, hogy az orenburgi szovjet földgáz 1979. évi nagyobb meny- nyiségű megérkezéséig is a kőolaj egy része helyett földgázt hasz­nálhassuk. Ezért jövőre a föld­gáztermelés az ideit 250 millióval, az ötödik ötéves terv második évére számította pedig 300 millió köbméterrel fogja meghaladni és kereken 6 milliárd köbméter lesz. Üjabb 21 000 háztartást kapcso­lunk be a vezetékes gázszolgálta­tásba, és újabb P1 r?r látunk el palackos pb-gázzal. Az igényekhez laikannazkodva nö- vejük a széndioxid-termelést, s főként a szifonpatron gyártását. — A kőolajtermelés mérsékelt emelkedéssel 1977-bcn eléri a 2,15 millió tonnát. A*. tál. első­sorban szovjet szállításokkal együtt a finomítók 10 millió ion­ná kőolajat dolgoznak fel, vala­mivel kevesebbet a korábban tervezettnél, ugyanis a takarékos gazdálkodás eredményeként ez a mennyiség is elegendő. Sok fel­használó olajtermék helyett föld­gázt is használhat, ugyanakkor a kőolajtermékek importjának nö­velésével is segítjük a kiegyen­súlyozott, zavartalan ellátást — fejezte be nyilatkozatát Zsengel­lér István. (MTI) Hetvenöt millió forint megtakarítás a Finomposztó Vállalatnál Az idén is készítettek takaré­kossági tervet a Bajai Finom­posztó Vállalatnál. Az előző évek takarékossági feladatainak ter­vezésénél jól bevált tapasztalato­kat az idén is hasznosítják. Ja­vaslatokat kértek a kollektívák­tól, szocialista brigádoktól, üzem­részektől. Megvizsgálták milyen mérték­ben gazdaságosak az egyes ta­karékossági vállalások és azok végrehajtásának melyek a leg­célravezetőbb módjai. Az üzemi pártbizottság negyedévenként be­számoltatta a gazdasági vezetést tevékenységéről, ezen belül a ta­karékossági vállalások teljesíté­séről. A KISZ a radar-akció kereté­ben kapcsolódott a mozgalomba. Az egyes kollektívák önálló ta­karékossági tervet dolgoztak ki. Igen eredményes volt többek kö­zött a karbantartó komplex bri­gád vállalása, a tőkés importból származó tartalék-alkatrészek he­lyettesítésére. Ezzel az első félév­ben mintegy másfél millió forint megtakarítást értek el. Éves takarékossági vállalásukat a közelmúltban felülvizsgálták és előreláthatóan 2,3 millió forinttal túlteljesítik. Az összes megtakar!. tásnak közel felét anyagmegta­karításból érték el. A nyomtatvány, irodaszer és segédanyag felhasználásánál 1 millió forintot takarítottak meg há­romnegyedév alatt. Az energia­felhasználásnál is megközelítőleg 1 millió forinttal volt kevesebb a tervezettnél. A vállalat gépkocsi­jainak üzemanyag-költségét a ta­valyihoz képest 6 forinttal csök­kentették 100 kilométerenként. Az új, modem gépek kihasz­nálásának fokozásával 8,4 millió forint megtakarításra számítanak ebben az évben. Csökkentették a szövődéi állásidőt, valamint a ja­vításokra fordított időt. A javí­tási órák számát a tervezett 5 százalék helyett 15 százalékkal csökkentették. Az első negyedévben üzembe helyezték a szalagfestő berende­zést, amelyre 45 tonna többlet­teljesítményt írtak elS, s ezt 100 tonnára teljesítették. Az éves takarékossági felada­tok végrehajtásával az eredeti terv szerint 65—70 millió forint megtakarítására számítottak, de a mán említeti különböző intéz­kedésekkel év közben 73—75 mil­lió forintra módosították e válla­lásukat. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents